A multik árspekulánsként emelik az árakat

Budapest, 2023. július 28., péntek (MTI) – A nagy élelmiszerláncok, a multik árspekulánsként viselkednek: olyan körülmények között is emelik az árakat, amikor annak semmifajta alapja nincs – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című pénteki műsorában.

A kormányfő hangsúlyozta: az a dolguk, hogy letörjék az inflációt, ezért vannak az árstopok, a kamatstop, az árfigyelő rendszer, a kötelező akciózás és az, hogy SZÉP-kártyával is lehet venni élelmiszert a boltokban. Úgy látni, „megkezdődött az a folyamat, amit az infláció letörésének nevezünk”, és azt a célt, hogy év végére 10 százalék alá kerüljön az infláció, el tudjuk érni – jelentette ki.

Orbán Viktor azt mondta: a nagy élelmiszerláncok, a multik árspekulánsként viselkednek: olyan körülmények között is emelik az árakat, amikor annak semmifajta alapja nincs.

A kormányfő kiemelte: miközben az egész ország az infláció ellen harcol, különösen az élelmiszerár-emelkedések ellen, „sajnos vannak, akik nem veszik ki a részüket ebből a küzdelemből, sőt kihasználják ezt a helyzetet”.

Azt mondta: a multik az import élelmiszerárakat is emelik, és amíg a magyar termékek árának növekedéséből egy rész legalább visszamegy a magyar gazdákhoz, az import élelmiszerárak növelése indokolatlan és elfogadhatatlan.

Hangsúlyozta: ez egy szimpla „nyerészkedés”. „Mi meg föllépünk velük szemben”, de ők Brüsszelben „följelentenek bennünket” – fogalmazott.

Kifejtette: Brüsszel „megpróbál bennünket letéríteni az emberek védelmének az útvonaláról”, az árspekuláns multik pedig összejátszanak a brüsszeli bürokratákkal.

Megjegyezte: kiszabtak már 3 milliárd forintnyi bírságot, a hivatalok, a fogyasztóvédelem „oda-oda csap”, és ezt a csapásszámot növelni kell.

Kijelentette: „nem fogadhatjuk el, hogy csak mert egy ilyen magasabb inflációs korban élünk, az élelmiszerek tekintetében indokolatlan árspekuláció történjen”, ez felháborító, helytelen és ez ellen fel kell lépni.

Orbán Viktor a műsorban kifejtette: Tusnádfürdő ikonikus helye a nemzeti oldalnak, az ott elhangzott beszédének műfaja pedig körülhatárolhatatlan. Elmondta, arra használja annak lehetőségét, hogy felszólalhat Tusnádfürdőn, hogy közös gondolkodást ajánljon, ezért a reakciók mindig izgalmasabbak, mint maga a mondandó.

A miniszterelnök a magyar belpolitikáról szólva úgy értékelt, provinciálissá váltak a baloldaliak és a liberálisok, nem olvasnak, nem követik az eseményeket, elveszítették a frissességüket, nem fogadnak be új dolgokat, a régi mantrát mondják.

Hozzátette: annyi új dolog történik a világban, egy részük veszélyes, másik részük lelkesítő, vonzó az egész, van intellektuális spiritusz a belpolitikában, de ez a magyar baloldali reakciókból nem látszik.

Orbán Viktor elmondta, nagy lehetőségeket lát a Romániával és a Szlovákiával való együttműködésben, „sok szép közös dolgot tudnánk csinálni a következő időszakban”. Elmondta, találkozott a román miniszterelnökkel és nagyon szeretné, ha jó viszonyt tudnának kialakítani. Az új miniszterelnök fiatal, erős és agilis vezető, „szerintem komoly dolgokat lehet vele közösen megcsinálni” – fogalmazott.

Szlovákiával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ott választás lesz szeptemberben. Azt mondta, mivel a két ország nem fog tudni „egy malomban őrölni” az utódállamkérdésben, azt a történészekre kellene hagyni, ezt a kérdést hiba beengedni a szlovák-magyar kapcsolatok középpontjába.

Kifejtette, ebben a kérdésben a szlovák megközelítés egészen más, mint a magyar. A magyarok nem húznak korszakhatárokat, „mi, magyarok 1100 éve flowban vagyunk, nekünk ez nincs összetörve, szétdarabolva, egy történet” – fogalmazott.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy úgy látja, a csehek egymással vitatkoznak. A miniszterelnök szerint neki azt kell készpénznek vennie, amit a cseh Európa-ügyi miniszter mond, hogy Csehország az európai egyesült államokat támogatja. Ez a föderalizmus álláspontja a magyar és a lengyel szuverenitás-felfogással szemben – mondta, jelezve, ezzel most nincs mit kezdeni, ez a vita következő években nyugvópontra jut, ahogy eldől az Európai Unió sorsa is.

A gazdasági helyzetről azt mondta: „két különböző meteorral találkoztunk”, a Covid idején meghalt sok ember, az egy nagyon fájdalmas másfél év volt Magyarország számára. Akkor az életekért kellett harcolni, emellett pedig a munkalehetőséget kellett megvédeni – emlékeztetett.

Kiemelte: a háború más, mert egyelőre a munkahelyeket nem veszélyezteti. Magyarországon teljes foglalkoztatás volt a háború előtt, „és a háború ebből nem is tudott bennünket kibillenteni” – jelentette ki.

Elmondta: a háború az energiaárak megemelése és a brüsszeli szankciók miatt inkább az infláció oldalán „szorongatja és fojtogatja a magyarokat”, ezért a rezsicsökkentett árakon keresztül védeni próbálják a magyar családokat.

Megjegyezte: egész Európában a magyar családok fizetik a legkisebb rezsit, ami egy nagy teljesítménye a magyar gazdaságnak.

Az ukrajnai háborúról szólva a kormányfő kijelentette: annak nincs harctéri megoldása, a helyzetet csak diplomáciával és tárgyalásokkal lehet megoldani, az első ide vezető lépés pedig az azonnali tűzszünet.

Kiemelte: Magyarországnak érdemes ezt szorgalmaznia. Kitartásra van szükség, „ha kidobnak az ablakon, visszajövünk az ajtón, ha az ajtón löknek ki, akkor majd az ablakon” – fogalmazott.

A háború nagyon költséges dolog, és az ukránoknak elfogyott az erejük, ma csak a nyugati pénzek tartják életben Ukrajnát, és működőképes állapotban az ukrán hadsereget – mondta a kormányfő.

Két kérdés van: az egyik, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke hogy dönt, meddig költi számolatlanul a milliárdokat itt, Kelet-Európában, a másik, hogy meddig bírja Európa – értékelt Orbán Viktor.

A kormányfő a rádióinterjúban kifejtette: az EU úgy tud pénzt előállítani, hogy a tagállamok “bedobják a közösbe a pénzüket”. A kérdés, hogy “meddig bírjuk, miközben az európai gazdaság bajban van, a háborúnak nem látszik a vége, adtunk több mint 70 milliárd eurót, és nem tudjuk, hogy hova került, nincs elszámolás”. Hozzátette: ebben a helyzetben az Európai Bizottság az uniós 7 éves költségvetési szakasz felénél azt kéri a tagállamoktól, hogy adjanak 100 milliárd eurót, miközben az EU nem tudja teljesíteni a tagállamai felé fennálló kötelezettségeit.

Az unió tartozik Magyarországnak a határvédelemért és a kerítésépítésért körülbelül 2 milliárd euróval, a tanároknak 800 milliárd forinttal, hiszen megígérték, hogy segítenek a gyorsabb pedagógusbér-emelésben, és tartoznak a helyreállítási alap forrásaival is, amit a járvány utáni gyors gazdasági talpra állásért hoztunk létre magyar befizetéssel is. Nem ok nélkül tesszük fel a kérdést, hogy vajon nem azért tartoznak-e, mert a nekünk járó pénzt már elköltötték valami másra, mondjuk Ukrajnára – mondta.

Arra a kérdésre, megtörténhet-e, hogy Magyarország nem járul hozzá az unió költségvetésének módosításához, amíg nem kapja meg az uniós pénzeket, Orbán Viktor úgy reagált: ez “nagyon barátságtalan mondat volna” és értékelése szerint okos szabály az unióban, hogy a tagállamoktól lojális együttműködés várható el.

Nem szép, nem helyes dolog és a jogszerűség határának is a szélén jár az, aki összeköt egymástól különböző dolgokat, de időbeli egybeesés létezik, legutóbb is volt az úgy, hogy egyhangúságot igénylő döntések időben egybeestek a magyarországi pénzekről szóló döntésekkel – jegyezte meg.

Közölte, az EU és a tagállamok külön-külön is a teherbíró képességük határán vannak. Arra a felvetésre, hogy Európa egyedül maradhat-e a szomszédjában dúló háborúval, azt mondta: abban a pillanatban Európa is békepártivá válna.

A miniszterelnök lehetetlennek tartja, hogy miközben a közvélemény egyre inkább megkérdőjelezi a háború finanszírozásának indokoltságát, egyre inkább a saját gondjai kötik le, egyre kevésbé látja, hogy lesz ebből a háborúból győzelem és mi értelme béke és tárgyalás helyett a háborút finanszírozni, aközben a politikusok kitartanak a korábbi döntésük mellett.

Egy demokráciában – és az EU a világ egyik legnagyobb demokratikus területe -, a népakarat és az ország vezetőinek mozgása ilyen élesen és hosszú távon nem mehet szembe egymással. Előbb-utóbb valaminek történnie kell, mivel a népet nem lehet leváltani, a kormányokat szokták leváltani. A demokratikusan megválasztott európai vezetőknek nem maradt sok idejük, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott közvéleményhez – értékelt a kormányfő.

A baj, a ficam, a tévedés a kiindulópontnál van – mondta. Felidézte, hogy amikor az oroszok megtámadták Ukrajnát, Európának két lehetősége volt. Az egyik – ahogy a Krím félsziget esetében -, hogy megpróbálják a konfliktust lokalizálni. Magyarország ezt javasolta, amikor a konfliktus kitört, azt mondta, hogy próbálják lokalizálni, mert ha beleállnak, akkor az egész konfliktust globális szintre fogják emelni. Ez bekövetkezett – jelentette ki, hozzátéve: ennek súlyos következményei vannak, a háború ráült az egész világgazdaságra.

Kiemelte: a világgazdaság legfőbb erénye – aminek Magyarország is haszonélvezője volt – a szabadkereskedelem volt. Magyarország 30 évig tornázott, edzett az edzőteremben, hogy részt tudjon venni egy magasabb szinten a világméretű kereskedelmi és termelési versenyben. “Végre kigyúrtuk magunkat, az izmaink rendben vannak” és akkor jön egy ilyen háború, amelyet ahelyett, hogy szigetelnének, engedik, hogy felhőként ráboruljon a teljes világgazdasági kapcsolatrendszerre – fogalmazott.

Az összeköttetés, a munkamegosztás, a termelés, a gazdasági növekedés szempontja helyett jön valamifajta elzárkózás, elszigetelődés. Az egész ügyet az első pillanatban félrekezelték, ezért újra kell gombolni a mellényt, a háborútól vissza kell menni a tárgyalóasztalhoz – mondta.

Kijelentette: nem akarunk sem migránskvótát, sem migránsgettókat. Közölte, mi, magyarok annyit tudunk mondani, hogy az ország elromlásának kockázatát is olyan magas fokozatúnak tekintjük, hogy nem akarunk sem migránskvótát, sem migránsgettókat, és ha nem akarjuk, ezek nem is lesznek.

Váratlan időbeli egybeesésként említette, hogy Olaszország, amely sokáig ellenezte a kötelező kvótákat és a migránsgettók létrehozását, megváltoztatta az álláspontját, majd néhány héttel később kapott 19 milliárdot abból a Covid utáni újjáépítési alapból, amiből Magyarország nem kap. Nyilván véletlen és csak időbeli egybeesésről van szó. Bonyolult játszmák zajlanak a háttérben, én nem vagyok híve ezeknek – mondta a kormányfő, aki a migrációt nem taktikai vagy stratégiai kérdésnek, hanem történelmi kérdésnek tartja, amit ezen a síkon kell kezelni.

Ha beengedik a migránsokat, elveszítik a kontrollt afölött, kit engednek be és kit nem, olyan emberek jelennek meg az országban – annak minden, elsősorban biztonsági kockázatával egyetemben -, akikről nem tudni semmit vagy csak keveset. Az embercsempészek “rád tolták”, te pedig beengedted őket, a számuk nő, a bejövők száma is nő, és olyan kultúrájú országokból jönnek, ahol a családok erősebbek, mint itt nálunk a keresztény világban – fejtette ki.

Azt mondta: a bejövőknek, akik megőrzik a kulturális identitásukat, a számuk a beáramlás és a magas gyermekszám miatt is nő. Aztán elkezded magad bennszülöttnek érezni a saját hazádban anélkül, hogy megkérdezett volna valaki, hogy dönthettél volna, elmondhattad volna, hogy nem akarod, mégis megtörtént. Ez tönkre tehet egy országot – jelentette ki Orbán Viktor, azt kívánva a migránspárti nyugati országoknak, hogy ne legyen igaza és ennek a migránspolitikának ne legyen nagyon súlyos következménye számukra.