A magyarok pénzének legalább 20 százaléka Ukrajnába menne

2025. július 18., péntek (MTI) – Az európai emberek pénzének legalább 20 százaléka, így a magyarok pénzének 20 százaléka is Ukrajnába menne – jelentette ki a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken az Európai Unió 2028-tól kezdődő időszakra bemutatott költségvetési javaslatáról. Orbán Viktor a reménytelenség költségvetésének nevezte a tervezetet, amely tönkretenné az Európai Uniót, de amely meglátása szerint nem éli meg már a jövő évet sem.

Orbán Viktor elmondta: egymástól függetlenül különböző szakértői csoportok – nemcsak Magyarországon, hanem azon kívül is – az elrejtett, az Európai Bizottság egyedi döntéseinek körébe utalt tételeket is azonosították, összeadták.

Egyes szakértői csoportok szerint ez a teljes költségvetés 20 százalékát utalja, utalhatja át Ukrajnába, más szakértők szerint pedig 25 százalékát. „Nem a saját tudásomra alapozva, hanem hozzáértők tudására alapozva, de nagy magabiztossággal merem azt mondani, hogy ennek a költségvetésnek legalább 20 százaléka Ukrajnát célozza” – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnököt arról is kérdezték, hogy 1200 milliárd euróról 2000 milliárdra növekedhet az uniós költségvetés teljes összege. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának juttatott 20-25 százaléknyi összegen felül ennek a büdzsének 10-12 százalékát korábbi, közösen felvett hitelek kamattörlesztésére fordítják.

Nyomatékosította, hogy Magyarország ezt a gyakorlatot ellenzi, mert nem jó, ha az EU országai közösen vesznek fel hitelt. Ez egy olyan döntés, amelyet Magyarország egyedül nem tud megakadályozni – közölte, egyúttal azonban felhívta a figyelmet, hogy mióta új német kormány van, ott is „kezdik felemelni a tiltó táblákat”, nem akarnak több, hasonló eladósodottságot eredményező nagy hitelt felvenni.

A kormányfő úgy számolt, hogy miután a korábban felvett hitelek kamataival is „kimegy 10-12 százalék”, ezért a tervezett büdzsé 30-35 százalékát az előző költségvetésben nem szerepelő tételekre költik. Tehát hiába emelik meg néhány százalékkal a költségvetés méretét, ha abból az előzőhöz képest 30 százalék mintha nem is lenne – mondta. Ehhez az európai embereknek semmi közük nem lesz azon kívül, hogy be kell fizetniük, mert abból semmit nem kapnak majd vissza. Ezért „hörög, elégedetlenkedik, morgolódik, kiabál” az európai nemzetek vérmérsékletétől függően mindenki az Európai Unió tagjai közül – jelentette ki Orbán Viktor.

Orbán Viktor kiemelte: ennek a tervezetnek egyetlen nyilvánvaló célja van: hogy Ukrajnát felvegyék az unióba és az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat elkülönítsék, egyik részét „ravaszul, leplezetten, másik részét nyíltan”. Holott nincs döntés arról, hogy Ukrajna tagja lesz az Európai Uniónak, ezért erre pénzt elkülöníteni sem helyes – jelezte. Ukrajna felvétele nincs a belátható jövőben, ha viszont nem veszik fel az unióba az ukránokat – amit helyesnek tartana -, akkor másfajta kapcsolatot kell velük kialakítani, és egy ilyen együttműködés pénzügyi alapjait kellene a költségvetésben meghatározni.

Azt is mondta: a költségvetésben elvesznek pénzeket a mezőgazdaságtól is, miközben nem derül ki, hogy azért vesznek-e el, mert az előző rendszert pazarlónak ítélik vagy mert azt a pénzt másra akarják fordítani, és az európai élelmiszeripart és mezőgazdaságot nem tekintik többé kulcsfontosságú ágazatnak. Feltette a kérdést, hogy mi lesz a sok millió európai gazdával, akiknek eddig támogattuk a munkájukat.

Nem lehet egy költségvetésben csak úgy az élő húsba egy éles késsel belehasítani, vágni egyet, és azt gondolni, hogy lesz, ami lesz, mert elvérzik a beteg – figyelmeztetett.

„Tehát ez a költségvetés tönkretenné az Európai Uniót, ez a költségvetés szerintem nem is éli meg már a jövő évet sem, vagy látványosan vissza kell majd vonnia a bizottságnak, vagy lépésről lépésre meg kell hátrálnia és át kell írnia” – fogalmazott hozzátéve, hogy a reakciókból ítélve az európai országok nem fogják elfogadni a tervezett.

Megjegyezte azt is, hogy a mezőgazdaságra szánt összegeket a lehető legegyszerűbben kellene eljuttatni a gazdákhoz, ehelyett az egész borzalmasan bürokratikus. Az Európai Bizottságnak láthatóan nincs elképzelése az európai mezőgazdaság jövőjéről és azért, hogy Ukrajnának pénzt tudjon adni, minden lehetséges korábbi tételből levág – összegzett.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajna felvétele azért is elfogadhatatlan, mert ez olyan, mint a migráció: „ha egyszer beengedted, nem tudod többet kitenni”. Az Európai Unióból nem lehet országot kitenni, Ukrajna felvételével az „ő gazdasági problémái a mi gazdasági problémáinkká válnak” – figyelmeztetett. Ukrajna uniós felvétele esetén évtizedeken keresztül oda menne a pénz, ráadásul reménytelenül, mert az ukrán gazdaság ma nincs abban az állapotban, hogy a tagsági jogviszonnyal és azzal együtt járó pénzzel modernizálni lehessen.

Orbán Viktor a reménytelenség költségvetésének nevezte a tervezetet, amely nem egy optimista, diadalmas, világos tervekkel rendelkező, maga elé biztató jövőt elgondoló uniót láttat, hanem egy bajban lévő, kapkodó, saját fejlődéséről világos elképzeléssel nem rendelkező, sokkal inkább a stagnálásra berendezkedő és a széthullást elkerülni akaró uniót.

A költségvetés vitájáról szólva elmondta, nagyon izgalmas időszak kezdődik ilyenkor: több ezer ember bújja most ezeket az oldalakat, és utána rendkívül bonyolult tárgyalási folyamat indul meg abban a reményben, hogy a beterjesztett költségvetésen sikerül olyan módosításokat végrehajtani, amelyek mind a 27 tagállamnak elfogadhatók lesznek, mert a legvégén egyhangú döntést kell hozni – jegyezte meg.

Orbán Viktor felidézte, ez már a harmadik uniós költségvetés az életében, ezért ismeri ezt a „dzsungelt”.

Mi is tudjuk már, kikkel fogunk tárgyalni, és kivel hogy kell megállapodnunk ahhoz, hogy a végén egy Magyarország számára elfogadható költségvetés jöjjön létre – közölte a kormányfő.

Orbán Viktor beszélt arról is: Brüsszelben „le akarják lökni az asztalról” a kényszersorozás magyar áldozatának ügyét, mert az szembe megy mindennel, amit az ottani bürokraták Ukrajna uniós csatlakozásra való felkészültségéről állítanak.

Orbán Viktor elmondta: mi Brüsszelben nem azt mondjuk, hogy van itt egy magyar ügy, hanem azt mondjuk, hogy van itt egy európai ügy, amit nemcsak Magyarország észlel azért, mert egy állampolgárát agyonverték a kényszersorozó ukránok, hanem egy európai probléma, amit mások is érzékelnek. Akik összegyűjtötték – ez egy strasbourgi szervezet egyébként – az erre vonatkozó információkat, rendszerezték és kiadtak egy átfogó értékelést, ami pontosan azt mondja, amit a magyar kormány – tette hozzá.

A kormányfő hangsúlyozta: itt nem egyedi esetekről van szó, hanem egy gyakorlatról. „Valójában embervadászat zajlik. Ezt sorozásnak, kényszersorozásnak nevezik, de levadásszák azokat az embereket toborzással megbízott alakok, akikről azt gondolják, hogy bezsuppolhatóak azonnal az ukrán hadseregbe. És ha nem megy szép szóval, akkor megy erőszakkal – mondta Orbán Viktor.

Hozzátette: a brutalitás a brüsszeli bürokraták szempontjából is kínos. Mást sem lehet hallani Brüsszelben, mint hogy Ukrajna előrehaladást valósított meg az emberi jogok, az igazságszolgáltatás területén, a korrupció elleni harcban. Azt látják, hogy Ukrajna nemhogy érett, hanem már túlérett az európai uniós tagságra, aminek semmi köze a valósághoz, ha valaki ismeri Ukrajnát, mert mondjuk a szomszédja – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Általában arról, hogy egy ország igazságszolgáltatása, adórendszere felkészült-e vagy sem, a gazdasági vitarendezés módozatai európai színvonalúak-e vagy sem, lehet vitatkozni, de arról, hogy agyonvertek egy embert, mert nem akart bevonulni, vagy úgy gondolta, hogy nem vonatkozik rá a jogszabály, ami szerint katonának kell állnia, és nem elfogták és jogi eljárás alá vetették, hanem agyonverték, erre nem lehet mit mondani – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök úgy értékelt: ami történt, azt mutatja, hogy Ukrajna „evidensen nem felkészült arra, hogy befogadjuk az Európai Unió tagállamai közé”.

Brüsszelnek saját magát kellene megcáfolnia azzal, ha ezt az ügyet felemelné, ezért magától nem is fogja. Nekünk kell ezt az ügyet felnyomni az asztalra, mert maguktól a brüsszeliek nem fogják – fogalmazott Orbán Viktor, kiemelve, hogy az európai értékek és emberi jogi deklarációk megkövetelnék, hogy Brüsszel foglalkozzon a történtekkel. Hozzátette, a tiszások, az ukrán diplomácia nem a magyar kormánnyal vitatkoznak, hanem egy olyan európai tanácsi jelentéssel, amelyik fehéren-feketén leírta, hogy fel kell számolni a kényszersorozási gyakorlatot.

Sebestyén József ügye nekünk, magyaroknak fontos, hiszen ő egy közülünk, ezért nekünk ez fontos, szívbéli, becsületbeli ügy – mondta a miniszterelnök, megemlítve, hogy Magyarország életbe léptette azokat a szankciókat az ügy három beazonosított felelősével szemben, amelyeket kétoldalú alapon meg lehet tenni, kitiltva őket a területéről.

Szomorú dolognak nevezte, hogy „vannak pártok, amelyek egy magyar-ukrán vagy egy magyar-külföldi vitában mindig a külföldieknek adnak igazat”. A Tisza Párt és a DK ennek a hagyománynak a része. Ezeknél a pártoknál a magyarnak soha nem lehet igaza, mert a külföld mindig valami magasabb rendű, nálunk különb, értékesebb szempontot képvisel és nekünk mintát kell benne látni és el kell fogadni az onnan jövő utasításokat.

Ez az a nyavalya, amitől szabadulnunk kellene, ez nyomaszt bennünket több, mint száz éve – tette hozzá, megemlítve, vannak pártok, amelyek „ezt elhiszik, elfogadják, abból élnek, hogy ilyen parancsokat hajtanak végre” és vannak a nemzeti pártok, amelyek büszkék magyarságukra és megharcolnak igazukért.

Orbán Viktor az Otthon Start Programról szólva kiemelte: az egy biztonságos, forint alapú hitel, melynek felvételével a lakásbérlésez képest havonta sok tízezer forintot spórolhatnak a fiatalok. Azok a fiatalok, akiknek saját erőből kell megoldaniuk az otthonteremtésüket, jobban járnak, ha fölvesznek egy ilyen hitelt, vásárolnak egy lakást és kifizetik a kormány által lecsökkentett, kamattámogatott törlesztőrészletet, mintha ugyanezt az összeget albérletre, lakásbérletre fizetnék ki.

Hozzátette: szemben a bérleti díjjal, amit a lakástulajdonosnak fizetnek, a saját lakásra felvett hitel törlesztésével a később saját tulajdonukba kerülő lakásért fizetnek a fiatalok, ezzel tehát vagyonuk keletkezik – mondta.

A miniszterelnök kiemelte: ellentétben a magas kockázatú devizahitellel, amelybe a bankok és a Gyurcsány-kormány együtt „belecsalták” az embereket, mert nem mondták meg nekik, hogy kiteszik magukat az árfolyamkockázatnak, az Otthon Start biztonságos, forint alapú hitel. A hitel, melyet a kormány már részleteiben kidolgozott az érintettekkel, így elsősorban a bankokkal és az építőipar szereplőivel, 3 százalékos fix kamatozású, 25 évre felvehető, és legfeljebb 10 százalék önerőt követel meg, a megvásárolható lakás értéke pedig 100, ház esetében 150 millió forint.

Orbán Viktor jelezte azt is: az ő „legkonzervatívabb” számításai szerint is, ha megépül 10 ezer lakás, akkor az a nemzeti gazdasági teljesítményben 1 százalékos növekedést hozhat, és most könnyen megépülhet évente 30-50 ezer lakás. Megjegyezte ugyanakkor, ez az ajánlat nemcsak új építésű, hanem használt lakásokra és házakra is vonatkozik.

Az űrmissziójáról kedden visszatért Kapu Tibort méltatva Orbán Viktor kiemelte azt is: méltányos megemlíteni a háttérben maradt második űrhajóst, Cserényi Gyulát, akinek a neve nem nagyon hangzik el, pedig ugyanúgy felkészült, ugyanúgy egy kiváló intellektusú, nagyszerű ember.