A magyarok béketervet, a nyugat-európaiak háborús tervet dolgoztak ki 

Budapest, 2025. április 4., péntek (MTI) – Nyugat-Európában a migráció támogatása miatt erősödik az antiszemitizmus, ott ezt bátorítják, eltűrik és elfogadják, ezzel szemben Magyarország kivételnek számít, nálunk zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben – jelentette ki a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor azt mondta: ma olyan világban élünk, hogy Nyugat-Európában minden nap erősödik az antiszemitizmus, ezért onnan elköltöznek a zsidó származású emberek. Arról is beszélt: Magyarország a harmadik legnépesebb zsidó közösséggel rendelkezik az Európai Unióban, és nálunk van a zsidó közösség a legnagyobb biztonságban, míg Nyugat-Európában „napról-napra fogy a levegő”.

Hozzátette: ahogy nő a migráció, úgy nő az antiszemitizmus, és azzal, hogy az európai vezetők – elsősorban Brüsszelben -, nem is akarják megállítani a migrációt, „akarva-akaratlanul” növelik az antiszemitizmust Nyugat-Európában.

Hangsúlyozta: ezért ma Európában kivételnek számít az, hogy egy országban zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben. „Ezt nyugaton nem lehetne elmondani, ott ezt bátorítják, eltűrik, elfogadják, együtt élnek vele, mi pedig nem” – fogalmazott.

A kormányfő hangsúlyozta, Magyarországnak közvetlen érdeke Izrael stabilitása, mert ha a közel-keleti térségben háború van, vagy bizonytalanság, instabilitás, annak „mi a kárvallottjai leszünk”. Emlékeztetett: a nagy migrációs válság Európában a szíriai háború miatt volt. Megjegyezte: Izrael mellett Egyiptom a másik kulcsország, ha „az megborul”, akkor még nagyobb baj van.

Magyarország és Izrael kapcsolatáról szólva felhívta a figyelmet arra is: több mint százezer magyar származású ember él Izraelben, a magyar államnak pedig felelőssége van minden egyes állampolgáráért. Jelezte: ezt a történelem során nem mindig tudták érvényesíteni, így a holokauszt, a deportálások, a második világháború során, de a helyes álláspont az, hogy a magyar államnak meg kell védenie minden polgárát, származásra való tekintet nélkül. A mostani kormány ezt meg is teszi – mondta.

Arra is felhívta a figyelmet: Magyarországon van egy elég jelentős számú, elsősorban Budapesten összpontosuló zsidó közösség, amely tagjainak Izrael a második hazája, nekik nem közömbös, hogy milyen Magyarország kapcsolata Izraellel, biztonságot látnak benne, talán még büszkeséget is éreznek amiatt, hogy a két ország között a kapcsolatok jók.

Értékelése szerint Magyarországnak gazdasági érdeke is az Izraellel való együttműködés, jó néhány ezer ember dolgozik Magyarországon olyan – elsősorban magas minőségű high-tech – cégeknél, amelyek vegyesvállalatok vagy izraeli tulajdonban vannak. Emellett van egy katonai együttműködés, modern haditechnikai eszközöket vásárlunk Izraeltől, és a turizmus is jelentős, mert itt biztonságban érezhetik magukat az izraeliek, szívesen jönnek és szívesen költik a pénzüket Magyarországon – mondta.

Orbán Viktor szólt arról is, Magyarország azért nem tartóztatta le Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt – ahogy azt a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elvárta volna -, mert az országban nem szokás letartóztatni a vendégeket.

Magyarország nem is akarta letartóztatni az izraeli kormányfőt, mert Izrael a barátja, és a külpolitika értelme és célja egy ország számára, hogy barátokat gyűjtsön, és az jó, ha Izrael Magyarországnak barátja és nem ellensége – mondta.

Elmondta, ha Magyarország akarta volna is a letartóztatást, akkor sem tudta volna a rendőröket utasítani arra, hogy ezt tegyék meg, mert Magyarország nem tette a belső jog részévé ezt a nemzetközi szerződést.

A izraeli miniszterelnök ezerszázalékos biztonságban volt Magyarországon – fogalmazott. Úgy összegzett: Magyarországon nem szokás letartóztatni a vendéget, de Magyarország nem is akarta letartóztatni az izraeli miniszterelnököt, és ha akarta volna sem tudta volna ezt megtenni.

Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) történő kilépését azzal indokolta, hogy az egész nemzetközi politikai térben komoly változások történtek, ugyanis a nemzetközi szervezetek egy tekintélyes része egyre inkább egy globális hatalmi rendszer részévé vált és szembefordult a szuverén nemzetállamok önállóságával.

Hozzátette, ezek a szervezetek egyre inkább túlterjeszkednek a hatáskörükön, olyan döntéseket hoznak, amelyek mögött világosan felfejthető a politikai motiváció, azaz politikai testületté vált jó néhány nemzetközi intézmény, ide tartozik a Nemzetközi Büntetőbíróság is, amely egy politikai bíróság.

Emlékeztetett arra, hogy vannak olyan országok, amelyek sosem voltak részesei az ICC létrehozásáról szóló szerződésnek, például az amerikaiak, az oroszok, a kínaiak, a törökök. „Nem mondhatjuk, hogy az egész világ tolongott volna, hogy tagjává váljon ennek a szervezetnek” – mutatott rá.

Orbán Viktor felidézte, amikor Magyarország részese lett a szerződésnek, akkor az összekapcsolódott azzal a gondolattal, hogy Magyarország a kommunizmus után a nemzetközi térben elfoglalja a helyét.

Az ország tagja lett a NATO-nak, az európai uniónak és más olyan intézményeknek, amelyek a szocializmus, a Szovjetunió nélküli új világban kijelölik a helyét – mondta.

A miniszterelnök közölte, Magyarország mindig is fél szívvel állt az egész dologhoz, mert a bíróság létrehozásáról szóló nemzetközi szerződést nem tette a magyar jog részévé, nem hirdette ki, azaz sosem tette meg az összes lépést, amivel a szerződés Magyarországon kikényszeríthetővé vált volna.

Orbán Viktor kitért arra: a kormány 10 célt, 5 gazdasági és 5 politikai célt tűzött ki erre az évre. A gazdasági tervek között szerepel az árak letörése, Európa legnagyobb adócsökkentési akcióterve, a 100 gyár program, a kisvállalkozókat támogató Demján Sándor Program, és lesz egy élelmiszeráfa-visszatérítés is a nyugdíjasoknak még az év során.

A kormánynak van továbbá öt politikai programja: Ukrajna európai uniós tagságának megvitatása az emberekkel, a külföldről jövő politikai finanszírozás megszüntetése, a gyermekvédelem megerősítése, a kistelepüléseknek nyújtandó gazdaságfejlesztési csomag és a kábítószerrel szembeni hajtóvadászat. Ebben az évben, ebben az országban ez a 10 dolog biztosan meg fog történni, mert a kormány azért dolgozik, hogy ez így legyen – jelentette ki, hozzátéve, hogy e pontok megvalósulásáért személyes felelősséget vállalt.

A gazdasági célok elérésének hátterét egy gazdasági terv adja. Eszerint az első negyedévben a magyar gazdaság 0,7-0,8 százalékkal növekedett, a második negyedévben a növekedés fel fog menni 1,5 százalékra, a harmadik negyedévben el fogjuk érni a 3 százalékot, az év végén pedig a 3,5 százalékot – mondta.

Kiemelte: mindennek az a kulcsa, hogy legyen munka, mert „ha munka van, minden van”. Soha nem dolgoztak még annyian Magyarországon, mint most, és ez a szám a miniszterelnök meglátása szerint nőni fog. Hozzátette: ez a roma közösség számára is lehetőséget ad, tehát nemcsak nem dolgoztak még soha annyian Magyarországon, mint most, hanem soha korábban nem sikerült beintegrálni, behívni a munkaerőpiacra annyi roma vállalkozót és munkavállalót, mint a legutóbbi időben.

Hozzátette: fontos, hogy a magas foglalkoztatási arányokat fenntartsák, mert ha az csökkeni kezd, akkor a romák veszítik el általában elsőként az állásukat, aminek aztán más, össztársadalmi problémák is lehetnek a következményei.

Fontos tehát a 4 millió 700 ezres munkahelyszám, és a miniszterelnök terveiben az szerepel, hogy ez a szám el tudja érni az 5 milliót is.

Orbán Viktor Magyarország nemzetközi feladatairól szólva leszögezte: Magyarország egyetlen dolga jelen pillanatban a nemzetközi térben, hogy támogassa Donald Trump amerikai elnököt a béketervével és tárgyalásaival együtt. Ha valaki el tud érni békét, akkor az ő, és miután mi békét akarunk, ezért a feladatunk „nem elgáncsolni, nem kritizálni, nem bírálni, nem betartani neki, hanem támogatni” – fogalmazott.

Hozzátette: Nyugat-Európa azonban mást gondol. Először is jól láthatóan utálják az amerikai elnököt, és egyáltalán nem lennének elkeseredve, ha kudarcok is érnék, mert most óriási sikereket ér el.

Másfelől a nyugat-európaiak nem egy nagy béketervet dolgoztak ki, mint mi, magyarok, hanem egy nagy, háborús tervet – mondta.

A miniszterelnök meglátása szerint helyes, ha a védelmi képességeinket megerősítjük, de ennek nem egy háborús feszültség folyamatos fenntartása az értelme. Inkább legyen az amerikai elnök vezetésével elért béke, közben mi erősítsük a saját védelmi képességeinket, és erősítsük meg a gazdaságunkat, mert minden katonai képesség alapja a gazdasági teljesítmény.

Kifejtette, Donald Trump egy dolgot már elért, az ő föllépésének eredményeképpen ez a háború nem fog a mi irányunkba, Nyugat-Európába tovább terjedni. Az amerikai elnöknek már sikerült elszigetelni ezt a konfliktust, most a fegyvernyugvást kellene elérni, nem utolsó sorban azért, mert „miközben mi itt beszélgetünk, éppen meghalt néhány tucat ember ott a frontvonalon”.

Kitért arra is, hogy három területen történtek olyan áremelkedések, amelyek súlyosan érintették a magyar családokat. „Kifejezetten gyötrelmes dolgok ezek” – fogalmazott.

Az egyik az élelmiszerárak emelkedése, ott kellett a leggyorsabban beavatkozni, mert „enni kell és itt nem lehet várni”.

A második terület a szolgáltatásoké, ott kirívóan nagy mértékben a telekommunikációs szolgáltatásoknak az ára emelkedett meg. A kormányfő közlése szerint itt szigorú hangú beszélgetések zajlottak az elmúlt időszakban. Azt mondta, nagyon bízik benne, hogy – szemben az élelmiszerpiaccal, ahol kereskedők ezreivel kellett volna megállapodni – sikerül egyességre jutni. A telekommunikációs szektorban három céggel kell megállapodni, ezek komoly, nagy nemzetközi cégek – jelezte.

Harmadik területként a banki szolgáltatásokat jelölte meg. Rámutatott: szerinte reális esély van a megállapodásra. A bankszektort ugyan komoly adók sújtják Magyarországon, összevetve más nyugati országokkal talán kiemelkedően magas adók is sújtják őket, bevonták őket a közteherviselésbe, de azért így is sikeres éveket zárnak és van profitjuk – állapította meg.

Úgy fogalmazott: jogos az az igény a magyar állam részéről, hogy a banki szolgáltatások ára ne növekedjen a jövőben.

Orbán Viktor beszélt a tarnazsadányi látogatásáról is, kiemelve, hogy egy nehéz környék, ahol jelentős roma kisebbség él. Rámutatott: az ottélők szenvednek annak a drogkereskedelemmel foglalkozó üzleti körnek a tevékenységétől, amely ott teríti ezeket „a patkányméregszerű drogokat” és gyakran tönkre teszik az ott élő családokat.

A kormányfő jelezte, a hajtóvadászat megindult.

Köszönetet mondott a rendőröknek és megjegyezte: az országban a közbiztonság európai mércével mérve bíztató állapotban van. „Azt nem mondom, hogy tökéletes, de európai mércével a legjobbak közé tartozunk, talán a legjobbak is vagyunk, tehát jó rendőreink vannak, és ez most is látható volt” – fogalmazott.

Beszámolt arról, hogy több mint 3500 rendőr mozgósításával több mint ezer bevetés történt, és több mázsa kábítószert foglaltak le, „fülön fogtak kereskedőket, terítőket”.

A kormányfő rámutatott: beadták a szükséges törvénymódosításokat, ami azért fontos, hogy a rendőrök is – meg az emberek is – lássák, a munkájuknak van értelme, tehát a kábítószer-hálózatok felszámolásában előállított emberek elnyerik a megfelelő és nagyon súlyos büntetést.

Ez azért is fontos, mert ha azt látják, hogy ők elvégzik a munkájukat, és közben a büntetések meg nem jönnek, vagy nem elég erősek, és néhány nap múlva ugyanazok az emberek, akiket kábítószer-kereskedelem miatt lefogtak, egyszer csak megint megjelennek, mert a magyar jogszabályok ezt lehetővé teszik, megengedik, akkor a küzdelem reménytelen lesz – fejtette ki Orbán Viktor.

Leszögezte: nagyon világosan demonstrálni kell a kábítószer ellen elkötelezett társadalmi csoportok, pedagógusok, szülők és az ennek a felszámolásával foglalkozó rendőrök felé, hogy a munkájuknak van értelme. Az ő munkájuknak az értelme pedig az, hogy a kábítószer-kereskedőket kiiktatjuk, a kábítószert elkobozzák – fogalmazott.

Kiemelte: nem véletlenül használnak erős kifejezéseket, mint hajtóvadászat, mert ezzel is azt akarják megüzenni, hogy ebben az ügyben is zéró tolerancia van, és ezt végig fogják vinni, akkor is, ha egyébként egy ilyen hálózatnak a fölszámolása és kiiktatása hosszú hónapokig is eltarthat.

Közölte: az alkotmány azt mondja majd, az a módosítás szerepel benne, hogy Magyarországon tilos a kábítószer előállítása, terjesztése, használata és népszerűsítése.

Ma is tilos kábítószert fogyasztani Magyarországon, csak a jog felkínálja azt a lehetőséget, ha valaki vállalja, hogy a kábítószerről leszoktató, attól eltávolító oktatásban vesz részt, akkor nem büntetik meg a kábítószerfogyasztásért elsőre, de másodikra már igen.

Nem érdemes úgy tenni, mintha Magyarországon a kábítószerfogyasztás bocsánatos bűn lenne, ez nem így van – mutatott rá. Kiemelte: kétségkívül nem a fogyasztókat célozzák most meg, hanem a kereskedőket, mert hogyha nincs kereskedő, akkor nincs fogyasztó. Tehát ha nincs áru, akkor nincs „kábszeres” sem – mondta.

Orbán Viktor kitért arra is, beszélt jogászokkal és a képviselőtársaival is, és beadnak egy olyan törvénymódosítást, amely megpróbálja a nem tüntető emberek, az adott demonstrációtól távol maradó emberek jogait is figyelembe venni.

Kiemelte: fontos a gyülekezés szabadsága, hiszen az a jó, ha mindenki elmondhatja a véleményét, akár erőteljes formában is, de az nem normális, hogy közben emberek ezrei vagy tízezrei rekednek benn egy budapesti dugóban és nem tudják végezni a munkájukat azért, mert néhány száz ember úgy dönt, hogy utakat, hidakat zár le. Hozzátette: azt hitte, a jogszabályok eddig is világosak voltak, hogy a közlekedés aránytalan sérelmére nem lehet gyülekezési jogot gyakorolni, de született egy bírói ítélet, amely megengedte a hídlezárást.

Rámutatott: a bírók azt a jogot alkalmazzák, amit a parlament megalkot. Aláhúzta, nem tudják utasítani a bíróságot, mert a bíróság független. Egy dolgot tehetnek, megváltoztatják a jogszabályokat és ezzel lehetetlenné teszik, hogy bírói döntésekkel akár több hidat is egyszerre le lehessen zárni Budapesten, mert itt ez történt.