A fűtésszámla a négyszeresére, az áramszámla a kétszeresére nőne, ha az ukránok terve megvalósulna 

Budapest, 2025. május 23., péntek (MTI) – A fűtésszámla a négyszeresére, az áramszámla pedig a kétszereresére nőne a magyar családoknak, ha az ukránoknak sikerül keresztülvinnie azt a tervet, hogy az európai uniós tagállamoknak ne lehessen Oroszországból gázt és olajat vásárolnia – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor azt mondta, Magyarországnak minden évben 800 milliárd forinttal többet kellene fizetnie az Oroszország helyett máshonnan megvásárolt energiáért, ez az összeg megegyezik azzal, amelyet a kormány minden évben szétoszt a családok között a rezsicsökkentés révén.

Elmondta, az uniós tagállamok többsége az energiapolitikájával nem a saját családjait és vállalkozásait akarja segíteni, hanem az oroszoknak akar ártani, hogy ezen keresztül is segítse Ukrajnát.

A kormányfő közölte, Magyarország ellenkező állásponton van, csatában van ezekkel a tagállamokkal, és nem engedi az orosz energiával kapcsolatos szankciókat kiterjeszteni Magyarországra.

Az egész energiaáremelést szorgalmazó politika mögött az ukránok vannak, ezért nem indokolatlan ukrán energiafenyegetésről beszélni – tette hozzá.

Kifejtette, az ukránok „egy malomban őrölnek az európai vezetőkkel”, akik azt gondolják, ha ártanak az oroszoknak, azzal segítenek az ukránoknak.

Úgy fogalmazott: az ukránok olyasmit követelnek az európaiaktól, ami tönkreteszi a családokat, ez a veszély fenyegeti a magyar családokat is.

A brüsszeli viták nem az emberek feje fölött, hanem a lakásukban folynak, a tét az, mi lesz a magyarok áram- és fűtésszámlájával – mutatott rá.

Orbán Viktor a műsorban arról is beszélt, mindenképpen meg kell akadályozni, hogy az orosz gázt kitiltsák Európából.

Hiába van vezetékünk, ha nem engedik, hogy azon keresztül gáz érkezzen – mondta a kormányfő, kiemelve, ez a lépés körülbelül akkora terhet jelentene a költségvetésnek, mint amennyit a rezsicsökkentésre fordít, arra pedig még senki nem adott választ, hogy ilyen körülmények között hogyan tartható fenn ez az intézkedés.

„Ezt szoktam mondani Brüsszelben: én értem, hogy ők ártani akarnak Oroszországnak, meg akarják segíteni az ukránokat, ezt én mind értem, na de miért a magyarokkal fizettetik meg ennek az árát? Hol ez a pénz? Adják ide, és akkor már kvittek is vagyunk” – fogalmazott Orbán Viktor.

Lehet tárgyalni velünk – hangoztatta a kormányfő, megjegyezve, „az egy másik helyzet”, ha Brüsszelben vállalják, hogy kifizetik a politikájuk Magyarországra gyakorolt negatív hatásának költségeit.

„Egyelőre a fülük botját se mozdítják, és azt gondolják, hogy ezt az összeget nekünk, magyaroknak kell kifizetnünk. De én mindig mondtam nekik, hogy ez nem a mi háborúnk, és én nem fogom megengedni, hogy Brüsszel velünk fizettesse meg Ukrajna támogatását” – értékelte a jelenlégi helyzetet Orbán Viktor.

A miniszterelnök emlékeztetett: már évtizedekkel ezelőtt létezett az Ukrajnát elkerülő Nabucco gázvezeték terve, de akkor ezt ellehetetlenítették, ám a veszélyt látva a magyar kormány megteremtette a szlovák-magyar gázösszeköttetést, valamint egy déli – Szerbia, Bulgária és Törökország felé menő – vezetéket, a meglévő összeköttetések egymáshoz kapcsolásával, kapacitásuk növelésével, új kompresszor-állomások beiktatásával.

Ennek következményeiről szólva elmondta, Szlovákia az ukrajnai háború kitörése után ezen a rendszeren keresztül jut gázhoz. Kiderült, lehet, hogy rövid távon üzleti megfontolások nem szóltak mellette, de hosszú távú, energiabiztonsági megfontolások igen – nyilatkozott a beruházásról Orbán Viktor.

Magyarország gázellátása szempontjából a miniszterelnök kulcsállamként említette Törökországot, mondván, oda érkezik be az azeri és az orosz gáz is, és a törökök elég bátrak ahhoz, hogy bármit mondanak is nekik, be- és továbbengedik az orosz gázt.

A miniszterelnök arról is szólt: Magyarország olyan megállapodást kötött Azerbajdzsánnal, amelynek keretében magyar cégek kisebb tulajdonrészt szerezhettek a világ legnagyobbjai közé tartozó azeri földgáz-mezőkben.

Ezzel, jegyezte meg, lejjebb lehet tolni a magyar energiaszükséglet árát. Szavai szerint sok mindent kell csinálnia egy olyan államnak, mint Magyarország, amely elvesztette azon területeit, ahol energiaforrásai találhatók.

„Ha nem vagy okos, akkor kizsebelnek” – fogalmazott, hozzátéve, „most Brüsszelben nemcsak okosnak kell lenni, hanem erősnek is”.

A kormányfő Ukrajna uniós csatlakozásáról szólva hangsúlyozta, „mi azért akarjuk mindenképpen kívül tartani Ukrajnát, mert ha beengedjük, az összes pénzünket, mint a szivacs fogja fölszívni”, ennek az árát a közép-európaiak, benne Magyarország fogja majd megfizetni.

Elmondta, a nyugat-európai vezetők valamilyen okból azt vették a fejükbe, hogy egy nagyjából egymilliós hadsereg fenntartásáról szóló megállapodást kötnek Ukrajnával. Ezt az európaiak fizetnék, azaz ahelyett, hogy Nyugat-Európa a saját hadseregeit erősítené, inkább zsoldot fizet Ukrajnának.

Ebből még komoly biztonsági kockázat is lehet Európa számára, mert olyan hadsereget is finanszírozhatnak, aminek szándékai nem mindig lesznek barátságosak, vagy legalábbis erre nincs garancia – figyelmeztetett.

Hangsúlyozta: az ukrán uniós tagság kérdése összefügg ezzel, mert sokkal könnyebb ukránpárti pénzügyi döntéseket hozni, ha Ukrajna bent van az unióban, mintha nincs.

A kormányfő ennek kapcsán arra bíztatott mindenkit, hogy mondja el a véleményét az Ukrajna uniós tagságáról a kormány által indított Voks 2025 szavazáson.

„Ne engedjük, hogy mások döntsenek a fejünk felett” – hangoztatta.

Jelezte: bízik abban, hogy a szavazás – amelyen már egymillióan vettek részt -, megerősíti a kormány ukrán uniós tagságot elutasító álláspontját.

Arra is kitért: a Tisza tartott már egy saját pártszavazást a kérdésről, ott 58 százalék támogatta Ukrajna uniós tagságát.

A miniszterelnök a műsorban arról is beszélt, hogy a magyar ellenzéki pártok lényegében ukrán összeköttetésekkel rendelkeznek, az ukránok, „mint kés a vajban haladnak előre”, amikor az ellenzéki pártokon keresztül jönnek be a magyar politikai életbe.

Hangsúlyozta, egy „háborúpárti, ukránbarát propagandahálózat” működik Magyarországon, és naponta „tolja az arcunkba, a fejünkbe” az ukránbarát álláspontokat, de a kormányfő szavai szerint ez ellen – az átláthatósági törvénynek az Országgyűlés elé történő beterjesztésével -, „mi is megtettük a szükséges lépéseket”.

Megjegyezte, az ellenzéki pártokról tudni lehetett, hogy ukránbarátok, hiszen támogatják Ukrajna tagságát, de arra nem lehetett számítani, hogy az ukrán titkosszolgálat „ilyen mély kapcsolatrendszert ápol velük.”

A kormányfő a műsorban a Budapesten elfogott ukrán férfivel kapcsolatban elmondta, intenzív ukrán kémtevékenység van Magyarországon, minden államnak van valamilyen hírszerzési rendszere, amit a nemzetközi gyakorlatban tolerálni kell, de a tapasztalatok szerint az ukrán aktivitás nagyon megnőtt Magyarországon és operatív akciókat is szerveznek.

„Fölépítenek egy olyan kreált történetet, hogy magyarnak tekintett kémeket tartóztatnak le Ukrajnában, amihez persze nekünk semmi közünk nincsen, és információs hírigényeket fogalmaznak meg állami vezetőkkel kapcsolatban, Magyarország működésével kapcsolatban” – fogalmazott a miniszterelnök.

Leszögezte: ennek az elhárítására készek vagyunk, ahogy ők megvádoltak bennünket magyar kémek ügyében Ukrajnában, abban a pillanatban mi itt megtettük az ellenlépéseket.

Nekik van egy dezinformációs kampányuk, mi is beterjesztettük az átláthatósági törvényt, amely nem teszi lehetővé, hogy az ukránok itt egy ukránbarát propagandahálózatot működtessenek – tette hozzá.

Műsorvezetői felvetésre azt mondta, az érintett ellenzéki pártok, köztük a Tisza Párt, nem cáfolja ezeket, de „én láttam olyan videót, ahol a magyar állam által azonosított ukrán ügynökök nyújtanak szolgáltatásokat, szerveznek látogatásokat, építenek kapcsolatot magyar ellenzéki pártok számára”.

Rámutatott: ez nem letagadható, ez saját hangon, képen ott van a nemzetközi hálózatban, a digitális világban.

A miniszterelnök szavai szerint „minden akciónak a hegye ugyanoda mutat”, vagyis a magyarokat rá kell venni arra, hogy támogassák Ukrajna uniós tagságát, ezért mozgósították az ukránok a magyar ellenzékkel meglévő kapcsolataikat, szerveznek dezinformációs akciókat és hajtanak végre titkosszolgálati operatív akciókat Magyarország területén.

Valamilyen módon rá akarják kényszeríteni a magyar kormányt és a magyar embereket arra, hogy mondjanak igent Ukrajna uniós csatlakozására, akkor is, ha „a gatyánk is rámegy” – hangoztatta Orbán Viktor, megjegyezve, ennek érdekében komoly eszközöket, erőforrásokat mozgósítanak, és komoly kapcsolatokat építettek ki a magyar politikai elittel.

Az Országgyűlés előtt lévő átláthatósági törvényjavaslatot említve a miniszterelnök nemzeti érdeknek nevezte azt, hogy a politikai-közéleti civil szervezetek, vagy a politikai média ne fogadhasson el külföldi támogatást.

Elmondta, a magyar közvélemény nagy része azt gondolja, hogy aki politikával foglalkozik, az ne fogadjon el külföldről támogatást, ezt a véleményt a nyilvánosság előtt még az érintett civil és álcivil médiaszervezetek is elfogadják.

Szerintem ebben lehetne nemzeti egyetértés Magyarországon – mondta a kormányfő, megjegyezve, a magyar embereknek nem az a dolguk, hogy „állandóan benézzenek a függöny mögé”, hogy amikor egy civil szervezet vagy egy média a saját véleményét írja le, vagy „zsoldban áll” és külföldről kap pénzt.

„Ez nem mindegy, amikor elolvasok egy hírt, én is szeretném tudni, hogy most akkor kinek a véleményét olvasom” – fogalmazott Orbán Viktor.

Álláspontja szerint a törvényjavaslat – összevetve az amerikai szabályozással -, „kifejezetten enyhe”, ebben az ügyben pedig lehetne nemzeti egyetértés Magyarországon is. Rámutatott, azért nincs ilyen szabályozás, mert azt gondolták eddig is, hogy ennek így kéne lenni, nem szabad elfogadni a politikával foglalkozó szervezeteknek semmilyen pénzt.

Pártokra is van egy vonatkozó szabály, hogy mit lehet és mit nem, ez a szabály viszont ma nem létezik közéleti civil szervezetekre, hát most gondoltuk, hogy hozzuk létre – fejtette ki, majd megjegyezte, a technikai kérdésekről lehet vitatkozni, de a célban egyet kellene értenünk.

A kormányfő a műsorban személyesen vállalt garanciát a két- és háromgyermekes édesanyák adókedvezményének bevezetéséért.

Orbán Viktor azt mondta: azt a célt tűzték ki – és ennek megvalósítását garantálja a magyar választóknak -, hogy 2025-2026-ban a családokat és elsősorban az édesanyákat fogja támogatni a költségvetés.

Hozzátette: garantálja, hogy 2025 októberétől a három gyermeket nevelő édesanyák, 2026. január elsejétől pedig a 40 évnél fiatalabb kétgyermekes anyák életük végéig jövedelemadómentesek lesznek, majd felmenő rendszerben, a végén minden magyar édesanya, aki legalább két gyermeket szült, adómentes lesz.

Kiemelte: ez példátlan lépés, a világon sehol nincs ilyen. „Ezt, ha törik, ha szakad, ha cigány gyerekek potyognak az égből, ha van háború, ha nincs, ezt mindenképpen el fogjuk érni” – fogalmazott.

Jelezte: a jövő évi költségvetést arra felvetésre építi a kormány, hogy 2026-ban képesek lesznek megakadályozni Budapesten és Brüsszelben is, hogy a magyarok pénze Ukrajnába menjen.

Hozzátette: hisznek a Trump-féle békepolitikában, azt nem tudják, hogy béke lesz-e, de arra számítanak, hogy tűzszünet igen, és a háborús feszültség is alacsonyabb lesz, mint most.

Felhívta a figyelmet arra, hogy elmúlt három évben a háború miatt Magyarország elvesztett mintegy 20 milliárd eurónyi forrást a gazdaságából, ha ez lenne, akkor „minden szárnyalna, de most semmi nem szárnyal”, mert amíg a háború tart, addig a gazdaság elemelkedése is nehéz.

Hangsúlyozta: ennek ellenére nem adta fel, és mindenkit arra biztat a kormányban is, hogy ne a nehézségekről beszéljenek, hanem találják meg a megoldást.

„Én arra összpontosítok, hogy akármilyen nehéz helyzet is van, mindenképpen legyenek saját céljaink, és a saját céljainkból ne engedjük” – mondta.

A miniszterelnök az első negyedévben 12 százalékkal visszaeső beruházási teljesítményről és a BYD kínai autógyártó magyarországi fejlesztéseiről szóló kérdésre azt mondta: ma a magyar gazdaságban kevesebb a beruházás, a növekedési energia nagyobb része jön a fogyasztásból, mint a termelésből.

Ez jó rövid távon, mert azt jelenti, hogy az embereknek van pénzük és el tudják költeni, az ebből származó adóbevételekkel pedig az államháztartás egyensúlyban tartható – vélekedett. Megjegyezte, ugyanakkor ez hosszabb távon nem jó, mert az az egészséges, ha elegendő mennyiségű beruházás történik minden évben, ezért indította el a kormány gyárépítési programot.

Hangsúlyozta: elektromobilitásban a kínaiak a legjobbak és nekünk mindig a legjobbat kell behozni Magyarországra. A miniszterelnök egyben komoly sikernek nevezte, hogy a BYD fejlesztési központjának megvalósításával mintegy kétezer, többségében fejlesztőmérnök áll majd munkába.