A békepárti javaslat a tűzszünetről szól

Budapest, 2023. március 31., péntek (MTI) – A magyar békepárti javaslat a tűzszünetről szól – mondta a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

Orbán Viktor kifejtette: Magyarországon természetesnek tűnik, hogy ha egy háború egyre véresebb és brutálisabb, és az áldozatok száma mindkét oldalról már jóval százezer fölött van, az megtorpanásra kényszerítené az embereket, és akik a háborút kívülről támogatták eddig, azok is inkább a béke felé mozdulnának el. Azonban nem így van, a háború helyett a béke mellé álló országok és vezetők száma egyáltalán nem növekedett, „hiába egyre brutálisabb a háború, hiába egyre véresebb, mégis a tűzszünet és a béke mellett érvelő európai vezetők száma nem nő” – jelentette ki a kormányfő.

Kitért arra: az európai emberek azért elindultak a béke irányába, azonban a vezetőket ez még nem érte el, tehát egyelőre Európa nagy része továbbra is háborúpárti álláspontot képvisel, „és egyre durvább eszközöket bocsát az ukránok rendelkezésére”.

Azt mondta: „közel vagyunk hozzá”, hogy elfogadott kérdéssé váljon az európai vezetők közötti beszélgetésben, hogy valamilyen békefenntartó típusú csapatokat küldhetnek-e az Európai Unió tagállamai; „közel vagyunk ehhez a korábban átléphetetlennek hitt határhoz”.

Orbán Viktor kifejtette: „miután a háború a szomszédunkban van”, a magyar emberekre nézve a konfliktus aggasztó és veszélyes, „veszélyben van a biztonságunk”.

Miután egyre újabb és nagyobb teljesítményű pusztító eszközök bevetéséről hoznak döntéseket, és a Nyugat egyre modernebb eszközöket bocsát az ukránok rendelkezésére, ezért meggyőződése, hogy a világháború veszélye „nem irodalmi túlzás” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: amikor azt mondják európai és amerikai vezetők, hogy ha ez így megy tovább, akkor megérkezhetünk a harmadik világháborúba, akkor ez első hallásra hihetetlenül túlzónak tűnik, de ez „reális veszély ebben a pillanatban”.

A kormányfő elmondta: mindenki érzi, hogy ez a konfliktus világháborúvá terebélyesedhet, és őt is elérheti. A nyugat-európai háborút támogató álláspont erkölcsi megalapozottságú, „a nyugatiak azt állítják, hogy azért kell ezt a háborút, illetve Ukrajnát támogatni, mert ez helyes dolog” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: Magyarország szerint viszont erkölcsi alapon a béke mellett kell állást foglalni, és a világ inkább a magyar állásponton van. Magyarország a globális többséghez tartozik: Európában kisebbségben van a véleménye, de a világban a többséghez tartozik – jelentette ki.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a direkt és indirekt nyomások, zsarolások mindennaposak, „bele akarnak bennünket préselni ebbe a háborúba”. Ugyanakkor ez egy olyan súlyú ügy, amelyben nem lehet megkerülni a nemzeti parlamentet. Azt a kérdést, hogy „Magyarország részt vegyen-e, és ha igen, milyen formában a háborúban vagy ki akarjon maradni”, csak egyetlen helyen dönthetik el megkérdőjelezhetetlenül, és ez a magyar parlament – emelte ki.

Hangsúlyozta: ezért van jelentősége annak, hogy pénteken a parlament határozatot fogad el, amelyben kitart a béke álláspontja mellett és tűzszünetet követel. A magyar álláspont nem arról szól, hogy milyen békeszerződést kell kötni a tárgyalások végén, „a mi álláspontunk az, hogy legyen tűzszünet” – jelentette ki.

Azt mondta, oda kellene eljutni, hogy legyen tűzszünet, és akkor van esély arra, hogy kigondolják a béketárgyalások kereteit.

A miniszterelnök azt is kiemelte: a baloldal továbbra is háborúpárti.

Úgy fogalmazott: a parlament békepárti javaslatának vitája jó alkalom lehetett volna a baloldal számára, hogy egy értelmes vita után a nemzeti egység érdekében feladja háborúpárti álláspontját, és csatlakozzon a kormánypártok által képviselt béketáborhoz. „Ezt arcvesztés nélkül is megtehették volna” – fűzte hozzá.

„Mi felkínáltuk az alkalmat a baloldalnak, hogy a háborúpárti álláspontból átjöjjön a békepárti állásponthoz, hogy átálljanak a nemzeti érdek oldalára” – mondta a kormányfő, hozzátéve: ennek jeleit nem látta.

Megjegyezte: „meglátjuk, hogyan szavaznak”.

Kitért arra is: „volt egy-két ország az első pillanatban – az amerikaiak egyébként ide tartoznak -, akik pontosan tudták, hogy mit csinálnak”, és bátran, büszkén, a saját érdekeiket felmérve álltak bele ebbe a háborúba. De voltak olyanok is, amelyek sodródó országok voltak ebben a konfliktusban. Ma több olyan ország van, „amelyik nem akart ott lenni, ahol most van” – fogalmazott.

Két dolgot várunk az Európai Uniótól; az első, hogy legyen tartós béke – mondta, hangsúlyozva: az uniónak a békét kell szolgálnia, azonban az unió egy háborúpárti intézményrendszerré vált. A másik dolog, amit várunk az EU-tól, hogy az elért jólétet őrizze meg, ehhez képest a háború és a szankciók tönkreteszik az európai gazdaságot – mutatott rá Orbán Viktor.

Kiemelte: nemcsak az történik, hogy egy-egy ország akarata ellenére belesodródott a háborúba, hanem az egész Európai Unió létezése, értelme megkérdőjeleződik az emberek szemében, mert a két célt, amiért működtetik, feladta.

Egyre több olyan hang jön majd a tagállamokból, amelyek a háború melletti álláspontok érzelmi, erkölcsi, pénzügyi kimerüléséről szólnak, mert mindenki érzi, hogyha az Európába vetett közös bizalom tovább gyengül, annak a háborútól függetlenül messze ható következményei lehetnek – mondta.

A miniszterelnök megjegyezte: alábecsülni egy ország alkalmazkodóképességét végzetes hiba, és az oroszok alkalmazkodnak az európai szankciók által teremtett helyzethez.

Emlékeztetett: a magyar kormánynak az a célja, hogy az év végén az infláció egyszámjegyű legyen. Most már a kereskedők és az élelmiszerláncok versenyeznek egymással, hogy ki melyik termékre tud olcsóbb árat ajánlani – tette hozzá.

Kiemelte: az élelmiszerek esetében ahogy jön lefelé az infláció, úgy fogják majd kivezetni a most még létező ársapkákat.

Orbán Viktor kifejtette: az árstopok hasznosak, segítenek az infláció csökkentésében, ugyanakkor – mivel ez egy mesterséges beavatkozás a kereskedelem normális folyamataiba -, mellékhatásai is vannak. Ezért az a jó, ha ezek az ástopok eltűnnek a rendszerből, és visszatérünk a normális gazdasági helyzethez – fogalmazott, hozzátéve: amíg azonban az infláció nagyon magas, addig ezt nem lehet megtenni.

A kormányfő elmondta: a rezsivédelmi rendszert meg tudták védeni, az átlagfogyasztásig továbbra is védett áron tudnak az emberek energiához jutni. Ugyanakkor az élelmiszerek tekintetében, ahogy jön lefelé az infláció, úgy fogják kivezetni az ársapkákat, hasonlóan a banki hitelekhez, „ahol szintén mindenfajta védelmi mechanizmusokat működtetünk, ami normális esetben inkább csak zavarokat okoz” – közölte.

Orbán Viktor hangsúlyozta: ha az infláció egy bizonyos szint alá süllyed, akkor a megfelelő ütemben meg kell hozni azoknak az intézkedéseknek a feladásáról szóló döntéseket, amelyeket a magas infláció miatt vezettek be.