Orbán Viktor egyetértett azzal az értékeléssel, hogy az energiaintenzív iparágak kulcsszerepet játszottak Európa gazdasági virágzásában, és figyelmeztetett: a termelés kiszervezése az EU-n kívülre az iparosodás visszafogásához vezet, miközben az európai fogyasztók kénytelenek egyre inkább importtermékeket vásárolni. Úgy fogalmazott: „A termelés nem tűnik el – csupán az EU-n kívülre helyeződik át -, és a deindusztrializáció arra kényszeríti az európai fogyasztókat, hogy nem európai termékeket vásároljanak, amelyek nem teremtenek munkahelyeket és növekedést a helyi gazdaságban. Ez az egyik legsürgetőbb kérdés, amellyel foglalkoznunk kell az EU Tanácsának 2024-es magyar elnöksége alatt elindított versenyképességi program részeként.”
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak sürgős beavatkozást indokolnak, és „alapvető átalakítást” sürgetett az ETS rendszerében. Támogatását fejezte ki egyebek között egy kvótaár-plafon vagy ársáv bevezetése, a spekulatív pénzügyi gyakorlatok visszaszorítása, valamint az ipar számára biztosított ingyenes kibocsátási egységek bővítése mellett.
A levél szerint a magyar miniszterelnök az ETS2 rendszer teljes eltörlését vagy – ennek hiányában – legalább 2030-ig történő elhalasztását is szorgalmazza, hogy idő maradjon a szabályozás átfogó felülvizsgálatára.
A még a csütörtöki európai uniós csúcstalálkozó előtt kelt levélben Orbán Viktor azt is jelezte: álláspontját a csúcstalálkozón is képviselni kívánja, és kész együttműködni Lengyelországgal annak érdekében, hogy „megvédjük polgárainkat a deindusztrializáció és az EU versenyképességének romlása által okozott kedvezőtlen hatásoktól”.