Orbán Viktor interjúja a Kossuth Rádió „Jó reggelt Magyarország!” című műsorában

Törőcsik Zsolt: Nyugodtan kijelenthetjük, hogy tegnap tovább romlott az amúgy sem túl jó magyar–ukrán viszony, miután Zelenszkij halálosan megfenyegette Orbán Viktor miniszterelnököt. Az ukrán elnök egyértelműen a magyar kormányfőre célozva azt mondta: „Reméljük, hogy az Európai Unióban egy személy nem fogja blokkolni a 90 milliárd eurót, ellenkező esetben átadjuk ennek a személynek a címét a fegyveres erőinknek, hadd hívják fel őt, és beszéljenek vele a saját nyelvükön.” Orbán Viktor miniszterelnök a vendégem. Jó reggelt kívánok!

Jó reggelt! Erős kezdés, igen.

Megijedt?

Az talán túlzás lenne. Jól nem esett.

Mindenképpen egy új szint az eddigiekhez képest, pedig kapott eddig is azért hideget bőven az ukrán megmondóemberektől, politikusoktól, de azért egy NATO- és egy EU-ország vezetőjét katonai támadással fenyegetni, az új szint. Mit lehet erre válaszolni?

Először is meg kell érteni, hogy miről beszélünk, mégis mi a baja az ukrán elnöknek? Itt arról van szó, hogy Ukrajnának követelései vannak Magyarországgal szemben, és ezeket a követeléseket én nem teljesítem. És az a kormány, amelyet vezetek, szintén nem teljesíti, sőt a jövőben sem fogja teljesíteni. Útban vagyunk, útban van a magyar kormány, útban vagyok én személy szerint is, el akarnak bennünket takarítani, ha lehet, fenyegetéssel, mert hát ha szép szóval nem megy, akkor fenyegetéssel, zsarolással. És persze el akarnak bennünket takarítani az ukránok az április 12-ei parlamenti választáson is, mert a követeléseiket úgy tudják leginkább elérni Magyarországon, úgy tudják elérni, hogy teljesüljenek Magyarországon, hogyha eltakarítják a nemzeti kormányt meg a miniszterelnököt, aki útban van, és létrejön Magyarországon egy ukránpárti kormány, és jön egy ukránbarát miniszterelnök. Ezek a követelések súlyosan sértik Magyarország érdekeit, ezért kell őket visszautasítani. Nem szabad ilyenkor sem a zsarolásnak, sem a fenyegetésnek engedni, hanem meg kell mondani világosan, hogy azt az ukrán követelést, hogy váljunk le az olcsó orosz energiáról, nem fogjuk teljesíteni, mert azzal tönkretennénk magyar háztartások millióit. Nem fogjuk támogatni Ukrajnát a háborúban, mert ez nem a mi háborúnk. Nem fogunk pénzt adni az ukránoknak, amit egyébként sikeresen kizsarolnak az Európai Unió többi országából. De mi nem fogunk fizetni, nem adunk pénzt. És nem fogjuk az Európai Unióba beengedni Ukrajnát, mert tönkretennénk vele Magyarországot, nemcsak a magyar gazdákat, hanem a teljes magyar nemzetgazdaságot. Tehát ezért az ukrán követeléseket nem áll módomban elfogadni. Akkor se, ha zsarolnak, akkor se, ha életveszélyesen megfenyegetnek, mert ez valójában nem rólam szól, persze rám összpontosul, de valójában arról van szó, hogy Magyarország eleget tesz-e az ukrán követeléseknek. És az én meggyőződésem, hogy nem szabad ennek eleget tennünk, mert pórul járna az ország.

Egyébként Zelenszkij egyre nyíltabban beszél a magyar választásokról, és tegnap az kevesebb figyelmet kapott, de ugyanezen a sajtótájékoztatón azt is mondta, hogy nincs is szándéka újranyitni a Barátság vezetéket, úgy fogalmazott, hogy olajat kellene adnunk Orbánnak, mert enélkül nem tud választást nyerni. Ez a kulcs, lehet ez döntő a választásokon is?

Először is a helyzet világos: a kőolajvezetéknek, tehát a Barátság kőolajvezetéknek nincs olyan műszaki természetű baja, amely lehetetlenné tenné, hogy megérkezzen Magyarországra a nekünk életfontosságú olajszállítmány Oroszországból. Egy politikai döntés van a háttérben. Úgy döntöttek az ukránok, hogy Magyarországot elzárják az egyébként nekünk járó orosz olajtól. Az a mi olajunk, le vagyunk szerződve az oroszokkal, rendesen fizetünk, ezt át kéne engedni Ukrajna területén, erre egyébként nemzetközi szerződésben Ukrajna kötelezettséget vállalt. Tehát ez egy bandita magatartás, vállalnak egy nemzetközi kötelezettséget egy nemzetközi szerződésben, majd utána azt nem tartják be azért, hogy zsarolják Magyarországot. Ez állami banditizmus, ami ma történik, és nekünk erre meg kell találnunk a megfelelő válaszokat. Ez az egyik dolog. A másik, hogy az ukránok nem rejtik véka alá, hogy nemcsak hogy szurkolnak, hanem segítséget, pénzügyi természetű támogatást és politikai támogatást adnak a Tisza Pártnak, amely bevallottan ukránbarát és ukránpárti. És az ukránok azt szeretnék, ha Magyarországon nem nemzeti kormány lenne, hanem ukránpárti kormány, és ehhez a szükséges támogatást megadják a Tiszának, és az ehhez szükséges támadást pedig velünk szemben intézik. És ilyen támadásnak gondolják azt, ha Magyarországon energiaellátás-bizonytalanság alakul ki, fölmennek az árak, üzemanyagproblémák lépnek föl, azt remélik, hogy a kormány a helyzetet nem tudja kezelni, és ez visszahullik majd a nemzeti kormány fejére, és így könnyebb lesz az akadályt – amit mi meg én, mármint a kormány és én jelentünk – eltakarítani az útból. Ez az összjáték zajlik a háttérben.

Sok dologról beszélt, azt mondta, hogy a megfelelő válaszokat kell megtalálnia Magyarországnak ebben a helyzetben. Ugye, most a 20. szankciós csomagot és a 90 milliárd eurós hitelt blokkolja Magyarország. A német külügyminiszter azt mondta, hogy ez elfogadhatatlan, és a héten egyeztetett von der Leyen és Zelenszkij is, és azt mondták, hogy ezeknek az elfogadása továbbra is elsődleges. Elegendő lesz ezeknek a blokkolása Magyarország részéről, vagy további intézkedésekre is szükség lehet?

Először is Magyarország csak a jogával él. Tehát arról van szó, hogyha az európai költségvetés terhére bárki hitelt akar nyújtani Ukrajnának, ahhoz egyhangúság, egyhangú döntés szükséges. Vagyis nekünk jogunk van igennel vagy nemmel válaszolni. Senki sem követelheti, még a németek sem, hogy mi erre igennel válaszoljunk. Majd úgy válaszolunk, ahogy az érdekeink ezt megkövetelik. Mert ez nem egy kegy, hogy Magyarország ebben a döntésben részt vehet, hanem bennünket megillető jog. És minden joggal az unióban aszerint élünk, hogy Magyarország érdekének mi felel meg. És soha nem fogunk támogatni semmilyen Ukrajnának nyújtható pénzügyi támogatást Brüsszelben egész addig, amíg az ukránok nem adják oda, nem engedik át azt az olajat, amit egyébként nemzetközi szerződés szerint nekik át kellene engedniük. Ha ők kibabrálnak a magyarokkal, súlyosan megzsarolnak bennünket, nem várhatják, hogy mi Ukrajnát támogató pénzügyi döntéseket hozzunk Brüsszelben, nem is fogunk. Amíg nem áll helyre a rend, addig minden lépést, minden eszközt föl fogunk használni. Megállítottuk az Ukrajnába menő benzinszállítást, dízelt sem szállítunk, villamos energiát még igen, és a Magyarországon áthaladó, Ukrajna számára fontos dolgokat is meg fogjuk állítani egész addig, amíg nem kapjuk meg az ukránok jóváhagyását az olajszállításokhoz.

Kicsit most olyan, mintha Kijev és Budapest is arra várna, hogy a másik rántsa félre a kormányt. Magyarországnak mennyi ereje van arra még, hogy várjon, hogy Kijev rántsa félre? Hogyan állnak például a magyar olajtartalékok?

Hamarabb fognak kifogyni az ukránok a pénzből, mint mi az olajból.

De azért az látszódik, hogy itthon is folyamatosan drágul az üzemanyag. Nyilván ennek vannak a közel-keleti válsághoz köthető okai is, arról majd még beszélünk később, de néhány nap alatt több tíz forinttal emelkedett az ár, csak ma 6 forinttal drágult a benzin, és 15-tel a gázolaj. Németországban pedig már bőven 800 forint felett van egy liter benzin. Nálunk is kell, lehet számítani erre?

Béljóslás, ha valaki arra vállalkozik, hogy megjósolja az energia világpiaci árának alakulását. Magyarországot most két dolog sújtja egyszerre. Itt a közel-keleti háború, ami árfelhajtó hatású a világpiacon, meg itt van az ukránok olajblokádja, ami pedig egy regionális árfelhajtó hatás, tehát most két dolog sújt bennünket, ezért is főbenjáró az, amit Zelenszkij elkövet Magyarországgal szemben. Egyébként is bűn lenne velünk szemben az, amit csinál, de ilyen világpiaci körülmények között, egy közel-keleti háború árnyékában ez kétszeres bűn Magyarországgal szemben. Ha jön az orosz olcsóbb olaj, akkor könnyebben tudjuk kezelni a megemelkedő árak kérdését is. Egyébként figyeljük a nemzetközi helyzetet, és amikor a helyzet Magyarországon már tarthatatlanná válna, akkor azt megelőzően be fogunk avatkozni az árképzés rendjébe, vagyis az ár alakításába, amiben ma mi nem vagyunk benne, hiszen az árat a kereskedők alakítják ki, meg a vevők. Tehát a piac dönti el, hogy mennyit kell fizetni Magyarországon ma a benzinért. De hogyha ez elviselhetetlenné válik, és a magyar gazdaság egyensúlya is megrendül, akkor – bár nem szereti az ember az ilyesmit, de – állami eszközökkel be fogunk avatkozni. Volt már ilyen a 2022-es évben. Szeretném elkerülni, de ha nem, hát nem… Van tudásunk, tapasztalatunk, ismerjük az eszközöket, hogy hogy’ kell ezt megtenni. Meg fogjuk védeni az elviselhetetlen energiaárakkal szemben a magyarokat, akkor is, ha közel-keleti háború van, és akkor is, hogyha Zelenszkij egyébként ki akar babrálni velünk, és blokkolja a nekünk járó energiaszállításokat.

Vannak olyan szakértők is a Tisza Párthoz kötődően például, akik szerint a benzinnek az adótartalmát kellene csökkenteni, mert azok kiugróan magasak, és egyébként szerintük az lehetetlen, hogy ezer forintba kerüljön egy liter benzin.

Azt majd meglátjuk. Remélem, igazuk lesz. Az alapállításukban tévednek. Nem hiszem, hogy hazudnának, bár ki tudja, de inkább ismerethiányról lehet szó, tehát valószínűleg nem ismerik a nemzetközi összehasonlító adatokat. Ha megnézik a régió és Magyarország szomszédságában található országok benzinárait és annak az adótartalmát, hogy hány százalék abból az adó, akkor azt fogják látni, hogy Magyarország a legjobbak között van. Tehát pont fordítva van, mint amit ők mondanak. Alacsonyabb az adótartalma a benzinnek Magyarországon, mint a környező országokban. Ez egy fatális szakmai baklövés. Én értem a shelleseket, mert nyilván azok vannak mögötte. Tehát azért beszéljünk egyenesen: ezen az egész helyzeten a Shell nyer. A Shell delegálta az energetikai miniszterjelöltjét a Tiszának. A Shell halálra keresi magát ezen a helyzeten. Az ukrán blokádon is rengeteget keres, mert hogyha nekünk nincs olcsó orosz olajunk, akkor nekünk nemzetközi nyugatit kell vásárolni, ahol a Shell az egyik legnagyobb szereplő. Vagyis tőlük fogunk venni drágább üzemanyagot és drágább kőolajat. Ezen ők sokat nyernek. Maga a cég is meg a részvényesek is. És a Tiszában ott vannak a Shell részvényesek, tehát ők a saját anyagi helyzetüket javítják azáltal, hogy rontják Magyarország helyzetét. Van ilyen, ezt érdekkonfliktusnak nevezik, amikor a te magánérdeked meg az ország érdekei ellentétesek. Úgy tudsz pénzt keresni, hogy közben ártsz a hazádnak. Hát a shellesek ilyenek…

Egyébként érdekes adalék ehhez, hogy a hétfői napon az iráni háború megindítása után a londoni tőzsde egyik legnagyobb nyertese az a Shell volt éppen a részvények emelkedése miatt.

De hogy’ mondjam, most úriemberek vagyunk, meg ez a magyar közrádió, tehát adjunk magunkra, de nyilvánvaló: a pénzről szól az egész. Ki akarják zsebelni a magyarokat. A Tisza-kormány, mint alternatív árnyékkormány programja nem másról szól, minthogy azt a pénzt, amit a nemzeti kormány elvett a nagy multicégektől, bankoktól, energiacégektől, például a Shelltől is, és odaadta a magyar családoknak, ezt a politikát le akarják állítani. Nem akarnak több veszteséget elszenvedni, nagyobb profitot akarnak, és a pénzt zsebre akarják tenni ahelyett, hogy odaadnák az embereknek, mint ahogy ma rákényszerítjük, rákényszerítem őket. Ezért ilyen engesztelhetetlenek velem szemben. És ez nem politikáról, hanem valójában pénzről szól.

De érdekes a Tisza mozgása, és nem tudom, hogy mit lát Ön mögötte, mert Dömötör Csaba EP-képviselő összesítette, hogy a Tisza Párt képviselői hat olyan javaslatot szavaztak meg, amely az orosz energiaimport tilalmát célozza. Ugyanakkor a héten Magyar Péter felajánlotta Önnek, hogy menjenek el együtt Kijevbe és a Barátság vezetékhez, és nézzék meg együtt, hogy az milyen állapotban van, tényleg használható-e, vagy nem, de Ön ezt az ajánlatot nem fogadta el.

Magyarország fölállított egy tényellenőrző bizottságot, amiben szakemberek vannak. Magamat nem sorolnám közéjük, van tudás, amivel nem rendelkezik egy miniszterelnök sem. Ez műszaki természetű tudás, ehhez szakemberek kellenek. Czepek államtitkár úr vezetésével föl is állítottunk egy tényellenőrző bizottságot, ők a szlovákokkal már egyeztetnek, és azt követeljük, hogy őket engedjék be Ukrajnába, hogy a helyszínen megnézzék, hogy mi a helyzet. Egyébként tudjuk, mi a helyzet, vannak műholdas felvételeink, vannak titkosszolgálati információink, vannak nemzetközi sztenderdek, ami alapján meg lehet ítélni egy létesítménynek az állapotát, tehát mi biztosak vagyunk abban, nekünk bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy egyébként az olajvezeték működőképes. Zelenszkij is bevallja, hogy ő nem is akarná, azt mondja, persze nem lehet, de ha lehetne, se akarná újraindítani a szállítást Magyarországra. Hát ő is bevallja, hogy itt egy politikai ügyről van szó. De ezt a mérkőzést le kell játszani a diplomácia szabályai szerint. Föl kell állítani egy tényellenőrző bizottságot, ezt megtettük, és most azt követeljük, hogy engedjék oda a helyszínre a magyar vagy később esetleg a szlovák bizottságot is, és a helyszínen nézzük meg. Azt is javasoltam, hogy az Európai Unió segíteni akar, Brüsszel segíteni akar, akkor egy ilyen tényfeltáró bizottságban vegyenek részt Brüsszelnek a szakemberei is, és így talán a vitától független szereplőt is bevonva tudunk egy a vitát eldöntő tényfeltáró jelentést készíteni.

Még egy kérdés erejéig maradjunk a magyar–ukrán viszonynál, mert úgy tűnik, hogy a két kárpátaljai hadifogoly kiszabadítása is tovább rontotta ezt a helyzetet, mert Kijev azt mondta, hogy súlyosan sérült a nemzetközi jog ezzel a lépéssel. Először beszéljünk arról, hogy mi kellett ahhoz, hogy Magyarország ki tudja szabadítani ezt a két embert, mert azt Szijjártó Péter nagyon határozottan leszögezte, hogy Moszkva nem kért semmit a foglyokért cserébe.

Először is a helyzet nem romlott, hanem javult, hiszen két magyar szabad lett. Eddig rabok voltak, hadifoglyok voltak, és szenvedtek. Most pedig szabad emberek, Magyarországon vannak, nem szenvednek, hanem orvosi ellátást kapnak, és szabad emberként dönthetnek a jövőjükről. Tehát ez nem rossz, hanem ez jó hír. Nem is értem, hogy az ukránoknak mi ezzel a bajuk. Ukrán–magyar kettős állampolgárokról beszélünk, itt most két ukrán állampolgárságú ember is jobb állapotban van, mint korábban volt. Miért nem lehet ennek örülni? És természetesen mi nem üzletelünk, tehát ha valaki hadifoglyokért kérne valamit cserébe, akkor azt megvitatnánk, és akkor eldöntenénk, hogy adunk-e valamit cserébe, vagy sem. De ilyenről nincsen szó, az oroszokkal folyamatosan egyeztetésben vagyunk, és ha van magyar hadifogoly, ráadásul kényszersorozással bevitt hadifogoly, akkor az oroszok hajlandóak arra, hogy őket, különösen, hogyha kettős állampolgárokról van szó, tehát nemcsak kulturális értelemben magyarokról, hanem közjogi értelemben is magyarokról van szó, akkor őket átadják nekünk. Ez helyes egyébként, fordított helyzetben mi is ezt tennénk.

Onnan kiszabadítani kellett hadifoglyokat, tehát Oroszországból, viszont a közel-keleti háború is nagyon sok magyart érint, a térségben rengeteg magyar van. Több mentesítő járat is elindult már velük onnan, beszéltünk is a műsorban nem olyan régen egy hazatért atyával. Mennyien szeretnének még hazajönni, haza tud-e jönni mindenki, aki szeretne? Kezdjük ezzel ezt a blokkot.

Igen, a végén mindenkit haza fogunk hozni. Kapom a jelentéseket, naponta többet is. Ezek mind arról szólnak, hogy mentesítő járatokat indítunk. Szerintem ma is, ma reggel is érkeztek már haza magyarok. Sokan vannak, itt több ezer emberről beszélünk. A polgári légiközlekedés hol megindul, hol lezárják a légteret, hektikus, kiszámíthatatlan. Én se kockáztatnék, tehát azt javaslom a kint rekedteknek, hogy még ha nehéz is, legyenek türelemmel, mert az ember persze haza akar jönni minél hamarabb, de ha lelövik a gépet, amin ül, akkor nem ér haza. És ennek a kockázata nagy. Tehát ezért csak bizonyos időszakokban lehet biztonsággal megindítani repülőket. Mi mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy minden magyar épségben hazakerüljön.

Közvetett hatásai vannak és lehetnek a közel-keleti helyzetnek, az egyik az egy újabb migrációs hullám lehet. Erre már az ENSZ is felhívta a figyelmet. Azt mondták, hogy csak Teheránból 100 ezer ember menekült el, és a Nemzetközi Migrációs Szervezet is arra figyelmeztetett, hogy újabb bevándorlási válság sújthatja Európát. Mennyire látja felkészültnek egyrészt Magyarországot, másrészt Európát erre a helyzetre?

Európa teljesen fölkészületlen. Tehát, ugye, Irán egy 90 milliós ország. A 2015-16-os migránsválság úgy tetőzött, hogy Szíriában polgárháború alakult ki, és a polgárháború pusztításai elől menekültek az emberek Törökország irányába leginkább, és aztán Törökországon keresztül a Balkánra és a Balkánon keresztül érkeztek meg a magyar határhoz és Magyarországra. Itt mi megállítottuk őket, szemben az összes nyugat-európai országgal, amely befogadta őket. Kerítést építettünk, és nem engedtük őket átmenni, és azóta se engedjük be őket. Van Magyarországon egy rendszer, csak az léphet Magyarország területére, akinek mi erre előzetesen engedélyt adtunk. Tehát azt a csapdát elkerültük, amitől a nyugatiak szenvednek, hogy először megengedik, hogy belépjenek a migránsok, azok ott várakoznak, hogy a jogi eljárás lezáruljon, és ha igen, akkor maradnak, és ha nem, akkor is. Ez a problémája a nyugat-európaiaknak. Én ezt a csapdát kikerültem. Tehát mi megmondjuk, hogy kívül kell várakozni, a kerítésen kívül kell várakozni. Ha igen, bejöhetsz, és ha a magyar hatóság nemet mond, meg állj odébb! Most ez a rendszer támadás alatt van. Tehát a brüsszeliek azon dolgoznak, hogy rákényszerítsenek bennünket az elhibázott nyugat-európai migrációs politikára. De ennek ellenállunk, ezért meg is büntetnek bennünket, és pénzügyi szankciók alatt vagyunk. De a biztonságunk mindennél fontosabb, és nem akarom, hogy terrorcselekmények történjenek Magyarországon, meg bűnözői csoportok jöjjenek létre, mint ahogy Nyugat-Európában, és ne érezzék magukat a magyarok biztonságban. Azt meg végképp nem akarom, hogy a végén a migránsok száma úgy megnövekedjen, hogy ellakják tőlünk az országot. Tehát ez a gyerekeink és unokáink szempontjából is kulcskérdés, hogy senki sem léphet be Magyarországra a magyar hatóságok engedélye nélkül, és senkinek sem engedjük meg, egyetlen világhatalomnak sem, ideértve Brüsszelt is, hogy ők mondják meg, hogy nekünk kikkel kell együtt élni. Ez lehetetlen, ezt visszautasítjuk! Itt is van egy különbség a magyar belpolitikában, mert a DK meg a Tisza a brüsszeli migrációs politikát akarják követni. Július 1-jével lép életbe a migrációs paktum, be kellene fogadnunk Nyugatról ott fölöslegessé vált migránsokat, meg menekülttáborokat kellene építeni Magyarországon. Ezekre nemet mondunk. Tehát Magyarország egy folyamatos készültségi állapotban van, nem azért, mert migrációs nyomás van keletről, hanem mert a brüsszeliek ránk akarnak kényszeríteni egy rossz migrációs politikát, ezért nekünk, hogy sikeresen ellenálljunk, állandóan készültségben kell lennünk. Ennek most annyi haszna van, hogyha Iránból átmennek a menekültek és a migránsok Törökországba, majd migránsként följönnek a Balkánon, és megjelennek a magyar határon, akkor pontosan tudjuk, hogy hogyan kell őket nem beengedni, és ellen fogunk állni, és meg fogjuk védeni magunkat.

A másik közvetett következmény lehet a terrorfenyegetettség növekedése. Az Europoltól az olasz kormányfőn át a svéd hírszerzés vezetőjéig sokan figyelmeztettek már erre az elmúlt napokban. Itthon a migráció, ahogyan Ön is mondta, nem egy számottevő jelenség, sőt gyakorlatilag nincs. Ennek ellenére mennyi a realitása annak, hogy a terrorfenyegetettség növekszik? Mert, ugye, megemelték a készültség szintjét.

Minél több egy országban a migráns, annál nagyobb a terrorfenyegetettség, és annál nagyobb a közrend fölbomlásának a veszélye, tehát annál magasabbak a bűncselekmények. Ezt ilyen egyszerűen nem szokták mondani, mert valamiért sértőnek tartják a migránsokra nézve, holott ez a valóság. De ezt mindenki tudja Nyugat-Európában. És azt is tudja mindenki, hogy Közel-Kelet látszólag több ezer kilométerre van Európától. De a valóság az, hogy már beköltözött Közel-Kelet a nyugat-európai országokba. Tehát a zsidó–arab konfliktus, Izrael–arab államok konfliktusa nemcsak a Közel-Keleten van, hanem minden országban, ahol ilyen közösségek léteznek. Korábban leginkább zsidó közösségek léteztek Európában, de a migráció miatt most már óriási muszlim közösségek is léteznek. Ezért az ottani konfliktus beköltözött Nyugat-Európába. Ez London, Párizs, Stockholm problémája. Mi ebből kívül maradtunk, mert szerencsére mi ezt nem engedtük meg. De ezeknek az országoknak föl kell készülniük arra, hogy azt a háborút, ami a Közel-Keleten van, az ő országaikban is vívni akarják a közösségek, akik egyébként a közel-keleti világhoz tartoznak eredetileg. Most Magyarországnak arra kell figyelnie, hogy mi az Európai Unió részeként a schengeni övezet tagjai vagyunk, és ezért mozgás lehetséges, tehát Magyarországnak a határát Ausztriával szemben nem blokkoljuk, ezért terrorista csoportok, személyek átutazhatnak Magyarországon, vagy bejöhetnek Magyarországra Nyugatról. Ezért nekünk a személyforgalom ellenőrzését célzottan, bizonyos etnikai csoportokra, bizonyos állampolgárokra meg kellett erősítenünk. Figyeljük őket, nyomon követjük, hogy mi történik, információkat gyűjtünk róluk, hogy időben észlelhessük, hogyha valamifajta terrorfenyegetéses mozgolódás történne Magyarországon. De ez egy általános európai veszély, ennek mi is részei vagyunk, de a veszély mértéke a jó migrációs politikánk miatt Magyarországon jóval alacsonyabb, mint Nyugat-Európában.

Ezek a közvetett hatásai a közel-keleti helyzetnek, ami viszont közvetlenül érezhető, és akkor most visszakanyarodunk az energiához, az olajár növekedése mellett az, hogy kilőtt a gázár az európai tőzsdéken. Pont akkor, amikor Európában el kellene kezdeni visszatölteni a tározókat a hideg tél után. Ha ilyen magas marad, vagy még magasabb lesz a gázár, az hogyan hat az európai, egyébként amúgy is romló versenyképességre, és hogyan tudja ettől Magyarország függetleníteni magát?

Mi a helyzet a gázzal? Ugye, most az olajblokád miatt van konfliktusunk Zelenszkijjel meg az ukránokkal, de ez a konfliktus már korábban is megtörtént egyszer, amikor ők lezárták a gázszállítást. Tehát korábban a gáz nagy része, az olcsó gáz nagy része Oroszországból Ukrajnán keresztül érkezett Magyarországra. De az ukránok ezt lezárták. Csak erre már senki nem emlékszik, ez évekkel ezelőtt történt, a háború kitörését követően lezárták, elzárták Magyarországot az olcsó orosz gáztól. Ez azért nem érződött Magyarországon, mert mi már a krími háború óta, 2015-16 óta építgettük azt a vezetékláncolatot, amely kikerüli Ukrajnát délről, Törökországból jön föl Magyarországra, és képesek vagyunk arra, hogy az orosz gázt eljuttassuk Törökországba, Törökországból pedig fölhozzuk a Balkánon át Magyarországra. Ha ez a láncunk nem volna, akkor Magyarországon már a rezsicsökkentésre régen keresztet vethettünk volna, és a gázár ott lenne Magyarországon is, mint Európában. Azért Magyarországon éves átlagban egy magyar család rezsire, aminek nagy része gáz, fizet 250 ezer forintot, Lengyelországban meg fizet 800 ezer forintot, Csehországban meg egymillió forintot. A kettő közötti különbséget spóroljuk meg, részben mert van rezsicsökkentés, részben mert van olcsó orosz gáz. Ha az nincs, a magyarok lényegében egy átlag havi fizetést elveszítenének. Tehát Zelenszkij már egyszer bedugta a küllők közé a botot, ellehetetlenítette az ukrán szállítási útvonalat, de azt ki tudtuk védeni, mert volt elkerülő útvonal. Ez most is fönnáll. Nekünk arra kell figyelnünk, hogy az ukránok nehogy kárt tegyenek az Ukrajnát délről elkerülő gázvezetékben. Ugyanis ezt megtették a németekkel, mert a németek is észlelték ezt a gondot, és ők kiépítettek egy Északi Áramlat nevű vezetéket, és Oroszországból Ukrajnát kikerülve, közvetlenül vitték a gázt Németországba. De az ukránok azt felrobbantották, egy nagyon komoly katonai akció keretében felrobbantották. Nekünk arra kell figyelni, hogy egy ilyen helyzetben nehogy fölrobbantsanak egy déli útvonalon jövő gázvezetékrendszert, vagy kárt tegyenek benne, mert abban a pillanatban nekünk ellátási gondjaink vannak. Tehát nekem nemcsak Magyarországra kell figyelnem, hanem a többi ország területén keresztülhaladó gázvezetékrendszer biztonságáról is folyamatosan, nem gondoskodnom kell, mert ezek más országok, de együtt kell működnöm azoknak az országoknak vezetőivel.

Rövid időnk van, de azért azt látjuk, hogy a veszélyek korát éljük, tényleg káosz van mindenütt, hogyha szertenézünk a világban. Lesz még olyan békés, vagy lehet még olyan békés a következő években a világ, mint néhány éve? Mondjuk, a COVID előtt?

Az ember a saját gyerekeinek meg az unokáinak mindig jobbat kíván, mint az övé, és mindig nagyobb békét vagy alaposabb, nyugodtabb békét és életet, mint ami nekünk jut. Nekünk arra kell fölkészülni, hogy a következő négy év biztosan, továbbra is a veszélyek korszaka lesz az egész világon, de Európában különösen. Meghirdetett az Európai Unió egy hadászati, katonai stratégiát az orosz–ukrán háború ügyében, amiben az szerepel, hogy Oroszországot a frontvonalon le kell győzni, és Európának ehhez mindent meg kell adnia, ami szükséges, akármi is legyen az, pénzt, fegyvert és embert. Tehát nekünk arra kell fölkészülni a következő négy évben, hogy a háborús veszély nőni fog, és Magyarországnak azon kell törnie a fejét, a következő kormánynak ott kell majd erőt mutatnia, hogy megtalálja a megoldást, hogy Magyarország kimaradjon abból a háborúból, amibe egyre mélyebben belelép az Európai Unió. A következő négy év kulcsszava a biztonság és a kimaradás. Akkor leszünk biztonságban, ha sikerül kimaradnunk a háborúból. A XX. században nem sikerült. Most az volna a feladat, nekünk itt törekvő, ám méltatlan utódoknak, vagy méltatlan, ám törekvő utódoknak, hogy ami nem sikerült Tiszának meg Horthynak, az nekünk sikerüljön.

Az egyre élesedő ukrán fenyegetésekről, energetikai kérdésekről és a közel-keleti háború következményeiről is kérdeztem Orbán Viktor miniszterelnököt.