Ha melózunk, nyerünk

Budapest, 2026. február 4., szerda (MTI) – A jó hír az, ha melózunk, nyerünk, ha nem melózunk, nem nyerünk – jelentette ki a miniszterelnök a közelgő országgyűlési választásokkal kapcsolatban a Mandiner Klubesten szerdán Budapesten a Várkert Bazárban.

Orbán Viktor az eseményen felidézte: „négy éve vállalkoztunk valamire, és azt 100 százalék felett teljesítettük”, olyat is megcsinált a kormány, amire négy évvel ezelőtt még nem is mertek gondolni, és ami nem szerepelt a választási megállapodásban. Ilyen az, hogy a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák életük végéig nem fizetnek adót. „Ezt a következő ciklusra terveztük csak, és mégis meg tudtuk csinálni. A 14. havi nyugdíj is ott volt a láthatáron, de nem ígértük meg, hogy meg tudjuk csinálni, és most mégis el tudtuk indítani” – sorolta.

Orbán Viktor az elmúlt választásokat felidézve azt mondta: egészen addig, amíg el nem érkezünk a végső pillanatig, amíg ki nem derül, hogy a voksolást megelőző napokban ki mennyit „melózott”, addig nem lehet tudni, mi lesz a vége, „lehet nyerni és veszíteni is”.

Hangsúlyozta: Brüsszel 2022 óta „feltette a téteket” az asztalra és ők nyerni szeretnének, ennek akadályai azonban mi vagyunk. A brüsszeli tervek súlya megnőtt, a brüsszeli koncepciók tétje megnőtt, Magyarország pedig útjában van sok mindennek, amit szeretnének – hangsúlyozta a kormányfő.

Hozzátette: ebből a szempontból nehezebb lesz a választás, mert Brüsszel sokkal több energiát fog mozgósítani velük szemben, mint amit például 2022-ben mozgósított.

A választási esélyekre vonatkozó kérdésre azt mondta, amit vállaltak azt betartották, de a választás mégiscsak egy mozgósítás, hogy képesek-e a rávenni a saját híveiket arra, hogy elmenjenek szavazni. „Képesek lehetünk, mire odaérünk” – fogalmazott, és megjegyezte, ha holnap reggel indulna a kampány, van 106 egyéni választókerület, aminek a felében „100 százalékos teljesítményt érnénk el, a másik felében még szükségünk van az előttünk álló 60-70 napra”.

Magyarországnak azért van becsülete a világban, mert mi másképp csináljuk – jelentette ki, felsorolva, mi nem engedjük be a migránsokat, nem engedünk a gendernek, a családdal „nem lehet szórakozni”, mert az nem egy változtatható konfiguráció, az apa férfi, az anya meg nő. Ma Magyarország azért kap elismerést, amiben különbözik a nyugat-európaiaktól – mondta.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a háborúból való kimaradáshoz nem elég az ügyes kormány, kell hozzá a népakarat, ami folyamatosan meg tud nyilvánulni. Van egy olyan útvonal, amin ha végigmegyünk, akkor kimaradunk a háborúból – fogalmazott, megemlítve, hogy ehhez a stabil kormány és vezetés mellett „a béke szándékában egyértelműen mögötte álló népi tömegek” kellenek.

Jelezte, „kívülről mindig meg fognak kínálni bennünket valamivel”, és az elkövetkezendő választás is ilyen lesz. Azt mondta, ha felülünk a brüsszeli trükköknek, akkor abból baj lesz.

A kormányfő az ellenfelekről szólva kifejtette: „morfológiailag” ebben történt változás, de abban, hogy mit képvisel a kihívónk, nincs változás. Minden választáson próbálkoztak valamivel – folytatta – , megvertük már őket sokszor, de ők állandóan revansra készülnek.

Orbán Viktor utalt arra is: a világpolitikában is történt változás az elmúlt időszakban, az Egyesült Államok már nem az ellenségünk, mint a Biden-kormányzat alatt, Brüsszel viszont időközben vett egy nagyon éles fordulatot.

A kormányfő hangsúlyozta: nem az a kérdés, hogy „megesszük-e reggelire az ellenzéket”, hanem az a kérdés, hogy az ellenzék mögött lévőket meg tudjuk-e enni reggelire.

Az igazi kihívás, az igazi ellensúly ebben a pillanatban nem a magyar ellenzék saját erejéből jön, hanem külföldi pénzügyi forrásokból, informatikai szolgáltatásokból és politikai segítségből – mutatott rá.

Arra a kérdésre keressük a választ, hogyan akarjuk a következő 20-30 évünket berendezni, mert az a minta, ami kézenfekvően adta magát, nincs többé – mondta. „Az Európai Unióhoz semmilyen reményt nem szabad fűzni a következő időszakban” – jelentette ki, hozzátéve, ez lelkileg nem egyszerű feladat.

Kifejtette: az unióban cenzúra van, bele akarnak tolni bennünket egy háborúba, el akarják vinni a pénzünket Ukrajnába, bele akarnak szólni abba, hogyan neveljük a gyerekeinket, meg akarják mondani, hogy kikkel éljünk együtt és engedjük be a migránsokat, tehát onnan „borzalmas dolgokat” mondanak.

„Tehát nyilvánvaló az, ami ott van, az nekünk többé nem vonzó” – fogalmazott.

A kormányfő megjegyezte: azt, hogy mi lesz a magyarok jövője és melyik lábbal kell lépni, ballal vagy jobbal és erre kell kanyarodni vagy egyenesen, azt nekünk kell eldönteni, kigondolni és levezetni a magyar nemzeti érdekekből.

A beszélgetés során rámutatott, hogy jelenleg két rendszerből lehet választani, van a nemzeti rendszer, ami itt van Magyarországon, illetve van egy brüsszeli rendszer. A választás legnagyobb tétje ez, mert kormányt is választunk, de valójában sorsot fogunk választani. Ha a nemzeti rendszerről áttérünk a brüsszeli rendszerre, onnan „még egyszer visszajönni a nemzeti rendszerre nem fog sikerülni, vagy ha igen, akkor vért fogunk izzadni” – ismertette Orbán Viktor. Nem szabad elfogadni a brüsszeli ajánlatot, nem szabad lemásolni azt, ami ott van, akik ezzel házalnak, azokat nem szabad odaengedni a kormányrúdhoz – szögezte le.

A Donald Trump amerikai elnök által életre hívott Békatanácsról azt mondta, hogy az amerikaiaknak abban igazuk van, hogy valamit tenni kell, mert a régi intézmények csődöt mondtak. Hozzátette, a Béketanácsnak vannak olyan pontjai, amelyeket ő is tudna kritizálni, de az az igazság, hogy az ENSZ „megbénult”, a nemzetközi intézmények nem tudják rendezni a háborús konfliktusokat. Szavai szerint vagy nézik a megbénult régi intézményeket, vagy pedig valahogy másképpen próbálkoznak.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország az orosz-ukrán háborút lezáró béke megteremtésében is segítséget nyújt, mert a magyaroknak az az érdekük, hogy a háború minél hamarabb véget érjen. Az biztos, hogy nem várhatjuk, hogy a régi intézmények a szokásos rendben meg fogják oldani ezeket a problémákat – szögezte le. Nem kell ragaszkodni a nemzetközi jog hagyományos felfogásához, mert az csődöt mondott, nem kell ragaszkodni a hagyományos nemzetközi intézményekhez, és örülni kell, hogy végre vannak emberek a nemzetközi politikában, akik megpróbálják újrarendezni a nemzetközi viszonyokat – érvelt. Van kockázata, ezen rajta is lehet veszíteni, de nagy esély van arra, hogy ebből a végén egy számunkra kedvezőbb nemzetközi helyzet kerekedik ki, mint amiben voltunk, illetve vagyunk – foglalta össze.
Arra is kitért, Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is megállapodott, arról, ha lesz békecsúcs, akkor az Budapesten lesz.

A miniszterelnök azt mondta, lesz jelentősége annak, hogy „mi a legelején világosan megmondtuk, hogy mit, miért, hogyan és mit, miért nem”. Ezt a pozíciót elfoglaltuk, nyíltan kitartunk mellette és „nem ügyeskedünk”, hanem világosan megmondjuk, hogy hányadán állunk.

A nemzeti egységről kijelentette, az nem azt jelenti, hogy száz emberből száz egyetért, hanem azt, hogy van elegendő erőkoncentráció a kormányzatban és az azt támogató néprétegben, ami felülírja az ellentétes különvéleményt.

Orbán Viktor szerint életveszélyes dolog az, hogy az oroszokkal való megegyezés nélkül Ukrajna területére nyugat-európai katonákat vezényeljenek.

Hozzátette: akkor, amikor „hazaviszik az első, aztán a tizedik, aztán a századik, meg a kétszázadik koporsót”, minden megváltozik, és a mostani higgadt, nyugodt gondolkodás helyett más jön. Úgy fogalmazott, abban a pillanatban, amikor a háborús logika előtérbe kerül, a politikusokat félretolják, és a hatalom átcsúszik a tábornokokhoz.

Orbán Viktor rámutatott, mindent meg kell tennünk az ellen, hogy egy szláv testvérháborúból először regionális, aztán európai, majd világháború legyen.

„Ez a perspektíva nincs lezárva, én nem mondom, hogy el fogunk jutni idáig, de egy regionális európai háború veszélye benne van” – jelentette ki a miniszterelnök.

Úgy fogalmazott, az, hogy idejön a háború az „nem a holnap reggel problémája”, de az már inkább, hogy innen viszik el a fiataljainkat katonának és a pénzünket a frontra.

A kormányfő a választásokról azt mondta, ha azt megnyerik, akkor Magyarország ugyan megmenekül egy bajtól, de az igazi csatát utána Brüsszelben kell megvívni azért, hogy ne tudjanak beletolni minket a háborúba.

Orbán Viktor szerint Magyarországon a választók mintegy 40-43 százaléka még soha nem szavazott jobboldali pártra és ebből a helyzetből kell kiindulni a politikai stratégiák kialakításakor, mert az ország történelmileg és társadalmilag megosztott.

Közölte, Magyarország nehéz sorsú, összetett múltú ország, ahol számos olyan kérdésben, mint a béke és háború megítélése is nehéz társadalmi egységet teremteni.

Magyarország alapvetően nemzeti érzelmű patrióta ország, ahol a többség szenvedélyesen kötődik a hazájához – mutatott rá. Azt is merem állítani, hogy egy keresztény ország – tette hozzá a miniszterelnök, mert azok a társadalmi tanítások, amiket a kereszténység hirdet a magyar emberek többsége számára irányadó.

Orbán Viktor a kampány kapcsán úgy fogalmazott, „nagy tét és egymásnak feszülés van” és láthatóan a másik oldalról gyűlölködés is van. Amikor ők gyűlölettel vádolnak bennünket, akkor ők éppen a gyűlöletkeltés malmait hajtják éppen – fogalmazott.

Hozzátette, a kampány örömteli oldala az, hogy találkozni, beszélgetni lehet a választókkal és az ország közös ügyeiről való gondolkodás fontos, mert ezekből építkezik a közösség és a nemzet a választások után is.

Jelezte, a minden nap elvégzett „egymásra rakódó meló lesz”, ami a végén kimutatja, hogy melyik oldalon mennyit dolgoztak. Ha ezt elvégezzük, akkor meglesz az, amit szeretnénk, és megmenekülünk attól, amitől félünk.

Az európai helyzetet elemezve arról is beszélt, hogy a nyugat-európai országokban az energia drágult, a megélhetési költségek növekedni kezdtek, és kiderült, hogy „az ukránok 800 milliárd dollárt kérnek, meg 700 milliárdot a fegyverzetre”, ezért már egyre több európai mondja azt, ki akar jönni ebből a háborúból, de a „vezetőik meg már belevitték őket”. Hangsúlyozta, hogy ugyanezek a nyugat-európai vezetők már aláírtak egy megállapodást arról, hogy katonákat fognak küldeni, miközben az oroszok bejelentették, hogy ha bárki belép Ukrajna területére, azt legitim célpontnak fogják tekinteni. „Hát itt állunk, itt állunk egy háborúnak a szélén, csak az a kérdés, hogy kellő időben a józanság fölülkerekedik-e, és vissza tudunk-e jönni ebből” – jelentette ki.

A kormányfő egy újabb kérdésre felelve azt kérte, senki ne ringassa magát abba az illúzióba, hogy ha az amerikaiak egy adott ponton úgy gondolják, hogy Európával nem az együttműködés, hanem a konfliktus az érdekük, akkor azt nem fogják vállalni. Példaként említette az EU-ra kivetett 15 százalékos vámot.