Az áprilisi parlamenti választás egyik tétje, hogy marad-e a rezsicsökkentés

Budapest, 2026. január 30., péntek (MTI) – Az áprilisi parlamenti választás egyik tétje, hogy marad-e a rezsicsökkentés vagy nem – mondta a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában péntek reggel.

Orbán Viktor kijelentette: ha nemzeti kormány lesz, akkor marad, ha nem nemzeti kormány, hanem brüsszeli kormány van, akkor ezt el fogják törölni.

Hozzáttette: nem az extra hideg miatt bevezetett rezsistopot, hanem úgy ahogy van, az egészet. Brüsszelben ugyanis vita zajlik arról, hogy betiltsák-e a tagállamoknak az orosz olaj és gáz vásárlását. A rezsicsökkentés alapja az olcsóbb orosz energia, ha az nincs, akkor nincs rezsicsökkentés – hangsúlyozta.

Ha valaki azt mondja, az a célja – mint ahogy a Tisza energiapolitikusai ezt mondják -, hogy le kell válni az orosz gázról meg olajról, azzal azt is mondja, hogy a rezsicsökkentésnek vége van. Az egész rendszer a fej tetejére fog állni, és akkor kezdődik a családoknak egy alkalmazkodási periódus, „hogy a fészkes fenébe fogják a két-háromszor nagyobb számláikat kigazdálkodni abból a jövedelmükből, amely nyilván nem tud ugyanilyen gyorsan növekedni” – mondta a kormányfő, megjegyezve: tehát itt komoly fenyegetés kopogtat az emberek ajtaján.

A januári rezsistopról kijelentette, százezerszámra kerültek volna fizetésképtelen helyzetbe a családok, ha egyáltalán nincs semmilyen rezsicsökkentés Magyarországon. Ha nem vezetik be a januári rezsistopot, akkor 30 százalékkal vagy annál is többel nőtt volna a családok rezsiszámlája. Rámutatott: Közép-Európában a lengyelek, a csehek, kétszer-háromszor, de van, aki négyszer annyit fizet az energiáért, mint a magyarok, nem is beszélve az osztrákokról meg a németekről.

Ma Magyarországon az egy különleges dolog, hogy van egy olyan rendszer, ami sok vitát vált ki a nemzetközi energiacégekkel, és ami az energiarendszeren belül keletkező profitot részben elvonja – a kereskedőktől és az energiacégektől – és visszaosztja támogatás formájába úgy, hogy leszorítja az árakat – mondta. Hozzátette: ez egyedülálló rendszer, amiért minden évben meg kell harcolni és az EU-ban ki is akarják nyírni, a nagy nemzetközi cégek lobbiereje ugyanis erős Brüsszelben.

Orbán Viktor azzal indokolta, hogy mindenkire vonatkozik a rezsistop: ha nem alkalmaznak egy általános szabályt, akkor rengeteg igazságtalanság jött volna létre és elköltenek rengeteg pénzt, az emberek pedig úgy érezték volna, hogy igazságtalan lett a rendszer. A kormány mindenkinek a januári számlájának 30 százalékát átvállalja, mert ez van a legközelebb ahhoz a megoldáshoz, hogy mindenki úgy érezze méltányos arányban csökkentették a rezsijét – összegezett.

Kiemelte: a magyar rezsicsökkentést bevezetésekor támadta a DK, de „időközben ők erről leszoktak”, mert sokan támogatják az intézkedést, ami nélkül sokan nem boldogulnának, ám „ma Magyarországon van rezsicsökkentés-ellenes, rezsicsökkentést eltörölni akaró politikai erő: ez a Tisza”.

Orbán Viktor kiemelte: a rezsicsökkentés folytatásához három „súlyos és nehéz tárgyalást” kellett folytatnia: meg kellett győznie a leváláspárti amerikai elnököt arról, hogy Magyarország továbbra is vásárolhasson orosz energiahordozót, meg kellett állapodnia az orosz elnökkel, hogy az ukránok okozta károk dacára teljesítsék a szállítási szerződésben foglaltakat, majd a török elnökkel kellett egyezségre jutnia az Oroszországot elkerülő útvonal biztonságának garantálásáról.

Ez a három megállapodás a biztos alapja a magyar rezsicsökkentésnek – fogalmazott a miniszterelnök, kiemelve, hogy az orosz energiáról való 2027-es leválásról szóló uniós döntést „meg kell semmisítenünk”. Másfél évünk van, hogy megváltoztassuk, vagy „valahogy kicselezzük” az uniós döntést, különben „fejre állnak a háztartások”.

Orbán Viktor hangsúlyozta: valótlant állít, aki azt mondja, hogy a rezsicsökkentés mai rendszerét és annak a mai mértékét fenn tudja tartani orosz gáz nélkül.

A miniszterelnök közölte: Brüsszelben azzal, hogy nem engedik, hogy az oroszok olcsó gázt szállítsanak Magyarországra, Ukrajnát segítik. Hangsúlyozta: ugyanakkor ilyen tilalmat az Európai Unió nem állíthatna föl. „Tehát Brüsszel itt összejátszik Kijevvel” – jegyezte meg.

Hozzátette: az Európai Unió alapszerződése világosan leírja, minden tagállamnak nemzeti hatáskörbe tartozó joga, hogy döntsön arról, milyen energiát, milyen fajtát és honnan szerez be. Ebbe nem szólhat bele Brüsszel. Ha bele akar szólni, akkor ezt úgynevezett szankciós rendszerben teheti, de egy szankciós döntéshez egyhangúság kell. Most Brüsszel azt találta ki ismét Kijevre hivatkozva, hogy ez a rendelet nem szankció, hanem egy kereskedelempolitikai lépés, amelyhez nem kell egyhangúság és így ki lehet kerülni a magyar meg a szlovák ellenállást. De teljesen nyilvánvaló, hogy a tartalma ennek a döntésnek szankciós – rögzítette a kormányfő.

Orbán Viktor szerint az az értelme ennek az összjátéknak Kijev és Brüsszel között, hogy mindkettő olyan kormányt szeretne Magyarországon, amely „befekszik Kijevnek is, meg befekszik Brüsszelnek is”, ami nem áll ellent.

Kijelentette, „az ukránoknak az az érdekük, hogy elvegyék a mi pénzünket”, hiszen a következő évekre 700 milliárd eurót „kérnek, követelnek” katonai, 800 milliárdot jóléti kiadásokra, amit az unió vagy hitelfelvétellel, vagy a tagállami befizetések növelésével teremthetne elő.

Ma Brüsszel és Kijev nemcsak a magyar energiapolitika meghackelésében, megfektetésében, ellehetetlenítésében érdekelt, hanem egy sokkal nagyobb közös tervük is van: legyen végre egy ukránbarát, Brüsszel-barát kormány Magyarországon. Erről szól az áprilisi választás – fogalmazott Orbán Viktor.

Orbán Viktor kitért arra: a legutóbbi brüsszeli tanácsülésen kapott egy dokumentumot, amelyben a pénzen túl az van, hogy 2027-ben Ukrajnát már fel akarják venni. Ennek az az oka, hogy a 2028-tól induló hétéves uniós költségvetésből már pénzt akarnak adni Ukrajnának. Ezt a közép-európaiaktól veszik majd el – figyelmeztetett.

Emlékeztetett arra is, hogy itthon volt egy tiszás népszavazás arról, hogy a párt hívei támogatják-e Ukrajna tagságát, és több mint felük támogatta. Tehát itt azért van egy véleménykülönbség Magyarországon. De ha Ukrajna ma bent lenne az Európai Unióban, akkor az EU most háborúban állna Oroszországgal – hangsúlyozta, kiemelve, ezért Ukrajna tagsága nemcsak gyorsítottan, hanem semmilyen formában nem képzelhető el. Ez ráadásul tönkretenné a magyar gazdaságot, rögtön rövid távon a gazdákat, mert az eltérő szabályozások miatt olcsóbban és nagy mennyiségben készülő ukrán áruk megjelennek az európai piacon. Legközelebb Ukrajnához mi vagyunk, ezért mi, közép-európaiak szenvedjük el ennek leginkább a következményeit – jelezte.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Ukrajna tagsága háborút jelent, és azt, hogy az európaiak pénze Ukrajnába megy. Ez a csata neve, ami Brüsszelben zajlik, ezt a csatát meg kell nyerni. Hozzátette: ez egy nehéz, de megnyerhető mérkőzés. Persze először itthon kell nyerni áprilisban, utána lehet nyerni Brüsszelben.

Orbán Viktor leszögezte: az ukránok nem tudják megvédeni Európát Oroszországtól. Az ukránok nem erősítik Európát, hanem gyengítik és belerántanak bennünket egy háborúba. Azt a pénzt, amit Ukrajnának akarnak adni, az európai országok hadseregeinek és eszközeinek fejlesztésére kell fordítani. Hozzáfűzte: a mi védvonalunk Oroszországgal szemben nem az ukrán-orosz határ, hanem ott van, ahol a NATO határa véget ér. Ukrajnát egy köztes állapotban kell tartanunk, lehetőleg nem háborúval, hanem inkább megállapodásokkal – jelezte.

Összegzése szerint Európa akkor lesz biztonságban, ha lesz elég katonai ereje, hogy megvédje magát bármilyen támadással szemben. Ez ma nincs így, ezért fejleszteni kell, másfelől pedig Ukrajnáról egy olyan megállapodást kell kötni az oroszokkal, amely egyfajta biztonsági zónát jelent a számunkra. Tehát ott nyilvánvalóan nem állomásozhatnak orosz katonák. De ez már a tárgyalások kérdése, amelyek úgy, ahogy zajlanak, illetve reményeink szerint megtörténnek a következő időszakban – közölte.

Arról, hogy Ukrajna finanszírozásából 5652,9 milliárd forint jutna Magyarországra, ami szétosztva háztartásonként 1 millió 400 ezer forintot jelentene, Orbán Viktor azt mondta: ezek mindig alulbecsült számok, mert mindig úgy van, hogy kérnek valamennyit, aztán kiderül, hogy sosem elég. „Ha egyszer kinyitod ezt a kaput, nem tudod újra bezárni” – tette hozzá a miniszterelnök.

A kormányfő szerint az egyik lehetőség az, hogy Magyarországnak vagy többet kell befizetni az unióba, amit most Brüsszel követel is, és meg is mondja, hogy töröljék el a rezsitámogatást, emeljék fel az adókat, töröljék el a 13. havi nyugdíjat, a pénzt küldjék el Brüsszelbe. Nekik megvan az elgondolásuk arról, hogyan kell a magyar gazdaságot átalakítani, hogy Brüsszelbe több pénzt tudjanak szerezni Magyarországról, „ezt hívják konvergenciának” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Rámutatott: a Tisza gazdasági programja, „amit tagadnak, de tudjuk, hogy létezik, szerzői vannak, sőt most már szemtanúk is, ha jól látom” ezt a nevet is viseli. Tehát a Tisza gazdasági programja egy konvergenciaprogram, amely a Brüsszelből érkező kívánalmakat elégíti ki, amelyek azért érkeznek Magyarországra, hogy utána Brüsszelnek több pénze legyen az ukrán háború finanszírozására – jelentette ki Orbán Viktor.

A másik lehetőség, hogy Brüsszel hitelt vesz fel – most legutóbb éppen 90 milliárdot – a pénzpiacokról, „a bankároktól”, majd ezt a pénzt kölcsönadja Kijevnek – jelezte a kormányfő. Megjegyezte: a”minden gyerek tudja, hogy Kijev a következő néhány száz évben egy fillért nem fog tudni visszafizetni”, ezért majd amikor lejárnak ezek a hitelek, mi fogjuk visszafizetni a bankároknak, vagyis a gyerekeink meg az unokáink.

Az unió részben megsarcolja a tagállamokat, részben tönkreteszi a gyerekeink meg az unokáink jövőjét – foglalta össze Orbán Viktor, miért nem szállt be Magyarország, a csehek meg a szlovákok ebbe a 90 milliárd eurós hitelbe sem.

Volt már Magyarországon brüsszeli kormány, volt itt Gyurcsány-kormány meg Bajnai-kormány, akkor nem kérdezték meg az embereket, „elvették a pénzüket és kész” – mondta.

A nemzeti kormány nem fogadja el a Brüsszelből jövő utasításokat, megszűri, átalakítja, kikerüli úgy, hogy az jó legyen Magyarországnak – jelentette ki. Orbán Viktor emlékeztetett: ez nem volt mindig így, csak az elmúlt 15 évben hozzászoktunk ahhoz, hogy Magyarországon nemzeti kormány van és védve vagyunk a „brüsszeli marhaságokkal” vagy túlzó követelményekkel szemben is. De ha „brüsszeli kormány” van, ez a gát nincs – hívta fel a figyelmet.

A kormányfő a pénteken érkező fegyverpénzről szólva azt mondta: a kormány terve az volt, hogy legalább négyévente, de ha lehet, három évente fizetnek fegyverpénzt.

Aki úgy áll állami szolgálatba, hogy a saját élete kockáztatásával is ellátja a feladatot vagy ha kell, akkor fel is áldozza, mint a katonák, annak extra elismerés jár – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a fegyverpénzre jogosultak jól végezték munkájukat az elmúlt időszakban, Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa.

„Az, hogy nincsenek új rendőrviccek, az mindig mutat valamit, az azt jelenti, hogy felértékelődik a szakma” – jegyezte meg a kormányfő a Kossuth rádióban.