Orbán Viktor interjúja a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában

Törőcsik Zsolt: Az elmúlt egy hétben több ügy is borzolta a kedélyeket a hazai nyilvánosságban. Egy tüntetés résztvevői rátámadtak a 82 éves Pál atyára, amiért harangozott a templomban. A Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójával kapcsolatos büntetőügyet pedig közéleti személyiségek és politikusok is arra használták fel, hogy szóbeszédek alapján, de bizonyítékok nélkül támadjanak vele kormánytagokat. Erről is kérdezem Orbán Viktor miniszterelnököt. Jó reggelt kívánok!

Jó reggelt kívánok! Köszöntöm a hallgatókat!

Ugye, szerdán az igazságügyi miniszter nyilvánosságra hozta a Szőlő utcai ügyben készült jelentést, ami cáfolja a vádakat, és kiderül belőle az is, hogy a kormányzati szereplőket vádolóknak semmilyen bizonyítékuk nem volt, amikor megfogalmazták ezeket a vádakat. Ennek ellenére többen továbbra is ezt sejtetik. Mi lehet ennek az oka? Hogy’ látja ezt az ügyet?

Valóban van egy álhírbotrány az asztalon, amely a Szőlő utcához kötődik. Szegény Szőlő utcai lakosok! Nem irigylem őket. A Szőlő utcában egy börtön van. Ezt javítóintézetnek hívják hivatalosan, de valójában az a fiatalkorúak börtöne, fiú bűnelkövetőknek a börtöne. Az történt ebben az intézményben, hogy ennek a vezetője nőket futtatott, prostituáltakat. Ennek semmi köze az intézményhez, mármint az intézményhez, az intézményben őrzött és ott fogva tartott fiúgyerekekhez. És egy most földerítendő, bonyolult rendszerben, valószínűleg külföldi szálakat is magában foglaló rendszerben elkezdődött egy álhírnek a fölépítése, miszerint itt egy pedofil bűncselekmény történt volna, aminek a szálai elérnének a kormányig. Ez egy rendkívül súlyos dolog, mert, ugye, a pedofília a legsúlyosabb bűncselekmény, amit a mi civilizációnk ismer. Ugye, a pedofiloknak börtönben van a helyük, nincs halálbüntetés, nem tudjuk őket felnégyelni, valószínűleg az lenne az optimális megoldás, de börtönben van a helyük. Akik viszont, miután súlyos bűnről van szó, egy másik embert pedofil bűncselekmény elkövetésével vádolnak alaptalanul, tények nélkül, azok szintén súlyos bűncselekményt követnek el. Ez akkor is súlyos, hogyha, mondjuk, egy magánszeméllyel szemben történik ez. De hogyha egy közfelelősséget viselő emberrel szemben történik, mondjuk, egy miniszterrel vagy egy rendőrrel vagy egy katonával vagy egy köztisztviselővel, tehát aki nem egyszerűen közbizalmat élvez, hanem a munkáját a közfelelősség terhe alatt végzi, akkor az kétszeresen súlyos. Ha azért teszi ezt valaki, tehát tények nélkül vádol pedofil bűncselekménnyel valakit, hogy annak az állását tönkretegye, a rendőrséget lejárassa, a közigazgatást kikezdje, minisztert megbuktasson, ne adj’ Isten, kormányt akarjon buktatni, az háromszoros súlyú bűncselekmény. Ezért a szóbeszéd ebben az esetben nem egy bocsánatos bűn. Ugye, a magyarban, bennünk van egy ilyen kávéházi hajlam, szokták mondani, hogy Magyarország egy kávéházi ország, azzal együtt jár a pletykálkodás is. A pletykálkodás rendben van, de a bűncselekménnyel való, sőt a legsúlyosabb bűncselekménnyel való vád nincsen rendben. Ez esetben a kormány minden tagja ártatlan, egyetlen miniszternek a becsületéhez sem fér kétség, ilyen bűncselekményekkel nem lehet őket összefüggésbe hozni; ha valaki mégis megteszi, vállalnia kell a következményeket. Súlyos jogkövetkezmények lesznek.

Na, most ezt több kormánypárti politikus is elmondta a héten, hogy súlyos jogkövetkezmények lesznek, és erre mondták azt sokan, hogy ez már fenyegetés a kormány részéről.

A jogkövetkezmény egy római jogi, régi dolog, tehát van egy jogrendszer, amit mindenki ismer. Itt, ebben az esetben az elkövetők, akik között egyébként ellenzéki politikusok is vannak, amikor elkövették ezeket a cselekményeket, pontosan tudták, hogyha ilyen cselekményt követnek el, vagyis tény nélkül, tényalap nélkül vádolnak egy másik embert pedofil bűncselekmény elkövetésével, akkor büntetés vár rájuk. Ezt tudták előre. Tehát amikor ezt tették, akkor ismerték a várható jogkövetkezményeket. Azt fogják kapni, amit előre tudtak, és amit várhattak.

Milyen tanulságai vannak társadalmi szempontból ennek a kampánynak, amelyet erre felépítettek, és általánosságban annak – mondhatjuk úgy, hogy – az egyre agresszívabb politikai légkörnek, amelyet látunk?

Szoktak erről sokat beszélni, én nem vagyok híve a dolgok túlbonyolításának. Rendesen kell viselkedni, az sokat segítene azért a politikában is. Nem kell a másikat bántani, nem kell agresszívnek lenni, ha elönt bennünket az indulat, mert ilyen van, emberek vagyunk mindannyian, akkor el kell számolni tízig, mielőtt mondunk valamit, nem gyalogolunk bele a másik becsületébe, nem okoz örömöt, hogyha a másikat gyomron vágjuk, szóval normálisan kéne viselkedni, nem olyan bonyolult ez. És a politika, ahol persze vannak heves viták, az meg azoknak való, akik a heves vitában is tudják kezelni a nehéz emberi helyzeteket, például a saját dühüket.

De minek köszönhető az, hogy ezek a viták felerősödtek, vagy hogy egyre agresszívabban kezeli őket a politika?

Sok oka van ennek. Szerintem nagyon messzire vezető okok is föllelhetők itt. Általában az ilyen helyzet akkor áll elő, hogyha egy civilizáción belül bajok vannak. Ha azt érzik a vezetők is meg az emberek is, hogy nem urai a helyzetnek, tehát valami olyasmi történik, ami nem jó, és kicsúszik az irányításuk alól. Ma az európai világ, a nyugat-európai világ ilyen helyzetben van. Az egész nyugat-európai gazdaság vergődik. Itt van az egész migráció, ami fölborított mindent. Terrorcselekmények: ezek nem voltak Európában. Utcai banda-bűncselekmények: ezek nem voltak Európában. Európa úgy, mint most Magyarország, a béke és a biztonság szigete volt. Lassan csak Közép-Európa, abban is leginkább Magyarország tekinthető a béke és a biztonság szigetének. Tehát borulnak föl dolgok, romlik le az élet, ami körülvesz bennünket, akaratunk ellenére megváltozik, és ez összességében egyre inkább növeli az agresszivitást. És ez megjelenik a politikában, mert a politika mégiscsak egy küzdelem egy adott ország irányításáért való jogért. Tehát komoly tétje van. Minél komolyabb a tét, annál inkább meghatározó az a közeg, ami körülvesz bennünket. Miután a politikának ma ez a közege, ezért a politikusoknak felelősségük van, hogy ezt az ideges, agresszív, erőszakos közeget, ami a kontinensünk általános állapotából következik, ne engedjék bejutni, bekopogtatni, besurranni a közéleti vitákba. Ezért mindenkinek azt javaslom, hogy tízszer gondolja meg, mielőtt mond valamit. És azt gondolom, hogy a kormánynak meg élen kell járnia a tekintetben, hogy világossá teszi, hogy Magyarország továbbra is békés és biztonságos ország akar maradni. Tehát ami eddig bocsánatosnak számított, vagy nem kellett nagyon komolyan venni, azt mostantól nagyon komolyan kell venni. Ilyenek például a terrorcselekmények. Itt van ez az antifa. Ez egy terrorszervezet, egy baloldali terrorszervezetnek a hálózata. Magyarországon követtek el bűncselekményt. Komolyan vettük abból a szempontból, hogy akik bűncselekményt követtek el, azokat elfogtuk, letartóztattuk, bíróság elé állítottuk, és aki nem menekült el az Európai Parlamentbe – mert ilyen is volt –, ahol megvédik a mentelmi jog ki nem adásával, azok mind meg is kapják, ami jár nekik. De szerintem tovább kell menni. Ez most már kevés lesz ebben a helyzetben. Azt kell mondani, hogy az antifa meg az ahhoz tartozó alszervezetek terrorszervezetek. És anélkül, hogy elkövettek volna már most bűncselekményt, mielőtt elkövetnék, már lépéseket kell velük szemben érvényesíteni. A kormány döntött a szerdai ülésén. Az antifát terrorszervezetnek nyilvánította. Fölállítunk egy nemzeti listát, amelyen a terrorszervezeteket listázzuk, akiket Magyarország ilyennek tekint, és azokkal szemben a legszigorúbban járunk el. Tehát a kormánynak élen kell járni a tekintetben, hogy a tettek meg a bejelentett erőszakos törvényellenes szándékok nem maradhatnak jogkövetkezmények és megtorlás nélkül.

Vita nemcsak politikai, hanem gazdasági kérdésekben is van a magyar közéletben, például azt illetően, hogy van-e alternatívája az orosz energiahordozóknak. Sok szakember szerint igen, csak a kormány nem tesz eleget azért, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ön hogy’ látja, hogy mivel lehetne kiváltani az orosz gázt és olajat és milyen áron Magyarországon?

Énszerintem erről nincs értelmes vita. Értelmes álláspont csak egy van ebben az ügyben, ez pedig úgy hangzik, hogy Magyarországnak nincs tengerpartja. Következésképpen vízen nem tudunk szállítani, hajókon nem tudunk szállítani sem gázt, sem olajat, akkor hogy’ lehet szállítani? Gázcsövön meg olajvezetéken! A csőnek van két vége, ahol betöltik a naftát, az olajat meg a gázt, és a másik, ahol megérkezik. Egyelőre senki nem tud olyan csővezetéket mutatni, amin keresztül el tudnánk látni Magyarországot, csak azt, amit még a kommunista időkben építettek ki, illetve az elmúlt tíz évben a magyarok déli irányban kifejlesztettek. Beszéltem erről az amerikai elnökkel is egyébként. Mondtam neki, hogy az IMF nem a barátja Magyarországnak különösebben, nem is az ellenségünk, de nem mondanám cimboránknak. Egy hónappal ezelőtt adott ki egy jelentést a magyar gazdaság állapotáról, amellyel vitatkozunk természetesen, hogy mely értékelések felelnek meg a valóságnak, s melyek nem. De van benne egy olyan pont, amin nem vitatkozunk, ugyanis megvizsgálta az IMF Magyarország energiahelyzetét, és azt mondja – ezt mondtam az amerikai elnöknek is, hogy kérem, hogy ezt tekintse át –, hogyha leválasztják Magyarországot a kőolajról és a földgázról, az orosz kőolajról és földgázról, azonnal, egy minutumon belül a magyar gazdasági teljesítmény 4 százalékkal leesik. Az katasztrófa! Az azt jelenti, hogy a magyar gazdaság térdre rogy. Tehát van egy nem mi általunk elkészített, hivatalos értékelés is, mi lenne akkor, ahogyan Brüsszelben ezt egyébként a félnótás politikusok egy része követeli, akiket nem érdekel a valóság, csak a saját mániájuk, milyen következményekkel járna Magyarországra, ha megtennénk az orosz gáz- és olajvásárlás fölfüggesztését. Azonnal 4 százalékos GDP-csökkenés! Családok százezrei mennének tönkre pillanatok alatt. Részben nem lenne energia, ami meg lenne, annak az ára sokszoros lenne, és százezer forintokkal fizetnének többet a magyar családok. De nem kell erről olyan sokat vitatkozni. Azt gondolom, hogy ezek a tények. Nem szabad Magyarországnak úgy viselkednie, mintha kívülről rángathatnának bennünket, mintha kívülről megmondhatnák, hogy mit tegyünk. Világos, hogy mi Magyarország érdeke, aszerint fogunk eljárni. Higgadtan, nyugodtan. Mindenkit meghallgatunk, mindenkinek nyugodtan válaszolunk, aztán azt csináljuk, ami a magyarok érdeke.

Elfogadta ezeket az érveket az amerikai elnök egyébként? Mert ő azt mondta még a héten, hogy beszél majd Önnel, hogy ne vásároljon Magyarország több orosz olajat.

Beszéltem is vele, de Amerika nagy ország, Magyarország meg kisebb. De egy dologban azért hasonlítunk egymásra: mind a kettő szuverén ország. Nincs szükség arra, hogy bármelyikünk elfogadja a másik érveit. Amerikának is megvannak az érvei meg az érdekei, meg Magyarországnak is. Egy dolgunk van: ezeket világosan kifejezzük és képviseljük. És ha jó viszonyban vagyunk, mondjuk, barátok vagyunk, akkor meghallgatjuk, aztán majd mindenki teszi, amit akar.

Még egy gazdasági természetű vita erősödött fel az elmúlt hetekben, az adórendszer körül. Ugye, jövő szerdától személyijövedelemadó-mentessé válnak a háromgyermekes anyák, ugyanakkor baloldali, liberális közgazdászok részéről több kritika is érte ezt az intézkedést, illetve a kétgyermekes édesanyák adómentességét is, mondván ez egy indokolatlan és drága intézkedés. Miért volt fontos a kormánynak az, hogy mégis meglépje ezt?

Drága és indokolt – ez a kormány álláspontja. Való igaz, hogy egy valóságos adóforradalom történik Magyarországon három-négy lépésben, és az is igaz, hogy ez körülbelül 4.000 milliárd forintot hagy kint a családoknál. Tehát a kormány 4.000 milliárd forinttal lesz soványabb, de a családok 4.000 milliárd forinttal lesznek gazdagabbak vagy vastagabbak. És szerintem ez jó, minél több pénz marad a családoknál, az annál jobb. Mindig is volt vita az ellenzék és a kormány között adókérdésekben. Ugye, ha filozófiailag közelítek hozzá, akkor az ellenzék olyan pártokból áll, és a Tisza ebből a szempontból ugyanaz, mint ami a DK volt, tehát baloldali pártnak minősül, ők azt gondolják, hogy ők elveszik az emberektől és a cégektől a pénzt, és utána szétosztják úgy, hogy a világ igazságosabb legyen. Én meg azt tanultam, hogy ennek a vége gazdasági csőd, és a végén mindenki rosszul jár. A mi filozófiánk az, hogy biztosítani kell bizonyos közszolgáltatások működését, de lehetőleg minél több pénzt a családoknál meg a cégeknél kell hagyni, mert ők sokkal jobban tudják, hogy mire van szükségük, mintha egy központból akarná valaki ezt megmondani, és pénzt utalgatni nekik. Ezért mi mindig az adócsökkentés kormánya vagyunk, az ellenfeleink pedig mindig – a baloldal, ideértve a Tiszát is – adóemelést akar. Olyan embereket is gyűjtenek össze az ellenzéki táborban közgazdászként, akik mindig is ezt képviselték. Van köztük olyan is, akit még én küldtem el, vagy tőlem ment el még valamikor 2011-ben, ő most a Tiszának a vezető gazdasági szakértője, egyébként egy jó képességű ember, csak bankár szegény, és bankárfejjel gondolkodik, egy külföldi bank fizetési listáján van ráadásul, külföldről is fizetik, és ő mindig is ellenezte az unorthodox gazdaságpolitikát, aminek a szíve közepe éppen a családok pénzügyi támogatása volt. Ez pedig azt jelenti, hogy most haladunk tovább, megduplázzuk a gyerekek után járó adókedvezményt, és egy többlépcsős folyamat eredményeképpen egymillió magyar édesanya, aki legalább két gyermeket szült, függetlenül attól, hogy a gyermeke kiskorú vagy nagykorú, élete végéig nem fizet majd személyi jövedelemadót. Ez olyan biztonságot adhat a családoknak, azon belül az édesanyáknak, amire szerintem nagy szükség van. A családoknak erre szükségük van, és ezt meg tudjuk valósítani. Tehát ennek az elgondolásnak van pénzügyi fedezete. Hasonlóképpen egyébként az ellenzék mindig sokallta a kultúrára meg a sportra költött összegeket. De hát azt is tudni kell, hogy fontos, hogy jól éljünk, de szépen is kellene élni. Nehéz dolog szépen élni. Ennek egy bizonyos dimenziójához nincs köze a kormánynak, mert egyszerűen hogyan, személyközi viszonyok, hogyan jövünk ki a feleségünkkel, a gyerekeinkkel, a szüleinkkel, ebbe nekünk nincs beleszólásunk. Ha itt valami baj van, akkor inkább az egyházaknak van teendője, nem a kormánynak. De a kormánynak annyi teendője van, hogy tegye lehetővé, hogy ne csak gépként, munkaegységként létezzünk és éljünk, hanem adjunk lehetőséget arra is, hogyha van pénzünk, akkor szépen is tudjunk élni. Szépséget a kultúra meg a sport hoz az ember életébe. Ráadásul a sport most nagyon fontos, mert olyan bolond világban élünk, amilyenben, és világos teljesítményelvárás, fegyelem, csapatmunka, alázat ma leginkább a sportban, az öltözőben van jelen. Tehát ha segíteni akarjuk a szülőket abban, hogy tudják nevelni a gyereküket, hogy rendes embert tudjanak faragni belőlük, ahhoz a sportot is támogatni kell. Ezért megdöbbenve hallottam, hogy a tiszások például a sport-tao megszüntetésében gondolkodnak. Ez nem az élsportolókat érinti, hanem százezrével érint gyerekeket. Ilyeneket nem szabad csinálni szerintem. Tehát a kormánynak egy komplex megközelítése van: kultúra, sport, családtámogatás, édesanyák, munkahely- és családtámogatás egyszerre, tehát mi az élet középpontjába nem Kis Pista Jóskát, mint individuumot helyezzük, hanem mi családokat látunk, és a gazdaságot is a családok körül próbáljuk elrendezni.

Egyébként az említett tiszás gazdasági szakértő, Kármán András egy előadásában azt is mondta, hogy megnyirbálná a vállalkozások támogatását, mondván arra túl sokat költ az állam. De mi történne, ha kevesebbet költene?

Kétségkívül a magyar állam a beruházásokat támogatja. Most jártam Békéscsabán, ott például egy 280 milliárd forintos beruházás jön létre, egy nagyon modern, távol-keleti beruházás keretében, cégnek a beruházása keretében Szingapúrból. Ez létre fog hozni közvetlenül 2.500 munkahelyet és még több ezret a rá csatlakozó vállalkozásokon keresztül. A kormány itt például adott – emlékeim szerint – több mint 40 milliárd forintot, hogy ez a beruházás ne máshova menjen, hanem Magyarországra érkezzen. Ha Kármán doktornak, a volt államtitkáromnak a logikáját követtük volna, akkor nem adtuk volna oda ezt a támogatást ennek a szingapúri cégnek, következésképpen Békéscsabán nem jött volna létre 2.500 munkahely. Innen, ha Önnel befejeztük ezt az interjút, Debrecenbe megyek, ahol átadjuk a BMW gyárat. Ha a kormány nem támogatta volna azt a beruházást, a BMW nem Magyarországra jön, hanem egy másik országba, és annak a jótékony hatása nem Magyarországon, hanem máshol érvényesült volna. Tehát értem én ezeket a papírszagú közgazdász nyilatkozatokat, hogy mi jó, meg mi rossz úgy, a papíron, a tankönyvben meg általában, csak ezek az emberek a büdös életben nem jöttek ki a bankjukból meg a bankigazgatói székükből, fogalmuk sincs azoknak az embereknek az életéről, akik csak akkor tudnak kenyeret adni a családjuknak, ha van helyben munkahelyük. Azt meg kell teremteni. Ha maguktól is létrejönnének a munkahelyek, nem kellene ilyet csinálni, de Magyarország egy nagy versenyben harcol ezekért a munkahelyekért. Aki azt mondja, hogy ne támogassuk a vállalkozásokat, a beruházásokat, az valójában kenyeret vesz el a magyaroktól. Ezt mondtam már Kármán doktornak, amikor az államtitkárom volt, hogy ne mondjon ilyeneket, mert ez ellentétes a magyarok érdekével. Ezért is vált el az utunk, ezért lett ő tiszás, mi meg maradtunk itt. Tehát a dolog úgy fest, hogy erre szükség van, és szükség lesz a közeljövőben is. Ha majd egyszer olyan gazdag ország leszünk, hogy egyébként a vállalkozások nyakig úsznak a pénzben, és annyi beruházást tudnak csinálni állami támogatás nélkül is, hogy minden magyarnak legyen munkahelye, akkor erről lehet beszélni. De hát hol vagyunk még ettől?

Mindjárt beszélünk majd még az alföldi fejlesztésekről, de, ugye, Magyar Péter cáfolja az adóemelésről szóló terveket, és egy adócsökkentési programot is bemutatott, a kormány pedig nemzeti konzultációt indít a témában. Lesz benne szó az egykulcsos adóról, családi adókedvezményekről. De hát ki ne szeretne kevesebb adót fizetni, vagy megfordítva: ki szeretne több adót fizetni?

A következő a helyzet. Vigyázni kell, mert a politikában sok a hazugság, tehát mindenkit óvatosságra intenék. A Tisza szavazóinak – most nem a pártvezetőről beszélek – többsége adóemelést akar, progresszív adót akar. Tehát a mostani egykulcsos adó helyett progresszívet akar. Erről meg is szavaztatták őket. Tehát nincs miről beszélni, ezek ténykérdések. Mindenki láthatta az egész országban azokat a felvételeket, ahol szavaztak, 80-90 százalékban azt mondták, a progresszív a jó. Hát ezt így gondolják, így tanították nekik, lehet, hogy ez a meggyőződésük is, ezt nem tudom megmondani, de azt biztosan állíthatom, hogy Magyarországon vannak emberek, nem kevesen, szerencsére azért a kisebbség, ami a mostani, egykulcsos jövedelemadó helyett szeretne többkulcsos adót. Azt is megmondták, hogy ezt nem fogják bevallani nyíltan a választás előtt, ezt mindenki láthatta, én láttam a saját szememmel az erről készült videót, nem fogják megmondani a választás előtt, mert akkor elvesztenék a választást. Most, ami még ennél is valamelyest szerintem rosszabb hír, hogy közben a családtámogatási rendszert is át akarják alakítani. Tehát nemcsak arról van szó, hogy az szja mostani, alacsony szintje helyett egy magasabbat akarnak, ahol egyébként – én kigyűjtöttem ezt – az ápolók havonta 23 ezerrel, a pedagógusok 30 ezer forinttal, az orvosok 264 ezerrel, a védőnők havi 30 ezer forinttal több adót fizetnének, vagyis kevesebbet keresnének, hanem még hozzányúlnának a családtámogatási rendszerhez is. És van itt még valami, ami nem teljesen tisztázott, mert ők beszélnek egy vagyonadóról is. Ugye, nekem vagyonbevallást kell készítenem minden évben. Ez helyes. A vezetőknek legyen vagyonbevallásuk. De miért kéne Önnek? Márpedig, ha vagyonadót akarnak bevezetni, akkor mindenkinek kell készítenie egy vagyonbevallást, mert egyébként, hogy’ fogja az állam ellenőrizni a vagyont? Akkor föl kell állítani egy vagyonkatasztert. Azt fogják ellenőrizni. Be fognak kopogni. Vagyonosodási vizsgálatok jönnek. Ezek a budai polgárok ezrével fognak fizetni az ingatlanjaik után nagyon komoly adókat, és súlyos viták lesznek, hogy mi mennyit ér, hogyan lesz. Dehát volt már ilyen Magyarországon. Én azt javaslom, az adórendszer legyen egyszerű, az adó legyen kicsi, lehetőleg ne piszkáljuk az embereket, ne járkáljunk a lakásaikba, ne követeljünk rajtuk adóbevallást, ne ellenőrizgessük, ne piszkáljuk, hogy hol nyaralnak, milyen kocsijuk van, hanem hagyjuk őket dolgozni, hagyjuk őket keresni, az adórendszer legyen egyszerű, követeljük meg, hogy az alacsony, egyszerű adót fizessék be, aztán éljenek, ahogy akarnak.

Ha már a Tisza Párt ügyei szóba kerültek, nem függesztette fel a héten az Európai Parlament szakbizottsága Magyar Péter mentelmi jogát, amellyel kapcsolatban Ön mutyiról beszélt, Dobrev Klára ugyanakkor azt mondta, hogy azért ne tegye meg ezt a testület, mert Magyarországon nem független az igazságszolgáltatás. Mi lehet a valós indok Ön szerint?

Nézze, Brüsszelnek ez főnyeremény. Ugye, Brüsszelnek vannak követelései Magyarországgal szemben, amit én nem teljesítek. Magyarország sem teljesíti, a kormány se, valójában a végén én jómagam személyesen ott állok előttük, mint Poncius Pilátus előtt, és az a helyzet, hogy nem teljesítek bizonyos dolgokat. Nem engedem be a migránsokat. Nem vagyok hajlandó kivezetni a bankadót meg a multiadót, fizetniük kell. Nem vagyok hajlandó feladni a rezsicsökkentést. Követelik, hogy a családtámogatást változtassuk meg, az így megmaradt pénzt meg küldjük el Ukrajnába, szálljunk be a háborúba. Ezekre én mind nemet mondok. És engem nem lehet zsarolni. Nem lehet azt mondani, hogy a magyar miniszterelnök változtassa meg az álláspontját. És ez egy probléma nekik. Nekik olyan vezető kell, akit tudnak zsarolni. Brüsszelnek főnyeremény egy zsarolható magyar politikus. Na, az majd beengedi a migránsokat. Na, az majd beviszi Magyarországot a háborúba. Na, az Ukrajna mellé áll. Na, majd az ad egy pofont a rezsicsökkentésnek. Olyan vezető kell Brüsszelnek itt, Magyarországon, akit joystickolni lehet Brüsszelből. Ezt magyarul úgy mondják: zsarolni. Most itt van egy ilyen ember. Magyar Péter zsarolható. Azért nem kerül Magyarországon bíróság elé lopás miatt, mert a brüsszeliek megvédik a mentelmi joggal. Őt akarják a miniszterelnöki székbe juttatni, és utána kizsarolni belőle azokat a döntéseket, amelyek Magyarország számára életveszélyesek. Ezt ma nem lehet. Nemzeti kormányunk van, amíg mi vagyunk, nem lehet, a jövőben sem lehet majd.

Említette azt, hogy innen Debrecenbe megy a BMW gyár átadójára, és a héten többször járt már az Alföldön, és az az elmúlt hónapok, évek trendje is, hogy nagyon sok beruházás az Észak- és a Dél-Alföldet célozza. Mi ennek az oka, milyen stratégia áll ennek a hátterében?

Hogy nőttünk föl? Úgy nőttünk föl – a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes évekről beszélünk –, amikor az volt, azt verte az élet a fejünkbe, hogy Magyarország két részből áll. Van Nyugat-Magyarország, meg van a Dunának a másik fele: Kelet-Magyarország. Az innenső része, Pannónia fejlett, az onnansó fele, mondjuk, Hunnia meg alulfejlett. Ebben nőttünk föl. Amikor a Fidesz belépett a politikába, és meg lehetett szabadulni a kommunistáktól, akkor azt mondtuk, hogy ezt a rossz kommunista örökséget is föl kell számolni. Mi ok lenne arra, hogy az ország keleti felében élő magyaroknak rosszabb legyen az élete, mint a nyugati felében élőknek? Nyilván vannak történelmi okai, na de azért van kormány, hogy ezen változtasson. És szívós munkával, tíz-tizenöt év alatt ezt meg is változtattuk. Tehát ha valaki ránéz ma a beruházásokra, a munkahelyekre, a fizetésekre, még nem történt meg a kiegyenlítődés, de az, hogy egyébként Kelet-Magyarország jó pályán van, azt mindenki láthatja, az ott élők is látják ezt. Ennek a kelet-magyarországi világnak egy nagy része az Alföldön található. Az Alföldet nehezebb fölzárkóztatni, mint a hagyományos iparvidékeket, mondjuk, Észak-Magyarországot. Tehát az Alföld, amely alapvetően mezőgazdaságra épül, de ma már abból, csak abból nem lehet megélni, tehát kell ipar is, ott nehezebb dolgunk van. Ugye, ott hiányoztak az utak is. Ha nincs út, nincs beruházás, nincs közlekedés, nincs szállítás. És kellett vinni modern technológiát. Ennek az egyik fantasztikus példája a most, ma átadandó BMW gyár lesz, ami nem egyszerűen csak egy autógyár, az sem kevés, hanem a legmodernebb technológiával előállított gépkocsikat láthatjuk majd ott, és ahhoz – miután ez elektromos autó – kapcsolódik mindenfajta akkumulátorberuházás is meg új technológia. Efelé megy a világ. Ezt Kelet-Magyarországra tudtuk vinni. Ez óriási fejlődési lehetőséget nyit ki. Úgyhogy nekünk van egy Alföld-programunk, amely kifejezetten ilyen típusú, legmodernebb, világszínvonalú ipar telepítéséről szól. Mint Békéscsabán is ezt tettük legutóbb, most ez történik Debrecenben, és egyébként hasonló dolgok zajlanak Nyíregyházán is. Az utakat megépítettük, az ipari parkokat létrehoztuk, a beruházásokat támogatjuk, az ipari kultúra alapjait – szakképzés, iskolák – megteremtettük. Én azt gondolom, hogy kell még néhány év, és Kelet-Magyarország és Nyugat-Magyarország között nem lesz különbség életszínvonal és jövedelem tekintetében.

A Szőlő utcai álhírbotrányról, energetikai, adózási és gazdasági ügyekről is kérdeztem Orbán Viktor miniszterelnököt.