Orbán Viktor videóinterjúja a Békés Vármegyei Hírportálnak

Pocsaji Richárd: Miniszterelnök úr, köszönjük szépen az interjúlehetőséget! Lőkösházáról érkezett Gyulára. Lőkösházán egy nagyon komoly vasúti fejlesztést adtak át, a Békéscsaba–Lőkösháza vonal fejlesztését. Hogy tudná összefoglalni ennek a beruházásnak a lényegét?

Ugye, azért jöttünk, mert korábban eldöntött beruházások jutottak el a megszületés fázisába. Általában is Békés megye egy nagyon – kormányzati szempontból mondom most – nehéz hely. Ugye, ami az ország közepén van, azzal könnyen boldogul az ember. Valaha persze Békés az ország közepén volt, csak Trianon miatt a szélére került, és amikor rangsorolom, hogy melyek a legnehezebben megfejleszthető területei az országnak, akkor rendre olyan régiók bukkannak föl, amelyek valahol az országhatár valamely pontján találhatók. És ez azért van így, mert levágták róluk a természetes életterüket, és nagyon nehéz újra visszahozni azt a régi vérkeringést és pezsgést, ami ezeket a térségeket jellemezte. Békés, Békés vármegye egy fantasztikus erejű régiója volt Magyarországnak, ehhez képest most a szélére szorult. Nagyon nehéz itt újraindítani a vérkeringést, amputáció történt végül is, és aki a sor végén áll, arra kerül általában a legutoljára sor. És a békésieknek is igazuk volt, mert elég régóta követelték, mondogatták, hogy most már rájuk is sor kellene, hogy kerüljön, mert szép dolog, hogy Kecskemét megfejlesztve, Szolnok talán talpon, Nyíregyháza boldogul, Debrecenben dimenzióváltás történt, Békésben is itt az ideje, hogy valami történjen. De mikor leültünk több évvel ezelőtt, hogy átnézzük ezt a történetet, hogy hogyan lehet a békési élet lehetőségeit kitágítani és a minőségét emelni, akkor kiderült, hogy ahhoz, hogy itt beruházás legyen, munkahely és fejlődés, először is kéne út: ide kéne jutni. Békéscsaba volt a legreménytelenebb helyzetben lévő város abból a szempontból, hogy valaha is bekötésre kerül-e, bekötik-e az ország autópálya-vérkeringésébe. Na, azt sikerült, mert az M44 azért most már csak megvan, történelmi tett. Szerintem a békésiek sose hitték el, illetve a békésiek azt gondolták, hogy sose készül el…

Nagyon régen…

…hiába ígérgették a politikusok, láttam a szemekben a hitetlenséget. Na, de megvan az út, akkor nincs meg a terület, akkor kell csinálni ipari parkot, mert egy beruházás, egy fejlesztés az ipari parkba jön. Az nem egy egyszerű dolog, közművesíteni kell, ki kell jelölni, ha mezőgazdasági terület ki kell vonni. És akkor még mindig nem vagyunk meg, mert akkor kell munkaerő. Munkaerő pedig csak szakképzéssel párosítva tud létrejönni. Tehát közlekedés, ipari park, szakképzési centrum, na és akkor jöhet a beruházás. Tehát így jutottunk el oda, hogy ma azt tudom mondani, hogy Békés megyében olyan beruházások történtek, amelyek fogadóképessé teszik Békéscsabát a világ legmodernebb beruházásaira is. Ez most kezdődik. Tehát szerintem az ajtók most nyílnak ki, a távlat most szélesedik, a perspektíva most magasodik, és a következő években nagyléptékű fejlődés történik itt, hiszen megvan az összeköttetés a 44-gyel. Tervezés alatt van, egy-két éven belül látni fogják a Békéscsaba–Debrecen négysávos útösszeköttetést. Most megcsináltuk az új vágányt a Lőkösháza–Békéscsaba szakaszon, ugye, ott most már 160 kilométerrel lehet menni, megyünk föl majd aztán Szolnok irányába. Ugye, a szegediek is megindultak, az ugyan a szomszéd vármegye, de mégiscsak egy régió, és a Belgrád–Budapest vasútvonal is talán még az év során átadásra kerül, Debrecenben pedig egy egészen új ipari korszak kezdődik majd. Tehát az egész térség most úgy néz ki, nem külön kell nézni, darabokban, az egész új térség úgy néz ki, mint, mondjuk, Dunántúlon a Győr–Veszprém–Székesfehérvár háromszög. Tehát nem egy-egy városról beszélünk, nem egy kis térségről, hanem egymással összekapcsolódó, komoly, ipari, kutató, tudományos, szakmai, kereskedelmi, fejlesztési centrumokról. És Békés vármegye ennek a része lett. Na, ez a mi történetünk. Elnézést, hogy hosszan mondtam, de nem egyszerűen egy beruházásról van szó, hanem egy léthelyzet, egy létrend megváltoztatásáról Békés megyében. Békés megye előtt egészen más jövő áll most, mint állt egy-két évvel ezelőtt.

Mennyire húzhatja meg ezt a fejlesztést az a pénteki bejelentés, hogy a Vulcan Shield Global szingapúri cég 2.500 új munkahelyet teremt Békéscsabán? Ugye, soha nem volt ekkora mértékű munkahelyteremtő beruházás bejelentése, nemhogy Békéscsabán, Békésben sem.

A békésiek azzal küzdenek, hogy sok tehetséges gyerek van. Budapesten is, ha megnézem a kollégáimat, találok közöttük jó néhány békésit. Megnézem a magyar szellemi életnek a felhozatalát, sok a békési. Tehát jól láthatóan itt születnek tehetséges gyerekek, tehetséges fiatalok, valószínűleg vannak jó iskolák is, mert valahol csak tanulnak ezek a tehetséges fiatalok, aztán eljönnek Pestre. És arról panaszkodnak a békésiek, hogy egyre kevesebb, aki marad, egyre kevesebb embert tudnak megtartani, mert ha nincs jó minőségű – nem is csak a pénzről van szó, de ha nincs jó minőségű – munkahely, ami olyan munkahely, ami nem egyszerűen csak megélhetést biztosít, hanem úgy érzed, hogy te egy komoly dolognak vagy a része, hogy egy cégnél dolgozol, ha nincsenek ilyen cégek, ha úgy érzed, hogy a kócerájok világában van a munkahelyed, nem pedig a világ élvonalához tartozó cégeknél, ami téged is beemel oda, akkor elmész, és keresel másik helyet. Tehát azt hiszem, hogy nemcsak egy szívfájdalma, hanem egy stratégiai gondja is megoldódik a Békés vármegyeieknek azzal, hogy a világ egyik legmodernebb cégéről, tehát nem akármilyen cégről beszélünk, nemcsak nagy, 2.5000 munkahely, 280 milliárd forint, hanem olyan terméket állítanak elő, ami a világ legfejlettebb technológiájához kötődik. Tehát Békés vármegye nem bekapcsolódik a magyar iparba, hanem a világszínvonalú nemzetközi iparba kapcsolódik be. És miután Gyulán már egyébként is van egy kis aviatika, tehát Airbus, meg fogjuk csinálni, most a polgármesterrel megállapodtunk még reggel Békéscsabán, hogy megcsináljuk komoly repülőtérré a békéscsabai repülőteret. Most a polgármester úrral itt, Gyulán megállapodtunk arról, hogy újabb ipari területeket hozunk létre újabb beruházások céljára, tehát én úgy érzem, hogy a következő öt-tíz év nagy emelkedő pálya lesz Békés vármegye számára.

Nyilván kitért már rá Elnök úr, de a tavaszi látogatása során is említette, hogy fontos cél a Debrecen–Nagyszalonta–Békéscsaba gazdasági háromszög létrehozása. Ez akkor jó irányba halad, ha jól értem…

Csináljuk. A románok odaát szintén iparkodnak. Én úgy érzem, hogy össze tud kapcsolódni a határ egyik és másik oldalán lévő két térség, ezek magyar térségek végül is, szót fogunk tudni érteni egymással, és jól tudjuk a fogaskerekeket összeilleszteni.

Kitért arra is, hogy miről tárgyalt a mai nap folyamán a gyulai polgármesterrel Békéscsabán. Találkozott dr. Takács Árpád főispánnal, Szarvas Péter polgármesterrel. Ezekről a találkozókról elmondható-e még valami?

Ugye, itt erős emberek vannak. Ez egyszerre gond is, meg jó is, mert az erős embereknek mindig vannak saját gondolatai. Ez szerintem helyes, de egy kormányzat esetében azért ez mindig kihívást is jelent. De másfelől jó, mert semmit sem lehet jól látni Budapestről, vagy legalábbis olyan jól semmiképpen nem lehet látni Budapestről, mint innen, helyből. Ahhoz meg, hogy jól lásson valaki valamit, ahhoz komoly fölkészültség kell, tehát erős karakterek kellenek. Békés vármegye jól van elengedve, tehát komoly ember a polgármester itt, Gyulán, egy tapasztalt öreg róka vezeti Békéscsabát, és a főispán is egy kemény fickó. Tehát én azt hiszem, hogy nagyon erős az a csapat, amelyik ma a kormánnyal tárgyalásban áll fejlesztési ügyekben. Szakképzési centrum Békéscsabán, amit meg kell oldani, a repülőteret talán már említettem, és újabb ipari parkok létrehozása, ezek voltak a fő témák. Itt, Gyulán pedig, ugye, léptékváltásra van szükség. Schengen eltűnt, vagy a schengeni zóna megnőtt, nincs most már határ, szabadabban lehet mozogni, közlekedni, kereskedni. Ez elsősorban a turisztikában nagy lehetőséget nyitott ki Gyula előtt, amely egyébként is az élvonalban van, Magyarország egyik zászlóshajója. És itt vannak fejlesztési tervek, különösen gyógyfürdő-fejlesztési tervek, igaz, hogy kóstálnak vagy 5-6 milliárd forintot, de ezekről most komolyan tudtunk tárgyalni. Itt van velem az építésekért, beruházásokért felelős Lázár János miniszter úr, és alakul az egyezség.

Sokakat foglalkoztat Békésben a szabadkígyósi Wenckheim-kastély jövője. Márki-Zay Péter és a hódmezővásárhelyi önkormányzat ismét bejelentkezett a kastélyra, közben Békés megyei vezetők is jelezték, hogy szeretnék, ha itt maradna a kastély a Békés megyei kezekben, mint a térség öröksége. Mit gondol, hogy’ lehet ezt a kérdést megnyugtatóan rendezni?

Itt a helyieknek van elsőbbsége, pont. Nem olyan bonyolult ügy ez.

Oké. Jövő tavasszal választások lesznek. Lehet-e már tudni, hogy kik lesznek a Fidesz jelöltjei, esetleg beszélhetünk-e konkrét nevekről Békés vármegyét érintően?

Lehet tudni, hogy kik lesznek a jelöltjeink, általában a vk-elnökök fognak majd indulni. Kipróbált harcosaink vannak. Ott, ahol persze, már a képviselő úr kifutott az időből, ott új, fiatal harcosokat kell bevonni, de kipróbált csapattal indulunk neki. Mi úgy érezzük, hogy el tudunk számolni az elmúlt négy évünkkel, tehát a békési képviselők, a Békés vármegyei képviselők joggal gondolják úgy, hogy történt azért néhány dolog, és ami nélkülük nem is történt volna meg. Ráadásul úgy látom, hogy nem fáradtak el, tehát frissek, van bennük tettvágy meg ambíció, akarnak dolgokat csinálni, komoly terveik vannak, most is paksamétával megyek haza innen, ezek mind az ő terveik. Én úgy érzem, hogyha fejlődni akar a vármegye, akkor érdemes a fideszes ambiciózus képviselőket helyzetbe hozni.

Azt a mondták nekem otthon, hogy mindenféleképpen kérdezzem meg Öntől, hogy látjuk-e idén a csabai kolbászfesztiválon? Korábbi években, ugye, többször megjelent ott, illetve szokott-e csabai kolbászt enni?

Nézze, most itt már régen nem láttak, de azt látni rajtam, hogy eszek kolbászt, tehát azzal nincs baj, a térfogatnövelő működik. És az a helyzet, hogyha az embernek nincs otthon kolbásza meg szalonnája, akkor nem érzi magát biztonságban, legalábbis én így nőttem föl. Úgyhogy nekem mindig van. Vannak itt barátaim, akik meg is szoktak ajándékozni, meg egyébként én sem jövök ki a formából, azért évente azt az egy disznóölést énmagam is otthon megcsinálom.

Köszönjük szépen az interjút!

Én is köszönöm!