A kormányfő azt mondta, a Fidesz-KDNP az egyetlen politikai közösség Magyarországon, amelynek van Alföld-programja.
Kifejtette: idén elkészül a teljes M44-es autópálya, amely összeköti Békés vármegyét a magyar autópályákkal. Tervezés alatt van az M47-es autóút Békéscsaba-Debrecen között, az M4-es is épül Szolnok-Kisújszállás között, egészen Berettyóújfaluig, ahonnan már a határ ma is négy sávval érhető el – ismertette.
Hozzátette, a most elkészült 30 kilométeres vasúti pályaszakasz mellett épül a következő vasút Szeged és Kiskunfélegyháza között.
Három autópálya és – a Budapest-Belgrád vasútvonalat is ide számítva – három vasút készül – összegzett a kormányfő. Megjegyezve, a most átadott vonalon az eddigi 100 kilométer/óra helyett 160-nal lehet majd közlekedni.
Azt mondta: a román oldalon is építik a Brassóig tartó szakaszt, és amikor mindenki elkészül azzal, amit vállalt, öt órával rövidül majd le a Budapesttől Brassóig, tehát a Kárpátok lábáig tartó út.
Felidézte, hogy a gyulai származású Krasznahorkai László írónak van egy regénye, amely „egy igencsak Békéscsabára hajazó” településen játszódik, és soha meg nem érkező vonatokról, kapkodó állomásfőnökről, frusztrált utasokról, lepukkant állomásokról szól.
A Lőkösháza vasútszakasz felújításával ez megváltozott: a regény a múlt, itt meg a jövő, már nincsenek eltűnő vonatok, nincsenek lepukkant állomások és nincsenek ideges masiniszták sem – fogalmazott, úgy folytatva, vannak helyettük modern, gyors vonatok és szép állomások.
Közölte, Lőkösházának, a Dél-Alföldnek, Békés vármegyének van egy nagy problémája a több mint száz évvel ezelőtt meghúzott országhatárok formájában, és ez a Lőkösháza vasútállomás végén jelentkezik.
Orbán Viktor azt mondta, 105 évvel ezelőtt azt a sorsot szánták a magyaroknak, hogy „legyünk így befagyva”, akkor ugyanis leválasztották Magyarországot, Békés vármegyét a Kárpátok lábáig tartó térségről, és ezzel megfosztották attól a természetes vérkeringéstől, ami élettel töltötte meg az itteni világot.
A miniszterelnök az Alföld-program munkahelyteremtő fejezete kapcsán emlékeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt heti bejelentésére, amely szerint a magyar kormány 49 milliárd forintos támogatásával 280 milliárd forintos beruházással hoz létre gyárat, és teremt 2500 munkahelyet a szingapúri Vulcan Shield Global Békéscsabán.
Úgy folytatta, az ellenzék gazdaságpolitikai vezetője azt mondta, a kormány túl sok pénzt ad a vállalkozásoknak. Ha nem adtuk volna ezt a 49 milliárd forintot, nem lenne Békéscsabán 2500 munkahely, egy darab se jött volna létre – mutatott rá.
Hozzáfűzte, hogy „az Airbus itt van már Gyulán”, és Kecskeméten is hamarosan átadják a második nagy Mercedes-gyárat, míg Szegeden BYD több ezres gyárat állít munkába, Debrecenben pedig pénteken adják át a BMW-gyárat.
Közölte: a térségben létesülő új gyáraknak köszönhetően – a közvetlen és a közvetett munkahelyekkel együtt – összesen mintegy ötvenezer új álláshely jön létre a következő időszakban.
Felhívta a figyelmet, arra készülnek, hogy a következő tizenöt évben létrejöjjön az úgynevezett „Békéscsaba-Debrecen-Nagyszalonta” gazdasági térség.
Magyarország kormánya azon dolgozik, hogy „a magyarok végre békében, biztonságban, folyamatos gyarapodás mellett és a jövőbe vetett bizalommal éljenek” – húzta alá.
Kónya István (Fidesz-KDNP), Gyula alpolgármestere szerint a beruházás a gyulai járás, a Gyula-Elek-Lőkösháza-Kétegyháza kistérség sikere is. A schengeni határnyitással az Elek-Ottlaka és a Gyula-Dénesmajor közúti határátkelő megnyitásával is új lehetőségek nyílnak meg a térség előtt – mondta.
Erdős Norbert fideszes országgyűlési képviselő közölte, a vasútvonal teljesen fel fog zárkózni az európai szinthez, 160 kilométeres óránkénti sebességgel mehetnek rajta a vonatok. Hozzátette, hogy Lőkösháza már jelenleg is Hegyeshalom után Magyarország második legnagyobb teherforgalmat lebonyolító vasúti átkelőhelye.
Frakciótársa, Dankó Béla úgy értékelt, „Békés vármegye soha nem látott fejlődési pályán van”. A mai nap a jövőről is szól, arról, hogy Békés vármegye nem marad periféria, „aktív, versenyképes és erős része lesz a magyar gazdaságnak” – hangoztatta.
Takács Árpád főispán szavai szerint a dualizmus kora óta nem volt olyan közlekedésfejlesztés, mint az elmúlt években, és a beruházás nemzetegyesítés is a Partiummal.
A beruházás nettó 186,219 milliárd forint európai uniós támogatás segítségével, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve (RRF) keretében valósult meg.
A projekt 30 kilométer vonalhosszt érintett, új, külön szintű, és több fénysorompóval biztosított szintbeli keresztezésekkel növelték a közlekedésbiztonságot és csökkentették a környezetei terhelést. A korszerűsítés lehetővé teszi az ETCS 2 rendszer bevezetését az európai, úgynevezett TEN-T korridor részeként működő szakaszon.
A teljes vágányhálózaton korszerűsítették a felsővezetéki rendszert és az energiaellátást; új járműdiagnosztikai rendszereket és elektronikus biztosító-berendezéseket telepítettek 74 villamos váltóval.
Szabadkígyóson, Kétegyházán és Lőkösházán felújították az állomásokat, 5,5 kilométeren zajvédőfalat építettek. Lőkösházán a felújított régi épületek új funkciót kaptak, emellett akadálymentes, esővédett peronokat, aluljárókat és lifteket építettek, P+R és B+R parkolókat alakítottak ki. Az állomástéri felújítás részeként kiépült egy új, buszfordulásra alkalmas körforgalom.