A kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra

Budapest, 2025. március 14., péntek (MTI) – Az árrésszabályozás miatt a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra – mondta a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Ukrajna európai uniós tagsága romba döntené a magyar gazdaságot. A kormány családi életpályamodellt épít, amelynek egyik eleme a 30 év alatti édesanyák szja-mentessége.

Orbán Viktor a hétfőn életbe lépő árrésszabályozás bevezetését azzal indokolta, hogy számos gazdasági történés volt, amelyek miatt az áraknak csökkennie kellett volna, ugyanis ahogy az ukrán-orosz háború – Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseinek köszönhetően – közeledik a béke felé, annak jelei megjelentek a gazdaságban. Ezek között említette, a forint-euró árfolyamát, a gáz és az olaj világpiaci árának csökkenését.

A kormányfő elmondta, a kereskedők tettek javaslatot az árcsökkentésre, de az olyan minimális volt, ami „messze elmaradt a kormány elvárásaitól meg attól, amit az emberek érezhettek volna”, és ezért nem maradt más választás, a kormánynak be kellett avatkoznia.

Hozzátette, nemcsak Magyarország jár ebben a cipőben, Európában négy másik ország is azt a megoldást választotta, amit a magyarok. Van még tartalékban egy durvább beavatkozási forma is, ha az árrésszabályozás nem vezetne kellő eredményre, ezt is alkalmazza egy-két ország a kontinensen – közölte.

Orbán Viktor azt mondta, az árstop alkalmazása esetén módja van a kereskedőnek arra, hogy az árcsökkenés hatását tovább hárítsa a feldolgozóra, vagy a felvásárlóra, csökkentve így a magyar gazdának fizetett árat. Amikor az árrést szabályozzák, azt mondja meg a kormány, „mindegy mennyiért vásároltad meg az árut, kedves kereskedő”, amit te rárakhatsz a beszerzési árra, az nem lehet több mint 10 százalék, ebben benne van a költség és a profit is. Így nem lehet tovább hárítani a termelőkre az árcsökkentés hatását, így a magyar gazdák nem járnak rosszabbul – tette hozzá.

Úgy összegzett, ha ársapkát kell bevezetni, az tovább hárítható lefelé a kereskedők részéről, de garantáltabban fogja meg az árakat; „mi még csak a középső fázisban vagyunk”.

Kitért arra: a Nemzetgazdasági Minisztérium a teljes termékkört áttekintve 30 alapvető élelmiszert sorolt az árrésstop alá vont élelmiszerek közé. „Azt gondolom, hogy ennek életszaga van, ez a harminc áru az, amiből a nyugdíjasok, a családosok a legtöbbet vásárolnak” – tette hozzá.

Orbán Viktor kitért arra: már most látja az árrésstop hatását, rengeteg az akciós termék, hétfőtől pedig ez még egyértelműbben megjelenik majd. Megjegyezte, „magyarok vagyunk”, mindenkinek van ötlete, hogy hogyan válaszoljon egy kormányzati lépésre, így majd valamit kitalálnak a kereskedők is, és „arra majd mi válaszolunk”. „De most még ne szaladjunk előre”.

Arra a felvetésre, hogy a kritikusok szerint az árrésstop akár még növelheti is az inflációt, ha a boltok majd más termékeken keresik meg az árrésstop miatt elvesztett hasznot, a miniszterelnök úgy reagált: ha a kormány kiterjeszti az intézkedést minden élelmiszerre, akkor ez máris lehetetlen.

A miniszterelnök a 30 év alatti édesanyák szja-mentességéről szólva kiemelte: a kormány családi életpályamodellt épít, amely szerint egy fiatal, aki elmúlt 18 éves és dolgozik, függetlenül attól, hogy fiú vagy lány, 25 éves koráig nem fizet jövedelemadót. Ha lány és vállal egy gyermeket, akkor 30 éves koráig nem fizet. Ha két gyereket vállal, akkor onnantól kezdve élete végéig nem fizet személyi jövedelemadót – mondta.

Ez nagyon nagy összeg az államháztartás szempontjából, ezért a modellnek néhány elemét már bevezették, más elemeit pedig egymás után vezeti be a kormány – tette hozzá, példaként említve a kétgyermekes, 40 évnél fiatalabb édesanyák személyijövedelemadó-mentességének bevezetését január 1-től. Aztán a következő évben jönnek a 40 és 50 év közöttiek, majd az 50 és 60 közöttiek, és így tovább.

Mindezek mellett – tette hozzá – még van egy családi adókedvezmény is, amit kiskorú gyermek esetén az édesapa is érvényesíthet.

A miniszterelnök kitért arra: a kormány meggyőződése, hogy a gyermekek megszületésének és felnevelésének az az origója, a kulcsa, hogy az anyák biztonságban érzik-e magukat. A legjobb az lenne, ha az anyák „egészséges, életerős, dolgozó és jól kereső férfiakra támaszkodhatnának”. De – a miniszterelnök meglátása szerint – van egy félelem az édesanyák fejében, hogy mi lesz, ha nem találnak ilyen férfit, vagy úgy alakul az életük, hogy magukra maradnak, és hirtelen rájuk szakad a gyereknevelés összes gondja, pénzügyi terhe.

Ezért azon dolgoznak, hogy segítséget nyújtsanak az édesanyáknak abban, hogy biztonságban érezzék magukat, vállalhassanak gyereket, és föltegyék az életük egy részét arra, hogy felnevelik őket – mondta.

Orbán Viktor emlékeztetett, általában úgy gondolkodnak a kormányok a nyugati civilizációban, hogy a jövedelemadó egyéni, személyes ügy. Ezzel szemben a magyar gazdaságpolitika 15 éve abban gondolkodik, hogy a valóságnak ez nem felel meg: az emberek nem egyedül élnek, a nagy többség családban él – jegyezte meg.

Ezért a magyar kormány megpróbálta a családban élést az adórendszer alapjává tenni, így jutottak el oda hosszú munkával, hogy most a legnagyobb lépést, az édesanyák élethosszig tartó adómentességét be tudják vezetni. Ezzel egy olyan gazdasági rendszer jön létre Magyarországon, ami nincs máshol a világon, ez egy családi központú gazdasági rendszer – jelezte.

Kiemelte: a gyermekvállalás nemcsak személyes ügy, hanem a nemzeti közösségünk szempontjából is kulcskérdés. Ezért is fontos az, hogy aki gyereket vállal, ne kerüljön rosszabb anyagi helyzetbe, mint az, aki nem.

Értékelése szerint sokkal jobb a helyzet, mint volt korábban, de még nem tartunk itt. Kell még néhány év, és ha az egész családi életpályamodell beáll, akkor nagyon közel leszünk ahhoz, hogy azt tudjuk mondani, hogy már rövid távon sem jár rosszabbul az anyagilag, aki gyermeket nevel – közölte.

Úgy fogalmazott: az nem kérdés, hogy hosszabb távon a családban élés nemcsak boldogabbá tesz, hanem anyagilag is előnyösebb. De amíg ide eljut egy család, addig hosszú esztendők telnek el, és akkor kell ez a családi életpályamodell, amit a kormány most felkínál – jegyezte meg.

Elmondta azt is: amikor a kormány az áttörés évének tekinti 2025-öt, a békére bazíroz, arra tette fel a lapot, hogy az amerikai változások után nemcsak Magyarország áll majd a béke oldalán, hanem az amerikaiak is. Ezért a béke felé mozdul el a világ, aminek kedvező gazdasági hatásai lesznek, ezt kalkulálták a költségvetési politikában és a gazdasági tervekben, ez teremti meg a lehetőségét a gazdasági áttörésnek – jelentette ki Orbán Viktor.

Most, amikor egy ilyen áttörésben vagyunk, akkor egyszerre vannak egy ideig jelen a kedvező és kedvezőtlen folyamatok, mert az áttörés éve előtti időszakból még vannak rossz dolgok, de megjelentek már a jó dolgok, amik az új intézkedések miatt köszöntenek be – jelezte.

Kiemelte azonban: a kormány a családi életpályamodell mellett a gazdaságban programot hirdetett a kis- és középvállalkozások számára, emellett a száz gyár építésének a programját, illetve a lakhatáshoz, az otthonteremtéshez való hozzáférés kiszélesítését.

Egyre-másra érkeznek jó jelek, jó hírek, amelyek kiszorítják a háborús időből itt maradt rossz híreket. És az arány fokozatosan minden nappal változik, és a végén a háborúból itt maradt rossz dolgok eltűnnek, és a gazdasági programunk által generált jó hírek, jó állapotok, jó lehetőségek uralják el a gazdasági életet – jelezte 2025-ös várakozásait.

A miniszterelnök kitért az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazásra is. Tájékoztatása szerint a kormány döntött a technikai részletekről, bár az egyetlen kérdést még nem fogalmazták meg, azt kiadták a megfelelő miniszternek.

„Nemzeti konzultációt mindenki látott már. Ez ugyanaz, azzal a különbséggel, hogy most nem tízegynéhány kérdésben kérdezzük az emberek véleményét, hanem egyetlen kérdésben. Egyszerű lesz, mint a faék” – fogalmazott.

Ukrajna európai uniós tagsága romba döntené a magyar gazdaságot – jelentette ki a miniszterelnök.

Hangsúlyozta: a brüsszeli vezetők 1-2 éven belül fel akarják venni a szomszédos államot.

Elmondta, Magyarországon kívül az unió összes többi tagja a háború folytatását támogatja, hiszen még mindig háborúpárti többség van Brüsszelben. Úgy döntöttek az európai vezetők, hogy Ukrajna harcoljon tovább, Ukrajnának harcolnia kell, cserébe kap egy gyorsított tagságot. Na, de ez tönkretesz bennünket – fogalmazott a miniszterelnök, azt hangsúlyozva: szomszédos államként Ukrajna csatlakozásának következményei sokkal nyilvánvalóbbak, direktebbek és gyorsabbak.

Orbán Viktor hangsúlyozta: az unió alapokmánya szerint új állam felvételét minden tagnak támogatnia kell, így a kérdésben „Magyarországnak ügydöntő szava van”.

Kiemelte: a magyaroknak gazdasági, munkaerőpiaci, az egészségügy jövőjét érintő, közbiztonsági, határvédelmi és katonai szempontokat is figyelembe kell venniük a kérdés vizsgálatakor.

Kijelentette, Ukrajna „csak vinné a pénzt”, miközben „Szerbiát holnap reggel fel lehetne venni, és azon nem kárt szenvednénk el, hanem óriási előnyökkel járna az egész Európai Uniónak, de Magyarországnak különösen”.

Hozzátette: hasonló helyzetben van Észak-Macedónia és Montenegró is, amelyek csatlakozása óriási előnyökkel járna Magyarország számára, extrém módon kiszélesítené gazdasági lehetőségeinket.

Nem véletlen, hogy Magyarország a balkáni államok felvételének élharcosa – jegyezte meg a kormányfő.

Orbán Viktor azt hangsúlyozta: őrültség, hogy az uniós tagállamok GDP-jük egy részét Ukrajna támogatására költsék, hiszen „Európa jövője nem tud eldőlni a csatatéren, mert ott semmilyen megoldás nincs, csak a tárgyalóasztaloknál tud eldőlni”, ezért békére és tárgyalásokra kell törekedni.

Megjegyzete: Brüsszelben pártvonalak mentén oszlik meg, hogy kik állnak a béke, és kik a háború oldalán, a DK és a Tisza „mind háborúpártiak”, míg a Fidesz a békepárti oldalon van.

A miniszterelnök elmondta: nagyon erős és nehéz vitára számít a jövő heti uniós csúcson, amelynek az európai védelmi fejlesztés lesz az egyik kulcskérdése, ennek kapcsán pedig az, hogy miből akarjuk azt finanszírozni.

Megemlítette: az egyik tábor szerint saját költségvetésből kell állni a számlát, a másik az Európai Unió által garantált „óriási gigahitelekből” finanszírozná ezt. Orbán Viktor hozzátette: utóbbit a magyar alkotmány csak kétharmados országgyűlési támogatás esetén teszi lehetővé.

A parlamentnek még a csütörtöki európai csúcs előtt erről mondania kell valamit annak érdekében, hogy nekem legyen mandátumom az egyik vagy a másik álláspont képviseltére – fogalmazott.

Én amellett érvelek egyébként, hogy Magyarország ne menjen bele abba, hogy az Európai Unió tagállamai közösen vegyenek fel hiteleket, eladósodjanak, és eladósítsák ne csak a gyerekeinket, de még az unokáinkat is. Ebben Magyarországnak szerintem nem szabad részt vennie – jelentette ki a miniszterelnök.

Hozzátette, részt kell venni a közös védelemben, védelempolitikában, arra pénzt is kell fordítani, „de azt semmiképpen ne közös hitelből tegyük”.