Orbán Viktor a keddi magyar-észak-macedón kormányzati csúcstalálkozót követően úgy fogalmazott: „három éve élünk mindannyian a háború árnyékában és a legjobb reményünk most van arra, hogy a háborút felváltsa a béke”.
Elmondta, Magyarország vitatkozik azokkal az európai uniós tagállamokkal, amelyek „szintén barátaink és szövetségeseink”, és amelyek úgy döntöttek, „a háborút Ukrajnának folytatnia kell”. A háború folytatása szerintünk rossz, veszélyes és hiba – közölte Orbán Viktor, jelezve, csütörtökön erről tárgyalnak majd Brüsszelben.
A miniszterelnök azt mondta, a találkozón üdvözölte azt a tényt, hogy az ENSZ-ben is megtárgyaltak békehatározatokat, és ott az észak-macedónok és Magyarország egy álláspontot képviseltek. Az amerikai előterjesztést támogatták, amit aztán a Biztonsági Tanács is elfogadott – emlékeztetett.
Orbán Viktor szólt arról is, a megbeszélésen jelentős téma volt a migráció kérdése. Magyarország hálás Észak-Macedóniának, mert védi a saját határait és ezzel Magyarországot is védi, „minél jobban védik a saját határaikat, annál kevesebb migráns támadja meg Magyarország déli határait” – jelentette ki.
Közölte, Magyarország elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát, soha nem fogja elfogadni, ezért büntetést is kell fizetnie „az európai barátság jegyében”.
Elmondta, Észak-Macedónia továbbra is számíthat Magyarországra az európai integrációs folyamatban. Szégyen, milyen lassan halad ez a folyamat, ezért a felelősség a tagállamokat terheli – mondta.
Orbán Viktor kiemelte: Magyarország azért is támogatja Észak-Macedónia uniós tagságát, mert az Európai Uniónak javítania kell a versenyképességén. Úgy fogalmazott: nem lát semmilyen képességet ma az unióban a versenyképesség javítására, csak a bővítést. Aláhúzta, eddig minden bővítés versenyképesség-javulást hozott az uniónak, beleértve a magyarországi csatlakozást is.
Beszámolt arról, hogy a közös kormányülésen áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat is. A kereskedelmi forgalom folyamatosan emelkedik: 2010 óta, amióta nemzeti kormány van Magyarországon, a forgalom hétszeresére növekedett.
A magyar kormányfő azt mondta, hogy a mi felfogásunkban Észak-Macedónia és Magyarország ugyanahhoz a gazdasági régióhoz tartozik, ideértve Szerbiát is. Szerintünk ez egy összeszervezhető, egységes gazdasági térség, ahol az együttműködés nagy gazdasági potenciált jelent – mutatott rá, hozzátéve: a probléma az, hogy mi belül vagyunk az unión, ők meg kívül, és ezért nem tudják összeszervezni ezt a térséget egy egységes gazdasági erővé.
Orbán Viktor szerint ez a kérdés indokolja, hogy nem egyszerűen miniszterelnöki látogatás történt most, hanem a két kormány együttes ülést tartott. Ezt a problémát csak úgy lehet orvosolni illetve áthidalni, ha a lehető legintenzívebb kormányközi kapcsolatokat építik ki, ami magába foglalja a két kormány közötti lehető legsűrűbb, legintenzívebb és legmélyebb kapcsolattartást és együttműködést – szögezte le.
Ez magába foglalja a két ország gazdasági rendszerének az összekapcsolását is – közölte, majd kitért arra, hogy kormányközi, gazdasági megállapodást is terveznek a jövőben. Rámutatott: a két állam mellett szerepet kell vállalnia a magántőkének és a magángazdaságnak is, ezért bátorítják mindkét ország vállalkozásait, hogy vegyenek részt egymás gazdaságában a lehető legteljesebb formában.
Hozzátette, áttekintették a nyugati világ helyzetét is, amihez mind a ketten tartoznak. Orbán Viktor azt mondta, látják azt a transzatlanti hasadást, amely az elmúlt napokban vált a külvilág számára is nyilvánvalóvá. Ez a transzatlanti hasadás még inkább indokolja, hogy a lehető legintenzívebb kapcsolatot tartsa a két kormány egymással a jövőben is – hangsúlyozta.
Orbán Viktor újságírói kérdésre válaszolva elmondta, szerdán Párizsban tárgyal a francia elnökkel, csütörtökön pedig Brüsszelben a miniszterelnöki csúcson vesz részt.
Kiemelte, ami eddig elfedhető, áthidalható volt kommunikációval, az most már nem hidalható át. Világosan kirajzolódik egy stratégiai különbség, amit az amerikai elnökválasztás tett eltakarhatatlanná: van, aki békét akar és van, aki háborút. Hozzátette: amíg a Vatikán mellett csak a magyarok és a szlovákok mondták, hogy békét szeretnének, ez a különbség, ha létezett is, nem volt meghatározónak nevezhető. Most, hogy Amerika is a béke oldalára állt, azóta a háború és a béke álláspontja közötti különbséget nem lehet áthidalni.
„Van, aki háborút akar, van, aki békét. Ezzel a kihívással kell megbirkóznunk majd csütörtökön. Nekem még szerdán is, de ez egy másik ügy” – jegyezte meg.
Hozzáfűzte, a csütörtöki miniszterelnöki csúcs egy másik napirendet is kijelölt: függetlenül az aktuális orosz-ukrán háborús helyzettől és a transzatlanti hasadástól Európa mit tud, mit akar tenni a saját katonai biztonsága érdekében. Ez nem taktikai, hanem stratégiai jellegű napirendi pont lesz, aminek persze lesz pénzügyi, technológiai, kereskedelmi, hadseregfejlesztési és szakmai „lába” is – közölte Orbán Viktor, jelezve: itt nagyobb esélyt lát az együttműködés kialakítására, mint a béke és a háború kérdésében.
Elmondta azt is, hogy az amerikai-magyar vezetői megbeszélések és találkozók immár „a normális élet részének” tekinthetők, hiszen az Egyesült Államok és Magyarország ugyanazt a civilizációs harcot folytatja a Nyugat megmentése érdekében.
Orbán Viktor szavai szerint mostantól kezdve nem érdemes hírértéket tulajdonítani annak, hogy a magyar miniszterelnök beszélt az amerikai elnökkel, „így szokott ez lenni, amikor szükséges”. Annak sincs különösebben hírértéke, hogy a kedden a magyar külügyminiszterrel találkozik az amerikai külügyminiszter – jegyezte meg.
A közöttünk lévő együttműködés nem egyszerűen taktikai vagy gazdasági érdekekből kiinduló együttműködés, hanem van egy mélyebb alapja: egy civilizációs küzdelemben vagyunk, a progresszívek az egyik oldalon, a másik oldalon pedig a patrióták.
Arra a kérdésre, hogy Donald Trumppal telefonon folytatott, legutóbbi megbeszélésén miről volt szó, Orbán Viktor annyit felelt: mindenről.
A magyar miniszterelnök nem foglalt állást a belgrádi parlamentben kedden kitört verekedés kérdésében.
Elmondta azonban, hogy amióta az Egyesült Államokban a patrióták győztek, Közép-Európában felerősödtek a destabilizációs törekvések, ennek elszenvedője Szerbia, Szlovákia és Magyarország. Azt a globális pénzügyi és politikai gépezetet, amely korábban elfoglalta az Egyesült Államok kormányát, Brüsszelt és néhány európai tagállamot is, úgy kellett kiverni Magyarországról – idézte fel Orbán Viktor, hozzátéve: a Soros-féle hálózattal folytatott küzdelem utóvédharcait és végleges lezárását húsvétra tervezi.
Értékelése szerint ezek a globális pénzügyi erők elvesztették Washingtont, visszavonultak Brüsszelbe, és harcolnak a közép-európai hadállásokért. Ebben a három országban, Szerbiában, Szlovákiában és Magyarországon patrióták vannak kormányon, „ennek a következménye az, amit most önök látnak” – fogalmazott.
Kiemelte, hogy a hálózatoknak megbízóik vannak, gazdáik vannak, akik fizetik, etetik, eltartják őket, utasításokat adnak nekik. Tehát amit látunk ebben a térségben, az most egy ilyen összesűrűsödött időszak, de mindhárom ország meg tudja védeni a saját stabilitását – jegyezte meg. Hozzátette: Magyarországnak az a nemzeti érdeke, hogy stabil országok vegyék körül, és ne sikerüljön senkit sem destabilizálni a számunkra fontos országok között.
Elmondása szerint nekünk van egy felelős szomszédságpolitikánk, és abba beleértendő Észak-Macedónia is. Azokat az országokat támogatjuk ebben a térségben, amelyeknek a stabilitása Magyarország számára fontos. Tehát mi nem segítséget adunk csak Észak-Macedóniának vagy emberiességi motívumokból cselekszünk, mert Magyarország biztonsága szempontjából kulcskérdés Észak-Macedónia stabilitása – mutatott rá.
Emlékeztetett arra, hogy ők is segítenek bennünket. Van egy regionális közös érdekrendszer, ezért is ad Magyarország pénzügyi segítséget Észak-Macedóniának, ők ezért kínálnak gazdasági együttműködési lehetőséget, emögött jól fölfogott magyar nemzeti érdek van. A magyar kormány azért hoz kedvező, mondjuk pénzügyi döntéseket Észak-Macedónia számára, mert az nemcsak helyes, hanem azért is, mert megéri a magyaroknak, hogy Észak Macedónia egy stabil ország. Ugyanígy nekünk nagyon fontos, hogy Szerbia és Szlovákia is stabil ország legyen – hangsúlyozta.
Észak-Macedónia uniós csatlakozására kitérve elmondta: egy olyan tagállam vezetőjeként, amely hosszú ideig tárgyalt, egyezkedett, hogy tagja lehessen az Európai Uniónak, szégyenletesnek tartja az Európai Unió eljárását. Van más ország is a Nyugat-Balkánon, amellyel szemben nem fair, amit Brüsszel csinál, de a legnagyobb disznóság, unfairség, kitolás, az Észak-Macedóniát sújtja. Brüsszelben megengedték, hogy egy-egy tagállam feltételeket szabjon Észak-Macedónia számára, és kétoldalú tárgyalásokra utalták ezeket a kérdéseket, ahelyett, hogy Brüsszel segített volna ezeket megoldani – idézte fel.
„Ezért a legnagyobb morális tartozása ma az Európai Uniónak Észak-Macedóniával szemben áll fenn” – fogalmazott.
Elismerve, hogy Magyarország ezt az európai magatartást nem tudja egyedül megváltoztatni, leszögezte: azt azonban meg tudjuk tenni, hogy uniós tagállamként a lehető legszorosabban működünk együtt, pénzügyileg, gazdaságilag, kultúrában, biztonságban, rendőri szinten Észak-Macedóniával. Ez felgyorsíthatja az uniós csatlakozás folyamatát, és segít kialakítani azt a térséget, amely az uniótól függetlenül életképes – közölte Orbán Viktor.