Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból

Budapest, 2024. december 21., szombat (MTI) – Az illegális migráció és a terrorcselekmények között van összefüggés – jelentette ki a miniszterelnök szombaton Budapesten évzáró nemzetközi sajtótájékoztatóján, a németországi Magdeburg karácsonyi vásárában történt tömeges gázolásra utalva. Orbán Viktor azt mondta, Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból, rá akarnak erőltetni Magyarországra egy olyan migrációs szabályozást, aminek „a kockázata kiveri a szemünket”, ezt nem szabad megengedni.

A kormányfő együttérzését fejezte ki a németországi terrorcselekmény miatt a német népnek és az áldozatok családjainak. Hangsúlyozta: bár a politikai következtetések levonásával egy-két napot várni kell, ezek a jelenségek csak azóta vannak, amióta migrációs válság lett Európában.

Értékelése szerint nem kétséges, hogy van összefüggés az illegális migráció és a terrorcselekmények között, de még mindig vannak, akik ezt tagadni próbálják, pedig tény, hogy korábban ilyesmi nem volt, most meg van. Ezért Magyarország azt a tanulságot tudja levonni, hogy következetesen ki kell tartania amellett: nem szabad megengedni hazánk átalakulását egy olyan világgá, amelyben ilyesmi megtörténhet – szögezte le.

A kormányfő sikeresnek értékelte a december végén záruló soros magyar EU-elnökséget és ezzel kapcsolatban megjegyezte: a pikírt oldalvágásokat talán megspórolhatják, de – mint mondta – „ilyen elszigeteltséget” még életében nem látott, „itt volt a fél világ”, Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményét rendezték meg. Elmondta: több mint ezer tanácskozást tartottak, rengeteg dokumentumot fogadtak el, jelentős munkát és energiát fektettek a magyar elnökségbe.

Jelezte: a magyar elnökség politikai és nem bürokratikus megközelítést alkalmazott, mert három fontos, nyitott politikai kérdés – az orosz-ukrán háború, a schengeni övezet ügye és a versenyképesség kérdése – is az európai asztalon volt ebben az időszakban.

A háború ügyében jelezte: a magyar elnökségnek semmilyen mozgástere nem volt, mert az Európai Unióban súlyos és mély véleménykülönbség van az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos stratégia ügyében.

Kifejtette: az egyik fél – ők vannak elsöprő többségben, és az ő akaratuk érvényesül jelenleg – azt az álláspontot képviseli, hogy ez a háború Európa háborúja is, ezért részt kell benne venni, a másik álláspont szerint – ezt képviseli Magyarország – ez két szláv nép testvérháborúja, amit izolálni kell, nem pedig beleugrani, felnagyítani és megerősíteni.

Ennek ellenére úgy gondolta, hogy a helyzet súlyossága indokolja, hogy Magyarország békemissziót és békekezdeményezéseket tegyen. Ezeket elválasztottuk az európai uniós elnökségtől, amiből ugyan fakadtak viták, de senki nem vitatja végül ma már, hogy Magyarországnak joga, szerintünk pedig kötelessége is volt békemissziókat indítani – tette hozzá.

A másik nyitott politikai kérdésnek a schengeni övezet ügyét nevezte, hangsúlyozva, hogy Románia és Bulgária csatlakozása nemcsak ennek a két országnak, illetve Magyarországnak jó, hanem egy európai probléma megoldását is jelentette, hiszen 13 éve blokkolták egyes tagállamok a bővítést.

Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországnak új távlat és új lehetőség a Romániával közös határ megszűnése, hiszen növekszik a határátkelőhelyek száma, rövidebb útvonalat kell majd megtenni, könnyebb lesz a kapcsolattartás, és összességében javulni fog az életminőség ebben a határmenti térségben. Arra is kitért, januártól Magyarország folyamatosan levezényelheti az összes határőrt és rendőrt az érintett határszakaszról, ami a létszámhiánnyal küzdő közrendvédelemben rendkívül nagy segítséget jelent.

A kormányfő az EU-elnökség harmadik fontos politikai kérdéseként az európai versenyképesség romlását nevezte meg. Emlékeztetett: a budapesti EU-csúcson elfogadott versenyképességi paktumban határidőkhöz kötve rögzítették, hogy a következő fél évben kinek mi a dolga annak érdekében, hogy az európai versenyképesség romlását megállítsák és megfordítsák a folyamatot. Azt mondta, korábban ilyen dokumentum nem született, és hozzátette, komoly eredmény, hogy a balra húzó, általában szociális ügyekkel foglalkozó Európában a piacról, tőkéről, befektetésről, hatékonyságról sikerült egyetértést kialakítani.

Ehhez kapcsolódóan nagy teljesítménynek értékelte azt is, hogy a 27 agrárminiszter a magyar EU-elnökség alatt közös európai álláspontot alakított ki az agrárpolitika 2027 utáni jövőjéről.

A magyar elnökséget értékelve úgy összegzett: az idő igazolta azt a magyar álláspontot, hogy érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat, első látásra megoldhatatlannak tűnő kérdésekben is. Senki nem fogadott volna a magyar elnökség előtt, hogy a schengeni bővítés megtörténik, hogy egy versenyképességi paktumot össze lehet hozni, vagy, hogy az agrárminiszterek ki tudnak alakítani egy közös víziót Európa agráriumának jövőjéről – mondta. Ehhez képest ez mind megvalósult – tette hozzá.
Beszélt arról is, az amerikai elnökválasztás után az európai elit semmilyen új realitásról nem vesz tudomást, pedig ha a január 20-án hivatalba lépő új elnök, Donald Trump a töredékét is megvalósítja annak, amit vállalt, a világ hatalmas változások előtt áll.

Orbán Viktor hangsúlyozta, ha komolyan veszik a megválasztott amerikai elnök üzeneteit, miszerint ha nem javítanak az amerikai-európai kereskedelem Európának előnyös, Amerikának hátrányos arányain, akkor jön a „tariffs all the way”, vagyis tarifák, ahogy „a csövön kifér”.

Szólt arról is, teljesen más lesz a nyugati világ hozzáállása a migrációhoz, a családvédelemhez és a hagyományos értékekhez, a genderproblémához. Teljesen más lesz a hozzáállás a gazdasági kapcsolatokhoz, a háborúhoz és az abból következő szankciókhoz.

Érdemes lenne Európának rájönnie arra, hogy egy új realitásban fog élni, új dolgok fognak történni, olyanok, amelyekről korábban nem is álmodtak, legfeljebb a magyarok

– hangsúlyozta.

Úgy összegezett, nagyon nagy változás előtt állunk, át fogunk térni a háborús időkből a béke korszakába. Magyarország ennek örül, mindig is ezt szerette volna, mert a háborús korszakokon sohasem nyerhet, ennek különböző földrajzi, politikai, gazdasági, katonai akadályai vannak; Magyarország a békét tudja megnyerni.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az orosz-ukrán háborúban minden humanitárius segítséget megadott az ukránoknak, de nem szállított soha fegyvert és nem is fog, továbbá pénzt sem ad fegyverekre.

Ismertetése szerint a háború miatt másfél millió ukrán érkezett Magyarországra, nagy részük továbbment, a friss adatok szerint 80 ezren tartózkodnak most itt.

Elmondta, Magyarország segítette Ukrajnát az energiaellátásban, orvosok kiképzésében, általában az élet mentésében is. Magyarország folyamatosan tett békejavaslatokat, most is van egy karácsonyi tűzszünetre és tömeges fogolycserére vonatkozó magyar javaslat az asztalon – tette hozzá.

Orbán Viktor elmondta, ha véget ér a háború, akkor megszűnhetnek az európai gazdaságot gyötrő szankciók. Hozzátette, Magyarország szerint a szankciókat minél hamarabb, minél szélesebb körben, ha lehet, teljesen fel kell számolni, ha ez sikerül, megszűnik az inflációs korszak, és elindulhat végre a gazdasági fellendülés, visszatérhet a jólét Európában.

Közölte, Magyarország ezt az álláspontot képviseli az európai vitában, de komoly falba ütközik, mert rajta kívül egy-két országot leszámítva – és a nagyok mind a másik oldalon vannak – , ez a gondolat még nem érlelődött meg.

Rendkívül károsnak nevezte, hogy az Európai Parlament többségét adó pártok paktumot kötöttek, és leírták, minden úgy folytatódjon, ahogy eddig. Sőt, még az is szerepel a javaslatok között, hogy vegyék rá az összes tagállamot, hogy öt éven át mindenki fizesse be nemzeti összterméke 0,25 százalékát Ukrajna támogatására – mondta.

Kifejtette, a javaslat szerint Magyarországnak minden évben be kellene fizetnie 200 milliárd forintot, ami félhavi nyugdíjnak felel meg, holott már arról kellene beszélni, mennyi pénzt tegyünk a békébe. Orbán Viktor értékelése szerint az amerikai választás eredménye összhangban van azzal a változással, ami az európai politikába is elkezdődött és a Patrióták képviselőcsoportjának megalakulásával új lendületet kapott.

Előállt az a helyzet, hogy van Brüsszel és annak van ellenzéke, van egy liberális elit és annak van egy ellenzéke – fogalmazott, megjegyezve az EP-ben született paktum eredményeként a Patriótákat minden, a parlamenti matematika szerint a frakciónak járó pozícióból kiszorították.

Kitért arra is, hogy Magyarországot napi egymillió euróra büntetik a határok őrzéséért, mert nem akar olyasmit, ami Magdeburgban történt, nem enged be migránsokat az országba.

Orbán Viktor elmondta: ha a kormány úgy érzi, hogy valami fontos ügy kerül terítékre, például gazdaságpolitikát kell váltani, akkor különböző politikai eszközöket használ az átállás sikerében. Ennek egyik, talán legsikeresebb eszköze az a nemzeti konzultáció – jegyezte meg.

Hozzátette, a most lezárult nemzeti konzultáció középvonalában az új gazdaságpolitika, a gazdasági semlegesség, a konnektivitás stratégiája, az arra épülő gazdaságpolitika és az abból következő 21 pontos gazdasági akcióterv szerepeltek.

A nemzeti konzultációban 1 millió 252 ezer ember vett részt, ez azt mutatja, hogy a magyar közéletben, „van szufla, van érdeklődés” – közölte, hozzátéve: ez a kormánynak nagyon fontos. „Ezen állunk, ez a talapzatunk, ez támaszt meg bennünket” – fogalmazott.

Kiemelte: a nemzeti konzultáció lezárását követően olyan dolgok fognak történni az új gazdaságpolitika jegyében, amilyenek korábban még nem történtek.

A munkaadókat segítik abban, hogy a fiataloknak támogatást nyújthassanak a lakbérek és a lakáskölcsönök fizetéséhez, a kisvállalkozások tőketámogatást kapnak, cserébe „hajlandóak voltak elfogadni” Magyarország történetének egyik legnagyobb béremelési programját, három év alatt ugyanis mintegy 40 százalékos minimálbér-emelést fognak végrehajtani – sorolta.

Fontosnak nevezte, hogy az egyetemre járók mellett támogatást kapnak a munkásfiatalok is, ugyanis az ő munkájuk, szaktudásuk, elkötelezettségük, erőfeszítésük is elismerést érdemel. Nemcsak ez a támogatásként kamatmentesen odaadott 4 millió forint az érdekes, hanem mindaz, amit ez kifejez – jelezte.

A következő év fontos fejleményeként szólt arról is, hogy nemzetgazdasági jelentőségű mérettel rendelkező beruházásokat adnak át. „Beruházásokat mindig adunk át, rengeteg zajlik most is az országban, de olyan, amiről úgy érezzük, hogy egy minőségi váltást, dimenzióváltást eredményez, olyan azért ritkán van. Azért egy BMW-gyár, az ilyen” – fogalmazott a miniszterelnök.

Emlékeztetett: a világon mindössze három-négy olyan ország van, ahol a három nagy német autógyár termelése egyszerre van jelen.

Orbán Viktor kitért a magyar iparpolitika jövőbeli irányaira is, az infokommunikáció mellett az elektromobilitást kiemelve.

A „következő évtized nagy ügye”, az elektromobilitás lényegének a megtermelt energia elraktározását nevezte. Amikor a villamos energia nagy részét zöld forrásokból termeljük meg, az így termelt energia eltárolásának képessége lesz a legnagyobb iparági újítás – hangsúlyozta.

Leszögezte: ez a magyar álláspont, ezért nem változtat a stratégiai irányon az, hogy éppen mennyi elektromos autót adnak el. Magyarország számára fontos, hogy nagy akkumulátorgyárak is belépnek a termelésbe a következő évben, illetve az első kínai Európában létrehozott elektromos autógyár is elindul – fűzte hozzá.

Ennek jelei közé sorolta, hogy az idén az eddigi adatok szerint mintegy 10 százalékkal nőtt a reálbér, amire az elmúlt 30 évben talán csak kétszer volt példa. Hozzátette, a kiskereskedelmi forgalom az utolsó hónapokban már 4 százalékkal bővült, a lakáshitelezés elindult, a lakástranzakciók száma kiugró értéket mutat, az építőipar szerződésállománya pedig 2023. októberhez képest 32 százalékkal nőtt meg.

Amikor repülőrajtról beszélünk, új gazdaságpolitikáról, meg a 21 pontos gazdasági akciótervről beszélünk, akkor nem a nulla pontról fogunk elindulni, hanem már az utolsó negyedévben láthatók azok a gazdasági fejlemények, amelyek megalapozzák az optimizmusunka

– jelezte.

Hangsúlyozta, 2025 a magyar gazdaságnak nagyszerű éve lesz. Új idők jönnek, amit mi korán észrevettünk, és időben elkezdtünk felkészülni. Az új korszakban, a béke korszakában győzni tudunk, mert jó starthelyzetből indulunk. Akik még mindig háborús korszakkal foglalkoznak, azok le fognak maradni – fejtette ki.

Jó reményünk van arra, hogy 2025 már arról szól, hogy Magyarország a béke korszakának nyertese lesz – közölte Orbán Viktor.

A kormány nem tett le arról, hogy buszokkal Brüsszelbe szállítsa a migránsokat – jelentette ki, hangsúlyozva, arra kérte az illetékes minisztert, hogy a „buszok folyamatosan melegítsék a motorokat”. Szerinte bármelyik pillanatban eljöhet egy olyan helyzet Brüsszel részéről, amire csak egy módon tudnak válaszolni, „csak oda jegyet” adnak a migránsoknak, akiket vonattal vagy busszal küldenek majd Brüsszelbe.

Szerinte ezt jogszerűen megtehetik és ez nem öncélú provokáció, hanem világos jelzés, hogy Magyarország meg fogja magát védeni.

Hozzátette, hogy most béreltek fel egy tekintélyes ügyvédi irodát, amelyen keresztül Magyarország perli Brüsszelt, vissza akarja venni azt a pénzt, amit elvesztett a migrációs politika miatt kiszabott büntetéssel.

Azt is mondta, sajnos a terrorcselekményeknél is igaz, hogy egy bolond százat csinál, tehát ilyenkor észnél kell lenni. A magyar közrendvédelmi szervezetek az elmúlt években minden karácsonykor jól teljesítettek, „ez a reményem most is” – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor azt mondta: az eurózónához való csatlakozás az ő fejében nem szerepel a forint árfolyamának stabilizálását célzó eszközök között. Az eurózónához való csatlakozás kétségkívül hoz stabilitást, de lefojtja a növekedést, elveszi a fejlődés lehetőségét – tette hozzá, azt javasolva Magyarországnak, hogy tartsa meg a gyorsabb fejlődés lehetőségét, amihez nemzeti valuta kell.

Értékelése szerint a magyar fizetőeszköz a világban zajló változásokra nagyon érzékenyen reagál, ami sosem jó, és ezek a kilengések természetellenesek.

Azt mondta „nagyobbat sose tévedjünk, minthogy nem 2024, hanem 2025 lesz a nagy gazdasági növekedés éve”.

A költségvetési hiányról szólva jelezte, az idei évre 4,5 százalékot terveztek, a következő évre 3,7 százalékot, mindenképpen 4 százalék alatti hiányt akarnak tartani. Úgy érvelt: nagyon nehéz 3 százalék fölötti költségvetési hiánnyal gazdálkodni, az azt jelenti, hogy az ország egy „folyamatos adósságpályán” marad.

Megjegyezte, nem rövidtávú, de stratégiai célja kell, hogy legyen Magyarországnak, hogy a költségvetés hiányát és az államadósságot folyamatosan csökkentse, és előbb-utóbb átmenjen hitelezői pozícióba, „ne mi menjünk másokhoz pénzért, hanem mások jöjjenek hozzánk”.

Kitért arra is, hogy sosem volt híve a gazdaságélénkítés olyan formájának, ami pénzügyi kockázatokat hordoz magában, például azt, hogy a költségvetési hiány elszalad, vagy a korábban megtervezett egyensúlyi pálya felborul.

Emlékeztetett arra is, hogy úgy nyerték meg talán mindegyik választást, hogy a választás évében a költségvetési hiány kisebb volt, mint a választást megelőző évben. Ezt komoly szakmai bravúrnak tartja.

Magyarországnak mindig el kell kerülnie azokat a politikai és gazdasági kalandokat, amelyek a pénzügyi stabilitás megbillenésével járnának együtt. Ez a gondolat az új jegybankelnök személyében is megtestesül

– tette hozzá.

A kormányfő Magyar Péter és Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatójának vitájáról azt mondta: megjelent az agresszív hőbörgés a politikában. Ezt nem Menczer Tamás hozta be, ő elfogadta a meghívást, de a meghívókat nem ő küldte ki, ezért őket semmilyen felelősség nem terheli. Nekik ahhoz van közük, hogy ezt a helyzetet hogyan kell kezelni.

Emlékeztetett arra, hogy a kormánynak nem az a dolga, hogy az ellenzékkel foglalkozzon, ezt meg kell hagyni a pártoknak. A kormánynak az a dolga, hogy az országgal, a gondokkal, a kihívásokkal és az emberekkel foglalkozzon. Kiemelte: nem szeretné, ha az új politikai stílusok és eszközök megjelenése a politikában a magyar kormány figyelmét a lényegről és a feladatáról, a kötelességéről eltérítené. Ezért nem is vesz részt ilyenfajta vitákban – jelezte, egyúttal megjegyezte: sose fog olyanokkal vitatkozni, akiknek a gazdái Brüsszelben vannak, mert a gazdáikkal vitatkozik.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: most már hosszú évek óta, hogy rendre az a sors jut neki osztályrészül, hogy Brüsszel megbízottai vezetik a magyar ellenzéket. Ez így van mióta Magyarország bejelentette, van egy saját útja és vállalja Brüsszellel a vitákat. Azóta minden választáskor azt látja, hogy mindent megtesznek Brüsszelben annak érdekében, hogy kormányváltást érjenek el Magyarországon és ezt nem is tagadják el.

A választások kapcsán azt mondta: tapasztalatai alapján mindig az járt jól, aki higgadt és nyugodt maradt, és a választási rendszert a választások előtt legalább egy évvel „már nem berhelte”.

A kormányfő közölte, a jelenleg az helyzet, hogy vannak törvények, amelyek megmondják, milyen népesedési arányok szerint kell kialakítani a választókerületeket. Itt nem az a kérdés, mihez van kedve a parlamenti többségnek, hanem az, hogy milyen arányoknak kell lenniük – mondta.

Voltak javaslatok, hogy terjeszkedjenek túl a törvény által előírt szükséges módosításokon, de ezeket a vita különböző szakaszaiban sikerült kiiktatni, és csak azok a változások történtek meg, amit a törvény előír – mondta, jelezve, nem készülnek további módosításra.

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: annyi pénzt kell adni a gyermekotthonoknak, hogy a gyerekek Magyarországon elvárható, biztonságos, egészséges és színvonalas étkeztetést kapjanak. Ennek a pénznek rendelkezésre is kell állnia, ha pedig most nem lenne elegendő, akkor „aki felelős, majd nyilván kér többet is”. A kormány nem spórol a gyermekeken – hangsúlyozta.

Kiemelte azt is: a kormánynak „korszakos gazdaságpolitikusai” vannak, velük szemben az a minimális elvárás, hogy kitermeljék a gazdaságban a szociális, az egészségügyi és az oktatási ellátórendszerhez szükséges forrásokat. „Most, hogy Matolcsy György távozik, nyugodtan mondhatom, hogy egy korszakos gazdaságpolitikus távozik a jegybank éléről. Ő ezt mindig megoldotta” – méltatta a távozó jegybankelnököt.

Hozzátette, Varga Mihály pénzügyminisztersége alatt rendben voltak költségvetési számok, és bízik abban, hogy Nagy Márton alatt is ez folytatódik.

Amire nagyon kell pénz, arra mindig van – szögezte le, példaként említve a vasútállomásokat. A vasúti szolgáltatás állami kézben marad, a magántőkét az állomások büféinek, boltjainak működtetésébe, felújításába tervezik bevonni – jelezte támogatását a közlekedési miniszter javaslata kapcsán.

Úgy értékelte, a magyar gazdaság teljesen versenyképes. Ugyanakkor – folytatta – vannak problémák, az energia a magyar gazdasági versenyképesség Achilles-sarka.

Kifejtette, megütötte a versenyképességet, hogy Magyarország a háború előtt hétmilliárd eurót fordított arra, hogy energiát hozzon be, a háború és a szankciók után azonban már 17 milliárdot. Kiszaladt 10 milliárd euró – 4000 milliárd forint – a magyar gazdaságból – mondta.

Szerinte most arra kell törekedni és az az iparpolitikai stratégia egyik legfontosabba eleme, hogy biztosítsák, Magyarország minél olcsóbban tudjon energiához jutni. Kitért arra is, arról írnak a nemzetközi sajtóban, hogy Magyarországon bérrobbanás van. „Bérpukkanásnak” mondanám, de majd remélem, hogy lesz ebből még ennél erőteljesebb növekedés is – tette hozzá.

Egy másik kérdésre beszélt arról is, hogy egy nemzeti valuta árfolyamát számtalan tényező befolyásolja, ezek között van spekuláció, de a kormány teljesítménye, az általános pénzügyi helyzet, a stabilitás, a költségvetés hiánya és a többi deviza állapota is.

Hangsúlyozta, a forint mozgásában ma sokkal nagyobb szerepet játszanak az eseti tényezők, mint a magyar gazdaság tényleges állapota. „Az nem lehetséges, hogy 10-15 forintot elmozdul a forint, miközben a magyar gazdaság ugyanaz. Nem hiszem, hogy hétfőről csütörtökre tud változni a magyar gazdaság alapszerkezete” – fogalmazott.

Orbán Viktor elmondta azt is, Magyarországnak robusztus mezőgazdasága és mindenkit meglepő módon fejlődő élelmiszeripara van.

Figyelmeztetett azonban, Ukrajna belépése az EU-ba „agyonvágná” a magyar, sőt az uniós mezőgazdaságot is. Ezért jön most létre egy olyan, erős szövetség az agrárius országok között, amely észszerűsíteni akarja Ukrajna közeledését az Európai Unióhoz, hogy „ne üssön agyon bennünket mindaz, ami onnan ide beérkezhet” – jegyezte meg.

Orbán Viktor elmondta: úgy dolgozták ki a vendégmunkásokról szóló jogszabályrendszert, hogy az ország elhagyásának kikényszeríthetőségét is megteremtették. Ezért adtak minden országnak, aki Magyarországra vendégmunkást akar küldeni egy átmeneti időt, hogy megalkossa a visszafogadásról szóló törvényét. Abból az országból, amelyik ezt nem alkotja meg, és nem ír alá erről szóló megállapodást Magyarországgal, január 1-jétől nem fogadunk be vendégmunkást. Ennek köszönhetően 10 vagy még több országból január 1-től nem lehet Magyarországra hozni vendégmunkásokat – részletezte.

A magyar békemisszióra vonatkozó kérdésre kormányfő kijelentette: alig várja, hogy a stafétát valaki kivegye a kezéből, és ez az új amerikai elnök hivatalba lépésével meg is történik. Megjegyezte, hogy a békemisszióval Magyarország messze erején felül vállalt szerepet, így Donald Trump fellépésével a „dolgok helyes rendje” áll majd be.

Az uniós forrásokról és arról, hogy 400 milliárd forintot elveszíthet az ország, azt mondta: Magyarország nem veszít el semmilyen forrást. Az ember a zsebkendőjét veszíti el, nem a forrását, olyan nincsen – fogalmazott. Kijelentette: meg fogják védeni a Magyarországnak járó forrásokat. Kiemelte, 12,5 milliárdot már megvédett, ott van a számlán, és Magyarország minden forráshoz hozzá fog jutni, ami az övé, ami őt megilleti.

Arra reagálva, hogy Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök lett az Európai Konzervatívok és Reformerek új vezetője, Orbán Viktor azt mondta: évtizedes, szoros, baráti mélységet elérő kapcsolatban van Mateusz Morawieckivel és tárgyalt is már vele.

Kiemelte: ugyan más a „két nyáj”, a Patrióták és az Európai Konzervatívoké, a legfontosabb kérdésekben a két pártalakulat egyetért, a következő időben növekedni fog a közös kezdeményezések száma, és hosszabb távon intézményi együttműködés is lehetséges. Amikor ez létrejön, „pezsgőt bontunk, és megelőzzük az európai szocialistákat az Európai Parlamentben”. Miután pedig „megnőttünk és a tömegvonzásunk is megerősödik, (…) befogadunk majd az Európai Néppártból is
pártokat, és mi leszünk a legnagyobbak” – tette hozzá.

Orbán Viktor előző napi bulgáriai látogatásával összefüggésben elmondta: az ukrán területeken keresztül Magyarországra érkező energiaszállítás elnehezül és jobb ha azzal számolnak, hogy onnan nem jön semmi. Bulgária és Románia segítségével, velük együttműködve megvannak az útvonalaink és a forrásaink, hogy a magyar háztartásokban és a magyar gazdaságban ne legyen baj – mondta.

Ugyanakkor egy másik kérdésre jelezte, a kormány nem adja fel energiabeszerzési terveit, tárgyal az oroszokkal és az ukránokkal is.

Kitért arra is, hogy a Lukoil – egy orosz magáncég – el akarja adni az egyik finomítóját, kiírt egy nyílt tendert, és az egyik részt vevő cég a hétből a Mol, az egyetlen európai uniós cég, amelyik a pályázaton szerepel. A döntést majd meghozzák a bolgárok – tette hozzá.

Romániában az MVM valóban kivásárolta az E.ON egyik cégét – erősítette meg egy másik kérdésre, elmondva, vannak tisztázatlan kérdések és a román miniszterelnök is felvetette, hozzanak létre egy munkacsoportot a kérdések tisztázásra.

A román elnökválasztásról azt mondta, szerinte nagyon értékes tudás került Románia birtokába. Ők olyasmit tudnak, amit mi nem, ott olyasmi történt, ami itt még nem. Azt kérte, hogy minden információt adjanak át, és erre ígéretet is kapott a román miniszterelnöktől a vizsgálatok lezárulta után.

Orbán Viktor közölte, Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes politikai menedékjogának ügyét nem akarja miniszterelnöki szintre emelni. Mint mondta, az a törekvése, hogy Magyarország konfliktusait Lengyelországgal kezelhető szinten tartsák, ezért a lengyel jogállamisági helyzetről sem nyilatkozott.

A döntésnek van egy eljárásrendje, amelyet be kell tartani, „és alapos stációk, megállító sorompók” vannak benne. Készíttettek tanulmányt, amely teljes körűen feltárja, hogy mi a helyzet Lengyelországban, az a miniszter, akinek joga van dönteni a menekültügy kérdésében, ezt megismerte, és ez alapján döntött.

„A döntésünk nem ismeretlen, ez egy nemzetközileg ismert jogintézmény, és azzal sem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy nem hiszem, hogy ez volt az utolsó” – fogalmazott a miniszterelnök. A magyar-lengyel kapcsolatokról szólva jelezte, hogy a két országnak vannak olyan közös érdekei, különösen Brüsszelben, amit külön-külön egyik ország sem tud érvényesíteni, csak együtt. Ez az államközi kapcsolat, amit ki kell menteni a pártkapcsolatok világából, mert utóbbiak borzalmas állapotban vannak a lengyel kormánypárttal.

Azt, hogy Magyarország nagyon kedvező feltételekkel nyújtott Észak-Macedóniának hitelt, a miniszterelnök azzal magyarázta, hogy Magyarország érdeke, hogy a tőle délre lévő térségben politikai stabilitás legyen. Megjegyezte: adtak hitelt Boszniának is és tárgyaltak az albánokkal is.

A gázai helyzetre reagálva hangsúlyozta, elfogadhatatlan, hogy embereket pincékben tartanak túszként, Szíriával kapcsolatban pedig úgy értékelt: megkezdődött egy változás, de senkit nem látni olyannak, aki ura lenne a folyamatoknak. Itt több országnak kell együttműködnie azért, hogy az, ami ott történik, ne egy második terrorista államhoz vezessen, hanem konszolidációhoz – fűzte hozzá.

A NATO-költségvetés esetleges bővítése kapcsán jelezte: Magyarországot nagyon megviseli már az is, hogy két százalék fölé kell vinni a nemzeti össztermékből a honvédelemre fordított összegeket, azt szeretné, ha olyan állapotok lennének, amelyek lehetővé tennék ennek csökkentését, de a világ az ellenkező irányba halad.

A két százalékot egyfajta szövetségi hűség kérdéseként kezelte mindenki az elmúlt időszakban, ezért bár „vért izzadtunk”, de kipréseltük magunkból ezt – hangsúlyozta.

A két százalékot, ha fel kell emelni, az „tüdőn lövi” a magyar gazdaságot, ha lesz ilyen kényszer, akkor is csak ütemes emelést tud elképzelni – mondta, hozzátéve, hogy ezt szeretné elkerülni, és erről a kérdésről még nem beszélt Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel.

Orbán Viktor a nemzeti konzultációra vonatkozó kérdésre elmondta, a nagy érdeklődésből világos, a magyar közvéleményt minden mást megelőzően a gazdasági kérdések érdeklik leginkább. Aláhúzta: a kormány munkáját könnyíti, egyszerűsíti és megerősíti a nemzeti konzultáció eredménye, a konzultációkat folytatni fogják.

A miniszterelnök pletykának minősítette, hogy Lázár János irányítása alatt az Információs Hivatal megfigyelte az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának munkatársait.

Kérdésre válaszolva közölte: a Pénzügyminisztérium felújított épületét jövő februárban adják át, ide a Belügyminisztérium költözik majd (miután a pénzügyi tárca januártól a Nemzetgazdasági Minisztériumba olvad bele). Azt is megvizsgálják, hogy a Belügyminisztérium jelenlegi épületébe a Honvédelmi Minisztérium költözzön.

Jelezte: jelenleg évente 60 milliárdot fizet ki az állam kormányzati ingatlanok bérlésére, és egészségtelen, hogy az állam ilyen súllyal van jelen ezen a piacon. A cél, hogy hosszú távon kiszámíthatóan saját állami tulajdonú ingatlanokban legyenek az állami intézmények – közölte, hozzátéve, hogy ez nem olyan fontos, mint a kórházak, az oktatás vagy igazszolgáltatás ügye, de ezzel is a törődni kell. Nem nehéz ezzel hangulatot kelteni, de pénzügyileg is értelmes megoldás – mondta.

A miniszterelnök a saját maga és a családja vagyoni helyzetére vonatkozó kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy vagyonnyilatkozata 1990 óta nyilvános, és családtagjai anyagi helyzetének nyilvánosságára is vonatkozik egy törvény, amelyet mindig betartottak. „Nyitott könyv az életem, mindenkinek mindig állok a rendelkezésére” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: üzleti ügyekkel a miniszterelnöknek nem szabad foglalkoznia, csak a közügyekkel, a közérdekkel. A mértéktartást erénynek tekinti, de nem ad tanácsokat másoknak – jegyezte meg.

A kegyelmi ügy hatásaival kapcsolatban a Fidesz „vesszőfutására” vonatkozó kérdésre azt mondta, hasonló eredményt szeretne látni a 2026-ban is, mint a mostani európai parlamenti választáson, a Fidesz kap 45 százalékot, a második meg 30-at.

Elmondta azt is, hogy a kegyelmi ügy kapcsán a református egyházban kirobbant vitát majd az egyház elintézi.

Kiemelte azonban: egyetlen politikai döntéshozó sem háríthatja át a döntéséért viselendő felelősséget a tanácsadóira. „A döntést a politikus meghozza, a felelősséget ő vállalja. A tanácsadó meg azért vállal lelki felelősséget, hogy jó tanácsot adott-e vagy nem. De ez már nem tartozik ránk. És végképp nem érdemes egyházi ügyet csinálni belőle” – fogalmazott.

Emlékeztetett: az egyház az államtól különváltan működik, mindenfajta állami beavatkozás nélkül. Ezt az ügyet az egyház a maga berkeiben megvitatta, elrendezte, és talán most már a kedélyek ott is megnyugodtak – jelezte.