Orbán Viktor beszéde az 53. számú főút Soltvadkertet elkerülő szakaszának átadásán

Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselő Úr, Polgármester Úr! Kedves Soltvadkertiek és a Környékből Érkezettek!

Valóban számos alkalommal jártam már itt Önöknél, idén másodjára, és mindig előhozták, valóban fogyatkozó türelemmel, hogy mi lesz már az elkerülővel. Idén tavasszal már azt mondhattam Önöknek, hogy év végére elkészül az 53-as számú főút elkerülő szakasza. Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó: az út elkészült. Sok ember érdeme ez, de közülük is ki kell emelnem Font Sándor képviselő urat állhatatosságáért és Temerini Ferenc polgármester urat, akinek gratulálok a júniusban aratott választási győzelméhez.

Hölgyeim és Uraim!

Amikor tavasszal találkoztunk, akkor sűrű idők jártak. Egy választási kampány kellős közepén voltunk, a szomszédunkban dübörgött a háború, és még csak nem is látszott a béke esélye. A nagy vízen túlról, az Egyesült Államokból óriási nyomás alá helyezték Magyarországot a békepárti álláspontja miatt, és a háborúpárti brüsszeli bürokraták is csépeltek bennünket rendesen. Ez volt júniusban. Emberi számítás szerint nem volt sok okunk az optimizmusra, de Magyarországon, mint tudják, nálunk minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük. Ez most is beigazolódott. Az európai választásokat fölényesen megnyertük, megalapítottuk a Patrióták európai pártját, megkerülhetetlenek lettünk Brüsszelben, az Európai Parlamentben. Odaát harcostársunk, Donald Trump lett az elnök, fél év alatt nagyot fordult a világ: ahogy reméltük, a békepárti, migrációellenes és családvédő erők többségre jutottak a nyugati világban. Hálásak lehetünk a Jóistennek! Ádvent idejét éljük, nyomós okunk van a hálára, mert ennyi nehézség közepette is a magyarok építkezni és fejlődni tudtak. Szombaton adtuk át az M85-ös utolsó, a magyar határt elérő szakaszát, most pedig az 53-as főút elkerülő szakaszát. Ugyanígy fejlődött az elmúlt években Soltvadkert is, megújult a Vadkerti-tó környéke, utak és kerékpárutak épültek nemcsak a városon kívül, hanem a városon belül is. Kellő szerénységgel mondhatjuk: megtettük, ami tőlünk tellett.

Nem titok, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy ami itt, Soltvadkerten történik, az egy nagyobb, átfogóbb, országos fejlesztési terv része. A világ legtöbb helyén a fejlődés ugyanis azt is jelenti, hogy a vidéki emberek elhagyják szülőhelyeiket, és a városokba költöznek. Ezt láttuk Magyarországon is, ezért számos vidéki térség egyre inkább elnéptelenedett. Magyarországon egyre több belső zárvány kezdett kialakulni, térségek egymás mellett, mintha mégis egy világ választotta volna el őket egymástól. Mi már 2010-ben elhatároztuk, hogy véget vetünk a magyar vidék belső emigrációjának. Mi azt akartuk, hogy Magyarország úgy fejlődjön, hogy az ország egyes részei ne a másik rovására gyarapodjanak, ne egymástól szívják el az erőforrásokat. Az mégsem járja, hogy Budapest fejlettsége az uniós átlag 158 százalékán áll, az összes többi meg átlag alatti. Azt tűztük a zászlónkra, hogy a magyar vidéket vonzó hellyé tesszük. Olyan hellyé, ahol érdemes élni, mert van munka. Vannak minőségi szolgáltatások, és ésszerű időn belül minden elérhető. Erős vidéket építünk, mert erős vidék nélkül nincsen erős Magyarország.

Kedves Barátaim!

Soltvadkert és Bács-Kiskun vármegye a nemzeti kormány munkájának egyik nyertese. A vármegyében 2010-ben még 56 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, vagyis 100-ból 56 ember dolgozott. Ma ez 74 százalék. Többen dolgoznak ma errefelé, mint valaha. Az egykor 10 százalékos munkanélküliség ma 4 százalék. Akkoriban 160 ezer forint volt az átlagbér, ma 490 ezer forint. És ez még nem a vége, ennél csak feljebb van, mert Magyarország előre megy, nem hátra. Az Önök térségének a szerepe a jövőben még inkább felértékelődik. Egy új gazdasági övezetet hozunk létre Magyarország déli régióiban. Erre jó esélyt ad az is, hogy a miniszter, aki a fejlesztésekért felelős, hódmezővásárhelyi. Komoly beruházások zajlanak jelenleg Kecskeméten, Szegeden, és Baján is meglesz az elkerülő út, felkészül Pécs. Az egész déli magyar vidéket erőssé, strapabíróvá és önállóvá kell tenni. Ehhez a jövő évi költségvetésben 330 milliárd forintnyi forrást terveztünk be.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Nehézségek ide vagy oda, Magyarország az eddigi legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari programját is most hajtja végre. Folytatjuk a Magyar Falu Programot is, a kistelepülésekre vezető utakból 4 ezer kilométer újult meg. Ez annyi, mint Soltvadkertről elutazni Pestre harmincszor, bár lehet, hogy most már másképpen kell számolni az elkerülő út miatt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Vállaltuk itt, Önök előtt, Soltvadkerten, hogy megépítjük az elkerülő utat, és így is lett, most pedig azt vállaljuk, hogy 2025-ben fantasztikus éve lesz a magyar gazdaságnak. Kérem, ne higgyenek a kishitűeknek, az örökké kételkedőknek és a notórius hőbörgőknek sem. Magyarország életképes és erős ország. Megerősödve kerülünk ki a már három éve tartó háború árnyékából is. A következő évben hatalmas gyárak kezdik meg a termelést, sok ezer új munkahely jön létre, a bérek emelkedni fognak, a családok támogatása pedig nő. Ne felejtsék el, hogy Magyarország mindig arra képes, amire mi képesnek tartjuk magunkat. Soltvadkert az elmúlt tíz évben bebizonyította, hogy van jövője.

Az Önök városa mindig is erős támasza volt a nemzeti, keresztény kormánynak. Én szeretném megköszönni Önöknek, hogy támogatták a kormány munkáját, és azt a támogatást is köszönöm, amit személyesen nekem adnak hosszú évek óta. Most pedig, karácsony előestéjén boldog, békés, áldott ünnepeket, erőben, egészségben és sikerekben gazdag új esztendőt kívánok Önöknek és a családjaiknak is.

A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!