A gazdasági semlegesség célja a családok életszínvonalának megvédése 

Budapest, 2024. október 4., péntek (MTI) – A gazdasági hidegháború a legrosszabb, ami történhet Európával és a magyarokkal – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor azt mondta, Magyarország a családok életszínvonalának megvédése érdekében vezeti be a gazdasági semlegesség politikáját.

A kormányfő elmondta, az EU olyan döntést hozott, amellyel megpecsételni látszik a saját versenyképességét, azaz lezárja azt. Ez a gazdasági hidegháború; az unió a nap folyamán dönt arról, hogy büntetővámokat vet ki a kínai gazdaságra, amit Magyarország ellenez – tette hozzá, megjegyezve, ezt az intézkedést a németek is ellenzik.

Orbán Viktor azt mondta, óriási veszély a gazdasági hidegháború, mert az elsősorban Magyarország exportorientált gazdaságát sújtja.

Kifejtette, a magyar gazdaság arra épül, hogy a magyarok itthon előállítanak sokkal több terméket, mint amire szükségük van, és ezeket a termékeket jó pénzért, komoly nyereséggel eladják, „mindig többet adunk el, mint amennyit behozunk, ebből van egy többletünk, ebből élünk”.

Ha a világkereskedelmet megbénítják, ha kettéesik egy nyugati és egy keleti blokkra, akkor a magyar termékek eladása egyre nehezebbé válik, ennek pedig a családok mindennapjaiban visszaköszönő negatív hatásai vannak: nincs növekedés, bezárnak munkahelyeket, visszatér a munkanélküliség, csökkennek a fizetések – részletezte.

Orbán Viktor azt mondta, harcolni kell a gazdasági hidegháború ellen, mert ez a családok mindennapi életszínvonalával legszorosabban összefüggő kérdés.

Elmondta, ezért vezették be a gazdasági semlegességet, mert Magyarország nem akar egyik blokkba sem beleszorulni, hanem mind a kettővel kereskedni akar. A gazdasági semlegesség megalapozása zajlik jelenleg; ami ebből következik: a piacok, a beruházások, a finanszírozás, az energia semlegessége – mutatott rá.

Hozzátette, az ezzel összefüggő intézkedéseket gyűjtötték össze a geszti kihelyezett kormányülésen.

Elmondta, a kormányüléssel indították az őszi idényt, azon „az arányok beállítása” volt a feladata, hogy az egyes ügyek közül mi fontos, mi nem, mire mennyi időt fordítanak.

Most óriási a csábítás – folytatta -, hogy Magyarország a figyelmét a külpolitikai, a nemzetközi ügyekre fordítsa, hiszen háború van a szlávok között, az orosz-ukrán háború, a Közel-Keleten Irán és Izrael között, és európai uniós elnökséget ad Magyarország.

Hozzátette: „nekünk magunkkal kell törődnünk elsősorban”, a gazdasággal. „Az energiáink nagy részét továbbra is a honi ügyekre, a gazdaságra, a gazdaságpolitikára, a gazdasági intézkedésekre, a mindennapi életre, a családokra, a munkahelyekre, a fizetésekre kell összpontosítani” – fogalmazott.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy óriási vitákat szül a gazdasági semlegesség, és most, amikor azt látják, hogy „rugdossák a hátsónkat, rángatják a kabátunk szárnyát, vagy belemarnak a bokánkba, nadrágszárunkba”, akkor annak mind ez az oka.

Ha megpróbál logikát találni, hogy a német, francia, amerikai nagykövetek miket mondtak az elmúlt időszakban és mivel támadják Magyarországot Brüsszelben, és a szavak mögé nézni, minden támadás mögött az van, hogy megpróbálják Magyarországot letéríteni a gazdasági semlegesség útjáról, és visszaverni, visszabotozni, visszakényszeríteni abba a blokkba, ahol ők is vannak, ahol nincs növekedés, nincs fejlődés és nincs jövő – mutatott rá.

Leszögezte: nem akarunk visszamenni abba a blokkba, hanem ott akarunk lenni, ahol vagyunk, mert ha jól csináljuk, akkor az idei 1,5-1,8 százalékos növekedést a gazdasági semlegesség politikájával a következő évben 3-6 százalék közé tudjuk emelni.

Ez növekedést jelent, munkahelyeket, emelkedő fizetéseket, jobb állami bevételeket, és akkor az állami szektorban dolgozóknak is tudnak béremelést adni. Meggyőződése, hogy a gazdasági semlegesség hozza azt a fejlődést, amiből jólét és magasabb életszínvonal lesz – összegzett a kormányfő, aki hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy visszaverjenek bennünket a blokkba.

Megjegyezte: magától nem fogják elfogadni, hogy Magyarországnak ez a pozíciója. Ki kell állnunk magunkért, ezt a pozíciót meg kell védenünk, ki kell harcolni. Sikeresnek kell lenni, mert a legfontosabb érv a politikában a siker – mondta.

Hozzátette, ha a következő évben lesz egy 4 százalékos növekedés, nekik meg nulla, egy, kettő, akkor nagyon nehéz azt mondani: muszáj visszatérnetek a blokkba. Ugyan miért, mert amit ti csináltok, az nem hoz nektek semmilyen eredményt – fogalmazott a kormányfő, aki aláhúzta: „a siker megvéd bennünket, nekünk siker kell”.

A magyar gazdaság helyzetét értékelve kiemelte: van, ahol jó állapotok vannak, és vannak nehézségeink is. A turizmus rekordévet zárt, az élelmiszeripar jó állapotban van, de a járműipar „köhög”.

Ha nincs növekedés nyugaton, ahol el akarjuk adni az autóinkat, akkor nincs, aki megvegye, és nem tudjuk értékesíteni – mutatott rá. Amit most látnak a járműipar szempontjából, az komoly hátrány, de ez meg fog változni.

Összességében a legfontosabb kérdés, hogy az embereknek van-e munkájuk – közölte, majd felidézte, hogy amikor átvették a kormányzást, a munkanélküliség 12,5 százalékos volt. Ehhez képest ma mindenkinek van munkája: 60-70 ezer betöltetlen álláshely van, több az álláshely, mint a dolgozni tudó és akaró ember.

A legfontosabb, hogy ezt a tulajdonságát a magyar gazdaságnak, hogy legalább annyi állást ajánl fel a saját polgárainak, mint amennyien vannak, fenn kell tartani. Ez egy fantasztikus siker, amit ma már mindenki természetesnek vesz, pedig nem az, hanem óriási teljesítménye a magyar gazdaságnak, vállalkozóknak, befektetőknek és a munkásoknak is – jegyezte meg Orbán Viktor.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy jó minőségű, képzett és fegyelmezett munkásaink vannak; ha a magyar munkaerő rosszabb minőségű lenne, akkor a beruházások aránya is sokkal kisebb lenne.

Az elmúlt évek legnagyobb „lengőbordás” ütésének a magas inflációt nevezte. Ezt nagy nehezen tavaly lehozták 10 százalék alá, most 3,5 százalékon van, de ez nem jelenti azt, hogy az árak visszajöttek volna, csak nem emelkednek tovább – jelezte Orbán Viktor.

Az árakat ugyanakkor csak átmenetileg tudják hatóságilag szabályozni, ez a gazdaság működésénél nem vezet jóra, hosszabb távon nem lehet fenntartani. Hosszabb távon egy módon tudnak segíteni az embereknek a magas árakkal szemben: ha olyan gazdaságpolitikát csinálnak, hogy mindenkinek legyen keresete, munkahelye és a munkaadók tudnak bért emelni – közölte.

Ha magasabb a bér, könnyebben ki lehet fizetni a magasabb árakat is – mutatott rá. Megjegyezte: nem tudja megígérni, hogy az árakat visszaszorítja a földre, mert az tönkreteszi a gazdaságot. Árszabályozás csak különlegesen válságos időszakokban, rövid időtartamra lehetséges, hosszabb távon a bérnövekedés ütemének növelése segít, amihez meg kell egyezni a munkaadókkal és a munkavállalókkal – rögzítette.

Orbán Viktor közölte: a kormányülésen szó volt arról, hogy két-három éven belül hogyan lehet elérni az ezereurós minimálbért és a mintegy hatszáz ezer forintos átlagbér egymillió forintra emelését.

Kifejtette, ez lehetséges, ha meg tudnak állapodni a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Ezek a tárgyalások zajlanak, és a gazdasági miniszternek azt szabták feladatául, hogy az idei év végéig a megállapodást hozza tető alá. Legyen egy hosszú távú, több évre szóló bérmegállapodás, aminek a végén egy dátum és egy egymillió forintos havi átlagjövedelem van – összegzett.

Elmondása szerint a kormány nagy dilemmában van az adócsökkentés és az állami alkalmazottak béremelése kérdésében. Ha a munkaadókat terhelő adókat csökkentik, akkor a munkadók magasabb fizetést tudnak adni, ha a munkavállalókat terhelő adókat csökkentik, akkor az emberek zsebében több marad a keresetükből, az állami alkalmazottak bérét azonban csak akkor tudják emelni, ha van adóbevétel – fejtette ki.

Elismerte: ma az állami szektorban dolgozók fizetése nem tart lépést a magánszektorral, kivéve azokon a területeken, ahol a kormány átfogó bérprogramot indított, így a pedagógusok vagy az orvosok, ápolók esetében. Ugyanakkor vannak szektorok, amelyek „le vannak maradva, mint a borravaló” – fogalmazott, példaként említve a közigazgatásban dolgozókat, a kultúrát vagy a szociális szektort.

Külön kiemelte a vízügyeseket, akik szerinte „eléggé legatyásodott állapotban” vannak, holott – utalt az árvízi védekezésre – jól láthatta mindenki, hogy milyen nagy szükség van rájuk a bajban. Közölte: a következő bérprogram a vízügyeseké lesz.

Hangsúlyozta ugyanakkor: ha a gazdasági növekedés 3-6 százalékos lesz 3-4 éven keresztül, akkor ez a probléma megoldódik, mert „ha nagyobb tortát tudunk sütni, akkor mindenkinek több jut”.

Szerinte egy kivétel van, a családok a támogatása, amiből a kormány nem enged. Hangsúlyozta: a gyermek személyes ügy, de közben közérdek is, mert ha van gyerek, akkor van jövő, ezért nem szabad lemondani arról, hogy fair elbánásban részesüljenek a gyereket nevelő szülők.

Ezért kétszeresére kell emelni a gyerekek után járó adókedvezményt – tette hozzá, jelezve, lehet, hogy ezt nem egyszerre, hanem két lépésben teszik meg, de a következő évben ennek meg kell történnie. „Én ebből nem engedek” – hangsúlyozta.

Közölte, a gyerekesek számíthatnak arra, hogy függetlenül a foglalkozásuktól és a foglalkozásuk bérszínvonalától, az ő helyzetük érezhetően javulni fog a 2025-ös és ’26-os években

– mondta.

A kormányfő a migrációval kapcsolatban úgy fogalmazott: „ha Brüsszel nem tér észhez, és nem tér át egy migránsokat támogató, becsalogató politikáról egy migrációval szemben föllépő politikára, a határt megvédő politikára (…), akkor nem a gazdaság behalása, meghalása miatt lesz baj, hanem már azt megelőzően, hogy ez bekövetkezne, a migráció miatti konfliktusok szét fogják feszíteni az Európai Uniót, és meg fog bénulni az unió működése”.

Hangsúlyozta: jó, ha Brüsszel főpolgármestere készül, mert ha Magyarországot továbbra is mindenfajta büntetésekkel sanyargatják Brüsszelből a migráció miatt, akkor „meg fogják kapni, amit akarnak, és oda fogjuk szállítani buszokkal a migránsokat a főtérre, jogilag szabályos, kifogásolhatatlan módon”. „Aztán egyék meg, amit főztek maguknak” – fűzte hozzá Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: Európában az embereknek elegük van a migrációból, ezért jönnek föl azok az erők, akik migrációellenesek és az emberek oldalán állnak.

Nem tűrik el az európai emberek többé azt, hogy a brüsszeli bürokraták, mindenfajta „tojásfejű, elvont gondolkodású alakok”, rákényszerítsenek Európára olyasmit, ami a mindennapi olasz, német, francia, magyar emberek életét tönkreteszi – mondta, hozzátéve, hogy a brüsszeli bürokraták egy védett világban élnek, soha nem mennek haza egy munkáskerületbe, nem ülnek metróra, nem látják, hogyan változik meg egy átlagos polgár élete Brüsszeltől Münchenig vagy Bécsig, hogyan veszítik el az otthonosság érzetét a németek, franciák, olaszok a saját lakókörnyezetükben.

Szerinte ezért nyert Andrej Babis Csehországban, a Szabadságpárt Ausztriában, az AfD ezért szerepel jól, Marine Le Pen ezért van a „kapuk előtt”, és ezért nyert az olasz miniszterelnök is.

Orbán Viktor kiemelte: ha a Közel-Keleten háború van, annak azonnal mindannyian „megisszuk a levét”, mert a világgazdaság óvatossá válik, a magyar valuta értéke csökkenni kezd.

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy a háború kiterjedésének veszélye kézzel foghatóvá vált: Irán mint állam lőtte Izraelt, Izrael meg vissza, és most már egy harmadik állam, Libanon területén zajlik a konfliktus.

Magyarországnak gazdasági szempontból sem mindegy, mi zajlik a világban, másrészt ez a térség nincsen messze, ami ott történik, biztonsági szempontból is kihatással lehet ránk – figyelmeztetett, felidézve, hogy mennyi menekült érkezett migránsként Szíriából.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon nagy számban élnek zsidó származású polgárok, akik ebben a háborúban közvetve vagy áttételesen érintve vannak.

Ők a fenyegetettségérzésüket nem a budapesti utcák állapotából vezetik le, hanem abból, hogy mi van éppen Izraelben, meg hogy vannak-e Nyugat-Európában antiszemita akciók, a zsidó közösségek biztonságban vannak-e – folytatta, hangsúlyozva: ez a háború a magyar állampolgárok bizonyos százalékát a lehető legközvetlenebbül érinti, ezért az ő védelmük érdekében mindent meg kell tenni.

Ebből fakadóan biztonsági teendők is vannak, ezért kellett összehívnia a Nemzetbiztonsági Kabinetet, hogy minden magyar állampolgár biztonságát garantálni tudják, származásra való tekintet nélkül – jegyezte meg.

Orbán Viktor kitért a napokban megalakult Béke barátai nemzetközi csoportra is, felidézve: amikor Magyarország az uniós elnökséget átvette, kikerülhetetlen volt, keresztény szellemi megfontolásból, meg állami érdekből is, hogy megpróbáljon a béke érdekében tenni. „Nekünk békemissziónk van ezalatt a félév alatt” – fogalmazott.

„Nagy rohammal indítottunk: Kijev, Moszkva, Peking, Donald Trump” – emlékeztetett, hozzáfűzve: ezután megfogalmaztak egy békestratégiát, amelynek középpontjában az a felismerés áll, hogy a háborúzó felekben nincs szándék arra, hogy egymással békét kössenek. Ha hagyjuk, hogy az események a saját logikájukat kövessék, és úgy menjenek, mint eddig, akkor háború lesz, annak kiterjedésének veszélyével, ideértve a világháború veszélyét is – jelezte.

Ha a háborúzó feleknél nem lehet eredményt elérni, akkor a nemzetközi élet meghatározó szereplőivel kell dűlőre jutni abban, hogy próbáljunk olyan világpolitikát csinálni, amely a küzdő feleket a béke irányába tereli – közölte Orbán Viktor, hozzáfűzve: ezért kellett elmennie Kínába és a reményei szerint következő amerikai elnökhöz.

Mindennek az eredménye az, hogy a mi kezdeményezésünkre, brazil-kínai tandemben megalakult a Béke barátai nemzetközi csoport. Ennek több mint tíz tagja van már, Európából három ország is kapott meghívást – számolt be, kiemelve azonban: mi kezdeményezni tudunk dolgokat, de végigvinni a nagyok feladata.

Folyik az az építkezés, amelytől az remélhető, hogy kedvező amerikai elnökválasztási eredmény esetén átcsaphat egy háborúpárti nemzetközi hangulatból egy békepárti nemzetközi hangulatba, még a nyugati világban is – összegzett Orbán Viktor.