Az európai parlamenti választással lelassítottuk a háború felé száguldó vonatot 

Budapest, 2024. június 14., péntek (MTI) – Az európai parlamenti választással lelassítottuk a háború felé száguldó vonatot, időt nyert Európa – jelentette ki Orbán Viktor pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában; a miniszterelnök Soros György bíróságának ítéleteként értékelte az uniós bevándorlási politika megsértéséért az Európai Unió Bírósága által Magyarországra kiszabott nyolcvanmilliárd forintos büntetést.

Orbán Viktor kiemelte: Európában demokráciák vannak, amelyekben nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberek véleményét. Ha a kormányok azt látják, hogy a háborúpárti álláspontjuk következményeként megbuknak, akkor „kapnak egy extra motivációt, hogy a békéről kezdjenek gondolkodni”.

A választás napján megbukott a francia és a belga kormány, a német kancellár pártja a saját országában a harmadik lett a választáson, ami Németországban példátlan – mondta.

Az európai emberek akarata világos jelzés az európai vezetők számára, hogy ha nem állnak a béke oldalára, meg fognak bukni – értékelt Orbán Viktor.

Kijelentette: a magyar kormány a legnagyobb megerősítést kapta a választáson, a magyar emberek a békére szavaztak, és ez döntő érv volt a NATO-főtitkárral folytatott tárgyaláson.

Értékelése szerint a kormánypártok utcahosszal nyerték meg az európai és önkormányzati választásokat, amelyek arról szóltak, hogy a háború vagy a béke oldalára álljanak-e a magyar politikai pártok. Azok nyertek, akik a béke oldalára álltak, „itt nincs mozgástér” – jelentette ki, hozzátéve, egy pillanat alatt megértették Washingtonban és Brüsszelben is, hogy lehet próbálkozni, de a magyar kormány ettől kezdve nem fog elmozdulni a saját álláspontjáról, mert megerősítést és kötelezettséget kapott a saját választóitól.

Megjegyezte: két hónapon keresztül járta az országot és kérte az embereket, hogy értsék meg, a választás a háború és béke kérdése.

Hozzátette, a választások után három nappal pedig konkrét következménye lett az emberek szavazatainak, hiszen a választási eredményt felhasználva tudta elérni – NATO főtitkárával folytatott budapesti tárgyalásán -, hogy kívül tartsa Magyarországot a NATO ukrajnai misszióján.

Nagyon fontosnak és Magyarország számára nagyon kedvezőnek értékelte a NATO-val kötött megállapodást, ugyanakkor a NATO-n belüli alapvető nézetkülönbségnek nevezte, hogy a 32 tagállamból 31 „le akarja győzni az oroszokat”, ezért támogatják Ukrajnát, míg a magyar álláspont szerint azonnali tűzszünetre kellene rászorítani a feleket.

A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarország a NATO-ban az elfogadott, elismert, lojális és kiemelkedően együttműködő országok közé tartozik.

A NATO a mi otthonunk – fogalmazott, ugyanakkor hozzátéve, hogy a NATO a „háborút segíti elő, mi meg a béke oldalán vagyunk”.

Jelezte: létrejön egy NATO-ukrán misszió, azaz koordinálják az átadandó fegyverek átszállítását, három bázist hozva létre ehhez a tagállamok területén. Kijelentette ugyanakkor, hogy Magyarország erre nem hajlandó, mert ahol fegyvereket adnak át, az katonai célponttá válik az ellenség nézőpontjából.

„Én nem akarom kockáztatni sem Magyarország, sem a magyar emberek békéjét azzal, hogy orosz katonai célponttá teszem Magyarország bármelyik négyzetcentiméterét. Ezt el akarom kerülni, ezen dolgozom. És ez eddig sikerült is” – szögezte le.

Hozzátette: a fegyverszállítás koordinálása mellett a tagállamok a katonai erőfeszítések támogatására „pénzt dobnak össze”, illetve közvetlen szerepet vállalnak a frontra menő katonák kiképzésében.

Szerinte Magyarországon óriási nyomás van: 31 tagállam tol bennünket arra, hogy álljunk át a béke oldaláról a háború oldalára, vagy – jegyezte meg -, ha korrektebb akar lenni, akkor arra az oldalra, ahol azt gondolják, hogy „a békét háborúval és a háború megnyerésével lehet elérni”.

Közölte: a NATO-val szemben nagyon világos igényeik voltak, köztük az, hogy „egy fillért sem” adnak erre a misszióra, nem bocsátanak rendelkezésre magyar területet katonai akciók előkészítéséhez és nem szállítanak fegyvert, illetve nem vesznek részt a NATO területén kívüli akcióban.

Úgy vélte: a NATO-nak azért nehéz elfogadni egy ilyen magatartást, nehogy Magyarország precedenssé váljék, ugyanakkor a NATO szempontjai nem előzhetik meg Magyarország nemzeti érdekeit, és a magyar béke szempontjait.

Az Ukrajna közvetlen közelében lévő országok háborúval kapcsolatos álláspontjáról szólva azt mondta: a lengyelek és a románok azt gondolják, hogy mivel ők vannak legközelebb a frontvonalhoz, ők tudják a legtöbb segítséget adni az ukránoknak és mennek bele a háborúba.

A szlovákok óvatosak, a magyarok pedig egyértelműek – tette hozzá, jelezve, hogy a magyaroknak háromszoros óvatossággal kell eljárni, mint annak, aki Franciaországban „lógatja a lábát az Atlanti-óceán partján” vagy a „bajor erdőben iszogatja a sörét”.

A kormányfő a Békemenetet az elmúlt időszak „legnagyobb közösségi akarat-megnyilvánulásának” nevezte, amely arról szólt, hogy „Magyarország maradjon a béke szigete”, azaz se kívülről, se belülről ne veszélyeztesse semmi a békés életet. Az egyik fenyegetésnek a háborút jelölte meg, a másiknak pedig a migránsokat, szerinte ugyanis az európai tapasztalatok alapján „nincs békés élet, hogyha migránsok vannak”.

Soros György bírósága hozta meg ezt az ítéletet – reagált Orbán Viktor arra, hogy az Európai Unió Bírósága nyolcvanmilliárd forintra bünteti Magyarországot az uniós bevándorlási politika megsértéséért. Azt mondta: a „brüsszeli buborék” tele van Soros György embereivel, ez igaz az Európai Parlamentre, az Európai Bizottságra és az igazságszolgáltatásra is.

A miniszterelnök emlékeztetett, „Sorosnak van egy terve”, ami arról szól, hogy be kell hozni évente egymillió migránst és Európából egy kevert népességű kontinenst kell létrehozni. „Nem baj, ha fogy a fehér, ha fogy az európai, majd jön helyette máshonnan, másfajta ember” – fogalmazott.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az első ember, aki üdvözölte a bíróság döntését, Soros György brüsszeli vezetője volt.

Szerinte „ez egy régi háború”, amely 2015-2016-ban kezdődött, amikor a „százezerszám érkező, invázió képét mutató” menekültáradattal szemben Magyarország kerítést épített. Elköltöttünk kétmilliárd eurót, hogy megvédjük Magyarországot, hogy Magyarország Magyarország maradjon – jegyezte meg.

Brüsszelnek nincsen joga ahhoz, hogy megmondja, kikkel éljünk együtt – hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve: a migrációs brüsszeli követelés azt jelenti, hogy engedjük be a migránsokat, adjunk nekik pénzt, engedjük meg, hogy itt éljenek velünk.

Leszögezte: ragaszkodunk ahhoz, hogy kizárólag a magyarok mondják meg, kikkel élünk együtt.

„Ez a vita tárgya, most nagy büntetést kell fizetnünk. Töröm a fejem, ezt hogyan oldjuk meg úgy, hogy nekik jobban fájjon, mint nekünk” – fogalmazott.

Kiemelte ugyanis, hogy óriási összegről van szó, ezt a pénzt szét lehetne osztani a családoknak, oda lehetne adni a nyugdíjasoknak vagy gyerekvédelemre is lehetne fordítani.

„Ilyet még a világ nem látott” – értékelte az uniós bíróság ítéletét a miniszterelnök, aki szerint vérlázító, felháborító, eszement döntésről van szó.

Orbán Viktor úgy vélte: „sakk-matt van”, mert ha Magyarország nem fizet, akkor visszatartják a neki járó uniós pénzt. Jelezte: a kohéziós alapokból Magyarországnak járó 22 milliárd euróból már 12 milliárdot megszerezett, ez ott van a számlákon, azonban: ha Magyarország nem fizet, a büntetést ebből fogják levonni. Erre is lesz majd válaszunk – közölte.

A miniszterelnök arra a felvetésre, hogy milyen üzenete van annak, hogy négy nappal a választások után hozták nyilvánosságra az Európai Bíróság döntését, úgy reagált: „ezek brüsszeliek, ezek sunyik”. Kijelentette: ami Brüsszelben történik, az a magyar ember számára „nehezen fogható kulturálisan”, „nem a mi világunk, ami ott van”, magyar nézőpontból az egésznek van egy ilyen „nyálas, váladékos, csigaszerű, nyálkás közege”. Hozzátette: a politikusokkal szembeni hazai elvárás az, hogy „beszéljenek érthetően, beszéljenek magyarul és mondjanak lehetőleg igazat”.

Szerinte összességében az őszintétlenség, a nem világos beszéd, a tolvajnyelv Magyarországon a politikában büntetendő, és a választók büntetik is; Brüsszelben viszont csak így beszélnek. Ott az lóg ki a sorból, aki egyenesen és világosan megmondja, hogy mit akar – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezért rájuk ott radikálisokként tekintenek.

Ez van, nem mi alakítjuk a világ folyását, de a saját értékeinket, érdekeinket meg kell védeni egy olyan közegben is, amelyik kulturálisan idegen és ellenséges – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor szerint azért a vasárnapi választások után hozták nyilvánosságra a döntést, mert különben „a brüsszeliek által fizetett magyarországi pártok kaptak volna egy jó nagy nyaklevest a választópolgároktól, nagyobbat, mint most”, mert „még több magyar ember szeme nyílt volna ki a tekintetben, hogy az ellenzék, illetve a baloldal valójában a brüsszeliek zsoldjában áll”.

A kormányfő arról is beszélt: az Európai Parlament második legnagyobb frakcióját alakíthatná meg a jobboldal, amennyiben a választáson győztes francia és olasz jobboldal vezetői megegyeznek, és a Fidesz is csatlakozik.

Jelezte: két hölgynek kellene megegyeznie, Marine Le Pennek, aki utcahosszal nyerte meg a francia EP-választást és az olasz jobboldal vezetőjének, Giorgia Meloninak.

Úgy vélte: ha ők ketten meg tudnak állapodni, és a Fidesz csatlakozik hozzájuk, akkor létrehozhatnák az Európai Parlament második legnagyobb frakcióját. Sőt – folytatta -, még az Európai Néppártból is tudnának áthozni pártokat, így könnyen lehet, hogy fél éven belül a jobboldalé lenne Európában a legnagyobb parlamenti frakció.

„Erről szoktunk álmodni, aztán fölébredünk, és kiderül, hogy a két hölgy nem tud megegyezni” – jegyezte meg Orbán Viktor, aki szerint próbálják ezt a folyamatot elősegíteni, de lehetőségeink korlátozottak, az ország méretéből fakadóan.

Értékelése szerint tekintélyt igen, de elegendő súlyt – a mandátumok száma miatt – nem ad, hogy 21 képviselői helyből 11-et nyert el a Fidesz-KDNP, hiszen az olasz jobboldalnak huszonegynéhány, a franciának pedig mintegy harminc képviselőjük lesz.

Ők fogják ezt eldönteni, de ha mi hozzáadjuk a magunk 11-ét az ő együttműködésükhöz, megvan a jobboldali fordulat Európában. Erre várunk, ezért dolgozunk – hangsúlyozta.