Háborúról és békéről szól a június 9-ei választás 

Budapest, 2024. május 26., vasárnap (MTI) – A június 9-ei választás háborúról és békéről, a jövőről, a gyerekeink jövőjéről, egyáltalán a magyar életlehetőségekről szól – jelentette ki a miniszterelnök a Patrióta Youtube-csatornájának adott vasárnapi interjújában.

Orbán Viktor Bohár Dániel riporter kérdésére az adás elején elmondta: a Robert Fico szlovák kormányfővel szembeni merénylet szíven ütötte, és első gondolatával természetesen kollégája életéért aggódott. A második gondolata az volt, hogy Brüsszelben egyedül marad álláspontjával, ha háborúról van szó, valamint az, hogy ráerőltetnek mindenfajta extra biztonsági szabályokat.

A háborúról szólva a kormányfő kiemelte: az európai politikusok leginkább taktikai, elrettentő eszközként gondolnak az atombombára, és nem olyanra, amit ténylegesen be kell vetni. A problémának viszont azt nevezte, hogy senki sem gondolta a második világháborúban sem, hogy majd be kell vetni, vagy be fogják vetni az amerikaiak.

Arra, hogy ilyenekről beszélnek, Orbán Viktor már magában rossz előjelnek tekinti. Attól a kifejezéstől, hogy NATO misszió Ukrajnában, „föláll a szőr az ember hátán” – mondta. Taktikai atomfegyverek, dúsított eljárással fölturbózott lőszerek, a világháború maga, aztán katonákat kéne küldeni egy védelmi szövetség nevében, mint a NATO, egy a védelmi szövetség területén kívül eső területekre – ezeket rémisztő dolgoknak nevezte.

Valahogy az ezzel kapcsolatos rezisztencia a nyugatiak fejében kevésbé erős, mint a magyarokéban – emelte ki, jelezve, hogy benne vagyunk egy olyan folyamatban, amiről lehet, hogy tíz év múlva azt fogják mondani, hogy ez már a harmadik világháború előeseményeihez tartozott.

A háború gazdasági kárairól szólva a kormányfő azt mondta: az Európai Unió országai eddig beletettek ebbe a háborúba körülbelül 100 milliárd eurót, az Egyesült Államok sem maradt el ettől; és az európai gazdaság meg nem történt gazdasági fejlődését is a háborús veszteségekhez érdemes számolni, ami nyilván még kitesz másik néhány százmilliárdot.

Hozzátette: az emberek nem tudják, de már ők is fizetnek a háborúért, mert ha bemegy az ember a boltba, és megnézi az árakat, akkor látja, hogy ezek furcsa árak, békeidőben nem ilyen árak szoktak lenni.

Nem beszélve arról, hogy az orosz-ukrán háború áldozatainak száma már most 500 ezer és egymillió között van. Úgy, hogy még csak két szláv ország háborúzik, még nem Európa – mutatott rá.

Orbán Viktor rendszeresen felteszi a kérdést, hogy mennyi fegyverre és mennyi pénzre van szükség az oroszok kiszorításához Ukrajnából, és nem kap választ, csak azt, hogy Putyin nem győzhet. Úgy sodródik bele Európa egy háborúba, hogy az általa kitűzött katonai cél eléréséhez szükséges költségekről és eszközökről nagyságrendi becslése sincs – hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzáfűzve, hogy ennél felelőtlenebb dolgot még életében nem látott.

Az első és a második világháborúban Európában elvesztettek mintegy 57 millió embert, a magyar áldozatok száma is másfél millió fölött van. Ha ők normális családi életet tudtak volna élni, akkor Magyarországnak ma nem lennének demográfiai problémái, és nem lenne Európának sem ilyen baja, és a migrációnak sem lenne itt egy üres tér.

Ezeket mi a háborúval vesztettük el – mutatott rá, hozzátéve, hogy minden európai háború egyúttal „európai polgárháború is, ahol egymást irtjuk”. Ezért az európai vezetőknek az első reflexnek minden háború esetében az eszkaláció elkerülésének kell lennie, és kudarcnak kell minősíteni minden fegyveres konfliktust – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök a Nyugat-Európában egyre többet hangoztatott kötelező sorkatonai szolgálatról azt mondta: miután béke volt Európában, mindannyian azt gondoltuk, hogy nincs szükség rá. Jó lenne kitartani a mostani állapotok mellett, profi hadsereggel megoldani, és van néhány alapismeret, amit sorkatonaság nélkül is át lehet adni a fiataloknak.

Hangsúlyozta: nem akarjuk, hogy valaki más dönthessen a mi katonakorú fiataljainknak a bevetéséről, ide-oda vezényléséről. Manfred Weber azonban erről beszél, egy összeurópai hadseregről, amelybe kötelező besorozás van. „Na, hát ezt nem. Felejtsük el. Őrült ötletek egyik példánya” – kommentálta Orbán Viktor.

Úgy fogalmazott: minél stabilabb a magyar kormány, minél egyértelműbb a magyar emberek álláspontja a háború és béke ügyében a béke oldalán, annál több esélye van arra, hogy kívül tudja tartani az országot a háborúból.

A NATO ügyét nehezebbnek nevezte, mert az európai uniós törekvéseket arra, hogy belenyomjanak bennünket a háborúba, már kiismerték, a NATO azonban egy katonai védelmi szervezet, és most arra az ösvényre akar rálépni, hogy maga is szereplője legyen ennek a háborúnak.

Ezért a NATO-ban is ki kell tartanunk a béke mellett, és meg kell akadályoznunk, hogy belekényszerítsenek bennünket a háborúba, akármilyen katonai érvekkel is teszik ezt meg, a végén nekünk ebből ki kell maradni – jelentette ki a kormányfő.

Vannak, akik az ellenkező irányba érvelnek, nem is biztos, hogy logikátlan érvekkel, de ezeknek olyan mérhetetlen kockázata van Magyarország számára, hogy azt odaveszett fiatalok tíz-, meg százezreiben lehet mérni. Ezért Orbán Viktor szerint meg kell tenni mindent, „maradjunk ki, hátha nekünk sikerül az, ami Horthynak, meg Tiszának nem sikerült”.

Egy újabb témáról, a világgazdasági versenyről a miniszterelnök elmondta, ha valaki kiszáll, akkor körhátrányba kerül, és Európa ebben a helyzetben van. Az amerikaiak gond nélkül tudják eladni a fölöslegeiket olajból és gázból is, miután az európaiaknak megtiltották, hogy az oroszoktól vásároljanak.

Az oroszok közben kifejlesztették azokat a technikákat, hogy a gázt már tankhajókon, LNG terminálokon keresztül is tudják mozgatni a világban. A kínaiak pedig azt látják, hogy az egész világon átalakuló erőviszonyok mind az ő kezükre játszanak – jellemezte a világgazdasági helyzetet a miniszterelnök.

Azt mondta: az „ellentámadást nekünk, békepártiaknak két fronton kell megnyitnunk”. Az egyiket Európában, ahol nem csak arról van szó, hogy legyen több békepárti képviselő az Európai Parlamentben, mint háborúpárti, hanem arról is, hogy az európai emberek tolják a saját kormányaikat abba az irányba, hogy „kevesebb háború és több béke”.

A másik pedig az Egyesült Államok novemberi választása. Ha a mostani háborúpárti demokrata kormányzat marad, akkor nehéz lesz a béke irányába lépni. Ha Donald Trump visszatér, akkor se lesz egyszerű, de akkor az világos, átlátható és gyors cselekvést tesz lehetővé – mutatott rá Orbán Viktor.

A legfontosabbnak a miniszterelnök most az azonnali tűzszünetet nevezte. Kiemelte: egy biztonságérzet kéne, egy perspektíva, hogy azt hihessük mindannyian, hogy persze történt itt egy nagy baj, egy háború, de észnél vannak a vezetőink Európában és Amerikában is.

A kormányfő kifejtette: nem csak Soros György nyer ezen a háborún, többen vannak itt, akik spekulálnak, az egész fegyveripar, a fegyvervásárlást és gyártást hitelezők. Óriási pénzek és óriási tétek vannak az asztalon, és négy dolog kell az ő sikerükhöz.

Először kell fegyver, annak a gyártását majd meghitelezik. Aztán kell ember, aki hajlandó harcolni, mint az ukránok. Aztán kellenek olyan kormányok, amelyek mindezt akarják, ezeket lehetőleg meg kell venni, mint ahogy Magyarországon is a baloldalt megveszik. A negyedik fontos pedig a média, egy korrupt média kell, amelyet vagy ők tartanak kézben, vagy ők hoztak létre, amely háborúpárti hangulatot csinál – sorolta a miniszterelnök.

Magyarországról szólva Orbán Viktor elmondta: itt a média legalább fele liberális világértelmezést ad, a másik fele meg konzervatív, nemzeti szuverenista világértelmezést. Ez a tág mozgástér a világ leírására, értelmezésére Nyugaton nem áll rendelkezésre – tette hozzá.

Hozzátette: a háborús lobbinak azért nem mindegy, hogy Magyarország kimarad-e, mert ha kiderül, hogy sikeres tud lenni úgy, hogy kimarad, félőnek tekintik, hogy mások is megpróbálják majd ezt. Ezért a miniszterelnök szerint „veszélyes példaként” tekintenek a magyarokra.

A június 9-ei európai parlamenti választás Orbán Viktor szerint fontos állomás lehet, amely az európai politikai hadszínteret átrendezi. Az egész európai kontinensnek szüksége van arra, hogy a népek „lendítsenek egy nagyot, aztán billentsék fenéken azokat, akik bajt hoztak a nyakukra” – mondta.

A jelenlegit az általa valaha látott legrosszabb Európai Bizottságként jellemezte, amely átalakult egy háborús tanáccsá, az Európai Parlament pedig egy háborús testület lassan, miközben az emberek meg a béke felé mozdulnak. Vállaltak mindenféléket, amiket nem tudtak megvalósítani, hogy a szankciókkal véget vetnek a háborúnak, meg majd a zöld átmenettel versenyképessé teszik az ipart, ami közben kihal – fejtette ki.

Nemcsak a háborúról van szó – persze az messze-messze az a legfontosabb -, hanem az egész európai demokrácia életképességéről is beszélünk – mondta.

Európában annak kellene történnie, amit az emberek mondanak – jelentette ki. Ha békét akarnak, akkor békének kell történnie. Ha azt akarják, hogy a zöld átmenetet ésszerűsítsék, akkor „tessék ésszerűsíteni”. Ha azt akarják, hogy az agrárgazdákat ne lehessen „kinyírni ezekkel az idióta szabályokkal”, akkor „tessék azokat a szabályokat megváltoztatni”.

Ez az európai parlamenti választás most nem csak arról szól, hogy a 21 magyar helyet a pártok között hogyan kell szétosztani, hanem mindennek sokkal nagyobb tétje és sokkal tágasabb értelme van, mint lenni szokott. Nem „média hype-os”, vagy pártügyekről van szó, hanem háború és békéről, a jövőről, a gyerekeink jövőjéről, egyáltalán a magyar életlehetőségekről – zárta szavait a miniszterelnök.