Brüsszel azt javasolja, hogy tegyük tönkre a családokat, a nyugdíjasokat

Budapest, 2023. június 2., péntek (MTI) – Brüsszel megszorításokat kér, azt javasolja Magyarországnak, hogy tegye tönkre gazdaságát, az embereket, a családokat és a nyugdíjasokat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken, ahol kijelentette: a kormány ezzel szemben olyan költségvetést alkotott 2024-re, amely megvéd mindent, „ami fontos a számunkra”.

Brüsszelből azt javasolják, hogy „lényegében tegyük tönkre” a magyar gazdaságot, az embereket, a családokat, a nyugdíjasokat. Amit kérnek, az megszorítás – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: Brüsszel azt mondja, „ne vegyük el a bankoktól és a nagy cégektől” az extraprofitot, a nyugdíjasoknak, a családoknak kelljen kifizetniük a teljes energiaköltséget.

Olyasmit kérnek, ami ellen több mint 13 éve harcolunk – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ezt a küzdelmet a magyar emberek elsöprő többségének a támogatásával folytatják, mert „messze túlnyúlik ebben a kérdésben a kormány támogatottsága” a kormánypárti és baloldali pártpolitikai törésvonalakon.

Egy baloldali nyugdíjas is egyetért azzal, hogy nem akar havonta 180 ezer forinttal többet fizetni, márpedig ha azt tennénk, amit Brüsszel kér, akkor ez történne – figyelmeztetett.

Hangsúlyozta: Magyarországnak ki kell állnia a saját érdekei mellett, meg kell köszönni a javaslatokat, ami jó, azt meg kell fogadni, de mindent, ami a megszorítás irányába mutat, el kell vetni és világossá kell tenni, hogy a költségvetés megalkotása nemzeti hatáskör.

Közölte, az EU „két dolgot kérhet rajtunk számon”: a költségvetési hiány és az államadósság mértékét, és a 2024-es magyar költségvetésben az államadósság 70 százalék alá megy és a költségvetési hiányt is csökkentik. Hozzáfűzte: háborús időkben létkérdés a fegyelmezett gazdálkodás.

Háborús idők vannak, védekezni kell, meg kell védeni a munkahelyeket és a nyugdíjak értékét, és meg kell védeni a családokat is – hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a 2024-es büdzsé ezért egy védelmi költségvetés. Ha nem lenne háború, akkor a jövő évi egy sokkal boldogabb költségvetés lenne, „de így sem lehetünk vele elégedetlenek, mert mindent, ami fontos a számunkra, azt meg tudjuk védeni” 2024-ben, a háború ellenére is.

Az inflációról kifejtette: azt „a háború energiája” vitte fel, mivel a háború megemelte az energiaárakat az egész világon. Kijelentette: az inflációt „le kell törni” és az nagy vállalása a kormánynak, hogy az év végére egy számjegyűre viszi le, ha „a fene fenét eszik is”, a következő évben pedig hatszázalékos átlagos inflációval számol. A kormányfő szerint ha nem törik le az inflációt, akkor a magyar gazdaság növekedését sem tudják elősegíteni.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, ha nem lenne háború, ha az Európai Unió és a nyugatiak jobb belátásra térnének és belátnák, hogy rossz pályán haladunk és a béke útját járnánk és tűzszünet lenne, megkezdődnének a béketárgyalások, akkor „hirtelen megkönnyebbedne a gazdasági helyzet is, és az infláció is sokkal gyorsabban menne vissza a megszokott 1-3 százalékos tartományba”.

A kormányfő elismeréssel szólt Varga Mihály pénzügyminiszterről, akit „tapasztalt, harcedzett embernek” nevezett. Amit lehetett, azt a pénzügyminiszter kihozta a költségvetésből – mondta.

Kitért arra, ha a paksi bővítést be tudták volna fejezni, akkor „hátradőlhetnénk”, de Brüsszelben annyit akadékoskodtak a magyar baloldal kezdeményezésére, hogy megcsúsztak a beruházással.

Elmondta, a háború nagyon durva fázisába lépett, nem kímél „se Istent, se embert”, és amikor „itthon azt mondják a baloldali politikusok, hogy mi háborúban állunk Oroszországgal, akkor nem tudják, mit beszélnek, elment az eszük”.

A „háborúban állunk Oroszországgal” olyan kijelentés, amelyet a második világháború óta épelméjű ember nem enged meg magának – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: „kinyílik a bicska az ember zsebében”, amikor az ország leggazdagabb városának polgármesteri székéből arról beszélnek „értelmiségi, belvárosi módon”, hogy háborúban állunk Oroszországgal.

Orbán Viktor kijelentette: morálisan az egyetlen vállalható pozíció a béke pozíciója. Magyarország nem áll háborúban Oroszországgal és nem is fog, amíg ez a kormány van, biztosan nem, ezért higgadtabban nézi a háborút és azt reálisabban látja – mondta.

A miniszterelnök azt mondta, mindent meg kell tenni az ukrán ellentámadás megindítása előtt, hogy meggyőzzék a feleket arról, hogy tűzszünetre és tárgyalásokra van szükség, mert „egyébként rengeteg életet fogunk elveszíteni”.

Annak a véleményének is hangot adott: közel az idő, amikor az európai vezetők igazat adnak a magyar békepárti álláspontnak.   

Kiemelte: nyugati vezetők olyan mértékig lovallták bele magukat abba, hogy az ukrajnai háborút meg lehet nyerni a jelenlegi módszerrel – „az ukránok harcolnak, a Nyugat meg adja nekik a pénzt meg a fegyvert” -, hogy „erről a háborús ösvényről lejönni nagyon nehéz lesz”.

Ez nem a mi dolgunk; szerintem mi az erkölcsileg és politikailag helyes ösvényen haladunk – fogalmazott a miniszterelnök, annak a véleményének adva hangot, hogy számos nyugati államban „a választásokon az emberek előbb vagy utóbb kikényszerítik a békét”, és leváltják a háborúpárti kormányokat.

Egész Európa, az emberek nagy többsége nem áll a háború pártján. Lehet, hogy erkölcsileg igazat ad Ukrajnának, jó okkal mondja azt, hogy Ukrajna a megtámadott fél, Oroszország pedig az agresszor, de hogy mit kell tenni, mit kell és mit szabad vállalni, ebben megoszlik az európai közvélemény – értékelt.  

Orbán Viktor kiemelte: manapság az Európai Unióban pár kivétellel „mindenki ellenünk van, a torkunknak ugrottak”, nehéz dolog békepárti álláspontot képviselni egy ilyen körben.

Látszik, hogy még a legjobb esetben sem lehet jobb eredményt elérni a frontvonalon, a csatamezőn, mint ami eredményt el lehetett volna érni ukrán szempontból már a háborút megelőzően, tárgyalásokkal – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, „egyre közelebb kerülnek a döntéshozókhoz” az olyan súlyos kérdések, mint hogy „akkor mi végre volt a háború”.

Amikor a Magyarország elszigetelését célzó törekvésekről kérdezték, a kormányfő kijelentette, ha „magyar vagy, akkor állni kell a sarat”, hiszen országunk történelme azt mutatja, hogy amikor nem álltunk ki az igazunkért, akkor Magyarország mindig rajtavesztett, és elvesztettük az önbecsülésünket, az önérzetünket és magunk előtt is szégyenkeztünk.

Most nemzeti kormány van, ilyen nem lesz – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, „baloldali macera mindig lesz”, mint például az uniós soros elnökség körüli vita, ám „Magyarországnak a lényeges ügyekkel kell foglalkoznia, jól kell bemutatnia az álláspontját, ott, ahol lehet, lojális együttműködést kell mutatni a többi európai uniós országgal”, megtalálva az együttműködés és a saját érdekeink képviselete közötti egyensúlyt.

Ma az, amit csinálunk, az az észszerű európai politikai viselkedésnek a mércéje szerint kialakított magatartás – jelentette ki.

Arra is kitért: „óriási megkönnyebbüléssel” fogadta Recep Tayyip Erdogan török köztársasági újraválasztását, nemcsak szurkolt neki, hanem „erősen és sokat” imádkozott is a győzelméért. „Tragédia lett volna, ha nem ő nyer” – mondta. Hangsúlyozta: Erdogan ellenfele „Soros György embere” volt, az ő győzelme esetén pedig a Törökországban élő négymillió menekültből pillanatok alatt megindult volna „egy-kettő-hárommillió”, akik „már nyáron itt lennének a magyar határon”. „Ránk eresztették volna őket és megnézhettük volna magunkat” – fogalmazott Orbán Viktor.

Arra is felhívta a figyelmet: az orosz gáz délről jön, Törökországon keresztül, és ha ott egy amerikapárti vagy Soros György által támogatott vezető van, akkor erősen kétséges, hogy eljut-e a gáz Magyarországra és Szerbiába.

Hozzátette: ha nem Erdogan nyer, akkor kaptak volna egy háborúpárti török elnököt, ennek következményei pedig beláthatatlanok. A török elnöknek van esélye arra, hogy közvetítsen az ukránok és az oroszok között, ahogyan korábban a gabonaválság ügyében ezt meg is tette – mondta.

Kiemelte: Magyarországnak három irányba – Berlin, Moszkva és Ankara irányába – kell mindig figyelnie. „Oroszország, Németország, Törökország: ebben a háromszögben van az életünk, és ebben a háromszögben kell a magyarok életét jól igazgatni” – fogalmazott.

Elismerte: nem mind a három relációban ugyanolyan kedvezőek a „csillagállások”, de mindhárom kapcsolatrendszer stabil, kiegyensúlyozott és jól alakul Magyarország szempontjából. A kormányfő aktuálisan a „legkritikusabbnak” a német kapcsolatot értékelte.