A kormányfő azt mondta: a győzelemről vagy vereségről szóló nyugati elmélkedés valójában a háború hamis dilemmája.
Hozzátette, Oroszország beleütközik egy falba, mert a NATO fegyverrel és pénzzel látja el Ukrajnát, és csak a nyugatiakon, valamint az amerikaiakon múlik, mennyit pénzt hajlandók költeni erre.
A másik oldalon pedig ott van Oroszország, egy 140 milliós ország, amely sokkal nagyobb, mint Ukrajna, és övé a világ legnagyobb atomfegyverarzenálja – mondta.
Közölte, nem lehet elképzelni, hogy valaki képes lenne legyőzni egy atomhatalmat, és Oroszország nem fogja ölbe tett kézzel nézni, ahogy legyőzik, nem fog belenyugodni egy katonai vereségbe.
Orbán Viktor hangsúlyozta: örülni kell, hogy itt nincs háború, és elég erősek vagyunk, hogy megakadályozzuk, hogy „belepréseljenek minket” a háborúba. Azt is mondta, Amerika háborús kampányt folytat Magyarország területén, és „ez is megérne egy misét egyébként”, hogy „itt a saját országunkban egy másik ország egy fegyveres konfliktus ügyében propagandakampányt folytathat”.
De – fűzte hozzá – hiába akarnak bennünket belepréselni, nem fogunk részt venni ebben a háborúban, „ez nem a mi háborúnk, és mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy minél hamarabb tűzszünet legyen, és béketárgyalások kezdődjenek, mert másképpen nem lehet megmenteni sok tíz- vagy százezer ember életét”.
Nehéz hetek elé nézünk az ukrajnai háborúban – folytatta a miniszterelnök, aki úgy értékelt: a várható offenzíva az ukránok utolsó nagy lehetősége, utána letisztul a helyzet, sokak számára válik nyilvánvalóvá, milyen katonai lehetőségek maradtak.
Az offenzíváról úgy fogalmazott: „ha ezt a golyót kilövik”, a letisztultabb helyzetben több lehetőség nyílik a diplomáciai akcióknak is.
A kormányfő hangsúlyozta: „mindig rácsatlakoznak különböző érdekek” egy háborúra, legyen szó a fegyverüzletről, a spekulánsokról vagy a csempészekről, akik számára aranybánya egy ilyen konfliktus.
Vannak nagy nyugati gazdasági érdekkörök, Soros György áll talán ezek között is az első helyen, akik mindig is arról álmodoztak, hogy valahogy beteszik a lábukat Ukrajnába – ami sikerült is -, és hogy hozzájutnak Oroszország természeti erőforrásaihoz – fogalmazott.
Azt mondta, sokan akarnak békét Európában, de a jelenlegi politika és az amerikai befolyás nem hagy teret a béke hangjának, és az egész liberális média is „szinte koncertszerűen” háborúpárti.
Orbán Viktor kiemelte: a Vatikán elszánta magát, mozgósítani fogja az erejét, kapcsolatait, befolyását, és megpróbál gátat vetni a vérontásnak, ebben pedig „számít is ránk”; össze kell gyűjtenie azokat a szereplőket, országokat, ahol a béke hangja az erősebb, és hajlandóak ezt a nemzetközi szítéren is képviselni.
Mi egyértelműen és világosan kiállunk a béke mellett – jelentette ki a kormányfő.
A miniszterelnök a pápalátogatás kapcsán megjegyezte: az ország más állapotba került erre a három napra, az ellenzéki vagy kormánypárti viták, a rosszindulat is zárójelbe került.
Magyarország egy jól menő, sikeres Ukrajnában érdekelt, az ott élő magyarok miatt pedig még erőteljesebben motivált, hogy Ukrajnában béke legyen – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a békében leginkább Magyarország érdekelt, először is azért, mert Ukrajna a szomszédja. „Nekünk egy jól menő és sikeres Ukrajna volna az érdekünk, az növeli Magyarország értékét; egy bajban lévő, háborús, lerombolt, kockázatot jelentő, emberéleteket százezrével veszítő Ukrajna Magyarország vonzerejét is lecsökkenti” – fogalmazott.
Hozzátette: emellett Ukrajna egy része „ősi magyar föld, ami most Ukrajnához tartozik”, és ott őshonos közösségként léteznek a magyarok. Ukrajna szenvedése az ott élő magyarok szenvedése is – emelte ki.
Ezért – hangsúlyozta Orbán Viktor – a magyarok kétszeresen motiváltak, erőteljesebben, mint bármelyik másik nép Európában, hogy Ukrajnában béke legyen, és mindig is keresik a lehetőséget, hogy hozzájáruljanak a békéhez, nem zárkóznak el semmilyen békemissziótól.
A kormányfő az ukrán gabonával kapcsolatos vitákra utalva rámutatott: ha a közép-európaiak összefognak, akkor elérik a céljainkat Brüsszelben is.
Felidézte: Magyarország elhitte az Európai Bizottságnak, hogy az ukrán gabonát Afrikába az éhezőknek szállítják majd, de nem így történt. Spekulánsok behozták Közép-Európába, itt eladták, leverték az árakat, tönkretették a lengyel, a magyar, a román, a bolgár gazdák kilátásait, a bizottság pedig ezt pontosan tudta, de semmit nem tett – mondta.
„Annyiszor átvert már bennünket a bizottság, és annyiszor visszaéltek már a hatalmukkal, hogy igazán gondolnunk kellett volna, hogy megint ez lesz a vége” – jegyezte meg.
Kiemelte: a lengyelek Közép-Európa élére álltak ebben az ügyben, Magyarország pedig csatlakozott. Kiharcolták Brüsszelben, hogy ezt a gyakorlatot azonnal szüntessék meg. Ha pedig Brüsszel nem hajlandó lépni, akkor nemzeti hatáskörben megakadályozzák, hogy ezek az áruk bejussanak Magyarországra – tette hozzá.
Jelezte: bár Brüsszel 100 millió eurót ígért rendkívüli támogatásként a gazdáknak, véleménye szerint ebből a pénzből semmit nem fog Magyarország látni. „Ez arra lecke, hogy ki kell állnod a saját érdekeiért” – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök figyelmeztető jelként értékelte, hogy egyetlen vám eltörlése kis híján tönkretette öt ország gazdálkodóit, miközben „mindenki Ukrajna uniós tagságáról beszél”. „Óvatosan ezzel az Ukrán európai uniós tagsággal” – mondta.
Az energiaárak jelentős növekedéséről szólva Orbán Viktor közölte: az ország még mindig képes fenntartani a rezsicsökkentést. Nem szabadulnak el az árak, a családok az átlagfogyasztásig védettek lesznek, de a kormány a kis- és közepes vállalkozások segítésére is törekszik.
Szólt a vármegye- és országbérlet bevezetéséről is, amivel – mint mondta – kiegyenlítődött a támogatás: amit eddig csak a budapestiek kaptak, most a vidékiek is megkapják.
Hangsúlyozta: bár a háborúnak feltehetően nem lesz vége idén, a kormány próbálja fenntartani a családvédelmi intézkedéseket.
Elmondta, az oroszoktól vásárolt energia árában csúszóhatás érvényesül, az árcsökkenés és az emelkedés is két hónapos késéssel érvényesül. Szerinte a legfontosabb, hogy a fűtési szezonra elegendő energia legyen, ami meg is valósul majd a tározók feltöltésével.
Orbán Viktor kitért arra: most hozzák majd nyilvánosságra azt a kezdeményezését kilenc országnak – az élükön Németországgal -, hogy a jövőben térjenek el az Európai Unió alapokmányában lefektetett rendtől, és a tagállamoknak ne legyen lehetőségük önálló külpolitikára. Tehát ha úgy dönt az EU kétharmados többsége, hogy egy külpolitikai döntést meghoz, akkor egyetlen tagállam sem húzhatja ki magát ez alól – mondta.
Hangsúlyozta: ez azt jelenti, hogy megszüntetik az önálló magyar külpolitikát.
Azt mondta: az egész nyugati világban megpróbálják a nemzetek önállóságát, hatáskörét, szuverenitását korlátozni és minél több ügyet elvenni tőlük, hogy majd valahol máshol, a fejük fölött intézzék azokat.
Hangsúlyozta: ez a törésvonal, mert „mi a nemzetek Európájában hiszünk”. Az egyetlen orvosság, ha megerősítjük a nemzeteket, ez a nyugati kultúra, a nyugati versenyelőny alapja, ez tette naggyá a Nyugatot, de a nemzeteket akarják a globalista erők felszámolni – fogalmazott.
A miniszterelnök elmondta: észnél kell lenni a nemzeteknek, különösen egy olyan méretű nemzetnek, mint Magyarország, és „ha nem akarjuk, hogy letapossanak bennünket, akkor ki kell állni a nemzetek Európájának koncepciója mellett”.
A Konzervatív Politikai Akció Konferenciára utalva megjegyezte: ezért voltak itt a „konzervatív barátaink”. Azok találkoztak Budapesten, akiket összeköt ez a gondolat, és készek arra, hogy megvívják a politikai küzdelmet a globális elit és spekulánsok világával szemben.