2024-ben az a cél, hogy a családok legyenek a középpontban 

Budapest, 2023. december 21., csütörtök (MTI) – A cél 2024-ben az, hogy a nagy küzdelmek helyett inkább a családok legyenek megint a politika középpontjában – jelentette ki a miniszterelnök csütörtökön Budapesten nemzetközi sajtótájékoztatón.

Orbán Viktor azt mondta, ha 2023-ban azért küzdöttek és dolgoztak az emberek Magyarországon, hogy amit már korábban elértek, ne veszítsék el, 2024-től azt reméli a kormány, hogy az előrelépés érdekében dolgozhat az ország.

Értékelése szerint 2023 a nagy küzdelmek éve volt: itt volt a háború, a növekvő terrorfenyegetés, a migráció, az infláció és Brüsszel.

Kifejtette, a kormány céljai világosak voltak: a háború esetében Magyarországnak ki kell maradnia a konfliktusból, az Európában felerősödött terrorfenyegetést mindenképpen távoltartani az országtól, a migrációt megfékezni, az inflációt letörni és Brüsszellel megegyezni, „dacára a folyamatos gáncsoskodásnak”.

A miniszterelnök elmondta, az infláció, a háború, a migráció és a terrorfenyegetés kérdésében sikerrel jártak, amit célul tűztek ki, el is érték.

Hozzátette: nagy küzdelmet folytattak a magyar családok is idén, mert a háború magával hozta a szankciókat, az energiaáremelést, ami veszélybe sodorta a nyugdíjak és a bérek értékét.

A nyugdíjak értékét teljes egészében sikerült megvédeni, de úgy látszik, hogy a béreket is nagyobb arányban sikerült megvédeni, mint ahogy az év közepén látszott, amikor volt egy 4-5 százalékos féléves reálbércsökkenés, amit év végére talán egy százalék alá tudnak szorítani – mondta.

A kormány eddig bejelentett, az előrelépésért tett intézkedései között említette az új lakásprogramot, hangsúlyozva: bíznak abban, hogy a csok plusz sok tízezer családnak jelent előrelépési lehetőséget.

Emlékeztetett: elfogadták a munkaadók és a munkavállalók által kötött megállapodást, ami a minimálbérek 10, illetve 15 százalékos emelésére vonatkozik.

Kitért arra is, hogy a kormány a nyugdíjak értékét garantálja, sőt, miután az infláció mértékét magasabbra becsülték, mint amekkora valójában lesz, a nyugdíjak értéke némileg emelkedhet.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a jövő év politikai céljainak középpontjában az európai parlamenti választások állnak. Úgy értékelt: elég általános vélekedés Magyarországon, hogy Brüsszelben a bürokraták „egy buborékban élnek”, „Brüsszel vak”, nem látja a valóságos életet, és elrugaszkodik azoktól a problémáktól, amelyekkel nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában küzdenek az emberek.

A 2024-es EP-választások céljának ezért azt nevezte, hogy kinyissuk Brüsszel szemét, lássa a valóságot, és képes legyen arra, hogy kijavítsa azokat a vezetési hibákat, amelyeket 2023-ban elkövetett.

Orbán Viktor az idei évet a nagy küzdelmek évének, 2024-et pedig a nagy tervek évének nevezte, hozzátéve, hogy az EP-választásokon megpróbálnak Brüsszelben jelentős politikai változást elérni.

Bejelentette: hároméves bérfejlesztési program indulhat a tanároknak és az óvónőknek, januártól várhatóan 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógusok átlagjövedelme.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: „ha a feltételek teljesülnek, és ehhez közel vagyunk, akkor egy hároméves bérfejlesztési programot is meg tudunk indítani a tanárok és az óvónők esetében.”

Kérdésre válaszolva elmondta: a pedagógusbéremeléshez „egy jogi aktus még hiányzik”, Magyarországnak kapnia kell Brüsszelből egy levelet, amely biztosítja a kormányt, hogy a béremelés bizonyos százalékát Brüsszel ki fogja fizetni. Ha a levél megérkezik, a kormánynak kész terve van, hogy mit fog tenni.

A programban 2024. január 1-jétől – vagyis a februári fizetésekben látható módon – 32,2 százalékos béremelést akar a kormány végrehajtani. „Ennél kisebb mértékű, de jelentősebb” emelés lesz 2025. és 2026. január 1-jétől – tette hozzá.

A béremelési program végén a pedagógusok átlagfizetése 800 ezer forint lesz

– mondta.

Megjegyezte: az említett bérek átlagok, a teljesítmény és a földrajzi elhelyezkedés alapján lesznek majd különbségek.

Kijelentette: biztos kudarc lesz a vége a szerdán elfogadott új migrációs brüsszeli paktumnak.

Amíg az Unió nem szánja rá magát, hogy kimondja, amit Magyarország, hogy aki akármilyen jogcímen a területére akar jönni, annak először kérelmeznie kell ezt, a döntésre pedig az határain kívül kell várakoznia, addig akármilyen csomagokat alkot, mindig kudarc lesz a vége.

„Hegyek vajúdnak és egér fog születni, és az se kifelé szalad az unióból, hanem befelé” – fogalmazott.

A miniszterelnök meggyőződése, hogy a magyar szabályozás a „mintaszabályozás”, az egyetlen bizonyítottan működő szabályozás ma egész Európában, amit nem támadnia kellene Brüsszelnek.

A miniszterelnököt a sajtótájékoztatón arra kérték, reagáljon a lengyel köztelevízió vezérigazgatójának felmentésére. Orbán Viktor jelezte, nem akar beavatkozni Lengyelország ügyeibe, de a vita, ami zajlik, nem korlátozódik Lengyelországra. A nyugati demokratikus világban történnek furcsa dolgok, van olyan nagy nyugat-európai „mintademokrácia”, ahol, az egyik legesélyesebb elnökjelöltet bírósági akadályokkal akarják elgáncsolni, és előfordulhat, hogy egy jelentős parlamenti képviselettel rendelkező párt nemzetbiztonsági megfigyelés alatt áll.

„Valami kór rágja” a nyugati demokráciák szervezetét – mondta, megjegyezve, ha mindez Magyarországon történne meg, talán már a NATO-csapatok is bevonultak volna.

A miniszterelnök több kérdést is kapott a legutóbbi uniós csúccsal, Ukrajna csatlakozási tárgyalásaival és támogatásával kapcsolatban. Orbán Viktor felidézte, hogy nyolc órán keresztül próbálkozott meggyőzni a többi tagállamot arról, hogy ne kezdjék el az ukrán csatlakozási tárgyalásokat, mert az hiba lenne.

Úgy fogalmazott: „Magyarország nem tart igényt a Kasszandra-szerepre”, nem gondolja azt, hogy meg fogja tudni mondani, mi fog történni. De vannak tapasztalatai, hiszen pontosan ilyen szembenállás volt a migrációval kapcsolatban is, amivel kapcsolatban nagy baj lett az EU-ban – mutatott rá.

Hozzátette: ha a magyarok hosszú évek után is kitartanak amellett, hogy az ukrán csatlakozás nem jó, akkor még mindig ott van a magyar parlament döntése, amelynek jóváhagyása nélkül Ukrajnát nem lehet felvenni az EU-ba.

Kitért arra is, hogy szerinte a tagság helyett realisztikusabbat, stratégiai partnerséget kellene ajánlani Ukrajnának.

A pénzügyi kérdésekről szólva azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatására van lehetőség az uniós költségvetésen kívül is.

Orbán Viktor közölte, Magyarországnak nem az a célja, hogy blokkoljon dolgokat, hogy nemeket mondjon, hanem hogy igeneket, hogy Brüsszelben jó döntések szülessenek. Nem nevezte jó döntésnek Ukrajna uniós költségvetésen belüli támogatását, mert az veszélybe sodorhatja a büdzsé egyéb rovatait, például a benne lévő magyar pénzeket is.

Az ukránoknak adandó uniós pénzügyi támogatást mi semmilyen magyar pénzügyi kérdéssel nem akarjuk összekötni; az Ukrajnával kapcsolatos magyar álláspont nem azon múlik, felszabadítják-e a magyaroknak járó uniós pénzeket – jelentette ki.

„Az az uniós módszer, hogy bajuk van a magyarokkal, majd megbüntetik a magyarok gyerekeit az Erasmus-programon keresztül, az a magyar lélektől idegen. Rendkívül hitvány dolognak tartjuk, mi ilyet nem csinálunk, különböző dolgokat nem kapcsolunk össze” – emelte ki.

Az ukránok ügyéről nem akkor tudunk megállapodni, ha van pénz Magyarországnak, hanem akkor, ha az a javaslat önmagában értelmes – mondta el, hozzátéve: a legfontosabb, hogy az ukránok támogatása legyen kívül a költségvetésen, és ne kapcsolják össze más költségvetési kérdésekkel.

Emlékeztetett arra, Magyarország azt gondolja, hogy az uniós költségvetés jó, és ha hozzányúlunk, abból csak bajok származnak, ezért mi nem kérünk semmit, csak annyit, hogy ami benne van a költségvetésben, azt hajtsák végre.

Hozzátette, a magyarok pénze benne van a költségvetésben, ezért jár Magyarországnak. „Ha azonban módosítgatni kezdik a költségvetést, akkor a magyar érdek is megjelenik, és ennek megfelelően fogunk tárgyalni” – közölte.

A miniszterelnök továbbra is tűzszünetet szorgalmazott az orosz-ukrán háborúban, minden háború utáni rendezéstől függetlenül. Ezt követően – folytatta – időt kell hagyni a béketárgyalások keretének kialakítására.

Szerinte Európát az a veszély fenyegeti, hogy ha nem kezd tárgyalásokat, akkor a végén az oroszok az amerikaiakkal fognak megegyezni Európa feje felett.

Fontosnak nevezte azt is, hogy Magyarországnak ne legyen közös határa Oroszországgal, hogy Magyarország és Oroszország között „mindig legyen valami, valami államalakulat, ez most Ukrajna volt az elmúlt időszakban”. Ennek a megváltoztatása nem magyar szándékok szerint történt – tette hozzá.

Magyarország olyan lépéshez nem járul hozzá, amely berántja egy háborúba. „Nem akarunk egy szövetségi rendszerbe tartozni egy olyan országgal, amely jelen pillanatban véres háborúkat vív az ország keleti határán” – fogalmazott, jelezve azt is, hogy ez nem „egy önző magyar álláspont”, a NATO is ezt mondja.

Közölte, Ukrajna NATO-tagsága azt jelentené, hogy Magyarországnak holnap reggel kötelező lenne Ukrajnába katonákat küldenie.

Az ukrán elnök meghívásáról úgy nyilatkozott, „egymás mellé sodort minket a szél” az argentin elnök beiktatásán, ahol Volodimir Zelenszkij „tárgyalási ajánlatot tett, amit én elfogadtam”.

Hozzátette: tisztázni kell, miről beszéljenek a felek, mert a kétoldalú kapcsolatokról szóló egyeztetést a két külügyminiszternek kell előkészítenie, Ukrajna uniós tagságának ügyében pedig előbb az uniós minisztereknek kell egyezségre jutniuk.

A jövő februári európai uniós csúcsról a miniszterelnök elmondta, külön lehet választani két ott tárgyalandó kérdéskört: az egyik Ukrajna uniós pénzügyi támogatása, a másik pedig az egyes tagállamok ettől független költségvetés-módosítási igénye.

Az elsőről elmondta: 26 tagállam azt javasolja, hogy négy évre adjunk Ukrajnának 50 milliárd eurót, „ami jelenleg nincs”, így a közösség vegyen fel hitelt, a hétéves uniós költségvetésen keresztül.

Kifejtette: a támogatásra „értelmes időkeretet jelöljünk ki”, hiszen „fogalmunk sincs arról sem, mi lesz negyedév múlva”, annak mértékét az amerikai szerepvállaláshoz kössük, hiszen „egy bizonytalan nagyságrendű kiadás szétzilálja a költségvetésünket”. Kiemelte: a megoldás az volna, hogy mindenki adjon például nemzeti összterméke arányában pénzt.

Mi nem akarunk senkivel közösen hitelt fölvenni – jegyezte meg a miniszterelnök, hangsúlyozva, nem akarjuk újra elkövetni azt a hibát, amelyet a helyreállítási alap esetében, hiszen a koronavírus-járvány elmúlt, de több tagállam még nem jutott hozzá a neki járó összeghez.

Nekünk az a véleményünk, hogy közösen pénzt fölvenni más országokkal, miközben ezekkel az országokkal folyamatos politikai vitánk van, nem észszerű dolog – tette hozzá.

Az uniós költségvetés egyéb módosításaira vonatkozó kezdeményezésekről Orbán Viktor elmondta, ha elkezdődik egy ilyen folyamat, „akkor majd ezt Magyarország is meg fogja tenni”. Ez előttünk áll, ez a következő egy hónapban tisztul majd le – fogalmazott a miniszterelnök.

Arra a kérdésre, hogy a kárpátaljai magyarok jobban járnának-e, ha Ukrajna uniós tag lenne, azt válaszolta: „igen, lehet ezt úgy csinálni, hogy jobban járjanak”.

Azt, hogy Petro Porosenko volt ukrán elnöknek nem engedélyezték, hogy elhagyja országát, mivel az információk szerint a magyar miniszterelnökkel találkozott volna, Orbán Viktor úgy kommentálta: ebben az ügyben megengedőbb, mint a közvélemény általában, mert Ukrajna háborúban áll, ezért rendkívüli szabályokat érvényesítenek, „nincsenek választások, a pártokat lényegében betiltották, a gyakorlatilag a szabad sajtót megszüntették”. Ezt – mint mondta – elfogadandó rossznak tekinti: „egyetlen kritikus szavam sincs ezzel kapcsolatban, mert ha úgy látja az ukrán állam, hogy valakinek a távozása az ország területéről nemzetbiztonsági kockázatot okoz, akkor ennek megfelelően kell eljárni”.

Ugyanakkor megjegyezte: kérdés, hogy ha egy ukrán állampolgár találkozása egy magyar miniszterelnökkel nemzetbiztonsági kockázatot okoz, akkor hogy akar Ukrajna tag lenni az unióban.

Orbán Viktor arra a kérdésre, fenyegeti-e Magyarországot a 7-es cikkely szerinti eljárás, azt válaszolta: nem fenyegeti, hanem az alatt áll. A mostani eljárásnak nem az a célja, hogy Magyarországtól bármilyen jogot elvegyenek – emlékeztetett.

Hozzátette: olyan 7-es cikkely szerinti eljárást, amelynek már az volna a célja, hogy a szavazati jogot elvegyen, az alapszerződés szerint akkor lehet indítani, ha folyamatos jogállami sérelmi veszély van.

Csakhogy az Európai Bizottság éppen most állapította meg, hogy ez elmúlt, most mondta ki, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszer rendben van – idézte fel, hozzátéve: „az egész Európai Unióban a legfrissebb és legjobb minősítésű igazságügyi rendszere Magyarországnak van, most kaptunk róla egy papírt”. Nincs ok arra, hogy ilyen eljárás induljon, tehát ettől nem tart – közölte.

Az uniós támogatásokra vonatkozó kérdésre válaszolva nyilvánosan beismert ténynek nevezte azt, hogy Magyarországot Brüsszelben megzsarolják, a zsarolók az Európai Parlament tagjai, akik azzal fenyegetik az Európai Bizottságot, hogy elmozdítják, ha Magyarországnak mégis ad pénzt.

A kormányfő szerint ezzel szemben nem sokat tudnak tenni. Orbán Viktor közölte, ebben a megzsarolt helyzetben mindent meg fog tenni azért, hogy Magyarország érdekeit érvényesítse.

Elmondta azt is, hogy Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja jelenleg az európai konzervatívok frakciójával folytat tárgyalásokat, a választásig azonban nem adják fel a független státuszukat.

Úgy értékelt: „Brüsszelben a dolgok elviselhetetlenül rosszul mennek”, az unió határain ugyanis nincs béke, az európai gazdaság pedig nem erősödik, hanem az ellenkező irányba halad. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy létrejött egy brüsszeli elit, amelynek egyik része a bal-, a másik a jobboldalon helyezkedik el de valójában „egy brancsban vannak”.

Megszűnt a váltógazdálkodás az európai politikában, ezért ki szeretnék billenteni az európai pártszerkezetet – jelezte, hozzátéve: „az a tervünk, hogy a most megerősödő jobboldaliakkal összefogva kellő vonzerőt gyakoroljunk a jobbközépre”, így elérve egy másfajta migrációs, gazdasági és külpolitika megvalósítását.

A 2024-es magyar EU-elnökségről szólva elmondta, Magyarországra elsősorban közvetítő, mediátor szerep vár. „Hogy emellett hogyan tudjuk ellátni a nemzeti érdekvédelmet, az egy nehéz kérdés” – tette hozzá.

A kormányfő szomorúnak nevezte a visegrádi országok együttműködésének helyzetét, értékelése szerint a V4 részben belső nehézségek, részben külső nyomás miatt szétesett, most azon dolgoznak, hogy hogyan tudják újra összerakni. Hozzátette: van remény arra, hogy a cseh elnökség alatt még februárban lesz végre miniszterelnöki találkozó, ahol újra megfontolhatják, hogy a megváltozott körülmények közepette van-e még realitása ennek a közép-európai stratégiának. Emlékeztetett: a V4-et azzal a céllal hozták létre, hogy Európában ne egy francia-német tengely döntsön minden fontos ügyben, hanem Közép-Európának is legyen hangja.

A magyar-szlovák határon az elmúlt hónapokban tapasztalható migrációs nyomásra vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán Viktor visszautasította, hogy a határvédelem minősége tekintetében bármilyen ingadozás történt volna az elmúlt időszakban. Kijelentette: nem felel meg a valóságnak az a „sanda föltételezés”, hogy Magyarország politikai okokból a határzár szövését időnként ritkábbá, máskor pedig sűrűbbé tenné.

„Annyit nyújtunk, amit tudunk” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a katonák, a rendőrök és a határőrök is csak a legelismerőbb szavakat kaphatják, mindent megtesznek a határ védelme érdekében.

A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történt közelmúltbeli kínai találkozójáról azt mondta, „szándékegybeesés” volt a megbeszélés. Cáfolta azokat a sajtóhíreket, hogy nem tudott kitérni a találkozó elől, mondván „a magyar miniszterelnök mindenki elől ki tud térni”.

Kijelentette: nem kényszerek hatására cselekszik a külpolitikában, a szuverén magyar államot képviseli.

Arra a kérdésre, hogy tervez-e Vlagyimir Putyinnal kétoldalú találkozót, közölte: erre egyik félben sincs szándék.

A svédek NATO-csatlakozásának ratifikálásával kapcsolatban hangsúlyozta, „nincs török-magyar megállapodás” erről. A két ország egymástól függetlenül hozhat döntést az ügyben, és a magyar parlament ehhez ragaszkodik is – közölte, megjegyezve, a kormány tehet ígéretet időpontokra, de azt a parlament fogja meghatározni.

Szerinte a képviselőknek „nincs nagy gusztusuk a döntéshez”. Ennek az az oka, hogy amikor a finnek csatlakozását jóváhagyta a magyar parlament, a rá következő napon a finn kormány beperelte Magyarországot az unióban egy másik ügyben – részletezte.