Vasárnap a nemzeti egység nevében csak a békére szabad szavaznunk!

Kalocsa, 2024. június 6., csütörtök (MTI) – A békés fejlődés és a hídépítők kormányának nevezte a kabinetet a miniszterelnök csütörtökön, a Kalocsa-Paks Duna-híd átadóünnepségén, ahol arról is beszélt, hogy Európa a háborús készülődés állapotában van, ezért a vasárnapi választáson a nemzeti egység nevében csak a békére szabad szavazni.

Orbán Viktor kiemelte: a Tomori Pál néhai kalocsai érsek és magyar hadvezér nevét viselő új Duna-híd nem csupán a folyó két partját összekötő közlekedési műtárgy, hanem mementó, acélból és betonból készült óriási felkiáltójel. „Arra emlékeztet bennünket, magyarokat, hogy mekkora veszedelmet jelent a széthúzás”, különösen háború idején – tette hozzá.

Kijelentette: ha nem tartunk össze, „akkor idegen hatalmak játszóterévé válunk, országunk értelmetlenül pusztul, hosszú időre kiírjuk magunkat a történelemből, mert a sorsunk irányítását kiveszik a kezünkből”. Ez a figyelmeztetés ma, amikor Európa a háborús készülődés állapotában van, újra időszerű – jelezte.

Meg kell őriznünk az egységet, úgy, hogy újra és újra kinyilvánítjuk. Ezért vasárnap, június 9-én „a nemzeti egység nevében csak a békére szabad szavaznunk” – jelentette ki.

Emlékeztetett: egy választási kampány kellős közepén vannak, komoly munka vár rájuk a hátralévő három napban. Az átadáson jelenlévőket arra biztatta: álljanak ki a Fidesz-KDNP jelöltjei mellett, és tegyenek bele „apait-anyait” a kampányba. A választási kampánynak olyan a természete, mint a sportmérkőzéseké: „mindig a végén van vége” – idézett a Rocky című filmből.

A kormányfő a Kalocsa-Paks híd megépülését összetett, átgondolt, hosszú távra szóló országfejlesztési, országépítési terv részének nevezte, hangsúlyozva: Magyarország a békés építkezés korszakát éli, a kabinet pedig a békés fejlődés, a hídépítők kormánya.

Értékelése szerint a nemzeti kormány hídátadásban az utóbbi években profivá vált: 2010 óta tizenkilenc hidat építettek, míg korábban a szocialisták ötöt. „Jól láthatóan itt is kirajzolódik a modern magyar politika aranymetszése: kétharmad, egyharmad, de ez legalább egy értelmes politikai verseny” – jegyezte meg.

Közölte: a kormány feltett szándéka, hogy a Zalaegerszeg-Székesfehérvár-Kecskemét-Debrecen tengelyvonaltól délre minél több beruházást, ipari vállalkozást telepítsen, amihez utakra és hidakra van szükség.

Mint mondta, meggyőződése, hogy a dél-magyarországi térségek jelentősége felértékelődik a jövőben, és ebben kulcsszerepet játszik a Szerbia és Magyarország közötti áruforgalom és kereskedelem, ami a „Nyugat kapujává” teszi ezt a térséget. A terv részeként az M6-os autópályát elviszik, elvitték a határig, összekötve ezzel a horvát-szlavón területeket Magyarországgal – közölte.

A következő lépés az lesz, hogy a Szerbiából érkező forgalmat és nyomában a logisztikai központokat, beruházásokat, a termelési egységek jelentős részét átterelik ebbe a térségbe, hogy ezzel bekössék Paks és Kalocsa környékét egy gyorsan fejlődő régióba.

Orbán Viktor kitért arra is, az ország legfontosabb stratégiai jellegű beruházásaiból kettő is ezen a környéken épül: Pakson lesz az új atomerőmű, és Kalocsától nem messze halad majd el a Budapest-Belgrád vasútvonal, ami ennek a magyar országépítési programnak az egyik legfontosabb építőköve.

Jelezte azt is: a következő híd Mohácsnál fog megépülni.

A Kalocsa-Paks híd felépülése kapcsán köszönetet mondott Filvig Géza (Fidesz-KDNP-Kalocsa Jövőjéért Egyesület) kalocsai és Szabó Péter (Fidesz-KDNP) paksi polgármesternek, valamint Süli Jánosnak (KDNP) és Font Sándornak (Fidesz), a térség országgyűlési képviselőinek, valamint a beruházást végző Szíjj László vállalkozónak is, hangsúlyozva, hogy a híd nemcsak a paksiak és a kalocsaiak, de egész Magyarország javára válik majd.

Úgy vélte: a magyar ember a „pusztai népekre jellemző módon” minden irányban akar létezni, teret kitölteni, kapcsolódni a sajátjaihoz és a külvilághoz, ám Kalocsa és Paks mostanáig nem egymáshoz kapcsolódni. A Sárköz eddig távol esett az autópályáktól, de a kormány feladatának érezi, hogy a belső területeket felszabadítsa és bekapcsolja az ország vérkeringésébe. „Amikor ezt tesszük, az ország rejtett aranytartalékait szabadítjuk fel, így nem csak a helyiek életminősége javul, hanem erősödik az egész magyar gazdaság is” – fogalmazott.

Orbán Viktor felidézte, hogy 2010-ben fejlettség tekintetében egyfajta nyugat-kelet típusú megosztottság volt Magyarországon; nyugaton voltak a nagy gyárak, ez a terület adta az ipari termelés, a gazdasági növekedés oroszlánrészét, ide értve a paksi atomerőművet is.

Ez nemcsak természetellenes, hanem igazságtalan és káros az ország egésze szempontjából – hangsúlyozta, hozzátéve: ezért építették ki Észak-Magyarországon a Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen ipari háromszöget, amely felszabadította a térségben rejlő gazdasági erőt.

A hatalmas fejlesztések már zajlanak, befejezésük belátható közelségbe került. Elkészültük után az észak-magyarországi világ egy más gazdasági minőséget képvisel majd – mutatott rá.