Budapest, 2023. február 24., péntek (MTI) – Az ukrajnai háborút „minden józan számítás szerint” nem lehet megnyerni, ezért is van szükség mihamarabbi tűzszünetre – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az Oroszország és Ukrajna között zajló konfliktussal kapcsolatban a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken. Hozzátette: ezt követően lehet elkezdeni a béketárgyalásokat, amelyek végén kiderül, hogy milyen béke születik. Orbán Viktor „békepárti szövegnek” nevezte az ENSZ közgyűlése által csütörtökön elfogadott, az ukrajnai békét sürgető határozatot, megjegyezve, a világban ez a többségi álláspont a konfliktussal kapcsolatban. A kormányfő hangsúlyozta: Oroszország nem tudja megnyerni a háborút, mert olyan mennyiségű fegyvert, energiát és pénzt mozgósít a Nyugat Ukrajna mögé, hogy „emberi számítások szerint” valószínűtlen megnyerni egy ilyen erővel szemben egy nyílt katonai konfliktust. Hozzátette: ez fordítva is igaz, téved, aki azt gondolja, hogy Oroszországot, amely atomhatalom, meg lehet verni. „Tehát egyik fél sem tudja megnyerni ezt a háborút. Csak az áldozatok száma fog folyamatosan növekedni százával, ezrével, tízezrével”. Ezért a józan álláspont azt mondja, hogy tűzszünet – mondta. A kormányfő az orosz-ukrán háború kitörésének egyéves évfordulója kapcsán azt is hangsúlyozta: túl azon, hogy rengetegen halnak meg, és felfoghatatlan mennyiségű érték vész oda, ami igazán nehézzé teszi a helyzet kezelését, az az, hogy nem világos, mi a hadicél. Úgy folytatta: amikor egy háborúban, amikor a hadicélok tekintetében tisztázatlanság van, akkor nagyon könnyű eltévedni, mert nincs mihez mérni azokat a döntéseket, amelyben az ember áldozatokat vállal a saját nemzete és a saját polgárai kárára is. Hozzátette: Ukrajna a szabadságát védi, hiszen őt támadták meg, és el akarja hárítani a vele szembeni agresszió következményeit, de nem világos, hogy pontosan ez mit is jelent. Előbb-utóbb Oroszország területére mérnek-e katonai csapást az ukránok, meddig akarják visszaszorítani az orosz csapatokat, a Krím-félsziget ostrom alá kerül vagy nem? – sorolta a kérdéseket a miniszterelnök. A háborúba való belesodródás oka nemcsak az, hogy „hibás döntést hoztunk mi nyugatiak”, amikor a konfliktus lokalizálása helyett ezt egy összeurópai háborúvá emeltük, hanem azt a hibát is elkövettük, hogy magunk számára sem tisztáztuk, hol van a segítségnyújtás határa Ukrajna számára – folytatta Orbán Viktor, megjegyezve, ehelyett minden európai uniós dokumentumban az olvasható, hogy „akármeddig is tart, akármibe is kerül”. Így nehéz háborúzni – hangsúlyozta. A miniszterelnök úgy értékelt: az európaiak folyamatosan sodródni fognak a háborúba, és nincs messze, amikor már olyan javaslatokról fog a magyar közvélemény hallani, hogy békefenntartó erők vagy valamilyen katonai csapatok kellenek Ukrajna területére. Ugyanakkor leszögezte: a NATO – amelynek Magyarország is tagja – védelmi és nem háborús szövetség, nincs olyan passzus az alapokmányában, hogy a szervezetnek joga lenne, a tagállamoknak pedig kötelezettsége lenne részt venni olyan katonai akciókban, amely egy nem NATO-tagország közös megtámadását irányozza elő. NATO-tagállamok, ha akarnak, a NATO keretén kívül létrehozhatnak ilyen háborús szövetségeket, de nem rángathatják bele azokat a NATO-tagokat, akik egyébként nem akarnak ebben részt venni – hangsúlyozta. Magyarország pozíciója jogi és erkölcsi értelemben azon a tényen nyugszik, hogy a NATO egy védelmi szövetség és nem háborús – jelentette ki. Felhívta a figyelmet arra: nincs benne a közbeszédben, hogy a háború érinti a kárpátaljai magyar közösséget is. Miközben Magyarországot bírálják Brüsszelben, és nyomást gyakorolnak rá, mi vagyunk az egyetlen ország az Európai Unióban, amely ugyan se nem orosz, se nem ukrán, mégis emberáldozatot kénytelen hozni – tette hozzá. Több tiszteletet a kárpátaljai magyaroknak Brüsszelben, Washingtonban és Kijevben is! – hangoztatta. A kormányfő arról is beszélt: ha Svédország és Finnország azt várja Magyarországtól, hogy legyen tisztességes, és járuljon hozzá a NATO-tagságukhoz, akkor ezen országok is legyenek azok, és ne terjesszenek valótlanságot Magyarországról. Hangsúlyozta: a kormány a két ország tagságának támogatására kérte az Országgyűlést, azonban a kormánypárti frakciók egy része „nem túl lelkes”. Többek között azért, mert ezen államok nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek a demokráciánkról, a nálunk lévő jogállamiságról – jelezte. Hozzátette: másik részük pedig azt mondja, hogy kockázatos, hogy egy több mint ezer kilométer hosszú közvetlen határérintkezés jönne létre Oroszország és Finnország között. Orbán Viktor elmondta azt is, Törökország aggálya, hogy szerintük Svédországban olyan terrorista szervezetek működnek, amelyek Törökország ellen dolgoznak. Ők is a szövetségeseink, az ő hangjukat is meg kell hallanunk – fogalmazott Törökország fenntartásairól a miniszterelnök. Orbán Viktor miniszterelnök a rádióinterjúban arról is beszélt: Magyarország a szankciók miatt megugró energiaárak következtében tavaly 4 ezer milliárd forinttal többet fizetett ugyanolyan mennyiségű energiáért, mint egy évvel korábban; volna helye ennek a pénznek, azonban egy rossz brüsszeli döntés eredményeképpen ezt az összeget „kiveszik a magyarok zsebéből”, velünk fizettetik meg a rossz szankciós döntés árát. Hangsúlyozta: márciusban lassulni fog az áremelkedés üteme, decemberben már egyszámjegyű lesz az infláció. Közölte, a kormány meghozta azokat az intézkedéseket – húsz döntést -, amelyeket az inflációval szemben meg lehet és meg kell hozni.