Ukrajna felvétele tönkreteszi Magyarországot 

Budapest, 2025. április 11., péntek (MTI) – A vámháború „egy taktikai kérdés”, és hónapokon belül le fog zárulni – hangsúlyozta a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken Orbán Viktor miniszterelnök.

Emlékeztetett arra, hogy Donald Trump amerikai elnök már a választások előtt megmondta, hogy újra fogja szabni a világkereskedelmet és Amerika pozícióit minden országgal szemben javítani fogja. Különösen azon országokkal szemben, ahol az amerikaiak szerinte veszteséget szenvednek.

Orbán Viktor úgy nyilatkozott Donald Trumpról: „a világ most azon van meglepődve, hogy azt csinálja egyébként, amit ígért”, majd arról beszélt, számos egyensúlytalanság létezik a világkereskedelemben, az amerikai elnök ezeket egyenként megvizsgálva azt ígéri, hogy kijavítja azokat.

A végén majd az amerikaiak mindenkivel egyenként meg fognak állapodni és kialakul egy új egyensúly, egy új helyzet. Ez egy-két hónapig tart. Ezt én nem tartom egy hosszú ideig velünk élő dolognak – tette hozzá Orbán Viktor.

Közölte: a vámháború hamarosan vámbékébe megy majd át, mert amint a megállapodások megszülettek, akkor már nem vámháborúról beszélünk majd, hanem vámbékéről. Egyébként Magyarországnak is ez az érdeke.

„Ezzel szemben az Ukrajna európai uniós tagsága, az itt marad velünk, hosszú évekig napirenden lesz, és ha nem tudjuk megvédeni tőle magunkat, akkor velünk marad a következő évtizedekben is, és tönkretesz bennünket. Tehát ma a figyelmünket, meg az energiánkat leginkább az ukrán EU-s tagságra kell fordítani, és a szakemberekre kell hagyni a vámháború kérdését” – mondta Orbán Viktor.

Kiemelte, hogy magas inflációs korszakban vagyunk, és ennek az oka leginkább az orosz-ukrán háború.

Az infláció tartós, hosszú távú letörésének legjobb módja a béke – jelentette ki, hozzátéve, az Európai Unió egyetlen dolga, hogy támogassa az amerikai elnököt béketörekvéseiben.

Hangsúlyozta: a konfliktusra való készülődéssel, majd a háború kirobbanásával ugrottak meg az árak. Nekünk a békére várakozva is lépéseket kell tennünk az infláció ellen – fogalmazott Orbán Viktor, emlékeztetve arra, hogy a kormányzat a háború elején ársapkákat vezetett be, eredménnyel, most pedig az árrést szabályozzák. A kormány éppen azon dolgozik, hogy az élelmiszereken túl más kiskereskedelmi termékeknél is alkalmazzuk ugyanezt a módszert – jelentette ki.

Megemlítette, hogy a kormányzat sikerrel tárgyalt a telekommunikációs cégekkel, így azok nem fogják emelni jövő júliusig áraikat és visszaviszik azokat az év eleji szintre.

Úgy látom, hogy nagyon közel vagyunk vagy már meg is állapodtunk a bankokkal, hogy a bankolás költségeit sem szabad emelni – az inflációra hivatkozva sem – az előttünk álló időszakban – jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, hasonló megállapodásra törekedtek az élelmiszer-kereskedőkkel is, de ott nem jártak sikerrel.

Kijelentette, ezek a lépések mindenki számára világossá tették, hogy „vége van annak a korszaknak, amikor a háborúra vagy az inflációra hivatkozva ki lehet zsebelni a magyarokat”, az állam be fog avatkozni az árkialakítás rendszerébe, „ha abnormális helyzetek jönnek létre”. A kormány elszánt, meg fogja védeni a családokat, meg fogja védeni az embereket – fogalmazott, hozzátéve, ez az érintettek számára is egyértelművé teszi, hogy jobb megállapodni a kormányzattal. Kicsiben azt csináljuk, amit Donald Trump nagyban – összegzett.

Orbán Viktor a Tisza Párt EP-képviselőjének kijelentésére vonatkozó kérdésre azt mondta: az EP-képviselőket a magyar emberek azért választották meg, hogy Brüsszelben Magyarország érdekét képviseljék, sőt, ha kell harcoljanak Magyarországért. Jelezte: miniszterelnökként ő maga is harcol a magyarok érdekeiért, így a Magyarországnak járó EU-s források felét már kiharcolta, az már a számlánkon van.

Ugyanakkor a Tisza pártosok „nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék rá, sőt ez a céljuk, sőt örülnek, hogy ha Magyarországon rosszul mennek a dolgok, mert (…) azt mondják, hogy ez jó az ellenzéknek”.

Úgy értékelt: az elmúlt 30 évben minden ellenzéki párt kikérte volna magának, hogy azzal lehessen hírbe hozni, hogy neki annál jobb, minél rosszabb az országnak.

Most viszont „ezt belemondják pacekba a képünkbe”, hogy nemcsak, hogy ezt csinálják, hanem büszkék arra, hogy minél rosszabb az országnak, annál jobb lesz nekik, annál hamarabb kerülnek hatalomra és ezt ráadásul egy idegen hatalommal, a brüsszeli bürokratákkal összeesküdve csinálják meg. Hozzátette: erről Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök őszödi beszéde jut az eszébe, amiről azt mondták, hogy az egy igazságbeszéd. Most a Tisza Párt pedig azt próbálja meg elmagyarázni, hogy az a helyes dolog, hogyha Brüsszelben egy képviselő a saját hazája ellen dolgozik. „Azt hiszem, hogy ez az a pillanat, amikor megnyílik a föld az ember lába alatt és eltűnik a süllyesztőben” – fogalmazott.

Álláspontja szerint kétfajta módon lehet egy választást megnyerni: valaki vagy egy jó programmal áll ki az emberek elé bizalmat kérve, vagy pedig azért szurkol, hogy az országnak rosszul menjen és akkor előbb-utóbb majd úgyis változást akarnak az emberek. Hozzátette: semmire se tartja az olyan embereket, akik a második forgatókönyv alapján akarnak kormányra kerülni. Hangsúlyozta: a politika nem a hatalomról, hanem az országról szól, az embereket, Magyarországot kell szolgálni. Aki hatalomért és pénzért bármire képes, abban sosem szabad megbízni – jelentette ki.

A miniszterelnök fontosnak tartotta, hogy Magyarországon az ország jövőjét meghatározó kérdésekben mindenki elmondhatja a véleményét. Ez nem pusztába kiáltott szó, hanem kellő súllyal mondhatja el – mutatott rá.

Kiemelte, ha visszatekintenek, akkor azt látják, hogy ez így volt a migráció kérdésében is. Mi vagyunk az egyetlen európai ország, ahol népszavazást tartottak a migrációról – idézte fel. Kitért arra, hogy ez volt a gyermekvédelem ügyében is, ami nagy kihívás egész Európában, hogyan képzeljük el a jövőnket, a társadalmunk, a családjaink, a közösségeink életét. Itt is Magyarország volt az egyetlen ország, ahol az emberek elmondhatták a véleményüket – hangsúlyozta.

Rámutatott: itt van az asztalon a harmadik nagy kérdés, ami alapvetően fogja meghatározni Magyarország sorsát a következő évtizedekben. Ez úgy hangzik, hogy fölveszik-e Ukrajnát az Európai Unióba. Ha fölveszik, annak is vannak következményei, és ha ezt sikerül elhárítani, annak is vannak következményei, ez egy döntő ügy.

Orbán Viktor kiemelte, meggyőződésük – neki személyesen is -, hogy Ukrajna felvétele tönkreteszi Magyarországot, a magyar családokat, fölemészti azokat a gazdasági eredményeket, amelyeket az elmúlt 15 évben sikerült elérni.

Hangsúlyozta: erről minden magyarnak lehet eltérő véleménye vagy akár az övével egyező is. Az a fontos, hogy legyen egy közös vélemény, legyen világos, hogy ebben az európai viták középpontjában most éveken keresztül ott álló, fontos ügyben mi a magyarok álláspontja, amit aztán Brüsszelben majd képviselni kell.

Kitért arra is, hogy Brüsszelben harcolnak a magyar érdekekért, de nem minden magyar párt teszi ezt. „Nekik vannak gazdáik Brüsszelben”, vannak olyan magyar pártok, amelyek valamifajta Magyarország-föloldódását eredményező, nagy európai államban gondolkodnak, ahol a brüsszeli birodalmi központ döntéseit kellene végrehajtani Magyarországon. Ezért Ukrajna tagságát is támogatják, hiszen Brüsszel ezt akarja – fejtette ki.

Orbán Viktor rögzítette: ezzel szembe kell fordulni, meg kell harcolni azért a lehetőségért, hogy ne veszítsük el mindazt, amiért dolgoztunk és hogy maradjanak nyitva gazdasági lehetőségek Magyarország számára. Meg kell harcolnunk azért, hogy senki ne tehesse kockára a gazdasági eredményeket, ne kelljen vállalni a mezőgazdasággal járó kockázatokat és számos közbiztonsággal, közrenddel kapcsolatos kockázatot a magyaroknak, amit egyébként magával hozna Ukrajna európai uniós tagsága – hangsúlyozta. Ez a csata zajlik Brüsszelben, ez lesz a következő nem néhány hónap, hanem néhány év folyamatos, legnagyobb téttel bíró küzdelme – hangsúlyozta.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy még mindig napirenden van a háború kérdése, mert bár az amerikaiak „befordultak a béke feliratú utcába” – ahol mi is várakozunk -, de a brüsszeliek még a „háború feliratú táblát követik”. Láthatóan Európa a háború folytatására készül, azt mondják, hogy Ukrajna ezt a háborút megnyerheti, és az európai uniós tagság hozzásegítheti Ukrajnát ahhoz, hogy megnyerjék azt.

Ez a lehető legrosszabb gondolat, Ukrajna ezt a háborút nem tudja megnyerni – rögzítette Orbán Viktor, hozzátéve: az európai uniós tagság nem lehet egy háborús eszköz. A tagság megadása egy új tagállamnak a békét kell, hogy szolgálja, nem pedig a háború folytatását. De a brüsszeliek azt gondolják, hogy ha fölvesszük Ukrajnát a háborúba, akkor tovább lehet folytatni a háborút – közölte.

Orbán Viktor emlékeztetett arra is: a liberális közgazdászok rendszeresen megírják, hogy nem észszerű faluban lakni, falusi méretekben szervezni a szolgáltatásokat, minden sokkal praktikusabb és olcsóbb lenne, ha mindenki beköltözne a nagyvárosokba.

„Ez messze van attól a gondolkodástól, amit mi képviselünk, mert szerintünk falun élni jó, sőt igazán minőségi életet valószínűleg falun lehet élni” – fogalmazott.

Felidézte: sikerült kialakítani a kommunista rendszerben egy olyan érzést, hogy a falu fejletlen, a város meg fejlett, a városiak műveltek, a falusiak meg nem. „Én egy 1800 lelkes faluból jövök. Remélem, élő példája vagyok ennek a cáfolatnak” – jegyezte meg.

Kiemelte, hogy falun is nagyon sok jó képességű, dolgozni akaró és előretekintő ember születik és él.

Közel vagyunk ahhoz, hogy a városi szolgáltatások elérhetők legyenek szinte teljes körűen a falvakban, ahol pedig ez még nem így van, ott dolgozik ezen a kormány.

Legyenek boltok, legyenek kiskocsmák, legyenek pénzautomaták, legyen autópálya, autóút, amit 20-30 percen belül mindenki el tud érni, legyen jó iskola – ha ott a faluban nem, akkor az iskolaközpont legyen elérhető közelségben és akkor legyen iskolabusz -, legyen egészségügyi szolgáltatás, legyen körzeti megbízott, aki a nap 24 órájában elérhető a faluban – sorolta.

Hozzátette, rengeteg energiát fordítanak arra, hogy a falun élők egyenjogú polgárai lehessenek az országnak, a falusiak saját környezetükbe és jövőbe vetett hitük megerősödjön; a Magyar falu program ebből a szempontból sikeres. „Hogy minden szolgáltatást sikerült-e már odavinnünk, erre nem tudok egyértelmű igennel válaszolni. Sokat odavittünk, de van még sok munkánk” – jelezte a miniszterelnök.

Orbán Viktor a családok fontosságáról szólva hangsúlyozta, amikor az ember családot alapít, akkor nemcsak a saját személyes boldogságát szolgálja, hanem annak a közösségének a jövőjét is, ahová tartozik.

Kiemelte: Ezért az édesanyákat nemcsak amiatt kell megbecsülni, mert egy nagyon nehéz feladatra vállalkoznak, hanem azért is, mert olyasmit vállalnak, ami az egész közösség számára fontos – jelezte.

Ha ez így van, akkor nem igazságos az a helyzet, hogy akinek gyermeke van, az rosszabbul él, mint az, akinek nincs gyermeke – mutatott rá.

Kiemelte, ha visszatekintenek, akkor azt látják, hogy ez így volt a migráció kérdésében is. Mi vagyunk az egyetlen európai ország, ahol népszavazást tartottak a migrációról – idézte fel. Kitért arra, hogy ez volt a gyermekvédelem ügyében is, ami nagy kihívás egész Európában, hogyan képzeljük el a jövőnket, a társadalmunk, a családjaink, a közösségeink életét. Itt is Magyarország volt az egyetlen ország, ahol az emberek elmondhatták a véleményüket – hangsúlyozta.

Rámutatott: itt van az asztalon a harmadik nagy kérdés, ami alapvetően fogja meghatározni Magyarország sorsát a következő évtizedekben. Ez úgy hangzik, hogy fölveszik-e Ukrajnát az Európai Unióba. Ha fölveszik, annak is vannak következményei, és ha ezt sikerül elhárítani, annak is vannak következményei, ez egy döntő ügy.

Orbán Viktor kiemelte, meggyőződésük – neki személyesen is -, hogy Ukrajna felvétele tönkreteszi Magyarországot, a magyar családokat, fölemészti azokat a gazdasági eredményeket, amelyeket az elmúlt 15 évben sikerült elérni.

Hangsúlyozta: erről minden magyarnak lehet eltérő véleménye vagy akár az övével egyező is. Az a fontos, hogy legyen egy közös vélemény, legyen világos, hogy ebben az európai viták középpontjában most éveken keresztül ott álló, fontos ügyben mi a magyarok álláspontja, amit aztán Brüsszelben majd képviselni kell.

Kitért arra is, hogy Brüsszelben harcolnak a magyar érdekekért, de nem minden magyar párt teszi ezt. „Nekik vannak gazdáik Brüsszelben”, vannak olyan magyar pártok, amelyek valamifajta Magyarország-föloldódását eredményező, nagy európai államban gondolkodnak, ahol a brüsszeli birodalmi központ döntéseit kellene végrehajtani Magyarországon. Ezért Ukrajna tagságát is támogatják, hiszen Brüsszel ezt akarja – fejtette ki.

Orbán Viktor rögzítette: ezzel szembe kell fordulni, meg kell harcolni azért a lehetőségért, hogy ne veszítsük el mindazt, amiért dolgoztunk és hogy maradjanak nyitva gazdasági lehetőségek Magyarország számára. Meg kell harcolnunk azért, hogy senki ne tehesse kockára a gazdasági eredményeket, ne kelljen vállalni a mezőgazdasággal járó kockázatokat és számos közbiztonsággal, közrenddel kapcsolatos kockázatot a magyaroknak, amit egyébként magával hozna Ukrajna európai uniós tagsága – hangsúlyozta. Ez a csata zajlik Brüsszelben, ez lesz a következő nem néhány hónap, hanem néhány év folyamatos, legnagyobb téttel bíró küzdelme – hangsúlyozta.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy még mindig napirenden van a háború kérdése, mert bár az amerikaiak „befordultak a béke feliratú utcába” – ahol mi is várakozunk -, de a brüsszeliek még a „háború feliratú táblát követik”. Láthatóan Európa a háború folytatására készül, azt mondják, hogy Ukrajna ezt a háborút megnyerheti, és az európai uniós tagság hozzásegítheti Ukrajnát ahhoz, hogy megnyerjék azt.

Ez a lehető legrosszabb gondolat, Ukrajna ezt a háborút nem tudja megnyerni – rögzítette Orbán Viktor, hozzátéve: az európai uniós tagság nem lehet egy háborús eszköz. A tagság megadása egy új tagállamnak a békét kell, hogy szolgálja, nem pedig a háború folytatását. De a brüsszeliek azt gondolják, hogy ha fölvesszük Ukrajnát a háborúba, akkor tovább lehet folytatni a háborút – közölte.

Orbán Viktor emlékeztetett arra is: a liberális közgazdászok rendszeresen megírják, hogy nem észszerű faluban lakni, falusi méretekben szervezni a szolgáltatásokat, minden sokkal praktikusabb és olcsóbb lenne, ha mindenki beköltözne a nagyvárosokba.

„Ez messze van attól a gondolkodástól, amit mi képviselünk, mert szerintünk falun élni jó, sőt igazán minőségi életet valószínűleg falun lehet élni” – fogalmazott.

Felidézte: sikerült kialakítani a kommunista rendszerben egy olyan érzést, hogy a falu fejletlen, a város meg fejlett, a városiak műveltek, a falusiak meg nem. „Én egy 1800 lelkes faluból jövök. Remélem, élő példája vagyok ennek a cáfolatnak” – jegyezte meg.

Kiemelte, hogy falun is nagyon sok jó képességű, dolgozni akaró és előretekintő ember születik és él.

Közel vagyunk ahhoz, hogy a városi szolgáltatások elérhetők legyenek szinte teljes körűen a falvakban, ahol pedig ez még nem így van, ott dolgozik ezen a kormány.

Legyenek boltok, legyenek kiskocsmák, legyenek pénzautomaták, legyen autópálya, autóút, amit 20-30 percen belül mindenki el tud érni, legyen jó iskola – ha ott a faluban nem, akkor az iskolaközpont legyen elérhető közelségben és akkor legyen iskolabusz -, legyen egészségügyi szolgáltatás, legyen körzeti megbízott, aki a nap 24 órájában elérhető a faluban – sorolta.

Hozzátette, rengeteg energiát fordítanak arra, hogy a falun élők egyenjogú polgárai lehessenek az országnak, a falusiak saját környezetükbe és jövőbe vetett hitük megerősödjön; a Magyar falu program ebből a szempontból sikeres. „Hogy minden szolgáltatást sikerült-e már odavinnünk, erre nem tudok egyértelmű igennel válaszolni. Sokat odavittünk, de van még sok munkánk” – jelezte a miniszterelnök.

Orbán Viktor a családok fontosságáról szólva hangsúlyozta, amikor az ember családot alapít, akkor nemcsak a saját személyes boldogságát szolgálja, hanem annak a közösségének a jövőjét is, ahová tartozik.

Kiemelte: Ezért az édesanyákat nemcsak amiatt kell megbecsülni, mert egy nagyon nehéz feladatra vállalkoznak, hanem azért is, mert olyasmit vállalnak, ami az egész közösség számára fontos – jelezte.

Ha ez így van, akkor nem igazságos az a helyzet, hogy akinek gyermeke van, az rosszabbul él, mint az, akinek nincs gyermeke – mutatott rá.