Teljesen megváltozhat a magyar-amerikai politikai együttműködés
2016. november 11.
A magyar-amerikai politikai együttműködés teljes megváltozására számít Orbán Viktor azzal, hogy a republikánus Donald Trump győzött az amerikai elnökválasztáson. A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról is beszélt, hogy ellenzék átállt Brüsszel oldalára, miután az ellenzéki pártok nem támogatták a parlamentben a bevándorlással kapcsolatos alaptörvény-módosítást.

A kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kifejtette: Magyarország gazdasági, biztonsági kapcsolatai eddig is erősek voltak az Egyesült Államokkal, a politikai együttműködés azonban állandóan zátonyra futott a demokrata párti washingtoni kormányzattal, az ugyanis egy „valóságtól elrugaszkodott liberális művilágban élte az életét”, amelyet másokra – köztük Magyarországra – is rá akart kényszeríteni. Egy demokrata párti ideologikus gondolkodásmódot követett, demokráciát akart exportálni a világban úgy, ahogyan ő érti a demokráciát, és támogatta a világban zajló bevándorlási folyamatot – mondta.

Arra a felvetésre, hogy a demokrata kormányzat „különösebben nem veregette a magyar kormány vállát”, és számít-e változásra ebben, azt felelte: 180 fokosra.

Jobb hely lesz a világ az új amerikai elnökkel, erre komoly esélyünk van

– jelentette ki Orbán Viktor, aki azt is mondta, hogy „egy új korszak küszöbén léptünk át”. Szerinte a Brexit „kopogtatás volt ezen az ajtón, de most a küszöbön is átléptünk”, „a valóság győzött”.

Donald Trump várható politizálásáról szólva a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a kampány és a kormányzás két különböző dolog. Magyarország egy racionális, higgadt, átgondolt amerikai külpolitikában érdekelt – jelezte.

Arra a felvetésre, hogy Donald Trump a kampányban úgy nyilatkozott a szabadkereskedelmi tárgyalásokról, hogy ő azt ebben a formában nem támogatja, Orbán Viktor úgy reagált: „mi sem, akkor ebben egyetértünk”.

Megjegyezte, a jövőben az európai biztonság is más lesz, „többet kell áldoznunk a saját biztonságunk megvédésére”, a megválasztott amerikai elnök ugyanis világossá tette, hogy „nem hajlandó tovább ugyanazt a cechet fizetni, mint eddig”. „Nekünk is jót fog tenni, ha komolyabban állunk a biztonság kérdéséhez, és nem tekintjük azt olyannak, mint amit valaki más a kontinensen kívülről egy hatalmas amerikai hadsereggel garantál, hanem nekünk is tennünk kell az európai biztonságért” – fejtette ki.

Az amerikai-orosz kapcsolatok alakulásáról azt mondta, azt nehezebb ügynek látja, mint a legtöbb elemző. Szerinte sekélyes az a leírás, amely „tesztoszteronklubnak” nevezi a világ erős vezetőinek klubját. Nehéz kérdések okoznak ma feszültséget Oroszország és a Nyugat kapcsolatában, de lehet javítani a helyzeten, a magyar érdek is az, hogy a háborús hangulatból visszatérjenek a béke, együttműködés kultúrájához, ez viszont nem megy egyik napról a másikra – fejtette ki.
Szerdai londoni látogatásáról, a Theresa May brit miniszterelnökkel folytatott tárgyalásáról szólva Orbán Viktor közölte: szó volt az európai migrációs politikáról is a találkozón, és a britek szintén azt gondolják, hogy egy államhatár jogellenes átlépése bűncselekmény.

A Brexit, a britek távozása az EU-ból veszteség Magyarországnak, mert a legtöbb kérdésben a két nemzet álláspontja közel állt egymáshoz – értékelte.

A Nagy-Britanniában dolgozó magyarok ügyében megállapodás született abban, hogy a helyzetük nem romolhat a jövőben, feltéve, hogy a Magyarországon munkát vállaló briteké sem – közölte, hozzátéve, hogy az utóbbit könnyen megígérte, mert a magyar kormánynak nem érdeke az itt lévő britek helyzetének rontása. A vita arról folyik majd, hogy akik ezután akarnak Angliába menni, mehetnek-e vagy sem – jegyezte meg.

A kormányfő azt is mondta, hogy a külföldön vendégmunkásként dolgozó magyarokról csak a legnagyobb elismerés hangján szokott beszélni, mert tiszteletreméltónak tartja, ha valaki belevág abba, hogy megpróbál egy idegen világban boldogulni. Kiemelte egyúttal, hogy a külföldön dolgozó magyarok évente körülbelül ezermilliárd forintot küldenek haza, vagyis „ők a magyar gazdaság fenntartásában (…) nagyon komoly szerepet vállalnak”.

„Hogy ki mikor érzi úgy, hogy inkább most már itthon folytatná az életét”, senki nem döntheti el helyette. A kormánynak az a kötelessége, hogy Magyarországot vonzó, kiszámítható életet adó hellyé tegye – jelentette ki.

Az ellenzék átállt Brüsszel oldalára

Az ellenzék átállt Brüsszel oldalára – így kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az ellenzéki pártok nem támogatták a parlamentben a bevándorlással kapcsolatos alaptörvény-módosítást.

A kormányfő péntek reggel a Kossuth Rádióban úgy nyilatkozott: a következő hetekben, hónapokban a kormány az európai küzdőtéren csak a Fidesz-KDNP-re számítva folytathatja a küzdelmet a bevándorlás megállításáért, „ebben a küzdelemben az ellenzékre nem lehet számítani”.

„Most, hogy a Jobbik is korábbi radikálisokból ilyen zsúrpubik gyülekezetévé vált, láthatóan átállt Brüsszel oldalára, és (…) nem a magyar emberek érdekét, hanem Brüsszel szempontjait képviseli a magyar politikában” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ettől még a feladatot el kell végezni, a bevándorlást meg kell állítani.

Arra a kérdésre, hogy e szerint jelenleg nincsenek további tervek az alkotmány módosítására, azt felelte: a hadszíntér Brüsszelben van, „itthon amit lehetett, elvégeztünk, tehát a mi lelkiismeretünk tiszta”. Nemzeti konzultációt tartottak, népszavazást rendeztek, majd javasolták az alkotmány módosítását, de ezt nem tudták elérni, mert „az ellenzék átállt Brüsszel oldalára” – mondta.Most értelmezni kell az alaptörvény hatályos, „migráció tekintetében nem egyértelmű” szövegét, és ezzel a tarisznyában Brüsszelben meg kell vívni a küzdelmet – közölte Orbán Viktor. Jelezte, december 15-16-án lesz miniszterelnöki csúcstalálkozó Brüsszelben, ahol eldőlhet az Európai Unió bevándorláshoz való viszonya a következő évekre.

A miniszterelnök azt mondta, a bevándorlás ügyét a mai életünk legfontosabb kérdésének tartja, és arra számít, hogy ez még hosszú évekig így lesz, ezért a politikának is ezt kell a legfontosabb kérdésnek tekinteni, amelyet ki kell venni a pártgondolkodás logikájából, és minden más kérdés elé kell helyezni. Szerinte azonban „az ellenzéki pártok nem tudtak felnőni” ehhez a feladathoz, mert úgy gondolkodnak, hogy nekik az a jó, ami rossz a kormánynak.

A rádióinterjúban szóba került az EU és Törökországi közötti, a bevándorlással kapcsolatos egyezmény is, amelyről azt mondta: Magyarország a maga részéről megadja Törökországnak a tiszteletet, és a török politika belső berendezkedésének kérdését kizárólag a török emberek ügyének tekinti, „majd ők eldöntik, mit akarnak”. A magyar szempont úgy szól, hogy Törökország maradjon stabil ország, az ellenkező eset ugyanis „ránk nézve (…) komoly veszélyt jelenthet” – közölte. Ezért „nekünk támogatnunk kell azokat a politikai erőket Törökországban, amelyek rendet, nyugalmat, kiszámíthatóságot és stabilitást hoznak létre” – jelentette ki.

Európának pedig arra kell törekednie, hogy ha betartja Törökország a megállapodást, ha nem, „akkor is képesek legyünk megvédeni a saját országainkat” – mondta Orbán Viktor.