- miniszterelnok.hu - https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-valaszai-a-felmerult-ujsagiroi-kerdesekre/ -

Orbán Viktor válaszai a felmerült újságírói kérdésekre

Tomay Judit (M1): Időben lehet-e bármit jósolni ezekről az intézkedésekről, amit a miniszterelnök felsorolt, akár például a legutóbbiról, a tíz napos szabadságról? Mikor tudhatják ezt meg, érintheti ez már esetleg a nyaralásukat a dolgozóknak?

Szerintem érintheti, de miután Gergő, illetve a miniszter úr szövegezte a rendeletet, ezért talán ő pontosan tud válaszolni.

Gulyás Gergely miniszter: Tíz szabadnapot fog mindenki kapni, aki a védekezésben részt vett. Az adott területeken a vezetők határozzák meg, hogy ki az, aki részt vett a védekezésben, de lehetőség van arra, hogy mindenki, tehát egy adott területen dolgozó valamennyi rendőr, köztisztviselő vagy területi közigazgatásban dolgozó és természetesen elsősorban ápolók, szociális dolgozók megkaphassák a szabadságot, és ennek a kivételére jövő év december 31-ig van lehetőség, a rendelet megjelenésének pillanatától kezdve. Kifizetni nem lehet, tehát ki kell venni ezt a szabadságot. Az a cél, hogy akik dolgoztak, azok pihenhessenek is.

Ami a többi intézkedést illeti, hiszen nemcsak erről volt itt szó, ott az Ön kérdése annál is inkább indokolt, mert ugye a 2021-es év gazdasági újraindításának sikere vagy sikertelensége az év végén derül ki. Most ezt az egyszerűség kedvéért, ugye, a nemzeti össztermék növekedésének mértékében határozzuk meg. Kicsit bonyolultabb dolog ez a valóságban, de ez egy alkalmas mutató, hogy kifejezze, hogy milyen mértékig sikerült újraindítani a gazdaságot. És ezért az év végén látjuk azt, hogy sikerült-e jól megindítani az országot, illetve a gazdaságot, és sikerült-e az 5 százalékos szint fölé emelni a gazdasági növekedést. Ha a gazdasági növekedés mértékét sikerül 5,5 százalék fölé emelnünk, ami ugyan nagy meló, de közgazdasági értelemben egyáltalán nem lehetetlen, tehát ha sikerül 5,5 százalék fölé emelnünk, akkor megvan az a gazdasági teljesítmény és az abból eredő költségvetési bevételek, amelyek alapját adják azoknak az intézkedéseknek, amiket én bejelentettem, ideértve például, hogy az átlagbér adószintjének erejéig a gyereket nevelő családosok visszakapják a befizetett adóikat. De van itt még más, hiszen a tegnapi kormányülésen az is elhangzott – a belügyminiszter úr javaslata volt ez –, hogyha a gazdaság valóban hozza az 5,5 százalékos teljesítményt, akkor a három évenként járó fegyverpénzt, ami a katonáknak és a rendőröknek, tehát a fegyveres szolgálatot teljesítőknek jár, az egy hathavi jövedelem egyébként egy összegben, azt, ugye, minden harmadik évben fizetjük, de most ha a gazdasági teljesítmény ezt lehetővé teszi, akkor fizessük ki ne 2023. január elsején, hanem már 2022. január elsején. De még egyszer mondom: ahhoz, hogy ezek az intézkedések megvalósuljanak, ahhoz kell egy 2021-es gazdasági teljesítmény. Ezért ugyan tudunk róluk most dönteni, különösen, ha megtámogatnak bennünket a nemzeti konzultációban a választópolgárok, tudunk erről most dönteni, de ténylegesen a döntésünknek érvényt szerezni, csak a – reményeink szerint – magas növekedésű gazdasági év végén hajthatjuk végre ezeket a döntéseket, vagyis 2022 elején. Ennyiben az időpontoknak a jelentősége nagy, csak nem szeretnék illúziókat kelteni. Azt szeretném világossá tenni, hogy minden egyes bejelentett intézkedésünknek csak és kizárólag az adja meg az alapját, hogyha sikerül a gazdasági növekedést az 5,5 százalékos szintig vagy a fölé emelnünk.

Mi az álláspontjuk, véleményük az ír–magyar meccsen történtekről, hogy térdelés, nem térdelés?

Én a miniszter úrnak az álláspontját nem tudom ismertetni, ellenben nekem van határozott véleményem. És megmondom őszintén Önnek, hogy ezzel a térdelősdivel a legkevésbé sem szimpatizálok. Szerintem semmi helye az ilyesminek a sportpályákon, a sport másról szól. Egyébként is az ilyen gesztusoknak az értelme kultúrafüggő. Az a kulturális kontextus határozza meg, hogy mit helyes és mit nem helyes tenni, ami egy-egy nemzetnek a történetében kifejlődött. Valószínűleg mi egészen másként gondolkodunk az ilyen gesztusokról, mint ezek szerint a britek vagy az írek. A magyar kulturális összefüggésben három esetben engedett meg, sőt várt el az ilyen gesztus. A magyar ember a Jóisten előtt térdel le, a hazája előtt térdel le, és ha megkéri a szerelmének a kezét, akkor még az a harmadik eset. Minden más esetben ez Magyarországon egész egyszerűen kultúraidegen. És a futballistáinktól és a nemzeti csapatainktól, most nemcsak a futballistákról van szó, de minden csapatunktól, amelyik nemzeti mezt visel, nem azt várjuk, hogy letérdeljenek, az ellenkezőjét várjuk. Azt várjuk, hogy harcoljanak, győzzenek, és ha nem sikerül, és úgy hozza, akkor állva haljanak meg. Ez a minimum, amit elvárunk a nemzeti csapatainktól, nem azt, hogy letérdeljenek. Ez az egész kulturálisan teljesen idegen attól a világtól, amiben mi élünk. Na, most az is igaz ugyanakkor, hogy nem véletlenül terjed ez a gesztusrendszer ilyen gyorsan, mert van e mögött azért egy valóságos morális történelmi megfontolás. Végül is, ha megnézzük, hogy kik találták ezt ki, vagy hogyan jött ez be itt az életünkbe, akkor azt fogjuk látni, hogy alapvetően volt rabszolgatartó országok találták ki. És mi, magyarok nem látjuk ennek a súlyát meg a terhét, mert Magyarország sosem volt rabszolgatartó ország. De ha belegondolnak, hogy milyen nehéz erkölcsileg és történelmileg szembesülnie egy országnak a saját rabszolgatartó múltjával, úgy, hogy a rabszolgák leszármazottai ott élnek közöttük, az azért egy nehéz, egy komoly morális teher, de ezeket a terheket mindenkinek, minden népnek magának kell elhordoznia. Ezeknek a terheknek az elhordozásában mi, akik nem voltunk rabszolgatartók, nem tudunk nekik segíteni, hiába hozzák fel ezt a terhet a futballpályára, ez nem szabadítja meg őket ettől. Ezt nekik maguknak kell, le kell rendezni, a saját kulturális összefüggésrendszerükben és a saját történelmükben kialakított módszerekkel. Ez nem megoldás szerintem, úgyhogy én a szurkolókkal értek egyet, és helyeslem, hogy a magyar csapat harcolni fog, győzni akar, és ha kell, akkor majd állva hal meg.

Gulyás Gergely miniszter: Csatlakozom miniszterelnök úrhoz, és nem mondom el a még radikálisabb álláspontomat a black lives matterről.

Én a kormányban a mérsékelt szárnyhoz tartozom az ilyen ügyekben.

Litauszky Balázs (RTL): Sok kérdésem lesz, kihasználva azt is, hogy miniszterelnök úr rendelkezésre áll. A térdelés, nem térdeléssel kapcsolatban én a kifütyülésre kérdeznék rá. Miniszterelnök úr szerint rendben van-e az, hogy kifütyülik azokat a játékosokat, akik ilyen módon lépnek föl a rasszizmus ellen?

Az a véleményem van, hogyha vendég vagy egy országban, akkor értsd meg a kultúráját, és ne provokáld a helyieket.

Litauszky Balázs (RTL): Ez a magyarok provokációja volt, hogy kiálltak a rasszizmus ellen?

Nem, még egyszer mondom: ne provokáld a házigazdát, ha eljössz hozzá vendégségbe. Nem tudjuk másként értelmezni ezt a gesztusrendszert, a mi kultúránkból nézve, mint egy érthetetlen dolognak, ami egy provokáció, és a szurkolók úgy reagálnak, ahogy egy provokációra általában a provokáltak reagálni szoktak. Nem mindig a legelegánsabb formát választják, de meg kell értenünk az okát.

Litauszky Balázs (RTL): Támogatják-e a kórházi főigazgatóság fekvőbeteg-ellátással kapcsolatos javaslatait, hogy hat kórházban krónikus ellátás maradjon csak, illetve megszűnjön 2.500 aktív ágy?

Ilyen javaslatot nem ismerünk. Szakértői anyagok mindig vannak, időnként tucatjával keringenek az államigazgatásban, de a szakértői anyag egy dolog, a kormányvélemény, kormánydöntés meg egy másik dolog. Semmilyen egészségügyi átszervezés vagy reform nem lesz. Harminc éve követem az egészségügyi reformokat testközelből, és eddig azt láttam, hogy az egészségügyi reformokkal az emberek általában csak rosszabbul jártak. Az a jelszavam, hogy csak reformot ne! Az egy más dolog, hogy föl kell készíteni az egészségügyet persze a járványügyi védekezésre, készleteket kell fölhalmozni. Kiderült, hogy kevés az altatóorvosunk, tehát sok mindent kell tennünk azért, hogy megerősítsük a magyar egészségügyet, de átszervezésre nincs szükségünk.

Litauszky Balázs (RTL): Tehát akkor jól értelmezem, hogy a kórházi főigazgatóság terveiből nem lesz semmi?

Jól értelmezi, hogy a kormány ilyet nem is tárgyalt. Miután nem tárgyalt, nem is dönthetett róla. Tehát nem lesz.

Litauszky Balázs (RTL): Mi a helyzet a háziorvosi ügyeleteknek az átszervezésével? Erről van-e szó? Hány helyen szűnhet meg az ügyeleti ellátás?

Várunk ilyen előterjesztést, ez még szakértői szinten van. Ha lesz előterjesztés, szívesen tájékoztatjuk Önöket, de ez még idő előtti.

Litauszky Balázs (RTL): Trónfosztás történt a száz leggazdagabb listájának élén. Mit szól ahhoz Miniszterelnök úr, hogy gyermekkori barátja most már ezt a listát is vezeti?

Általában azt gondolom az ilyen típusú ügyekről, hogyha valakinek sok pénze van, akkor két szabályt kell követnie, amit a kormány elvár, ennyi közünk van a dolgokhoz. Az első, hogy minden szabályt be kell tartani, a másik, hogy minden adót be kell fizetni, úgyhogy nagyon remélem, hogy mindenki befizeti az adóját. Ilyen listából sok van, én nem vagyok ezeknek nagy ismerője, de amikor elém kerül, annyit tudok megállapítani, hogyha az első százat, ha nézegeti az ember, akkor annak 80 százaléka még mindig baloldali. Messze vagyunk még a kívánatos egyensúlytól.

Litauszky Balázs (RTL): Az lenne a kívánatos, hogy ha a jobboldaliak lennének többségben, Miniszterelnök úr?

Az egyensúly jó dolog.

Litauszky Balázs (RTL): A válság ideje alatt is 185 milliárd forinttal tudta bővíteni Mészáros Lőrinc a vagyonát. Mit szól ehhez a teljesítményhez?

Be kell tartani a szabályokat, és be kell fizetni az adókat. Több bevétel, több adó, a költségvetés jól jár.

Litauszky Balázs (RTL): Mennyi állami támogatást kaptak Mészáros Lőrinc érdekeltségei az elmúlt egy évben az államtól?

Általában hadd mondjam Önnek azt, hogy én szívesen válaszolok ugyan az Ön kérdéseire, és a postások szakmáját is tisztelem, de én nem vagyok hírhozó vagy hírvivő, tehát ha az üzleti élet szereplőivel kapcsolatos kérdést akar föltenni, akkor forduljon hozzájuk, aligha hiszem, hogy ez nekünk dolgunk lenne. Általában azt tudom mondani, mert ez egy rendszeresen előkerülő kérdéskör, hogy hogyan kell meghatározni a politika meg az üzlet viszonyát. Én általában tudok erre Önnek válaszolni, hogy két tradíció, két hagyomány van Magyarországon e tekintetben. A mi oldalunkon, amit most nevezzünk nemzeti vagy jobboldalnak, az a szabály, hogy az üzleti kérdéseket, az üzletet általában és a politikát nem lehet összekeverni. Ezt a vezetőink személye is mindig szimbolizálja. Ez így volt Antall József esetében, Boross Péter esetében, és így van az én esetemben is. Én is szeretnék úgy, mint Boross Péter, majd 90 éves koromban bebotozni a közélet különböző tereire és a politikával foglalkozni. Ő sem ment el semmilyen nemzetközi vagy akár magyar vállalat igazgatótanácsába, mint, mondjuk, Schröder kancellár, vagy ahogy ez Nyugat-Európában másokkal előfordul. A magyar jobboldali hagyomány egyértelmű ebből a szempontból. Azt várják el a vezetőktől, így tőlem is, hogy világosan tartsa külön azt, ami üzlet, és azt, ami politika. A baloldal hagyománya más Magyarországon. A vezetőik személyében ez elég jól ki is fejeződik, ott az üzlet meg a politika nincs elválasztva egymástól, ezért nagytőkések és egyébként a maguk módján sikeres üzletemberek rendszeresen vezetik a baloldalt, és válnak a baloldal részéről Magyarország miniszterelnökeivé. Medgyessy Péter miniszterelnök úrtól Bajnai Gordonon át Gyurcsány Ferenccel bezárólag. Ez egy másik hagyomány. Én a magunk hagyományát folytatom, és leszögezem, hogy üzleti kérdésekkel nem akarunk foglalkozni. Mi gazdaságpolitikát csinálunk, makrogazdaságot, költségvetési döntéseket, még közbeszerzési szabályokat is alkotunk, de az üzlet az üzletre tartozik. Ha ezek után van még ilyen kérdése, akkor parancsoljon.

Litauszky Balázs (RTL): Természetesen. Az állami támogatást az állam adja. Az állam részéről, azt hiszem, most Ön a legkompetensebb személy ebben a teremben, akinek ezt a kérdést fel tudom tenni. Az volt a kérdés, hogy mennyi állami támogatást kaptak Mészáros Lőrinc érdekeltségei a válság idején, az elmúlt egy évben?

Azért javaslom Önnek mégiscsak, hogy forduljon az érintettekhez, mert ott van a tudás arról, hogy egy-egy gazdasági szereplőnek vagy cégnek mik a tulajdonosviszonyai. Ezt a kormány nem vizsgálja. A kormány a beadott, cégek által kért, igényelt, pályázott támogatásokról tud dönteni. De hogy mögöttük milyen százalékban, hogyan, ki, miképpen tulajdonos, ebben a kormány nem illetékes. Ezért javaslom Önnek, hogy forduljon a gazdasági élet szereplőihez.

Litauszky Balázs (RTL): Miniszterelnök úr családtagjainak gazdagodásával kapcsolatban is hasonlóan távolságtartó álláspontot vesz föl?

Igen, ugyanaz az álláspontom, mint amit az előbb mondtam.

Litauszky Balázs (RTL): Rendben.

Most bocsánat, én szívesen válaszolok még, csak vannak mások is, akik esetleg szeretnének még kérdezni.

Litauszky Balázs (RTL): Természetesen, át fogom adni nekik is a lehetőséget, de lenne még néhány kérdésem, Miniszterelnök úr. A Moderna oltást engedélyezték kereskedelmi forgalomban is. Mikortól lehet Magyarországon kereskedelmi forgalomban oltást beadatni?

Eddig a kormánynak az erőfeszítéseit az kötötte le, hogy készleteket halmozzon föl. Ez egy bonyolultabb kérdés annál, mint amilyennek első látásra tűnik. Készleteket halmoztunk föl lélegeztetőgépekből, maszkokból, védekező eszközökből, és most halmozunk föl gyógyszerekből is és vakcinákból is. Ami azért bonyolultabb kérdés, mint gondolnánk, mert a készletek raktárban vannak, és improduktívak, pénz van bennük, márpedig jobb, hogyha a pénz pörög. De ugyanakkor, amikor a baj beüt, akkor meg, ha nincs raktárkészlet, akkor ott a baj. Így voltunk a lélegeztetőgépeknél, a maszkoknál, és most így voltunk a vakcinánál is. Ezért a jövő megértéséből fakadó ítélet alapján, szerintem aránylag nagy készleteket kell tartanunk szinte mindenből akkor is, ha azokat évekig nem fogjuk használni. Erről beszéltem, hogy a konzultációban érdemes kitérni arra a kérdésre, hogy milyen mértékig szabad, helyes kiépíteni olyan kapacitásokat, gyártó- és raktárkapacitásokat, amelyek egy biztonságosabb gazdasághoz és biztonságosabb élethez szükségesek, mint amit egyébként az egyszerű pénzügyi racionalitás indokolna. Úgyhogy a magunk részéről egyelőre minden erőnket a készletek kialakítása kötötte le. Nem értünk még a végére. Ha a végére értünk, akkor nem ellenezzük egyáltalán azt, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljön bármilyen vakcina. Az a jó szerintem, ha az emberek választhatnak.

Litauszky Balázs (RTL): Tehát akkor ezt most még nem lehet tudni, hogy mikor jutunk el erre a pontra. Arról egyébként van valamilyen elvi álláspont, hogy aki keleti vakcinákat kapott, egy adott esetben, harmadik oltás gyanánt kaphat-e, mondjuk, egy kereskedelmi forgalomból beszerzett Moderna oltást?

Ezt én virológiai, szakmai kérdésnek tekintem. Én is próbálom megérteni azokat a tanulmányokat, amelyek napvilágot látnak ebben a tárgykörben, de ítéletet hozni vagy álláspontot kialakítani nem szabad nekünk ebben a kérdésben. Általában óvnék minden politikust attól, hogy virológus szakemberré képezze át magát. Inkább az a jó, ha a kaptafánál maradunk, és a szakmai kérdéseket rábízzuk a szakemberekre. Tehát például ez az ügy, amit Ön most fölvetett, nagyon élénk téma a nemzetközi szakirodalomban, hogyha kaptál egy vagy két oltást egyfajta vakcinából, akkor a harmadikat, az-e a jó, ha ugyanabból a fajtából kapod, vagy ha valamelyik másikból? Most úgy látom, mintha a keveredést pártfogolná a tudományos közvélemény nagyobbik része, de ebben még a magyar tudóstársadalom, a magyar orvosi társadalom nem alakította ki az álláspontját. Ha meglesz az álláspontjuk, azt a kormány el fogja fogadni.

Litauszky Balázs (RTL): Mi lesz a sorsa az uniós oltási igazolványnak, a green passnak ilyen esetben? Hogyha valaki kapott két keleti oltást, és kap utána nyugatit, akkor ő jogosult lesz a green passre?

Egyelőre azt tudjuk mondani, hogy magyar védettségi igazolvány van, uniós védettségi igazolvány nincs. Először érdemes arról beszélni, ami van. Mert nekünk, magyaroknak van védettségi igazolványunk, és ezzel tudunk utazni. 13-14 országgal kötöttünk olyan kétoldalú megállapodást, hogy elfogadjuk az ő nemzeti védettségi igazolásukat, ők pedig elfogadják a mienket. A legtöbb turistacélpontja a magyaroknak szerepel ezek között az országok között, nem mind, de a legtöbb igen. Most van szó arról, hogy lesz közös európai uniós utazási, védettségi igazolvány, amit Ön green cardnak hív. Ez a legjobb remények szerint sem lesz hamarabb, mint július 1. Mi azt tudtuk tenni, hogy összhangba hozzuk a két igazolványt. Ugyanis az uniós védettségi igazolványt nem Brüsszel fogja kibocsátani, hanem azt is a tagállamok bocsátják ki az unió által megadott szempontrendszer szerint, ez is a mi dolgunk lesz. És mi azt döntöttük, hogy az a legegyszerűbb, hogyha a magyar védettségi igazolvány adattartalmát összhangba hozzuk az uniós elvárásokkal, tehát a magyar védettségi igazolvány elektronikus változatára még felvezetjük azokat az adatokat, többlet információkat, amiket az unió kér. Ez a munka folyamatban van, és mire a július elsejei határidő elérkezik, addigra a magyar védettségi igazolvány digitális változata minden információt tartalmaz, ami az európai mozgáshoz kell. És akkor megérkezünk az Ön kérdéséhez, ezek után, hogy akkor mivel lehet mozogni és mivel nem. Nekem az a meggyőződésem, engem is kínai vakcinával oltottak be, tehát szerintem minden oltással lehet majd utazni. Lassan jutunk el ehhez a ponthoz. Nagyon sok ország ebben a pillanatban még nem védettségi igazolvány alapján szabályoz, hanem tesztalapon szabályoz. Tehát még akinek van, mondjuk, Pfizer oltottsága, azokat sem engedik be minden országba teszt nélkül. Tehát én azt hiszem, hogy a többi ország is eljut oda a védettségnek és átoltottságnak arra a szintjére, hogy egy idő után minden oltással lehet majd utazni. Én is reménykedem ebben, mert én is érintett vagyok.

Litauszky Balázs (RTL): Miniszterelnök úr most is említette, korábban is említette, hogy a Magyarországon elérhető oltásokkal szabadon lehet majd utazni mindenhova. Az európai uniós tagállamok közül, hogyha jól mondom, most nagyjából öttel van kétoldalú megállapodás, ami a keleti vakcinák esetében is biztosítja az utazási lehetőséget. Továbbra is érvényes ez a kijelentés, vagy mikor lesz az, amikor valóban szabadon lehet utazni keleti vakcinákkal, mondjuk, az Európai Unióban?

Egyelőre nem az az utazások korlátja, hogy milyen oltással vagy beoltva, vagy vagyunk beoltva, hanem az a korlát, hogy az egyes országok nem engednek be téged sehogy se, vagy legfeljebb csak tesztekkel. Ez a szűk keresztmetszet, nem pedig az oltás.

Gulyás Gergely miniszter: Ma nincs még egy olyan okirat, amivel olyan szabadon lehetne utazni, mint a magyar védettségi igazolvány. Pillanatnyilag a legtöbb helyre Európában a magyar védettségi igazolvánnyal lehet utazni, és Ausztria kivételével szinte az összes szomszédunkkal van már megállapodás.

Litauszky Balázs (RTL): Miniszterelnök úr hogyan utazik a kínai oltással olyan országokba, ahol nincsen kétoldalú megállapodás?

Általában azt az elvet követem, és ezt eddig nagyjából sikerült is betartanom, hogy ami nem elérhető egy magyar állampolgár számára, az ne legyen elérhető a miniszterelnök számára sem. Tehát például hiába voltak zártkapus meccsek, ahova az MLSZ egyébként engem meghívott, én nem mentem ki egyetlen zártkapus meccsre sem, mert azt gondoltam, hogy ez nem fair. Úgyhogy ebben a mozgás ügyben is általában igyekszem azt a szabályt követni, hogy ami lehetségessé vált Magyarország polgárai számára, a vezetői számára is az legyen lehetséges. Van egy-két kivétel, amit aligha tudok elkerülni, például hétfőn NATO-csúcs van Brüsszelben. De ott is az a helyzet, hogy legutóbb, mikor európai uniós csúcson jártam, akkor hiába voltam beoltva, PCR-tesztet kellett adnom, mert Belgiumba csak így lehet beutazni. Vagy amikor legutóbb Nagy-Britanniába mentem, akkor hasonló volt a helyzet. Tehát azt hiszem, hogy nagyjából tudom tartani azt az elvet, ami szerint az elmúlt 16 hónapban is próbáltam az életemet és a munkámat is irányítani.

Litauszky Balázs (RTL): Az szja-visszatérítéssel kapcsolatban szeretném…

Biztos, hogy a többiek ezt ilyen békésen tűrik?

Gulyás Gergely miniszter: Nincs akadálya annak, hogy RTL-interjút csináljunk, egy utolsó kérdést tegyen föl, de utána engedje a kollégákat is, hogy kérdezzenek.

Litauszky Balázs (RTL): Jó, rendben. Még el vagyok szokva az élő sajtótájékoztatótól, korábban az volt a gyakorlat, hogy minden kérdésünket fel lehetett tenni, de akkor felteszek egy utolsó kérdést.

Gulyás Gergely miniszter: Bizonyos önkorlátozást mindenki magára erőltetett. Kétség kívül a lehetőség most nagy, de akkor is.

Litauszky Balázs (RTL): Igen, nagy a kísértés és a bőség zavara előttem lévő kérdések között, de akkor egy kérdést kiválasztok. Az szja-visszatérítéssel kapcsolatban. Volt erről szó. Mi úgy vesszük észre, hogy szükség van egy pontosításra, bár Miniszterelnök úr is visszafizetésről beszélt. Mi a helyzet azokkal, akik már eleve kedvezményt kapnak az szja-ból? A kedvezményes összeget kapják vissza, vagy a teljes, egyébként rájuk vonatkozó, kedvezmények nélküli, szja-ra számíthatnak, mint egyfajta támogatásként. Itt akár a négygyerekes édesanyákról is lehet beszélni.

Mindenki csak azt kapja vissza, amit befizetett. Szeretném világossá tenni. Nem pénzosztásról beszélünk, nekem is lennének remek ötleteim, hogy ki mindenkinek lehetne, kellene pénzt adni, de most nem erről van szó, hanem arról beszélünk, hogy amit befizetett, amiért megdolgozott, és amit átadott az államnak, azt kapja vissza azzal a fölső határral, hogy ennek a szintje az átlagjövedelem adószintje. Afölötti részt nem kapja vissza, csak az az alattit, de az az alattit mindenki visszakapja. Ez az alapgondolat. Most azért tettük föl a konzultációs ívbe ezt a kérdést, mert valóban sok megfontolás vethető föl mellette is, ellene is, és szeretnénk, ha erről lenne egy álláspont. Egyébként nem egy pontosítást, hanem még sok pontosítást kell végrehajtani, mert egy olyan dologról van szó, amit még soha nem csináltunk. Az biztos, hogy a kulcsszereplője ennek a manővernek, ennek az akciónak az adóhivatal lesz. Tehát az adóhivatalnak kell fantasztikusan teljesítenie ahhoz, hogy pontos nyilvántartása legyen, pontosan meg tudja határozni, hogy kit illet meg a visszafizetés, és neki kell nagyon sokat és jól dolgozni, hogy azt kellő időben minél gyorsabban vissza is tudjuk fizetni. Még egyszer szeretném mondani: visszaadjuk azt, ami csak azért a mienk, mert adó formájában begyűjtöttük, egyébként az embereké, ők dolgoztak meg érte, ez az ő pénzük. Ennyiben teljesen más a megközelítés, mint a pénzosztások elvénél már megtapasztalhatták.

Kincses Krisztina (Magyar Nemzet): Niedermüller Péter a keddi Magyarország–Írország meccs után közösségi oldalán egy elég durva kijelentést tett. Miniszterelnök úr, mit gondol, Ön szerint tényleg jobb volt kedd este írnek lenni, mint magyarnak?

Szerintem a szóban forgó véleménygazda egy polgármester, kerületi polgármester, és majd a választópolgárok el fogják mondani a véleményüket arról, hogy mit gondolnak az ilyen álláspontról. Nekem egy széles és befogadó nemzetkoncepcióm van. Szerintem azok az emberek is a magyarokhoz tartoznak, és a magyar nemzet részei, akik inkább írek szeretnének lenni, de ettől ők még magyarok.

Kincses Krisztina (Magyar Nemzet): Miniszter úr esetleg ehhez hozzászólna?

Neki durvább álláspontja van, ne engedjük, hogy elmondja.

Gulyás Gergely miniszter: Világos rend van a kormányban, tehát mindenki jobban jár így.

Kincses Krisztina (Magyar Nemzet): Miniszterelnök úr szerint okozhat-e külpolitikai problémát vagy gazdasági kárt az, hogy Karácsony Gergely és a baloldal hirtelen ilyen Kína-ellenes retorikát vett föl?

Szerintem nem. A magyar–kínai kapcsolatok nagyon erősek. Kevés dolog van, amire azt merem mondani, hogy a régi világból úgy maradt itt a nyakunkon, hogy nem kár érte, vagy nem baj. Itt a jelenlévők azért alapvetően inkább fiatalok, de talán érdemes arra emlékeztetni magunkat, hogy még amikor a kommunista blokkon belül, az Önök megszületése előtt, nagy ideológiai, külpolitikai és hatalmi viták mentek, akkor Magyarország sose foglalt állást még ebben a vitában sem a kínaiak ellen és Moszkva mellett. Erre mindig figyelt a magyar külpolitika. Most nem akarok itt senkit kellemetlen helyzetbe hozni, de nézze meg, az nem véletlen, hogy például Medgyessy Péter folyamatosan támogatja a kínai–magyar gazdasági együttműködést. Ennek nem ideológiai oka volt, hanem már régen is azt gondolták, amit mi gondolunk most, hogy a Kínával való kapcsolatunk alapvetően nem politikai, nem ideológiai, hanem gazdasági kérdés. És miután mindenki egyetért abban, hogy a következő évtized a keleti gazdaságok felemelkedésének évtizede lesz: Japán, Dél-Korea, Kína, Indonézia, Vietnam, hogy mondjak még egy kommunista országot, ezek lesznek a nagy felemelkedők, ez egy óriási gazdasági lehetőség, amiben mindenki részt akar venni. Az unión belül például versenyfutás van a kínai gazdasági kapcsolatokért. Mindenkit szeretnék emlékeztetni, hogy a németek futnak az első helyen. Nekünk sem érdemes kimaradnunk ebből a lehetőségből, hanem részt kell benne venni úgy, ahogy tudunk, a súlyunk és a képességeink arányában. Az, hogy ebből politikai vita van, hát Magyarországon élünk, miből nincs? Ez a lényegen nem változtat.

Kincses Krisztina (Magyar Nemzet): Mi a véleménye arról, hogy a Jobbik és a DK, minden más baloldali pártot megelőzve a 106 egyéni választókörzet több mint egyharmadában már külön megállapodást kötött?

Eddig is sikerült távol tartanom magam ezektől a kérdésektől, és szeretném ezután is távol tartani magam. Tehát amit mi egyszerűen csak Gyurcsány-shownak nevezünk, ennek a részletkérdéseit, jelenségeit, megnyilvánulásait nem kommentáljuk. A Fidesz valószínűleg ezt meg fogja tenni, de nem tartanám helyesnek, ha a magyar miniszterelnök ilyen vitákba keveredne.

Kincses Krisztina (Magyar Nemzet): És a miniszter úr sem szeretné kommentálni?

Gulyás Gergely miniszter: Én egy leváltott Fidesz-alelnök vagyok, tehát nem merek pártügyekben megszólalni.

Kincses Krisztina (Magyar Nemzet): Itt már sok minden elhangzott az szja-visszatérítéssel kapcsolatban. Azt lehet-e tudni, hogy ez körülbelül hány családot fog érinteni?

Természetesen azért konzultáció ide, konzultáció oda, előzetes számításokat és becsléseket kell végezni egy ilyen horderejű javaslatnál, még akkor is, hogyha a konzultáción dől majd el a javaslatnak a sorsa. Ha pénzről beszélünk, akkor a részletszabályoktól függően 530 és 580 milliárd forint közötti befizetett adó visszaadása, amiről szó van. Ami az emberek számát illeti, mi úgy látjuk, hogy körülbelül 1,1 millió család kaphat kisebb vagy nagyobb, a befizetett adó mértékétől függően visszatérítést. Tehát egymillió fölött van biztosan az érintett családok száma. Egy családban általában nem egy ember él, hanem legalább, általában két nagykorú, úgyhogy ezt könnyű utána fölszorozni. De a családok száma bizonyosan fölötte van az egymilliónak. Van egy-két részletkérdés, csak nem akarom sem magamat, sem Önöket belerángatni olyan részletkérdések vitájába, amik majd akkor esedékesek, ha túl vagyunk a konzultáción. De például itt vannak az átalányadót fizetők kérdései, ugye? Akik havi átalányadót fizetnek, ott akkor hogy, s mint? Arra is van egy számítási modellünk, de még egyszer mondom: nem akarjuk, hogy a kocsi megelőzze a lovakat. Először döntsük el, hogy ez az irány jó-e, és utána jöjjenek a részletszabályok.

Gulyás Gergely miniszter: TV2! TV2 nincs…

Szűcs Dániel (Hír TV): A kérdéseimnek egy részét itt már a kollégák feltették. Azzal kapcsolatban kérdezném Miniszterelnök urat, hogy pénteken kezdődik az Európa-bajnokság, amit részben Budapesten is rendeznek. A múlt héten elfogott magyar terrorista akciója, illetve ez után az elfogás után tervezik-e, hogy szigorítanak az Európa-bajnokság magyarországi rendezésű meccseinek a biztonságán?

Ez már múlt idő, ez már megtörtént. Ezekről a biztonsági kérdésekről, illetve ezek részleteiről általában nem helyes a nyilvánosság előtt részletekbe menően beszélni, de a belügyminiszter úr, amikor ezt az esetet jelentette, illetve a TEK ezt felfedte, akkor döntéseket hoztunk a biztonsági szint emeléséről. Ez megtörtént.

Szűcs Dániel (Hír TV): Egymással ellentmondó információk és hírek jelentek meg itt az elmúlt napokban az Eucharisztikus Világkongresszus és a pápalátogatás kapcsán. Arra kérném Miniszterelnök urat, hogy itt most öntsön tiszta vizet a pohárba: találkozik-e Miniszterelnök úr Ferenc pápával az Eucharisztikus Világkongresszuson?

Amit biztosan tudunk, hogy találkoztam. Az már biztos. Ha jól emlékszem, akkor két alkalommal is, Rómában, illetve Róma mellett. Most, ha a pápa magyarországi látogatásáról van szó, és ha mi rendet akarunk vágni a gondolkodásunkban, akkor azt kell talán szem előtt tartanunk, hogy a pápa egyszerre államfő, és egyszerre egyházfő. Tehát amikor megérkezik ide, akkor államfőként is érkezik, és az államfőnek kijáró tiszteletet kell megadnunk. Amikor egyházfőként érkezik, akkor pedig, miután egy keresztény egyházfőről beszélünk, ezért keresztény alázattal kell őt fogadni, és mi ezt is fogjuk tenni. Azonban a helyzet annyiban speciális, hogy nem a magyar államhoz érkezik kétoldalú találkozóra, hanem egy világeseménynek a vendége lesz. Ezért kizárólag az ő döntésén múlik, hogy milyen találkozókat bonyolít, vagy nem bonyolít. Akárhogy is dönt, mi ezt tiszteletben fogjuk tartani. Ha találkozhatunk vele, azt alázattal fogadjuk, és megtiszteltetés lesz.

Szűcs Dániel (Hír TV): Milyen következménye lehet annak, hogyha kiderül, hogy Karácsony Gergelynek valóban nincsen nyelvvizsgája, hogy ha ezt az Oktatási Hivatalnak a vizsgálata megállapítja, és így, ezáltal jogosulatlanul vállalt adjunktusi és oktatói pozíciót a Corvinus Egyetemen?

Segítsenek nekem abban, hadd maradjak én ki ebből.

Szűcs Dániel (Hír TV): Miniszter úr esetleg, van-e hozzáfűznivalója?

Gulyás Gergely miniszter: Általánosságban rögzítsük azt az elvet, hogy az a helyes, hogyha valaki képesítésének megfelelő lát el.

Csuhaj Ildikó (ATV): Miniszterelnök úr, nem kis meglepetést okozott azzal, hogy megjelent most a kormányinfón. A 2022-es választások előtt tervezi-e, hogy az ellenzéknek valamilyen meglepetést okoz, mondjuk azzal, hogy a közös miniszterelnök-jelöltjükkel kiül egy vitára, miniszterelnök-jelölti vitára?

Kampánykérdésekkel januárt megelőzően biztosan nem fogok foglalkozni. A hivatalban lévő miniszterelnöknek felelőssége van az ország iránt meg a választópolgárok iránt, a kormányt kell irányítania. Én kampánykérdésekkel majd legkorábban januárban szeretnék foglalkozni. Nem az ellenzéknek akarok meglepetést okozni, hanem biztonságot szeretnék nyújtani a magyar állampolgároknak.

Csuhaj Ildikó (ATV): Akkor ha a meglepetést leszámítjuk, bármilyen vitára hajlandó Miniszterelnök úr? Nyilvános vitára?

Ott állok, szügyig vérben a Parlamentben, ha nem látták volna. Folyamatosan a legdurvább, brutálisabb, gyakran közönséges vitákban veszek részt, nem tudom, milyen rendszerességgel. Látja Ön is. Viták lesznek.

Csuhaj Ildikó (ATV): Tudósítom is.

Úgyhogy Magyarország nem szenved politikai viták hiányától.

Csuhaj Ildikó (ATV): A tegnapi Világgazdaság-konferencián bejelentette Miniszterelnök úr azt, hogy egy éves befizetett adót visszatérítenek az arra jogosultaknak. Miért a választások előtt januárban-februárban fogják ezt visszafizetni, hiszen az adóbevallási határidő május 20-a? Ezzel választást lehet nyerni Miniszterelnök úr szerint?

Befizetett adókról tiszta képünk, miután szja-ról van szó, amit az adóhivatal gyűjt be, december végén, január elején van. Ha a választópolgárok azt kérik, hogy inkább később kapják kézhez a pénzt, akkor erre nyílik lehetőség.

Csuhaj Ildikó (ATV): Ezt nem feltételezem, de a kérdésem arra vonatkozott, hogy ez a kampányfinisben egy a választási győzelemhez hozzásegítő intézkedés lesz-e?

Az előbb azt ígértem Önnek, hogy kampánykérdésekkel majd januárban fogok foglalkozni. Azt az elvi álláspontomat, ha megengedi, elmondom Önnek, hogy szerintem választást jó kormányzással lehet nyerni, semmi mással. Jól kell kormányozni. A magyar embereknek lehetőségük van, mert a kormányzásra jelentkező baloldal is kormányzott már Magyarországon. A nemzeti jobboldal, aki most van kormányon, szintén kormányzott. Van kormányzati teljesítmény, ezeket össze lehet vetni, és ezért lehet megalapozott döntést hozni majd a választópolgároknak, ha eljön az ideje. Úgyhogy abban bízom, abban hiszek, hogy jól kell dolgozni, jól kell végeznünk a munkánkat, jól kell kormányozni, és akkor megkapjuk az emberek munkáját. Eddig is így történt, ezért a harmadik ciklusunkat tapossuk.

Csuhaj Ildikó (ATV): Változik-e a miniszterelnök úrnak a munkakapcsolata vagy a munkaviszonya, illetve a kormánynak Karácsony Gergelyhez azok után, hogy ő bejelentkezett az ellenzéki miniszterelnök-jelölti posztra?

Mindent megteszek, hogy ettől függetlenítsem magamat.

Csuhaj Ildikó (ATV): Most jelentette be Miniszterelnök úr, hogy indul egy konzultáció az újraindításról, és ezekről a nagyon fontos kérdésekről, amik itt elhangzottak. Ugyanakkor a főváros is indított egy konzultációt a Fudan egyetemről, annak a létrehozásáról. Mennyiben fogja a kormány tiszteletben tartani vagy annak megfelelő döntéseket hozni, ami a konzultáció eredménye lesz?

Itt sok választásunk nincs, mert a dolgok kényszerpályán vannak. Tehát szerintem egy egyetem megalapításának a kérdése egy felsőoktatási, szakmai kérdés. Egy ideig ez így is volt. A baloldal úgy döntött, hogy ebből politikai kérdést csinál. Szakmai kérdéseket le lehet zárni szakmai döntésekkel. Politikai kérdéseket nem lehet. Most politikai kérdés lett belőle, ezt el kell dönteni úgy, hogy leginkább elfogadható legyen a döntés mindenki számára. Nem látok más megoldást, mint amikor már tudjuk, hogy miről beszélünk, megvannak a tervek, megvannak a költségszámítások, akkor majd a választópolgárok itt, Budapesten egy népszavazás keretében ezt el fogják dönteni. Politikai kérdést így tudunk lezárni.

Csuhaj Ildikó (ATV): Elvi kérdésként jelentette be többször is Miniszterelnök úr, hogy nem lesz Budapesten olyan beruházás vagy projekt, amit a főváros, illetve a főváros vezetése nem támogat. A Fudan-törvényjavaslatokat miért nem vonják vissza akkor a parlament elől? Lesz-e zárószavazás jövő héten, kedden ezekről?

Lesz zárószavazás, és majd ha lesznek tervek, és lesznek költségszámítások, mint ahogy most nincsenek, itt repkednek a számok a levegőben, itt száz-, meg a jó ég tudja, milyen milliárdokról beszélnek, tehát ha pontosan tudjuk, hogy miről van szó, akkor lesz népszavazás is. Egyébként a tervek nem fognak elkészülni…

Gulyás Gergely miniszter: Jövő év december 31-ig. Egymondatos módosító indítványt fűztünk a törvényhez, erről ma délben a Törvényalkotási bizottság fog dönteni, ami egyértelművé teszi, hogy jövő év december 31-ig az országgyűlésnek be kell mutatni az előkészületek eredményét, terveket. Ezt követően leszünk abban a helyzetben, költségekkel együtt, hogy döntsünk, adott esetben budapesti népszavazás keretében.

Egy elvi megjegyzést, talán ha megengedi, akkor még hozzátennék, hogy ahogy a gazdaságra igaz, hogy megváltozik a világ, az úgy igaz az ahhoz kapcsolódó képzési rendszerre is. Tehát az én számomra az egész kérdés úgy jelenik meg, hogy miképpen tudjuk hozzásegíteni a magyar fiatalokat ahhoz, hogy abban az új gazdasági rendben, amely itt épül a szemünk előtt, ne csak a nyugati gazdaságban, hanem a keleti gazdaságban is helyt tudjanak állni. Üdvözölnék japán egyetemet is, dél-koreait is, ad absurdum még vietnamit is, habár ott is kommunista kormány van, de azt is szívesen látnánk Magyarországon. Mi nem félünk a kommunistáktól, mi egyszer már legyőztük őket, tehát nekünk nincs ezzel semmilyen problémánk, pontosan tudjuk, hogy mit és hogyan kell tennünk. Tehát ezért a velük való gazdasági együttműködést és az arra való fölkészítést, képzést kifejezetten fontosnak tartjuk. Egyébként minden ilyen ország, ez érvényes Kínára is meg Vietnamra is, minden nemzetközi találkozót azzal kezd, hogy biztosít bennünket arról, hogy csak pragmatikus együttműködést akar kialakítani, és a maga részéről nem kívánja a saját ideológiai meggyőződését ránk erőltetni. Azt nem mondják, hogy cserébe azt kérnék, hogy mi se tegyük, de egyébként az volna a helyes, ha mi se tennénk. A Nyugat ezt nem mindig viszonozza egyébként. Kioktatjuk őket olyan ügyekben, amikben szerintem nem kéne kioktatni senkit.

Csuhaj Ildikó (ATV): A kormány letett arról a tervéről, hogy legyen Fudan egyetem? Vagy ha nem kell a fővárosnak, akkor majd jó lesz Debrecennek?

Lesz egy népszavazás. Ez jó alkalom arra, hogy mindenki bemutassa az érveit. Nekem vannak erős érveim, szívesen megosztom ezeket az emberekkel, ha eljön az ideje, és aztán majd döntenek, a döntésüket pedig el fogjuk fogadni.

Csuhaj Ildikó (ATV): Tiszteletben tartom természetesen a miniszter úr kérését, a miniszterelnök úrét még inkább, de az, hogy lesz népszavazás, ezt a kormány kezdeményezi, vagy ki kezdeményezi?

Gulyás Gergely miniszter: Helyi népszavazási szabályoknak megfelelően tudja kezdeményezni a fővárosi közgyűlés vagy akár párt. Ennek a feltételeit, miután, ha jól értjük, egyetértés van benne, könnyen meg lehet teremteni.

Ambrus Balázs (index.hu): Június 15-én megszűnik a felmondási tilalom az egészségügyben dolgozók, valamint a rendőrök számára. Számít-e a kormányzat felmondási hullámra, és hogyha igen, akkor mekkorára? Van-e a kormánynak terve arra vonatkozólag, hogy mi történik, ha megindul a tömeges elvándorlás ezekről a szakterületekről?

Nem számolunk ezzel a lehetőséggel. Nem tartom kizártnak, biztosan van néhány százaléknyi esélye, de reálisan értékelve a helyzetet ettől a veszélytől nem tartunk. Ha bekövetkezne, akkor meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket, tehát sem a közbiztonság, sem az egészségügyi biztonság csorbát nem szenvedhet Magyarországon.

Ambrus Balázs (index.hu): Összesítették-e már, hogy az önhibájukon kívül az érettségi idején karanténba kényszerült diákok közül hányan tehetnek pótérettségit?

Még nincs ilyen számunk.

Ambrus Balázs (index.hu): Itt már többször szó esett az szja-visszaigénylésről. Arra lennék kíváncsi, hogy már az elfogadott költségvetés melyik részének terhére akarják azt a miniszterelnök úr által említett 500 milliárdra becsült összeget kifizetni?

Azért kellett a gondolatot összekapcsolni a költségvetésben szereplőt meghaladó gazdasági teljesítménnyel, hogy legyen forrás. Tehát a költségvetésben, remélem, jól idézem vissza a számokat, a 2021-es költségvetésben 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számoltunk. Ha csak 4,3 százalékos növekedés lesz, akkor semmire nincs lehetőségünk, csak arra, ami a költségvetésben szerepel. Ha azonban a növekedés ennél nagyobb lesz, és ezért mondom azt, hogy el kell érnie, föl kell emelnünk, el kell vinnünk az 5,5 százalékig, ha ez bekövetkezik, akkor keletkeznek olyan források, amelyek ma nem szerepelnek a költségvetésben, ezért dönteni kell róla, hogy mi legyen velük. Miután reálisnak látom azt, hogy 4,3 százaléknál nagyobb legyen a növekedés, és ha jól csináljuk a munkánkat, akkor az lehet akár 5,5 százalék is, ezért szeretnék tiszta vizet önteni a pohárba, hogy mi lesz azzal a pluszpénzzel, ami így áll elő. Erről beszélünk. Ha nem lenne elegendő a gazdasági növekedés által előállított többletjövedelem, akkor a költségvetésben szereplő egyéb soron, illetve tartaléksoron futó összegekből tudunk pénzt fölhasználni. Így készített föl a pénzügyminiszter úr, ez a költségvetésileg egzakt válasz.

Ambrus Balázs (index.hu): Ez egy egyszeri juttatás lesz, vagy elképzelhető, hogy más GDP-növekedési célszámhoz kötve a későbbiekben megismétlődhet?

Én azt gondolom, hogy ez egyszeri, és a pandémia, a járvány és a vírus miatt van, normális esetben nem így kell egy költségvetésről gondolkodni. Normális esetben lehet biztosan tervezni előre. De amikor egyik évben visszaesik a nemzeti össztermék 5 százalékkal, a következő évben meg fölmehet 5,5 százalékra, akkor ilyen típusú döntéseket kell hoznunk, de ez nem az élet normális rendje. Biztonságos, kiszámítható költségvetés kell, amelynek nem lehetnek részei ilyen lépések, de most itt, az újraindulásnál ez egy elkerülhetetlen megközelítés.

Ambrus Balázs (index.hu): Úgy tudjuk, hogy a 25 év alattiak szja-mentességével élők eleve kimaradnak ebből a lehetőségből és a családi adókedvezményekből is, viszont, ha van családjuk, akkor őket kívánja-e valamilyen formában támogatni a kormányzat?

Azt akarom mondani, hogy a 25 év alattiak adókedvezménye, még pontosabban szja-mentessége, teljes szja-mentessége, amire nagyon büszkék vagyunk, mert ilyen se volt még Magyarországon sose, ez csak 2022. január 1-jétől lép életbe. Az adóév, amiről beszélünk, ahonnan az adóbefizetést vissza tudjuk adni, a 2021-es évre vonatkozik, ezért nem ütközik össze a két ügy.

Ambrus Balázs (index.hu): Lehet-e részleteket tudni arról, hogy milyen feladatai lesznek a miniszterelnök úr által tegnap bejelentett két operatív törzsnek, hogy melyek lesznek a gazdasági illetve társadalmi élet újraindításáért felelős, melyek lesznek felelősek a gazdaság újraindításáért? Milyen jogköreik lesznek?

Lesznek jogköreik, és engedjék meg, hogy ezekről majd ők személyesen tájékoztassák Önöket.

Ambrus Balázs (index.hu): És egy utolsó kérdés. Eddig hány külföldi személy regisztrált oltásra, és közülük hányan kapták meg? Gulyás miniszter úr múlt héten említette, hogy erre a hétre lesz válasz.

Gulyás Gergely miniszter: Az oltás folyamatban van, ott a hét végén tudok egzakt számot mondani. A regisztráltak száma összesen harmincnégyezer-valahány száz, mintegy 35 ezer ember. Az Origótól van-e valaki esetleg?

Ha nincsen…

Baka Zoltán (mfor.hu): Miniszterelnök úr, Ön szerint mi méri meg jobban egy járványkezelés sikerességét: az elhunytak száma lakosságarányosan vagy pedig a beoltottak, átoltottak száma?

Szerintem, miután az emberi élet a legfontosabb, ezért a halálozások száma.

Baka Zoltán (mfor.hu): Az átoltásoké?

A halálozásoké. Persze.

Baka Zoltán (mfor.hu): Mert tavaly ősz elején még Ön is ezt emelte ki, mint a legfontosabb tényezőt, tehát továbbra is ez. Ebben a mutatóban hogy’ értékeli Magyarország szerepét?

Nehéz lenne mást mondani, mert minden normális ember számára, már elnézést, de első helyen csak az emberi élet állhat. És járvány idején, miután az emberi élet van veszélyben, az a legfontosabb, azt kell menteni. Én a nemzetközi összevetéseket nézem. Magyarországon van egy politikai vita, hogy mi a sok, és mi a kevés. Szerintem egy járványban elhunyt is pontosan eggyel több, mint ami kellene. Tehát itt sikerről vagy ilyesmiről beszélni kifejezetten kellemetlen vagy nem helyén való dolog, rossz érzést ad az embernek. Az Európai Unió minden héten közzétesz egy listát arról, hogy a járvány miatt mennyivel nőtt egy-egy országban a többlethalálozás száma. Magyarország itt a középmezőnyben van, valahol a 10. és 17. pozíció között pendlizünk.

Baka Zoltán (mfor.hu): De ha a ténylegesen a koronavírusban elhunytak számát tekintem, ezt a közel 30 ezer embert, abban viszont sajnos eléggé az élbolyba tartozunk.

Van egy vita arról, hogy amikor összehasonlítunk… Persze hogy sok a harminc, hogyne. De az a kérdés, hogy nemzetközi összevetésben, miután egy világjárványról van szó, mit mutat ez a szám? Most nemzetközi összevetésben mi az európai uniós nyilvántartást követjük, és ott ebben a középmezőnyben vagyunk.

Baka Zoltán (mfor.hu): Ha jól értettem, akkor azt mondta, hogy annyi vakcina áll rendelkezésre, hogy akár negyedik oltást is lehet majd adni. Erre szükség lehet?

Azt mondták, hogy a harmadikra szükség lehet, és miután én az óvatos duhajok logikáját követem, mindig eggyel túlbiztosítom a válsághelyzetben a tartalékokat, ezért azt mondtam és azt kértem, hogy legyen, úgy szerezzük be a vakcinákat, hogy ne csak a valószínűsített harmadik, hanem, ha valamilyen okból szükséges, a negyedik is ott legyen a raktárban, ezért rendeltünk meg ennyit, rendeltünk meg, bocsánat, többet. Volt, aki azt mondta, hogy a négy is kevés, hanem még annyit rendeljünk, hogy ötödik-hatodik oltás is legyen, de én azt gondolom, hogy ezt azért nem kell megtennünk, mert a magyar vakcina, saját fejlesztésű magyar vakcina elérhető lesz, és akkor nem külföldről kell vásárolni, hanem ha kell ötödik meg hatodik oltás, azt már itthon, Magyarországon fogjuk legyártani.

Baka Zoltán (mfor.hu): Tulajdonképpen arra kell berendezkednünk, hogy éves egy-két oltásra szükség lehet a továbbiakban?

Én optimistább vagyok ennél, csak miután találgatunk, ez talán nem helyes, hogyha a miniszterelnök, vagy akár a közvélemény tájékoztatásáért felelős emberek találgatnak. Maradjunk annál, amit tudunk, hogy lehet, lehetséges.

Baka Zoltán (mfor.hu): Kérdezek, nem találgatok. A kormány számol a negyedik hullámmal, a járvány negyedik hullámával az ősz folyamán?

Fölkészült negyedik hullámra is.

Baka Zoltán (mfor.hu): Szja-visszatérítés. Ön személy szerint jogosult lesz erre?

Van egy kiskorú gyermekem, ezért jogosult leszek.

Baka Zoltán (mfor.hu): Ez a körülbelül 600 milliárdos nagyságrend, ha jól emlékszem, akkor körülbelül akkora tétel, mint amennyibe az szja-kulcs csökkentése kerülne, mondjuk, az egyszámjegyű tartományba. Nyilván különbség van egyszeri tétel meg több éven át keletkező költségvetés bevétel hatása között. De miért nem inkább azt az utat választották, hogy, mondjuk, a 15 százalékos szja-kulcsot 3-4 százalékponttal csökkentik? Tehát elindulnak ezen az úton, amit egyébként Ön már régóta szorgalmaz, hogy az egyszámjegyű szja-t kéne elérni.

Igen, én ezt szeretném is elérni, szerintem a legjobb adókulcs a nulla, de hát miután az államilag szervezett élet közös kiadásokat is szükségessé tesz, a hadseregtől a közbiztonságon át az oktatás meg az egészségügyig, ezt nem tudjuk elkerülni, de minél alacsonyabb egy adókulcs, annál jobb, ez a meggyőződésem, és minél arányosabb, annál jobb szerintem. Minél kevesebb ideológiát meg politikát keverünk bele, annál jobb. Szerintem a magyar gazdaságnak a sikere leginkább egy teljesen újjáépített, alacsony adókulcsokkal operáló gazdasági rendszernek, adórendszernek köszönhető. Amit Ön mond, az nem lehetetlen, tehát hogy elinduljunk ezen az úton, de most nem az a kérdés, hogy majd a jövőben mit tudunk tenni, hanem az a kérdés, hogy mit tudunk tenni a 2021-es évben keletkezett többletjövedelemmel. Hiszen most arról beszélünk, hogy 2021-ben minden előzetes várakozást is meghaladhat, még egyszer mondom, hogyha a gazdasági élet szereplői, a munkások, a munkaadók és a kormány is jól teszi a dolgát, akkor meghaladhatja a várt növekedést. Ebből forrás jön létre. És én azt javaslom, hogy ezt ne osszuk szét, erre rengeteg ötlet van, hogy hogyan kellene. Nincs olyan helye a magyar gazdaságnak, ahol ne lenne szükség pénzre az oktatástól kezdve az egészségügyön keresztül a szociális ellátórendszerig, vagy épp az adócsökkentés területén, tehát mindenhol szükség van forrásra. A magyar gazdaság nem egy olyan erős, jóléti állam, mint, mondjuk, Németország, itt a pénznek mindig van helye. Az a kérdés, hogy most mit tegyünk, miután most van többletforrás. És én azt javasoltam, hogy adjuk vissza. És azért a családoknak adjuk vissza, a gyereket nevelőknek, mert szerintem a válság, ez a járvány őket rángatta meg a legjobban, szerintem a legnagyobb terhet ők viselték. Ezért ha vissza lehet adni, akkor nekik adjuk vissza, és ne szétosszuk, hanem visszaadjuk. Ez egy teljesen más logika, mint elveket találni ahhoz a kérdéshez, hogy akkor melyik szakmai területre juttassunk ennyivel vagy annyival több forrást.

Baka Zoltán (mfor.hu): Minimálbér-kérdések. Említette, hogy a kis- és középvállalkozások adókedvezményt kaphatnak. Ez milyen formában valósulna meg? És most jár le a hatéves bérmegállapodás, amit 2016-ban kötöttek a munkaadókkal. Napirenden van-e egy újabb hosszú távú megállapodás kötése?

Szeretném, ha valami hasonlót tudnánk tenni, csak magasabb béremeléssel.

Baka Zoltán (mfor.hu): Tehát még tovább akarják csökkenteni a szochót a 12 és fél százalékos szinthez képes, akár levinni 10 százalék alá is?

Tegnap beszéltem a kereskedelmi és iparkamara elnökével, hogy sporthasonlattal éljek, úgy látom, hogy táncoltatja az izmait, mert nehéz tárgyalások következnek, és ők mindig ugyanazt kérik. Tehát arra gyúrnak, ha szabad így fogalmaznom, hogy valahogy a kormányt rávegyék arra, hogy a járulékokat csökkentsük, az élőmunkát terhelő járulékokat, ami egyébként a szándékainkkal nem ellentétes, csak azért mégis működtetni kell egy országot, tehát ennek is megvan a maga határa. Hogy hol ez a határ, na, erről szól a szumó.

Baka Zoltán (mfor.hu): Éppen erre akartam a dolgot kifuttatni, hogy a 10 százalék környéki szochó már egy olyan határ lehet, amikor az állam bevételeit is kockázatossá teheti, illetve az alapfunkciók ellátását a tb-rendszerben. Mekkora mozgástér van még a munkaadói járulékok csökkentésére, és egy újabb hatéves megállapodásban gondolkodnak, vagy ennél rövidebb időtávon?

Mi minél hosszabb egy megállapodás, annál boldogabbak vagyunk vele. De három tárgyalófél van ilyenkor: szakszervezetek, munkaadók és mi, tehát az ő véleményük fogja ezt elsősorban meghatározni. A mi szándékunk a stabilitás, kiszámíthatóság, tehát mi a hosszút helyezzük előtérbe. A mozgástér kérdését pedig nemcsak a matematika jelöli ki a számunkra, hanem a gazdaság teljesítménye is. Hogyha tartósan magas növekedési pályán tudunk maradni, akkor alacsonyabb kulcsokkal is tudunk operálni.

Baka Zoltán (mfor.hu): Kínáról kérdezném, itt már szóba került a téma. Én arra volnék kíváncsi, hogy számos olyan elemzés látott napvilágot a sajtóban, amely szerint az ilyen típusú megállapodások végső soron a fogadó ország számára kellemetlen következményekkel járnak, Kína politikai befolyását terjeszti így ki gazdasági megállapodásokon keresztül a világ számos térségében. Ön hogy’ látja ezt a folyamatot?

Ami a tényeket illeti, itt, a Mandinerben azt olvastam, hogy a Fudannak van öt német egyetemmel olyan együttműködése, hogy jelen is van, és van 24 skandináv egyetemmel, Amerikában meg a Yale-lel. Ez a helyzet. És ha ők meg tudják oldani a nemzetbiztonsági érdekeik megvédését, akkor szerintem mi is meg tudjuk.

Baka Zoltán (mfor.hu): Nem ragadnék le az oktatásnál, nyilván szélesebb értelemben értettem ezt, általános gazdasági együttműködésekről, például a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésére gondolok. Tehát Magyarország és Kína számos ponton szoros gazdasági együttműködésben áll, és ennek több formában magyarországi megjelenése is van. És erről beszélek én, hogy a világ számos országából vannak olyan történetek, hogy ezek a gazdasági együttműködések előbb-utóbb a kínai politikai befolyás növekedéséhez vezethet. Ez a veszély fenyeget-e Magyarország esetében?

Amíg Magyarország élén a nemzeti kormány áll, addig biztosak lehetnek abban, hogy itt külföldi befolyás nem fog érvényesülni, akármilyen irányról is beszélünk. Egyébként a nyugati befolyás sokkal erősebb. Ez szükségszerű is, tekintettel arra, hogyha megnézi a gazdasági adatainkat, akkor azt fogja látni, hogy a 80 százaléka a magyar exportnak az Európai Unió felé irányul, tehát a befolyás onnan a legerősebb, az ottani erős államok gyakorolnak, időnként nekünk nem tetsző, nagyon erős befolyást is Magyarországra. Az amerikai gazdasággal is nagyon erős együttműködésünk van, de a németeknek is az van, és az amerikaiakat ez nem akadályozta meg abban, hogy lehallgassák a német kancellárt vagy kancellárokat, mert ki tudja, mióta zajlik ez. Tehát ha valaki azt gondolja, hogy a befolyásolási kísérleteknek égtáj szerint meghatározó iránya van, vagy ideológiailag meghatározható iránya van, akkor téved. Ez a nemzetközi politikának része. Nemzetközi érdekérvényesítésre törekszik mindenki. Ennek mi is vagyunk szereplői, és időnként mi is vagyunk, hogy mondjam, célpontjai. És amikor célpontjai vagyunk, akkor védekezünk, mindegy, hogy a németekről van szó, amerikaiakról vagy a kínaiakról. Mindenkivel szemben védekezünk, mert a nemzeti érdekeinket meg akarjuk védeni.

Breuer Péter (Heti Tv és Breuerpress): Miniszterelnök úr, ha jól értettem, akkor az önellátás felé közeledünk. Azt szeretné, hogy el tudjuk látni magunkat nemcsak oltással, hanem a világon mindennel. Ez irányban haladunk a repülőtérre. Bízom benne, hogy lesz saját repülőterünk. Követi-e a repülőteret, hogy legyen saját légitársaságunk is?

Először is mindennel nem tudjuk magunkat ellátni, ezért a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi életben való részvétel továbbra is érdeke Magyarországnak. Sőt, miután nekem az a személyes meggyőződésem, hogyha csak a tízmilliós magyar népesség gazdasági erejéből próbálnánk életszínvonalat kialakítani, csak arra alapoznánk az életszínvonalunkat, akkor sokkal rosszabbul élnénk, mint most élünk, és sokkal rosszabbul élnénk, mint ahogy a nemzetközi kapcsolatrendszerben való részvételünk segítségével élhetnénk. Tehát én nem vagyok annak híve, hogy Magyarország bezárkózzon, kifejezetten szabadkereskedelem-párti vagyok, persze a szűrőket be kell építeni, hogy ne romboljuk le a saját gazdaságunkat, de szerintem nekünk az a jó, hogyha a világban olyan hangulat van, amelyet nem a hidegháború jellemez, nem a bojkottok, nem a szankciók, hanem a minél élénkebb gazdasági együttműködés. Mi akkor élünk, mint hal a vízben; az nekünk jó. És abból Magyarországnak profitja, előnye, gazdasági ereje és magasabb életszínvonala származik. Ez az első megállapításom. A második, hogy vannak stratégiai ágazatok. Ott sem tudunk önellátóak lenni, tehát egyetlen stratégiai ágazatra sem merem azt mondani, hogy ott száz százalékig legyen magyar tulajdon, de van néhány stratégiai ágazat, ahol szeretnénk, sőt már el is értük, hogy többségi nemzeti tulajdon legyen. Mondjuk, az Önök szakmájában. Nekem személyesen az a véleményem, hogy az nem jó egy országnak, hogyha a médiatulajdonosoknak a többsége külföldi. Szerintem nem jó egy országnak, hogyha a médián keresztüli befolyás, tájékoztatás hatalmával a külföldiek tudnak élni, az nem jó. Nem mondom, hogy ne legyenek jelen, mert most is vannak jelen, a teremben is vannak jelen, ez teljesen természetes, de az arányok, az mégsem mindegy. De hasonló a bankszektor is. Szokták mondani, hogy a pénznek nincs szaga. De én emlékszem a 2008-2009-es válságra, amikor Magyarország bankrendszerének a többsége külföldi kézben volt, és ugyan állítólag nincs nemzetisége a pénznek, de mindenki azonnal hazavitte az összes forrását az anyaországba. Magyarországról is az összes bank hazavitte. Mindenkinek az a fontos első helyen, ahova tartozik. És itt maradt Magyarország abban az időszakban kiszáradva pénzügyileg. Ezt nem engedhetjük meg magunknak. Az alapvető folyamatok befolyásolásához szükséges eszközökkel rendelkezni kell. Ilyen az energiaszektor is. Már senki sem emlékszik erre, de 2010-ben én úgy kezdtem, hogy kivarázsolták a Mol 25 százalékát a magyar nemzeti érdekkörből bonyolult módon egy Szurgutnyeftyegaz, kimondhatatlan nevű orosz vásárlónak, amit komoly harcban kellett először megfékezni, utána pedig nagyon kemény moszkvai tárgyalásokon vissza kellett szerezni. Ha most nem az egyetemeknél lenne, akkor a Szurgutnyeftyegaznál lenne a Mol 25 százaléka. Tehát vannak ágazatok, ilyen az energiaágazat is, ahol legalább az 50 százalékát, mondjuk úgy, hogy az ellátásbiztonsághoz szükséges eszközöket, az energia továbbítására és termelésére alkalmas eszközöket is nemzeti kézben kell tartani. Ezért én sokat tettem az elmúlt időszakban, a mi kormányunknak ez fontos feladata volt. És ha most egy hosszú listát kellene fölfektetnem, akkor a Moltól kezdve, mondjuk, a külkerbankig, vagy éppen az e.on által korábban tulajdonolt áramelosztókkal bezárólag egy nagyon hosszú listát tudok Önnek adni. Tehát mindent nem, nem tudunk berendezkedni olyan ellátásra, de ami stratégiailag fontos, ott domináns magyar szerepre van szükség.

Breuer Péter (Heti Tv és Breuerpress): A repülőtér és a repülőtársaság stratégiai kérdés.

Hogy válaszoljak az Ön kérdésére is, a repülőtér ezek közé tartozik, szerintem. A repülőtársaság nem feltétlenül, egyébként magyar repülőtársaság van, és büszkék is vagyunk rá. És minden évben, úgy látom, hogy jól teljesítenek, sőt ezekben a listákban, amiket valaki itt az előbb idézett, ott is a tulajdonosok is szép, előkelő helyen vannak, és szeretném, ha még inkább előre rukkolnának, mert egy sikeres légitársaság mindannyiunknak érdeke, még akkor is, ha nem állami tulajdonban van, hanem magánkézben és tőzsdén.

Breuer Péter (Heti Tv és Breuerpress): Szerte a világon vallásháború folyik, gyilkolják a keresztényeket, gyilkolják a zsidókat, és hadd ne soroljam tovább. De mégis, a nemzetközi média megtanulta tegnap leírni hibátlanul, hogy Berettyóújfalu. És Berettyóújfaluban, nem messze Debrecentől fölavattak egy zsinagógát 2,5 milliárdos beruházással. Érdekes módon, és itt nem panaszkodom a kollégáimra, nem láttam, hogy a magyar média kellőképpen foglalkozott volna. Ennek az az oka, hogy el akarják hallgatni, vagy miért? Erre csak büszkének lehet lenni.

Nem, szerintem nem arról van szó, hanem arról, hogy Önök itt élnek, Budapesten. Majd nézze meg, a héten átadjuk a Páva utcai zsinagógát, ami fantasztikus lett egyébként, nagyon büszkék vagyunk rá. Majd nézze meg, annak az átadásáról biztosan sokkal több tudósítás lesz, mert ez egy Budapest-központú ország. A berettyóújfalusiak is több figyelmet érdemelnének, de hát egyelőre ezzel kell együtt élnünk. Szerintem nincs ebben ideológiai meg politikai megfontolás, és biztos vagyok benne, hogy a Páva utcai zsinagógát teljes szépségében megismerheti majd a magyar közvélemény.

Breuer Péter (Heti Tv és Breuerpress): Miniszterelnök urat nem illik kijavítani, de nem a Páva utcait, hanem a…

Rumbach, bocsánat!

Breuer Péter (Heti Tv és Breuerpress): A Rumbach utcait, mégpedig ma, és természetesen a Heti Televízió élőben közvetíti 14:30-kor.

A korrekciót tisztelettel megköszönöm, csak annyit engedjen meg legalább fájdalomdíjként, hogy a Páva utcait is rendbe hoztuk korábban.

Breuer Péter (Heti Tv és Breuerpress): Igen, ott voltunk. Megérkezett Lauder úr, aki a világ zsidó szövetségének az elnöke. Fog-e vele találkozni? Ő is erre az eseményre érkezett meg.

Szoktam vele mindig találkozni, általában szoktam vele találkozni, ha Magyarországon jár. Remélem, hogy most is megtisztel majd egy látogatással. Szikrázó beszélgetéseink szoktak lenni. Nagyra értékelem az intellektuális bátorságát. Sokra tartom azt a munkát, amit végez, de bizonyos kérdésekben kifejezetten élvezetes vitapartner. Nagyon remélem, hogy most is meg fog látogatni.

Breuer Péter (Heti Tv és Breuerpress): Nem szeretnék senkit befolyásolni, hogy vallásos legyen, de az Európai Tanács soros elnökségének egyik fő csapása a vallásközi párbeszéd témája. Mik a kormány tervei? Szerintem az nagyon fontos, hogy Magyarország kiáll szinte mindenkiért, illetve a szabad vallásgyakorlásért, és akkor ezt összefűzném az utolsó kérdéssel. Párizsban elcsattant egy pofon. Ugyan azt mondta percekkel ezelőtt Csuhaj kolléganőm kérdésére válaszolva, hogy semmiféle kampányban nem szeretne részt venni, de mit tesz Ön, és mit tesz a magyar kormány, hogy annak ellenére, hogy itt már nagyjából folynak a választási előkészületek, hogy itt ne csattanjon el egy pofon, mert a helyzet fokozódik.

Hát, ugye, a pofon Franciaországban csattant el.

Párizsban.

Igen, és a franciák egy forradalmi nép. És általában, ha megnézi az ottani politikai érzelemnyilvánításokat, azoknak az intenzitása nagyságrendekkel haladja meg a magyart, úgyhogy abból, hogy ott történt valami, még nem következik az, hogy itt is be kell annak következnie. Úgyhogy szeretném, ha a választás mégiscsak a higgadtság, a béke meg az érvek ütköztetésének és bemutatásának jegyében zajlana le, és mellőzné a fizikai erőpróbákat. Ami a vallásközi párbeszédet illeti. Idén nincs Tusnádfürdő, mert eddig azzal készültem, hogy megpróbálom egy előadásban tisztázni, hogy mit jelent a keresztény Magyarország, mit jelent a zsidó-keresztény tradíciókra fölépülő magyar politika, meg hogy kell egyáltalán a modern világban, ami egy szekularizált világ, hogy’ kell elképzelni, mitől keresztény és mitől nem egy társadalom. De ez a pódium most nem lesz elérhető, úgyhogy talán majd egy írásban ezt rögzíthetem, ha elkészülök vele. Ha a Szentatya jön, akkor neki is azt szeretném mondani, ami az ide kapcsolódó kérdésre a válaszom, hogy, ugye, mi őrizzük ezt a zsidó-keresztény hagyományon fölépülő identitásunkat, és a kereszténység a mi számunkra nem választás kérdése, hanem predesztináció. Ez a sajátossága a közép-európai kereszténységnek és benne a magyarnak. És azt szeretnénk, hogyha a Szentatya jön, akkor ezt megérezné, hogy itt nem választásról beszélünk, hanem egy elrendelésről. Ez a mi sorsunk. A kereszténység nem egy választott világlátás, hanem nekünk az a kulturális – túl azon, hogy persze vallás is, az a kulturális – közeg, ami adatott, ami elrendeltetett, és amiben nekünk jól kell élnünk, és amelyet meg kell próbálni szépen berendeznünk. Ez a mi fölfogásunk. Ebből az következik az Ön kérdésére adható válasz gyanánt, hogy a vallásközi párbeszéd egy érték. És ebben a folyamatban Magyarország mindig mindenhol részt vesz. Ahol nekünk alapítványunk, befolyásunk, intézményünk van, ott mindenhol igyekszünk napirendre vetetni a vallásközi párbeszéd kérdését, mert szerintem a jó emberek, akármelyik hitben is osztozzanak, képesek arra, hogy egyetértsenek abban, hogy hogyan kell jól, helyesen és szépen élni, és a vallásközi párbeszéd ehhez elvihet bennünket. Ezek nagyon nehéz kérdések, de csak a párbeszéd útján kaphatunk választ ezekre a kérdésekre.

Breuer Péter (Heti Tv és Breuerpress): Fog-e harcolni a vétójogunkért? Illetve elképzelhető, hogy a németeknek sikerül letiltani vagy megtörni ezt a szokásjogot, hogyha valamivel külügyi vonalon nem értünk egyet, akkor igenis vétót emeljünk?

Először is nem keresem a konfliktust. Tehát ott, ahol lehet, az együttműködés, sőt a lojális együttműködés politikáját követjük az Európai Unióban; ott, ahol azonban olyan nemzeti érdeksérelem veszélye tűnik föl, amelyet nem szabad vállalni, akkor bele kell állni. Tehát hiába az ország mérete, súlya, akárhogy is, azokba bele kell állni, ki kell állni a magyaroknak. Most ezeknek a száma, úgy látom, szerencsétlen módon szaporodik, mert visszajön a migrációs vita, az olasz miniszterelnök ezt már bejelentette, hogy ezt napirendre veteti a következő csúcson. Itt van ez a rezsiharc: a klímavédelemnek ki fizesse a költségét? És itt van ez a németek által megindított vita, hogy akkor az eddig egyhangúan meghozható témák és döntések körét szűkítsük-e vagy sem? Ebben a harmadik ügyben állok, állunk, áll Magyarország a legjobban, mert van egy szerződés. Az Európai Uniónak van egy szerződése, és ez pontosan megmondja, hogy mi az, ami egyhangúságot igényel, és mi az, amit többségi döntéssel is meg lehet határozni. És ahhoz, hogy ezt a kört bárki megváltoztassa, ahhoz módosítani kell az Alapszerződést, az Európai Unió szerződését kell módosítani. Azt csak egyhangúlag lehet. És azt előre megmondjuk, hogy ne is kezdjenek hozzá. Ma nem az a problémánk, hogy Brüsszelnek kevés jogköre van, hanem hogy túl sok. Brüsszelnek nem döntési jogokat kéne adni, hanem döntési jogokat kéne visszavenni ahhoz, hogy jól működjön az Európai Unió. De ez a vita is most megkezdődik, hiszen az Európai Unió jövőjéről szóló vita megindult, és hamarosan mi is, Magyarország is közzéteszi a saját vitaindító dolgozatát, előadását. Június 19-én lesz ez az esemény, az, ugye, a szovjet csapatok kivonulásának harmincadik évfordulója is, és azon a napon fogjuk bemutatni azokat a gondolatokat, amiknek a jegyében Magyarország, illetve egész pontosan a magyar kormány és a magyar kormányzó pártok részt szeretnének venni az Európai Unió jövőjéről szóló vitában.

Nyilas Gergely (telex.hu): Miniszterelnök úr mikor döntötte el, hogy részt fog venni a mai kormányinfón?

Amikor tegnap a kormány úgy döntött, hogy az adóvisszatérítést jóváhagyja és támogatja, és a nemzeti konzultációt elindítjuk.

Nyilas Gergely (telex.hu): A következőkben is számíthatunk arra, hogy váratlanul megjelenik kormányinfón, vagy nem lesz belőle rendszer?

Van egy rendszer. Minden évben január elején vagy az utolsó, évzáró vagy az első, évindító sajtótájékoztatót szívesen megtartom, örömmel látom Önöket. Akivel, úgy látom, hogy értelmes párbeszédet tudok folytatni, azoknak szívesen adok interjút is egyébként, és arra kérem Önöket, hogy érjék be belőlem ennyivel.

Nyilas Gergely (telex.hu): Valójában ezt is akartam kérdezni, hogy számíthatunk-e arra, hogy akkor, esetleg a választásokhoz akár közeledve többször lesz esély arra, hogy interjút is készíthessen a sajtó minél több résztvevője? Tehát igen, lehetséges. Ha már az adóvisszatérítést említette, ezt adóvisszatérítésnek kell hívni, vagyis az adóalapot ez nem fogja csökkenteni, ez azt is jelenti?

A nevéről még vitatkozunk, mert olyan kacifántos ez, bonyolult, és nehéz kimondani, de még nem találtunk ki jobbat, mint azt, hogy visszaadjuk azt az adót egy bizonyos fölső határig, amit egyébként a gyermekesek a 2021-es évben befizettek.

Nyilas Gergely (telex.hu): Nagyjából 580 milliárd forintot említett. Mi lesz a sorsuk az 1 százalékoknak, amelyeket civil szervezeteknek, más, erre jogosult szervezeteknek ajánlanak fel az adózók? Persze akkor körülbelül 5,8 milliárd forint lehet. Ennek az összegnek mi lesz a sorsa, ha már rendelkeztek, ugye, ők róla, és most ezt visszakaphatnák a következő…

Ez is azon részletkérdések közé tartozik, amelyeknek hosszú listája van, és a konzultáció után fogjuk megválaszolni. Ha a konzultációban az irányt jóváhagyják az emberek, akkor jöhetnek a részletkérdések. Van még jó néhány.

Nyilas Gergely (telex.hu): Fudan egyetem. Gulyás Gergely azt említette korábban, hogy a Fudan egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik. Ezzel Ön is egyetért?

Először is minden tiszteletem a miniszter úré, de sajnos nem mi döntjük el, hogy mi van abban a formában, hogy közéleti vitára alkalmas legyen, mert azt Önök döntik el. Mert ha az emberek valamiről beszélnek, akkor az már vitára alkalmas állapotban is van. Hogy a vita értelmes-e, arról lehet beszélni. Szerintem egy vitához kellenek alapvető információk, ezek még nem állnak rendelkezésre.

Nyilas Gergely (telex.hu): De részben a társadalomnak talán azért sem állnak rendelkezésére ezek az információk, mert a kormányzat nem feltétlenül osztja meg ezeket a részletes információkat.

Ez is egy lehetséges föltételezés, de nekünk jobb véleményünk van saját magunkról, ha megbocsát. Mi azt gondoljuk, hogy egy kormány mégiscsak egy komoly dolog, tehát akkor kell beszélnie, amikor kellő súllyal és komolyan tud valamit mondani. Például arra a kérdésre, hogy mennyibe kerülne, ugyan mindenfajta előterjesztéseket meg szakértői anyagokat, meg a jó ég tudja, mi mindent lehet látni, de erről semmilyen komolyan vehető becslés jelen pillanatban nem áll rendelkezésre, mert ahhoz tervek kellenek. Nekem egy kérésem volt Palkovics miniszter úrhoz, aki felelős a tervek elkészítéséért, hogy nehogy valami kockát álmodjon meg, hanem olyan építészeket keressen, akik képesek valahogyan esztétikailag is kifejezni azt, hogy itt egy kínai–magyar közös egyetem működik. Tehát az valahogyan esztétikailag jelenjen meg. Nem tudom, hogy kell ezt csinálni, mert nem vagyok építész, csak azt akartam kérni, hogy lépjünk ki abból a megszokott megközelítésből, kocka, egyenes, ismeri ezeket a modern épületeket, hanem legyen benne valami szerelem, valami szellem, valami invenció, valami, ami húz. Ezért nem tudjuk megmondani ebben a pillanatban komolyan, hogy egy ilyen egyetemnek a fölépítése mennyibe kerülne. És azt sem tudjuk megmondani, hogy a magyar államháztartás képes-e ezt állni. Azt sem tudjuk megmondani, hogyha képes, akkor hány lépésben jó ezt megtenni: egy lépésben, kettőben, háromban vagy négyben. És azt sem tudom még megmondani Önnek, hogy egyébként milyen forrásból kell ezt megtenni, ez a forrás nagyságrendjétől függ. Lehet, hogy elbírja a költségvetés, lehet, hogy nem. De ezek mind olyan kérdések…

Nyilas Gergely (telex.hu): Nem biztos, hogy kínai hitel lesz?

…ezek mind olyan kérdések, amelyekről akkor lehet értelmesen, komolyan beszélni, hogyha látjuk a terveket. Úgyhogy én mindenkit arra kérek, hogy ezt várják meg, én is várom ezeket az információkat.

Nyilas Gergely (telex.hu): Azért azt lehet tudni, a diákvárosról született terv, amelyet a szakma is elfogadott, és azt már lehet tudni, hogy mindenképpen érinti azt a területet, a Fudan egyetem campusát, ahova a diákvárosra már egy terv elkészült.

Mostani tudásunk szerint igen, de lesz egy népszavazás. Lehet, hogy azt fogják mondani, hogy nem, és akkor föl kell tenni a kérdést, hogy ez nem azt jelenti-e, hogy ott nem, vagy máshol sem. Szerintem ezek még nagyon… A kocsit fogja Ön a ló elé, nagyon elöl vagyunk. Döntsük már el először, hogy pontosan miről beszélünk, ehhez tervek kellenek, ehhez pedig kell még némi idő. Az biztos, hogy utána az emberek fognak róla dönteni.

Nyilas Gergely (telex.hu): A népszavazás gondolatához mi vezetett el?

Valamelyik kérdésre azt a választ tudtam az előbb adni, hogy ez egy szakmai felsőoktatási vita volt. A baloldal úgy döntött, hogy ebből politikai vitát fog csinálni. És miután a városvezetés baloldali kézben van, a kormány pedig jobboldali, ezért ezt a vitát másképp nem tudjuk eldönteni, mint egy népszavazáson.

Nyilas Gergely (telex.hu): Világos. Áprilisban közzétett a kormány egy táblázatot a vakcinákról, amelyet sok szakmai kifogás kísért. Karikó Katalin is elmondta, hogy túlságosan elnagyolt ahhoz, hogy abból érdemlegesen lehessen az oltások hatékonyságára következtetni. A közelmúltban egy újabb táblázatot adott ki a kormányzat, amely szintén meglehetősen elnagyolt, de látszik abban, abban a táblázatban látható, hogy a Magyarországon beoltottak közül nagyobb arányban betegednek meg és halnak meg, itt kicsi számokról van szó, de nagyobb arányban halnak meg és betegednek meg, mint az Egyesült Államokban. Mi lehet a magyarázata, keresik-e a választ arra, hogy mi lehet ennek a különbségnek az oka, mondom, arányaiban kicsi bázisszámokról beszélünk, de a különbség mérhető. Mi lehet ennek az oka?

Ha megengedi, a legfontosabb, amit talán mondhatok Önnek, az, hogy semmiképpen ne keveredjünk abba a helyzetbe, hogy riadalmat okozunk az emberek között. Tehát ma egyértelmű az a szakmai, tudományos álláspont, amit a kormány is elfogad, hogy az egyetlen védekezés a vírussal szemben az oltás. Tehát minden hír, ami az oltás hatékonyságát megkérdőjelezi, amely azt mondja, hogy hát, talán nem is úgy van, vagy belehalhatnak még utána is, ezekben mindig van valamennyi igazság, de ez eltörpül amellett a kolosszális tény mellett, hogy az egyetlen lehetséges menekülés, védekezés a vírussal szemben az oltás. Tehát arra kérek mindenkit, hogy ne nyissunk kis részletkérdésekben olyan természetű vitát, ami földagadva, mint a tüdő a fazékból, egyszer csak egy olyan vita benyomását kelti, mint hogyha megkérdőjeleződnének az oltóanyagok hatékonyságához fűzhető várakozások meg remények. Ezt semmiképpen ne tegyük. Ezért fontos, amit Ön mond, nagyon kicsi esetszámokról beszélünk, és Ön is tudja, nagyon kicsi esetszámoknál egy-két eset is nagyon erősen változtatja meg az arányokat, úgyhogy óvatosságot szeretnék Öntől is kérni. Amit a kormány tenni tud, az, hogy megpróbálunk minél több információt, minél egzaktabb és megbízhatóbb formában közzétenni arról, hogy melyik oltóanyaggal való beoltottság után mit tapasztalnak a szakemberek, nem a kormány, hanem mit tapasztalnak a szakemberek. Ezeket az információkat közzétesszük. Ezek olyanok, amilyenek a szakmai álláspontok megalapozottságai, melyek az információk mögött állnak. De nem akarom a tudósokat sem kényelmetlen helyzetbe hozni, mert egy olyan nehéz munkát végeznek, olyasmit vizsgálnak, elemeznek, próbálnak számszerűsíteni, ami korábban még nem volt. Tehát mindenkitől egy kis megértést és együttműködést szeretnék kérni a tudomány irányába is.

Nyilas Gergely (telex.hu): Kásler miniszter úr említette május elején, hogy lesz egy vizsgálat, amely a vakcinák hatékonyságát vizsgálja, és hogy ez május végével lezárul. Mit lehet tudni erről a vizsgálatról, illetve eredményeiről, mikor lesznek közzétéve, megvannak-e már?

Minden kormányülésen státuszjelentést kapunk a miniszter úrtól arról, hogy hogyan halad ezt a vizsgálat, és mi is sürgetjük.

Nyilas Gergely (telex.hu): De egyelőre nincsen időpont. A letérdeléssel kapcsolatosan nem akartam ugyan rákérdezni, de említette, hogy ezt provokációnak tekinti. Milyen értéket hordoz Ön szerint ez a gesztus, miről szól a letérdelés a futballstadionban, ahol az ír válogatott is letérdelt?

Valami olyasmit, ami mindenképpen idegen Magyarországtól, mert a mi kultúránkban ez nincs.

Nyilas Gergely (telex.hu): De Ön tudja, hogy ez mit jelent, miről szól egyébként ez a letérdelés, hogyan indult, hogy elsősorban a feketék elnyomása elleni tiltakozás volt és az egyenjogúságért és a közös emberi értékek elismeréséért.

De nem erről van szó, ez valami félreértés lehet. Arról van szó, hogy vannak országok, amelyek korábban nemcsak feketéket, de azokat, is, tehát nemcsak afroamerikai embereket, hanem másokat is rabszolgaként tartottak, és ennek az örökségével küzdenek. De mi nem tartottunk se ilyen színű, se olyan színű rabszolgákat. Mi nem küzdünk ezzel a problémával. Nem akarok erről hosszan beszélni, mert nem akarok másokat megbántani, de az Egyesült Államok első elnöke közismerten rabszolgatartó ember volt. Én jártam a házban, megnézhettem, egy nagyszerű ember volt, egy kiemelkedő államférfi, szerintem az egész világ hálával tartozik neki, én elmentem oda, láttam. No, most ők ezzel küzdenek. De ez nem a mi problémánk, hát mi közünk nekünk ehhez? Mi itt élünk, magyarok vagyunk, sose tartottunk rabszolgákat. Sőt, még gyarmataink se voltak. Hogy jön ez ide? Értem, hogy küzdenek ezzel a problémával, sok sikert is kívánok, de hogy jön ez ide? A mi kulturális közegünkben ez nem értelmezhető, ezért nem tudom másnak tekinteni, mint egy udvariatlan provokációnak.

Nyilas Gergely (telex.hu): És mikor lett volna a vendéglátó udvariatlan? Milyen fogadtatást kellett volna nyújtani, hogy Ön azt mondja, hogy ezek a vehemens szurkolók udvariatlanok voltak vendéglátóként?

Hadd kérdezzem meg, hogy ugyan mi dolga ezzel a magyar miniszterelnöknek?

Nyilas Gergely (telex.hu): Ön említett egy provokációt, van egy nemzetközi rendezvény, meghívunk egy csapatot, tudjuk, hogy…

Ez nem az MLSZ sajtótájékoztatója. Tehát én szívesen válaszolok erre, csak nem vagyok benne illetékes. Elmondtam, amit el tudtam mondani, talán annál is többet, mint kellett volna.

Gulyás Gergely miniszter: Ha van egy utolsó kérdése, akkor nyugodtan…

Nyilas Gergely (telex.hu): Van. Akkor fölteszem az utolsó kérdést. Kavicsbányával kapcsolatos lesz akkor az utolsó kérdésem…

Gulyás Gergely miniszter: a miniszterelnöki hatáskört érintő kérdést. Parancsoljon!

Nyilas Gergely (telex.hu): Bár arra is rákérdeztem volna, hogy a kormányhoz közeli médiumokban elhangzott az, hogy a pápa keresztényellenes. Önnek erről mi a véleménye, hogy a pápa keresztényellenes lenne? Erről Önnek mi a véleménye, ez elhangzott a Sajtóklubban, Bencsik és Bayer beszélgetése során. De a kérdésem igazából, miután ezt nem teszem fel, a kavicsbányáról szól. A kormány rendelettel lehetővé tette, hogy zártkörű pályázaton hirdessen meg többek között kavicsbányát is, ezt még a koronavírusra hivatkozva lett egy ilyen lehetőség. Sőt, nemcsak hogy eladható, zárt körben a bányászati jog, hanem haszonbérbe is adható. Most ez Kiskunlacházán és Délegyházán három, illetve négy kavicsbánya esetében megtörtént. Az MNV honlapjára kikerült május elején a pályázat, amelyről kiderült, hogy zártkörű. Ez az első ilyen alkalom. A parlamentben is már volt erre vonatkozó kérdés, igyekeztek megtudni azt, hogy mi indokolta a zártkörű hirdetést, ugye, ez először fordult elő. Milyen szereplőket hívtak meg, és hogyan zárult, mennyiért, és ki lett a vevő? Ez azért is kérdés, mert a nyersanyagok ára egyre inkább emelkedik, és az volt sokakban, a szakág képviselőiben az elgondolás, hogyha licitálhatnának egy nyílt tenderen, jóval, akár magasabb árat is kaphatott volna érte az állam, mint licit nélkül, vagy egy zártkörben, és ráadásul haszonbérbe adva, nem pedig eladva ezt a bányászati jogot…

Mi a kérdés?

Nyilas Gergely (telex.hu): Mi indokolta mindezt, kik szerepeltek ebben, és mennyiért kelt el?

A miniszter úrtól kapott információk szerint vagy még nincs döntés, vagy a napokban születhetett legfeljebb döntés, mert a kormány ezzel nem foglalkozik. Ezt az ágazati miniszter bonyolítja. Én, mintha több esetet is említett volna, én egyel foglalkoztam, mert a kormány elé került. Ez az az eset, amikor Magyarországon úgy volt valakinek használati joga egy nyersanyag-kitermelő hely fölött, hogy hosszú évek óta egyáltalán nem működtette azt. Ebből mi arra a következtetésre jutottunk, hogy nem azért vette meg, hogy működtesse a magyar gazdaság számára, hanem azért, hogy másokat kizárjon a versenyből. És ez nem helyes. Tehát mi egy olyan szabályt akartunk alkotni, és fogunk is, hogyha egy bizonyos ideig, ugyan valaki megszerezte, mondjuk, a nyersanyag-kitermelés jogát, itt, ebben az esetben az építőanyag-ipar egyik fontos forrásáról beszélünk, és nem működteti azt, akkor a magyar gazdaság érdeke miatt valamilyen beavatkozási lehetőségnek lenni kell. A magyar jog ezt meg is adja, és bírósági döntés volt, ha jól emlékszem az előterjesztésre, amely azt mondta, hogy így visszaszáll az államra a rendelkezés joga. És, nagyon helyesen, a magyar kormány úgy döntött, hogy még egyszer ugyanebbe a csapdába nem akarunk beleesni. És ezért csak olyanokat hívunk meg a pályázatra, akik működtetni fogják, mert semmilyen más garancia nincs, hogy ne kerüljünk ugyanabba a helyzetbe, mint legutóbb, és megint tíz évig nézegethetjük, hogy valaki jogot szerzett, de a versenytársak kiiktatása érdekében valójában azt nem működteti. Ez a magyar gazdaságnak rossz. És ezt a rossz dolgot zártuk ki azzal, hogy csak olyanokat hívtunk meg, akik egyébként működtetni akarják ezt a nyersanyag-lelőhelyet. Ez az oka, szerintem ez egy jó döntés.

Horváth Csaba (24.hu): Miniszterelnök úr említette, hogyha elindul a magyar vakcinagyártás, akkor nem lesz szükség esetleg külföldi vakcinákra. Ettől függetlenül kérdezném, hogy ha ez bekövetkezik, a nyugati vakcinákhoz hozzá lehet-e majd jutni továbbra is?

Üzleti alapon természetesen, tehát Magyarország semmilyen korlátot nem állít az elé, hogy nemzetközi engedélyekkel rendelkező, a magyar hatóságok által elfogadott gyógyszerészeti termékek, ideértve a vakcinákat is, Magyarországon forgalomba kerüljenek.

Horváth Csaba (24.hu): Kereskedelmi forgalomba…

Természetesen igen.

Horváth Csaba (24.hu): A 2022-es választáson Simonka Györgyöt indítja-e a Fidesz? Illetve mi a véleménye Miniszterelnök úrnak az ő büntetőügyéről?

Miután egy le nem zárt ügyről van szó, ha jól értem, nincs ítélet, erről nem mondanék véleményt, hanem megvárnám az ítéletet. Az indításról pedig a helyi csoportok fognak majd dönteni. Nálunk választókerületi rendszer van, és az adott választókerületbe tartozó csoportok döntenek arról, hogy kit szeretnének indítani. Ha azt a döntést meghozták, akkor majd tudok válaszolni az Ön kérdésére, addig – és ez január – inkább türelmet kérek.

Horváth Csaba (24.hu): Habony Árpád ad-e Önnek még tanácsokat, és ha igen, akkor ennek milyen költségvonzata van?

Semmilyen költségvonzata nincs, ha csak rá nem fizetek, és szokott adni tanácsokat, igen.

Horváth Csaba (24.hu): Tehát továbbra is. Hogyha esetleg ellenzékbe kerülnének, és a következő kormányfő családja, mondjuk, hét év alatt 15 milliárd forintot keresne, ami jelentős részben uniós és állami forrásból származna, Ön azt hogyan értékelné?

Azt javasolnám, hogy fizesse be az adóját, és tartsa be a szabályokat.

Horváth Csaba (24.hu): Jelenleg 90 nap alatt válaszolják meg a különböző kormányzati szervek a közérdekű adatigényléseket. Ennek az időpontnak a csökkentése az eredeti 15+15 napra mikorra várható?

Indokolt, a 90 nap nagyon hosszú, és amint lehet, vissza is fogunk térni. Én általában az egész veszélyhelyzeti szabályozásnak a kivezetését szeretném minél hamarabb megvalósítani. Erre kaptunk fölhatalmazást a parlamenttől. Én nagyon remélem, hogyha túl vagyunk az Európa-bajnokságon, minél hamarabb jogilag is az lesz a helyzet, mint ami a valóságban, mert a valóságban látja, hogy tulajdonképpen Magyarország már egy normális demokráciaként működik, szinte egy válság utáni demokratikus, gyülekezési, szervezkedési, önkormányzati lehetőségekkel élő ország a mienk. Szeretném, hogyha a jogi helyzet minél hamarabb összhangba kerülne ezzel. Az Európa-bajnokság végéig azért érdemes megtartani, mert nem tudjuk, hogy indul-e újabb hullám, nem indul-e újabb hullám, sok ember jön, sokan leszünk együtt. Szeretném megvárni, hogy ott végleges álláspontot tudjunk kialakítani az esetleges újrafertőződés esetében. Remélem, ilyen nem lesz, és ha nem lesz ilyen, akkor azonnal szeretném visszaadni ezt a jogkört. Nekem is könnyebb lenne, a parlament is jobban tudná tervezni a munkáját, szerintem az ellenzék is lehet, hogy jobban lenne, ez nem tudom, fontos szempont-e, de miután ők is polgárai a hazának, az is számít. Tehát szerintem mindenki örülne már ennek.

Haszán Zoltán (444.hu): Visszatérnék arra, hogy a járvány hány halálos áldozatot szedett Magyarországon. Ön azt mondta szeptemberben, hogy a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri, most pedig azt mondta, hogy azért ezt a sikert – ebben az esetben használjunk siker vagy nem siker kifejezést, de – szeptemberben úgy folytatta ezt a mondatot, hogy „én azt látom, hogy az első csatát megnyertük. Svédországban, ahol szerintem annyian lakhatnak, mint mi, tízszer annyian haltak meg, mint Magyarországon.” És májusban is arra hivatkozott, hogy mi a legsikeresebben védekező országok közé tartozunk, és itt is lakosságarányos halálozást vett alapul, hogy ezt kijelentse. Most viszont lakosságarányosan Európában mi állunk a legrosszabbul a járvány kezdete óta. Mi történt, hol változott meg ez a helyzet, hogy akár május, akár szeptember óta már nem ezt számoljuk, és hogy az arány sokkal rosszabb, mint korábban volt?

Ezt számoljuk.

Haszán Zoltán (444.hu): Viszont akkor mi történt, mit csinálunk mi másként, mint például a laborként emlegetett Ausztria, ahol eddig 10 ezren haltak meg, nálunk pedig 30 ezren. És azt tudjuk, Miniszterelnök úr is többször utalt rá, hogy Ausztriát figyelemmel kísérjük. Hol tértünk le arról az útról, amit ők csináltak, kevesebb beoltottal kevesebb halott volt Ausztriában, nálunk pedig sok beoltott volt, és nagyon sok halott.

Szerintem ez egy nagyon fontos kérdés. Az akadémia elnökével is beszéltem róla, és néhány kisebb tudóscsoporttal is beszéltem róla, és kértem őket, hogy készítsenek egy elemzést majd arról, hogy a reményeink szerint hamarosan lezáruló járvány után milyen álláspontot tudunk egészségügyi szempontból kialakítani, mi az oka annak, hogy a magyar társadalom láthatóan sérülékenyebb, mint mások, hogyan tudjuk ezt beépíteni a közeljövő döntéseibe. Mit kell másképen csinálni, mit kell jobban csinálni, mire kell inkább figyelni. Tehát egy ilyen poszt-COVID értékelést várok az akadémiától is és a kormány egészségügyi tanácsadó testületeitől is.

Haszán Zoltán (444.hu): Azt vizsgálták, hogy a kormány hibázott ebben valamit? Késői lezárás, bármi, ami okozhatta ezt?

Mi magunkat nem jó, ha vizsgáljuk, mert mi arról vagyunk meggyőződve, hogy legjobb tudásunk szerint, erőnket a végsőkig megfeszítve dolgoztunk és igyekeztünk a legjobb döntéseket meghozni. És persze vannak kalkulációk, amik arról szólnak, hogy a gyors átoltottság révén mennyi ezer ember életét mentettük meg, hogyha később kapták volna meg az oltást, de én ezekbe nem szívesen megyek bele, hanem meghagynám a szakembereknek, statisztikusoknak és tudósoknak, készítsék el ennek az értékelését. Szerintem is fontos az a kérdés, hogy egy ilyen típusú járvány miért érinti Magyarországot másképpen, mint egy-két szomszédos országot például.

Haszán Zoltán (444.hu): Van még egy adat, arra szoktak hivatkozni most, hogy mennyi a többlethalálozás, viszont például áprilisban a KSH adatai szerint Magyarországon 40 százalékkal többen haltak meg, mint az előző évben. Ilyen magas adat, ez nem európai középmezőny, hanem ez nagyon-nagyon ennek a szomorú listának az eleje.

Én azt tudom csak mondani Önnek, hogy 16 hónappal ezelőtt elkezdődött egy járvány, azt nagyjából mostanra, úgy látom, hogy legyőztük. A két időpont között, 16 hónap alatt, minden európai országban, a járványtól függetlenül is bizonyos számú ember meg szokott halni. A járvány miatt többen haltak meg, ezt a különbözetet számítja az Európai Unió úgy, mint többlethalálozást. Mi is ezt tekintjük, és e tekintetben Magyarország a középmezőnyben van. De ettől még az, amit az előbb mondtam, hogy a tanulmányokra, értékelésre szükség van, az annál is inkább indokolt, mert nem elég, hogy az ember középmezőnyben van. Egy járványügyben, védekezésben, életmentésben nem középmezőnyben kell lenni, hanem elöl. És azt szeretnénk pontosan tudni, hogy mi az a következő járványra való fölkészülés tekintetében, amit tanultunk ebből a járványból, és azt majd úgy kell csinálni. De én a kormány teljesítményét illetően csak azt tudom kimondani, hogy minden ember, akit én láttam, legyen szó a kormányzati tisztviselőről, kórházigazgatóról, orvosról, ápolónőről, rengeteg helyen jártam, én azt tapasztaltam, hogy mindenki a legjobb tudása szerint harcolt. Magamat is idesorolnám, hogyha nem tűnne ezt szerénytelenségnek, de én is, higgye el, mindent megtettünk annak érdekében, hogy megmentsünk minél több életet, így jött ki ez a középmezőnybeli eredmény. És azt kell mondanom, hogy következő járvány idején fölkészültebben, ennél jobb teljesítményt kell nyújtania az egész országnak.

Haszán Zoltán (444.hu): Ez az európai középmezőny a 2020-as évre vonatkozik, viszont a KSH adatai szerint, ami akkor 8 százalék körül volt, a KSH adatai szerint, ők már áprilisig továbbvitték, 21 százalékkal nagyobb a többlethalálozás Magyarországon, tehát a 2020-as adatoknál rosszabbak lesznek, különösen a rendkívül pusztító harmadik hullám miatt, ez az összehasonlítás.

Nézzük meg ezeket majd.

Haszán Zoltán (444.hu): Azt szeretném még megkérdezni, hogy bejelentették, hogy nem fogunk több Pfizert rendelni az európai közös beszerzésből, mert hogy lesz majd oltóanyaggyárunk 2022 második felében, amit, hogyha tegnap jól értettem a szavait, egy kicsit Ön is, nem tudom, lassúnak talál. De hogy a kettő között lesz egy átmeneti időszak, amikor a meglévő vakcinakészleteink lejárnak, legalábbis a legutóbbi adat szerint, vagy nem tudom, hogy a Pfizernél mennyi, eleinte azt mondták, hogy fél évig lehet tartani. Ez alatt az átmeneti időszak alatt, hogyan oldjuk meg a vakcinabeszerzést?

Először is, amit tudunk, pontosan az, amire Ön rávilágított, hogy a tudásunk korlátos, még a gyógyszergyáraké is. Én megértem, hogy persze mindenki minél több vakcinát el akar adni, és minél gyorsabban akar bennünket újraoltani, ezt mind értem, de hát azért nemcsak üzlet van a világon, tudomány is van, meg elemzések is vannak, és ezért szerintem az időtáv tolódik. Tehát először azt mondták, hogy hat hónapig lehet csak védettnek tekinteni az embert, most kiderül, hogy most már talán nyolcnál vagyunk? Szerintem lesz ez még több is. És az is, hogy meddig állnak el pontosan a vakcinák, ennek az időtartama is folyamatosan nő. Tehát én csak azt akarom mondani Önnek, hogy azt tudjuk egyedül, hogy korlátozott a tudásunk, és minden lehetőségre fölkészültünk, ezért van ennyi különböző fajta vakcina. Hogyan történt a vakcinarendelés? Amikor a végső körbe eljutottunk, akkor a szakemberek minden szempontot mérlegeltek, és utána döntést kellett hozni arra nézve, hogy melyik vakcinából mennyit rendelünk. És mi igyekeztünk nem egy vakcinából rengeteget, bár a Pfizerből rendeltük a legtöbbet, hanem igyekeztünk minél több vakcinából rendelni. Ezért van például az, hogy a Janssenből rendeltünk 4 milliót, amit az év végéig ígértek leszállítani, nem is fog az megjönni hamarabb. De ha az év végén szállítják le, akkor onnantól kell majd számítani, 2022. január 1-től, mondjuk, a hat, kilenc, ki tudja, hány hónapot, amíg az a vakcina egyébként használható lesz. Ezért rendeltünk AstraZenecából is úgy, hogy még 5 milliót várunk, a Modernából még 1 milliót várunk, a Pfizerből várunk még 6,1 milliót. És még van kínaink is, egyedül az orosz futott ki, úgy látom, vagy fut ki hamarosan. Nem véletlen, hogy mindenből rendeltünk, mert nem volt olyan tudományos támpont, ami alapján azt tudtuk volna mondani, hogy biztosan ez az egy vakcina az, ami a leghatékonyabb, és a leghosszabb ideig tudjuk eltárolni, ezért mindegyikből rendeltünk. De annyit rendeltünk, hogy egy normális készletgazdálkodási gondolkodást föltételezve ennek elégnek kell lennie. És akkor 2022 vége fele elkezd termelni az új magyar vakcinagyár. Annak két képessége is lesz. Le tud gyártani más licencek alapján vakcinákat, és képes lesz arra, hogy a saját, magyar fejlesztésű vakcinánkat is le tudja gyártani, és akkor szerintem biztonságban vagyunk. Sőt, akkor nem venni fogunk, hanem eladni fogunk. És volt még egy tervünk, egy ideig inkább titkos, aztán nyilvános, nem tudom, hogy túléli-e az izraeli politikai hullámverést a terv, mert megállapodtam az izraeli miniszterelnökkel, meg még a cseheket is bevettük ebbe a megállapodásba, meg az izraeli miniszterelnök úr még más államokat is be akart vonni. Öten voltunk, akik azt mondtuk, hogy nekünk megérné, ha közösen építenénk egy vakcinagyárat Izraelben, amit közösen tulajdonolnánk, mert az nem az unió területén van. Mert ami Magyarországon van, az mégiscsak az uniós jogalkotásnak valamilyen mértékig alá van rendelve. Legyen egy lábunk, ami kívül van az unión, legalábbis vakcina értelemben, és erre az izraelieket találtuk jó partnernek. Netanjahu miniszterelnök úrral meg is állapodtam a szándékról, a tárgyalások megkezdődtek. Nagyon remélem, hogy a gondolat életben marad.

Haszán Zoltán (444.hu): Áprilisban azt említette, hogy 6-7 milliónál járhatnánk most, vagy kellene járnunk 6-7 millió beoltottnál. Itt mintha ezt elengedte volna a kormány. És van még 3 millió felnőtt nem beoltott. Velük mi a terv? Hogyan lehet őket meggyőzni, hogy mégis olttassák be magukat? Akkora tömeg, ami akár gondokat okozhat, hogyha ők nincsenek beoltva.

Valóban, tehát a járvány azoknak ért véget, akik beolttatták magukat. Akik nem, ők még megbetegedhetnek, és meg is halhatnak. A dolog komoly. Tehát arra kérem őket, hogy csak azért, mert az élet hirtelen kitágult, szabadabb lett, emberibb lett, ne ringassák magukat abba az illúzióba, hogy a vírus őket nem találhatja meg. Megtalálhatja, és akkor baj lesz. Ezért kérem őket, olttassák be magukat. De a kérésnél többet tenni nem tudunk. A kormány megvizsgálta a kötelező oltás lehetőségét is, van ilyen példa, hogy az oltást kötelezővé tesszük általában vagy néhány foglalkozási csoportra nézve. Ezt megvizsgáltuk, és elvetettük. Azt gondoljuk, hogy a magyar ember kulturálisan nem tud befogadni egy olyan kötelező oltásrendszert, mint ami itt, ezt a hárommillió embert mégiscsak beoltaná. Úgyhogy ezt el kellett engednünk. Győzködjük őket.

Haszán Zoltán (444.hu): Itt van a nyár. Lehet-e arra számítani, hogy idén nyáron is jachtozni fog egy miniszter egy közbeszerzéseken milliárdokat nyerő üzletember hajóján?

Könnyen lehet, hogy aki teheti, az hajózni fog, olyan hajón, ami elérhető a számára, ezt egyáltalán nem tudom kizárni, de nem is akarom, mert nem tartozik a kormányra.

Haszán Zoltán (444.hu): Ebben nem lát problémát egyébként, hogy egy miniszter egy állammal üzletelő üzletemberrel…

Magyarországon vannak összeférhetetlenségi szabályok, a szabályokat mindenkinek be kell tartania.

Haszán Zoltán (444.hu): Tiborcz Istvánt Ön közszereplőnek tartja-e?

Szerencsére ebben a kérdésben nekem egyáltalán nem kell állást foglalnom, a magyar bíróság ez megteszi. Nem szeretném a magyar bíróság jogköreit kurtítani.

Haszán Zoltán (444.hu): És egy utolsó kérdés, amit a kollégám nem tudott föltenni. Mit szól ahhoz, amit a kormánypárti sajtóban mondanak Ferenc pápáról, hogy ő keresztényellenes lenne?

Én találkoztam vele kétszer, ő a katolikus egyház feje.

Haszán Zoltán (444.hu): De Ön szerint keresztényellenes?

A katolikus egyház feje, és csak alázattal és tisztelettel tudok róla beszélni. Nem akarok abba az ontológiai vitába belemenni, holott izgalmas, csak nem ide való, hogy ki jogosult annak megítélésére, hogy a keresztény egyház feje keresztény-e, vagy sem, ez egy nehéz kérdés. Attól tartok, hogy a Jóistenen kívül senki sem.

Bihari Ádám (HVG): Már megérkezett Joe Biden amerikai elnök Európába, és jövő héten lesz uniós csúcs, NATO-csúcs. Miniszterelnök úr mind a kettőn részt vesz-e? Az deklaráltan az amerikai elnök célja, hogy egy Kínával szembenálló blokkot hozzon létre, ez a turné egyik fő célja. Mik a magyar külpolitika lehetőségei ebben a helyzetben, a legerősebb szövetségesünk, és az Önök szerint, a jövő gazdasági zálogának számító másik nagyhatalom között? Milyen témát érintene Biden elnökkel, hogyha lehetőségük lesz akár beszélni. Az Önök hozzáállása is többször változott az elmúlt évtizedekben Kínához. Mi szolgálná leginkább Magyarország érdekeit ebben a helyzetben Ön szerint?

Ami a dolog elvi részét érinti, vagy a nemzeti érdeket érintő részét illeti, azt próbáltam egy szamizdat írásban közzétenni, ahol azt az álláspontot foglaltam el, hogy a hidegháború rossz. Általában is rossz, szerintem az egész emberiségnek rossz, de legalább ilyen nagy baj, hogy nekünk, magyaroknak is az. Ez a tapasztalat, ezt ismerjük, úgyhogy mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Kína és Amerika között valami olyan együttműködés jöjjön létre, amely jó Közép-Európának, és jó a magyaroknak, és nem hidegháborúhoz, hanem kereskedelemhez, beruházáshoz és fejlődéshez vezet. Ez az alapállásunk. Aztán majd az amerikai elnök mit javasol és hogyan, azt majd meg fogjuk hallgatni. Egyébként most egy NATO-csúcs lesz, emlékeim szerint hétfőn Brüsszelben. Oda érkezik az Egyesült Államok elnöke, akit nagy tisztelettel meg fogunk hallgatni, és majd személyesen elmondja, mit javasol a NATO-nak, ez egy katonai biztonsági szervezet, mit javasol a NATO-nak a következő évekre. Mi azt, amit Trump elnök úr kért, teljesítettük. Tehát az amerikai elnöknek, mint a legnagyobb NATO-tagállamnak az volt a tiszteletteljes kérése, voltak tagállamok, amelyek ezt kellő tisztelettel elutasították, és voltak, amelyek elfogadták, mi az elfogadók közé tartozunk, azt kérte tőlünk az akkori amerikai elnök, hogy minél hamarabb érjük el a nemzeti össztermék 2 százalékát a védekezésre, hadiiparra, fegyverkezésre, hadsereg-működtetésre fordított összeg tekintetében. És Magyarország föl is gyorsította azt az ütemet, ahogyan mi azt el akartuk érni, kifejezetten az amerikaiakkal kötött megállapodás szellemében, és szó szerint a megállapodás szerint jártunk el. Meglátjuk, hogy az új elnök mit mond, hoz-e ez változást, vagy nem.

Bihari Ádám (HVG): Ön maximálisan elégedett volt a honvédség előző főparancsnokának a teljesítményével? Mit tud elmondani a távozásának okairól?

Ő egy kiváló ember. Kiváló ember, és még sokat fogok vele, remélem, és hosszan együttműködni.

Bihari Ádám (HVG): A szakmai munkájával is elégedett volt akkor?

Hogyne, csak most egy másik szakasz jön. Tehát, ha valaki megnézi, hogy hogy’ nézett ki a magyar hadsereg, hogy’ nézett ki a magyar hadiipar ezelőtt két-három évvel, és hogy’ néz ki most, akkor szerintem nem lehet nem látni a különbséget, és ez neki tudható be.

Bihari Ádám (HVG): A gazdaság újraindítását illetően van-e bármi olyan engedmény, segítség, bankokra vonatkozó korlátozás, amely a hitelmoratórium lejártával az adósokat segíthetné?

Van egy nagy vita, de nem akarok kibeszélni egy éppen folyamatban lévő tárgyalási folyamatból. A bankok szeretnék, ha minél hamarabb, minél gyorsabban, minél több ember szállna ki a hitelmoratóriumból. A kormány pedig egy ésszerű ütemet akar. Mi egyetértünk azzal, hogy persze nem lehet berendezkedni egy olyan életre, hogy a fölvett hiteleket egyáltalán nem fizetjük vissza, Ön egy gazdasági lapnak a szakírója, nem kell magyaráznom, hogy ez milyen következményekkel járna, de ugyanakkor egy válság után vagyunk, amely megrázta, megviselte, megráncigálta az embereket, a családokat és a kis- és középvállalkozásokat. Senkinek nem az a célja, hogy tönkremenjenek, a bankoknak sem lehet az a célja, hogy tönkremenjenek az emberek, hanem olyan menetrendet kell megadni, amely jó az embereknek is, jó a vállalkozásoknak, és jó a bankoknak is. Véleménykülönbségek vannak, jelentős szakmai véleménykülönbségek vannak a bankok és köztünk. Nem véletlenül döntöttünk úgy, hogy a konzultációba is beletesszük a moratórium kérdését. Szeretném, hogyha a tárgyalási pozícióink erősebbek lennének, és az emberek megtámogatnának bennünket a bankokkal folytatott vitában.

Bihari Ádám (HVG): Ebben van valami határidő úgy nagyjából, hogy mikor kell elképzelni a megegyezés lehetőségét?

Van egy határidőnk, mert meghosszabbítottuk a mostani moratóriumi rendszert szeptember 30-ig. Azért tettük ezt, mert ez lejárt volna július 1-jén, ha jól emlékszem. Azért hosszabbítottuk meg, hogy nyerjünk két-három hónapot, hogy kitárgyaljuk a bankokkal a megállapodást. Ezért muszáj lesz, tehát szeptember 30-ig mindenképpen ki kell tárgyalnunk a megállapodást, és egy új rezsimet kell életbe léptetni, ellenkező esetben marad a mostani.

Bihari Ádám (HVG): Egészségüggyel kapcsolatban azt mondta, hogy nem lesz kórházi reform. Ugyanakkor az uniónak leadott helyreállítási tervben szerepel az, hogy a fekvőbeteg-ellátást meg kell erősíteni, az egyes szakmák szerinti ellátásokat, megyéken, régiókon belül koncentrálni javasolják. Bizonyos kórházakban nagyobb szerepet kaphatnak a rehabilitációs, krónikus ápolási ellátások. Ha ez nem egy reform, akkor mi?

Én kerülöm a reform szót, még egyszer nem akarom itt, most már, azt hiszem, hogy mindannyian elfáradtunk, nem akarom ismételni önmagam, tehát: csak reformot ne! Én annyi reformot láttam már az elmúlt harminc évben, hogy torkig is vagyok vele. Ha visszaemlékszik, 2010-ben sem ígértem reformot, tehát nem azt vállaltuk, hogy megreformáljuk Magyarországot. Nem véletlenül használtunk más szót. Azt mondtuk, hogy megújítjuk Magyarországot, teljesen megújítjuk. A reform képzet Magyarországon egy negatív szó, mindig a megszorításokhoz kapcsolódik. Ha reformálnak, akkor általában forrásokat vesznek ki az alrendszerekből. Ezt tanulta meg a magyar, ezt értjük. Ezért ezt kerülni kell. Nekünk van tervünk arra, hogy megerősítsük a magyar egészségügyet, például egy szuperkórházat építsünk, aminek a költségeit szeretnénk legalább részlegesen elszámolni az unióval való vitáinkban. Szerepel a terveink között az orvosi béremelés, aminek az első lépését meg is tettük, és szeretnénk végigvinni. Jó lenne, ha az unió abban is vállalna valamilyen szerepet. Meg szeretnénk a műszerezettséget is növelni, meg éppen most hozzuk rendbe az összes műtőt vagy várótermet, szociális teret, tehát a kórházainknak az az állapota jött létre, hogy a műtők még csak jól néztek ki, de ha egyébként az ember ült a váróteremben, meg bement a mosdóba, akkor nem elfogadható állapotokat talált. Ezért most éppen rendbe hozzuk ezt is. Tehát sok mindent csinálunk, de ezt nem reformnak nevezném, hanem azt a szót használom, hogy megerősíteni; megerősíteni a magyar egészségügyet.

Bihari Ádám (HVG): A magyar vakcinagyártásról. Miért a régi típusú vakcinagyártási módszerre alapozzák a magyar vakcinagyárat? Miért nem a legmodernebbre, aminek a fejlesztésében ugye magyar származású szakember is részt vett?

Ilyet tudunk.

Bihari Ádám (HVG): Ez pénzkérdés egyébként?

Nem, azt hiszem, hogy nem. Mi ilyet tudunk. Hogyha hazaköltöznének azok a tudósok, akik egyébként képesek modernebb vakcinákat kifejleszteni, annak örülnénk, de egyelőre mi, magyarok ma ilyet tudunk kifejleszteni. Ez hónapok óta zajlik. Amikor beütött a járvány, akkor már beszéltem a Müller Cecília asszonnyal arról, hogy rendben van, hogy most majd rohanunk vakcináért, de mi van a magyar tudósokkal? Bevontuk a pécsieket, most úgy látom, hogy a pécsieknek egy elég biztató kísérletük van az osztrákokkal közösen, az lehet, hogy már egy modernebb fajta vakcina. Tehát ott folyik egy munka, és Müller Cecília asszonynak az irányításával is folyik egy munka. Az operatív törzs ülésein – csak akkor erről nem volt értelme akkor a nyilvánosság előtt beszélni – én rendszeresen kaptam tájékoztatást, hogy a magyar vakcina kifejlesztése hol tart. Egy ideig abban is reménykedtem, hogy hátha csoda történik, és sokkal rövidebb idő alatt is ki tudjuk fejleszteni, mint a nyugatiak, de nincs, a tudományban nincsen csoda, ez nem sikerült. Tehát végig kell menni azokon a fázisokon, most nem akarok viccelődni, de tényleg még a pockok állapotáról is jelentést kaptunk, akik a kísérleti alanyai a magyar vakcinának, hogy hogy’ haladunk előre. Váltakozó állapotban vannak, de a dolog lényege az mégiscsak az, hogy sajnos 2022 végéig nem tud a magyar tudóstársadalom előállítani egy saját, magyar fejlesztésű vakcinát. Ők azt mondják, hogy ez nem rossz eredmény, sőt azt mondják, hogy egy szép teljesítmény, egyáltalán, hogy erre képesek. Én ezt elfogadom, hogy ez egy tudományos szempontból jó teljesítmény, de nekünk tegnap kellett volna a vakcina, és holnap reggel kellhet, tehát én sürgetem őket. Ennyit tudunk ma tenni. És olyat gyártunk, amilyenre képesek vagyunk. Minél modernebbre képesek a tudósaink, annál modernebbet fogunk gyártani. Ráadásul olyan gyárat építünk, az egy másik fontos szempont, hogy ne csak a magyar vakcinát tudjuk legyártani, hanem más licencek alapján is tudjunk bérbe dolgozni, hogyha lesz szabad kapacitásunk.

Nagy Gábor (Magyar Hírlap): Tervez-e a kormányzat valamiféle immunitásmérést, szűrést, kormányzati szűrést így, ebben a kegyes állapotban?

Egyelőre úgy látom, hogy a szűrés szerepét az oltás vette át. Korábban úgy védekeztünk, hogy izoláltuk a betegeket. Be kellett azonosítani, hogy ki az, aki beteg, és megpróbáltuk elkülöníteni; ez volt a védekezés logikája egy darabig. Akkor meglett a vakcina, és utána már nem arra törekedtünk, hogy – persze nem adtuk föl, hogy aki beteg, azt valahogyan próbáljuk elszigetelni, de – az oltás fölgyorsítása vált a legjobb módszerré. Mert minél több embert oltottunk be, annál kevesebben betegedtek meg. Ezért a szűrésnek a helyét átvették az oltások. Most ha mindenkit beoltanánk, akkor a szűréseket persze, a kötelező, normális egészségügyi rendben el kéne végezni, de a szűrés már nem a védekezés fő eszköze lenne, hanem sokkal inkább a monitorozásnak az eszköze. Monitorozás jelleggel nyilvánvalóan kell szűrni, nemcsak ebben a járványhelyzetben, hanem általában is igaz ez.

Petróczi Rafael (azonnali.hu): Hogyha PCR-tesztet kvázi diagnosztikai eszközként elfogadjuk ahhoz, hogy valakit karanténba rakjunk, vagy onnan kiszabaduljon, akkor a védettségi igazolvány kiállításához miért nem elég a PCR-teszt, főleg úgy, hogy most az uniós COVID-igazolványhoz kapcsolódóan, pedig ott a negatív PCR-teszt is már elég lesz ehhez…

Adjunk szót a felmentő seregnek.

Gulyás Gergely miniszter: A helyzet az, hogy a PCR néhány napra ad garanciát arra nézve, hogy valaki negatív, míg az oltás hosszabb időre, illetve a korábbi betegség alapján is 4-6 hónapig, azt mondják, hogy a védettség fennáll, ez a különbség a kettő között.

Petróczi Rafael (azonnali.hu): Az Európai Unió tanácsában mi a kormány álláspontja, hogyan fognak szavazni az uniós COVID-igazolvány tervezetéről?

Gulyás Gergely miniszter: A COVID-igazolvány tervezetének megvan a magabiztos többsége, mi annak örülünk, hogy a magyar kormánynak sikerült azt elérnie, hogy kötelező ugyan az Európai Gyógyszerügynökség által elfogadott oltásokat mindenkinek tiszteletben tartani, elfogadni, beengedni ez alapján mindenkit, de el lehet mást is, és számtalan ország már most jelezte, hogy a WHO-ajánlás alapján néhány ország a Szputnyikot is elfogadja.

Petróczi Rafael (azonnali.hu): Ez eredetileg is így volt, hogy a tagállamok egyénileg elfogadhatják?

Gulyás Gergely miniszter: Ez eredetileg így volt, de az Európai Parlament azt akarta, hogy ne így legyen.

Petróczi Rafael (azonnali.hu): Hogyha úgy adódna, hogy ez az uniós COVID-igazolvány valóban bevezetésre kerül, akkor tervezi-e a magyar kormány a PCR-tesztek hatósági árát csökkenteni valamennyivel annak érdekében, hogy aki PCR-teszttel akar uniós COVID-igazolványhoz jutni, azt könnyebben meg tudja ezt tenni?

Gulyás Gergely miniszter: Azért vezettük be a hatósági árat, hogy csökkentsük.

Petróczi Rafael (azonnali.hu): Miniszterelnök úr, májusban nagy botrány volt a balkáni országok sajtójában egy állítólagos szlovén non paperről, ami a balkáni országok határainak újrarajzolását kezdeményezte. Több ottani lap Önt is az ötletgazdák egyikének tartja. Tisztázzuk, hogy akkor volt-e ebben Önnek szerepe, és hogyha igen, milyen szerepe, és eleve mi a véleménye az ügyről?

Fake news.

Petróczi Rafael (azonnali.hu): A parlamentben Önnek volt egy olyan mondata, nem fogom most tudni teljesen szó szerint idézni, de az volt a lényege, hogy a mostani ellenzéki képviselők akkor sem fognak megszabadulni Öntől, hogyha ők kerülnek kormányra, mert Ön ott lesz a képviselői padsorokban akkor is. Ezek szerint Önök már reális lehetőségként számolnak azzal, hogy 2022-ben nem feltétlenül a Fidesz–KDNP fog győzni?

16 évet, összesen tizenhat évet, ha ezt a ciklust végigdolgozzuk, tizenhat évet voltunk kormányon, és tizenhat évet voltunk ellenzékben. Tehát mi a hazánkat szolgáljuk. Ha a Jóisten ide állít, meg a választók akarata ide állít, akkor itt, ha oda állít, akkor meg ott. És személy szerint egész addig, amíg az eszemnél leszek, meg a gondolkodási képességemet nem veszítem el, addig ezt a munkát fogom folytatni – föltéve, hogy a magyar választópolgárok erre igényt tartanak, és föltéve, hogy a nálam fiatalabbak fölsegítenek engem a párt választási listájára, ebben vannak reményeim. Tehát ez a helyzet. Ezt mondtam a magyar parlamentben. Egyébként az elvi álláspontom a győzelemről meg a vereségről az, amit elmondtam a legutóbbi parlamenti eskütételemkor, ahol azt mondtam, hogy a győzelem sohasem végleges, és a vereség sohasem végzetes. Aki ezt nem érti, ne menjen politikusnak.

Petróczi Rafael (azonnali.hu): Ön szerint a kormányoldalnak mekkora szerepe van abban, hogy a parlamenti viták olyan alacsony szintre süllyedtek a Magyar Országgyűlésben, mint amilyenre?

Igyekszünk valahogy megtartani a színvonalat, de lássa be, az nehéz, amikor hányják a bukfenceket meg a cigánykerekeket a parlament üléstermében. A dolog átment egy ilyen showba. Szomorú az egész. És én nagyon bízom benne, hogy átmeneti jellegű.

Petróczi Rafael (azonnali.hu): És Önök ehhez nem asszisztálnak akkor, amikor például bizottsági ülésekre nem mennek el, plenáris ülésekre nem mennek el?

Nagy a kísértés, de igyekszünk megőrizni a komolyságunkat.

Petróczi Rafael (azonnali.hu): Egyébként van olyan jelenlegi ellenzéki országgyűlési képviselő, akit tisztel, akire, mondjuk, azt lehet mondani, hogyha ő megszólal, tartalomtól függetlenül, akkor az nem cigánykerekezés vagy bohóckerekezés, és arra megéri mindenfajta fenntartás nélkül figyelni?

Először is általában, ideértve Önöket is, újságírókat, hogyha megtisztelnek azzal, hogy hozzám beszélnek, akkor én onnan kezdem, hogy komolyan veszem Önöket, Önöket is meg a képviselőket is. Aztán majd amit sikerül mondani vagy kérdezni, az alapján eldöntöm, hogy mit gondolok. Ha ebből a szempontból nézem a parlamenti helyzetet, akkor azt kell mondani, hogy természetesen vannak, akiket tisztelek, és miután tisztelem őket, nem akarok nekik ártani, ezért meg sem nevezem őket.

Petróczi Rafael (azonnali.hu): Gulyás Gergely azt mondta az előző kormányinfón, hogy a fertőzöttség mértékén múlik, hogy mikor nem fogják már előírni a védettségi igazolványokat az egyes szolgáltatások igénybevételéhez. Ez konkrétan mit jelent? Mennyi ideig, milyen fertőzöttségi adatokat látni a kormány ehhez?

Gulyás Gergely miniszter: Ez azt jelenti, hogy a kormány folyamatosan vizsgálja a fertőzöttségi adatokat, és egy perccel tovább sem tartja fenn, hogy védettségi igazolványra van szükség, de most úgy látjuk, éppen az Ön kollégája által említett okból, hogy még van 2,5 millió magyar ember, aki nem olttatta be magát, még szükséges.

Petróczi Rafael (azonnali.hu): De nem tudom, mondjuk, két hétig, egy hónapig, mondjuk, az új megfertőződések száma ötven vagy húsz alatt legyen, vagy nagyjából hogyan kell ezt elképzelni?

Gulyás Gergely miniszter: Miután a tudásunk a virológia területén véges, ezért virológus szakemberekkel konzultálunk.

Petróczi Rafael (azonnali.hu): Végül milyen jogszabály alapján zárja ki a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező újságírókat a kormány a kormányinfóról? Itt most volt egy olyan kikötés, hogy csak védettségi igazolvánnyal lehet.

Gulyás Gergely miniszter: El kell olvasni a rendeletet, egyéb rendezvény is benne van. Jogilag ebbe a kategóriába tartozik. Egyébként pedig az Önök védelmében.

Még annyit hadd mondjak, most konkrét ügytől függetlenül, hogy csak a kettőnk vagy az egymás közötti viszonyt tisztázandó, hogy nemcsak arról van szó, hogy a képviselőkkel is, ha baloldaliak, akkor is, meg Önökkel is, ha újságírók, akkor is kellő komolysággal beszélünk, hanem szemmagasságból beszélünk. Tehát a jobboldal számára, a nemzeti oldal számára az nagyon fontos, hogy kellő komolysággal és szemmagasságból beszéljünk egymással. Tehát mi nem tiltunk ki senkit sehonnan; vannak szabályok, amiket, arra kérünk, mindenki tartson be, mi is betartjuk őket. Ezt hívom szemmagasságnak.

Petróczi Rafael (azonnali.hu): Ennek érdekében az újságírókkal való szemmagasság tartást előirányozva nem lenne, mondjuk, egyszerűbb egy kültéri helyszínt keresni mondjuk kormányinfó megtartására?

Jó ötlet.

Gulyás Gergely miniszter: Meg fogjuk fontolni. Köszönjük szépen, további jó munkát kívánunk!