- miniszterelnok.hu - https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-valaszai-a-felmerult-ujsagiroi-kerdesekre-2/ -

Orbán Viktor válaszai a felmerült újságírói kérdésekre

Kovács Zoltán államtitkár: Miniszterelnök úr, köszönöm szépen! Valóban a kérdések következnek. Mindenkit arra kérek majd, hogy mivel mindenkire szeretnénk sort keríteni, a kollegiális szabályokat betartva ne húzzák végtelenre! Amennyiben így történne, majd a kezembe veszem a határok meghúzását. Tehát mindenkitől azt kérem, hogy korlátozza magát. Ketten is rendelkezésre állnak természetesen a kérdések megválaszolására, hiszen Miniszterelnök úr mellett Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is készen áll válaszokat adni. A hagyományoknak megfelelően az MTVA-t kérem szépen először. Magyar Televízió.

Németi Noémi (Magyar Televízió): Jó napot kívánok! Németi Noémi vagyok az M1-től. Miniszterelnök úr, több témában is szeretném kérdezni. Elsőként arról, hogy a járvány újabb hulláma, az omikron variáns terjedése, illetve – ahogy Ön is említette – a specifikus vakcinák érkezése lesz-e, illetve milyen hatással lesz a harmadik oltás felvételével kapcsolatban eddig meghozott kormányintézkedésekre? Illetve tervez-e a kormány újabb lépéseket annak érdekében, hogy a 60 százalékos átoltottság javuljon, és minél többen vegyék fel a harmadik oltást is?

A harmadik oltást tartjuk továbbra is kulcskérdésnek, tehát ezen nem is kívánunk változtatni. Mindegy, hogy milyen vakcinák érkeznek, amellett érvelünk, hogy az emlékeztető oltást mindenki vegye föl. Kézenfekvő lenne a kötelező oltás elrendelése. Ezzel, vannak országok, amelyek próbálkoznak is. Én szeretném ezt elkerülni. Tehát én valahogy’ a magyar kulturális közeget, ha már az előbb erről beszéltünk, egyáltalán a magyar néplelket, a magyar észjárást vagy ösztönvilágot olyannak ismerem, ami a kötelező oltással szemben még nagyobb ellenállást fejtene ki, mint amit most mutat. Tehát könnyebben jutunk el az emberek eszéhez és szívéhez a meggyőzéssel, mint a kényszerrel. Magyarország ilyen ország, mi ilyenek vagyunk, ezért szerintem a kötelező oltás nem működik. De mindent meg fogunk tenni, telefonhívás, személyes fölkeresés, oltónapok meghirdetése, szülők támogatása, levelek kiküldése, amellyel meg akarjuk győzni a magyarokat arról, hogy vegyék föl a harmadik oltást. Tehát én semmilyen stratégiai váltást nem javaslok – az omikron variáns mellett sem. A kórházaink kapacitása fantasztikus. Nagyon sok ágyunk van. Még több ágyat tudunk, ha kell, akkor sürgősségi ellátásra berendezni. Az orvosaink és az ápolónőink nagyon jó munkát végeznek. Amikor kellett, a rendőrök és a katonák bevethetők voltak még a kórházainkban is. Tehát nem látok magam előtt olyan erősségű, új fertőzéshullámot, amelyet a magyar egészségügyi rendszer – igaz, hogy nagy erőfeszítések árán, de – ne tudna kezelni, és ne tudna mindenkit ellátni, és ne tudna mindenkinek megadni mindent, ami emberileg lehetséges, annak érdekében, hogy megmentsük az életét, illetve hogy a gyötrelmeit csökkenthessük.

Németi Noémi (Magyar Televízió): Energiapolitika tekintetében: amíg nem születik megegyezés az uniós tagállamok között, lesz-e szükség itthon, vagy lehet-e szükség itthon az árszabályozásokra vonatkozó újabb lépésekre?

Nyolc éve van rögzített rezsiár. Hosszú tanakodás után, de végül is az üzemanyagáraknál is bevezettünk egy, mondjuk, rezsiszabályozást. Nézzük az alapvető létfenntartáshoz szükséges bolti cikkeknek az esetleges árkorlátozását, ezekhez nem fűzünk reményeket, rosszak az eddigi tapasztalataink. Nézzük, más országokat mire jutottak. Én ma a legnagyobb segítséget, mi úgy tudjuk a legnagyobb segítséget nyújtani ma a magyaroknak, én abban látom a lehetőséget leginkább, hogyha a fizetéseket és a nyugdíjakat a lehető legnagyobb mértékben emeljük. Tehát nem annyira az árak korlátozásában, hanem sokkal inkább a béremelésben és a nyugdíjemelésben gondolkodunk. Ott, ahol az árakat lehetett korlátozni, és ellenőrzött módon tudtuk a korlátozásokat fönntartani, tehát nem lehetett kijátszani, mint amilyen az üzemanyag meg a rezsi, ott az árszabályozás mezejére léptünk. A többi piaci termék esetében pedig inkább emeljük a minimálbért, emeljük a nyugdíjakat, emeljük a béreket.

Németi Noémi (Magyar Televízió): Másik front. Brüsszel és Magyarország között a gyermekvédelmi törvénynek a kérdése. Ez a vita hol tart most?

Mélyen. Mélyen tart. Az a helyzet, hogy most egy pénzügyi zsarolás célpontjai vagyunk. A bizottság egy levélben világossá tette számunkra, hogy az egyébként válságkezelés céljára fölállított alap, aminek a lényege a gyorsaság, az egyszerűség és a sürgősség, azt az alapot nem bocsátja a rendelkezésünkre egész addig, amíg a közoktatási törvényt és a családvédelmi törvényünket meg nem változtatjuk. Ezeket mi nem akarjuk megváltoztatni. Ez a vitának az elmérgesedéséhez vezetett. Amíg a magyarok a népszavazáson nem döntenek, addig a magyar kormány nem is kíván erről az álláspontról semmilyen irányban sem elmozdulni.

Németi Noémi (Magyar Televízió): Egy utolsó kérdést engedjen meg a Városháza lehetséges eladásával kapcsolatban. Az ügy tanúja legutóbb azt állította, hogy a főváros vezetése is tudhatott erről a szándékról. Mit gondol erről a kormány?

Mindenki söprögessen a saját portája előtt – ez az első számú tanácsom, úgyhogy én inkább csak annyit mondanék, hogy amíg fideszes többség van a magyar parlamentben, addig a parlament épületét nem fogják eladni.

Kovács Zoltán államtitkár: Az ATV-t kérném következőnek. Ildikó, a maszkot vegye le addig, hogy jól értsük, amit kérdez. Köszönöm szépen!

Csuhaj Ildikó (ATV): Köszönöm szépen! Csuhaj Ildikó vagyok az ATV-től. Áder János köztársasági elnöknek lejár a mandátuma májusban. Miniszterelnök úr tett-e már jelölést az utódjára?

Sajnáljuk, hogy így van, de a magyar alkotmányos rend, az csak két ciklust enged a köztársasági elnöknek. Nem tisztem, hogy ezt minősítsem, ha így van, hát így van. Az eljárásrend ilyenkor az, hogy javaslatot kell tennie az új köztársasági elnök személyére a fideszes képviselők egy csoportjának. Azt hiszem, ötven képviselő aláírásával lehet.

Gulyás Gergely miniszter: Negyven.

Negyven képviselő aláírásával történhet ez meg – a Fidesz frakció ennél jóval nagyobb –, tehát javaslatot kell tenni. Az elnökség ezt a kérdést megvitatta, és a szükséges javaslatot én hivatalosan meg is tettem.

Csuhaj Ildikó (ATV): Miniszterelnök úr meg tudja erősíteni azokat a híreket, hogy a jelölt Novák Katalin miniszter asszony?

Meg tudom erősíteni.

Csuhaj Ildikó (ATV): Köszönöm szépen! Nyáron, amikor kormányinfót tartott Miniszterelnök úr meglepetésszerűen, akkor már megkérdeztem arról, hogyha a választások előtt a másik oldal, az ellenzék miniszterelnök-jelölti vitát javasol, akkor Miniszterelnök úr látja-e ennek értelmét? Akkor azt mondta, hogy, úgy fogalmazott, hogy szügyig jár a vérben a parlamentben is, hiszen az ellenzék minden kérdésére minden alkalommal válaszol. Egyébként is válaszol a kérdésekre. Most már megvan az egységesült ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje Márki-Zay Péter személyében. Miniszterelnök úr látná-e értelmét egy áprilisi miniszterelnök-jelölti vitának?

A parlament nagy többsége bölcsen úgy döntött, hogy a kampányt ötven napban korlátozzuk, és én tartom is magam ehhez, minden kampánykérdéssel csak a kampány megkezdése után foglalkozom. Egészen addig kizárólag az ország kormányzásának kérdéseire fordítom az erőimet, úgyhogy ezek a kérdések majd később.

Csuhaj Ildikó (ATV): Köszönöm! Évtizedek óta nem volt példa arra, hogy magas rangú kormányzati szereplőt az ügyészség komoly korrupciógyanúval illessen, illetve nyomozást is indítsanak ellene. Hogyan kommentálja Miniszterelnök úr azt, hogy az igazságügyi tárca azóta lemondott államtitkára ilyen gyanúba keveredett? Völner Pálról van szó. Illetve a politikai felelősség kérdése az ügyben felvethető-e?

Felvethető – a bírósági ítéletet követően. Addig nem tudjuk az igazat. Ma azt tudjuk mondani, hogy a jogszabályok mindenkire egyértelműen vonatkoznak, és egyformán vonatkoznak, ideértve az államtitkárokat is. Sőt, a minisztereket és a miniszterelnököt is.

Csuhaj Ildikó (ATV): Miniszterelnök úr hangsúlyosan beszélt az imént a gyermekvédelmi népszavazásról. Jónak tartaná-e, van-e bármilyen javaslat arra vonatkozóan, hogy a jövő évi parlamenti választások napján kerüljön sor erre a népszavazásra? Kérdezem ezt úgy, hogy tudom, hogy a köztársasági elnök joga kitűzni a választás napját és a népszavazást is.

Az hagyján, kedves Ildikó, hogy a joga, de a kizárólagos joga. Ezért nem is tudok erre mit mondani.

Csuhaj Ildikó (ATV): És arra tud válaszolni Miniszterelnök úr, hogy a Fudan-ügy lekerült-e a napirendről, vagy okafogyottá vált-e? Karácsony Gergely mondta ezt az ATV „Egyenes beszéd”-ben. Viszont ők kezdeményeztek népszavazást a Fudan-törvények visszavonásáról is. Mit tud Miniszterelnök úr mondani, napirendben van ez a kérdés?

Persze, ez egyezik…

Csuhaj Ildikó (ATV):…vagy a kormány…

Bocsánat! Ez egyezik a kormány álláspontjával. Mi is ezt mondtuk, hogy amikor a körülmények, amelyek az ügy mérlegeléséhez szükségesek, egyértelműek lesznek, akkor legyen népszavazás. Most látom, a kezdeményezés elkezdődött. Az alkotmányos eljárásjogi rend alapján nyilvánvaló, hogy a választások előtt már erre nem kerül sor, hanem csak a választások után, ezért azt javaslom, hogy majd erre a kérdésre is a választások után térjünk vissza. Addig nincs vele semmi tennivalónk.

Csuhaj Ildikó (ATV): Köszönöm! Még két kérdésem lenne. Az egyik a pedagógusok béremelésére vonatkozik. Ugye, Miniszterelnök úr bejelentette már korábban, a kormány is döntött, hogy jövőre, 2022. januártól 10 százalékos béremelést adnak a pedagógusoknak. Viszont olyan híreket lehet hallani kormányzati körökből, hogy 2023-ban egy általános bérrendezés keretében a 2013-as, 2014-es rendezés elveihez és mértékéhez térhetnének vissza. Meg tudja erősíteni Miniszterelnök úr, hogy akár 50 százalékos béremelés is szóba jöhet 2023-tól?

Nincs még kolbászból a kerítés, tehát nem egyszerűen a kormány szándékán múlik, hogy mit lehet, és mit nem. A gazdaság teljesítőképessége sokat nyom a latban. De a pedagógusoknak igazuk van, tehát a mostani 10 százalékos emelés nem oldja meg azt a problémát, amivel ők küszködnek, vagyishogy az elvégzett munkájukhoz képest és az időközben megnőtt magyar bérszínvonalhoz képest a fizetési színvonaluk alacsony. Ezen mindenképpen változtatni kell. Két út van, ahogy Ön mondja: vagy folyamatos emeléseket hajtunk végre, vagy pedig lesz egy átfogó rendezés. Én ezt az utóbbit tartanám szerencsésnek, de erről csak akkor tudunk ígéretet, illetve vállalást tenni, hogyha látjuk a gazdaság teljesítményét az év második felében.

Csuhaj Ildikó (ATV): Tehát akkor nem kizárt, hogy…

Bocsánat! És ráadásul meg is kell nyernünk hozzá a választást, még ezt is szeretném hozzátenni. Kell hozzá egy gazdaság meg egy kormány, akkor leszünk ebben az ügyben kompetensek.

Csuhaj Ildikó (ATV): Tehát akkor nem zárható ki…

Sőt!

Csuhaj Ildikó (ATV): …akár egy 50 százalékos béremelés sem?

Számokat nem mondok. Tehát nemcsak béremelésről, hanem bérrendezésről is, nemcsak lehet, hanem kell is gondolkodni.

Csuhaj Ildikó (ATV): Santiago Abascal, a spanyol VOX elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor lehet az új Európa vezető egyénisége. Önöknek még nincsen pártcsaládjuk az európai színtéren, illetve az Európai Parlamentben nincs olyan frakció, amihez csatlakoztak volna a fideszes képviselők. A választások előtt erre sor kerül, hogy’ látja Miniszterelnök úr? Mert húzódik ez az ügy már elég régóta.

A francia elnökválasztást megelőzően biztosan nem hozunk létre semmilyen új frakciót az Európai Parlamentben, és magunk sem fogunk csatlakozni sehova. Ami a kérdés személyes jellegét illeti, mit csinálnék én ott, Ildikó? Mármint az európai politikában. Tehát…

Csuhaj Ildikó (ATV): Ne haragudjon, akkor – nem visszaélve senkinek a türelmével – lenne még egy kérdésem. Hogy látja a Macron francia elnökkel való találkozó után, illetve a V4-es találkozó után Macron lehet az új Merkel az Önök számára, illetve a V4-ek számára?

Ugye, mi elsősorban magunkkal foglalkozunk, talán ez érthető, hogy mi Magyarország érdekei mellett állunk ki, és Magyarország érdekeit képviseljük. Vezetők jönnek-mennek. Azokkal tárgyalunk, akiket az adott nép megválaszt, és felhatalmazza az európai politikában való részvételre. Angela Merkellel is együttműködtünk, 16 évet szolgált egy nagyon nehéz poszton. Kívánjuk neki, hogy sikeres legyen az élete hátralévő része is. És várjuk, hogy az új német kormány megmutassa a profilját. Egyelőre még csak papírokat ismerünk, kormányprogramot, tehát a biztos ítéletalkotáshoz még időre van szükségünk. Addig is kétségkívül a hivatalban lévő francia elnök meghatározó személyisége az európai politikának. Szerintem az, hogy a nukleáris ügyben éppen most jutunk el a győzelemig, nagy részben, tekintélyes részben neki köszönhető. Tehát az Európai Unióban a méret számít. Egyenrangúak vagyunk természetesen, de hát a realitás mégis összefügg az országok méretével, népességével és gazdasági erejével. De Magyarország számára továbbra is az elsődleges külpolitikai cél a V4-ekkel való minél szorosabb együttműködés.

Csuhaj Ildikó (ATV): Köszönöm szépen!

Kovács Zoltán államtitkár: Köszönöm, Ildikó! Bocsánat, továbbadjuk BBC-nek.

Mandeep Rai (BBC World Service, angol nyelven): Köszönöm szépen! Mandeep Rai vagyok a BBC World Service-től. Ön azt mondta, hogy nincs kolbászból a kerítés. Köszönöm szépen! Azt mondta, hogy nincs kolbászból a kerítés. Ez azt jelenti, hogy Ön nem fog kerítést építeni, ha nem kapják meg az európai uniós pénzt, vagy először felépítik a kerítést, és várják, hogy megérkezzen az európai uniós pénz?

Nos, hát a „nincs kolbászból a kerítés” a magyar kultúrában egészen mást jelent. Ez azt jelenti, hogy nem lehet korlátlanul költeni a pénzt, mert a realitás mindenképpen korlátokat szab. Tehát a magyarban azt jelenti, ha nincs kolbászból a kerítés, hogy nemcsak az akaratodon múlik, hogy mennyi pénzt fordítasz jó célokra, hanem ezt a gazdaság teljesítőképessége is meghatározza. De a kérdésre visszatérve. A kerítés elkerülhetetlen. Muszáj, hogy legyen, mert, ha nincs kerítés, nem tudjuk megvédeni az országot. És bármi is legyen a döntése a bíróságnak, a legutóbbi döntés, ugye, mi nem tudunk ettől eltekinteni. Tehát mindenkit meg fogunk akadályozni, aki ellenőrzés nélkül akar bejönni a területünkre, az országunkba. És hogyha valaki ezt megteszik, és elfogjuk őket, akkor azokat visszatesszük a kerítés másik oldalára, és megvédjük a kerítést. Tudják, az Egyesült Királyságban ez nem annyira világos, nem annyira nyilvánvaló, de ebben az évben, csak ebben az évben több mint százezer embert állítottunk meg és kaptunk el. Tehát, hogyha a magyar kerítés nem lett volna meg, nem állt volna ott a magyar kerítés, akkor több mint százezerrel több illegális migráns lenne először Ausztriában, aztán Németországban. Ez az oka annak, hogy azt mondjuk, hogy nemcsak Magyarország területét védjük, mert a többség nem akar itt maradni, mármint a bejövőknek, hanem tovább akar menni Ausztriába és Németországba. Úgyhogy mi nemcsak Magyarországot védjük, hanem Európát védjük. Ez egyébként egy történelmi küldetése a magyaroknak, hogyha megnézi a magyar történelmet. Tehát amikor azt mondom, hogy elfogni, tehát tetten érni, letartóztatni, ez nem azt jelenti, hogy letartóztatjuk, ez azt jelenti, hogy nem engedjük, hogy bejöjjenek az ország belső részébe, hanem a határhoz a lehető legközelebb megállítjuk az illegálisan bejövőket. Mert, ugye, megpróbálnak illegálisan áthatolni ezen a kerítésen, ami a magyar jogszabályok ellen van. Tehát ott kell őket elfognunk. És ezt követően pedig vissza kell toloncolnunk őket, ki kell őket toloncolnunk Magyarországról. És sajnos van, amikor újrapróbálják.

Mandeep Rai (BBC World Service, angol nyelven): És amikor ezt teszik, akkor mi a reakció az Európai Unióban, amikor ezt a vonalat követik? Mit szól Ausztria, mit szól Németország, mit szól az Egyesült Királyság ehhez?

Ez egy hosszú filozófiai vitához vezetne, hogy ők hogyan látják a valóságot, és mi hogyan fogjuk fel, hogyan érzékeljük a valóságot. Tudja, az Európai Unióban a fősodor, a mainstream elkötelezett, sőt szereti is az úgynevezett „létező világok legjobbika” ideológiáját. És pontosan ezen a szemüvegen keresztül nézik a migrációt. És ez elfogadható, csak nincs köze a realitáshoz. Tehát, hogyha az Önök országát más országok védik, például Magyarország, és így tovább, akkor ez könnyű. De itt, a frontvonalon, a határon mi nem tudunk filozofálni ezen, mi nem tudunk ezen agyalni, hogy mi lenne az ideális társadalom, vagy mi nem, hanem meg kell védenünk az alapértékeinket, az alapérdekeinket. Meg kell állítanunk az illegális határsértőket, a migránsokat. Ezért van ez a realitás, és ezért van, hogy mi két lábbal állunk a földön, Brüsszelben meg inkább filozófiai megközelítést alkalmaznak. És bizonyos olyan szabályozásokat javasolnak, ami teljesen idegen a valóságtól, amelyben élünk. Ez a konfrontáció oka, nem pedig a rosszindulat vagy a rossz szándék vagy az, hogy rossz emberek lennének bármelyik oldalon, hanem a különbségek oka az, hogy mi a realitások talaján élünk, ők meg egy buborékban.

Mandeep Rai (BBC World Service, angol nyelven): Teljesen egyetértek, és teljesen megértem Önt, és egyetértek. De hogyha ez lenne az a téma, ami miatt Önt esetleg nem választanák meg, akkor megváltoztatná az álláspontját, ha ezen múlna az újraválasztása, vagy nem változtatná meg akkor is, mindegy, hogy mi történik? Figyelembe véve, hogy mi történik majd májusban.

Mi magyar hazafiak vagyunk, és nagyon fontos a választások kimenetele, de nem az egyetlen dolog. Tehát lojálisnak kell lennünk, és hűséges hazafiaknak kell lenni, úgyhogy mi nem fogjuk megváltoztatni az álláspontunkat ebben. Szeretném még egyszer elmondani: ez nem filozófiai vita, ez a realitás, logikus konzekvenciája Magyarország ezeréves történetének.

Mandeep Rai (BBC World Service, angol nyelven): Köszönöm szépen!

Kovács Zoltán államtitkár: A következő kérdést az RTL-nek adom meg.

Vorák Anita (RTL): Köszönöm! Vorák Anita vagyok az RTL Híradótól. Én is több témában kérdezem. Már szóba került Völner Pál ügye. Beszélt erről az ügyről Miniszter asszonnyal? Felmerült az ő felelőssége az ügyben?

Az én fejemben nem merült föl. Nem ismerek olyan körülményt, ami ezt megalapozná.

Vorák Anita (RTL): Mióta tudott az ügyről? Ön mikor szerzett róla először tudomást, hogy Völner Pál érintett lehet egy olyan ügyben, amiben nyomozás folyik?

Amikor a Legfőbb Ügyészség kitette a honlapjára.

Vorák Anita (RTL): A nyomozati anyagokból az is kiderül, hogy lehetett érintett más magas rangú kormányzati szereplő is ebben. A HVG közölt erről cikket, miszerint a bírósági végrehajtók elnöke valakit a gazdájának nevezett. Vizsgálják-e azt, hogy ki lehetett ez az ember?

Az egész ügyet kizárólag az ügyészség vizsgálja. Nincs jogkörünk ilyen ügyet vizsgálni. Tehát az ügyészségnek a vizsgálatát, illetve az ügyészség vádemelését, ha lesz ilyen, azt kell megvárnunk, és akkor tudunk majd további lépéseket tenni.

Vorák Anita (RTL): Járványügyben is szeretnék néhány kérdést feltenni. Azt mondta most is, hogy az oltás lesz továbbra is a középpontja a védekezésnek. Felmerült-e az esetleg a tesztekkel kapcsolatban – Pintér Sándor tett rá utalást –, hogy esetleg vizsgálják annak a lehetőségét, hogy kiszélesítik az ingyenes tesztelés lehetőségét, vagy ingyen hozzá lehetne jutni tesztekhez. Várható-e erről döntés, szó van-e erről a kormányban?

Nem tudok róla. Az igazság az, hogy azok a tesztek, amelyek nekünk vannak, alapvetően kórházi körülmények közötti tesztelésre alkalmasak. Időközben az emberek már kevésbé használják ezeket a teszteket, mert bejöttek ezek a… Hogy’ kell mondani?

Vorák Anita (RTL): Gyorstesztek.

Szóval ilyen gyorstesztek, bejöttek ezek a gyorstesztek, és az emberek inkább ezekben bíznak, ezeket használnák. Nekünk nem ilyen tesztjeink vannak. Nekünk kórházi ellátáshoz szükséges tesztjeink vannak.

Vorák Anita (RTL): Talán ezek árával kapcsolatban is felmerült, hogy sokkal drágábbak, mint Nyugat-Európában, és hogyha valaki tesztelni szeretne, és nincs tünete, de, mondjuk, felmerül, hogy esetleg fertőzött lehet, sokat kell fizetnie ahhoz, hogy megbizonyosodjon róla. Azt hiszem, ez a múlt heti kormányinfón, legutóbbi kormányinfón felmerült, hogy esetleg ezeknek az árát is megvizsgálják. Ez szóba került-e?

A versenyhivatalnak kell megvizsgálnia. Én sem értem, megmondom őszintén, hogy egy bizonyos teszttípus tőlünk nyugatra kerül x összegbe, Magyarországon meg kettő x-be. Ennek az okát én se látom, nem is értek ezzel egyet. Úgyhogy remélem, hogy a versenyhivatal, miután itt nem egy állami kereskedelemről van szó, hanem magánkereskedelemről, megnézi, hogy van-e e mögött valami kartell vagy speciális magyar körülmény. Semmiképpen nem fogadható el a mostani helyzet.

Vorák Anita (RTL): A készletgazdálkodásról a járvánnyal kapcsolatban a legutóbb a parlamentben beszélt ellenzéki képviselőknek válaszolva. A Direkt36 ma cikket közölt a lélegeztetőgép beszerzésekről. Ebben többek között azt állítják, hogy a beszerzett lélegeztetőgépek egy része nehezen használható, nem jól működik. Továbbá 16 ezer lélegeztetőgépet vett a kormány, ezeknek nagy része soha nem került kórházba, körülbelül háromezer került belőlük kórházba. Indokoltnak tartja-e azt, hogy olyan feltételekkel, amilyennel vásárolták ezeket a gépeket, olyan áron ez indokolt volt-e, és jó döntés volt-e ennyi lélegeztetőgépet beszerezni?

Most, hogy már két éve benne vagyunk a vírus elleni küzdelemben, nehéz visszaemlékezni az elejére. De mindenkit arra kérek, hogyha méltányos álláspontot akar kialakítani, akkor tegye ezt. Tehát amikor a vírus felütötte a fejét, nem, alig tudtunk róla valamit. Azt láttuk, amit a híradásokban Önök is láthattak, hogy a legrosszabbra is föl kell készülni. És akkor az egészségmatematikusok meg a járványügyi szakemberek kalkulációkat készítettek arra, személyesen is többször beszéltem velük, hogy mi a legrosszabb forgatókönyv. Tehát, hogyha elszabadul a vírus, és nem tudjuk megfogni, akkor mi a legrosszabb forgatókönyv, hány ágy kell, hány orvos, hány ápoló, és hány lélegeztetőgép? És akkor azt mondták, hogyha minden a legrosszabbul alakul, akkor nyolcezer és tízezer közötti lehet a szükséges lélegeztető készülékek száma. És akkor, miután a világgazdaságban sem volt eladó lélegeztető készülék, én azt az utasítást adtam ki, illetve a kormány azt a döntést hozta, hogyha 8-9 ezer kell, akkor szerezzenek be 15-16 ezret, az a biztos. Mert amit Ön is mond: vagy működik, vagy nem működik, vagy ilyen, vagy olyan. Időnk nincs, mert az emberek meghalnak, tehát be kell szerezni, amit csak tudunk. Amit lehet, persze minőség, garancia, szerződéses feltételek, meg a jog előír, azokat mind tartsák tiszteletben, de amilyen gyorsan csak lehet, legyen Magyarországon 15-16 ezer lélegeztető készülék. Most a vírust sikerült megfognunk, nem szabadult el. Ezért úgy tűnik, hogy a legmagasabb szám nyolcszáz-ezer az, amit egy időben használnunk kell. Most persze új variációk vannak, ki tudja, hogy ez milyen következményekkel jár. Tehát amikor válságkezelési döntést kell hozni, akkor szerintem a legrosszabból kell kiindulni, mert az emberek egészségével, különösen az életével nem lehet játszani. És inkább fölül kell tervezni a beszerzéseket, és sohasem alul. Képzelje el, hogy mit mondanánk, vagy mit mondhatnánk, vagy hogy állhatnék úgy az emberek elé, ha csak egyetlen ember is azért halt volna meg, mert nem volt lélegeztető készülék Magyarországon? Akkor inkább legyen több.

Vorák Anita (RTL): Volt arra valaha reális esély, vagy a kalkulációkban számoltak azzal, hogyha vesznek 16 ezer lélegeztetőgépet, akkor ezeket lesz-e, aki működtesse, ha egyszerre ennyit kell használni?

Igen, természetesen, ezért Kásler miniszter úr ki is dolgozott egy gyorstalpalót, ha szabad így fogalmaznom, és akit csak lehetett az egészségügyi személyzetből, kiképeztünk arra, hogy szükség esetén ezeket használni tudja. Ha emlékszik rá, a rezidenseket is bevontunk, aztán a végzős hallgatókat is bevontuk. Szóval mi fölkészültünk a háborús logika szerint egy vírus elleni háborúra. Örüljünk annak, hogy ez egy korlátozott háború maradt, és a vírus nem szabadult el.

Vorák Anita (RTL): Készítettek-e kalkulációt arra, hogy mennyit bukott a magyar állam az ilyen beszerzéseken? Tehát, hogy mi az, amit feleslegesen költöttek el?

Mi azt gondoljuk, hogy sok száz életet nyertünk.

Vorák Anita (RTL): A kínai vakcinabeszerzésről tudja-e Ön, hogy ki áll annak a cégcsoportnak a végén, akik a kínai vakcinabeszerzésben közreműködtek? Ki az, aki ennek a hasznából részesült? Korábban a magyar állam vagy a kormány azt mondta több esetben is, hogy nem kötnek üzletet átláthatatlan cégekkel. Ebben az esetben miért tettek kivételt?

Gyorsan szereztük be, amennyire át lehet látni az ilyen ügyleteket egyáltalán, annyira át is láttuk. Rendben lévőnek találtuk, és ezért ezeket a megrendeléseket föladtuk, beszereztük. Emlékezzünk megint csak vissza arra, hogy 2021. február, márciusában vagyunk, decemberben nyíltak meg a beszerzési lehetőségek. Persze most könnyen dobálózom azzal, hogy tízmillió Pfizert rendeltünk meg, és így tovább, de akkor nem volt semmilyen nyugati vakcina. Szputnyik volt – nagy nehezen, és kínai volt – nagy nehezen. Ezeket kellett beszerezni. Még egyszer mondom: semmi sem fontosabb, mint az emberélet. Minden más kérdés csak ezután következik: készlet, szerződések, és így tovább. Amikor cselekedni kell, cselekedni kell.

Kovács Zoltán államtitkár: Anita, egy utolsó kérdés, másnak is adjuk meg a lehetőséget, jó? Köszönöm! Egy utolsó kérdést, legyen szíves!

Vorák Anita (RTL): Gazdasági kérdésekben: emelkedik az infláció, és jövőre is ez várható a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint. A juttatások, amiket most a kormány ad, egyszeriek, mondjuk, a minimálbér-emelés megmarad. De milyen egyéb intézkedésekkel készül esetleg a kormány, hogy ezt ne érezzék meg annyira az emberek?

Vannak egyszeriek is, de a többsége talán inkább állandó, hiszen a nyugdíjemelés is állandó, a 13. havi nyugdíj is állandó, a béremelések, a szociális dolgozók, az orvosok, a katonák és rendőrök esetében is állandó. Ami az inflációt illeti, tegnap is konzultáltam a jegybank elnökével. Úgy számolunk, hogy összességében az egész év átlagát tekintve egy 5 százalékos inflációt ad, de az év végére már, miután egy folyamatos csökkenő ívet föltételezünk, az év végére már a 3 és a 4 százalék közötti sávban lehetünk. Ebben nemcsak reménykedünk, hanem ezt reális forgatókönyvnek láttuk tegnap.

Vorák Anita (RTL): Mi a fedezet, ezt még hadd kérdezzem meg, azokra a juttatásokra, amiket most bejelentettek? 13. havi nyugdíj, adó-visszatérítés, nyugdíjprémium. Soha nem látott államháztartási hiányt jelentettek novemberben. Mi a fedezet ezekre a kiadásokra?

Egy szóban az a válasz, hogy a munka a fedezet. 2010-ben, amikor ismét a kormányrúd mögé álltunk, akkor Magyarországon dolgozott hárommillió-hatszáz-egynéhányezer ember, most meg dolgozik 4 millió 700 ezer ember. Ez a fedezet.

Vorák Anita (RTL): Nagyon sok témában szeretnék még kérdezni…

Kovács Zoltán államtitkár: Köszönjük szépen! A Financial Times fog kérdezni most. Köszönöm szépen!

Dunai Márton (Financial Times): Tiszteletem! Dunai Márton vagyok a Financial Times-tól. Négy témakör, illetve három, amiben szeretnék kérdezni. Az egyik Ukrajna. Ugye, elég komoly feszültség van az ukrán–orosz határon, és ennek az orosz nyomásnak a fényében szeretném megkérni Miniszterelnök urat, hogy artikulálja Magyarország stratégiai álláspontját. Ugye, Ukrajnával elég nehéz a viszonya Magyarországnak, az oroszokkal viszont elég jó. Európában ez milyen feszültségeket tud okozni? Ez az egyik kérdés. Menjünk így inkább, hogy…

Válaszolok, ha megengedi.

Dunai Márton (Financial Times): Jó.

Két igazodási pontunk van Ukrajna-politikát tekintve. Az első a V4-ek és ezen belül Lengyelország. Tehát ahol lehet, és ameddig lehet, a lengyelekkel együttműködünk ebben az ügyben. Őnekik elég karcos és világos álláspontjuk van. A másik igazodási pont a számunkra az európai miniszterelnökök tanácsának az álláspontja. Éppen most csütörtökön hosszú órákon keresztül foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, egy ideig úgy, hogy jelen volt az ukrán elnök, utána pedig nélküle, ahol sokkal mérsékeltebb közös álláspont jött létre, ha figyeli a kiadott közleményt láthatja is, hogy az Európai Unió semmilyen biztatást nem adott Ukrajna számára. A NATO perspektívát meg az Európai Unió perspektívát illetően semmilyet nem adott. Tehát az a két irányvonal, hogy ameddig tudunk, megyünk a lengyelekkel, de tartjuk magunkat a valamelyest mérsékeltebb összeurópai állásponthoz is. Hát próbálunk eltalálni. Magyarország nem tud kezdeményezőleg föllépni Ukrajna ügyében, tekintettel a méretbeli különbségekre, tehát inkább alkalmazkodunk, és szövetségeseket keresünk.

Dunai Márton (Financial Times): Egy picit erre visszakérdeznék. Lengyelország körmeszakadtáig oroszellenes, ez azért Magyarországról nem mondható el. Hol látja…

Igen, de most nem Oroszországról, hanem Ukrajnáról beszélünk.

Dunai Márton (Financial Times): Csak az ukrán–orosz konfliktus miatt ez nem irreleváns. Tehát hol látja ezt az ukrán–orosz viszonyrendszert eljutni egy olyan pontig, amikor már Magyarország nem tud a lengyelekkel együttműködni teljes mértékben?

Mi eddig azt csináltuk, és nem voltunk ebben sikertelenek, hogy igyekeztünk leválasztani a mi oroszpolitikánkat az ukránpolitikáról. És amíg a kettő egymás mellett futtatható, addig egymás mellett visszük. Tehát mi támogatjuk Ukrajna függetlenségét, de egyáltalán nem örülünk az oroszok elleni szankciónak. Mi azt gondoljuk, hogy Ukrajnának joga van a saját nemzeti létéhez, Magyarországnak meg joga van ahhoz, hogy ésszerű kapcsolatokat ápoljon Oroszországgal. Ezt nem könnyű mindig összehangolni, de eddig sikeres volt. Ebben sokat segít az, hogy személyes kapcsolatot tudok az orosz vezetőkkel ápolni. A következő év elején is lesz orosz–magyar csúcstalálkozó Putyin elnök úr és köztem majd valahol Oroszországban. Tehát mi megpróbáljuk karbantartani ezeket a kapcsolatokat, és ameddig lehet, mind a kettő, hogy mondjam, mind a két kapcsolatrendszernek megadni a szükséges tiszteletet.

Dunai Márton (Financial Times): Ehhez kapcsolódik a következő kérdés is. Ugye, Magyarország nemrégiben biztosította be a hosszú távú gázszerződéssel orosz forrásból a gázellátást. Mi úgy tudjuk, hogy jelentősen a mostani piaci ár alatt, tehát, ugye, töredékéért, konkrétan 225 dollár körüli árat hallottunk 1000 köbméterenként. Ugye, most 1.600 körül vannak a piaci árak. Ezt meg tudja-e erősíteni, hogy ez ennyivel alacsonyabb?

Árakat nem tudok megerősíteni, mert a szerződés ebben köt bennünket, de alapvetően tőzsdei árakhoz vannak kötve a szerződésben szereplő tételek is. A dolgot úgy kell elképzelni, hogy Magyarországnak kell egy évben körülbelül 9-10 milliárd köbméter gáz. És ennek a felét szerződtük most le az oroszokkal. Tehát a magyar fölfogás az, hogy egyfelől legyen energiabiztonság, tehát 15 évre az éves szükséglet fele ütemezetten mindig rendelkezésre álljon, a másik felét pedig beszerezzük a piacon, mert abban reménykedünk, hogy a piaci árat, ha jól használjuk ki, akkor még a hosszú távú szerződésben szereplőnél is jobb árat tudunk elérni. Tehát hagyunk magunknak mozgásteret, de be is biztosítjuk magunkat. És akkor ehhez jön még hozzá az – tehát a 10 milliárdon belül értendő még az az egy-másfél milliárd köbméter –, amit az LNG-n keresztül szeretnénk Horvátországból mindig behozni Magyarországra, mert Magyarország energiafüggetlenségre törekszik, és minél több beszerzési forrásunk és beszerzési útvonalunk van, annál függetlenebbek vagyunk. Ezért ápol például Magyarország Azerbajdzsánnal kitüntetetten jó kapcsolatot, mert az azerbajdzsáni gáz egy alternatíva a számunkra. Most az igazság az, hogy az oroszok mindig szállítanak. Nem szállítanak többet, mint amit megrendelsz, de amit megrendeltél, és a szerződésben le van kötve, azt mindig leszállítják. Az Európai Unió is ettől szenved, hogy az oroszok azt leszállítják, amit leszerződtek. A fölött meg akkor szállítanak, hogyha jó ajánlatot kapnak, vagy akkor se. Ez az ő dolguk, de mindenesetre a kötelezettségeiket teljesítik. A baj inkább abból van, hogy az LNG-sek nem teljesítik a kötelezettségeiket. Tehát szemben az oroszokkal, azt tapasztalom, hogy akivel LNG-ügyben leszerződsz, miután az ázsiai kereslet, a dél-kínai kereslet, dél-ázsiai kereslet megnőtt, ezért gond nélkül fölrúgják a szerződéseket, kifizetik a kötbéreket, és még így is akkora profittal tudják elszállítani és eladni az LNG-t, hogy az megéri nekik. Tehát ma energiabizonytalanság bennünket nem az orosz piac felől, hanem az LNG-piac felől fenyeget. Ez a realitás.

Dunai Márton (Financial Times): De akkor az árszintre vonatkozólag ezzel a 225 dollárral kapcsolatban tud megerősítést mondani?

Azt tudom mondani, hogy kedvező az ár, ami szerepel a szerződésben.

Dunai Márton (Financial Times): Illetve az volt még az információnknak a része, hogy ez a nagyon alacsony ár, nagyon kedvező ár azzal a feltétellel él Magyarországnak, hogy visszafelé Ukrajna irányába nem szállítunk gázt. Ugye, lehetőség volna erre a hálózaton, de hogy ezt Magyarország nem teszi. Ezt meg tudja erősíteni?

A szerződést a magyar állam kötötte, a gázkereskedelmet piaci alapon pedig magáncégek intézik Magyarországon. Tehát Magyarország nem vállalhat semmilyen magáncég nevében semmilyen kötelezettséget. Mi az orosz gázt déli irányból, Ukrajnát megkerülve, kikerülve fogjuk Magyarországra hordani. Hogy az Ukrajna által is használt vezetéken ki és mit szállít, ott csak azt tudom mondani, a magyar állam nem szállít. Ha magánkereskedők használják, hát ezt természetesen senki sem korlátozhatja.

Dunai Márton (Financial Times): Világos, köszönöm szépen! Még egy utolsó, illetve nem egy utolsó, bocsánat, két rövid téma még. Az egyik a Euronews kérdése, ami itt most a napokban vetődött fel, hogy az Alpac Capital nevű cég többségi részesedést szerzett ebben. Ugye, ezt egy Pedro Vargas David nevű üzletember kontrollálja, ezt a céget, akinek a családja elég közel áll Önhöz. Ugye, kitüntette Ön az édesapját, ő maga a 4iG igazgatóságában is benne van. Tehát a Euronews irányából felvetődik az, hogy a fideszes üzleti körök, Fideszhez köthető üzleti körök felől befolyásolási kísérlet vagy valamifajta kontroll jelentkezik. Ezzel kapcsolatban mit tud mondani?

A Fidesz nem szül világbirodalmi terveket, ezt biztosan mondhatom, és az üzleti cégek nevében sem tudok nyilatkozni, de nekünk nincsenek ilyen terveink. A szóban forgó úrnak az édesapját jól ismerem, mert együtt voltunk alelnökök az Európai Néppártban, és most is együtt vagyunk alelnökök a Kereszténydemokrata Internacionáléban. De ennyi, és nem több.

Dunai Márton (Financial Times): Jó, világos. Illetve még azt szeretném kérni, utolsó, ez már tényleg, hogy, ugye, a büdzsében tapasztalható problémák, vagy a hiány leszállítása több lépést is eredményezett, fejlesztések elhalasztását, a budapesti repülőtér megvételének az elhalasztását. Mennyire van ennek, vagy mekkora hányada ennek a fiskális problémának vezethető vissza az energiaárakra, illetve a rezsicsökkentés fenntartásának a most nyilván meglehetősen borsos áraira?

Van egy része, de elhanyagolható. Tehát most, ha megengedi, nem vállalok felelősséget a pontos számokért, de, ugye, nekünk rögtön kompenzálnunk kell a Magyar Villamos Művek veszteségét, hiszen az egy állami cég. És a Mátrai Erőműnek a veszteségét is, hiszen azt kvótákkal bünteti az unió, azt ki kell fizetni. Ez több tízmilliárd forintot jelent. De a költségvetési átütemezések nem tízmilliárdos, hanem százmilliárdos nagyságrendűek. És valóban, a kormány azt a döntést hozta, hogy a korábban tervezett, 2022-re vonatkozó 5,9 százalékos hiányt legalább – legalább! – 4,9 százalékra le kell vinni. És ezt úgy tudjuk megoldani, tegnap ennek az utolsó részletkérdéseit is lezártuk, hogy a 2022-es évben esedékes néhány vásárlást, lásd reptér, illetve esedékes néhány fejlesztést átütemezünk. Semmiről nem mondunk le, de átütemezzük. Egy mondatot talán megér, hogy miért van erre szükség? Ugye, hogy’ kalkuláltuk ki a 2022-es évben várható hiányt? Úgy kalkuláltuk ki, hogy megnéztük, hogy hol van az európai átlag. Tehát Magyarországnak az a célkitűzése, hogy miután az Európai Unió a költségvetésekre és az államadósságra korábban érvényes szabályoktól elkötötte magát, ezért mindenki szabadon repül vagy úszik, és mi azt szerettük volna, hogy biztonságban ússzunk, tehát valahol ott legyünk, ahol az unió középértéke van. És én azt reméltem, vagy azt gondoltam még az év közepén, hogy a 2022-es évben az európai uniós országok költségvetési hiányának az átlaga valahol az 5 és a 7 százalék közötti sávban lesz. Ezért lőttük be 5,9-re. De most közzétették a végleges terveiket az országok, aztán majd a tervekből mi lesz, azt meglátjuk. De az uniós országok az év vége felé közzétették a várható költségvetési, tervezett költségvetési hiányaikat, és ez alacsonyabb volt, mint amire mi számítottunk. És miután nem akarjuk kockáztatni Magyarország pénzügyi stabilitását, ezért vissza kell igazodnunk a középmezőnyhöz, ezért 5,9 helyett 4,9, és így benne vagyunk az európai főáramban. Ez az oka ennek a módosításnak.

Kovács Zoltán államtitkár: Köszönöm! A Telexet kérem.

Fábián Tamás (telex.hu): Köszönöm szépen! Fábián Tamás vagyok a Telextől. Még visszatérnék a Novák Katalinnak a jelöltségére, hogy ki volt az, aki először bedobta az ő nevét?

Az úgy szokott nálunk lenni, hogy az elnökség leül, a kérdést az asztalra tesszük, és mindenkinek meghallgatjuk a javaslatait. Ilyenkor több név is elő szokott kerülni, most is ez történt. Ezeket többször és alaposan megtárgyaltuk, és végül mellette döntöttünk.

Fábián Tamás (telex.hu): Ön szerint egy Fidesz-tag, politikus mennyire képes kifejezni a nemzet egységét? Ugye, Novák Katalin, ugye, nyilván a kontextus miatt is, hogy ő azért néhány hónappal ezelőtt még a Fidesz elnökségében volt, hogy hogyan tud az megtörténni, hogy valaki a Fidesz elnökségéből, mondjuk, nem tudom, fél évvel később átül a Sándor-palotába?

Ugye, tapasztalati példákat érdemes ilyenkor figyelni. Mi úgy láttuk, hogy Áder János kiváló elnöke volt Magyarországnak. Márpedig nála beljebb aligha lehetett volna bárki is a Fideszben.

Fábián Tamás (telex.hu): De, ugye, akkor az, hogy valaki, mondjuk, még ebben a pillanatban a Fidesz érdekei mentén politizál, az tehát, hogy megvan benne a képesség arra, hogy, mondjuk, három hónappal később a pártlogikát eltolja magától, és azokat is képviselni fogja, akiket, mondjuk, még korábban…

Ha Göncz Árpádnak és Áder Jánosnak is sikerülhetett, akkor miért ne sikerülhetne ez Novák Katalinnak is?

Fábián Tamás (telex.hu): Értem. Kicsit a 2022-es választásokra kérdeznék, hogy milyen kihívónak tartja Márki-Zay Pétert?

Választási kérdésekkel majd a választási kampányban fogunk foglalkozni, addig csak kormányzati kérdésekben tudok az Önök rendelkezésére állni.

Fábián Tamás (telex.hu): Jó, de valamilyen benyomása mégiscsak van az Ön egyik miniszterelnöki kihívójáról?

Hogyne, de azt meg is tartom magamnak, persze. Majd elmondom, amikor elkezdődik a kampány. Én egyetlen dologra figyelek, már nem ma kezdtem ezt a szakmát, én azt nézem, hogy ki a főnök, és a jelölt személye ebből a szempontból nem játszik szerepet. A főnök mindig a legerősebb párt elnöke. Én vezettem négypárti koalíciós kormányt, a főnök mindig a legerősebb koalíciós párt elnöke. Mindegy, hogy kit hová állítanak, meg mit ragasztanak a homlokára. Én tudom, ki a főnök. Nem kell ezen sokat gondolkodnom.

Fábián Tamás (telex.hu): A miniszterelnök-jelölti vitánál talán még nyitva maradt az a kapu a kérdéssel kapcsolatban, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy lesz ilyen vita?

Amikor odaérünk a folyóhoz, akkor át is megyünk a hídon.

Fábián Tamás (telex.hu): Akkor inkább úgy kérdezem, nem zárja ki, hogy akár Ön részt vegyen egy ilyen eseményen?

Odaérünk a hídhoz, átmegyünk rajta, és aztán megvívunk.

Fábián Tamás (telex.hu): A Völner-ügyre kanyarodnék még vissza, hogy Ön mikor beszélt Völner Pállal utoljára?

Valamikor a parlamentben néhány héttel ezelőtt.

Fábián Tamás (telex.hu): Ön milyen embernek ismerte meg őt?

Ismerni nagyon régóta ismerem őt. Együtt voltunk kollégisták. Életem egyik kellemetlen epizódja is hozzá kapcsolódik. Nem azért jöttünk össze, hogy erről beszéljünk, de amikor elrendelték egyetemista korunkban Brezsnyev halálának bejelentésekor, hogy most akkor mindenki álljon föl, akkor néhányan ülve maradtunk, köztük jómagam is és Völner úr is. Aztán nagy ripakodás, veszekedés után mi nagy nehezen felálltunk, de a bátrabbak nem álltak föl, hanem kimentek a teremből. Így Völner Pál is. Úgyhogy ő diákkoromban is bátrabb volt, mint én, én ezt tudom mondani. Nagyon sajnálom ezt a dolgot, ami most kialakult. Magam sem tudom, hogy mi a helyzet, és amíg a bírói ítélet nem születik meg, addig nem is vagyok hajlandó még magamban sem eldönteni ezt a kérdést. Az ügyészség vádemelése mégiscsak egy komoly dolog. Ha közvádas bűncselekményben kikérnek valakit a parlamentből, a Fidesz-frakció mindig kiadja. Tehát nem tudom negligálni az ügyészségnek az álláspontját, ugyanakkor nem tudok elvonatkoztatni a saját személyes tapasztalataimtól sem. Várom, hogy a bíróság megmondja nekünk, hogy mi az igazság.

Fábián Tamás (telex.hu): Ugye, azt mondta, hogy az Ön fejében nem merült fel Varga Juditnak a felelőssége. De, ugye, azért Varga Judit miniszter asszony mégiscsak nagyon fontos területeket ruházott át Völner Pálra, akár csak, mondjuk, a titkos megfigyeléseknek az aláírását említhetnénk. Tehát, hogy azért Varga miniszter asszony kompetenciáját nem kérdőjelezi meg valamilyen szinten az, hogy egy olyan emberre bízott rendkívül súlyos területeket, akiről aztán a megalapozott gyanú szerint rendkívül súlyos korrupciós ügy…

Meg kell várnunk a bíróság ítéletét.

Fábián Tamás (telex.hu): Vagy nem is beszélt…

Akkor tudunk a miniszter asszony és a miniszterelnök felelősségéről is beszélni, hogyha van bírói ítélet.

Fábián Tamás (telex.hu): Tehát akkor lehet Önnek is felelőssége, hogyha Völner Pált elítélik, akkor, mondjuk…

Megvárjuk a bírói ítéletet. Meglátjuk, hogy mit mondanak, és utána erről a kérdésről is tudunk beszélni.

Fábián Tamás (telex.hu): Még egy Völner Pálhoz kapcsolódó kérdés. Mit szólt ahhoz, amikor a sajtóban feltételezem Ön is olvasta, hogy Áder János legközelebbi testőrségének a tagjait is megcélozták a Pegasus-szoftverrel?

Láttam, hogy ellenzéki kampány az megkezdődött.

Fábián Tamás (telex.hu): Ugye, azt mondta az Ön mellett álló Gulyás Gergely nemrég egy kormányinfón, hogy amennyire volt ideje tájékozódni ebben a kérdésben, voltak olyan esetek, amelyeknek volt valóságalapja. Ennek az esetnek például van-e valóságalapja?

Nézze, nem akarom itt untatni Önöket, de a mi belső viszonyaink nem így néznek ki. Tehát Áder János nekem brigadérosom volt. Tehát, amikor diákok voltunk, és dolgoztunk éjszakánként, akkor azt munkacsoportokban végeztük, ő volt a főnököm. Tehát ha én Áder Jánostól valamit meg akarok kérdezni, akkor megkérdezem tőle. Ő pedig majd válaszol, vagy azt mondja, hogy nem akar válaszolni. És ha ő valamit tudni akar, akkor eljön hozzám, és megkérdez. Nekünk nem szükséges senkit igénybe venni. Tehát a mi belső viszonyaink – harminc éve csináljuk ezt együtt – mások, mint amit az újságírók föltételezni szoktak. Tehát ha tudni szeretnénk valamit bármilyen tekintetben a köztársasági elnök vonatkozásában, akkor átmegyek hozzá, és megkérdezem. És ebben jobban megbízom, mint bármilyen kütyüben meg ilyen műszaki szerkezetben.

Fábián Tamás (telex.hu): Ön adott egyébként utasítást arra, hogy Magyarországon ezzel a szoftverrel a kormánnyal szemben kritikus újságírókat, politikusokat, üzletembereket, civileket figyeljenek meg?

Minden titkosszolgálati eszköz alkalmazása kizárólagosan a belügyminiszternek a hatáskörébe tartozik. És nem is foglalkozunk ilyen kérdésekkel. Egyetlen iránytű van kijelölve a belügyminiszternek, hogy amilyen képességgel rendelkeznek Európában más országok, olyan képességekkel nekünk is kell rendelkezni. Hogy ez pontosan mit jelent, hogyan, miképpen, a kormány ettől távol tartja magát. Egy kérésünk van: a hatályos jogszabályokat mindig tartsák be. Pintér Sándor többször megerősítette, hogy Magyarországon 2010 után semmilyen törvénytelen megfigyelés nem történt. Ezt elmondta egyébként a parlamenti bizottságban is.

Fábián Tamás (telex.hu): Ha megengedi, egy személyesebb jellegű kérdés, Ön most már, ugye, ha jól számolom, akkor nagyjából 15 éve vezeti az országot miniszterelnökként, ugye, nem folyamatosan, de hogy ennyit töltött el a hatalom csúcsán, hogy az Ön személyiségét hogyan változtatta meg ez az időszak?

Abban reménykedem én is, mint mindenki más, hogy javamra változom. De hát ezt majd az idő eldönti.

Fábián Tamás (telex.hu): Hogyha 2022-ben, tegyük fel, nem a Fidesz–KDNP alakíthat kormányt, akkor, ugye, Önnel szemben a kritikusai azt szokták felvetni, hogy görcsösen ragaszkodik a hatalomhoz. Hogyha elveszíti a választást, akkor zökkenőmentesen átadná-e a hatalmat egy olyan koalíciónak, amivel a jelek szerint semmiben nem értenek egyet?

Igen, de a tapasztalat mindig sokkal értékesebb, mint a spekuláció. Tehát én 16 évet töltöttem ellenzékben, 16 évet kormányon. Vesztettem is, nyertem is. Kellett is átadnom a kormányzati hatalmat, meg kellett átvennem is. Eddig ez mindig sikerült.

Kovács Zoltán államtitkár: Ahogy elnézem, az érdemi kérdések elfogytak, úgyhogy megyünk tovább. Az Origónak adjuk oda, jó? Legyünk igazságosak!

Fábián Tamás (telex.hu): Mit szól a…

Kovács Zoltán államtitkár: Az Origo következik, Tamás. Köszönöm szépen!

Kovács András (origo.hu): Köszönöm szépen! Jó napot kívánok! Kovács András, Origo. Nemzetközi kérdések. Több minden szóba került már, de egyértelműen nem beszéltünk még arról, hogy a napokban életbe lépett, vagy hatalomra került német kormánykoalíció egyértelműen egy föderalista Európai Unió mellett áll. Mit gondol erről Ön, hogy a szuverenista erők mennyire tudnak, mondjuk, a német féllel megegyezni, vagy esetleg gátat szabni a föderalista elképzeléseknek?

Itt nyer jelentőséget az a kérdés, amit valaki korábban tett fel, és Franciaország felé mutatott, hogy milyen viszonyban van egymással a stratégiai autonómiáról kialakított francia koncepció és az új német kormány által megfogalmazott föderalista Európa képe. Ez tisztázatlan ebben a pillanatban. Tehát ha tisztázatlan, akkor még nem is dőlt el. És ha tisztázatlan, akkor Magyarországnak mind a két irányban ki kell építenie a megfelelő pozíciókat. Magyarország közismerten a stratégiai autonómia és a szuverenitás álláspontját részesíti előnyben. Hogy ezt a különbséget, amely a német kormány programja és miközöttünk ebben a kérdésben fönnáll, hogyan tudjuk áthidalni, hogy a német–magyar államközi kapcsolatok a lehető legjobb minőséget érjék el ennek ellenére, még nem tudom megmondani, mert a két kormány között még nem volt kapcsolatfölvétel. És mint mondtam az előbb a telexes fiatalembernek is, hogy a spekuláció a politikában csak töredékét éri a tapasztalatnak. Tehát mindig jó abból kiindulni, amit már láttunk, és amit már ismerünk. Most egy dolog van, amit ismerünk, és azt nehéz lesz áthidalni, de ez nem a kancellár személyéhez, hanem a külügyminiszter legutóbbi stratégiai irányszabásához kötődik, aki azt mondta, hogy szankciókat akar bevezetni a Balkánon a boszniai szerbekkel szemben. Na, ezt mindenképp meg kell akadályoznunk. Rossz a testtartás, rossz a hanghordozás, rossz a horizont, minden rossz. És nem azért, mert német, aki mondta – ez csak súlyosbítja a helyzetet –, hanem általában, mint európai pozíció is rossz. Tehát a Nyugat-Balkánt integrálni kell, a Nyugat-Balkánt segíteni kell, a Nyugat-Balkánt felzárkóztatni kell, a Nyugat-Balkánt be kell fogadnunk az Európai Unióba, mert ez európai érdek. Nemcsak a Nyugat-Balkánnak, hanem európai érdek. Ránéz a térképre, és rögtön látja. Tehát szankciókról szó sem lehet! És minden nyugat-balkáni népnek meg kell adni a tiszteletet, ideértve a szerbeket is. És ez szerintem mindenki számára világos kellene, hogy legyen. Németország most más irányba indult el, még csak egy lépést tettek. Én szeretném egy később sorra kerülő találkozón meggyőzni a németeket arról, hogy ne a Nyugat-Balkán büntetése és szankcionálása irányába indítsanak el, mert azzal nagy bajokat fognak okozni. Lehet, hogy nem Berlinnek, de Budapestnek biztosan meg a nyugat-balkáni népeknek is. Tehát egy teljesen más kultúrájú együttműködést szeretnénk a Nyugat-Balkán és Európa között, mint ami a német külügyminiszter szavaiból kiviláglik. Itt vagyunk a Balkán kapujában, a mi bőrünkre is megy a játék. Kellő súllyal akarjuk képviselni az érdekeinket.

Kovács András (origo.hu): Itt szóba került a Nyugat-Balkán helyzete. Idén eddig több mint százezer illegális bevándorlót fogtak el a magyar határon, miközben Brüsszelben újabb tervek vannak arra, hogy a kötelező kvótát alkalmazzák a migráció kapcsán. Milyen lépéseket tervez a magyar kormány, hogy ezeket a brüsszeli terveket megakadályozza?

Ahogy most van, az megfelel az érdekeinknek. Nem fogunk innen elmozdulni. Nem jó, nem vagyunk boldogok, mert évente százezer embert föltartóztatni egy kerítésnél iszonyatos munka azoknak, akik végzik. Iszonyatos költség a magyar adófizetőknek, és egyáltalán nem kellemes dolog azoknak sem, akik, szerencsétlenek át akarnak jutni a határon. Tehát ez a legrosszabb mindenkinek. Tehát nekünk egy rendezett bevándorláspolitika kellene. Brüsszel erre nem hajlandó. A rendezett bevándorláspolitika kiindulópontja az az, hogy aki be akar jutni a kontinensre, az engedélyét azelőtt kell, hogy beadja, mielőtt belépett volna a kontinens területére. Ha ez nincs meg, akkor nem lesz rendezett az egész kérdés. Nem lehet kontrollálni se jogilag, se hatalmilag, se rendőrileg, se igazgatási szempontból. Tehát azt szeretnénk elfogadtatni Brüsszellel, hogy mindenki, aki be akar jönni az Európai Unió területére, még mielőtt belépne az unió területére, adja be az igényét. Úgy folytassuk le az eljárást, hogy ő még kívül van, és ha a válasz igen, bejöhet, ha a válasz nem, nem léphet be. Ha ezt nem tudjuk elérni – márpedig ettől most messze vagyunk –, mert akik biztonságos belső helyzetében vannak az Európai Uniónak, ezt nem akarják, ha nem tudjuk ezt elérni, akkor rendezetlenség lesz. Most az európai nagy rendezetlenségben egy rendezett ország van. Ez Magyarország. Mert nálunk ez a szabály, amit most elmondtam. Ez adja a rendezettséget.

Kovács András (origo.hu): Ön szerint foglalkoznia kell-e a Nemzetbiztonsági bizottságnak azzal, hogy a nyilvánosságra került felvétel szerint Bajnai Gordon egyik bizalmasa arról beszélt, hogy Szabó Timea a CIA ügynöke, és szoros kapcsolatban van vele? Ön szerint a Nemzetbiztonsági bizottságnak napirendre kellene-e vennie ezt az ügyet?

Van több jó dolog is abban, ha az ember éppen miniszterelnök. Például nem mondhatja meg, hogy mivel foglalkozzon a Nemzetbiztonsági bizottság, így ebben a kérdésben sem kell állást foglalnom. De beszéljünk egyenesen, mert miért is tennénk másképp? Ugye, Magyarország egy fontos geopozícióban lévő ország. Ezt, ha nem akarnánk elhinni a napi események alapján, akkor a történelemkönyvekből pontosan tudhatjuk. Tehát a Kárpát-medence, ami magyar fennhatóság alatt áll, ez egy geopolitikai jelentőségű terület. Ennek megfelelően az érdeklődés ennek a területnek az ügyei, döntései, belső viszonyai iránt rendkívül élénk. Minden irányból élénk. Mindegy, hogy NATO-tag vagy EU-tag vagy azon kívüli, mindenki tudni akarja, meg akarja érteni, mire számíthat, mi fog itt, a Kárpát-medencében történni. Most a szomszédainkról nem is beszélek, ami evidens. Tehát az, hogy Magyarország irányában fölfokozott érdeklődés van, ez természetes, mert a földrajz adja. Ráadásul Magyarország nem támogatja az európai föderalista birodalomépítési kísérleteket a külpolitikában sem. Tehát külpolitikai irányvonalat visz. Az is fontos mindenki számára, hogy az micsoda, de legalább ilyen fontos, hogyha önálló vonalat visz, az milyen hatással van a brüsszeli külpolitikára. Akadályozza, nem, mely pontokon támogatja, hol erősíti, hol nem? Ez érthető, ha mindenkit érdekel. Tehát arra kérem Önöket, azon ne legyenek meglepődve, hogy a Magyarország iránti titkosszolgálati természetű érdeklődés jelentősen megnövekedett az elmúlt időszakban. Ha ehhez még hozzáadjuk, hogy a titkosszolgálatoknak is lehet intellektuális érdeklődésük, és azt látják, hogy Magyarország ráadásul nem is akar ebben a posztkeresztény, posztnemzeti, új európai társadalomépítési kísérletben részt venni, hanem egy más fölfogása van az életről, az élet helyes rendjéről, a magyarok számára otthonosságot adó élet rendjéről más fölfogása van, és nem világos, hogy lehet-e egyáltalán a modern világban az embernek más véleménye is, ha lehet, akkor képes-e azt meg is valósítani, ez mindenkit izgat. Tehát túl az előbb elmondott tényeken még van egy ilyen rendszerszintű érdeklődés is, hogy a magyar modell működik-e vagy nem. Tehát én egyáltalán nem látok semmi rendkívülit abban, hogyha a nemzetközi érdeklődés, annak ideértve a titkosszolgálati metszetét is, élénk. Tehát innen induljunk ki. És természetesen Magyarországnak e tekintetben meg kell magát védenie. De Magyarországnak egy jól fölépített titkosszolgálati rendszere van, egy jól felépített önvédelmi rendszere van. Ezt a belügyminiszter jól működteti, a mellettem dolgozó biztonsági szakemberek jól működtetik. Tehát én úgy látom, hogy képesek vagyunk arra, hogy megvédjük magunkat. Nem is említettem a technológiai dimenziót, hogy ráadásul mi nem akarunk ebbe az új, hidegháborús, technológiai frontvonal rendszerbe beilleszkedni, hogy a nyugatiak csak nyugati technológiát használnak, a keletiek meg csak keletit, és akkor a keletiek nem használnak amerikait, a nyugatiak meg nem használnak kínaiakat. Mi ezt mind nem tartjuk szerencsésnek. Egy egészen más elképzelésünk van, vegyesen használjuk ezeket az eszközöket, ami technológiai oldalról még inkább kérdéseket vet föl a külső érdeklődők számára. Úgyhogy én természetesnek tartom ezt. Tudatában vagyunk ennek, és erős védelem alatt dolgozunk természetesen.

Kovács András (origo.hu): És még végezetül ehhez a hangfelvételekhez kapcsolódóan került az is nyilvánosságra, ráadásul ezt egy tanú meg is erősítette, hogy egy korrupt, jutalékos rendszer működik a fővárosi városházán. Ön szerint ennek fényében le kell-e mondania a főpolgármesternek a hangfelvételeken elhangzott állítások kapcsán?

Csak azt a kérésemet és talán jogos kormányzati igényt tudom megfogalmazni mindenki felé, hogy a jogszabályok mindenkire egyformán, azonos súllyal kell, hogy érvényesek legyenek. Ennek érvényt kell szerezni. Ha ez nem következik be, vagy ezt nem tudjuk megtenni, vagy nem tudjuk fönntartani ezt az állapotot, akkor egy olyan közbizalomvesztés és -romlás jön létre Magyarországon, amely részben az életünket kellemetlenebbé teszi, részben pedig le fogja rontani az ország gazdasági teljesítményét. Mert mégiscsak az a fontos, hogy a teljesítmény alapján lehessen ebben az országban boldogulni. A politikában is, az üzletben is, a szellemi életben is, az akadémiai életben is. Verseny kell. Ha nincs verseny, akkor ott fogunk állni a langyos vízbe tett lábakkal, a lavór szélén üldögélve. Tehát nem ezt akarjuk. Tehát ez egy tehetséges ország, elég sokszor bebizonyítottuk, sok van bennünk, ki akarjuk ezt hozni, ehhez verseny kell, minden tekintetben. Jogegyenlőség nélkül nincsen verseny.

Kovács András (origo.hu): Köszönöm szépen!

Kovács Zoltán államtitkár: Breuer Péternek adjuk oda a mikrofont!

Breuer Péter (Breuerpress és Heti TV): Miniszterelnök úr percekkel ezelőtt azt mondta, hogy jogegyenlőség. Ön annak idején létrehozta a zéró toleranciát. Ezt be is tartatta mindezidáig. Hogy létezik az, hogy van egy miniszterelnök-jelölt, akinek ezek után a nevét sem mondom ki, buzizhat, és megengedhetetlen témákat vet föl. Arról nem is beszélve, hogy ez az ember már halott. Tehát egy keresztény ember egy másik halott emberről hullagyalázást nem követ el. Tehát egyszerűen nem értem, hogy itt mi történik. Az előbb azt mondta, hogy jogegyenlőség van. Akkor ez az ember miért nem felel ezért?

Igen, de, tisztelt Péter, a kérdés vagy a dolog úgy fest, hogy az emberi életet nem lehet csak joggal szabályozni. Ezt, amikor beiratkoztam a jogi egyetemre, Németh János az első adandó alkalommal a fejembe verte, hogy az élet jogi értelemben felleltározhatatlan. Ez azt jelenti, hogy nem tudunk minden életmegnyilvánulásra külön jogszabályokat létrehozni. Tehát marad helye az erkölcsnek, a közerkölcsnek, az emberi tényezőknek is. Tehát ezek azok a kérdések, amelyeket a jog nem, de az emberek tudnak kezelni. Ha egy ember sikeres lesz, akkor annak is van egy üzenete. Ha meg sikertelen, annak is lesz egy üzenete. Tehát én bízom azért a magyar közvéleménynek az egészséges lelkiállapotában, és majd honorálni fogják az ilyesmit. Én is hibáztam már eleget, meg is kaptam érte a magamét. Tehát én hiszek abban, hogy a közvéleménynek a reakciói terelik az embereket, és összességében mindenki jobb lesz holnap, mint volt tegnap este. Bizakodjunk, Péter!

Breuer Péter (Breuerpress és Heti TV): Jó.

Úgy látom, nem lelkes.

Breuer Péter (Breuerpress és Heti TV): Körülbelül erre a válaszra számítottam. De az a bajom, hogy nincs is közfelháborodás. Tehát ez a miniszterelnök-jelölt ezt megteheti ma, amikor tényleg működik a zéró tolerancia.

Ha erről beszélünk, Péter, de ez túl, szétfeszíti a sajtótájékoztató kereteit. Tehát az, amivel szemben állunk, nem mondom, hogy a mi oldalunk nem szenved ebben a problémában, de nyilván sokkal kisebb mértékben, mint a másik oldal, meg politikai szempontból ők vannak nehezebb helyzetben, hiszen ellenzékben vannak. Tehát nem működnek megfelelő erővel ezek a visszajelző rendszerek. Választás lesz, mindenki győzni akar, és a saját oldal embereinek többet bocsátanak meg a közvélemény alakítása szempontjából jelentős orgánumok, médiák, újságírók, szellemi emberek, mint egyébként talán kívánatos lenne. De most ez így van. Ez szerintem áprilisban már véget fog érni, és akkor egy szebb képét fogja mutatni Magyarország e tekintetben is.

Breuer Péter (Breuerpress és Heti TV): Értem. Máris. Nagy levegőt vettem, én azok közé tartozom, aki azért erre odafigyel. Kezdeményezett-e személyes találkozót az új német kancellárral, illetve az új izraeli miniszterelnökkel? Főleg azért kérdezem ezt, mert az elmúlt időben egyre többször segítettük ki, hisz úgy az Európai Unióban, mint az ENSZ-ben újból beindultak ezek a gombok, amit a független zsidó állam ellen nyomkodnak. Ezért gondoltam, hogy biztos valamikor találkozik vele.

Péter, kérem, nem jó a lapjárásom a nemzetközi politikában, mert a barátaim, akikkel nem egyszerűen csak politikai együttműködést alakítottam ki, hanem baráti viszonyt is ápoltam, vereségeket szenvedtek. Ugye, nyilvánvaló, azért nem hívták meg Magyarországot az amerikaiak a demokráciakonferenciára, mert Trump barátait nem hívták meg. És nyilván azért nem találkozott még velem az izraeli miniszterelnök, mert mindenki tudja, hogy Netanjáhuval nem politikai, hanem annál sokkal több: baráti viszonyt is ápoltam. Ezek ilyenkor hátráltatják a dolgokat. És bár sok vitám volt Angela Merkellel, de mégiscsak egy kereszténydemokrata kancellár volt, akivel azért jó viszonyt sikerült kialakítani. Most meg kaptunk egy szociáldemokrata kancellárt. Tehát mondjuk úgy, nem is az enyém, hanem Magyarország lapjárása nem túl kedvező most. De, hát Istenem! Ahogy Csurka István mondta, hun kerék, hun talp. Tehát most gyalog megyünk, aztán majd meglátjuk, hogy mi jön ki ebből. Mindenesetre Magyarország mindenkivel szeretne együttműködni, a német kancellárnak írtam levelet, a V4-nek a keretében kértem tőle egy V4–Németország találkozót is, és Izrael állam külügyminisztere pedig, úgy tudom, hogy a magyar külügyminiszterrel talán a napokban találkozott, vagy találkozni is fog. Úgyhogy külügyminiszteri szinten rendben vagyunk Izraellel is. A legfelsőbb szintű találkozó várat magára, ami az előzmények ismeretében nem érthetetlen.

Breuer Péter (Breuerpress és Heti TV): Ez lett volna a következő kérdésem. De akkor menjünk a Selyemútra! És ez lesz az utolsó, mert látom, Zolinak… Vagy hagyjam, hogy más is kérdezhessen? Én nagyon örültem, hogy végre a sok-sok kérdésem után a repülőtér újból nemzeti tulajdonban lesz. Az Európai Unió annak idején nem támogatta, hogy megmentsük a nemzeti légifuvarozót, a Malévot. Most viszont egész más szelek fújnak az Európai Unióban, tehát erre is lehetőség lenne. Gondolt-e erre, hogy miután a repülőteret, ugyan egy kis késéssel, de visszavásároljuk, hogy újból teljesen függetlenek lehessünk, akár a légi közlekedésben?

Vannak dolgok, amikre mindig gondolok, ez ezek közé tartozik, de a lehetőségek sajnos nem néznek ki olyan jól, mint talán az Ön kérdéséből az ember erre következtetne. Az egész légiközlekedési iparágnak a jövője bizonytalan, részben a pandémia miatt, részben a zöld politika miatt. Mert azért ne felejtsük el, hogy azt hosszú ideig nem lehet csinálni, hogy mondjuk, az Európai Bizottság azt szeretné, hogy Ön, mint háztulajdonos és Ön, mint gépkocsitulajdonos fizessen a kibocsátott szén-dioxidért, de, mondjuk, a nemzetközi hajózás meg a nemzetközi repülőipar meg nem fizet semmit. Tehát ezért nem lehet tudni még, hogy ez merre mozdul el, és az egész repülőiparágnak a jövője kérdéses. Úgyhogy a magyar állam egyelőre inkább távolságot tart. A reptér fontos lett volna, de még egyszer mondom: Magyarország pénzügyi biztonsága miatt egész egyszerűen az eltervezett ütemben ez nem valósítható meg. Később szeretnénk megvalósítani, de nem tudjuk úgy, ahogyan szerettük volna. Még egyszer mondom, mindent megelőz egy ilyen inflációs környezetben, amerikai kamatemelés időszakában, a pénzügyi mutatók tekintetében, korlátok nélkül működő eurózóna esetében mindent megelőz az ország pénzügyi biztonsága. Ezért kellett költségvetési hiányt csökkenteni, ezért kell levinni az államadósságot, és ezért nem tudunk belevágni olyan vásárlásokba sem, amelyek nemzetstratégiailag indokoltak lennének, de sérülékenységet okoznának a másik oldalon.

Breuer Péter (Breuerpress és Heti TV): De a selyemúti programban való részvétellel csak nyerhetünk?

Természetesen!

Breuer Péter (Breuerpress és Heti TV): Köszönöm a lehetőséget!

Kovács Zoltán államtitkár: Köszönöm, Péter! Maszkokkal bajom van, de Inotai Edit, hogyha jól látom, az ARD-től.

Mennyi ideje állunk itt?

Gulyás Gergely miniszter: Egy és háromnegyed órája.

Ah, Zoltán, meddig tart ez még?

Inotai Edit (ARD): Német politikával kapcsolatban lenne néhány kérdésem. Ugye, azt mondta Miniszterelnök úr, hogy nem volt még kapcsolatfelvétel, de ezek szerint írt azért levelet a V4 nevében a német kancellárnak. Érkezett-e erre válasz, és milyen kapcsolatokra számít az új német kormánnyal? Itt a legutóbbi vagy az azelőtti szamizdatban azért elég zivataros időket vizionált. Hol tudunk majd együttműködni, és hol nem? Illetve mikor lehet találkozó az új német kancellárral?

Vannak reményeink. Tehát nem tartom lehetetlennek, hogy bár két malomban őrölünk, tehát úgy látom, hogy Németországban erős befolyásra tettek szert a társadalmi mérnökök, akik elképzelnek egy társadalmat, és aszerint próbálják alakítani az emberek mindennapi életviszonyait. Magyarországon meg ilyen konzervatív, keresztény realisták vannak, akik pedig abból indulnak ki, amit az élet ad, és az életben ténylegesen fölmerült ügyekre szeretnénk választ találni. Ez egészen más szellemi megközelítést eredményez, és így egyelőre két malomban őrölünk. De majd létrejön egy közös nyelv meg egy közös megértési mátrix talán, és a német–magyar kapcsolatokról, illetve a magyarok a német kapcsolatról nem mondhatnak le. Ez egy kitüntetett kapcsolat Magyarország történetében, az összes zivataros és napsütéses időszakát is figyelembe véve. Mégiscsak a berlini falból az első követ mi ütöttük ki, a németek támogatták Magyarország uniós tagságát, tehát azért itt van mire építeni, és nem lenne jó, hogyha pártpolitikai megfontolások ezeket az alapokat is kikezdenék. Tehát Magyarország jó kapcsolatokra törekszik Németországgal. Azt kérjük csak tőlük, hogy lássák be, hogy ők németek, mi meg magyarok vagyunk. Ezért azok a mondatok a kormányprogramban, hogy felelősséget akarnak vállalni nagyobb összefüggésben is bizonyos kérdésekért, aggodalommal tölt el bennünket. Nagy tisztelettel azt kérnénk, hogy például értünk semmilyen felelősséget se vállaljanak, mert azt inkább majd mi szeretnénk vállalni saját magunkért, ideértve az egész balkáni politikát, amiről már beszéltem. Nem tartom lehetetlennek, hogy a nagyon különböző pártállások ellenére is a történelmileg összehordott, szilárd talapzaton föl lehet építeni a következő években is jó német–magyar kapcsolatokat.

Inotai Edit (ARD): Belefér-e a jelenlegi magyar kormány vagy a Fidesz politikájába az együttműködés az AfD-vel?

Ezt eddig kategorikusan kizártuk.

Inotai Edit (ARD): Eddig?

Igen. Ma ma van.

Inotai Edit (ARD): És az utolsó kérdésem a Balkánra vonatkozna. Mi motiválja ezt a nagyon szoros kapcsolatot Milorad Dodik úrral és a boszniai szerbekkel? Ugye, Ön is odautazott nem olyan régen, nyáron, illetve ősszel. Dodik úr itt volt Magyarországon. És most pedig a külügyminiszter úr azt mondta, hogy megvétózna minden szankciót a boszniai szerbekkel szemben, hogyha az Európai Unió ilyet hozna. Miért kell fenntartani, vagy mi motiválja a magyar kormányt abban, hogy ilyen erősen odaálljon egy olyan politikus mögé, akit azért nagyon sok helyütt Bosznia-Hercegovina stabilitásának egyik veszélyforrásaként tekintenek?

Akiről Ön beszél, a szerbek megválasztott vezetője.

Inotai Edit (ARD): A boszniai szerbeké.

Így van! Tehát úgy viszonyulunk hozzá, ahogy egy választott vezetőhöz kell. A német kancellárhoz is úgy viszonyulunk, ahogy a németek megválasztott vezetőjéhez viszonyulni kell. És ezt én szükségesnek is látom. A címkézés meg ördögfarok-ragasztás meg megpatkolás nem vezet sehova. Én látom, hogy ilyen ördögűzéses politikát akarunk folytatni jó néhány rációban, ezek szerintem buta dolgok. A külpolitikát, a külpolitikának az ideológiai vetületét belpolitikai, otthoni legitimációra, megerősítésre fölhasználni ugyan logikusnak tűnik, de rendkívül veszélyes játék. És az európai történelem elég sok példát adott arra, hogy ezt inkább kerülni kell. Magyarország kerüli is. Visszatérve a kérdésre. Magyarország déli határa, tehát ott, Pécs alatt körülbelül 70-80 kilométerre van a bosnyák határtól. Tehát szemben, amit sok magyar gondol innen, Pestről, hogy Bosznia egy távoli ország, Bosznia lényegében a szomszédunk. Amikor a jugoszláv háború volt, akkor tízezrével jöttek át nemcsak szerbek, hanem bosnyákok is meg horvátok is onnan. Tehát ha egy konfliktus ott kialakul, az másnap reggel azonnal érezteti a hatását Magyarország területén. És szerintem ott van lehetőség értelmes megoldásra, dacára annak, hogy az az állam, a Bosznia-Hercegovina nevű állam nyilvánvalóan évek óta nem működik. És akiknek működtetniük kellene, valamiért nem tudják megoldani az állam működtetését. Ez egy probléma, ebből csak bajok lehetnek. Ha valaki arra jár, én járok arra, láthatja ennek a negatív következményeit. Európának az az érdeke, hogy az a lyuk, ha szabad, az a fekete lyuk, ami ma Görögország és Magyarország között földrajzilag létezik, tűnjön el. Az lehetetlen, hogy Görögországért is biztonsági felelősséget vállalunk, a görög gazdaságért és katonai biztonságért is felelősséget vállalunk, utána következik több száz kilométer, ami a senki földje, és utána kezdődik Horvátország és Magyarország, ami ismét NATO- és európai uniós tag. Ez nem maradhat így! Ez mindenkinek fenyegetés. Ez egy olyan terület, amiről nincs kinyilvánítva, hogy az az Európai Unió politikai és gazdasági integrációjának a része. És ha nincs kinyilvánítva, akkor ott mindenki a saját érdekeit követve, korlátozások és az európai szándékok korlátozó figyelembe vétele nélkül építhet ki stratégiákat. Ez nekünk nem jó. A Balkánnak van egy történelmi hagyománya, mindenki ismeri. Tehát a Balkánt stabilizálni kell. A Balkánt nem lehet stabilizálni a szerbek nélkül, és a Balkánt nem lehet stabilizálni Bosznia-Hercegovina nélkül. Bosznia-Hercegovinát nem lehet stabilizálni a szerbeket megillető jogok helyreállítása nélkül. Ez a mi logikánk. A Balkánnak a kulcsa Szerbia, illetve a szerb nemzet.

Inotai Edit (ARD): Az utolsó kérdés. Ehhez a stabilitáshoz hozzájárul az a százmillió euró, amit a Szabad Európa szerint Magyarország küldött egyfajta támogatásként vagy gyorssegélyként a boszniai szerbeknek?

Van egy programunk, úgy hívják, hogy a Responsible Neighbourhood. Ez pedig azt a célt szolgálja, hogy a magyar határ vonzáskörzetében, tehát még belátható távolságban a kulturális, szellemi és gazdasági együttműködéseket építsünk ki, és Magyarország minden irányba, Ukrajna irányába is egyébként komoly összegeket mozgósít. Most valóban kis- és közepes vállalkozók számára elérhető gazdaságfejlesztési programban segítünk a boszniai szerbeknek.

Kovács Zoltán államtitkár: Köszönöm szépen! Mandiner.

Kacsoh Dániel (Mandiner): Köszönöm! Kacsoh Dani a Mandinertől. Mindezek után milyen realitása van a következő belátható időszakban az unió bővítésének?

Nem állnak jól a csillagok, de sose álltak jól. Tehát én jól emlékszem, amikor a horvátok tagsága szerepelt napirenden, éppen Magyarország adta az unió elnökségét. Most az akkori érdemeinket tegyük zárójelbe, most nem ezért hoztam szóba, de rengeteg energiát kellett mozgósítani, hogy azt a jelenséget, amit úgy írnak le Brüsszelben, hogy fatigue, azt hiszem, így mondják ők, tehát bővítési fáradtság, ami úrrá lett az Európai Unión, le tudjuk győzni. És mindent megteszek annak érdekében, hogy meggyőzzem Európa nagy vezetőit arról, hogy ugyan a Balkán lehet, hogy tőlük messzebb van, mint Magyarországtól, de az ő biztonságuk szempontjából is kulcskérdés, hogy hogyan oldjuk meg egy olyan államnak a biztonságát, amelyben kétmillió muszlim él. Ha most az utcára kimennék és megkérdeznénk, hogy hol van Szarajevó, mindenki azt gondolná, hogy valahol délkeletre van Magyarországtól. Valami keleti dolog ez. De ránéz a térképre: nem, Budapest alatt van! Tehát ez itt van Magyarország kapujában. Tehát erről a területről nekünk úgy kell gondolkodnunk, hogy a terület stabilitását összeurópai érdekké tudjuk tenni. Ha sikerül, akkor meg tudjuk győzni a nagyokat, hogy legyen bővítés, ha nem sikerül, akkor marad ez a mostani állapot. De ha ez a mostani állapot marad, nekünk akkor is mindent meg kell tenni, hogy a tagság jogosítványai nélkül, de minden lehetséges bekapcsolódást megadjunk a szerbeknek, a bosnyákoknak, a Boszniában élő szerbeknek és horvátoknak a magyar gazdaságon keresztül az európai gazdaságba. Tehát nekünk akkor is kapuként és hídként kell működni, hogyha az unió nagy tagállamai egyelőre nem hajlandóak fölvenni a Nyugat-Balkán tagállamait, nyugat-balkáni országokat.

Kacsoh Dániel (Mandiner): Említett Miniszterelnök úr egy levelet, amit a gyermekvédelmi törvény, részben a gyermekvédelmi törvény miatt kapott a magyar kormány a bizottságtól. Azt kicsit Miniszter úrtól is kérdezném, hogy milyen realitása van annak mindezek tükrében, hogy egyáltalán bármilyen forrás az RRF-en keresztül vagy abból az alapból a választásokig megérkezik Magyarországra?

Gergely és én úgy látjuk, tekintettel arra, hogy készültünk a mai sajtótájékoztatóra, hogy nincs az uniónak jogalapja, hogy megtagadja Magyarországtól meg bárki mástól egyébként a Helyreállítási Alapban való részvételt. Ezt elhatároztuk. A mi nevünkben is veszik fel a pénzeket a pénzpiacról. Tehát az a helyzet, hogy az egész Helyreállítási Alap egy hitel. Az Európai Unió az összes tagállam nevében hiteleket vesz föl, amelyeket utána kihelyez programokra a tagállamokhoz. Minden fillére ennek a programnak hitel. A tagállamok egy részét hitelként kapják meg, a másik részét támogatásként. De valójában az unió hitelként veszi föl a teljes forrást. És azért a hitelért mindannyian felelősséget vállalunk, Magyarország is a ránk eső részben. Ezért nincs jogalapja senkinek azt mondani, hogy egy közös fedezettel fölvett hitelből a jogszabályok alapján nekünk járó pénzt nem adja oda. Az egész eljárás az Európai Unió egysége és jövője szempontjából a legbrutálisabb szabotázs. Tehát ez veri szét az uniót. Tehát én még nem láttam ilyen felelőtlen politikát, mint ebben az ügyben. Ki fog ezen túl megbízni a bizottságban? Hogy’ fogunk létrehozni egyhangú döntéseket? Hogy’ kérhetjük a nemzeti parlamenteket, hogy szavazzák meg az ilyen típusú programokat, hiszen ezt meg kell szavazni a lengyel meg a magyar parlamentnek is. Ha megszavazzuk, és utána meg a forrásokhoz, amik járnának nekünk, nem férünk hozzá. Tehát a legrosszabbakat tudom mondani az egész ügyről. Szerintem rövidlátó, ideológiavezérelt, pártpolitikai befolyás alatt álló bizottsági döntésről van szó. Már rég ide kellett volna adni ezeket a forrásokat. Most arról az egyszerű dologról nem is beszélek, hogy azért találtuk ki az egészet, mert a válság erős volt, és gyors, könnyen elérhető és nagy volumenű forrásokra volt szükség. Ehhez képest, miközben az unió fair versenyről beszél, egyesek júniusban hozzájutnak ilyen forrásokhoz, Magyarország meg még decemberben sem. Hát milyen eljárás ez?! Milyen verseny ez?! Milyen „level playing field”, ahogy a brüsszeliek mondják ezt?! Az egész úgy, ahogy van, aláaknázza az Európai Unió jövőbeli hasonló nagy projektjeit. Mert ezek után hiába jön bárki azzal, hogy ezt az alapszerű fejlesztési politikát, hogy hozzunk létre ilyen alapokat, ezt nem egyszerű ügyként kéne kezelni, hanem be kellene építeni az unió általános gazdaságpolitikai eszközei közé, ki fogja ezt megszavazni? Merthogy mi nem, az biztos! Ezek után meg sose! Tehát teljesen nyilvánvaló, hogy ami itt történik, az nem Magyarország számára probléma, az Európai Unió jövője szempontjából probléma. De ugyanakkor meg, miután nincs jogalapja, előbb-utóbb ezt a forrást meg fogjuk kapni. Most, amit mondok, azt talán Gergő talán már nem támogatná, mert ez erőteljesebb lesz annál, mint amit a miniszter úr talán indokoltnak lát, de az a helyzet, hogy a bizottság egy politikai játszmát játszik. Tehát azt mindenki láthatja, hogy a dolog arra megy ki, hogy tudnak ártani a magyar kormánynak. És e mögött meg az a törekvés van, hogy szeretnék, hogyha nem ez a kormány lenne a választások után. Ők ezt egy eszköznek tekintik, amellyel a magyar ellenzéket megtámogathatják, illetve megtámadhatják a magyar kormányt, és így támogathatják az ellenzéket. Szerintem ez teljesen nyilvánvaló. Olyan kormányt akarnak, amely nem nemzeti alapon áll, nem okoz nekik annyi gondot azzal, hogy folyamatosan kiáll a nemzeti érdekek mellett, mint Magyarország. És úgy gondolják, hogy ez a halasztás, fizetünk, nem fizetünk, ez egy jó eszköz lehet. Ugyanakkor nyilvánvalóan hatástalan, mert most, ahogy készültem, kikértem a számokat. Csak az utolsó, tehát a negyedik negyedévben 1,4 milliárd euró utalás érkezett az unióból Magyarországra, mert más források, tehát más pénzügyi alapok tekintetében meg még kevesebb lehetősége van bárkinek, hogy a nekünk járó pénzektől megfosszon bennünket. Tehát ha valaki azt hiszi, hogy ez a bizottsági magatartás eredményre vezet, azért is téved, mert közben zajlanak azok a már befutott programok, amelyeket utólag finanszíroz az unió, és a negyedik negyedévben – megismétlem – 1,4 milliárd euró utalás érkezett rendben Magyarországra. És ugyanez fog történni a következő év első negyedévében is. Tehát, hogy egy programot megbénítanak, azzal nem fognak célt érni. Mindent meg nem lehet megbénítani, mert akkor véget ért az Európai Unió története. Tehát énszerintem a pártpolitikai játszmáktól a bizottságnak vissza kell térnie oda, ahol Barroso idején voltunk, mert a főbűnös ebben az ügyben Juncker miniszterelnök urunk, a bizottság korábbi elnöke, aki a bizottságot politikai testületté nyilvánította. Én jelen voltam, amikor ezt bejelentette. És ott opponáltuk is, és elmondtuk, hogyha ez egy politikai testület, miután a politikát pártok csinálják, ezzel ki fogjuk szolgáltatni a bizottságot a pártpolitikai szempontoknak. Holott az alkotmány, az európai szerződések szövege szerint a bizottság a szerződések őre, elfogulatlan őre, sem nemzeti, sem pártelfogultságot nem mutathat. És erről lelépünk, és ez nem the Guardian of the Treaties, ahogy mondja az alapszerződés, hanem egy politikai testületté válik, akkor oda jutunk, ahol most vagyunk. Az egész európai architektúrát lerombolják ezzel. Úgyhogy kell találnunk majd egy olyan időszakot, olyan vezetőket, akik visszaviszik az Európai Bizottságot oda, ahol Barroso elnök úr idején voltunk.

Kacsoh Dániel (Mandiner): Világos.

Gulyás Gergely miniszter úr: Ha egy mondatot szabad, a kronológia kedvéért csak. Mi az elsők között lettünk volna, akik az RRF megállapodást megkötöttük volna. Majd ezt követően az Országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt. A bizottság elnöke informálisan időpontot kért, minden országba elutazott az RRF aláírása után. Majd ezt követően ezt lemondták. Úgyhogy senki nem vitatja, hogy a gyermekvédelmi témakör nem tartozik, az Alapjogi Charta szerintem sem tartozik a közösségi jog témakörébe. Tehát egy politikai nyomásgyakorlás van. Én korábban is azt mondtam, hogy az RRF aláírása kizárólag attól függ, hogy a bizottság be akar-e avatkozni a magyar választási kampányba, vagy sem. Egyébként tárgyalunk konstruktívan. Ágostházy Szabolcs államtitkár úr vezetésével a partnerségi megállapodásnál jól állunk. Az RRF-et, végül is a megállapodást bármikor meg lehet kötni, de a bizottság ezt azért nem teszi meg, mert valóban a magyar választásokba kíván beavatkozni az ellenzék oldalán.

Kacsoh Dániel (Mandiner): Egyetlen kérdés még. Budapesti ügyek, Városháza-ügy. Karácsony Gergely főpolgármesternek volt egy nyilatkozata, miszerint ő ordított a belügyminiszterrel amiatt, vagy üvöltött, nem tudom, melyik szót használta pontosan, amiatt, mert, ugye, rendőrségi eljárás indult az ügyben. Pintér Sándor beszámolt-e Önnek esetleg erről az esetről, és hogyan kommentálná egyáltalán a jelenséget, hogy ez megtörténik?

Nagyra értékelem a főpolgármester úr bátorságát, mert én 1996 óta dolgozom együtt a belügyminiszterrel, de én még a hangomat sem mertem fölemelni a társaságában. Tehát igyekszem fölzárkózni.

Kacsoh Dániel (Mandiner): Értem. És egyáltalán, csak még egy B kérdés ehhez kapcsolódóan, hogy mit szól ahhoz a vádhoz, ami a Karácsony Gergely mondásának a lényege volt, miszerint a Fidesz, illetve a kormány ráeresztette a rendőrséget politikai okokból a Városházára, miközben az egész ügynek semmilyen alapja nincs?

Van egy politikai népi bölcsesség: ki mint él, úgy ítél. Tehát ha valaki ezt gondolja, akkor azért gondolja, mert ő így tett volna. De ebből nem következik, hogy mi azonosak lennénk vele. Tehát mi nem teszünk így.

Kacsoh Dániel (Mandiner): Köszönöm szépen!

Kovács Zoltán államtitkár: Köszönöm szépen! Hír Televízió.

Papp Ágota (Hír TV): Köszönöm! Jó napot kívánok! Papp Ágota vagyok, a Hír TV Híradójától. A koronavírus helyzettel kapcsolatban szeretném kérdezni. Több környező ország szigorított a szilveszteri időszakra, akár a szórakozóhelyeket is korlátozták. Magyarországon várható-e korlátozás, akár elválasztva az oltott és oltatlan csoportokat?

Naponta kapom a jelentéseket, és két-három havonta kérem be az operatív törzsnek egyik-másik vezetőjét, és ha kell, akkor kabinetülésre és kormányülésre is visszük ezeket a kérdéseket. Ha a helyzet megkívánja, akkor vezetünk be korlátozásokat. De ebben a pillanatban pont fordított a helyzet. Én úgy látom, minthogyha – jó órában legyen mondva – az utóbbi napokban inkább kedvezőbbek lennének az állapotok. Ezt az új variánst még nem tudjuk pontosan fölmérni. De az alapállásom változatlan. Tehát karanténnal nem lehet ezt a vírust megfogni. Ezt a vírust csak oltással lehet legyőzni. Természetesen van egy oltási rendünk, és van egy védettségiigazolvány-rendszerünk, amely azt mondja, hogy bizonyos szolgáltatásokat csak oltási igazolvánnyal tudsz igénybe venni. Ez korábban egy szélesebb körre terjedt ki, most egy szűkebb körre terjed ki. De tervezzük azt, hogy valamikor január végén legkésőbb a harmadik oltáshoz kötjük a védettségi igazolványt. Tehát érvényét vesztik azok a védettségi igazolványok, amelyeket két oltás után adtunk ki, ha nincs egy ráerősítő, harmadik oltás. Ez előbb-utóbb be fog következni, ha a helyzet romlik, hogy ezt a lépést megtesszük. De ez nem várható, hogy még az újévkor történjen meg.

Papp Ágota (Hír TV): Számtalan ágazati béremelést bejelentettek az elmúlt hetekben, hónapokban. A jövő évben várható-e új szféra, ahol béremelést fognak végrehajtani?

Nem tudunk még biztosat mondani e tekintetben, mert hogy’ jött létre ez a mostani állapot is? Azért 2020 márciusában mindenki hirtelen összehúzta magát, ugye, amikor beütött ez az egész válság. Senki nem tudta, hogy ez a vírusválság a gazdaságra milyen hatást vált majd ki. És mi se tudtuk. És itt – még egyszer mondom – a tapasztalat mindig megelőzi a spekulációt, és ilyen tapasztalatunk nem volt. A spanyolnáthából próbáltuk fölidézni, amit lehetett, de nem sok hasznát vettük. Tehát várnunk kellett. 2020-ban azt gondoltuk, hogy a kiadásokat, a béremeléseket inkább vissza kell fogni, és a védekezésre kell minden eszközt fordítani. Ezért sokkal több pénzt fordítottunk például beruházásra, mint bérfejlesztésre. De aztán 2021-re már egy év tudás volt mögöttünk, és 2021 közepén pedig láttuk, hogy nagy gazdasági növekedés lesz ebben az évben. És akkor rájöttünk arra, hogy a beruházások mellett most már megkezdhetjük a béreknek az emelését is. És ezért jöttek ezek az ágazati béremelések. Ráadásul nemcsak mi gondoltuk ezt így, hanem előttünk egy lépéssel jár a piac. Én nem szeretem, hogyha a bérekben az ütemet az állam diktálja, azt a piacnak kell diktálnia. Ha a piaci viszonyokban béremelések indulnak el, akkor valami történik a gazdaságban, amit érdemes a kormánynak a saját döntéseibe kalkulálni. És a gazdaság megindult, mert a beruházásra alapozott válságkezelésünk sikeres volt, az újraindítás sikeres volt, és a gazdaság elindult, elkezdtek növekedni a bérek. És akkor láttuk részben, hogy meg tudjuk tartani a jó munkaerőt, nekünk is mennünk kell a béremelésekkel, meg láttuk, hogy a nemzetgazdaság állapota, ha a magángazdaságban lehetővé teszi a bérfejlesztést, akkor lehetővé fogja tenni a költségvetési szektorban is, mutatis mutandis. És akkor elkezdtük a béremeléseket kidolgozni, amiket úgy tudunk bevezetni, ahogy most az ősszel volt, megindítottuk az orvosoknál, és most a következő év elején jön a többi is. Sokan mondják, hogy egy választási spekulációról van szó, természetesen az nem baj, ha választások előtt béremelések történnek, de ez alapján nem lehetett volna a béremelések ütemezését megállapítani. Kizárólag a piac újraéledése adta meg a lehetőséget meg a bátorságot, hogy mi is hozzányúljunk egy nagyobb béremeléshez. Az egyetlen vagabund dolog igazából, ha úgy tetszik, kockázatos dolog az volt, hogy akkor a bérekhez kevésbé kötődő nyugdíjakkal mit csináljunk? És ott kétségkívül vállaltunk egy kockázatot, a pénzügyminiszterrel hosszú viták után, hogy ne csak a 13. havi nyugdíj második heti részét, hanem az egész 13. havi nyugdíjat próbáljuk visszaadni 2022-ben. És az én érvem az volt, hogyha 2021-ben van egy 6,5-7 százalékos gazdasági növekedés, mikor merjünk ezt meglépni, ha nem most? A következő évben kisebb lesz, akkor nem fogjuk meglépni. Tehát ha valaha gyorsabban akarjuk visszaadni a nyugdíjat, amit még a Gyurcsányék vettek el, mint a négyszer egyéves ütem, akkor most van itt egy lehetőség. És akkor az én érveimnek valahogy a súlya nagyobbnak bizonyult.

Papp Ágota (Hír TV): Többször volt már téma Brüsszel. Lát-e bármiféle esélyt arra, hogy Brüsszel a választásokig rendezi a számlát Magyarországgal kapcsolatban, akár a határkerítés, illetve a határvédelemmel kapcsolatos költségek kifizetésére?

Mit tudunk tenni? Ugye, mi azt csináljuk most, hogy az unió ugyan nem ad oda bizonyos pénzeket, amiről már az előbb itt beszéltem, korábbiakat igen, de az újakat nem, a Helyreállítási Alapot nem, ugyanakkor nem akarjuk, hogy a helyreállításnak a beruházási oldala sérüljön, mert ahhoz, hogy helyreálljon a gazdaság, ahhoz beruházásokra van szükség, Ha az unió nem adja, akkor nekünk ezt meg kell előlegeznünk a költségvetésből. Ezért is van a költségvetési balanszírozási kényszer. Tehát megelőlegezzük a költségvetésből, és majd utófinanszírozzuk az uniós pénzekből. Ez pont a fordítottja, mint amit a többi országnak az unió lehetővé tett. Tehát kiszúrnak velünk, de nem olyan mértékig, hogy ezt ne tudjuk megoldani. Ezt meg fogjuk oldani. Minden programot megindítunk.

Kovács Zoltán államtitkár: Köszönöm szépen! Azonnali.

Kósa András (azonnali.hu): Köszönöm szépen! Kósa András, azonnali.hu. Visszatérnék Miniszterelnök úr szavaira, hogy nagyon komoly titkosszolgálati tevékenység zajlik Magyarországon Magyarországgal kapcsolatban. Akkor ebből a szempontból, hogy’ értékeli azt, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok újonnan átadott épületébe titokban rögzíthették Kövér László beszédét, és ezt kipasszolhatták a magyar sajtónak? Ez nem egy nagyon súlyos kockázati rést jelent?

Amit erről tudok, előre bocsátva, hogy nem voltam jelen, az, hogy amikor beszélünk, fogalmazzunk így, tehát amikor a kormányzati felelősséget viselő emberek beszélnek, akkor az három státuszban történik. Az első, amikor titkosan beszélünk. Ez azt jelenti, hogy ami ott elhangzik, az egy minősítést kap. És akkor egy erre jogosult szerv azt mondja, hogy az, ami itt elhangzott, az öt, tíz, húsz, harminc évig nem hozható a nyilvánosságra. Ez a titkos. A másik, amikor ugyan nincsenek meghívva Önök oda, mondjuk, egy szakmai körben beszélünk, tehát nem nyilvános a rendezvény úgy, mint ez a sajtótájékoztató, de egyébként nem is titkos, és akkor az ember ott beszél. És ha kiszivárog, kiszivárog. Ez történt ebben az esetben. És a harmadik, amikor meg úgy beszélünk, hogy a teljes nyilvánossághoz beszélünk, részben Önökön keresztül vagy nagygyűléseken vagy más formában. Itt a második esetről van szó, nem a harmadikról. Ha az elsőről lett volna szó, hogy egy minősített, minősítéssel járó rendezvényen hangzott volna el valami, és az került volna ki, annak jogi következményei kellett volna legyenek, de itt nem erről van szó. Elnézést, egy kicsit bonyolult, ez egy nehéz rendszer.

Kósa András (azonnali.hu): Korábban, ugye, voltak a magyar kormánynak föld- és egyéb ingatlanvásárlási tervei Szlovákiában, amit, ugye, Pozsonyban egy kicsit idegesen fogadtak, és végül is mi le is tettünk erről. De Eduard Heger szlovák miniszterelnök hogyan győzte meg Önt arról, hogy ezt inkább mégse csináljuk?

Az ingatlanvásárlási tervekről a magyar kormány nem tett le, és meg is vásárol több ingatlant, hiszen azzal céljaink vannak, a konzulátustól kezdve az ott élő magyar kisebbségek számára kulturális intézményekig, és így tovább. Amit a szlovákok erősen kifogásoltak, az, hogy magyarok földet vásárolnak. Mezőgazdaságit, nem ingatlant, hanem mezőgazdasági földet vásárolnak Szlovákiában. Ezt óvatosan kifogásolták természetesen, mert az egymás országában történő földvásárlás szabályait az Európai Unió, mert Szlovákia is az Európai Unió tagja, az Európai Unió versenyszabályai korlátozzák vagy teszik lehetővé. De itt a nemzeti hatáskörnek a gyakorlására csak kis lehetőség adódik. Tehát jogilag nem is biztos, hogy ezt meg tudták volna akadályozni. De azt kérte tőlem a miniszterelnök, hogy értsem meg, hogy a magyar állam ne vegyen már földet. Mert hogyha a magyar emberek vesznek földet, mondjuk Szlovákiában, vagy szlovák emberek vesznek Magyarországon, az egy más eset politikailag, mint hogyha a magyar állam vesz földet. És be kellett látnom, hogy igaza van.

Kósa András (azonnali.hu): Egy utolsó kérdés még. Ugye, friss hír, hogy a keleti vakcinák engedélyezésével kapcsolatban, ugye, pert kellett nyerni ahhoz, hogy közérdekű adatokat egy civil szervezet megismerhessen, és különösen a veszélyhelyzet óta minisztériumok, kormányzati szervek rendszeresen, ugye, élnek, vagy adott esetben visszaélnek a 45 napos meghosszabbítható határidővel. És sokszor kellett pert indítani akár a sajtónak vagy bárki másnak a közérdekű adatokért. Ön hogy’ értékeli ezt kormányfőként ezt a hozzáállást a nyilvánossághoz?

Én helyeslem a kormánynak a magatartását, de megértem az Önök türelmetlenségét is. Tehát azt azért ne felejtsük el, hogy először is az egészségügyi intézményeknek ma minden erejét az kell, hogy lekösse, hogy meggyógyítsák az embereket, akikből a szokásosnál is sokkal több van ott, hiszen a COVID-betegek ott vannak. Tehát én a kórházaktól azt várom, hogy gyógyítsanak. Most, ha egy adatot kiadnak, az fejvesztés terhe mellett történik. Tehát adatot kiadni csak úgy lehet, hogyha ellenőrzött, többször ellenőrzött és érvényes. Tehát ezért szerintem helyes, hogy a kórházak nem adnak ki adatokat. Ez nem az ő dolguk. Van azonban nekünk a Nemzeti Népegészségügyi Központunk, aminek az a dolga, hogy ilyeneket kiadjon. De ő sem akar hibázni, mert pontosan tudja, hogyha egyszer ad ki rossz adatot, akkor részben félrevezeti a közvéleményt, részben elveszíti az Önök bizalmát, részben annak munkahelyi következményei lesznek. Tehát egy ilyen helyzetben hibás adatot kiadni a legsúlyosabban esik latba. Tehát én azt kérem Önöktől, hogy értsék meg, hogy óvatosak. Csak többszörösen ellenőrzött és érvényes adatot lehet kiadni.

Kósa András (azonnali.hu): Köszönöm szépen!

Kovács Zoltán államtitkár:Köszönöm! Pesti Srácok.

Szarvas Szilveszter (Pesti Srácok): Köszönöm szépen! Szarvas Szilveszter vagyok a Pesti Srácoktól és a Pesti TV-től. Miniszterelnök úr, az ellenzék boszorkánykonyhájában számos terv készült és készül a magyar alkotmányos rend megdöntésére. Többen is úgy nyilatkoztak, hogy feles többséggel is megváltoztatnák az alkotmányt, és a kétharmados törvényeket átírnák. Legutóbb pedig Hadházy Ákos képviselő úr mondta azt, hogy rossz esetben nemcsak választásokon, hanem forradalom útján is meg lehetne dönteni ezt a rendszert. Arra kérném, hogy Hadházy Ákos képviselő úr szavait is kommentálja, de a feles többséggel történő alkotmányozás Ön szerint veszélyezteti-e a földtörvényt és a nemzeti vagyon törvényt?

Többfajta módon lehet megközelíteni ezt a kérdést, amit Ön most fölvetett. Az egyik az az ösvény, amin Ön indult el, és én nem szeretném Önt követni, hogy komolyan veszi. És akkor egy mély spekulációba bonyolódik az ügyet illetően, de ez egy komolytalan dolog. Visszaadom a diplomámat, komolyan mondom, hogyha ebből egy szó is igaz. Az a helyzet, hogy Magyarországon van egy nagyon világos jogrendszer, ez egy politikai blöff. Tehát én megértem, hogy választás előtt ilyenek fölreppennek, nyilván ott baloldalról nyomás is van, ezt is értem, de azért komolyan ne vegyük. Magyarországon van egy szilárd alkotmányos rend. Nem lehet egy-egy szabályt kihúzogatni, megváltoztatni, szóval ez nem egy kóceráj vagy nem egy sufni, ez egy alkotmányos rendszer.

Szarvas Szilveszter (Pesti Srácok): Köszönöm szépen! Németországról én is szeretnék kérdezni, hiszen közzétett programja alapján az új német kormány erőteljesebb bevándorlást szeretne Németországba, és az integráció irányába is határozott lépéseket tenne. Ráadásul az uniós országokat is ebbe a keretbe szorítaná be. Ön szerint lesz-e nagyobb törés Kelet-Közép-Európa és Nyugat-Európa között? Illetve, ugye, minap Brüsszelben találkozott az új német kancellárral. Milyen személyes tapasztalatai vagy benyomásai voltak, és sikerült-e erről vele beszélnie?

Nem váltottunk négyszemközt szót semmiről sem. Nem feltétlenül idevaló a megközelítés, amit alkalmazok, de én azért húsz-harminc éve dolgozom azért, hogy a kelet–nyugat törésvonal eltűnjön, mert én azt gondolom, hogy az Magyarországnak meg Közép-Európának biztosan nem érdeke. Ugyanakkor a különbségek, amelyek a kontinens két fele között léteznek, nem eltagadhatóak. Leegyszerűsítő, amit mondok, de a világháború után a kontinens egyik felét megszállták az oroszok, a másikat meg az amerikaiak, és nemcsak katonai értelemben, hanem kulturális értelemben is. Az amerikaiak a nyugati felét beillesztették abba, amit liberális európai vagy nyugati világnak nevezünk, a szovjetek pedig megpróbálták itt fölépíteni a homo Sovieticust. Mi sikeresen ellenálltunk. Tehát velünk az történt, hogy a II. világháború után a katonai megszállás, meg a gazdasági megszállás sikeres volt, mert amikor föllázadtunk ellene, akkor levertünk bennünket. De a kulturális átalakítás nyilván okozott nekünk kárt, mert az ilyesmi nem múlik el nyomtalanul, de mi ellenálltunk. Tehát itt a homo Sovieticus, az a kommunista embertípus itt sose tudott szárba szökkenni. És miután védekeznünk kellett, ezért a nemzeti meg a vallási identitásunkat folyamatosan erősítettük. Észre sem vettük, de minden nap ez volt az életünknek a formája, minden nap ellenálltunk az olyan nevetséges dolgokig, hogy, mondjuk, nem tanultunk oroszul, pedig kötelező tantárgy volt, amit most már bánunk persze, de hát, Istenem, más idők voltak. Tehát az életösztönünkké vált, hogy a bennünket átformálni akaró kulturális hatásokkal szemben ellenálljunk. Nyugaton semmilyen ilyen tapasztalat nincsen. Tehát amikor az amerikaiak kulturálisan egységesíteni kezdték a Nyugatot, Amerikát és Nyugat-Európát, akkor ez akadálytalanul zajlott. Ebből lett valami. Ezt hívhatjuk, most nem akarok szavakat, vitát provokáló szavakat használni, ebből lett egy kulturális minőség. Meg itt is lett egy kulturális minőség, ami 1990 után felszabadult. És nyilvánvaló, hogy a két kulturális minőség a történelemhez, a hagyományokhoz, az értékekhez, a nemzethez, a közösségekhez, a valláshoz való ragaszkodás tekintetében, egyszer csak 1990-ben látszott, hogy más minőség itt, mint Nyugaton. És én azóta dolgozom azon, hogy nyugatiak megértsék, hogy Európa nemcsak az amerikaiak által elfoglalt kontinensrész történelmét jelenti, hanem a mi, az oroszok vagy a szovjetek által elfoglalt kontinensrész történelme is benne van az európai történelemben. És a mi tapasztalataink is értékesek, és amit mi hozunk, az is érték. Azt nem lehet, ahogy ők most teszik, ellenségnek tekinteni, mert különbözőbb, mint az övék, ezért ellenségnek tekintik, elmaradottnak tekintik, át akarnak bennünket nevelni, ki akarnak oktatni, ez nem lehetséges, mert ez a mi életünk. És amíg ezt nem fogják Nyugaton kulturálisan megérteni, akkor az lesz, hogy a bizottság olyan kormányokat akar látni Nyugat-Európában, amely jobban hasonlít a nyugat-európai kormányokra, mondjuk, értéktalapzat szempontjából, de ez nem vezet sehova, ebből nem európai egység lesz, hanem európai kétség, márpedig nekünk egy európai együttműködést kell kialakítanunk. Úgyhogy így látom a dolgot történelmi távlatból. Napi erőfeszítéseket kell tenni, hogy túllendüljünk azokon a konfliktusokon, amelyek ebből a különbségből adódnak.

Szarvas Szilveszter (Pesti Srácok): Köszönöm szépen! Végezetül a külföldi érdeklődésre én is rákérdeznék, hiszen október 23-án Ön úgy fogalmazott, hogy a „nagy vízen” túl, Amerikában is mozgolódnak a 2022-es magyarországi választásokkal kapcsolatban. Milyen külföldi beavatkozásoktól tart 2022 vonatkozásában? És ebben Amerikának milyen speciális szerepe lesz?

Nagyon fontos, hogy ezt a szót felejtsük el, tehát mi nem tartunk senkitől. 1100 éves állam vagyunk. Volt itt már minden, mégis mi vagyunk itt, nem azok, akik ide akartak ülni a helyünkre. Tehát mi nem tartunk senkitől. Meg fogjuk védeni, ami a mienk, meg fogjuk védeni a kormányunkat, a közönségünk, a szavazóink ki fognak állni magukért. Meglátjuk, ez mire elég, de biztosan meg fogjuk védeni azt, ami Magyarországé. Tehát ezt a szót nem használom. Egyszerűen csak azt akartam mondani, hogy jön Gyuri bácsi. Vendéget fogadunk, jön Gyuri bácsi, és nem egyedül jön, hanem hozza az összes haverját. Mind itt lesznek.

Szarvas Szilveszter (Pesti Srácok): Köszönöm szépen!

Kovács Zoltán államtitkár: Köszönöm szépen! AP, Justin.

Justin Spike (AP, angol nyelven): Köszönöm szépen! Justin Spike vagyok az Associated Presstől. Feltenném a kérdéseimet angolul, ha megengedi.

Hogyne!

Justin Spike (AP, angol nyelven): Köszönöm szépen! Ön azt mondta, hogy több mint százezer kísérlet történt a déli határátlépésre illegálisan, és hogy a migrációs nyomás az rosszabb, mint a 2015-ös válságkor volt. A Frontex ugyanebben az időszakban kevesebb, mint felét jelentette ennek az egész nyugat-balkáni régió tekintetében. Mi lehet az oka ennek az eltérésnek a számokat illetően, amit a magyar hatóságok, illetve a Frontex jelentett a határsértésekről? És ez a százezer százezer átlépési kísérletet, vagy százezer egyént jelent?

Ez sokkal bonyolultabb és sokkal zavarosabb, mint ez. Amikor legutóbb Brüsszelben találkoztam Ausztria új kancellárjával, ő azt mondta, hogy harmincezer illegális migráns érkezett Ausztriába Magyarországról. Tehát három szám van legalább, ami forog. Mi százezer határsértési kísérletről beszélünk, az osztrákok nagyon sok olyan személyről beszélnek, akiket megállítottak a magyar határon, de mégis harmincezer elérte a határsértők közül az osztrák határt. És egy harmadik szám Brüsszeltől, amely ötvenezres körülbelül a határsértéseket illetően. Tehát nem tudjuk pontosan, mi ez, de én azt gondolom, hogy a százezer határsértési kísérlet nagyon közel áll a valósághoz. Úgyhogy ez egy hiteles szám számomra. Hogy ez összesen hány embert jelent, ezt nem tudjuk, mert mi nem az embereket számoljuk, nem az egyéneket, hanem a határsértési kísérleteket. És valóban, ha valakit elfognak és visszatoloncolnak, az lehet, hogy megpróbálja másnap megint.

Justin Spike (AP, angol nyelven): Köszönöm szépen! Völner Pál államtitkár úr, ugye, a vádak szerint, a gyanú szerint elfogadott megvesztegetési pénzeket, és korábban Varga Judit miniszter asszony, igazságügy-miniszter asszony azt mondta, hogy Völner Pál volt a felelős azért, hogy aláírja a megfigyelési engedélyeket a Pegasus-szoftver használatával is. Vannak-e aggályok e tekintetben? Tehát, hogy Völner Pál feltételezett bűnelkövetése esetleg összefüggésben volt azzal is, hogy megvesztegették arra is, hogy a Pegasust engedélyezze?

Én csak azt tudom megismételni, amelyet a belügyminiszter tett, és ő azt mondta, hogy Magyarországon – mert, ugye, minden egyes eljárást a belügyminiszter kezdeményez, a Belügyminisztérium kezdeményez – az igazságügy-miniszter nem kezdeményezhet ilyen eljárásokat, ennek kívülről kell jönnie, tehát másik minisztériumtól kell érkeznie ennek a kérésnek. És Pintér Sándor miniszter úr azt mondta, hogy 2010 óta nem volt jogellenes, törvényellenes megfigyelés Magyarországon. Én bízom abban, hogy ez igaz. Teljesen bízom benne.

Justin Spike (AP, angol nyelven): Volt egy ENSZ-jelentéstevő, raportőr, aki itt volt Magyarországon, és ő azt mondta, hogy Magyarországon a sajtó szabadsága veszélyben van, és ez veszélyezteti a soron következő választások tisztaságát. Van egy csomó kritikus média Magyarországon, ezt Ön elmondta, és azt mondta, hogy ez bizonyítja, hogy médiapluralizmus van. Viszont szeretném a közmédia szerepéről kérdezni Önt. Amikor magas rangú szerkesztők politikai megbízást vagy politikai utasítást adtak újságíróknak, és ezek még mindig hivatalban vannak, pozícióban vannak a közszolgálati médiában, pedig egyértelműen részrehajlók voltak. Nos, a választások tiszták lesznek, hogyha a közmédia nem tölti be azt a szerepét, hogy részrehajlásmentes legyen, és minden félnek ugyanannyi időt adjon?

A kormányzat nem egy hatóság, ami a közmédia fölött áll, tehát ezt nem befolyásolhatom, és nem is fogom befolyásolni. Tehát biztos lehet abban, hogy a választások tiszták lesznek, és a kormánypárt soha nem fog nyomást gyakorolni a közmédiára abban, hogy mit tegyen, és mit ne tegyen. Általánosságban, hogyha a magyar média-látképet megnézzük, akkor ez jelentősen különbözik a nyugat-európaitól, méghozzá azért, a legnagyobb különbség az, hogy ez pluralista, a nyugati meg hegemonista. Tehát, ha a magyar sajtót nézik, a magyar rádiót és a televíziót nézik, és a közösségi médiát nézik, olyan sokféle vélemény van, olyan színes véleménykavalkád van, ami különbözik a nyugati társadalmakétól. Összességében azt mondanám, hogy a magyar média körülbelül 50 százaléka kereszténydemokrata, tradicionalista, konzervatív, a másik 50 százalék viszont progresszív, liberális, baloldali, és miegymás. Tehát ez a fajta alapvető különbség teljesen nyilvánvaló és erős itt Magyarországon. Ez szerintem jó. Ez az, amit pluralistának hívunk. Nyugati, nem az én feladatom, hogy kritizáljak bármelyik országot, de nyugati országokban egyfajta hegemóniája van a liberális nézeteknek. Nem az én feladatom ezt bírálni, de az mégis zavaró, hogy ami itt van, azt nem tekintik normálisnak azért, mert nem pont olyan, mint a nyugati társadalmakban van, ami a mi szempontunkból nem normális egyébként. Tehát ez a süketek párbeszéde, ahogy mi mondjuk.

Justin Spike (AP, angol nyelven): Igen, de van egy médiatörvény, van egy médiatörvény és egy Médiatanács Magyarországon, aminek a feladata az, hogy felügyelje a közmédia működését. És hogyha ezt megállapítják, akkor mit tud tenni a kormányzat arra, hogy a Médiatanácsot arra sarkalja, hogy a médiatörvényeket betartsák, és megfelelő teret kapjanak az ellenzékiek is a közmédiában?

Csak, hogy tudja, hogy milyen erősen kritizálnak minket a médiahelyzettel kapcsolatban Magyarországon, ha én még befolyásolni próbálnám, vagy nyomást gyakorolnék bármilyen médiára, gondolja, hogy hogyan kritizálnának, és akkor jogszerűen is, jogosan kritizálnának? Úgyhogy ez nem az én feladatom. A kormányzat ebből kimarad. Ez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladata, az NMHH feladata, és én távolságot tartok ettől.

Justin Spike (AP, angol nyelven): Köszönöm! Egy utolsó kérdés. Napi bírságokat szabnak ki Lengyelországra azért, mert az Európai Bíróság határozatát nem hajtja végre. Nos, ilyen bírságot Magyarországra is kivethetnek, méghozzá a menekült és migrációs politika miatt, hiszen Ön azt mondta, hogy ez nem fog megváltozni az Európai Bíróság döntésétől függetlenül, mert az Alkotmánybíróság, ahogy Ön értelmezte az ő határozatukat, azt írja elő a kormányzatnak, hogy ne változtasson a menekültügyi politikán. Bármilyen kompromisszumra hajlandó lenne, hogyha napi bírságot vetnének ki Magyarországra? Vagy Önök egyszerűen kifizetnék, ahogy ezt kiszabják?

Mivel ennek valós súlya van, és ez egy nagyon komplikált dolog, engedje meg, hogy magyarul válaszoljak. Miből van a baj? A baj abból van, hogy ma már Brüsszelben mindenki egyetért azzal, hogy a migránsokat valahogy meg kell állítani, akár kerítéssel is. Senki nem áll már olyan támadás alatt, mint 2015-ben mi, azért, mert kerítést építettünk. Ez a valóság egyik szelete. A valóság másik szelete, hogy van egy hatályban lévő jogrend, ami az asylumra, ahogy Ön fogalmazott, vonatkozik. Ezt még 2015 előtt írták, békeidőben, a tömeges migráció előtt, nem erre a helyzetre, amiben most vagyunk. Az európai hatóságok ezt a jogot alkalmazzák, miközben a valóság már ez. Még maga az Európai Tanács is néhány hónappal ezelőtt azt írta be egyhangúlag a konklúziójába, hogy fölkérjük a bizottságot, hogy változtassa meg, tegyen javaslatot a most fönnálló, békeidőben született jogrend megváltoztatására, hogy hozzá tudjuk igazítani a tömeges migrációhoz. És most Magyarország ennek az áldozata. A békeidőben hozott jogrend alapján el vagyunk ítélve, akár meg is büntethetnek pénzügyileg, mert nem engedjük be azokat, akiket szerintük be kéne engednünk. Közben itt egy realitás, amit már mindenki elfogadott, Lengyelországban is, hogy nem lehet beengedni őket. Egyetlen módon lehet ezt föloldani: úgy, hogyha megváltoztatjuk, és a valósághoz igazítjuk az asylum, az európai asylum szabályokat. Ez a folyamat még el sem kezdődött, de legalább a bizottság érzékelte ezt a kihívást, és a 27 miniszterelnök ezt egyhangúlag kérte a bizottságtól, hogy igazítsák hozzá a jogrendszert a valósághoz. Lesz annyi belátás bennük, remélem, hogy a köztes időben nem büntetnek meg bennünket tényleges fizetéssel, amikor ők is tudják, hogy ők ugyan nem hozhattak más ítéletet a jogszabály alapján, de az a jogszabály már régen nem szolgálja egyetlen ország érdekét sem.

Kovács Zoltán államtitkár: Köszönöm szépen! Index.

Holló Bettina (index.hu): Köszönöm szépen! Holló Bettina vagyok az Indextől. Mikor állítják össze, és mikor teszik közzé a Fidesz választási listáját?

Ötven nappal a választás előtt.

Gulyás Gergely miniszter: Akkor kezdődik a kampány, aláírásgyűjtés, 36 a jogi határidő, és előtte.

Tehát a törvény szerint a kampány a választás előtt ötven nappal kezdődik. Hogy ezt megtudjuk, mikor van, ahhoz az elnöknek ki kell tűznie a választás időpontját. Visszaszámolunk ötven napot, akkor lehet elkezdeni aláírást gyűjteni a jelölteknek. Tehát legkésőbb – ez a pontos, legkésőbb – ötven nappal a választás előtt a jelöltjeink listája már ismert lesz.

Holló Bettina (index.hu): Köszönöm! A francia V4-csúcs után várhatóak-e további kibővített V4-csúcstalálkozók a magyar elnökség alatt?

Ugye, volt először az egyiptomi elnök, aztán a dél-koreai, most a francia. A következő találkozónk Johnson miniszterelnök úrral lesz majd, nem tudjuk még, hogy Londonban vagy Budapesten, ez még tárgyalás alatt van. Várjuk a német kancellárnak a válaszát. Mindenképp lesz találkozó a Türk Tanács és a V4-ek között, ami, ugye, a török elnököt is magában foglalja. Közben ez a CPAC nevű nagy konzervatív dzsembori – lehet ezt mondani? –, a nagy konzervatív dzsembori is itt lesz márciusban Magyarországon, reményeink szerint magas rangú amerikai vendégekkel. Tehát nem fogunk unatkozni a következő hónapokban.

Holló Bettina (index.hu): Egy oktatási kérdéssel folytatnám, hogy mi utal arra, hogy a januárra és márciusra bejelentett pedagógussztrájk hátterében a baloldal kampányakciója áll? Miből lehet erre következtetni?

Nem tudom.

Holló Bettina (index.hu): Csak, mert a sztrájktárgyalásokat követően az EMMI megfogalmazott egy álláspontot, hogy a kormány álláspontja az, hogy ez nem más, mint a baloldalnak a kampányakciója, és hogy valójában Gyurcsány Ferenc irányítja a pedagógusokat. Erről mi a véleménye? Vagy akkor ez nem így van?

Én kiállok a miniszterem álláspontja mellett. Ha a miniszterem ezt mondta, akkor így van.

Holló Bettina (index.hu): Rendben! Akkor most járványügyi kérdésekkel folytatnám. Tervez-e a jövőben Magyarország lépéseket tenni az ügyben, hogy a Szputnyikkal beoltott állampolgárok utazási nehézségeit megoldja?

Próbálkozunk, de egyelőre vastag falak magasodnak előttünk. Ugye, a kínai vakcinával a helyzetünk egyszerű, mert azt a WHO elismerte, és ha a WHO egy vakcinát elismer, az azt jelenti, hogy hatékony és biztonságos. Tehát ezzel nem kell foglalkoznunk. Ezzel szemben az orosz vakcinát még nem ismerték el, ugyanakkor a gyakorlatban mindenki azt állítja, hogy ez hatékony és biztonságos. Tehát szerintem akik orosz vakcinát vettek föl, például a miniszter úr, kiváló bőrben vannak, mint látja, és jó egészségnek örvendenek, vagy legalábbis nagyon remélem, hogy így van ez mindenkivel. Várjuk, hogy a nemzetközi hatóságok ráüssék a pecsétet az orosz vakcinára, addig mi nem nagyon tehetünk semmit. Mindenkinek azt mondom, hogy a harmadik oltásnál figyeljen arra, hogy úgysem javasolják, hogy három egyfélét vegyünk föl, hogy a harmadik legyen olyan, amit elfogadnak egyébként Nyugat-Európában is, és aztán meglátjuk. De vannak országok, amelyek fittyet hánynak egyébként minden szabályra, és most éppen tesztekhez kötik a belépést. Tehát mindenkinek azt tanácsolom, hogy van egy honlap, ahova föl tud menni, és minden nap az aktuális belépési helyzetet írja le. Ha utaznom kell, én is azt nézem meg, hogy éppen mi a jó, melyik oltás jó, vagy melyik teszt az, ami használható.

Holló Bettina (index.hu): Igen, csak korábban volt egy olyan álláspont, hogy esetleg, aki, mondjuk, két Szputnyik után harmadiknak egy nyugati vakcinát kapott, esetleg őket könnyebben beengedjék, és hogy Magyarország próbál majd ezért lobbizni. De, hogy akkor ez egyelőre sikertelen, vagy nincs előrelépés az ügyben?

Szó szerint lobbizunk érte, igen.

Holló Bettina (index.hu): Továbbra is járvánnyal folytatnám. Ugye, járványkezelésben főként Ausztriát követtük korábban, rájuk tekintettük egyfajta laborként. Még mindig őket tekintjük mintának, vagy ez a járvány kezdete óta változott? És ha igen, akkor most milyen szempontokat tartunk szem előtt, vagy milyen más országokat figyelünk?

Ez változott, mert Ausztria megmaradt a korábbi vegyes védekezési rendszernél vagy karantén típusú védekezési rendszernél vagy lockdown típusú rendszernél, mi pedig áttértünk az oltás alapú védekezésre, tehát egy egészen más logikát követünk. Ezért az osztrák tapasztalatokat figyeljük ugyan, de abból közvetlen tanulságot levonni most már nem lehet, mert egy másik válságkezelési úton haladunk. Mi az oltásban hiszünk.

Holló Bettina (index.hu): És az utolsó kérdésem következne, hogy magyar orvosok publikáltak novemberben egy olyan vizsgálatot, ami szerint egy nagyon olcsó és könnyen elérhető antidepresszáns gyógyszerrel a kórházakban harmadára csökkenthető a COVID okozta halálozás. Önök értesültek-e erről a vizsgálatról, és elképzelhető-e, hogy ezt a hatékony terápiát széles körben is alkalmazzák majd a kórházakban?

Nem hiszem, hogy túlzok, ha azt mondom, hogy tucatszám estek be az elmúlt két évben hozzám ilyen-olyan gyógyszerekkel, eljárásmódokkal, terápia-leírásokkal emberek a legnagyobb jószándékkal, hogy ők úgy tudják, hogy ez segítene. De hát, ugye, mi nem egy egészségügyi hatóság vagyunk, a képességeink egyébként is korlátozottak, egészségügyben pedig végképp azok. Tehát az összes ilyen javaslatot én azonnal betereltem az egészségügyi minisztériumhoz, az EMMI-hez pontosabban, és ott aztán elindult a maga útján. Van, amiből lett valami, van, ami pedig egész egyszerűen nem állta ki az ottani tesztek próbáját. Tehát a most fölvetett alternatív gyógymódra is ez a válaszom, hogy ez az EMMI által vizsgált eljárásrend, és hogyha támogatják, akkor bekerül a protokollba, ha nem, akkor elvetik. De nem, a kormány nem meri vállalni azt a felelősséget, hogy kifejezetten virológiai, egészségügyi vagy tudományos fölkészültséget igénylő ügyekben perdöntőként lépjen föl. Tehát attól sikerült megóvni magunkat, hogy virológus szakembernek képzeljük magunkat, habár két év óta ezzel fekszünk, ezzel kelünk, de mégis távolságot tudunk tartani. Jöjjenek a statisztikusok, a matematikusok, a virológiai szakemberek, a tudósok, őket hallgassuk meg, és csak utána hozzunk döntéseket. Nem vállaljuk át ezt a szerepet.

Holló Bettina (index.hu): Köszönöm szépen!

Kovács Zoltán államtitkár: InfoRádió.

Herczeg Zsolt (InfoRádió): Jó napot kívánok! Herczeg Zsolt vagyok az InfoRádióból. A járvánnyal kapcsolatban egy pontosítás. A harmadik oltáshoz kötnék ugye, ha jól értettem, talán legkésőbb január végéig a védettségi igazolvány érvényességét. Erről már döntés született, vagy ez a járvány alakulásától függő terv?

A kormány erre fölhatalmazta az Operatív Törzset, hogy ilyen döntést hozzon, az időpontot pedig az Operatív Törzs jelöli ki. Azt hiszem, így szabatos.

Herczeg Zsolt (InfoRádió): Köszönöm! Szintén a járvánnyal kapcsolatban. Van, akinek már lassan a negyedik oltás lenne az esedékes. Történetesen én is ilyen vagyok, és bizonyára még sokan, mert emlékszem, hogy annak idején is sokan álltak a sorban. Bár a harmadik oltást nevezte kulcskérdésnek, de mikortól? Hogyan tervezik a negyedik oltás beadatását? Nyilván szakemberekkel talán már konzultáltak erről, figyelembe véve azt is, hogy az Ön által említett omikron ellen hatásos oltóanyag csak az év végén, illetve az utána következő esztendőben érkezik. Tehát az most még nem megoldás, holott az omikron terjed. Nyilván ebből adódik az a kérdés is, hogy akár harmadik, akár negyedik oltással összefüggésben a jelenlegi oltóanyagokról milyen információik vannak, hogy azok mennyire hatékonyak az omikron ellen?

Amit mondani merek ebben az ügyben most, az, hogy mi úgy tudjuk, hogy a harmadik oltás, amely forgalomban van, az omikron ellenében is jó. Ez a kiindulópontunk. Hogy milyen variánsok tűnnek még föl, és majd kiderül idővel, hogy különböző vakcinák különböző mértékig jók az omikronra, ezt most még mi biztos nem tudjuk megmondani, de szerintem még a tudósok sem. Tehát itt várnunk kell. Én kulcskérdésnek tartom ma egyébként, hogy a harmadik oltás működjön, mert be fogunk sokallni egy idő után. Tehát az oltás mégis bizalmi kérdés. Tehát ha úgy nézek ki, mint egy ementáli sajt, már elnézést, akkor egy idő után… Meddig? Hogy tizedik is lesz? Meg tizenötödik is? Vagy hogy’ lesz ez? Tehát én nagyon bízom benne, hogy ez a harmadik, ráerősítő oltás, ez megfogja. Ha negyedikért kéne menni, már nekem is nehezen megy, tehát nagyon bízom benne, hogy ez a harmadik az omikronnal szemben is győztes lesz. Most a nemzetközi híreket, ahogy olvasom, úgy is tűnik. Most azt mondják, hogy az omikron nem okoz súlyosabb tüneteket, mert a vakcina működik, csak sokkal gyorsabban terjed, és sokkal több embert ér el. Tehát az egészségügyre nehezedő nyomás nagyobb lesz, de nem az ügyek súlyossága, hanem a számossága fog megnövekedni. Reméljük, ez így lesz.

Herczeg Zsolt (InfoRádió): Egyetlen kérdés még, más témában. Az államfőnek kiszemelt ember helyett akármilyen rövid időre, de kell akkor utódot találni a kormányzatban? Ezen már gondolkozott, erről már van döntés? Egyáltalán ezt mikor kell meghozni, mikortól meddig lenne hatályos?

Szeretném, ha minél hamarabb ez megtörténne.

Herczeg Zsolt (InfoRádió): Tehát mostanában már…

Én január 1-et gondoltam, igen.

Herczeg Zsolt (InfoRádió): Január 1-től távozik, és megvan már a jelöltjük?

Még nem beszéltem a miniszter asszonnyal, de ezt szeretném.

Herczeg Zsolt (InfoRádió): Most már megtudta. Rendben. Köszönöm szépen!

Kovács Zoltán államtitkár: Köszönöm! HVG.

Lengyel Tibor (HVG): Köszönöm! Szól? Jó. Köszönöm szépen! Lengyel Tibor vagyok a hvg.hu-tól. Még visszatérnék a Völner-ügyre egy pillanatra. Ugye, egy éven belül ez már a második olyan történet, amikor kormányzati pozícióban lévő személy kerül korrupciógyanúba. Ugye, az Agrárminisztériumban tavaly december elején vették őrizetbe az agrártárca helyettes államtitkárát. Ugye, ott nem miniszterhelyettesről volt szó, helyettes államtitkárról. Tehát egy éven belül ez már a második eset. Az Ön értelmezésében az egy év alatt két eset már lehet rendszerszintű korrupció a kormányzatban?

Soknak sok. Pont kettővel több, mint szabadna lennie.

Lengyel Tibor (HVG): Világos. Említette, hogy a bíróság döntéséig várnak bármiféle konzekvencia, vagy akár politikai felelősség levonásával. Ez évekig, ugye, eltarthat. Egyáltalán egy belső vizsgálat se merült föl addig is a kormányzatban?

Az államtitkár tagadásban van. Ha nem lenne tagadásban, hanem beismerésben, akkor a dolog egyszerű lenne, de nem ez a helyzet. Ő tagadásban van, tehát nem tudjuk pontosan, mi az igazság, ezért kell megvárni a bíróság döntését. Én ilyenkor egy dolgot várok el, hogy a kormányzati megbízatástól meg kell válni. És nem azért, mert előre akarnék ítélkezni, hanem azért, mert egy ilyen típusú nyomás és támadás alatt lévő ember az ideje nagy részét a saját maga megvédésre kell, hogy fordítsa, és akkor nem tudja elvégezni azt a munkát, amit joggal várunk el mindannyian egy felelős tisztségviselőtől. Ezért ilyenkor le kell mondani az állami tisztségviselésről, és ő ezt meg is tette úgy, ahogy ezt elvártuk tőle.

Lengyel Tibor (HVG): Világos. A Pegasus-ügyben, ugye, azt mondják, hogy mindenkit törvényesen figyeltek meg. Ezt Miniszter úr is többször elmondta. Hogyha így van, amint ezt állítják következetesen, akkor a titokgazda miért nem oldja föl ezeket az iratokat, és tárják a nyilvánosság elé, hogy az aggályokat eloszlassák ez ügyben?

A titokgazda azért titokgazda, hogy ezt eldöntse.

Lengyel Tibor (HVG): A titokgazda valószínűleg a belügyminiszter úr. Tehát eldöntheti akár úgy is, hogy Ön megkéri rá. Tervez ilyet?

Igen, de nem, eszem ágában sincs.

Lengyel Tibor (HVG): Miért nem?

Mert nem ez a kormány működési rendje. Tehát akkor egy idő után minden minisztériumot én fogok vezetni. Vannak világos szabályok, vannak vezetők, vannak felelősségek, és a szerint kell eljárniuk. És amíg a munkájukat jól végzik, addig ott vannak. Ha az ember átnyúl a miniszterek feje fölött, egy idő után a nehéz ügyekben azt fogja észrevenni, hogy ő dönt. Lehet, hogy céget lehet irányítani, a HVG-t, mint céget nem ismerem, de hogy egy kormányt nem lehet irányítani, az biztos. Világos felelősségi viszonyok, elhatárolások, karakterek, ez csak így megy.

Lengyel Tibor (HVG): Beszélt esetleg Miniszter úrral erről, hogy ő gondolkodik-e ezen?

Én megkérdeztem tőle, hogy van-e nekem teendőm. Azt mondta, hogy nyugodjak meg, minden törvényesen zajlik.

Lengyel Tibor (HVG): És ő se tervez akkor ennél többet tenni ez ügyben, ha jól értem. Világos. Látta mostanában esetleg Hatvanpusztát? És még mindig úgy tartja, hogy egy egyszerű majorság épül ott?

Minden második nap látom, amikor Önök fölteszik az internetre. Tehát most már kényelmesen ülök a hivatalban, és innen is tudom követni az eseményeket, igen.

Lengyel Tibor (HVG): A helyszínen nem járt esetleg?

Mostanában nem.

Lengyel Tibor (HVG): És mit gondol, ez egy egyszerű majorság?

Azt gondolom, hogy forduljanak bátran a tulajdonoshoz az erre vonatkozó kérdéseikkel.

Lengyel Tibor (HVG): Világos. Megtettük, nem nagyon kaptunk választ tőle eddig, azért szoktam Önt kérdezni, vagy szoktuk. Ön szerint ezek a juttatások, mindenféle béremelések és egyéb intézkedések nem fogják veszélybe sodorni ezt a 4,9 százalékos hiánycélt 2022-ben?

Végigszámoltunk mindent újra a pénzügyminiszter úrral, és úgy látjuk, hogy amit most költségvetésként aláírtam, vagy a kormány jóváhagyott, az kiállja a viharokat. Most ebben bízunk. De hát Ön is látja a világgazdaságnak az állapotát, tehát egészen biztosat mondani vagy letenni a nagyesküt itt nem lehet. Cselekvőképes kormánynak kell lenni; ha kell módosítani, módosítani fogunk. Én a mostani kormánynak – nem ezért jöttünk össze, hogy fölsoroljam az erényeit, de – az egyik nagy erényének azt tartom, hogy ez egy gyors reagálású kormány. Tehát ha kell, akkor mi napok alatt tudunk korrigálni, legyen szó vírusról, legyen szó költségvetésről. És most az igazság az, hogy még könnyebb a helyzetünk, a helyzetem, mint általában lenni szokott, mert speciális jogi helyzetben vagyunk, ami a parlamentet számos kérdésben utólagos jóváhagyásra tolja hátrébb, és a döntéseket meg lehet hozni, sőt hatályba tudjuk őket léptetni, még mielőtt a parlamenti vita megtörtént volna. Ez azért a cselekvőképességünket vírus- és költségvetés ügyben is kiszélesíti.

Lengyel Tibor (HVG): Világos. Egy utolsó gyors kérdés. A választási eljárási szabályokon, a választókerületek határainak meghúzásában várható-e változás még a 2022-es választás előtt? Illetve a veszélyhelyzetre hivatkozva elhalaszthatják-e a választást? Egyáltalán ez fölmerült-e?

Ha lesz ilyen állampolgári kezdeményezés, mondjuk, a HVG részéről, akkor megfontoljuk, de eddig ez nem merült föl. Választásnak lennie kell. Mi volt az első kérdése? Bocsánat!

Lengyel Tibor (HVG): Az, hogy a választási eljárási szabályokat, illetve a választókerületi körzeteket…

Nem akarom húzgálni az oroszlán bajszát, de ez nem Amerika, ahol a választások előtt még lehet módosítgatni eljárási szabályokat. Tehát mi tartjuk magunkat ahhoz, hogy a választáshoz közelítve a lehető legkisebb mértékig nyúljunk bele, lehetőleg egyáltalán nem. Egyébként ennek a szempontnak és megközelítésnek, mint az alkotmányosság jó néhány más fontos dimenziójának Gulyás Gergely miniszter úr a legfőbb őre, aki minden ilyen módosítást rendszeresen ellenez, úgyhogy az esélyei ennek rendkívül csekélyek.

Gulyás Gergely miniszter: Ezért aztán 2013 óta nem is történt semmilyen módosítás a választókerületekben.

Lengyel Tibor (HVG): Világos. Csak közben van egy előírás, hogy amúgy igazítani kellene.

Kellene, így van.

Gulyás Gergely miniszter: 2012 óta.

Így van, így van.

Gulyás Gergely miniszter: Nem, ez megfelel a valóságnak. Megfelel a valóságnak…

Lengyel Tibor (HVG): Világos. De nem lesz akkor belenyúlás, módosítás.

Gulyás Gergely miniszter: Azt az enyhítő körülményt tudjuk felhozni, hogy korábban választókerület és választókerület között háromszoros, tehát 300 százalékos különbség volt, talán a Veszprém megyei 2-es és a XIII. kerület, Angyalföld között. Ehhez képest most néhány helyen 20 százalék, tehát a 300-hoz képest, néhány helyen 20 százalék fölé csúszott a különbség. A következő választások után majd valószínűleg konszenzussal ezt, ha tudjuk, akkor érdemes módosítani, de olyan durva aránytalanság a választójog egyenlőségében, mint ami 2010-ig fennállt, a 2011-es választójogi törvény elfogadása óta nincsen.

Lengyel Tibor (HVG): Köszönöm szépen!

Kovács Zoltán államtitkár: Köszönöm! Euronews.

Magyar Ádám (Euronews): Köszönöm! Magyar Ádám vagyok. Miniszterelnök úr említette, hogy 9,5 millió vakcinát rendelünk az omikron variáns ellen. Ezt az uniós vakcinabeszerzésben tesszük, tehát visszalépünk kvázi az uniós vakcinabeszerzésbe, vagy önállóan?

Ezt úgy kell elképzelni – kavarodás van, látom rendszeresen –, hogy volt egy vakcinabeszerzési program az unióban, abban mi részt vettünk. Majd kiderült, hogy a gyerekek számára külön vakcina kell, akkor abban is részt vettünk. Akkor az unió megkérdezte, hogy akarunk-e, akarjuk-e meghosszabbítani a részvételünket az első vakcinabeszerzési programban, amire azt válaszoltuk, hogy nem, mert van elegendő vakcinánk, tehát abban nem veszünk részt. Most az unió egy új ajánlatot tett, ne visszalépjünk a korábbiba, hanem megnyitnak egy újat, egy omikron vakcinát, abban akarunk-e részt venni? És arra azt mondtuk, hogy igen.

Magyar Ádám (Euronews): Helyreállítási Alap. A bizottságnak számos követelése van, már beszélt erről Ön is. Vannak olyan követelések, amiket esetleg hajlandó lenne teljesíteni a kormány vagy legalább részben teljesíteni annak érdekében, hogy minél korábban megkapjuk a pénzeket, akár például korrupció elleni harcot, vagy a költésekkel kapcsolatos átláthatóságot tekintve?

Van amiben meg is egyeztünk. Én azt hittem korábban, hogy mindben megegyeztünk, csak aztán a gyermekvédelmi törvény miatt siklott ez félre. Ahol megegyeztünk, az a közbeszerzéseknek a dolga volt, a verseny növelése a közbeszerzéseknél. Akkor egy központi, Európai Unió által vitt adatbázishoz való kapcsolódás…

Gulyás Gergely miniszter: Arachne.

…egy Arachne nevű programhoz való kapcsolódás, amit mi támogatunk akkor, hogyha mi is hozzá tudunk férni az ehhez a rendszerhez csatlakozott más országok adataihoz. Tehát teljes átláthatóságot akarunk. Rendben van, tegyük föl az adatokat, de akkor látni akarjuk, hogy Németországban mire mentek a pénzek, meg mire mentek Franciaországban. Tehát az úgy nem megy, hogy csak minket néznek, mi meg nem nézzük őket. Amiben nem tudtunk megegyezni, az, mondjuk, hogy közjogi jellegű igényei is vannak az uniónak, hogy például a képviselők jogállását változtassuk meg, és a törvénykezdeményezési jogait szűkítsük be a képviselőknek. Ez a magyar hagyományok szerint teljesen lehetetlen. És az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is szorgalmazzák, de Magyarországon az ügyészség a parlament alá van rendelve, és ezért az nem tud onnan elmozdulni semmilyen nemzetközi társulás felé. Tehát annak a szuverenitását meg kell őrizni, meg is marad, abban nem tudtunk egyetérteni. Ott valami eljárásjogi rendekben alkudozunk, hogy akkor hogyan lehetne mégis az ügyészség, ha független is, és nem a kormány alá tartozik, hogyan tudna mégis jobban együttműködni az unióval. Ennek nem látom akadályát. Bocsánat, Gergő! Csak azt ritkán szoktuk elmondani, ugye, ma a viszonyítás fontos. Tehát, mondjuk, Németországban az ügyészség a kormány alá van rendelve, egész’ pontosan az igazságügyi miniszter alá van rendelve. Az igazságügyi miniszternek utasítási joga van, az igazságügyi miniszternek konkrét ügyekben is utasítási joga van, szokott vele élni. Most képzeljék el, amikor Varga Judit egy konkrét nyomozati ügyben, vádemelési ügyben utasítja a magyar ügyészséget. Ez a német szisztéma! Az nem probléma, de a parlament alá rendelt független magyar ügyészség, az igen. Szóval ezért az ügyészséget inkább hagyjuk ki a játékból, mert akkor kiderül, hogy jó néhány országnak sokkal több változást kéne csinálnia, mint amit éppen tőlünk kérnek. Úgyhogy az ügyészséget illetően együttműködés igen, de rendszerváltoztatás, mármint alkotmányos rendszeren belüli helymegváltoztatás nem.

Gulyás Gergely miniszter: Bocsánat, csak egy mondatot szerettem volna azért hozzátenni, mert a szerkesztő úr az átláthatóságot kérdezte. Itt a vita abban van, hogy mi nagyobb átláthatóságot szeretnénk, mint a bizottság. Tehát mi azt mondjuk, hogy rendben van, hogy van egy új rendszer, ahol minden adatot feltöltünk, ez az Arachne rendszer, de azt mindenki láthassa, annak minden elemét minden ország is láthassa. És ők ezt nem akarják. Tehát mi az átláthatóság pártján állunk, a bizottság pedig korlátozni akarja az átláthatóságot. Na, ez egy vita például, de a lényegi kérdés, az a gyermekvédelmi törvény.

Magyar Ádám (Euronews): Köszönöm!

Csak, hogy érthető legyen, ami azért fontos, mert ha nem vádolnának bennünket állandóan mindenfélével, akkor nem akarnánk mi belenézni a francia meg a német meg az osztrák miniszterek zsebeibe, de ha támadás alatt vagyunk, és ők néznek bennünket, akkor nekünk is nézni kell őket, nem tudunk másképp védekezni. Tehát kölcsönösnek kell lennie a rendszernek.

Magyar Ádám (Euronews): Köszönöm! Van köze ennek a Helyreállítási Alap körüli vitának ahhoz, hogy 350 milliárd forintnyi beruházás végrehajtását elhalasztja a kormány? Milyen programokat érint ez a döntés? Hogyan választották ki ezeket a programokat?

Óriási paksamétát magunk elé húztunk, és akkor végigmentünk egyenként: tízmilliárd fölötti beruházások, ötmilliárd fölötti és egymilliárd fölötti beruházások. És amiket úgy láttuk, hogy az előkészítettsége a legrosszabbul áll, azokat hátrasoroltuk, egy évvel hátra soroltuk. Így. Elég manuális volt, megmondom őszintén, a mesterséges intelligencia minden báját nélkülözte a módszer.

Magyar Ádám (Euronews): Említette Miniszterelnök úr, hogy Ausztria más védekezési utat választott a járvány folyamán. Hogy értékeli Ön most a negyedik hullám leszálló ágában, a magyar védekezést, mondjuk, akár az osztrák számokkal összehasonlítva, fertőzöttségi, halálozási adatokat összehasonlítva, mennyire tekinthető sikeresnek? Elképzelhető-e az, hogyha jön egy újabb hullám, akkor visszatérünk egy inkább az osztrák modellhez kötődő, nagyobb lezárásokkal, kevesebb fertőzöttel, halottal járó védekezési módszerhez?

Nem szeretnénk visszatérni, de kizárni semmit sem akarok. Én, miután az oltásban hiszünk, az átoltottságot szeretnénk növelni minden eszközzel. Ami a hogyan mérjük a védekezésnek a sikerét vagy sikertelenségét, ez tulajdonképpen az egyik nagy vita, talán nemcsak a magyar politikában, hanem egész Európában. Nehéz vita. Eleve az egész rossz ízű. Tehát itt emberek haltak meg, itt az együttérzésnek, az empátiának, szóval ennek volna itt helye igazából, hogy akik veszteséget szenvedtek el, azok úgy érezzék, hogy hozzájuk is van néhány jó szavunk, velük is törődünk, őket sem felejtettük el, bár persze a személyes veszteség a legnagyobb, de az mégis egy közös veszteség is. Szóval ezek a gesztusok kellenének igazából egy rendes keresztény társadalomban. Most ehhez képest az a veszekedés, hogy akkor mennyien haltak meg, meg hogy’ néz ki, az egésznek ad egy nagyon rossz atmoszférát, de nem tudjuk elkerülni, mert a politika meg ilyen. Úgyhogy én csak azt tudom mondani, amit az ellenzéknek is mindig mondok, hogyha korrekten és higgadtan akarunk beszélni erről a kérdésről, akkor azt a számot kell nézni, amit úgy hívnak, hogy halálozási többlet. Tehát ahhoz képest mennyivel haltak meg többen, mintha nem lett volna egyébként Magyarországon járvány. Akkor ez kiad egy számot, és akkor az országokat össze lehet hasonlítani ez alapján, és akkor Magyarország körülbelül a nyolcadik helyen van. Elöl van a legrosszabb, és úgy haladunk fölfele, valahol a nyolcadik, középmezőnyben vagyunk, talán ezt mondhatom. Az a kifejezés, hogy elégedett-e az ember ezzel – hogy lehetne elégedett, amikor meghal harmincegynéhány ezer ember? – a védekezéssel, tehát kiteszi a lelkét mindenki, orvos, ápolónő, miniszter, rendőr, mindenki, de az, hogy elégedett vagy vele, nem lehet, mert csak meghaltak emberek. Tehát ezért ez az egész kérdéskörben valami keresztényibb vagy emberibb vagy humánusabb megközelítést kéne alkalmazni a primer politikai szempontok helyett. Úgyhogy én egyelőre úgy látom, hogy a kormány tudja védeni azt a pozícióját, hogy mindent megtett, amit emberileg lehetséges volt megtenni, időnként még olyanokat is, amiket mások nem. Például beszerzett olyan vakcinákat, és olyan gyorsan, amit mások nem, a harmadik oltásban előre vagyunk, mindenki mást megelőzően. Tehát én egyelőre tudom vállalni a felelősséget mindazért, ami a védekezésben történt. Jó lelkiismerettel tudom vállalni a felelősséget.

Magyar Ádám (Euronews): Utolsó kérdésem. A következő választásba való külföldi beavatkozásról már beszélt az Európai Unió Amerika vonatkozásában is. Milyen konkrét beavatkozási kísérletre számít?

Majd amikor megtörténnek, akkor tájékoztatjuk Önöket erről. Az talán a legegyszerűbb, mert a végén belecsúszunk egy összeesküvés-elméletbe, ami ugyan izgalmas, de nem tesz jót az embernek.

Magyar Ádám (Euronews): Köszönöm!

Kovács Zoltán államtitkár: Magyar Nemzet.

Máté Patrik (Magyar Nemzet): Máté Patrik vagyok a Magyar Nemzettől. Az első kérdésem ahhoz kapcsolódik, hogy a baloldal folyamatosan támadja például a rezsicsökkentést, határvédelmet, a gyermekvédelmi törvényt, a különböző családtámogatásokat, valamint a 13. nyugdíjnak a visszavezetését. És hogy a kormány elgondolkodott-e azon, vagy van-e terv arra, hogy ezeknek az intézkedéseknek egy magasabb, alaptörvényi-szintű védelmet biztosítsanak?

Nemcsak hogy elgondolkodott rajta a kormány, hanem az egyik nemzeti konzultációban ezt kérdésként tettük föl, és nagy támogatást is kapott. Itt az időben vagyunk már beszorulva, tehát a választás előtt alkotmányt módosítani és alkotmányos védelmet adni néhány, egyébként nyilvánvalóan költségvetést is érintő kérdésnek, Gergő szerint nem vallana jó ízlésre, meg a helyes alkotmányos viselkedéssel sem egyeztethető össze. Én ugyan néhány pontot, különösen a családtámogatási rendszernél szükségét látnám. Tehát hogyha ki lehet mondani mondjuk, hogy a környezetvédelem ügyében a már elért védettségi szintből nem lehet visszalépni – mondja az alkotmány –, akkor kimondhatnánk, hogy a gyerekek támogatása meg a család támogatása ügyében a már elért szintből nem lehet visszalépni. Ez az én lelkiismeretemmel, és alkotmányos fölfogásommal összeférne, habár erről is van vita. Tehát volna lehetőség a cselekvésre. Közel vagyunk a választáshoz, ezért azt hiszem, hogy választás előtt ez már nem várható.

Máté Patrik (Magyar Nemzet): Részben maradva az egyik előző témánál, a gyermekvédelem témájánál. Ugye, az Alkotmánybíróság múlt héten hozott egy olyan döntést, hogy ebben az úgynevezett ötödik kérdésben, ami a nemátalakító műtétekhez kapcsolódik, erről is lehet majd, erről is mondhatnak majd véleményt a magyar állampolgárok a népszavazáson. Mi a véleménye az Alkotmánybíróság döntéséről Miniszterelnök úrnak?

Az én első reflexeimmel egyezik. Tehát én, amikor a Kúria ezt a kérdést úgy minősítette, hogy nem alkalmas népszavazásra, akkor azt az okfejtést kevésbé értettem, az Alkotmánybíróságét inkább. De most már ez késő, tehát azt gondolom, hogy csak zűrzavar és káosz lenne belőle. Majd erről a kérdésről is kell tartani valamikor népszavazást, de a választásokig szerintem ezt hozzáigazítani a már négy, parlament által jóváhagyott kérdéshez, több zűrzavart okozna, mint amennyi előnye lenne, ezért majd valamikor később igen, most azonban egy négyigenes, vagy négynemes, majd meglátjuk, négykérdéses népszavazásra készülünk.

Máté Patrik (Magyar Nemzet): Áttérve kicsit a budapesti Városházára. Egy olyan korrupciós botránynak lehetünk most szemtanúi, amit talán a Demszky-korszak óta, sőt azóta biztosan nem tapasztaltunk. Mi a véleménye erről? És szükség lehet-e esetlegesen szintén törvényi védelmet biztosítani az olyan épületeknek, mint például a Városháza, amit, ugye, kis híján dobra vert a baloldali városvezetés?

Úgy tudom, hogy a fővárosban vannak vizsgálatok meg eljárások, és azoknak a lezárulásáig, ha megengedi, én azon kívül, hogy figyelem, hogy mi történik, meg én is elhűlve figyelem az eseményeket, de mondani inkább most még nem mondanék semmit.

Máté Patrik (Magyar Nemzet): Az utolsó kérdésem pedig – kicsit nemzetközi vizekre evezve – mit gondol Miniszterelnök úr, hogy meddig kötheti Brüsszel az európai versenyképességet biztosító forrásokat különböző ideológiai elvárásokhoz és kérdésekhez?

Igazából nem szabadna, hogy ez a kapcsolat létrejöjjön a pénzügyi kérdések és az ideológiai megfontolások között, de ez létrejött. A kérdés az, ahogy Ön is mondja, hogy mikor jönnek le erről a pályáról az európai, mondjuk úgy, hogy brüsszeli tisztségviselők. És szerintem akkor jönnek le, amikor ennek a kártételét már tapasztalják. Tehát meggyőződésem, hogy az, amit csinálunk jelen pillanatban Brüsszelben, vagy csinálnak a brüsszeli bürokraták, az végzetesen gyengíti Európa versenyképességét. Tehát külpolitikát ideológiai alapon, gazdaságpolitikát ideológiai alapon, versenyképességet ideológiai alapon, fejlesztéseket ideológiai alapon nem lehet. Mert ugyanis a világban vannak mások, keletre és nyugatra is, akik nem így csinálják. És akik ezt a ballasztot kidobják a léghajójukból, azok magasabbra fognak repülni, tehát egy idő után az unió be kell, hogy lássa, be is fogja majd látni, hogy az, ahogy ő halad, szükségszerűen csak lassabb tud lenni, mint azok, akik a dolgot magát nézik, a kereskedelmet, a beruházásokat, a külpolitikai érdekeket, és így tovább. De akkor már nagy árat fogunk fizetni. De úgy látom, hogy – mint a Bourbonok – nem felejtenek, nem tanulnak, csak a saját kárukon.

Máté Patrik (Magyar Nemzet): Köszönöm!

Kovács Zoltán államtitkár: Köszönöm szépen! 24.hu.

Benke Ágnes (24.hu.): Azt mondta, hogy az ügyészségi közleményből értesült először Völner Pál ügyéről. Mi volt az első reakciója, amikor olvasta a közleményt?

Most szó szerint nem ismétlem meg, de az, amire Ön gondol.

Benke Ágnes (24.hu.): Tehát káromkodott egyet-kettőt.

Gondoltam egy erőset.

Benke Ágnes (24.hu.): És Ön szerint hogyan lehet, hogy a közlemény előtt Ön nem tudott erről az ügyről semmit?

Azon kéne gondolkodnom, hogyha tudtam volna, az helyes lenne-e? Az nem lenne helyes. Tehát azt gondolom, hogy ez a dolgoknak a rendje. Nem mondom, hogy kényelmes, de ez a dolgoknak a rendje.

Benke Ágnes (24.hu.): Hogy Ön nem tudott előtte.

Persze. Hát jól néznénk ki! Ha az ügyészség a kormány alá lenne rendelve, az egy másik eset, na, akkor azért mondtam volna egy-két dolgot, de az ügyészség nincs a kormány alá rendelve. Az ügyészség a parlament alá van rendelve.

Benke Ágnes (24.hu.): Igen, de Ön is említette, hogy Völner Pál, ugye, viszonylag közeli kapcsolatban van Önnel, tehát barátjának tekinti, hogy az sem furcsa, hogy így sem tudott, vagy ezért sem tudott a nyomozásról?

Hogy a bevett kategóriát használjam: régi harcostársam. Még egyszer mondom: ez a dolgok helyes rendje. Nem tud és nem is szabad másképp lennie a mostani alkotmányos rendben.

Benke Ágnes (24.hu.): Még egy kérdés a Völner-ügyről. Van-e tudomása arról, hogy esetleg más kormánytag, államtitkár, miniszter, képviselő érintett-e az üggyel kapcsolatban?

Amikor az ember esküt tesz a parlament előtt, akkor azt mondja, hogy a jogszabályt betartja, és betartatja. Tehát ha tudomásom lenne róla, akkor azonnal föl kéne lépni ellene, de majd, ha lesz ilyen, föl is lépek.

Benke Ágnes (24.hu.): És a képviselői mandátumáról esetleg nem akarják felmondásra szólítani, merthogy az államtitkári pozíciójáról már lemondott.

Igen, az az én felelősségem, hogy ez megtörténjen. A képviselőség meg a képviselői mandátuma. Tehát, ugye, van a Fideszben egy fegyelem, de a mandátum a képviselőé, azt nem lehet tőle elvenni. Tehát a Fidesz-frakció nem szavazhat arról, hogy valakinek a mandátumot le kell adnia, az az övé, és amíg úgy látja jónak, hogy tartja, addig tartja.

Benke Ágnes (24.hu.): Visszatérve egy kicsit a negyedikoltás-kérdésre. Ha jól értem, akkor nincs is napirenden a negyedik oltás kérdése, tehát hogy nem tárgyalnak esetleg szakértőkkel, virológusokkal, hogy…

De, ők állandóan napirenden tartják saját körükben, de olyan szintre még az ő álláspontjuknak a kiérleltsége nem jutott el, hogy kormány-előterjesztés legyen belőle.

Benke Ágnes (24.hu.): Ez azért is érdekes, mert, ugye, augusztusban lehetett fölvenni először a harmadik oltást. Akkor főképp az egészségügyi dolgozók és a legidősebbek vehették fel, és a négy hónap hamarosan letelik, tehát hogy nekik számítaniuk további oltakozásra?

Ugye, itt az okozza a gondot vagy a kérdést, hogy nem tudjuk, hogy a harmadik oltás mennyivel hosszabbítja meg az első két oltásnak a hatékonyságát, és ebben nincs tudományos konszenzus még jelenleg. Abban bízunk, mindenki abban bízik, hogy hosszú időre, tehát hogy nagyon meghosszabbítja. Ezt mondták korábban nekünk egyébként, tehát a harmadik oltás elrendelése előtt az volt, nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi tudományos konszenzus is, hogy az egy jelentős megerősítést, és időhosszabbítást jelent. Majd meglátjuk.

Benke Ágnes (24.hu.): Azt mondta, hogy 9,5 millió omikron elleni Pfizert rendeltek. Kínai, orosz vakcinát rendelünk-e?

Nincsen rá szükség ebben a pillanatban. Én rendelnék egyébként, de úgy látom, hogy az európai beszerzés egy megbízható, ugyan nem túl gyors, de elegendő ütemű beszerzés, és miután van elegendő a raktárban, ezért ez most fölösleges. Ráadásul, ugye, a kínai vakcinával már milliárdszám oltanak be embereket máshol, ahol nem érhetők el a nyugati vakcinák, tehát úgy gondolom, hogy velük szemben sem lenne fair, ha most azt elhoznánk, mármint ha ismét kínait próbálnánk hozni. Én egyébként abban bízom, de ez megint nem tartozik ide, mert termékmegjelenítésnek minősül talán. Én kínaival vagyok beoltva, és meggyőződésem, hogy az a legjobb. De mindenki a saját hite szerint jár el. De most nincs, van valamennyi raktáron, ki fogunk belőle futni, és utána most már csak nyugati vakcinát hozunk, mert az ütemezettebb és könnyebb beszerzés.

Benke Ágnes (24.hu.): Azt is mondta, hogy nem lehet remélni, hogy a vírus itt hagy minket. Ez, ugye, azt is jelenti az egészségügy szempontjából, hogy egy párhuzamos működésre kell felkészülni, tehát lesz vagy van a normál ellátás, és amellett párhuzamosan zajlik a COVID-ellátás. Ön szerint ez a munkaerő viszonylatban hogyan tud megvalósulni hosszú távon? Mi a helyzet a várólistákkal, hogy erre készülnek-e tervek, stratégiák? Illetve az egész egészségügyi párhuzamos működésre készül-e bármilyen stratégia?

Ez a legnehezebb szakmai kérdés, amivel találkoztam ebben a mostani időszakban, mert ugye, ha csak egyetlen ágyat is kiürítünk, és COVID-ra tartunk fent, miközben kiderül, hogy a COVID-osnak nem kellett használni, mert nem volt annyi fertőzött, de valakit onnan meg levettünk, az nem kapta meg, azért nem kapta meg az eljárást, amire egyébként szüksége lett volna. Tehát ez a legnehezebb kérdés. Ugyanakkor meg, ha hirtelen berobban a járvány, nem lehet leszedni az embereket, akik ott fekszenek frissen műtötten vagy a műtétre várva, az asztalokról meg az ágyakról. Tehát ez egy nagyon érzékeny összehangolást igényel, és ezt a minisztérium folyamatosan végzi is, hogy mennyi az a biztonságos tartalék, amivel rendelkezni kell, de az ne legyen egy ággyal sem több, mint ami feltétlenül szükséges. A múltkor hogy oldottuk meg a föltorlódást? Úgy oldottuk meg, hogy… Hatmilliárd?

Gulyás Gergely miniszter: Tizenhárom.

13 milliárd forintot odaadtunk az egészségügyi minisztériumnak, hogy a két válsághullám vagy két vírushullám  között föltorlódott, nem vírusbetegek egészségügyi beavatkozását gyorsított ütemben végezzék el. És akkor vissza is ment a várólisták száma vagy a hossza, meglehetős sikerrel csináltuk ezt. Most már megint lesz egy ilyen hullám közötti hupli, akkor ott majd megint egy nagyobb összeggel az orvosokat meggyőzzük, és megkérjük őket, hogy akkor végezzenek el több beavatkozást a nem COVID-ban szenvedő betegek esetében, és akkor megint tudunk rövidíteni a várólistán. Azt hiszem, így lehet, így tudunk haladni.

Benke Ágnes (24.hu.): Azt mondta, hogy a kórházi kapacitások fantasztikusak, ha jól emlékszem, ezt a jelzőt használta, hogy van elég ágy. A munkaerőhelyzetről mit tud? Milyen információk jutnak el Önhöz?

Azt hiszem, mindent tudok, amit tudnom kell. Ahhoz, hogy legyen elegendő munkaerő, ilyenkor be kell vezetnünk a vezénylési szabályokat. Vannak vezénylési szabályok, tehát ha valahol a munkaerőről kiderül, hogy kevés, akkor át tudunk, törvényesen kialakított rendben át tudunk az ország más részéből vezényelni orvost is, ápolónőt is, egyéb segítő személyzetet is. Ezzel a mostani vezénylési renddel a rendelkezésünkre álló élőerő vagy munkaerő meg tud birkózni a kihívásokkal. Nem könnyű nekik, sőt nagyon nehéz nekik, de megbirkóznak vele.

Benke Ágnes (24.hu.): Látta-e tegnap az orvoskamarát, a közzé tett videót, amiben azt mondják, hogy a karácsonyi ügyeletek a kórházakban nagyon nehezen állnak fel, merthogy az orvosok tulajdonképpen önként vállalják ezeket az ügyeleteket, és ugye, kevés az az orvos, aki önként vállalja az ügyeleteket. A kérdés az, hogy mit gondol erről, illetve, hogy az ügyeleti rendszert és az ügyeleti bérek rendezését hogyan tervezi a kormány?

Abban bízom, hogy fölállnak majd a karácsonyi ügyeletek. Eddig mindig fölálltak, ha ünnepnapok jöttek, akkor is. Azért van egészségügyi minisztérium, hogy oldja meg, ezért van országos kórházfőparancsnok, hogy ezt oldja meg. Szerintem meg fogjuk oldani. Kérem az orvosokat, hogyha tehetik, akkor vállaljanak ügyeletet, mert ha nem vállalnak, akkor valóban orvosok nélkül fogunk maradni, de kifejezetten kérem őket, hogy ezt tegyék meg. Nem szeretnék szigorú jogi eszközökhöz nyúlni, a berendelés vagy a munkaelrendelés eszközéhez, szeretném, hogyha ez inkább önkéntes alapon maradna.

Benke Ágnes (24.hu.): És a bérek kapcsán, ügyeleti díjazás?

Én azt tudom mondani Önnek, hogy az orvosi kamarával kötött megállapodás alapján olyan béremelés történt Magyarországon, amire szerintem senki sem emlékszik, azon egyszerű oknál fogva, hogy még nem volt. Egy. Kettő: hosszú ideje egyezkedünk a szakmai szervezetekkel, hogy mennyi pénz kell ügyeletre, és így tovább. Gergő mondja, hogy 27 milliárdot különítettünk el erre a célra, tehát szerintem nem pénzkérdés, amiről beszélünk, hanem arról, hogy karácsonykor nehéz ügyelni, és én az orvosokat megértem. Tehát a legnagyobb elismeréssel beszélek az orvosokról, ápolónőkről, katonákról, rendőrökről, mert vannak szakmák, ahol szenteste is szolgálatot teljesíteni. És kérem őket, hogy vállalják, még hogyha ez nehéz is.

Benke Ágnes (24.hu.): De ez jelen pillanatban kevesebb pénzért történik, tehát csökkentek az ügyeleti díjak, ezért nem vállalják az orvosok az ügyeleteket.

Gulyás Gergely miniszter: Nem, az tévedés, nőttek a fizetések, de nem csökkentek az ügyeleti díjak. Az ügyeleti díjak is nőnek, és az Országos Kórházi Főparancsnokságnak volt egy javaslata, ezt a stratégiai kabinet megtárgyalta, és ennek megfelelően fizetjük az ügyeleti díjakat. A fizetésekhez képest természetesen csökkentek, mert a korábbi 500-600 ezer forintos fizetések helyett másfél-kétmilliós orvosbérek vannak.

Benke Ágnes (24.hu.): Azt mondta, hogy helyes, helyes, hogy a kórházak nem adnak, vagy nem szolgáltatnak adatot. Önhöz eljutnak kórházi adatok? Kifejezetten érdekelne az, hogy Ön például tudja-e, hogy a kórházakban ápolt, illetve elhunyt COVID-betegek oltottsági adatait ismeri-e?

Talán úgy, ahogy egy statisztikusnak kéne, nem, de minden kormányülést azzal kezdtünk, hogy meghallgatjuk először az operatív törzs beszámolóját. Minden kormányülés ezzel kezdődik. Sőt, a kormány-előkészítő üléseken is átnézzük a számokat, és az operatív törzs vezetője beszámol nekünk mindenről, amit tud. Utána szót kap az emberi erőforrások minisztere, és ezt kiegészíti azokkal az orvosszakmai meglátásokkal, amiket a kormánynak tudnia kell. És ha kell döntés, akkor ezek után szoktunk döntést hozni. Amikor pedig nagyon nagy a terhelés – volt már ilyen –, akkor videókonferenciára összehívom az összes kórházigazgatót, két alkalommal is, és akkor személyesen konzultáltam velük, ahogy a helyzet kívánja.

Benke Ágnes (24.hu.): Tehát akkor Önhöz jutnak el ilyen fontos adatok, kórházi adatok.

Azt hiszem, hogy igen, persze.

Benke Ágnes (24.hu.): Még egy utolsó kérdés egy másik témában. Ugye, Karas Mónika lemondott a Médiahatóság elnöki pozíciójáról. 41 milliós végkielégítést kap. Önök 2010-ben hoztak egy törvényt, a mivel megadóztatták a pofátlanul magas végkielégítéseket, a kétmillió forint feletti végkielégítést. Ezt a 41 milliós összeget Ön milyen jelzővel illetné?

Azzal a jelzővel, hogy kívül esik a hatáskörünkön. Ezek, ugye, független szabályozó hatóságok. Van Magyarországnak néhány független szabályozó hatósága, amely a kormányzathoz hasonló döntéseket hoz, de teljesen kívül van a kormányon. Tehát például az országos médiahatóságra, a hírközlés és médiahatóságra a kormánynak semmilyen ráhatása sincs, és nem is szeretném, ha lenne, hiszen az alkotmányos rend ezt így határozza meg. Nem minősítem őket.

Benke Ágnes (24.hu.): Köszönöm!

Kovács Zoltán államtitkár: Köszönöm szépen! TV2-t kérem!

Vendrey Márta (TV2): Köszönöm szépen! Jó napot kívánok! Vendrey Márta vagyok. Az lenne az első kérdésem, hogy mi a véleménye a baloldal miniszterelnök-jelöltjének arról a korábbi kijelentéséről, ahol azt mondta, hogy micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni? Lehet rezsit csökkenteni: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Mi a véleménye erről a kijelentéséről?

Hát…

Vendrey Márta (TV2): Tegyünk így? Tegyünk így?

Próbálom magam távol helyezni ettől a néhány mondattól. Én már sok mindent láttam ebben a szakmában, de ilyet még nem, ezt tudom mondani. Tehát egyelőre, mint egy új égitest, körülbelül ez a viszonyom ahhoz, amit látok. Tehát én azt gondoltam, hogy a kormányzás arról szól, hogy jót tegyünk az emberekkel, de az, hogy elvegyük a minimálbért, meg üljenek kisebb autóba, meg mosakodjanak kevesebbet, ezeket, én nem tudom – hogy mondjam? –  az én koordináta-rendszeremben ez nincs, tehát ez a bolygó nincsen, tehát nem értem, mi történik, megmondom őszintén.

Vendrey Márta (TV2): Ha már a támogatásoknál tartunk, a választásokig terveznek-e egyéb támogatást, adócsökkentést, népjóléti intézkedéseket?

Igen.

Vendrey Márta (TV2): Lehet tudni, hogy mit?

Még nem.

Vendrey Márta (TV2): Tervez-e a kormány az energiaárakkal kapcsolatos növekedésbe egyéb beavatkozásokat? Ugye, most már bevezették a cégeknél is a rezsicsökkentést. Ugye, valószínűleg jövőre talán tovább emelkednek az árak. Hogyan tekint a jövőbe az energiapolitika tekintetében?

Én most azt láttam, hogy a nyolc évvel ezelőtt meghozott döntés idő- és ütésálló, tehát a mostani nagy európai energiaválság idején is megvédte a magyar családokat. Én az előbb is beszéltem erről, hogy az ilyen szociális nehézségek ügyében az összehasonlításokkal csínján kell bánni, mert mindenkinek nehéz, de ha valaki mégis megnézné, hogy mi történt az elmúlt egy évben, mondjuk, a spanyol háztartásokkal vagy a francia háztartásokkal vagy a német háztartásokkal, és ott hogy’ néz ki a rezsi, és megnézné a sajátjának a változását, akkor meglepődne. Nem tudják a magyarok, hogy mi vagyunk az egyetlen energiaválsággal szemben megvédett háztartásokkal rendelkező ország az egész unióban. Most néhányan jönnek még ezen az ösvényen, vagy keresgélik ezt az ösvényt, de amikor ez az egész válság kitört, egy ország volt egész Európában, ahol a háztartásokat nem érintette, nem rendítette meg, nem vágta oldalba.

Vendrey Márta (TV2): És végezetül engedjen meg egy kérdést Bige László és Márki-Zay Péter kapcsolatáról. Ugye, Bige Lászlót nemrég a GVH megbüntette egy nagy bíráságra, a vizsgálat szerint a magyar gazdákon nyerészkedett. Illetve büntetőeljárás is van ellen folyamatban, és már nem titkoltan támogatja Márki-Zay Pétert, egyeztetnek, találkoznak. Mi a kettejük kapcsolatáról a véleménye?

Arról inkább nincs véleményem, egy elvi megjegyzést tudok tenni, ha megengedi. Tehát, ugye, különböző, országonként különböző megoldások vannak, és egy-egy országon belül is más-más fölfogást követnek különböző politikai pártok. Ugye, Magyarországon a jobboldal azt a felfogást követi, hogy az üzletet csinálják az üzletemberek, a politikát meg csinálják a politikusok, és ha bármelyik irányba ezt a vonalat átlépik, akkor baj van, és rendet kell tenni. Volt rá példa a mi esetünkben is, és rendet is kellett tenni, és rendet is tettünk, talán nem tűnik macsóskodásnak, de rendet is tettem, amikor kellett. A magyar baloldalon más szokások vannak. Tehát ott az üzlet meg a politika nem válik el. Az utolsó három miniszterelnöke a baloldalnak sikeres magyar üzletember volt, nagyon sikeres, nagyon gazdag magyar üzletember. Baloldalon üzletemberek is csinálnak politikát, és ebbe a sorba illeszkedik az, amiről most Ön beszél, tehát engem nem lep meg.

Vendrey Márta (TV2): Nagyon szépen köszönöm!

Kovács Zoltán államtitkár: Köszönöm szépen! Magyar Fórum.

Medveczky Attila (Magyar Fórum): Köszönöm szépen! Medveczky Attila, Magyar Fórum, magyarforum.info. December 18-ra, a migránsok nemzetközi napjára az Európai Bizottság által kiadott közleményben azt írták le, hogy a migráció terjeszti a tudást, és az EU-nak szüksége van a migrációra a növekvő képzettségi hiány kezelésére. Miniszterelnök úr ismer-e olyan uniós hiteles tanulmányt vagy felmérést, ami mindezt igazolná?

A feneség ott van ebben az ügyben, hogy az a mondat, amit Ön fölolvasott maga az intellektuális tisztázatlanság. Tehát az az állítás, hogy európai uniós országok dönthetnek úgy, hogy külső munkaerőre van szükségük, és ezért képzettségi vagy intellektuális vagy iskolázottsági mutató alapján kiválogatva az erre jelentkezők sorából azokat, akikre szükségük van, beviszik az országukba, és rövidebb-hosszabb vagy tartós vagy végleges lehetőséget adnak nekik az ott élésre, ezzel nekem nincsen semmi bajom, ezt majd minden ország eldönti. Magyarországnak is van erre egy rendszere. Minden év elején kapunk egy jelentést arról, hogy hány betöltetlen álláshely van Magyarországon, és akkor annál kisebb mértékben meghatározzuk, hogy melyik szakmába mennyi embert milyen hosszú időre engedünk be. Tehát ezzel nincs gond, de ennek semmi köze a migránsokhoz. Ez a probléma. Az egész európai uniós válságnak, a szabályozott munkaerő-alkalmazásnak az égvilágon semmi köze nincs ahhoz, hogy egyébként emberek embercsempészek segítségével, törvénytelenül, az adott fogadó ország jogszabályaira fittyet hányva oda betörnek. Tehát ez egy másik jelenség. És Brüsszel, amíg egy jogi kategóriában akarja kezelni ezeket a kérdéseket, ahelyett, hogy különválasztaná, és mindre teljesen külön szabályokat adna, nem is fog boldogulni. Tehát azt tudom mondani, hogy én már láttam olyan politikát. Az Egyesült Államok sikere nagy részben ennek köszönhető. Az egy szabályozott bevándorlás volt az Egyesült Államokba, mindenki ismeri, Ellis Island, megnézték, és beengedték, akit be akartak. Ez egy dolog. Amelyik ország akar ilyet csinálni, csináljon. Magyarország inkább a gyerekekben hisz, de ez egy másik történet. De ez kezelhető probléma. De ettől egy másik dolog, hogy egy teljesen idegen kultúrkörből, ha kell, erőszakkal, a jogszabályokat megsértve, minden ellenőrzés nélkül rád rúgja az ajtót száz-, kétszáz-, háromszáz-, négyszázezer ember. Ez egy másik eset, ezt nem lehet jogilag ugyanúgy kezelni, úgyhogy az egészet ezért egy politikai ügynek tartom. Valójában arról van szó… Nagyon hosszúra nyúlt a sajtótájékoztató, elnézést kérek, szívesen hagynám már abba, ehelyett most a másik irányba megyek. De arról van szó, hogy higgye el nekem, ezt nekünk nagyon nehéz, magyaroknak elgondolni. De a II. világháború utáni negyven-ötven évnek az az eredménye, hogy valóban komolyan hisznek felelős politikai vezetők, választott vezetők Nyugat-Európában abban, hogyha beengedik azokat, akik jönni akarnak, ha kell, ellenőrizetlenül is, és azokat összekeverik saját magukkal, akik a bennszülöttek, ebből a végén jó lesz, közelebb kerülnek az ő fejükben meglévő kívánatos, ideális, optimális társadalomhoz. Ők ebben hisznek. De szerintem ennek akkora a biztonsági kockázata egyfelől, akkora a kulturális kockázata másfelől, akkora a gazdasági kockázata harmadrészt, és annyira visszacsinálhatatlan, hogy ilyen kalandba nem szabad belebocsátkozni. Ez a mi fölfogásunk. És mi nem is akarjuk a magunk fölfogását rájuk erőszakolni, csak azt kérjük tőlük, hogy hagyjanak bennünket békén, hogy hadd csináljuk úgy, ahogy mi szeretnénk itt, ők meg ott úgy, ahogy ők szeretnék. Ezért a jogért harcolunk. Az egész bevándorlás nem a bevándorlókról szól innen nézve, hanem arról, amit az Alkotmánybíróság mondott, hogy Önnek vagy bárkinek, Kovács Istvánnak van-e emberi méltósághoz fűződő joga atekintetben, hogy kikkel él együtt, hol dolgozik, mi az a miliő, ami őt körülveszi. Szerintünk van, a nyugatiak szerint nincs.

Medveczky Attila (Magyar Fórum): Köszönöm!

Ezért tartunk itt, ahol vagyunk.

Kovács Zoltán államtitkár: Köszönöm szépen! 168 Óra.

Pelva Csenge (168 Óra): Nemrég a magyar hatóságok kiadták a keleti vakcinák engedélyeztetésével kapcsolatos dokumentumokat, és ebből világosan kiderül, hogy a szakembereknek az utolsó pillanatig komoly aggályaik voltak a Szputnyikkal és a Sinopharmmal szemben. A kormány tudott-e erről abban a pillanatban, amikor elindították az oltási kampányt?

A kormány tudott róla, hogy a WHO kiadta, és elismerte a kínai vakcinát.

Pelva Csenge (168 Óra): És a Szputnyikot?

A Szputnyikot nem. De a Szputnyik esetében két különböző gyárban is jártak a magyar szakemberek. Tehát nem abból állt a magyar hatósági vizsgálat, hogy itthon ültek, megvárták a papírokat, hanem abból állt, hogy fölkerekedtek szakmai delegációk, és kimentek Oroszországba, azokba a gyárakba és laboratóriumokba, ahol gyártották ezeket a vakcinákat. És ilyen útra, emlékeim szerint, nem is egyszer, hanem kétszer került sor, és lassabban is jött ki az engedély, mint ahogy ideális lett volna, de nem tudtuk megspórolni ezeket az ellenőrzési köröket.

Pelva Csenge (168 Óra): Mégis tudvalevő, hogy ezekből a dokumentumokból elég sok minden ki lett satírozva. Erről mit gondol, Miniszterelnök úr, hogy ennek mi lehet az oka?

Ha ismerném ezeket a dokumentumokat, biztosan tudnék válaszolni, de ezeket én nem olvastam.

Pelva Csenge (168 Óra): Egyesek szerint itt felmerül a gondatlanságnak vagy legalábbis a súlyos felelőtlenségnek a gyanúja. Erről mit gondol?

Az biztosan ki van zárva, mert több operatívtörzs-ülésen rendszeresen beszámoltattam, akkor még az elején voltunk a válságnak, és még nem láttam világosan, hogy működik-e a válságelhárító rendszerünk, és minden reggel személyesen vezettem az operatív törzs üléseit, illetve minden hajnalban. És minden hajnalban be is számoltattam a vakcináért felelős embereket, hogy hol tartanak a vakcinabeszerzéssel, hol tart az ellenőrzés, milyen nehézségeik vannak, milyen segítségre van szükségük. Énszerintem ott a jó gazda gondosságával jártunk el.

Pelva Csenge (168 Óra): Köszönöm! Merkely Béla többször is a SOTE-val egyeztetett adatokra hivatkozott, amikor azt mondta, hogy a kórházakban 65 év alatti oltatlanok fekszenek a lélegeztetőgépeken. És az Szél Bernadett kérdésére kiderült, hogy Merkely Bélának sem állnak rendelkezésére ilyen adatok, sem a SOTE-nak. Ez hogyan lehetséges? Miért hivatkozott erre?

Én szívesen válaszolnék Merkely Béla helyett is, de higgyék el, hogy túl van a kompetenciámon, tehát nem tudom megmondani. Meg nem is tudom, miért kéne igazából ezt nekem tudnom, a professzor úr nem arról híres, hogy elzárkózik a nyilvánosság elől.

Pelva Csenge (168 Óra): A kormány gyűjt rendszeresen adatokat a kórházban fekvő oltottak és oltatlanok arányáról?

Nem a kormány, hanem az előbb mondtam, hogy van egy külön hatóságunk, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, és ő minden adatot gyűjt és elemez. És időnként, amit én egy jó módszernek tartok, nagy összefoglaló tanulmányokat is szoktak közölni mindenfajta függelékekkel, diagramokkal. Szerintem azokat érdemes olvasni.

Pelva Csenge (168 Óra): A polgármesterek béremeléséről szeretnék kérdezni, hogy az Országgyűlés nemrég döntött erről, hogy jelentős béremelés illeti a polgármestereket, néhol ez akár az 50 százalékot is elérheti, viszont többletforrást nem biztosít ehhez az önkormányzatoknak. Mondjuk, az iparűzési adó hiányával összefüggésben is ezt hogyan tudják megoldani az önkormányzatok Ön szerint?

Ügyesek, megoldják.

Pelva Csenge (168 Óra): Például? Milyen költségvetési intézkedések…

Nézzük meg egy-két hónap múlva, hogy megoldották-e!

Pelva Csenge (168 Óra): Arra vagyok még kíváncsi…

Gulyás Gergely miniszter: A 25 ezer fő alatti önkormányzatoknál teljes kompenzációt adunk az iparűzési adónál.

25 ezer alatti.

Gulyás Gergely miniszter: Igen, 25 ezer alattiaknál. 25 ezer felettieknél meg, mondjuk, egy polgármesteri fizetés húszszázalékos megemelése, az nem érzékelhető költségvetési tétel.

De én ezt nem kötöm össze az iparűzési adóval. Tehát önmagában ez a probléma létezik, amit Ön mond, csak nem az iparűzési adóval összefüggésben. Azért kezelem egészen másképpen, mert az iparűzési adóból származó pénzt nem vette el tőlük a kormány, az ott van a városukban, csak nem náluk, hanem a kis- és középvállalkozóknál. De a városban van, az ott dolgozik. Tehát nem arról van szó, hogy fogtuk, és az ő pénzüket behoztuk a költségvetésbe, hanem azt mondtuk, hogy miután nehéz a gazdaság helyzete, a központi adókat is csökkentjük, ti is csökkentsétek a helyit a felére, de az ott maradt a városukban. Ezért a kompenzáció és hasonló fölvetések az én koordinátarendszeremben nem értelmezhetőek.

Pelva Csenge (168 Óra): Ha már város, mit szól ahhoz, hogy a jegybank elnöke, Matolcsy György azt nyilatkozta, hogy feldarabolná Budapestet. Ön ezzel egyetért?

Minden remek gondolat valahonnan jön. Tehát még egy jegybankelnöknek is lehetnek ilyen gondolatai.

Pelva Csenge (168 Óra): Tehát nem ért egyet ezzel a nyilatkozatával. Ön nem darabolná fel Budapestet? Nem tenné például Zuglót külön várossá?

Én nem Zuglóban lakom. Ezt döntsék el a zuglóiak. Tehát én Svábhegyen lakom, mi jól vagyunk, köszönjük. Tehát mi maradnánk.

Pelva Csenge (168 Óra): Az utolsó kérdésem az Miniszterelnök úr, hogy miért ügyel rá kényesen, hogy ne ejtse ki Márki-Zay Péter nevét? Ennek mi az oka?

Mi hasznom lenne az ellenkezőjéből?

Pelva Csenge (168 Óra): Szinte már kínosan figyel arra, hogy ne ejtse ki a miniszterelnök-jelölt nevét.

Így van. Ezt jól látja.

Pelva Csenge (168 Óra): Köszönöm!

Kovács Zoltán államtitkár: Köszönöm szépen! Lassan úgy látom, hogy elfogyunk a témákból. De a 444-nek megadnám a lehetőséget.

Haszán Zoltán (444.hu): Haszán Zoltán vagyok a 444-től. Gulyás miniszter úr azt mondta a negyedik hullámról, hogy a legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyv valósult meg. A miniszterelnök úr mit gondol arról, hogy ez miért történt így?

A negyedik hullámot illetően?

Haszán Zoltán (444.hu): Igen.

Azt látom, hogy részei vagyunk az európai járványhullámnak. Tehát lehetett azt gondolni, talán még most is lehet, hogy valami nagyon erős határzárral vagy elszigetelődéssel, a belépés megszüntetésével Magyarország területére talán korlátozni lehetne, ki tudnánk magunkat valamelyest venni az európai hullámoknak a rendszeréből, de ez eddig nem sikerült. Tehát ha korlátozások voltak, akkor ugyan később, de megérkeztek ugyanúgy a hullámok. Ezért én azt gondolom, hogy ami meg fog történni az Európai Unióban a hullámok tekintetében, az meg fog történni itt is. A kérdés csak az, hogy van-e elég kórház, van-e elég lélegeztető készülék, van-e elég ember, tehát, hogy hogyan kezeljük a bajt.

Haszán Zoltán (444.hu): De, gondolom, a legpesszimistább forgatókönyv számolhatott azzal, hogy nincsenek lényegében intézkedések, mint ami nálunk nem volt, ugye, intézkedés a negyedik hullám elején, és mégis ennél rosszabbak lettek ezek szerint az adatok.

Intézkedések voltak, csak mi egy oltásalapú védekezés intézkedéseit hozzuk meg. Tehát mi folyamatosan intézkedünk, de az intézkedésünk mind az oltásokra összpontosít. Arra, hogy oltsák be magukat az emberek, és tegyük elérhetővé az oltást.

Haszán Zoltán (444.hu): És nem lehet, hogy ez kevés?

Meglátjuk.

Haszán Zoltán (444.hu): A tudományos akadémia elnöke augusztus végén javasolta a maszkhasználatot zárt terekben, és javasolta azt is, hogy a vakcináknál az oltást könnyítsék meg, ne legyen előzetes regisztráció, ne kelljen időpontot foglalni. Két olyan dolog, amit megcsinált a kormány, de hónapokkal később. Ez nem befolyásolhatta volna, hogy kedvezőbb legyen a járványhelyzet Magyarországon a negyedik hullámban?

Mi megpróbáljuk valahogy monitorozni az orvosi szakembereknek a világát, a tudományos embereknek a világát, a gazdasági szakemberek világát, az egészségügyben dolgozó bürokratáknak a világát, és onnan gyűjtjük be a tudást, és e szerint ütemezünk.

Haszán Zoltán (444.hu): De ez az asztalon volt augusztus végén, és mégis csak hónapokkal később…

Igen, de szerintem jó ütemben hoztuk be. A maszkot szerintem jó ütemben vezettük be, bizonyos dolgokat nem vezettünk ki, bizonyos rendezvényekre csak oltási igazolvánnyal lehet menni. Én nem látok ebben problémát.

Haszán Zoltán (444.hu): Júniusban beszéltünk…

Vagy még pontosabban a baj, tehát, hogy mondjam, én értem, hogy jó lenne találni valakit, akinek megtekerhetjük a fülét, és azt mondhatjuk, hogy ő tehet róla, de látják, hogy nem ez a helyzet.

Haszán Zoltán (444.hu): Azért a járvány elleni védekezés felelőssége nyilván a kormányé.

Igen, de most nem mondom, hogy tüntessenek ki bennünket, de nem érdemelnénk meg a fültekerést. Tehát szerintem mindent megtettünk, ami emberileg lehetséges.

Haszán Zoltán (444.hu): Ja, én csak említettem a legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyv megvalósulását, ami valószínűleg azért mégiscsak egy rossz helyzet.

Ugye, most azt látjuk… Igen, rossz, persze, mert még egyszer mondom: minden halott, minden beteg, ha csak egy van is, rossz. Ha a harmadik hullámmal vetem össze a negyedik hullámot, már azért viselhetőbb. Nehéz, de viselhetőbb.

Haszán Zoltán (444.hu): Igen, csak, ugye, a harmadik hullámnál, ugye, az történt, ami most is fenyeget, hogy nem lett vége a második hullámnak, és erre a brit variáns beindította a harmadikat.

Kovács Zoltán államtitkár: Zoltán, ha megkérhetem, tegyen fel kérdéseket! Mert tudom, hogy az első hullámtól kezdve kiképezték magukat járványügyi szakembernek.

Haszán Zoltán (444.hu): Ez fog történni.

Kovács Zoltán államtitkár: Ön polemizál és beszélget. Még egy utolsó lehetőséget akarok utána adni. Tegyen fel kérdést! Jó?

Haszán Zoltán (444.hu): Ne haragudjon, de tényleg…

Kovács Zoltán államtitkár: Tegye fel a kérdést!

Haszán Zoltán (444.hu): Tehát az omikron közeledik. Ugye, lehet tudni, hogy Nagy-Britanniában, Dániában elképesztően fölszaladtak az új fertőzöttek számai. Mi mire készülünk, és hogyan próbáljuk ezt megakadályozni?

Ugye, valamilyen történeti okokból szerintem az egészségügyi kapacitásoknak a mértéke Magyarországon mindenkiét meghaladja népességarányosan. Hogy ez jó vagy rossz békeidőben, azt nem tudom, de, hogy ilyenkor, háborús időkben inkább jó, abban biztos vagyok. Tehát azt sose gondoltam volna, hogy egy Magyarországon és Németországban nagyjából hasonló módon megjelenő vírus Németországban az egészségügyi rendszer terhelhetőségének a határát hamarabb éri el, mint Magyarországon. Ennek az az oka, hogy mennyi eszköz van békeidőben üzembe állítva, és amikor átállnak háborús működésre, akkor milyen kapacitások léteznek. És nyugodtan mondhatom, hogy a magyar egészségügy ebből a szempontból is minden összevetést nemcsak kiáll, hanem előrébb vagyunk a legtöbb országnál. Hogy még egyszerűbben beszéljek: nem akarok polemizálni, Zoltán, csak, amikor beszélek, mondjuk, az osztrák kollégámmal, és megkérdem, hogy mennyi ágyuk van, ha nekünk annyi ágyunk lenne, akkor én rettegnék éjjel-nappal. Vagy megkérdezek más országokat, ott mennyi a bevethető ágy, és akkor kiderül, hogy nekünk 10-15 ezer ágy is van bármelyik pillanatban, ami bevethető. Ilyenek, tehát ilyen egészségügyi kapacitások Európában egész egyszerűen nem állnak rendelkezésre. Ez nem a kormány érdeme föltétlenül, tehát nem akarom ezt mondani, hanem azt akarom mondani, hogy a helyzetünk, amiben vagyunk, nem érdemel lekicsinylést vagy – hogy mondjam? –  leminősítést, mert a rendszer, ami kezeli ezt az egész vírusdolgot, egy európai összevetésben is erős rendszer.

Haszán Zoltán (444.hu): Júniusban beszéltünk arról, hogy Önt is érdekli, hogy miért alakultak így a halálozások nálunk és Ausztriában, és azt mondta, hogy rendel erről egy tanulmányt. Ez elkészült?

Most, hogy újabb hullámok vannak, ezeket állandóan újra kell írni.

Haszán Zoltán (444.hu): Két kérdésem van, két téma. A visegrádi négyek együttműködésének a fontosságát hangsúlyozta. Ugyanakkor a szlovák külügyminiszter az évvégi évértékelő beszélgetésén vagy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy neki nem tetszik, ahogy a magyar és a lengyel kormány brüsszelezik, az a hangsúly, ahogy Brüsszellel foglalkozik, és az új cseh külügyminiszter is erről ismert. Hogyan látják, hogy ez okozhat gondot a visegrádi négyek együttműködésében?

A csehekkel, az új cseh kormánnyal még nem találkoztam, tehát arról nem tudok Önnek most mondani semmit. A szlovák ügyet jobban értem, és nem annyira személyes szimpátiákkal magyaráznám, bár biztos az is szerepet játszik, hanem arról van szó, hogy a négy visegrádi országból három nem tagja az eurózónának, egy meg igen. És ezért a szlovákoknak a helyzete, Brüsszelhez való viszonya, a németekhez való viszonya, a pénzügyminiszterek tanácsához való viszonya egészen más, mint a mienk. Tehát mi szuverénebbek vagyunk, mert nekünk van saját valutánk, saját pénzünk, saját jegybankunk. A szlovákoknak nincs, ezért nekik más a mozgásterük. És ez be van építve – nem konfliktusnak mondanám, hanem – ez a súrlódás, a V4-nek a rendszerébe.

Haszán Zoltán (444.hu): Még egy V4-es. Ugye, a lengyelek azt sejtetik, hogy a fehérorosz migránsválság mögött az oroszok és Putyin áll. Ezzel mi egyetértünk?

Ezt nyíltan mondják a lengyelek, nem sejtetik. A legdurvábban mondják.

Haszán Zoltán (444.hu): Akkor egyetértünk ezzel a nyílt…

Én erre vonatkozó bizonyítékot még nem láttam. Általában Európában, hogy mondjam, a legtöbb bajunk egy könnyű megfejtés, hogy, amikor valami nem működik, akkor azt mondjuk, hogy persze, mert ez a dörzsölt Putyin, már megint! Tehát én látom ezt a reflexet, de ennél én igényesebb lennék.

Haszán Zoltán (444.hu): Utolsó kérdés. Foci. 2007-ben azt mondta, hogy hét-nyolc éven belül lesz ötven magyar futballista, akik a top bajnokságban játszanak rendszeresen. Elköltöttünk elég sok tízmilliárdot az akadémiai rendszerre, ez mégsem valósult meg. Mi ennek az oka Ön szerint?

Mert lassabban haladunk, mint kellene.

Haszán Zoltán (444.hu): De azóta nem hét-nyolc, hanem már 14 év eltelt.

Igen. Lassabban haladunk, mint kellene. Haladunk, csak lassabban.

Haszán Zoltán (444.hu): Több pénz kellene esetleg az akadémiai rendszer működtetésre?

Ez most már nem pénzkérdés. Tehát a fejlődésnek nincsenek pénzügyi korlátai, minőségi korlátai vannak, nem pénzügyi.

Haszán Zoltán (444.hu): Köszönöm!

Kovács Zoltán államtitkár: Köszönöm! Én azt hiszem, hogy ezzel a témával nagyjából szimbolikusan is a végére értünk az év témáinak. Köszönöm szépen, hogy itt voltak velünk. Mindenkinek áldott karácsonyt és boldog új évet kívánok! Viszontlátásra!

Viszontlátásra!