Jó napot kívánok!
Tisztelettel köszöntöm Főpolgármester urat és Önöket is. István, köszönöm szépen, hogy voltál olyan kedves, és meghívtál ide, a városházára arra a megbeszélésre, amelynek az eredményéről szeretném most Önöket tájékoztatni. Ha jól értettem a meghívót, kettős minőségemben kaptam: kormányfőként is és pártelnökként is. A meghívás azt a célt szolgálta, hogy Budapest jövőjéről cseréljünk eszmét, és ha lehet, néhány fontosabb kérdésben állapodjunk is meg. A kormány álláspontját ismertettem a főpolgármester úrral, ami úgy foglalható össze, hogy a kormány nem vak, vagyis pontosan tudja, hogy vannak nagyobb városok a világban, mint Budapest, sőt ismertebb városok is vannak, de fontosabb város magyar szempontból, mint Budapest, nem létezik. A kormány álláspontja az, hogy Budapest a budapestiek otthona, de egyúttal a nemzet fővárosa is, és ez a meggyőződés vezette eddig és fogja ezután is vezetni a kormány Budapestre vonatkozó politikáját, erre garanciát adtam a főpolgármester úrnak.
Miután így gondolkodunk a fővárosról, az elmúlt időszakban részben már lezárva, részben még folytatva rengeteg fejlesztési programot indítottunk meg. Én főpolgármester úrral való mai tárgyaláson egy hatvan tételből álló listát tudtam bemutatni, mint bizonyítékát annak, hogy a kormány elkötelezett a főváros fejlesztése mellett. Szeretném Önöket is emlékeztetni arra, hogy 2011 és 2014 között a magyar kormány a fővárosi önkormányzat adósságát átvállalta. Ez 217,7 milliárd forint volt. Jól hallanak: 217 milliárd forintot meghaladó összeg. Megvalósult fejlesztések közül, miután most megkímélem Önöket attól, hogy egy hatvan pontból álló tételt fölsoroljak, csak néhányat szeretnék kiemelni a Városligeti Műjégpálya rekonstrukciójától, mondjuk, a Budai Vigadó felújításáig, amelynek átadása nemrégen történt meg. De az Erzsébet Téri Kulturális Központ és Park is fontos, a Zeneakadémia is fontos, a Korányi Projekt is fontos, a Dagály is a szívünkhöz nőtt ügy. Tegnap adtuk át a Gül Baba türbéjét. A Nemzeti Lovarda rekonstrukciója, rengeteg oktatási fejlesztés: Ludovika Campus, MOME, és sorolhatnám tovább. A folyamatban lévő ügyek közül szeretném kiemelni a Budai Várnegyed felújítását, szeretném kiemelni a Fiumei úti sírkert és a Salgótarján utcai zsidó temető műemléki felújítását, az Állami Operaház felújítását, és a tervek szerint megépítendő új atlétikai stadiont is megemlítem abban a reményben, hogy el fogja nyerni a főváros az atlétikai világbajnokság rendezési jogát. Ha a megvalósult beruházásokat nézzük, akkor az egy 288 milliárdos beruházási összeget mutat. A folyamatban lévő ügyek több mint 600 milliárd forintnyi beruházást mutatnak, és ebben nincsenek benne a közlekedési ügyek, amelyek egyébként Főpolgármester úr ügyei közül tán a legfontosabbak, és amelyekkel több időt töltöttünk az elmúlt időszakban is; ott több mint 700 milliós tétel összegzi a számokat, 700 milliárdos tétel összegzi a tételeket. Csak az M4-es 452 milliárd, és ha jól értettem a mai megállapodásunkat, akkor a 3-as metró fölújításához szükséges többtíz milliárdos összegről is meg tudtunk állapodni, illetve kezet ráztunk ebben az ügyben is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Miért tartottam fontosnak, hogy ezekre a fejlesztésekre irányítsam az Önök figyelmét? Leginkább azért, mert meggyőződésünk, hogy mindannyiunknak az az érdeke, hogy Budapest visszanyerje a régi fényét. Ezzel tartozunk az elődeinknek, és tartozunk saját magunknak is. A kormánynak az is meggyőződése, hogy Magyarország csak akkor lehet komoly ország, ha a fővárosa is komoly dolgokra vállalkozik. Beszéltem arról, hogy Budapest a budapestiek otthona meg a nemzet fővárosa, de azt sem szeretném véka alá rejteni, hogy a fölfogásunk szerint Budapest a Kárpát-medence természetes központja is, egyfajta kulturális és gazdasági központja, vagyis azt szeretnénk, hogy ennek a városnak ne csak nemzeti, hanem közép-európai kisugárzása is legyen, vagyis egy büszkeségre okot adó közép-európai erőközpontot szeretnénk mi itt közösen megépíteni. Mindezek a megfontolások vezettek bennünket arra, hogy eljöjjünk ma ide a főpolgármester úrhoz, és azt a mondatot elmondjam Önöknek, hogy ezeknek a céloknak az eléréséhez nélkülözhetetlen egy erős, magabiztos és közkedvelt főpolgármester. Most a kormány így gondolja, ez is nyom valamit a latba, de nem perdöntő. Ami azonban igazán perdöntő, az, hogy a fideszes kerületi polgármesterek is így gondolják. Nemrégen tartottunk egy összejövetelt, amelyben kikértük a kerületi polgármestereink véleményét az előttünk álló budapesti választások fontosabb kérdéseiben, ideértve a főpolgármester kérdését is. Miután a kormány és a kerületi polgármesterek véleménye egybeesik, ezért a mai napon fölkértem Tarlós István főpolgármester urat, hogy induljon el ismét a következő, előttünk álló önkormányzati választáson a főpolgármesteri tisztségért folyó küzdelemben, és a teljes támogatásunkról biztosítottuk a főpolgármester urat.
Önök ismerik a főpolgármestert, gondolhatják, hogy ezt nem hagyta szó nélkül, és azt nem mondanám, hogy föltételei voltak, de szigorú megkötései, azok akadtak. Ezek közül a legfontosabb az, amiben a kormány mai, nemsokára kezdődő ülésén döntést is fogunk hozni, ahova tisztelettel meghívtam a főpolgármester urat, aki el is jön a kormányülésre. A mai napon hozunk egy döntést arról, hogy létrehozzuk a Budapesti Fejlesztési Tanácsot, amelyet majd társelnökségben a főpolgármester úrral közösen fogunk vezetni, és ennek keretében közösen fogjuk majd fejleszteni és építeni Budapestet. A fejlesztések időtartama is rendszeresen vet föl politikai kérdéseket a közéletben, mert a mi mandátumunk korlátos. Az enyém csak négy évre, a polgármester uraké az országban pedig öt évre szól, de Budapest egy akkora város, amelynek a fejlesztéseit meg a budapesti életet magát sem lehet négy-öt éves időtávokba beletörni. Ha előretekintünk, akkor egy hosszabb távot kell figyelembe vennünk, és az a távlat, amit a szemünk, a képzelőerőnk meg a bugyellárisunk is beláthat, nagyjából 2030 horizontja, vagyis azok a fejlesztések, amelyekről hamarosan meg fogunk majd állapodni ennek a fejlesztési tanácsnak a keretében, ezeket mi el fogjuk indítani, de közülük több 2030-ig fut majd. Ez nem szokatlan Budapest város történetében. Amennyire tájékozódni tudtam, úgy láttam, hogy a nagy elődök maradandó fejlesztései, a korabeli Steindl- és Hauszmann-tervek is hozzávetőlegesen is tizenöt év alatt valósultak meg. Azt tudom mondani a mai tárgyalás után, hogy jó okkal reméljük azt, hogy bennünk is megvan a türelem, a kitartás és a szorgalom, hogy a nagy terveket, amelyeket közösen határozunk el, az előttünk álló években meg is valósíthassuk. Ebben a reményben kértem föl és támogatom Tarlós István főpolgármester urat abban, hogy a következő időszakban is felelősséget vállalhasson Budapest jövőjéért.
Köszönöm szépen a figyelmüket!
