Orbán Viktor sajtónyilatkozata Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnökkel történt megbeszélést követően
2018. március 26., Szabadka

Tisztelettel köszöntöm Önöket, jó napot kívánok!

Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani Vučić elnök úrnak, hogy részem lehetett abban a nagyszerű élményben, és ott lehettem annál a nagyszerű pillanatnál, amikor a szabadkai zsinagógát megnyitottuk, illetve fölavattuk. Köszönöm szépen, hogy meghívott engem ide a köztársasági elnök úr. Mindig is azt gondoltam, hogy a szerb egy nagyvonalú nép. Mi, magyarok is szeretünk így gondolni saját magunkra, és mindig fölemelő pillanat, hogyha önérdek nélkül, csak a szépségért és a jóságért tehetünk valamit. Szerintem ennek a zsinagógának a megmentése, újra megnyitása erre bizonyíték. Mindig is tudhattuk, hogy mind a két népnek nagy szíve van, de valamit ez a mai esemény elárul a kultúrához való viszonyunkról is. Ha megengedik, megidézem ide Churchillnek egy parlamenti beszédjét a II. világháború időszakából, amikor meg akarták vágni a kulturális költségvetést az előterjesztők, és ő azt mondta, hogy: „Na jó, de akkor minek harcolunk?” Ezzel én azt akarom mondani, hogy persze, vannak nehéz idők, meg van válságkezelés, meg fontos dolog, hogy mindenkinek próbálunk munkahelyet adni, de közben nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a szerbek is és a magyarok is, mi mindketten kultúrnemzet vagyunk. És a kultúrát, az elődeink által megépített szépségeket, létrehozott értékeket meg kell őriznünk, mert ez a nemzeti önbecsülésünk része, úgyhogy hálás vagyok, tisztelt Elnök úr, hogy részt vehettünk ebben a nagy közös vállalkozásban.

Szeretném megismételni azt, amit az elnök úr is elmondott, a szerbek Magyarországra mindig számíthatnak, amikor az európai uniós csatlakozásról van, illetve lesz szó. Nekem meggyőződésem, hogy Európának szüksége van Szerbiára. Én nem foglalkozom azzal, hogy a szerbek hogyan gondolkodnak Európáról, de azt biztosan tudom mondani, mint az Európai Unió egyik tagállama, hogy nekünk, az Európai Uniónak szükségünk van Szerbiára. Szerbia nem a probléma, Szerbia egy nagyszerű potenciál, és az Európai Uniónak ma újabb és újabb energiainjekciókra van szüksége. Nekünk ambiciózus népekkel kell bővítenünk az Európai Unió tagjainak sorát, egyébként az egész Európai Unió teljesítménye folyamatosan csökkenni fog. Nekünk pedig terjeszkednünk, növekednünk és erősödnünk kell. Európának a Balkánon sokkal aktívabbnak és sikeresebbnek kell lennie, és a térség stabilitásának szempontjából legfontosabb ország – ebben nincs vita ma Európában – éppen Szerbia. Ezért Szerbia nagy értéket képvisel az Európai Unió számára. Ráadásul a korábbi bizonytalanságot most már nyugodtan sutba lehet vágni, mert az egész világ meggyőződhetett arról, hogy Szerbiának ma olyan vezetése van, amely képes stabilitást nyújtani. A stabilitás nagy érték, és a stabilitás mellett mindenki láthatja, mi, magyarok is látjuk, elemezzük a szerbiai gazdasági állapotokat, hogy a fejlődés útja is megnyílt Szerbia előtt. A gazdasági növekedés adatait ismerjük, ismerjük az ipari növekedés adatait, látjuk a pénzügyi adatokat, látom a külkereskedelmi forgalom adatait, nem csak Szerbia és Magyarország között, hanem általában. Itt 10 százalék fölötti növekedésekről beszélünk mind a teljes külkereskedelem, mind pedig az export tekintetében. Ez olyan eredmény Szerbia részéről, amely bármely európai uniós országban is megállná a helyét. Vagyis, tisztelt Hölgyeim és Uraim, Magyarország azt az álláspontot fogja képviselni s jövőben is, hogy az Európai Unió mint egy eddig kihasználatlan potenciálra tekintsen, amikor Szerbiára néz, és értse meg, hogy Szerbia tagságával újabb energiákkal gyarapíthatjuk az Európai Unió összerejét.

Szeretném ezen a helyen megemlíteni azt is, hogy Szerbia által fölépített és elfogadott kisebbségvédelmi modell példaértékű egész Európa számára. Nagyon kevés olyan ország van az Európai Unióban, amely képes lett volna összhangba hozni a saját nemzeti büszkeségét, a saját területi integritása iránti elkötelezettségét és a területén élő kisebbségek számára megadni a megfelelő formájú autonómiát, ezeknek az intézményeknek a működését biztosítani, sőt bátorítani. Szerbiában ez megtörtént. Szerbia ezért nemcsak egy potenciál az Európai Unió számára, de kisebbségvédelem szempontjából kifejezetten mintaadó modellként is lehet rá tekinteni.

Én szeretnék gratulálni ahhoz a fejlődéshez, amit Önök megmutattak. Ennek a fejlődésnek mi örülünk, két okból is. Először is örülünk azért, mert baráti viszonyban vagyunk Szerbiával, és örülünk, hogyha a szerbeknek jól megy, de megmondom őszintén: a saját érdekünk felől is érdekeltek vagyunk az Önök sikerében. Az egy közbölcsesség – mindannyian ismerjük –, hogy a saját telked is többet ér, hogyha rendezett és gazdag, sikeres, jól menő szomszédod van. Úgyhogy meggyőződésem, hogy egy sikeres, jól menő Szerbia fölértékeli Magyarországot is. Nekünk olyan szomszédokra van szükségünk, amelyben van energia, dinamika, erő és gazdasági teljesítmény. Örülünk, hogy egy ilyen sikeres országnak lehetünk a szomszédja.

Tisztelt Vučić Elnök Úr!

Hálásak vagyunk az elmúlt évek együttműködéséért. Magyarországon nemsokára egy választás lesz, ez lezárja a mögöttünk hagyott négy év korszakát is. Én ennek a korszaknak a lezárásaképpen szeretném megköszönni az elnök úrnak azt a baráti és politikai együttműködést, amelyet Magyarország polgárai és Magyarország kormánya kaptak Önöktől és az Ön mindenkori kormányától.

Isten éltesse Szerbiát! Isten éltesse a szerb–magyar barátságot!