- miniszterelnok.hu - https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-nyilatkozata-karl-nehammer-osztrak-kancellarral-folytatott-targyalasat-kovetoen/ -

Orbán Viktor nyilatkozata Karl Nehammer osztrák kancellárral folytatott tárgyalását követően

Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Egy remek tárgyaláson vagyunk túl, ahol számos fontos kérdést érintettünk. A legfontosabb a migráció kérdése volt és az azzal összefüggő biztonsági kérdések. Érintettük és tárgyaltuk a háború kérdését, ezzel összefüggésben a gazdasági együttműködésünk kérdéseit, és mint hallhatták, intellektuális kérdésekre – történelem, rasszizmus – szintén jutott időnk, és fordíthattunk figyelmet. Ez egy különleges kapcsolat a két ország között. Mindig szívesen jövünk. Egy magyar mindig otthon érzi magát Bécsben, és azt gondolom, hogy nagyon sokan, talán minden osztrák otthon érezheti magát Budapesten. Amikor könnyű idők járnak, akkor a barátság is könnyű, amikor nehéz idők járnak, akkor meg nehezebb, és most nehéz idők járnak. Én arra voltam kíváncsi a mai megbeszélésen, hogy az előttünk álló nagyon nehéz időszakban számíthatunk-e az osztrák barátainkra, ez a speciális történelmi barátság a két nemzet között vajon segít-e majd bennünket a háború kérdésében, a migráció kérdésében, az energia kérdésében és a gazdasági együttműködés kérdésében. Szeretném megállapítani a tárgyalások összegzéseképpen, hogy pozitív választ kaptunk, tehát örömmel mondhatom azt Magyarország polgárainak, hogy a következő években is számíthatunk Ausztriára, és számíthatunk az Ausztriával való együttműködésre. És persze fordítva is így áll a helyzet.

Ami a vitás kérdéseket illeti, az atom egy nehéz kérdés. Ott nem is látom annak az esélyét, hogy közös álláspontra vergődjünk, hacsak nem teszi lehetővé Ausztria, hogy fölépítsünk néhány magyar vízierőművet Ausztriában. Az sokat segítene, de nekünk nincsenek olyan folyóink és lehetőségeink, mint az osztrák barátainknak, ezért a magyar energiarendszerből nem tudjuk nélkülözni az atomenergiát, úgyhogy ez a vita fönn fog maradni. Igyekszünk együttműködni és egymás számára kölcsönös biztonsági garanciákat adni, amennyire lehet.

Arról is meggyőződtem, hogy a legfontosabb szellemi természetű kérdésekben, antiszemitizmus és rasszizmus kérdésében teljes egyetértésben vagyunk: amit az osztrák kancellár gondol, azt gondolom én is. Magyarország ráadásul nemcsak gondolja ezt, hanem büszke is a teljesítményére. Magyarország fantasztikus eredményeket ért el a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelemben, és ebben a mi kormányunk különösen is élen járt. Zéró tolerancia van Magyarországon, jogilag is üldözendők az ilyen cselekmények, és a politikai közbeszédben sem lehetségesek. Ezért kértem a kancellár urat, hogyha bármi érzékeny történelmi vagy intellektuális szellemi természetű kérdés kerül elő, és kétségek vannak, akkor mindig egy kulturális koncepció szerint értelmezze a Magyarországról jövő híreket. Magyarországon biológiai alapú megközelítése semmilyen politikai kérdésnek nem lehetséges; ami lehetséges, az a kulturális alapú megközelítés. Ez számomra persze nem egy egyszerű kérdés, mert Önök tudhatják, hogy én vagyok talán az egyetlen nyíltan bevándorlásellenes politikus az egész Európai Unióban. Tehát én nem ravaszkodom, meg utalok, meg kerülgetem a forró kását, hanem nagyon világos, direkt álláspontom van. És magamat ezért egy migráció- és bevándorlásellenes politikusnak is definiálom, és azt szeretném, ha Magyarország nem válna bevándorlóországgá, és nem szeretném, ha a migráció megerősödne Magyarországon. Ezt az álláspontot képviseltem mindig, ezt képviselem ezentúl is. Ennek nem biológiai alapjai vannak, ez nem faji kérdés a mi számunkra, ez kulturális kérdés, egész egyszerűen a civilizációnkat úgy akarjuk fönntartani, ahogy az most van. És e tekintetben a helyzetünk különbözik Ausztriáétól, hiszen a bevándorlás és a migráció mértéke az Önök országában és az ezáltal okozott problémák az Önök országában egészen más nagyságrendűek, mint Magyarországon. Szeretném világossá tenni, hogy mi mindig meg fogjuk védeni a határainkat, és ezzel akadályát fogjuk annak jelenteni, hogy bármi fajta illegális migráció érkezzen Ausztriába. Tehát függetlenül attól, hogy talán a bevándorlásról és a migrációról filozófiailag mást gondolok, mint az Önök kancellárja, a konkrét teendők tekintetében azonban egyetértünk, tekintettel arra, hogy Ausztriának is az az érdeke, hogy Magyarország megvédje Magyarország déli határait. Az egy tény, amivel Önöknek együtt kell élniük, hogy mi az Önök várkapitányai vagyunk a szerb–magyar határon. Ha mi ott nem védjük meg a határainkat, akkor Önökhöz százezer szám fognak érkezni migránsok és bevándorlók illegálisan. Ezt Önök egyetlen módon tudják elkerülni, hogyha Magyarország megvédi a saját déli határait. Szeretnénk, ha nekünk nem kellene ezt tenni, és Szerbia meg tudná védeni a saját déli határait, mert akkor a konfliktus nem a szerb–magyar határon lenne, és nem az osztrák–magyar határon lenne. Tehát mindannyiunknak az az érdeke, hogy Szerbia meg tudja védeni minél délebbre a saját határait, ezért kezdeményeztem ezt a találkozót, amit reményeim szerint nyélbe is tudunk ütni, és javaslatokat tudunk tenni egymás számára is, Brüsszel számára is, hogy hogyan védjük meg a határainkat az illegális migrációval szemben. Tehát szeretném világossá tenni, hogy ez a pozícióm. Az, hogy néha félreérthetően fogalmazom, előfordul, de arra kértem a kancellár urat, hogy legyen kedves minden ezzel kapcsolatos információt kulturális kontextusba helyezni, mert Magyarországon ezek a kifejezések, mondatok és az a pozíció, amit én képviselek, egy kulturális, civilizációs pozíció. Szeretném megismételni, hogy büszke vagyok azokra az eredményekre, amelyeket Magyarország a rasszizmussal szemben eredményként az elmúlt években elkönyvelhetett.

A háborúról is beszéltünk. Ott világos a mi számunkra, hogy ezt a háborút ebben a formában nem lehet megnyerni. Ezt nyíltan is elmondtam a kancellár úrnak. A magyar értékelés az, hogy az a koncepció, hogy a NATO fegyverekkel és kiképzőtisztekkel támogatja Ukrajnát, az ukránok pedig harcolnak az oroszok ellen, egy olyan konstrukció, amelyről mára kiderült, hogy nem eredményez ukrán győzelmet. Ez egy olyan stratégia, amelyen módosítani kell. Természetesen tudomásul vesszük, hogy Magyarország nem képes arra, hogy módosítson egy teljes nyugati stratégiát, de szeretnénk jelezni a nyugati barátaink felé, hogy a stratégia módosítása nélkül nem lesz béke. Márpedig, ha nem lesz béke, semmilyen problémát nem tudunk megoldani. Nem lesz energiánk, és bele fog tolódni az egész Európai Unió egy háborús gazdasági helyzetbe. Amikor Brüsszelben kihirdetik az energia-vészhelyzetet, az már a háborús gazdaság első jele. Amikor korlátozni kell bizonyos javakhoz való hozzáférést, a háborús gazdaság első jele. És ha nem teszünk valamit a béke érdekében, bele fogunk sodródni egy háborús gazdasági helyzetbe, ami sokkal rosszabb lesz annál, mint amit most elképzelünk, hogy néhány termék ára majd nőni fog, meg néhány termékből hiány lesz. Ennél sokkal nagyobb bajok várnak ránk, ha ez így marad. Nem világos, hogyha a háború folytatódik, hogyan kerüljük el a recessziót az egész Európai Unió területén. És a recesszió borzalmas következményekkel jár, mert munkanélküliséget is hoz magával. Nem arról van szó, hogy majd egy-két fokkal állítani kell a fűtésen; ha recesszió lesz, munkanélküliség lesz. Ez meg fog bennünket gyötörni gazdaságilag is, és meg fog bennünket gyötörni a politikai stabilitás szempontjából is. Ezért mindent meg kell tennünk a béke érdekében. Ez volt a magyar üzenet ma Ausztria irányába.

Ami a gazdaságot illeti, megköszöntem a kancellár úrnak azt a fantasztikus teljesítményt, amit az osztrák cégek nyújtanak Magyarországon. Az ő számai szerényebbek voltak, mint az enyémek, mert mi úgy számoljuk, hogy 2.000 osztrák cég dolgozik Magyarországon, 2.000 osztrák cég, és ez a 2.000 osztrák cég a második legnagyobb beruházási közösséget alkotja Magyarországon. Kis túlzás csak, amit mondok, az osztrák befektetők nélkül a magyar gazdaság ma nem működne, de biztosan nem működne olyan színvonalon, mint ahol most tartunk. És elemi érdeke Magyarországnak, hogy a további osztrák befektetések Magyarországra megérkezzenek. Azt sem rejtettem véka alá a kancellár úr előtt, hogy mi is szeretnénk nemcsak munkavállalóként megjelenni az osztrák gazdaságban, hanem szeretnénk megjelenni előbb-utóbb befektetőként is, és nagyon remélem, hogy a megerősödő magyar vállalatoknak lehetőségük lesz arra, hogy befektetőként is megjelenjenek az osztrák gazdaságban.

Összességében tehát egy előremutató, a stratégiai szövetséget megerősítő és konkrét ügyekben együttműködést sugalló megbeszélést folytattam az Önök kancellárjával, amiért hálás is vagyok a kancellár úrnak.

Köszönöm szépen!