- miniszterelnok.hu - https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-napirend-elotti-felszolalasa-6/ -

Orbán Viktor napirend előtti felszólalása

Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim!

Alkotmányos szokásaink szerint a miniszterelnök minden parlamenti ülésszak kezdetén jelentést tesz a Háznak arról, mi történt a két ülésszak között. Ilyenkor szoktunk beszélni arról is, hogy mire számíthatunk a közeljövőben. Ezért állok most itt.

Tisztelt Ház!

Mint mindannyian tudjuk, a nemzeti kormány 2010-ben egy új gazdaságpolitikát indított útjára. A mi nemzeti gazdaságpolitikánk oly mértékben különbözik a 2010 előtti szocialista-liberális gazdaságpolitikától, hogy nem túlzás új gazdasági modellnek nevezni. S miután ez a gazdaságpolitika a magyar érdekekből indul ki, indokolt magyar modellnek nevezni.

Nos, tisztelt Ház!

A magyar modell idén nyáron is jól teljesített. Jó okunk van arra, hogy elismerésünket fejezzük ki a magyar gazdaság szereplőinek, a munkavállalóknak, a vállalkozóknak, a munkaadóknak, a nemzeti banknak és a gazdaságot irányító vezetőknek, különösen a folytonosságot is képviselő Varga Mihály miniszterelnök-helyettes úrnak. Ha munka van, minden van, ez nemcsak közbölcsesség, de a magyar gazdasági modell lényege is. Mi az Európában manapság divatos segélyalapú gazdaság helyett munkaalapú gazdaságot építünk. Nyáron mindannyian – Önök is – kézbe vehettük az első féléves gazdasági adatokat. 2010-zel összevetve a foglalkoztatottak száma közel 800 ezerrel nőtt. Mindez döntően a hazai magángazdaságban, ahol 600 ezerrel nőtt a dolgozók száma, közelítünk a 4 és fél milliós álomhatárhoz. Hamarosan ennyi, 4és fél milliónyi magyar fog dolgozni. A munkanélküliség, Tisztelt Ház, az első félév végén 3,6 százalékos, ezzel a harmadik helyen állunk Európában – a németek és csehek után. Ez szép, de nem elég. Itt az európai ranglista élére szeretnénk lépni. 65 hónapja, több mint 5 éve folyamatos a bérek emelkedése Magyarországon. Bár nagy utat tettünk meg 2010 óta, de még mindig nem tartunk ott, ahová szeretnénk eljutni. Mindenesetre a munkaadók, munkavállalók és a kormány hármas megállapodását a bérek emelkedéséről és az adók csökkentéséről ez idáig mindegyik fél betartotta, és ígéretet kaptam arra, hogy ez a jövőben is így lesz. Ez azt jelenti, hogy továbbra is szép és biztató időszakok következnek a magyar gazdaságban. Ez azt is jelenti, hogy tartjuk a vállalásunkat, amit 2010-ben, aztán 2014-ben, aztán 2018-ban tettünk, vagyis úgy fogunk kormányozni, hogy egyre jobban megérje dolgozni és gyermeket vállalni. A magyar modell eredményei biztatást adnak arra nézve is, hogy elérjük célunkat, és 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legjobb és legélhetőbb országa között lesz.

Tisztelt Elnök Úr!

Azt is jelenthetem a Tisztelt Háznak, hogy a magyar gazdaság a második negyedévben 4,8 százalékkal nőtt, s ez kétszerese az Európai Unió átlagának. Ez jó hír mindenkinek, a nyugdíjasoknak is. A nyugdíjasokkal kötött megállapodásunk szerint szinte bizonyosra vehető, hogy az év végén ismét tudunk nyugdíjprémiumot fizetni. Felfogásunk szerint a magyar gazdaság mai sikerében a nyugdíjasok korábbi munkája is benne van. Nekik is részesedniük kell a mai sikerekből. Így méltó és így igazságos.

Tisztelt Ház!

Közfigyelmet kapott, hogy a német BMW gyár egy jelentős debreceni beruházás mellett döntött. Egy ilyen döntésnek számos oka szokott lenni. Meggyőződésem, hogy a döntő ok a kiváló magyar munkaerő, a kiváló képességű és teljesítményű magyar munkások. Minden okunk meg van arra, hogy büszkék legyünk világszínvonalú munkásainkra. Nekik köszönhető, hogy Győrtől Debrecenig zakatolnak az ipari erőközpontok. Úgy érzem azonban, nem kapott kellő figyelmet, hogy a napokban még a BMW-nél is nagyobb beruházás bejelentése is megtörtént. Egy valódi gigaberuházásról van szó, amely Tiszaújvárosban valósul meg, ahol a Mol és a thyssenkrupp nevű német vállalat közösen 390 milliárd forint értékű üzemet épít. A beruházás még idén megkezdődik. Gratulálok a Mol újabb sikeréhez, amelyre mi is büszkék vagyunk. Ugyanakkor emlékeztetem Önöket, kellőképpen indokolt megemelni a kalapunkat a mezőgazdaságban dolgozók előtt is. Az aratás utáni termésadagok azt mutatják, hogy Magyarország nem 10, hanem 20 millió embert is képes lenne kenyérrel ellátni.

Tisztelt Ház!

Több mint másfél millió gyermek kezdte meg a tanévet a köznevelésben, egymillió gyerek ingyen kapja a tankönyveket. Ilyen talán máshol nincs is Európában. A fölsőoktatásban most 85 ezer hallgatót vettek fel, ez két és fél ezerrel több, mint tavaly volt. 65 ezren kapnak állami ösztöndíjat, ez pedig 5 ezerrel több, mint egy éve. Mint tudják, a magyar közoktatás történetének legnagyobb fejlesztése zajlik. 2018-ban 606 milliárd forinttal többet költünk oktatásra, mint az utolsó szocialista évben, 2010-ben. Több mint 500 fejlesztés zajlik, és a napokban szétosztottunk 45 ezer laptopot, 24 ezer táblagépet és további 8 ezer egyéb eszközt, amelyek a digitális oktatást hivatottak segíteni. Ez egy újabb lépés, azt hiszem, újabb rekord is, ilyen még aligha volt a magyar oktatás történetében. Igazi befektetés a jövőbe.

Tisztelt Ház!

Ami a közeljövőt illeti, két terület érdemel kiemelt figyelmet. A népesedési kérdések és az európai politika. Az életnek is van matematikája, és ez néha kegyetlen. Ezzel már az előttünk járók is számot vetettek. „Ha minket elfú az idők zivatarja, nem lesz az Istennek soha több magyarja.” – írta Arany. A képlet egyszerű: ha nem erősítjük meg a magyar családokat, ha nem születik több gyermek, akkor előbb-utóbb elfogyunk, és velünk elfogy a magyarok népe is. Ami bennünket illet, mi ebbe nem akarunk beletörődni. Nemzeti, keresztény kormány vagyunk, eddig is családközpontú politikát folytattunk. Ami eddig történt, szükséges, de nem elégséges feltétele a megmaradásunknak, újabb és újabb kezdeményezésekre van szükség, ezért hamarosan nemzeti konzultációt indítunk, amellyel megalapozzuk a további lépéseinket. Úgy érzem, valamiképp a nemzet jövőjének nagy kérdéséhez kapcsolódik az új Nemzeti alaptanterv megalkotása is. A tervezetet már közvitára bocsátottuk, kérem a tisztelt közvéleményt, ideértve az ellenzéket is, kapcsolódjon be a párbeszédbe.

A közeljövő másik közfigyelmet kiváltó politikai vitája az európai színpadon folyik majd. 2019 májusában európai parlamenti választás lesz. Ekkor lejár az Európai Bizottság tagjainak mandátuma, és a jelenlegi európai elit távozik. Épp ideje. Nem tudták bent, Európán belül tartani az Egyesült Királyságot, és nem tudták kint, Európán kívül tartani a migránsokat. Mindkettő súlyos hiba, történelmi. A kérdés az, mi jön utánuk. Erről döntenek majd Európa polgárai 2019 májusában. Úgy tűnik, minden jel e felé mutat, a jövő legfontosabb kérdése a migráció lesz. Ennek megfelelően a politikai erők Európában ma két táborra oszlanak: bevándorláspártiakra és bevándorlásellenesekre. Ez ma fontosabb, mint a pártszimpátiák, így ez ma felülírja a hagyományos pártszerkezeteket. A bevándorlásellenes erők közül ma kiemelkedik Olaszország, Ausztria, Magyarország és Lengyelország. Többen is vagyunk, de ők nem kerültek reflektorfénybe. Olaszországra és Lengyelországra a mérete, Magyarországra és Ausztriára pedig speciális földrajzi helyzete miatt figyelnek. Ez a négy ország folyamatos támadások alatt áll. Nem telik el úgy nap az európai politikában, hogy valaki ne kapna a lábunk szára után; támadnak a bevándorláspárti brüsszeli bürokraták és a bevándorláspárti nemzeti kormányok is. Ezt a négy országot támadják a Soros-féle hálózat lőállásaiból, támadja a globális elit is, amely olyan szépen és részletesen elgondolta az európai népességcserét azt remélve, hogy ezzel gyengíti a nemzetállamokat és a keresztény alapon álló pártokat, és akkor átvehetik, a globális elit átveheti az Európai Unió és így az európai nemzetek irányítását is. Magyarországot és Lengyelországot jogállami eljárásnak nevezett brüsszeli büntetőakciókkal akarják gyengíteni, Olaszországban a kulcsszerepet játszó belügyminisztert akarják eltávolítani, Ausztriával szemben pedig a politika tömeggravitációjának erejét vetik be.

Tisztelt Ház!

Meggyőződésem szerint a bevándorlás és a migránsinvázió nem pártkérdés, hanem elsőrendű nemzeti ügy, amely felüláll a párttaktikai megfontolásokon. Ezért Magyarország szolidáris minden bevándorlásellenes kormánnyal, legyen bármilyen is a pártösszetétele. Szeretném világossá tenni, ők is számíthatnak ránk. Felfogásom szerint ebbe az összefüggésbe illeszkedik az Európai Parlament Magyarországról szóló jelentése és annak időzítése is. Kibontakozott egy gyermekded vita arról, hogy a jelentés Magyarországról vagy a magyar kormányról szól-e. Javaslom mindenkinek, hogy olvassa el a dokumentum címét. Odaírhatták volna azt is, hogy a jelentés a magyar kormányról és annak döntéseiről szól, de nem, nem ezt írták, azt írták oda, hogy Magyarország. Nyilvánvaló tehát, hogy a jelentés Magyarországról és Magyarország ellen íródott. A jelentés állításai közül 19 éppen most folyó vitás eljárásokról szól, 13 pont már korábban lezárt vitákról és megállapodásokról, 37 pont pedig ténybeli tévedés. Találhatók itt abszurd állítások is, például a magyarországi antiszemitizmusról. Köztudott, hogy Magyarországon az antiszemitizmussal szemben a zéró tolerancia politikája van érvényben. Az is ismert, hogy a migráció vallási vetülete miatt az antiszemitizmus éppen hogy Nyugat-Európában nő, Közép-Európában pedig csökken. Sőt, a helyzet úgy áll, hogy a modern antiszemitizmus európai központja éppen Brüsszelben, a brüsszeli politikában található, onnan finanszírozzák az Izrael-ellenes politikai akciókat. Súlyos milliárdokkal. Az erről szóló kimutatások nálunk, a magyar kormánynál rendelkezésre állnak.

Tisztelt Ház!

Magyarország mindenkinek megadja a tiszteletet. Néha úgy érzem, azoknak is, akiknek talán nem kellene. De minden tiszteletünk mellett is ezt a jelentést csak abszurd hazugsággyűjteménynek lehet nevezni. A jelentés elfogadásának módja egy joghallgató számára is nyilvánvalóan sérti az unió alapokmányát, vagyis úgy akarnak a jogállamiság vélt hiányosságai miatt eljárást indítani egy tagállam ellen, hogy fittyet hánynak a legelemibb jogállami szabályoknak. A magyar kormány azt tervezi, hogy jogi lépéseket teszünk, és Gulyás miniszter urat fogjuk majd fölkérni, hogy járjon el ebben az ügyben.

Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!

Tiszta vizet szeretnék önteni a pohárba. Én úgy látom, hogy Magyarországot azért támadják, mert a magyar emberek úgy döntöttek, hogy mi nem leszünk bevándorlóország.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!

Két csatát már sikeresen megvívtunk. Az elsőt akkor, amikor az illegális migránsok első nagy hulláma elérte Európát. Emlékezzünk csak vissza, 2015-ben Brüsszel feltette a kezét, és arról hallhattunk litániákat, hogy az illegális bevándorlást nem lehet megállítani. Akkor mi kerítést építve tettekkel bizonyítottuk, hogy igenis lehet, ha van hozzá akarat és elszántság. A második csata a kvóta kapcsán ütött ki. Sokmillió magyar nyilvánította ki egybehangzó akaratát, világossá tettük, hogy Magyarország nem kér a kötelező betelepítési kvótából, és ezzel nem voltunk egyedül. Egyértelmű kiállásunk következménye az lett, hogy az európai tagállamok közül egyre többen osztják a mi álláspontunkat.

Tisztelt Ház!

Mi megvédtük a határainkat, és világossá tettük, hogy mi döntünk arról, kikkel akarunk együtt élni és kikkel nem. Úgy látom, a bevándorláspártiaknak egyetlen megoldásuk maradt: el akarják venni Magyarországtól a határvédelem jogát. Az erről szóló javaslatot ezen a héten Salzburgban fogjuk majd megvitatni a miniszterelnökökkel. Szeretném elmondani az álláspontomat, miszerint üdvözlendő, hogy az Európai Unió a kvóták helyett végre a határvédelemre fordítja a tekintetét. Az is helyes, ha megerősítjük a határaink védelmét. Az is helyes, ha azok, akik nem elég erősek határaik megvédéséhez, segítséget kapnak. De az nem helyes, ha tőlünk el akarják venni a határvédelem jogát, és helyettünk Brüsszel akarja irányítani a magyar határ védelmét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyarország 1944-es német és 1945-ös szovjet megszállása után évtizedekig nem voltunk urai a saját határainknak. 1990-ben végre visszaszereztük a szuverenitásunkat és vele a saját határ védelméhez való jogot is. A mi határainkat nemcsak profik, hanem hazafiak védik, belőlük áll a magyar hadsereg és a rendvédelmi erők köteléke. Erre esküsznek fel. Ez az a többlet, amit semmilyen pénzért nem lehet megvásárolni. Nekünk ez a legerősebb védőpajzsunk. Ezért illeti köszönet a magyar határon szolgálatot teljesítő egyenruhásainkat. A brüsszeli bürokraták számára ellenben a kerítés nem kerítés, hanem – emlékezzünk csak – kapu szárnyakkal. Most sem arról beszélnek, hogy minden eszközzel meg kell védeni az unió határait, hanem portaszolgálatot akarnak létesíteni. Ők nem megállítani, hanem menedzselni akarják a bevándorlást. A kapukulcsot akarják. Erről tisztán és világosan beszélt a legnagyobb európai állam vezetője a saját nemzeti parlamentjében. Most idézni fogom őt azok számára, akik szerint ilyen terv nincs. Ezt hallottuk: „Azok az államok, amelyeknek külső határuk van, nemzeti hatásköröket adnak át annak érdekében, hogy a Frontexet valóban átfogó hatáskörrel ruházzuk fel. És ez a szolidaritás mércéjét is jelenti, ha arról van szó, hogy emberek jönnek hozzánk, vagy ha kötelezettségeink vannak arra, hogy például lehetővé tegyük a legális migrációt.” Ezek a tények. Nehéz ezt félreérteni. Azért akarják elvenni Magyarországtól a határvédelem jogát, hogy lehetővé tegyék a migrációt. A mi álláspontunk ebben a kérdésben világos: hazánk nem átjáróház, nem is gyűjtőtábor. Ha keveredni akarnánk más kultúrákkal és civilizációkkal, akkor erről majd mi konzultálunk, és mi határozunk róla, bár ettől az ötlettől eltanácsolnám a magyar embereket. Akárhogy is, ez a döntés őket és csak őket illeti meg.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr!

A bevándorlási válság óta romlik Európában a közbiztonság. Ez ténykérdés. A migránsválság kezdete óta Európában a hivatalos adatok szerint a migráns hátterű terrortámadásoknak 347 halálos áldozatuk volt. Ezek az elkövetők bejutottak Európába, a jövőben is be akarnak jutni. Magyarország bebizonyította, hogy képes védeni a határait. Mindenki láthatta, mi nemcsak beszélünk, hanem cselekszünk is. Aligha vonhatja kétségbe bárki, hogy ehhez a kérdéshez és ehhez a feladathoz mi értünk. A határvédelemhez jobban értünk, mint bárki Brüsszelben, vagy valamely nemzetközi szervezetben. Ezért a határőrizet jogáról nem mondunk le, a határőrizet jogából nem engedjük, hogy bárki akár egy jottányit is elvegyen. Ennek megfelelően képviselem Magyarországot az e heti európai csúcstalálkozón.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!