Orbán Viktor napirend előtti felszólalása

Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

Parlamenti szokásainknak megfelelően az őszi ülésszak kezdetén beszámolok az országgyűlésnek a tavaszi ülésszak vége óta eltelt hónapok eseményeiről, és tájékoztatom Önöket a kormány terveiről.

Először is az árvízről kell beszélnem. Szeptember közepétől tíz napon át hazánk nehéz helyzetben volt, komoly veszély fenyegette. Hirtelen jött egy árhullám, amely súlyos veszteségeket okozott számos közép-európai országban. Itt nálunk ez lett az évszázad második legnagyobb árvize. A Duna teljes vonalán Győrtől Dunaszekcsőn át egészen Mohácsig védekeztünk. A védekezés szervezetten és rendben történt. A bajt sikerült kivédenünk. Köszönöm minden önkéntesnek, vízügyi szakembernek, rendőrnek, katasztrófavédelmisnek, tűzoltónak, katonának a védekezésben tanúsított helytállást. Ismét láthattuk: ha baj van, a magyarok példásan összefognak. Ebből kellene valamit átmenteni a békeidőkre. Megállapíthatjuk, hogy egy évtized alatt Magyarország és a magyar állam szemmel láthatóan megerősödött. A 2013-as árvízi védekezéssel összevetve a magyar állam hatékonyabb, szervezettebb és felkészültebb lett. Jól döntöttünk, amikor a 2013-as árvíz után kiegészítettük a védelmi vonalakat. A 2013-as árvíz után mindösszesen 435 milliárd forintot áldoztunk árvízvédelmi fejlesztésekre, ebből 150 milliárd forintot a Duna menti védvonalak megerősítésére fordítottunk. Elkészült a Moson-Duna torkolati műtárgy, így Győr városa az idei áradáskor nem volt veszélyben. A fővárosi Csillaghegyen, a Barát-patak dunai torkolatához egy árvízkaput építettünk, ezzel megvédtük Észak-Budát és Budakalászt. Komárom térségében új árvízvédelmi falszakaszt építettünk, felújítottuk a komáromi árvízvédelmi falat, és megemeltük Komárom–Almásfüzitő Duna-partjának árvízvédelmi töltését.

A Duna vízszintje az áradások következtében 6 és fél méterrel megemelkedett, ezért 40 kilométeres szakaszon ideiglenes védműveket is kellett építenünk, 4.600 méteren pedig mobilfalakat emeltünk. Kellett kétmillió homokzsák és 55 ezer tonna homok is. A közeljövőben befejezzük Esztergom árvízvédelmi fejlesztését, amihez már januárban hozzákezdtünk. A vízügyi hatóság az árvíz utáni jelentését – ahogy szokta – hamarosan a kormány elé terjeszti, és akkor döntünk a Duna menti árvízvédelmi rendszer további fejlesztéseiről.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Régi hagyomány Magyarországon, hogy a gyermekek nyaraltatásában az állam is szerepet vállal. Idén nyáron 40 ezren nyaralhattak a balatoni Erzsébet-táborokban. Több mint háromezren érkeztek a határon túlról, és vállaltuk száz ukrán gyermek nyaraltatását is. A szeptemberi iskolakezdéskor a kormány rendszeresen összegzést készít. Ebből látható, hogy az elmúlt években 1.400 milliárd forint értékben építettünk és újítottunk fel óvodákat és iskolákat. Jelentem a Tisztelt Háznak, hogy jelenleg 57 tanuszoda, 87 tornaterem és 31 új iskola épül. Külön meg kell említenem, mert az egész ország büszke lehet rá, hogy augusztus végén átadtuk az ország legnagyobb iskolai beruházását, a Dunakeszi Diáknegyedet: 32.000 négyzetméteren létrejött egy 20 tantermes gimnázium, 26 tantermes technikum és szakképző iskola, mindkettőhöz egy-egy tornacsarnok, valamint egy városi uszoda. Ez az új oktatási központunk 1.500 tanulót képes befogadni. A tanévkezdésre 13 millió tankönyvet juttattunk el ingyenesen a köznevelésben és a szakképzésben tanuló diákokhoz. Egymillió-kétszázezer diák jut ingyenesen tankönyvhöz, és ez 15 milliárd forint kiadásától kíméli meg a családokat. A rászoruló családok részére ezen felül 80 ezer ingyenes tanszercsomagot is biztosítottunk.

Tisztelt Ház!

A kormány egyik kiemelt fejlesztési terve a Digitális Magyarország program. Júliusban fontos állomáshoz érkeztünk. Az EgészségAblak alkalmazáson keresztül már 80 egészségügyi intézményt lehet elérni, és a betegek digitálisan is tudnak időpontot foglalni a járóbeteg-szakrendelőkben. A nyáron folytattuk a kormányzati Gondosóra programot. 650 ezren regisztráltak, azaz mára minden harmadik 65 év feletti honfitársunk gondosóra-használó, s az ő életük és egészségük ma nagyobb biztonságban van, mint korábban volt. Elindítottuk a Digitális Állampolgárság Programot is. Már mobiltelefonnal is igazolhatja magát az ember, az alkalmazásban minden személyes és gépjárműadatot is meg lehet találni egy helyen, egyetlen gombnyomással foglalható időpont a kormányablakba. A program folyamatosan újabb szolgáltatásokkal bővül az év során.

Tisztelt Képviselőtársaim!

A mindenkori gazdasági év sikerének fontos föltétele a turisztikai ipar jó teljesítménye. Adottságaink miatt nálunk a nyár kulcskérdés. Az idei nyár a magyar turizmus rekordnyara volt, és így az idei esztendő rekordévnek ígérkezik. Soha nem nyaralt ennyi honfitársunk az országhatáron belül, és soha nem látogatott ennyi turista hazánkba. Ide kívánkozik az a tény is, hogy még soha ennyi magyar nem nyaralt külföldön, mint az idén. Itt felidézem azt is, hogy júniusban, közel húsz év után újra nemzeti kézbe vettük a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repteret, vagyis visszavettük hazánk globális kapukulcsát. Tájékoztatom a Tisztelt Házat, hogy a nyári adatok alapján a reptér eléri a 17,5 milliós utasszámot, és ezzel újra állni fogja a versenyt a riválisnak tekinthető európai uniós repterekkel. Itt érdemes zárójelben kitérnem arra is, hogy az MVM, a Magyar Villamos Művek részesedést vásárolt a világ egyik legnagyobb földgázmezőjében. Ez minden szerénység mellett is történelmi jelentőségűnek tekinthető. Ha még hozzáadjuk azt is, hogy Chile és Görögország után Magyarország a világon a harmadik helyen áll a napenergia arányát tekintve az áramtermelésben, akkor látható, hogy rohamléptekkel közeledünk az energiafüggetlenség felé.

Tisztelt Ház!

Az ország gazdasági helyzetéről a következőket jelenthetem. A gazdasági növekedés tekintetében az Európai Unió 27 államából a 11. helyen állunk, növekedésünk üteme az Európai Unió átlagának másfélszerese. Mögöttünk vannak a franciák, az olaszok, a németek, az osztrákok is, de ezzel nem lehetünk elégedettek, még nagyobb teljesítményre, nagyobb növekedésre lesz szükségünk a jövőben. A beruházások tekintetében a GDP-, nemzeti össztermék arányosan az Európai Unió 4. helyén állunk a 24,5 százalékos teljesítménnyel, ami ugyan szép, de itt is az első helyet kellene megcéloznunk. Gazdaságunkban továbbra is teljes a foglalkoztatás. 4 millió 740 ezer ember dolgozik, és aki dolgozni akar, az talál is magának munkát, és eltarthatja a családját. Jelentem a Tisztelt Háznak, hogy nyáron a bruttó átlagkereset 636.700 forintra nőtt. Ez 14 százalékos emelkedés tavalyhoz képest. Ha ebből levonjuk az inflációt, akkor 9,4 százalékos reálbér-növekedést láthatunk. A helyzet úgy áll, hogy 12. hónapja folyamatosan emelkednek a reálbérek Magyarországon. Bár a magyar gazdaságnak rendszeresen halálhírét keltik, a magyar gazdaság köszöni szépen, jól van, és éppen a soron következő csaták megvívására készül. Igaz lehet, hogy akinek halálhírét keltik, az sokáig él.

Tisztelt Ház!

Az ország pénzügyi helyzetéről azt mondhatom Önöknek, hogy megnyugtatóan stabil. Az államadósságot csökkenő pályán tartjuk, 75 százalék körül áll, de nekünk az 50 százalék alatti szintet kell megcéloznunk. A költségvetés hiányát a tavalyi 6,5 százalékról 4,5 százalékra akarjuk csökkenteni, és időarányosan jól is állunk. Jelentem az Országgyűlés számára, hogy a nyáron meghosszabbítottuk a lakossági kamatstopot. Ezzel ma 300 ezer családot védünk a magas kamatokkal szemben. A kamatstopot csak akkor fogjuk kivezetni, ha a kamatok mértéke érzékelhető módon tovább csökken, és nem jelent elviselhetetlen és tisztességtelen terhet a családoknak. A kormány a nyáron meghosszabbította a korábban felvett babaváró kölcsönökre megszabott gyermekvállalási határidőt is. Az új határidő 2026. július 1. A családok pénzügyi helyzetét javítja az is, hogy július 1-jén elindítottuk az új otthonfelújítási programot, amellyel az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítését támogatjuk. Úgy számolunk, hogy legalább 20 ezer házat lehet ebből a programból felújítani.

Tisztelt Ház!

Az ország pénzügyi helyzetét erősen befolyásolja az infláció és az ezzel összefüggő kamatszintek mértéke. A tavalyi év végére teljesítettük a vállalásunkat, és az inflációt 10 százalék alá szorítottuk. A munkát folytattuk, és a nyár végén már a 3,4 százalékos szinten állt az infláció. Eközben a jegybanki alapkamat 6,5 százalék. A közgazdászok világában, mint az éves vándorgyűlésen is láthattuk, élénk és éles vita folyik a kamatszint kívánatos mértékéről. Látva a régió többi országának kamatszintjeit, ez érthető. Szeretném Önök előtt világossá tenni, hogy bár a kormány a magasabb gazdasági növekedést és a mainál kedvezőbb hitelfeltételeket tartja kívánatosnak, száz százalékban tiszteletben tartjuk a jegybank függetlenségét, és a kormány együtt él a jegybank által kialakított kamatkörnyezettel.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Az idei év világgazdaságban tapasztalt változásai arról győztek meg bennünket, hogy a jövőben új gazdaságpolitikára és új gazdasági megoldásokra is szükség lesz, ha gazdasági sikereket akarunk elérni. Sőt, azt hiszem, hogy új gazdaságpolitika nélkül az eddigi eredményeket sem lehet megvédeni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!

A járvány, a háború, a szankciók felgyorsították a világgazdaság átalakulását. A korábban egységes világgazdaság egyre gyorsuló ütemben válik szét egy nyugati és egy keleti gazdaságra. Ez Magyarország számára a lehető legrosszabb forgatókönyv. Köztudott, hogy Magyarország a világháborúkat a vesztes oldalon fejezte be, ezért elvesztette azokat a területeit, amelyek korábban energiaforrásokat, nyersanyagokat, természeti erőforrásokat adtak a magyar gazdaságnak. A belső piacunk is összezsugorodott, ezért csak akkor maradhat fent a nemzetgazdaságunk és vele a magyar állam, ha képesek vagyunk versenyképes termékeket termelni és gyártani a világpiacra, és képesek vagyunk azokat ott el is adni. Ezért a világgazdaság akadálymentes működése, a világkereskedelem egységes szerkezete Magyarország számára létkérdés. Ma Magyarország exportteljesítménye eléri a nemzeti össztermék 76 százalékát, és ezzel a világranglista 33. helyén állunk, miközben a népességi világranglétrán csak az 95.-en. A mögöttünk hagyott hónapok, tisztelt Hölgyeim és Uraim, csak tovább növelték a bajt. Az európai polgárok hiába szavaztak a változásra, Brüsszelben ismét olyan bizottság alakult, amely folytatja a világgazdaságot megosztó és kettéválasztó politikáját. Azt tapasztalom, hogy Brüsszel egyre inkább a blokkosodás mellett kötelezi el magát, egyre inkább eluralkodik a hidegháború tónusa és észjárása. Brüsszel és az egész Európai Unió választhatná a saját versenyképességének javítását, saját immunrendszerének megerősítését is, beszállhatna a kétségkívül egyre élesebb versenybe, és vállalhatná a világgazdaság most felemelkedő országaiból érkező kihívásokat. Sajnos nem ezt teszi. Magyarország számára ez az út, a blokkosodás útja járhatatlan. Ez az út gazdasági önállóságunk beszűküléséhez, kiszolgáltatottsághoz, függőséghez, gazdasági pangáshoz és elszegényedéshez vezethetne. Ezért Magyarországnak nem szabad erre az útra lépnie. Új gazdaságpolitikára van szükségünk, a gazdasági semlegesség politikáját kell felépítenünk.

Magyarországnak, tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Ház, meggyőződésem szerint egyik blokk mögé sem szabad beállnia. Ki kell maradnunk azokból a konfliktusokból, amelyek választásra kényszerítenek bennünket a keleti és a nyugati gazdaság között. Érdekünk az, hogy mindenkivel fenntartsuk a gazdasági kapcsolatokat. A gazdaságot nem szabad a politika szemüvegén keresztül nézni, kizárólag a magyar gazdaság érdekeit szabad követnünk. Csak azt vegyük át, de azt vegyük át, Kelettől és Nyugattól is, ami Magyarországnak hasznos és ésszerű. Mindent, ami fegyveres konfliktus vagy kereskedelmi háború felé vezet, el kell utasítanunk. A kormány meggyőződése szerint a most formálódó új világgazdaságban azok lesznek sikeresek, akik nem hagyják magukat kényszerpályára szorítani, képesek fenntartani a lehetőségeiket, és megőrzik a cselekvőképességüket. Magyarországnak mindenből a legjobb kell, technológiából, tőkebefektetésből és hitelprogramokból is. Csúcstechnológia, hosszú távú tőkebefektetések, a legelőnyösebb hitelprogramok, kiegyensúlyozott kapcsolatok minden égtáj felé. Az új semleges gazdaságpolitika, tisztelt Elnök Úr és Tisztelt Ház, új eszközöket is követel. Ezeket egymás után vetjük be a következő hónapokban és években. Nem valamiféle, szocialista időket idéző reformcsomagra vagy nagy ugrásra van szükség, inkább egymást követő és egymásra épülő iparpolitikai, vállalkozás-fejlesztési, pénzügyi akciótervekre.

Az első akcióterv intézkedései már helyet kapnak az Önök elé hamarosan benyújtandó költségvetésben is. Diákhitelhez hasonló munkáshitel, tőkejuttatás a kis- és középvállalkozóknak, a tizenharmadik havi nyugdíj állandósítása, a gyermekek után járó adókedvezmény megkétszerezése, ezek lesznek az új gazdaságpolitika első lépései, amelyek lendületet adnak a gazdasági növekedésnek. Bár most is az Európai Unió első feléhez tartozunk a gazdaság növekedésének üteme szerint, de úgy érzem, ez jövőre kevés lesz. A magyar gazdaság növekedési ütemét a 3 és 6 százalék közötti sávba kell emelnünk, akkor is, ha ez Európában rajtunk kívül senkinek sem sikerül. Ha kell, egyedül is meg kell csinálnunk, s meggyőződésem, hogy Magyarország meg is tudja csinálni.

Tisztelt Ház!

Engedjék meg, hogy röviden a migráció kérdéséről is beszéljek, mert a nyár heves vitákat hozott egész Európában. Németország lezárta a határait. Franciaország helyreállítja a rendet a határain – mondja az új miniszterelnök. Hollandia bejelentette minden idők legkeményebb migrációellenes jogszabályrendszerét. Svédország és Finnország kormánya migrációellenes törvényeket tárgyal. A szabad utazás korszaka a végéhez közeledik. Pedig csak annyi kellett volna, hogy megfogadják Magyarország tanácsát, követik a magyar példát, és a kezdet kezdetén nem engedik be a migránsokat. Németországban számolatlanul történnek késes támadások. Anglia egyes területeit hetekig nyílt összeütközések uralták. A legtöbb nyugati országban áldatlan állapotok uralkodnak. Nem örülünk, hogy igazunk lett. Még mindig nem lenne késő észhez térni, de sajnos nem ezt látjuk. Ma az a divat, hogy aki megvédi a saját határait, megvédi Európa határait, aki kimondja az igazat, azt üldözik és megbüntetik. Magyarországnak azért kell fizetnie, mert megvédte Európát. Salvini olasz miniszterelnök-helyettest börtönbe akarják zárni, mert megvédte a hazáját. Ha Brüsszel továbbra is ragaszkodik a bennünket büntető döntéséhez, megkapja, amit akar, és Brüsszel főterére fogjuk szállítani a Magyarország kapuját döngető migránsokat.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr!

Attól tartok, a háborút illetően is ugyanúgy igazunk lesz, mint a migráció ügyében. A Nyugat meggondolatlanul, téves számítások alapján és elhibázott stratégiával ugrott bele az ukrán–orosz háborúba. A helyzet egyre rosszabb, a harcok nem mérséklődnek, hanem kiterjednek. A háborúnak nincs megoldása a harctéren, ott csak halottak vannak, szenvedés és pusztulás. Tűzszünetre, tárgyalásokra és békére van szükség. Európában ma még csak Magyarország tekinti missziójának a békét. De hamarosan, ahogy a migrációnál történt, mások is belátják a háborúpártiság tévedéseit, és átállnak a béke oldalára. Magyarország békemissziót indított Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe és Trump elnök úrhoz is. Ezzel megnyitottuk a békéről szóló vitát Európában is, amely eddig lehetetlen volt. Magyarország kezdeményezésére megalakult a „Béke Barátai” nevű nemzetközi országcsoport, amely nem akarja tétlenül nézni, ahogy a harmadik világháború szélére sodorják az egész emberiséget.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Bármelyik kérdéshez nyúlunk is, legyen szó árvízről, gazdaságról, Európai Unióról, migrációról vagy háborúról, végül mindig a szuverenitás, a nemzeti függetlenség kérdéséhez lyukadunk ki. Magyarország kormánya nemzeti kormány, tehát szükségszerűen szuverenista is. Fontos és szép dolog a nemzetközi együttműködés, de mi tudjuk, hogy valójában csak magunkra számíthatunk. Magyarország nyakára mindig a nemzetközi térből hozták a bajt, és mindig a nemzeti ellenállás, a nemzeti összefogás és a nemzeti kormányzás jelentette a megoldást. Európa számos országában ez épp fordítva történt, például Németországban, ezért bizalmatlanok a szuverén kormányokkal szemben. Sőt, időnként nem csupán bizalmatlanok, de ellenségesek is. Hol nyíltan, hol rejtett módon törekednek a nemzeti kormányok szuverenitásának korlátozására is. A nyílt támadásokat, mint például az Európai Parlament támadásai, könnyebb felismerni, és könnyebb kivédeni. A rejtett támadásokkal, destabilizációs kísérletekkel már nehezebb a dolgunk. A sikeres védekezés itt nehezebb, de nem lehetetlen. Álljon előttünk példaként a Reuters – nem az MTI, hanem a Reuters! – nemzetközi médiacsoport nyáron közzétett jelentése, amely a COVID idején a kínai vakcinákkal szembeni amerikai dezinformációs háborút leplezi le. Úgy gondolom, ilyesmire egyre gyakrabban számíthatunk a jövőben is. Ezért biztosítani akarom a Tisztelt Házat, hogy a kormány a magyar állam minden eszközét habozás nélkül fogja felhasználni Magyarország szuverenitása és függetlensége érdekében. Minden, a magyar emberek érdekét, biztonságát, jólétét, egészségét fenyegető akcióval szemben megvédjük Magyarországot, jöjjenek azok a támadások a szélrózsa bármely irányából. Nincs könnyű dolgunk, de meggyőződésem, sőt tapasztalatom, hogy bármilyen kilátástalan is a helyzet, ha kitartasz és megteszed, ami tőled telik, a végén minden jóra fordul.

Ennek szellemében kívánok a Tisztelt Ház tagjainak értelmes és gyümölcsöző vitákat az őszi ülésszak során.

Köszönöm, hogy meghallgattak!