- miniszterelnok.hu - https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-interjuja-a-kossuth-radio-vasarnapi-ujsag-cimu-musoraban-3/ -

Orbán Viktor interjúja a Kossuth Rádió „Vasárnapi Újság” című műsorában

Nagy Katalin: Már körülbelül ötezer egészségügyi dolgozót oltottak be Magyarországon a koronavírus ellen. A hírek szerint most jelenleg nyolcvanezer vakcina áll rendelkezésre. Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt. Mitől függ az, hogy milyen gyorsan halad az oltakozás? Kérdezem ezt azért is, mert azt hallottuk, hogy Izraelben két hét alatt közel egymillió embert sikerült beoltani.

Boldog új évet kívánok, tisztelettel köszöntöm a hallgatókat! Ez egyszerű technikai kérdés. Ugye, van egy oltási tervünk. Az oltási terv arról szól, hogyha nincs mindenki számára elegendő vakcina, akkor melyik csoportok milyen ütemezésben kapják meg az oltást. Ezért kapják most az orvosok meg az egészségügyben dolgozó ápolók, különösen az intenzív osztályon dolgozók, aztán a többi egészségügyi dolgozó is, mert ők vannak az első helyen. És ezért az oltásnak a technikai kivitelezése is ehhez a mennyiséghez igazodik. 35 ezer ember beoltására alkalmas vakcinánk van, ezeket ki tudjuk helyezni, le tudjuk oltani húsz-egynéhány, kórházakban megjelölt oltási ponton. De ha, mondjuk, holnap reggel megérkezne mondjuk, több millió vakcina, akkor van egy tervünk arra nézve, hogy hol fogjuk kijelölni azokat az oltási pontokat, ahol tömegesen és gyorsan le tudunk oltani mindenkit legalább olyan jól, de lehet, hogy jobban is, mint az izraeliek.

Na, de érkezik egymillió?

Tehát azt akarom mondani, hogy a tömeges beoltásnak az akadálya nem a magyar technikai kapacitásnak a korlátozottsága. Magyarországon tíz-egynéhány ezer olyan számítógépes végpontunk van, ahol az emberek részt szoktak venni a választáson. Ha nagyon nagy tömegű vakcina érkezik, és egyszerre kell sok embert beoltani, akkor nemcsak az egészségügyi intézményekben, hanem azokon kívül is berendezünk oltási helyszíneket ott, ahol egyébként ezek a számítógépes végpontok megvannak. Ez tíz-egynéhány ezer. Oda kellene Önnek akkor mennie, ahol egyébként szavazni szokott. De sajnos ez a veszély egyelőre nem fenyeget, hogy ezt a rendszert élesben is kipróbáljuk, mert nem érkezik egyszerre mostani tudásunk szerint több millió vakcina. Ugye, a Nyugatról érkező vakcinákat az Európai Unió intézi. Ott azt a megállapodást kötöttük egymással, a 27 tagállam, hogy nem külön-külön szerződünk a gyógyszercégekkel, majd a történelem eldönti, hogy ez helyes döntés volt-e, vagy sem, hanem egyben szerződünk, egyben rendelünk meg, és Brüsszel utána szétosztja, lehetőleg igazságosan a tagállamok között a vakcinaadagokat. Nem vagyok elégedett a tempóval, mert vannak olyan gyártók, amelyeknek a termékei hamarabb voltak elérhetők Kanadában, Nagy-Britanniában meg Izraelben, mint például az Európai Unióban. De mindegy, ez a brüsszeliekre tartozik, ezt ők intézik. Mi a keleti relációt, kapcsolatrendszert intézzük, mert Brüsszel azzal nem foglalkozik. Azonban az embernek két lába van, nem egy, ezért jobb, ha két lábon áll, tehát a nyugati mellett mi nézzük a keleti fejlesztésű vakcinákat és gyógyszereket, orvosságokat is. Ugye, azt tudjuk, hogy az orosz vakcina jó, de nincs belőle elég, és valószínűleg nem is nagyon lesz, mert ott gyártási, kapacitási korlátozások vannak, vagy korlátok vannak. Ezzel szemben a kínai vakcina ígéretesebb, úgy tűnik, hogy abból hamarabb és nagyobb mennyiségben lehet elérni. Ideális esetben azt történik majd, hogy Ön választhat, hogy a nyugati világból érkező vakcinával vagy kínai vakcinával kívánja magát beoltatni. De még a kínai vakcina sem érhető el, most éppen kint vannak a fürkészek vagy az ilyen gyógyszerészeti ellenőrző csapatok, személyeink Pekingben, és ott ellenőrzik azokat a laboratóriumokat, ahol ezt a kínai vakcinát előállítják, és utána a magyar hatóságnak kell a végső döntést meghoznia. Így áll most a vakcinafront.

Az Európai Unióban Ön úgy fogalmazott, hogy reméljük, hogy igazságosan osztják el a vakcinákat. Valóban így van ez, hiszen most már az nyilvánosságra került – az olasz sajtóban már háborognak is ezen –, hogy Németország bilaterális alapon jóval több vakcinához jut, mint a többi uniós tagország. Erre hogyan van lehetőség?

Az olaszok indulatainak okát nem ismerem pontosan, de nekünk is kinyílhat ez a lehetőség, ugyanis miközben közösen is rendeltünk vakcinát a nyugati gyógyszergyártóktól, nekik még vannak ezen fölüli kapacitásaik is, hiszen nemcsak Nyugat-Európát vagy az Európai Uniót látják el, hanem közben szállítanak Dél-Amerikába is meg az Egyesült Államokba is. És ezért lehetséges az uniós kvótán fölül külön megállapodásokkal próbálkozni. Mi is küldtünk ki ilyen ügynökféléket, akik azt szagolgatják, azt próbálják földeríteni, valami nyelvet fogni, hogy lehetne-e esetleg az európai kvótán fölül kötni valamilyen kétoldalú üzleti megállapodást egy-egy gyógyszergyártó, vakcinagyártó céggel. Eddig nem jártunk sikerrel, de látom, hogy van itt egy ilyen kerülő útvonal is. Ez nem tartozik a megállapodáshoz egyébként, tehát ha a németek ezt csinálják, akkor nem szegik meg a megállapodást, mert a megállapodás arról szólt, hogy bizonyos mennyiséget közösen rendelünk meg, de azt sose mondtuk, hogy egyébként senki nem tárgyal külön. Erre van lehetőség, de csak azon a kvótán felül, amelyet a 27 állam lekötött. Annak van elsőbbsége.

Van pontos menetrend az Európai Unióban, hogy mikor jön a vakcina? Mert Ön azt mondja, hogy egyelőre arra nincs remény, hogy egymilliós nagyságrend érkezzen, hanem csak szépen lassan.

Változóak az információk, tehát időnként egymásnak is ellentmondóak. Van magyar delegált abban a testületben, ahol ezeket a kérdéseket áttekintik, tehát mi ott vagyunk a tűz közelében, és onnan gyors információkat kapunk. De miután az uniót sem szabad olyasmiért felelőssé tenni, ami nem igazságos vagy nem méltányos, ezért nem róhatjuk föl Brüsszelnek azt, hogy a gyártók nem tudják pontosan megmondani a szállítási időpontokat és mennyiségeket. Ebből a szempontból Brüsszel is ki van szolgáltatva a nagy gyógyszeripari cégeknek.

Van olyan orvosi vélemény, amely szerint jó lenne márciusra a lakosságnak 40-50 százalékát beoltani, mert akkor elkerülhető lenne, hogy a harmadik hullám beinduljon. Van-e erre lehetőség, Ön hogy gondolja?

Csínján kell bánnunk a feltételes módokkal, és a saját fantáziánkat is meg kell fékeznünk, vagy valahogyan nyaklót kell rá dobni. Tehát jó gondolkodni azon, hogy milyen ütemben mennyi embert fogunk beoltani, és hogy milyen ütem lenne a legoptimálisabb, és hogy’ lenne a legjobb az emberek életének megmentése szempontjából vagy a gazdaság szempontjából, de én nem engedek ennek a csábításnak, tehát megzabolázom a saját fantáziámat, mert az a kérdés, hogy van-e vakcina. Nem érdemes kombinálni. Ha itt a vakcina a maga fizikai valójában, akkor oltunk. És ha sok van itt, akkor gyorsan és sokat oltunk. Ha lassabban van itt, akkor lassan és kevesebbet oltunk, mindegy, hogy mit szeretnénk. Tehát nem érdemes spekulálni, inkább elvégezni az aprómunkát, ami a beérkező vakcinák gyors kihelyezését teszi lehetővé. Ezt javaslom mindenkinek. Persze az lenne a legjobb, ha holnap reggel mindenkit beoltanánk.

Úgy gondolja, hogy elég információ van a vakcináról, ami a lakosság rendelkezésére áll? Nem tudom, az MSZP európai parlamenti képviselője csak politikai indítékból, de úgy fogalmazott, hogy ő keresi, hogy hol van a kormánynak az oltási terve.

Először is minden nap tart sajtótájékoztatót az operatív törzs részéről az országos tiszti főorvos asszony. Lassan beszél és érthetően, tehát egy MSZP-s képviselőnek sem okoz ez megugorhatatlan akadályt. Mindig elmondjuk, pontosan, naprakészen, hogy hol tartunk. Egyébként én magam is szívesen beszélek mindig az oltási tervünkről, arról, hogy első helyen az egészségügyi dolgozók vannak, utána a szociális területen dolgozók következnek, utána a veszélyeztetett, idősebb életkorban lévők, aztán következnek a rendvédelmi szervek, és így tovább, és így tovább. Ezt annyiszor elmondtuk már, de nincs akadálya, hogy százegyedszer is elmondjuk. A másik oltási terv, ami nem a „kevés vakcinánk van, milyen sorrendben oltsunk?” kérdésére válaszol, hanem egy tömeges oltás technikai lebonyolítására, arról pedig akkor fog mindenki információt kapni, amikor lesz tömegesen vakcina, addig csak föltételes módban lehet róla beszélni. Az előbb is csak azért jeleztem, hogy van több mint tízezer számítógépes kiállási pontunk, ami alkalmas tömeges oltásra, hogy jelezzem, hogy nincs kapacitáskorlátja Magyarországon a kivitelezés oldaláról egy tömeges és gyors oltásnak, csak vakcinahiányunk van.

Hol tart a magyar oltóanyagüzem megszervezése, előállítása? Én úgy tudom, hogy május óta megkötötte a megállapodást, vagy májusban megkötötte a megállapodást a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Ugye, a vírus kitörése után érlelődött meg a fölismerés a legtöbb országban, hogy saját kapacitásokkal kell rendelkezni akkor is, hogyha békeidőben egyébként az veszteséget jelent. Tehát mert békeidőben, amikor nincs járvány, akkor ezek a fölépített komoly, nagyipari kapacitások nem tudnak eladható terméket előállítani vagy csak korlátozottan, ezért ilyenkor, békeidőben ezek inkább veszteségesek. Ezért mindenki óvatos ilyen kapacitások, gyárak, oltóanyagüzemek fölépítésével. De most azt tanultuk meg, a járvány első hullámában, hogy lehet, hogy békeidőben ez veszteséges, de járvány idején meg életeket menthet, sok száz vagy sok ezer életet. Ezért ezeket a kapacitásokat nemzeti szinten létre kell hozni. Tehát kell, hogy legyen Magyarországnak, még ha békeidőben veszteségesen működik is, olyan saját kapacitása, amely járvány idején gyors és tömeges kezelést tesz lehetővé. Ezért elkezdtük építeni az üzemeket, a gyárakat, megindítottuk a kutatásokat, magyar vakcinakísérletek is zajlanak. Erről majd akkor lesz érdemes beszélni, hogyha már lesznek kézzelfogható eredményei, de mindent megtettünk annak érdekében, hogy mire majd a következő világjárvány érkezik, amiről senki nem tudja, hogy mikor és hogyan, addigra nem egyszerűen csak fölkészültek legyünk, ne csak lélegeztetőkészülékünk legyen, ne csak elegendő orvosunk, ne csak elegendő kórházi ágyunk, ne csak a kórházaink legyenek fölszerelve védőfölszereléssel, mint ahogy a két hullám között egyébként ez Magyarországon megtörtént, ezért vártuk a második hullámot teljes fegyverzetben és fölkészülten, hanem már saját gyártású orvosságunk, terápiás gyógyszereink, és ha kell, akkor saját oltóanyagunk, és annak legyártására képes üzemi, gyári kapacitásunk is legyen. Ez a munka zajlik. Egyébként, ugye, mindenki ezt a nehezen kimondható szót használja, ez a Pfizer, azt hiszem így kell mondani, de az valójában egy magyar vakcina. Beszéltem azzal a professzor asszonnyal…

Karikó Katalinnal..

Igen, Karikó Katalinnal az új év előtti napon hosszan, és megértettem, hogy, ugye, egy német profi is benne van ebben a dologban, de a legtöbben magyarok dolgoznak a kutatásban vagy a kutatás irányításában. Kis túlzással, de nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy magyar vakcina; amerikai pénz és magyar ész van benne. Büszkék lehetünk a tudós asszonyra, aki egy kisújszállási asszonyság egyébként, mint megtudtam, és akinek a lánya pedig kétszeres olimpiai bajnok az Egyesült Államok színeiben, evezésben. A londoni olimpián szerezte ezt, és azt hiszem, van néhány világbajnoki címe is, tehát az egész családra igazán büszkék lehetünk. Azt is megtudtam, hogy a nyolcvanas évek közepén mentek ki, akkor a kislány még csak kétéves volt, és beszél és ír magyarul, ami azt mutatja, hogy a professzor asszonynak a szíve is a helyén van.

Ha már az oltásról beszéltünk, akkor hadd kérdezzem meg a véleményét egy baloldalhoz köthető intézmény vezetőjének a nyilatkozatáról. Krekó Péter nyilatkozta azt a brüsszeli Politicónak, szó szerint idézem, hogyha aláásod az emberek hajlandóságát arra, hogy beoltassák magukat, akkor elérhető, hogy Orbán Viktor viselje ennek politikai következményeit.

A gonoszságnak sincsenek határai, nemcsak a fantáziánknak. Ennél gonoszabb mondatot azért ritkán hall az ember. Mindenesetre azt tudjuk mondani, hogy a magyar egészségügy, amit állandóan leírnak, leszólnak, leminősítenek, néha még becsmérelnek is, az ebben a hosszú, második, kéthullámos vírusban sokkal jobban helytállt, mint számos, Magyarországnál előkelőbb helyre értékelt ország egészségügyi rendszere. Tehát itt nem haltak meg emberek azért, mert nem volt ellátás a kórházban. Itt nem kellett a folyósokon fektetni az embereket. Itt nem kellett az orvosoknak arról dönteni, hogy most akkor melyik beteg maradjon életben, mert a kevés lélegeztetőkészülékhez nekik kell eldönteni, hogy ki jusson hozzá. Ilyen helyzetek nem voltak; a magyar ápolónők, a magyar orvosok, az orvostanhallgatók, a rezidensek, tehát a frissen végzett, szakvizsga előtt állók mind kiválóan helytálltak. És kiderült, hogy persze fontos az egészségügy technikai fölszereltsége, mert védőeszköz kell, de a döntő dolog az emberi minőség, és a magyar orvosok és a magyar ápolók emberi minőség szempontjából kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. És azt kell mondanom, hogy ugyanez megismétlődött az oktatási rendszerben is. Tehát az, ahogy’ vállalták a tanárok a digitális oktatásra való átállást, annak minden nehézségét, és a bujtogatás ellenére is készek voltak arra, hogy elvégezzék a munkájukat a járványveszély idején is, most is teszteljük, ugye, őket, az azt jelenti, hogy nekik köszönhetjük, hogy sok százezer munkahely megmaradt Magyarországon, mert hogyha ők nem vállalták volna az oktatást, akkor a szülőknek otthon kellett volna maradni munka helyett a gyerekekkel. Tehát le a kalappal őelőttük is! És általában is, ha Ön figyeli a híreket, amik arról szólnak, hogy melyik országban hogyan működnek együtt, és fognak össze az emberek a vírus ellen, akkor Magyarországot szintén egy magas polcra kell helyeznünk. Korábban azt szoktuk mondani, azt tanítják nekünk, mi is ezt terjesztjük, hogy mi ilyen széthúzó nép vagyunk, ennek időnként vannak konkrét példái, de összességében, amikor nagy baj van, akkor kiderül, hogy a fegyelmezettség, az összefogás, az egymásért való felelősségvállalás képessége erős a magyarokban. Itt nem voltak tüntetések a korlátozások miatt, még ha senkinek sem esett jól egyetlen korlátozás sem, mégis mindenki megértette, elfogadta. Mondjuk, a nemzeti konzultáció, mint módszer is sokat segített. A nyáron azért megkérdeztük az embereket, hogy mégis hova helyeznék a védekezés súlypontját, melyik eleméről mit gondolnak. Szóval jó okunk van arra, hogy büszkék legyünk az egészségügyben dolgozókra különösképpen. Ugye, a kórházakat fölszereltük, és ne felejtsük el, hogy a magyar gazdaság, Magyarország lehetőségeit azt hiszem, meghaladó mértékű és ütemű bérfejlesztést hajtottunk végre a vírusjárvány idején mind az ápolóknál, mind pedig az orvosoknál.

Gazdaságvédelem. A gazdaságvédelmi intézkedések közül talán a legutóbbi eredményes az volt, azt hallottuk, hogy kiutalták a szállásadóknak a foglalások nyolcvan százalékának az árát. Ez, gondolom, nagyon nagy segítség lehetett a turizmusban résztvevőknek, de milyen várható intézkedésekre kell számítani? Ugye, azért arról tudunk, hogy az önkormányzatok egy részének nagyon nem tetszik az iparűzési adó elengedése, illetve megfelezése, mert azt mondják, hogy ezzel lehetetlen helyzetbe hozza a kormány az önkormányzatokat.

Minden adócsökkentés persze az adóbeszedőket nehéz helyzetbe hozza, de azt meg kell érteni mindenkinek, hogy munkahelyet a vállalkozások adnak az embereknek, és most a munkahelyeket védeni kell. A vállalkozások pedig akkor tudnak munkát adni az embereknek, hogyha egyébként minél kevesebb közteher van a vállukon. Ugye, a köztehercsökkenés általában a bürokratáknak nem szokott tetszeni, most úgy látom, az önkormányzatok sem mindenhol értik meg ennek a jelentőségét, amit én szintén megértek, hogy nekik ez nehéz, de válság idején adót kell csökkenteni. A központi államnak is adót kell csökkenteni, az önkormányzatnak, vagyis a helyi államnak is adót kell csökkenteni, sőt még a bankoknak is be kell szállniuk, hiszen most a moratórium időszakában nem tudják a korábbi hitelek után járó kamatokat beszedni. És ezt a moratóriumot, amit bevezettünk tavasszal, mind a vállalkozóknak, mind pedig a magánszemélyeknek bizony meghosszabbítottuk, egészen a következő év júliusáig. Tehát itt most mindenki vállal valamit, és az adócsökkentés a jó irány. Én tudom, hogy akik baloldaliak, azok nem az adócsökkentésben látják a megoldást, hanem általában az adóemelésben látják a megoldást, de az egy másik filozófia, más gondolkodásmód, és én nem is hiszek abban. Én abban hiszek, hogy a vállalkozókat kell abba a helyzetbe hozni, hogy minél több embernek munkát tudjanak adni. És a tények minthogyha inkább ennek az iskolának, a mi gondolkodásunknak az oldalán állnának, hiszen ne felejtsük el, hogy a vírus második hulláma idején is sikerült megőriznünk a munkahelyeket. Valamivel, hatvan-egynéhány ezerrel dolgoznak kevesebben most, mint egy évvel ilyenkor, tehát a járvány előtt dolgoztak. És nézem az európai rangsort, a munkanélküliségi statisztikákban továbbra is a harmadik legjobb adat Magyarországon van; tehát a csehek, a németek és a magyarok: így jövünk a munkanélküliség visszaszorításának teljesítményét rögzítő sorrendben most, a válság idején is. Tehát a munkahelyeket sikerült megőrizni. És amit én még fontosabbnak tartok vagy legalább ilyen fontosnak, hogy a járvány gazdasági következményei miatt egyetlen nagy tervről sem kellett az országnak lemondani. Ilyen nagy terve ennek az országnak, hogy visszaadjuk a 13. havi nyugdíjat, amit most januárban indítunk meg. És nem kellett ezt átütemeznünk, és nem kellett kitörölnünk, és nem kellett elfelejtenünk, hanem ezt meg fogjuk csinálni. És nem kellett a családtámogatásból sem visszalépnünk, és nem kellett átütemeznünk az otthonteremtési tervünket sem, meg tudtuk indítani Magyarország valaha volt legnagyobb otthonteremtési tervét, programját most, január 1-jétől. Tehát minden nagy tervét és nagy célját is megvédte Magyarország a vírus időszakában. Szerintem ez komoly teljesítmény, elsősorban persze a vállalkozókat illeti ezért elismerés, másodsorban meg a gazdasági kormányzatban dolgozókat.

Várhatóak újabb ilyen gazdaságvédelmi intézkedések? Vagy ez majd egy idő után kiderül, amikor értékeli a kormány a helyzetet?

Nézze, itt most egy olyan dimenzió nyílik ki előttünk a következő évtizedben, és a most megkezdett évvel, amiről most azért nehéz beszélni, mert olyan éles kontrasztban van a mostani nyomorúságunkkal, hogy még mindig este nyolckor haza kell menni, szóval az egész járványkezelési korlátozások nehezítik az életünket, hogy aligha hihető, ha elmondom, hogy mire gondolok. Tehát ezért nagyon óvatosan fogok beszélni. A helyzet úgy fest, hogy a 2010 és a 2020 közötti tíz év volt az elmúlt száz év legsikeresebb évtizede. Komoly közgazdászok ezt nem nagyon vitatják. Tehát a minimálbér kétszeresére nőtt, az átlagbér kétszeresére nőtt, a lakosság pénzügyi megtakarításai háromszorosára nőttek. Ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van Magyarországon, csak hogy jól teljesített a gazdaság ebben az évtizedben, és a teljes foglalkoztatást lényegében megközelítettük, talán voltak olyan évek, amikor el is értük. Most azt kell mondanom, hogy a következő tíz év még jobb lehet. Tehát egy olyan dimenzióváltás előtt van a magyar gazdasági rendszer, amit ma még kevesen értenek, de itt hatalmas fejlesztési forrásokat halmoztunk föl, nagyon nagy programokat fogalmaztunk meg. Tíz év múlva erre a gazdaságra alig lehet majd ráismerni. Tehát egy digitalizált gazdaság lesz, ez egy körforgásos, tehát a saját hulladékát is földolgozni képes gazdasági rendszer lesz, egy teljesen más, a szén-dioxid-kibocsátást radikálisan lecsökkentett energiarendszerrel működő gazdaság lesz, ahol fönt fogjuk tudni tartani közben a teljes foglalkoztatást, és gyorsabban fogunk növekedni érzékelhetően, mint az Európai Unió nyugati fele. Tehát itt egy egész más világ bontakozik ki előttünk. Az emberek is gyarapodni fognak, a jómód nagyobb lesz, nagyobb lakásokban, nagyobb otthonokban fognak élni, és több gyerekük is lesz a következő évtizedre. Ez nagy biztonsággal megjósolható. Ennek a terveit elkészítettük, a fejlesztési tervek megvannak. Ennek a pénzügyi fedezetét Varga Mihály csapata előállította. Ennek a felhasználási rendjét Palkovics miniszter úrnak a csapata kialakította, tehát az évtized, ami előttünk van, az fantasztikus évtized lehet. És már az első éve is az lesz. Tehát most az első két, esetleg három hónap 2021-ben azért nyomorúságos lesz, ilyen vírusos, korlátozásos. De ha abból kijövünk, és ez a vakcina mennyiségétől függ, onnantól egy hihetetlennek tűnő gyorsasággal állunk majd emelkedő pályára. A világgazdaság is könnyen lehet, hogy korábban nem látott méretű növekedésnek indul, erről elég sok elemzés jelent meg az év végéig komoly tudományos műhelyek nyomdáiból. Én is ehhez az iskolához tartozom, én is látom ennek a lehetőségét. És a magyarnak meg még gyorsabbnak kell lennie, mert, ugye, mi egy más válságkezelést alkalmaztunk, mint a nyugatiak, mert ők minden erejüket a fogyasztás szintjének megőrzésére fordították, mi meg a munkahelyek megőrzésére fordítottuk, illetve minden lehetséges forrást, hitelt, költségvetésihiány-lehetőséget a beruházások megvédésére, tehát új beruházások megindítására fordítottuk. És a beruházások, amelyeket a 2020-as évben határoztunk el, a 2021-22-es évben kezdenek majd működni, tehát arra számítok, hogy a nemzetközi visszatérés is gyors lesz, a magyar pedig még ahhoz képest is gyorsabb. Tehát én azt hiszem, hogy nagy idők kapujában állunk, csak most kimegyünk innen a stúdióból, most ilyen sötét, szürke, kicsit nyúlós, rossz hangulatú időbe megyünk ki, ami nem esik egybe azzal, amiről én beszélek, de mindenki tudja, hogy el fog jönni a tavasz, és zöld lesz ország, és sütni fog a nap, és vége lesz a válságnak, és megint össze fogunk járni, és megindul a normális élet Magyarországon. És ezen a háttéren indulnak meg azok az ipari kapacitások, amelyeknek a beruházásai éppen most, ezekben a napokban valósulnak meg.

Az, hogy a kormány szeretne beruházni, ahhoz azért kell a másik oldal is. Tehát mit látunk? A külföldi befektetők annak ellenére jöttek az elmúlt évben, 2020-ban is Magyarországra megkötni az üzleteket, hogy tudták, hogy nehéz a helyzet mindenhol, az egész világon?

A nyugatiak vagy a beruházók, mert most már keletről is – a beruházások fele lassan onnan jön – érkeznek beruházók. Ez szép dolog. Magyarország jó hely, ígéretes hely, de én ennél fontosabbnak tartom a magyar vállalkozásoknak a beruházásait. És nem véletlenül például az önkormányzatoktól ezért is kértem, hogy fogadják el az iparűzési adó csökkentését, mert az a kis- és közepes vállalkozásokat érinti. Azok zömében magyarok. Tehát az a pénz, ami most nem az önkormányzatokhoz megy, az nem a kormányhoz jön, hanem az a magyar kis- és középvállalkozásokhoz, meg az ott dolgozó emberekhez megy. Ez a jó út. Tehát én abban bízom, hogy a magyar gazdaságnak a magyar eleme, mert, ugye, két részből áll a magyar gazdaság, vannak a külföldi beruházók, és vannak a magyar beruházók, de a magyar eleme is nőni fog. Sőt, az évtized végére kell elérnünk, vagy kellene elérnünk oda, hogy a külföldön befektető magyar tulajdonú vállalkozások Magyarországra hazahozott profitja, az elérje azt az összeget, amit a Magyarországon működő külföldiek kivisznek az országból. Ehhez kell néhány év kemény munka. Támogatni kell a kifektetéseket, tehát a külföldi befektetéseket a régióban és azon kívül is, és akkor szerintem az évtized második felére már ez a két összeg, az innen kivitt meg a magyarok által hazahozott profitnak az összege közelíteni kezd majd egymáshoz, és az évtized végére reményeim szerint ki is egyensúlyozzuk, és akkor egy nagyobb biztonsággal működő, a külvilágnak kevésbé kitett gazdaságunk lesz.

Még akkor visszatérve egy kicsit a gyakorlati tennivalókhoz. Mikor számíthatunk a korlátozások feloldására? Mit kell figyelnünk?

Cecíliát, Müller Cecíliát kell figyelnünk, mert ő fogja majd bemondani a jó hírt. Nehéz kérdés egyébként, tán nem itt kell most ennek a nehézségeit bemutatnom, de annak az ütemezése, hogyha már látjuk, hogy van vakcina, akkor a vakcina érkezése előtt mennyi idővel szabad lazítani a korlátozásokon, ez egy komoly kérdés. Különösen, ha nem lehetsz biztos abban, hogy a vakcina meg is érkezik. És hogyha a vakcina előtt kezdesz lazítani, a vakcina meg nem érkezik meg, akkor egy fertőzéshullámot indítasz el, és szabadítasz rá az országra. Tehát itt azért nyitni is szeretne mindenki, nagy bennünk a vágy, szabadulnánk már ettől a nyomorúságtól, ugyanakkor meg, ha nem jól ütemezünk, akkor még egy harmadik hullám is bekövetkezhet. És a második hullámot kivédtük, tehát az jól látszik, hogy azt sikerült leszorítanunk, ha még nem is semlegesíteni, de most már földharc van, tehát most már levittük a birkózószőnyegre, csak le kell szorítani. A számokból elég világosan látszik, hogy a második hullámot megfékeztük, most az a feladat, hogy ne indítsunk el, vagy ne tudjon elindulni egy harmadik hullám.

Köszönöm a beszélgetést! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.