Orbán Viktor interjúja a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában
2018. november 23.

Nagy Katalin: – Az Európai Parlament elnöke arról beszélt, hogy még a jövő évi európai parlamenti választások előtt meg kell egyezni az unió migrációs és menekültpolitikájában. Ugye, tudjuk, hogy a parlament újra az asztalra tette vagy vette az úgynevezett humanitárius vízum kérdését, és az is kiderült itt a sajtóból, és igen nagy felháborodást keltett, hogy tízezreknek, migránsok tízezreinek osztogatott az ENSZ Menekültügyi Hivatala névtelen bankkártyát, és nem tudjuk, hogy milyen számláról veszik fel a pénzeket. Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt. Hogy látja, mire ez a nagy sietség?

– Tisztelettel köszöntöm a hallgatókat! Jó reggelt kívánok! Hogy szokták mondani a nők? Kapuzárás előtti pánik, ezt szokták mondani a férfiakra. Valószínűleg ezzel rokon természetű, amikor lejár egy mandátum vagy föltűnik a horizonton egy politikai mandátum vége, és akkor a mandátumukat hamarosan elvesztő képviselők, vezetők, politikusok még gyorsan a szívüknek kedves ügyeket le akarják zárni. Ugye, az elmúlt ötéves európai politikai mandátum – mert ott nem négy év, hanem öt év ez – legfontosabb kérdése a migránskérdés volt. Teljesen nyilvánvalóan két táborra bomlott az Európai Unió összes intézménye; parlament, bizottság, tagállami kormányok; vannak bevándorláspártiak, és vannak bevándorlásellenesek. Ugye, nyitott kérdések maradtak fönt, hiszen a megosztottság miatt ezeket nem tudtuk lezárni, mi elutasítottuk leginkább őket, ilyen volt például a kvóta kérdése, ilyen volt a migránsoknak adandó, a magyar emberekkel azonos, magyar embereket megillető pénzekkel azonos támogatásoknak a kérdése, tehát mi ahol tudtuk, védtük a magyar érdekeket, és képviseltük az álláspontunkat. Májusban választások lesznek, a bevándorláspárti erők még tesznek egy utolsó kísérletet – én úgy látom –, hogy most az év végén, mert lesz a vasárnap esedékes, angolok ügyeivel foglalkozó Brexit-csúcs után még lesz egy rendes csúcstalálkozónk, és a következő év tavaszán is számítok még egy kisebb, fogyatkozó erejű attakra a bevándorláspártiak részéről. A bankkártya-ügy még a magamfajta, viharvert veteránokat is meglepte, mert arra azért nem gondoltam, hogy miközben a pénzmosásra hivatkozva, pénzmosás elleni harcra hivatkozva folyamatosan szorongatják az európai emberek torkát a hatóságok, ugye, mi nem vehetünk föl csak úgy pénzt, nem lehet névtelen bankkártya, ezeket mind rögzítik, az összes tranzakciót, a neveket, aközben valakik, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság, pedig névtelen bankkártyákat osztogatnak olyan embereknek, akiket nem ismerünk, nem tudjuk, mit akarnak, csak azt látjuk, hogy be akarnak jutni az Európai Unióba, és akik közül sokan válnak terroristává és bűnözővé, miután megérkeztek Európába, tehát fenyegetik az európai emberek biztonságát. És ezeknek az embereknek osztogatunk név nélkül, illetve osztogatnak név nélkül bankkártyákat. Jogos a kérdés, hogy ez miért történik, honnan van a pénz? Az unió esetleg a saját pénzét adja, azt, amit mi is befizettünk oda? Szóval tisztázatlan az egész, föl kell tárni.

– De még nem válaszoltak a kérdésekre.

– Én dolgozok azért ezen. Magyarországnak vannak mindenfajta testületei, szervezetei, próbálok információkat gyűjteni arról, hogy mi történik, és ostromoljuk a brüsszeli bürokratákat kérdésekkel; a Fidesznek az európai parlamenti képviselői ezt az ügyet nem hagyják annyiban, föl akarjuk deríteni ennek a hátországát. Ehhez kapcsolódik a migránsvízumnak az ügye. Ezt egyszer leszavazta az Európai Parlament. Ez arról szólna, hogy adunk belépési engedélyt az unióba azoknak, akik be akarnak jönni humanitárius okokra hivatkozva, amit én egy parttalan és szabályozatlan területnek látok. Ez egy olyan kapunyitás, amin az ár ismét betörhet az európai kontinensre. Az Európai Parlament egyszer már leszavazta, de most újra napirendre akarják vetetni, talán már napirendre is vetették, és át akarják nyomni, le akarják nyomni a torkunkon ezt a migránsvízum dolgot. Ami, még egyszer mondom, megerősíti azt a gyanúmat, amit korábban is többször mondtam már, hogy mi, akik bevándorlásellenesek vagyunk, mi tisztességes és fair eljárásokat akarunk, mi nem akarjuk a tömeges bevándorlást, az illegálist végképp nem, de vannak nagyon sokan politikusok, megválasztott vezető politikusok és bürokraták is Brüsszelben, akik jónak látják a bevándorlást, támogatni akarják, és be akarják hozni ezeket az embereket. Mind a bankkártya ügye, mind a migránsvízum ügye azt mutatja, hogy beszállítják a migránsokat Európába, mert vannak emberek, akik szerint ez Európának vagy Európa néhány országának legalábbis érdeke, és maguk védekezés helyett szállítmányozási ügynökségként fogják fel az európai intézményeket: pénzt és jogszabályokat, vízumokat adnak az illegális bevándorlók számára is. Tehát az egész helyzet rossz, Magyarország szempontjából különösképpen előnytelen, nem várok minőségi változást, csak az európai parlamenti választás után. Azt követően viszont egy erőteljes változást szeretnénk, én személyesen is szeretnék elérni.

– Csak egy tegnapi hír itt a humanitárius vízumhoz, hogy Szardínia szigetén 30 embert tartóztatott le az olasz rendőrség egy nigériai bűnszövetkezetet, amelynek a tagjai a legjövedelmezőbb alvilági ágazatokkal foglalkoztak, mint az embercsempészet meg a prostitúció meg a drogkereskedelem, és érdekes módon ezeknek az embereknek humanitárius tartózkodási engedélyük volt Szardínia szigetén.

– Erről beszélek. Nézze, van egy nagy vita, emberiességi, filozófiai és politikai vita egyszerre az Európai Unióban. Szabad-e azt a tényt kimondani, hogy a migránsok között feltűnően sok a bűnöző, és ezért a migránsok beengedése veszélyezteti az európai emberek biztonságát. Én annak a híve vagyok, hogy beszéljünk egyenesen, ezek a tények, de az unióban ez nem megengedett, tehát engem lehurrognak, hogyha ezt az álláspontot képviselem, mert ott az a vélemény van, hogy ennek a ténynek a megnevezése rossz színben tünteti fel a migránsokat, olyan benyomást kelt, mintha minden migráns potenciális bűnöző lenne, ezt persze senki sem gondolja, hogy így volna, de miután szerintük ez ilyen benyomást kelt, ezért nem engedik meg az ilyen típusú közbeszédet. Tehát a legtöbb európai országban a legdurvább cenzúrát gyakorolják egyébként Önök fölött, az újságírók és a médiák fölött is, sőt a szociális média fölött is. Amikor ezt az összefüggést – terrorizmus-migráció, bűnözés-migráció – valaki megérinti, akkor abban a pillanatban cenzúramechanizmusok lépnek életbe Nyugat-Európában, mert ennek a ténynek a kimondása nem megengedett. Szerintem ez visszaüt egyébként, mert az emberek nem szamarak, nem bambák, látják, hogy pontosan mi mivel függ össze, és a politika, amikor megtiltja nekik, hogy egy nyilvánvaló tényről beszéljenek, az előbb-utóbb visszaüt.

– El lehet ezt halasztani, de nem lehet negligálni valójában ezt a felismerést. Hét végén Ön is említette, lesz egy európai uniós csúcs, ahol a Brexit-megállapodásról döntenek a miniszterelnökök. A magyar kormány hogy látja, elfogadható ez a megállapodás? A magyar munkavállalók jogai nem fognak sérülni?

– Nem fognak sérülni. A helyzet úgy áll, hogy az a dokumentum, amit a vasárnap esedékes rendkívüli miniszterelnöki csúcstalálkozóra kézhez vehettem, egy olyan szöveg, amely kielégítő magyar szempontból, amely megvédi az Angliában, Egyesült Királyságban dolgozó és élő magyaroknak az érdekeit. Remélem, hogy a vita után is ilyen minőségű marad majd ez a dokumentum, én legalábbis ennek érdekében mindent meg fogok tenni. Talán annyi megjegyzés még ide kapcsolódik, ugye, két országban szokták megkérdezni az emberek véleményét európai uniós ügyekben, ez Magyarország és Nagy-Britannia, ugye, amikor mi kérdeztük meg a magyar embereket konzultáció és egy népszavazás keretében, akkor a válasz nagyjából úgy volt összegezhető, hogy több nemzeti szuverenitás, kevesebb Brüsszel, Brüsszel csak olyan ügyekkel foglalkozzon, ahol valóban szükség van arra, hogy a nemzeti hatáskör fölötti pozícióból szülessenek döntések, amit meg tudnak oldani a magyarok meg a nemzetállamok, azok maradjanak nálunk. A britek pedig még ennél is tovább mentek: ők nem azt mondták, hogy kevesebb Brüsszel és több nemzet, hanem azt mondták, hogy kifele Brüsszelből, így jött létre a Brexit. Talán megemlíthetném még azt is, hogy mi még újsághirdetést is adtunk fel, meg is feddett érte egyébként a brit választási iroda, úgy tekintették, hogy ez beavatkozás a brit ügyekbe, még az is lehet, hogy igazuk volt. Egy elegáns hirdetéssel próbáltuk a briteket abba az irányba befolyásolni, hogy tekintsék értéknek, azt, hogy velünk együtt közösen lehetünk, lehetnek egy nagy nemzetközi szervezet tagjai, és fontolják meg a döntéskor ezt a körülményt is. Azt hiszem, hogy én mindent, és mi, magyarok mindent megtettünk annak érdekében, hogy belül tartsuk a briteket, Brüsszelről ezt nem mondhatnám el. Szerintem komoly politikai hibákat vétettek a brüsszeli vezetők, amik elvezettek a Brexithez.

– És az angolok is úgy vélték, hogy a migráció nem megoldás egy kontinens problémájára, ugye.

– A két dolog összefügg. Miután Brüsszel nem tudta kívül tartani a migránsokat Európán, így nem tudta bent tartani Nagy-Britanniát az unióban.

– A héten Magyarországon menedékjogot kapott a volt macedón miniszterelnök, az Európai Bizottság magyarázatot vár a kormánytól. Mit kell megmagyarázni? Miért kapott menedékjogot Magyarországon a volt miniszterelnök?

– Ez valóban egy közfigyelmet kiváltó ügy, talán az a legfontosabb, hogy, ugye, Magyarország most már lassan egy 30 éves demokrácia, ha csak a kommunizmus összeomlása után kezdem számolni a magyarországi demokrácia éveit; nem az első eset ez. Tehát Magyarországnak van rutinja, gyakorlata, hogy hogyan kell az ilyen ügyet kezelni. A korábbi ügyek nem kavartak ekkora port, de érkeztek már Magyarországra menedékkérelmi igénnyel más országokból nagyon magas rangú politikai vezetők, akiknek az ügyeit a magyar hatóságok elbírálták. Most nyilván arról van szó, hogy egy közelebbi ország vezetője, akiről beszélünk, és egy olyan ország vezetője, aki a legfontosabb magyar külpolitikai kérdés szempontjából, a migráció kérdésének szempontjából kulcsországot vezetett, mert Macedónia rajta van a Balkán felől föláramló migránsoknak az útvonalán. Én ismerem ezt az embert, hiszen hosszú ideig volt kollegám, és dolgoztam vele együtt, és azt kell mondanom, hogy nélküle sokkal nehezebb lett volna, ha egyáltalán képesek lettünk volna megvédeni a magyar határt. Tehát ő volt az első balkáni politikus, aki kerítést épített, tőlünk segítséget kért, mi ezt meg is adtuk, és elkezdte a kerítését megépíteni és feltartóztatni a migránsokat. Ezért mindig is úgy gondoltunk Macedóniára is és ő rá személy szerint is, mint aki a szövetségesünk. Most az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel, ha hozzánk fordul, akkor jár neki a tisztességes eljárás. Törvényen kívüliséget mi nem tudunk adni senkinek, hiszen a jogszabályok mindenkire vonatkoznak, de tisztességes eljárást tudunk adni, és én örülök is annak, hogy nem az első eset ez, amikor egy másik állam volt vezetője, vezetői úgy gondolják, hogy Magyarországon tisztességes eljárásban lehet részük. A kérdés másik része, hogy miért kavar ez ilyen nagy port. Először is érdekes, minden krimi izgalmas, ugye elhagyni az országot, átutazni, bejönni, tehát van az egésznek egy izgalmas története, de másfelől vannak ellenérdekeltek. Azt ne felejtsük el, hogy az ügyet leginkább a magyar kormány szemére hányó szervezetek mind Soros György szervezetei, és miután Macedóniában ez a miniszterelnök volt, aki a Soros-féle hálózatokkal szemben a legkeményebben lépett fel, és vállalta a velük való vitát migráció ügyben, hiszen ő bevándorlásellenes volt, ezért nyomon követik az ő életét. Érdekes, ha megnézzük, pont ugyanazok a szervezetek és személyek szólalnak meg ebben az ügyben, mint akik egyébként a bevándorlást pártolják Európában és Magyarországon. Tehát a bevándorláspártiak és a macedón miniszterelnök ügyét támadók pontosan egybeesnek, személyi és szervezeti szinten egyaránt. Most ez az ügy azért is érdekes, mert egy árnyalt jogi megközelítést igényel, mert tisztességes eljárást tudok ígérni, vagy tudunk ígérni mindenkinek, aki Magyarországra beadja az igényét vagy kérelmét, de nem tudok garantálni semmilyen végeredményt, mert az eljárást nem a kormány folytatja le, hanem a hatóságok, és ez két különböző dolog. És minél messzebb tartja magát a kormány az ilyen eljárásoktól, az annál jobb, tehát a kormánynak egyetlen dolga van: biztosítani a fair eljárás kereteit és utána elfogadni a magyar hatóságok döntését. Most is ez történt. Na, most ráadásul, hogy még bonyolultabb legyen a dolog, ugye, a volt macedón miniszterelnökkel szemben mindenfajta bűnvádi eljárások, meg félig-meddig már talán jogerősnek is tekinthető bírói ítéletek születnek. Én fontosnak tartom, hogy ezeket mi ne kommentáljuk, tehát a magyar kormány tagjai, én személy szerint se minősítsem ezeket. Annyit azért talán el kell mondani, hogy Macedóniában bonyolult politikai csaták és játszmák zajlanak, és az igazságszolgáltatás ennek része. Én magam sem tudom, hogy mi igaz, és mi nem igaz, mert ezt szinte lehetetlen eldönteni. És ilyenkor az ember jobb, ha távol tartja magát ezektől a kérdésektől, illetve ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar hatóságok eljárását veszi figyelembe, tehát bennünket nem befolyásolnak macedóniai eljárások. Bennünket az érdekel, hogy az ide beadott kérelem jogilag megalapozott-e, a hatóságok tisztességes eljárást folytattak-e le, betartották-e a szabályokat, és ha meghozták a döntésüket, akkor azt tiszteletben kell tartani. Én azt tudom mondani, hogy garantálni fogjuk a menekültstátuszt megkapott emberek biztonságát Magyarországon, ez mindenki esetében így van. Így van a macedón miniszterelnök esetében is.

– A macedónok kérték a kiadatását.

– Annak is van egy jogi menete. A magyar hatóságok azt meg fogják vizsgálni, és majd erről fognak mondani egy véleményt.

– Novemberben minden évben megtartják a Magyar Állandó Értekezletet és a Diaszpóra Tanács is összeül. Ön részt vesz minden alkalommal ezeken a találkozókon. Most, ugye, mind a két szervezet elfogadott egy határozatot az ülés végén, megbeszélték a legfontosabb eredményeket, feladatokat, és kifejezték az aggodalmukat az Ukrajnában élő magyar kisebbséggel szemben. Tehet valamit még a magyar kormány annak érdekében, hogy ezt a rossz viszonyt, ami itt Ukrajna és Magyarország között létrejött, ezt tudja enyhíteni és javítani az ott élő magyarok helyzetét?

– Csekély eszközök állnak csak rendelkezésünkre, ugyanis mi jó szándékúak voltunk eddig is. Az ilyen ügyekben a jó szándék a legfontosabb, és mi ebben eddig is az egész szívünket odaadtunk, tehát mi segíteni próbáljuk Ukrajnát. Értjük a nehéz helyzetüket, a területi integritásukat nemcsak hogy elfogadjuk, hanem mi is követeljük Oroszországgal szemben. Részei vagyunk minden európai döntésnek, amely segíti őket, és ezen túlmenően Magyarország erejéhez mérten, sőt azon felül is segíteni próbálta, próbálja az Ukrajnában élő embereket, persze elsősorban a hozzánk közelebb esőket, ez Kárpátalja, ahol egyébként nem akarunk mi különbséget tenni magyarok meg más nemzetiségű kárpátaljaiak között, mindenkinek segíteni akarunk. Amikor egészségügyi ellátást nyújtunk, akkor azt mindenkinek nyújtjuk, amikor oktatást nyújtunk, akkor nemcsak a magyaroknak tesszük azt lehetővé, hanem az ukránoknak is. Amikor azt javasoljuk, hogy építsük meg a lerongyolódott állapotban lévő utak helyére az új utakat, akkor azon majd ukránok is járni fognak. Tehát bennünket nem egyszerűen csak a nemzeti összetartozás vezényel, az is fontos kötelesség persze, hanem segíteni akarunk egy nehéz sorsú régiónak, ami itt van a mi szomszédságunkban. Tehát mi eddig is önzetlenül tettük, amit tettünk, és mi egy ukránbarát álláspontot foglaltunk el, és az ukránbarát álláspontra egy magyarellenes ukrán politikát kapunk válaszképpen. És nem tudok ezzel a helyzettel mit kezdeni, folyamatosan zajlanak tárgyalások, a külügyminiszter az ügy gazdája, és dacára annak, hogy újra és újra megbeszélések zajlanak, tényleges eredmények nincsenek. Ukrajna egy nehéz helyzetben lévő ország, lesz egy választás a következő évben, elnököt fognak választani. Ez egy elnöki rendszerű ország, nem olyan, mint a miénk, az elnökválasztásnak nagy jelentősége lesz. Most már nem tudunk mit tenni, mi fölvettük a kapcsolatot mindenkivel, nem kormány-, hanem pártalapon, aki ott esélyes lehet a következő választás megnyerésére. Abban reménykedünk, hogy a következő ukrán kormánnyal, illetve elnökkel a magyarellenes politika helyett ismét egy magyarbarát politikát tudunk majd kialakítani. Mi ukránbarát politikát folytatunk, és azt kérjük, hogy ők pedig magyarbarát politikát folytassanak. Nem elhallgatva azt a tényt, hogy Ukrajna legfontosabb ambíciója, hogy belépjen az unióba és a NATO-ba majd valamikor, az csak Magyarország közreműködésével és segítségével lehetséges. Ezért magyarellenes politikát folytatni Ukrajnában önsorsrontó dolog, ennek a belátását várom a következő ukrán vezetéstől.

– A Kárpát-medencei többi szomszéddal segíti a kapcsolatok jobbítását, vagy jó szinten tartását, mert van, akivel soha nem volt gondunk, vagy legalábbis ritkán, az, hogy gazdaságfejlesztési programokat indítottunk nagyon sok helyen?

– Itt történik valami, aminek a jelentőségét talán még nem fogtuk föl, vagy nem általánosan ismert. Ha megpróbáljuk megérteni, mi történt velünk, magyarokkal az elmúlt száz évben, kis túlzással és egy kis lírai elhajlással azt mondhatnánk, hogy ez volt a száz év magyar magány korszaka. Amikor a szomszédok inkább féltek tőlünk, inkább nem kedveltek bennünket, inkább nem keresték az együttműködést, amikor mégis, akkor leginkább a Szovjetunió nyomása okán állt elő ez, hiszen a kommunista blokkba soroltak bennünket is. De igazából komoly pozitív érzelmi kapcsolat, a jövőről való közös gondolkodás, közös nagy tervek kikovácsolása, ez nem volt jellemző egyáltalán. A magyarokat inkább veszélyforrásnak tekintették, és távolságtartóak voltak velünk szemben. Az elmúlt években én személyesen is nagyon sok energiát öltem abba, hogy ez megváltozzon, és találtam partnereket a határon kívül, akik ugyanúgy, mint én, azt gondolták, hogy ez természetellenes állapot, ezen változtatni kellene, és inkább együtt kellene működni. Szerbiának ennek kitüntetett szerepe van. Ugye, a horvátokkal van egy 800 éves barátságunk. A szlovákokkal sikerült hosszú idő után egy közös, bizalmon nyugvó, közös terveket előtérbe helyező, pozitív kapcsolatrendszert kialakítani. Itt a miniszterelnökségből távozó Robert Fico nevét mindenképpen pozitívan kell megemlítenünk, köszönettel tartozunk neki, és a mostani szlovák miniszterelnök, Pellegrini úr is jó partnerünk ebben. A románokkal a helyzet mindig bonyolultabb és nehezebb, de ott is látok előrelépést. Tehát ez a magyar magány véget ért. Mindenki rájött arra, hogy velünk együttműködni nem természetellenes dolog, sőt értelmes dolog, sőt megéri: aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár. És én igyekszem is, sok energiát fordítok arra, hogy az adott szavunkat mindig megtartsunk, olyan együttműködéseket alakítsunk ki, amely nem tolakodó, ugyanakkor nem mond le bizonyos jogokról, például a kisebbségek esetében, és egyáltalán nem szűkmarkú, tehát mi közös gazdaságfejlesztési programokat akarunk megindítani, ami nemcsak nekünk jó, hanem a szomszédos államoknak is jó. Egy forint határon túli gazdaságfejlesztésre elköltött fejlesztési forrás két forint nemzeti össztermék-növekedést állít elő. Én mindig megnézem az állami statisztikákon túl azokat a statisztikákat is – nem könnyű ilyeneket előállítani –, amelyek a magyarlakta területek gazdasági teljesítményét is figyelembe veszik, tehát a magyar államhatárokon kívüli területeknek a gazdasági teljesítményét, hogy lássam, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok – függetlenül attól, hogy melyik állam területén vannak – hogyan élnek, mint élnek, mennyi gazdasági erőt állítanak elő, és hogyan tudják nevelni a gyerekeiket. És miután mi nemzetben gondolkodunk, ez hat a mi döntéseinkre, és úgy látom, hogy mind a Magyarországon élő magyaroknak, mind a mai államhatárokon kívül élő magyaroknak, mind a szomszédos államok nem magyar polgárainak jó, hogyha van közös gazdaságfejlesztési program Románia és Magyarország, Szerbia, Horvátország és Magyarország között. Tehát én a gazdaságfejlesztési programot a jövő egyik legfontosabb programjának tartom, és szeretném sikerre is vinni.

– Megköttetett a szerződés a főváros és a kormány között. Megalakult a Budapesti Közfejlesztések Tanácsa. Az ellenzék azt mondja, hogy a főpolgármester feladta az önállóságát, Ön pedig arról beszélt, hogy ez egy óriási lehetőség a főváros fejlődése szempontjából. Miért fontos ez a megállapodás?

– Nekem nem dolgom, hogy a budapesti ellenzékkel perlekedjek, meghagyom ezt a főpolgármester úrnak, szép feladat. De a helyzet az, hogy azért nem érdemes még az ellenzéknek sem figyelmen kívül hagynia az emberi logika alapvető szabályait. Most az a helyzet, hogy a Budapesten megvalósuló fejlesztések nagy része kormánypénzből történik. Eddig mi ugyan meghallgattuk a budapestieknek a véleményét, igyekeztünk is figyelembe venni, de a döntéseket magunk hoztuk meg. Most a főpolgármester úr elérte azt, hogy ez ne így legyen, hanem a kormánypénzekről is közös döntés szülessen. Tehát az ellenzéknek a figyelmébe szeretném ajánlani, hogy most Budapest olyan pénzek fölött kapott döntési jogot, ami nem az övé, hanem a kormány költségvetéséből jön, ezért Tarlós István nem föladott, hanem megszerzett jogokat a főváros számára, én pedig azért mondtam le bizonyos jogokról a kormány nevében, mert úgy láttam az elmúlt időszakban, hogy egy komoly csapat alakult ki Tarlós István körül, akikkel lehet megalapozott szakmai vitákat, megbeszéléseket folytatni, és akikkel közösen lehet, hogy jobb döntésekre fogunk jutni, mintha külön-külön hoznánk meg ezeket a döntéseket. És persze mi egy nemzeti, keresztény, polgári párt vagyunk, nekünk a magyar múlt számít, mi a magyar múltat erőforrásnak tekintjük, és a múltbeli példákat próbáljuk fölhasználni. És az igazság az, hogy volt már itt egy kipróbált és bevált megoldás, ezt Közmunkák Tanácsának nevezték, ahol a mostani megállapodáshoz hasonló módon működött együtt a kormány és a főváros. Most, hogy a magyar gazdaság lendületben van, úgy érzem, hogy ez a közfejlesztések tanácsa, amit felállítottunk, és a régi nagy magyarok megoldására hajaz, azt a mintát követi, ez beválhat a jövőben is Budapest számára. Gratulálok a budapestieknek. Én szeretném, hogyha nemcsak nagy fejlesztésekről lenne szó, hanem minél hamarabb a mindennapi életben is érzékelnék, különösen a családosok azt, hogy az életminőségük javul Budapesten.

– A részletekről majd a továbbiakban fogunk beszélgetni. Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.