- miniszterelnok.hu - https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-interjuja-a-kossuth-radio-jo-reggelt-magyarorszag-cimu-musoraban-17/ -

Orbán Viktor interjúja a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában

Nagy Katalin: A kormány néhány napja bejelentette, hogy nem három, hanem öt százalékkal emeli jövőre a nyugdíjakat. Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt! Ezek szerint módosítani kell a költségvetést? Volt ennyi tartalék, belefér még?

 Módosítani kellett – jó reggelt kívánok a hallgatóknak –, mert a nemzeti bank – azt hiszem, nagyon helyesen – előbbre hozta a következő évre vonatkozó inflációs előrejelzését. Magyarországon a jegybanknak sok fontos feladata van. Az egyik, hogy a pénz értékének várható alakulásáról ő ad támpontot a kormánynak a kormányzati döntésekhez. A nyugdíjakat meg úgy kell megállapítanunk, hogy, ugye, januártól már a következő év kezdődik, tehát a következő évben esedékes gazdasági körülményekhez kell igazítani a nyugdíjakat. A kormány megbecsüli valamikor július környékén, amikor elfogadja a parlament a következő évi költségvetést, hogy mi lesz a következő évben, majd az év végén a jegybank is elkészíti a maga becslését. Ha a kettő között eltérés van, akkor elsőbbséget kell adni a jegybank becslésének. És ugyan, ha az előrejelzések nem találták el a következő évi infláció pontos mértékét, vagyis az árak, tegyük föl, jobban emelkednek, mint amit az év elején gondoltunk, akkor a következő év novemberében ezt mindig kipótoljuk; pontos elszámolás, hosszú barátság. És a nyugdíjasok minden forintot számon tartanak, tehát velük pontosan kell elszámolni. És azt hiszem, az élettapasztalatuk miatt jól is teszik, ha pontos elszámolást követelnek a kormányzattól, láttak ők már olyan kormányokat, amelyek nem adtak, hanem elvettek. És ilyenkor azt kell tennünk, hogyha látjuk, hogy a következő évben magasabb lesz az infláció, akkor hiába döntöttünk korábban egy, mondjuk, 3 százalékos emelésről, ha úgy látjuk, hogy a pénz értéke 5 százalékot fog veszíteni majd a következő évben, akkor 5 százalékkal kell emelni. Ha jól gondolom, akkor a korábban aláírt, erről szóló rendelet a mai napon jelenik meg a Magyar Közlönyben, tehát miután vészhelyzet van az egészségügyi állapotok miatt, ezért a költségvetési törvény egy-egy szakaszának módosításáért nem kell visszamenni a Tisztelt Ház elé, hanem azt meg lehet rendelettel is tennünk. Ezt a rendeletet megalkottuk, ma megjelenik a közlönyben, minden nyugdíjas biztos lehet abban, hogy januártól a nyugdíja 5 százalékkal emelkedik. De ami talán még ennél is fontosabb, mert erre kevésbé gondolnak, az, hogy a következő évben teljes egészében visszaadott 13. havi nyugdíj értéke is meg fog emelkedni 5 százalékkal. Tehát nemcsak az aktuális nyugdíj, hanem a 13. havi is. Ez összességében jó hír mindannyiunknak. Ha van miből adni, az ember szívesen ad, és a gazdaság a mögöttünk hagyott évben és reményeink szerint az előttünk álló évben is jól teljesít majd.

Nagyon sok társadalmi csoportnak nő a bére jövőre. Ugye, a minimálbér megemelkedik. Ott van a kulturális ágazatban, a szociális ágazatban dolgozók 20-20 százalékos béremelése. Ugye, kiderült, hogy a katonai és a rendvédelmi dolgozóknak 10 százalékkal emelkedik a bére, a pedagógusoknál is 10 százalékos béremelés következik. Van erre pénz? Azért ez egy óriási nagy bértömeg, ugye, így szokták mondani a közgazdászok ezt.

Ha a gazdaság megtermeli, akkor van rá pénz. A gazdaság pedig nem egy elvont fogalom, azok mi mindannyian vagyunk, hiszen a gazdaságot a mi munkánk működteti. Ha jól dolgozunk, meg persze kell egy kis szerencse is, hogy a világgazdaságban jól menjenek a dolgok, meg a munkaadók, vagyis a vállalkozók jól szervezik meg a mi munkánkat, mi pontosan el is végezzük azt a munkát, akkor összességében sikeresen működik a gazdaság, akkor lehet arról beszélni, hogy mire fordítsuk az így előállt plusz összeget. Előre mondom: sosem elég. Tehát mindig több igény van, mint amennyi pénzt a gazdaság meg tud termelni. Ez két okból van így. Egyfelől, mert a kommunizmus meg a rendszerváltás nehézségei miatt valóban nagyon sokan élnek nehezen. Még akiket a középosztályhoz sorolunk, azoknak is azért jól meg kell számolniuk a fizetésüket meg a havi kiadásukat, hogy rendben legyen a családi kassza. Meg van egy emberi természet is, azt, amit már elértünk, természetesnek vesszük, bizakodunk a jövőben, előre akarunk lépni; nem azért dolgozik az ember, hogy ami van, amit már elért, azt megtartsa, úgy szoktunk gondolkodni, hogy azért dolgozunk, hogy előrelépjünk. Ez természetes dolog, ezért van egy állandó nyomás természetesen a költségvetésen, a kormányon, hogy adjon még többet, de nekünk az a feladatunk, hogy emeljük is a béreket, de közben ne felejtsük el azt, hogy ezt meg is kell termelni. És amit megtermeltünk, azt tudjuk szétosztani. Ha olyan pénzt adsz oda, osztasz szét, amit nem termeltél meg, akkor előbb-utóbb csődbe mész. Ez a felelősség a kormány és a pénzügyminiszter felelőssége, mármint hogy ez ne következzen be Magyarországon.

Jövő héten megkezdődhet az 5-11 évesek oltása?

December 15-ével tudunk kezdeni. Ugye, ha baj van, akkor az ember először a gyerekeire gondol, aztán meg a szüleire. Most az a helyzet, hogy hosszú ideig bizonytalankodott az orvostudomány, hogy vajon szabad-e beoltani a kiskorúakat. Először azt a kérdést válaszolta meg a nemzetközi orvosközösség, a tudósoknak a közössége, hogy szabad a 18 éven aluliakat is beoltani, és most jutottak el odáig, hogy kimondták, hogy szabad beoltani a 12 évnél fiatalabbakat is, tehát 5-től fölfelé már szabad, 5 éves kortól fölfelé már szabad oltani. Ezt ma egy megbízható, nemzetközileg is igazolt, a világ legkomolyabb koponyái által megerősített állításnak vehetjük. Tehát nem okozunk kárt, bajt a gyermekeinknek, ha beadjuk ezt az oltást, éppen ellenkezőleg: megvédjük őket, mert azt látjuk, hogy a vírus mostani, miután a vírus hullámokban terjed, és a hullámokban való terjedésben, a terjesztésben a legaktívabbak azok, akik még nincsenek beoltva. Tehát aki nincs beoltva, akarva-akaratlanul nemcsak magának árt, hanem mindannyiunknak árt. Most a gyerekek nem tehetnek arról, hogy nincsenek beoltva, ez más a felnőttek esetében, de a gyerekek nem tehetnek erről, mert a szüleik döntenek helyettük, meg eddig nem is volt az 5 évestől fölfelé korosztálynak elérhető, biztonságos vakcina. Most van. Olyan szakaszokban érkezik a vakcina, hogy 69-70 ezer vakcina érkezik most először. Szerdától lehet regisztrálni a szokásos módon, 15-étől kezdjük az oltást, kijelöltük az oltópontokat, illetve gyermek-háziorvosoknál lehet majd megkapni az oltást.

Nagyon nehezen akar ez a hullám, a negyedik hullám befejeződni. Bár azt látjuk, hogy a kórházban nem olyan magas a bent lévők száma, nem emelkedett tulajdonképpen jelentősen a lélegeztetőgépen lévők száma sem, de mégis naponta nagyon sok a fertőzött. Például van olyan, időseket ápoló intézmény, ahol most ezen a héten meg a jövő héten zárást rendeltek el, mert azt mondták, hogy úgy látják biztosítottnak azt, hogy a karácsonyi időszakban aztán jöhessenek a látogatók. Nem kellene nekünk is karácsonyig egy kicsit óvatosabbnak lennünk?

Kinek hogy. Itt vannak a hajnali jelentések a kezemben. Az operatív törzs dolgozik, és minden hajnalban megkapom a jelentéseket a legutóbbi nap fejleményeiről. Most azt látom itt, hogy az új fertőzöttek száma csökken. 6.884 volt, ez is magas, de alacsonyabb, mint korábban. És azt is látom itt, hogy csökkent a kórházban kezelt embereknek a száma is, ez a mai napon 6.939 ember. Csökkent a lélegeztetőgépen lévő emberek száma is, és persze megint vesztettünk 166 lelket. 166 halottunk van, családjaiknak az együttérzésemet szeretném kifejezni. Tehát veszteség minden nap van, de összességében a helyzet az inkább javul, senki sem tudja ezt pontosan, de az a közokosság ebben a pillanatban a mi szakértőink között, hogy ennek a hullámnak a csúcsán vagyunk, sőt talán már lefele jövünk. Szeretném megerősíteni, hogy csak az oltás segít, akkor tudjuk a következő hullámok ívét laposítani, a következő hullám fertőzéseinek a számát csökkenteni, és ezt a mostani hullámot is minél hamarabb eljuttatni a végpontjához, hogyha beoltatjuk magukat. Nincsen más orvosság, csak az oltás. Itt jó hír, hogy a ma hajnali jelentés szerint fölvettek összesen 51.660 oltást tegnap, és ebből a harmadik oltás 42.453 volt. Ez azért fontos, általában is fontos, de karácsonykor meg különösen az, hiszen készülünk a karácsonyra, és mindenkit az izgat, hogy milyen karácsonyunk lesz. Ha nem vagyunk beoltva, kiskarácsonyunk lesz, ha be vagyunk oltva, nagykarácsonyunk lesz. Ha úgy akarunk a szentestén a családi asztal körül ülni, hogy nem félünk, hanem úgy érezzük, hogy biztonságban vagyunk, akkor a gyerekeknek és a szülőknek meg a nagyszülőknek is beoltva kell lenniük, egyébként nem lesz szép, emelkedett, lélekemelő nagykarácsonyunk, hanem marad a félelemben megélt kiskarácsony.

Múlt héten pénteken a stúdióból, mikor elment, mondta, hogy Varsóba indul, és láttuk a híradásokat, hogy ott két napig tárgyaltak vezető konzervatív politikusokkal. Mire jutottak?

Nehéz hétvégénk volt. Ugye, már korábban, hosszú hónapok óta szervezkedünk, ha szabad így fogalmaznom. Azokról az európai pártokról beszélünk, akik nem akarják a bevándorlást, de fontosnak tartják és segítik a családokat. És ezek a pártok, köztük a magyar kormányzópárt is úgy látja, hogy Brüsszel pont a fordítottját csinálja. Tehát támogatja, sőt pénzeli a bevándorlást, és nem segíti a családokat. És ezek a pártok azt szeretnék, ha Brüsszelt meg tudnánk változtatni, és a brüsszeli bürokraták elhibázott megközelítése helyett a mi megközelítésünk érvényesülne: támogassuk a családokat, és ne engedjük meg a bevándorlást. Most persze rengeteg szervezeti kérdés van egy ilyen egyezkedésnél, hogy akkor hogyan, hány frakció, miképpen, ezeket lépésről lépésre kell rendezni. Mi is emberből vagyunk, vannak személyes ambíciók, vannak országok, ahol egymással rivalizáló pártok is vannak, nekik nehezebb bejönni egy ilyen nagy együttműködésbe, de megyünk lépésről lépésre, a következő ilyen találkozó majd Spanyolországban lesz az év elején.

Elképzelhető akkor, hogy jövőre meg tud alakulni ez a frakció az Európai Parlamentben? Hogyan számolnak?

Fontos, hogy mi történik a következő évben, de a legfontosabb, hogy hosszabb távon legyen egy nagy és stabil bevándorlásellenes és családokat támogató nagy európai pártközösség. Ugye, a politikát, ha tetszik ez nekünk, ha nem, a modern világban a pártok intézik. Ennek van előnye is meg hátránya is. Az előnyei közé a stabilitás tartozik. Tehát ezek nagy szervezetek. És ha ezek elkezdenek működni, és van egy programjuk, és végre akarják hajtani, akkor abból általában lesz is valami. Miután az európai politikát nemcsak a nemzetállamok keretében, hanem európai összefüggésben, európai léptékben is szervezni kell, hiszen vannak európai intézmények, ahol akaratot kell érvényesíteni, nemzeti érdekeket kell képviselni, ezért európai szinten is fontos, hogy miféle pártok ülnek az Európai Parlamentben. Ma kisebbségben vagyunk. Tehát az Európai Parlamentben ülő pártok többsége támogatja a bevándorlást, és nem támogatja a családokat. Azt akarjuk, hogy hosszú távon, tehát nemcsak a következő évben, hanem, ha kell, évtizedekre legyen végre azon európai embereknek is hangja, méghozzá döntést befolyásolni képes erejű hangja, akik függetlenül, hogy franciák, németek vagy magyarok, nem akarják, hogy Európából bevándorlókontinens legyen, a saját hazájukat nem akarják átalakítani bevándorlóországgá, viszont szeretnék, hogyha támogatást kapnának a családok ahhoz, hogy minél több gyermeket tudjanak felnevelni. Tehát a cél nem a jövő év, hanem egy hosszú távú, nagy és erős, bevándorlásellenes, családbarát európai pártszövetség létrehozása, aki azt mondja, hogy nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol egyébként sok-sok ezer vagy akár millió ember is bajba juthatott, mint ahogy Szíriában vagy Afganisztánban történt.

Akkor tehát alternatíva is lehet majd ez a frakció.

Bocsánat, nem alternatíva akarunk lenni, hanem győztesek. Tehát mi akarjuk befolyásolni, sőt mi akarjuk meghatározni, hogy mi legyen Brüsszel politikája. A célunk az, hogy ez legyen Európában a legnagyobb politikai erő.

A migrációról, ahogy Ön is említette, Brüsszelben egészen másképpen gondolkodnak, ott, ugye, nyilvánvalóvá váltak ezek a tervek, amit 2021 és 2027 között terveznek. Itt többek között az is benne van, hogy lakáshoz akarják juttatni az érkezőket, sőt rövid idő alatt állampolgársághoz is akarják őket juttatni. Magyarországon hamarosan az alkotmánybíróság hoz egy döntést arról, hogy az unió által meghatározott szabályok a bevándorlásra vajon elsőbbséget élveznek-e a magyarországi joggal szemben. Ettől Ön mit vár?

Először is talán érdemes azt elmondani, hogy ez egy olyan vita, amely minden európai országban zajlik, és mindenhol szemben állnak egymással a bevándorláspártiak és a bevándorlást ellenzők. Magyarország egy speciális ország egész európai összefüggésben, mert mi vagyunk az egyetlen ország, ahol az emberek döntötték el, hogy mi legyen, hiszen itt volt egy népszavazás a bevándorlásról. A francia elnökválasztás, ami áprilisban esedékes, annak az előküzdelmeit, ha Ön nézi, akkor azt fogja látni, hogy ez a legfontosabb kérdés. És ott mindenki, aki nem támogatja a bevándorlást, azt követeli, hogy lehessen tartani népszavazást a bevándorlásról, tehát az emberek dönthessék el, hogy ezt a kérdést hogyan intézzék a kormányaik. De ez eddig csak Magyarországon valósult meg. Igaz, hogy szerintem Magyarországon a kormány politikája a népszavazás előtt is egybeesett az emberek többségének az elképzelésével, elvárásaival, talán azt mondanám, hogy erős érzelmeivel, de ez egy föltételezés volt egész a népszavazásig. Ott kiderült fehéren-feketén, hogy mit akarnak a magyarok. Most amit a magyarok akarnak, az olyasmi, ami az Európai Unió mostani szabályaival szemben áll. Az Európai Unió bevándorlási szabályait még a békeidőkben alkották meg, amikor még nem volt ez a hatalmas invázió velünk szemben. És Európában volt már a nagy migránsinvázió előtt is egy vita arról, hogy hogyan kell gondolkodni a bevándorlásról. És ott a kormányok, nem tudom, hogy a nép mit gondol, hiszen nem volt népszavazás, de a kormányok, tehát az elit azt gondolja, vagy a hatalmon lévő elitek azt gondolják, hogy a bevándorlás jó dolog, és ezért nagyon sok bevándorlót beengedtek, és azt gondolták, hogy ebből valami jó sül majd ki. Ez szerintem, miután tudományosan, vagy hogy mondjam, tapasztalatból sem igazolható előre, hogy ez jó lesz, vagy sem, ez egy föltételezés, vagyis egy kísérlet. Tehát a nyugat-európaiak belevágtak egy nagy kísérletbe, hogyha összekeverik a nagy muszlim tömegeket a bennszülött keresztényekkel, abból egy jó dolog fog létrejönni. Segítenek is azoknak, akik oda akarnak jönni Európába, mert jobban akarnak élni, mint otthon, tehát jót tesznek velük, de magukkal is jót tesznek, gondolták ők, mert jobb Franciaország, jobb Németország, jobb Hollandia, jobb Belgium kerekedik ki ebből. Én sose hittem ebben a kísérletben. Először is nem szeretek kísérletezni emberekkel. Az emberkísérlet veszélyes. Kettő: hallgatni kell a józan ösztönökre, és nemcsak a sajátunkra, hanem a többi emberére is. Mindig lehet vitatkozni arról, hogy egy ország átlagos polgárai meg tudnak-e ítélni egy bonyolult kérdést, erről mindig van egy vita, de az élet legfontosabb kérdéseit egész biztosan meg tudják ítélni. Hagyni kell, hogy ők mondhassák meg, hogy mi legyen, hallgatni kell rájuk. Ezért volt nálunk népszavazás. Tehát a magyarok azt gondolják, hogy ilyen kísérletbe belevágni életveszélyes. És igazuk van, mert ha a kísérlet rosszul sül el, nem lehet visszacsinálni. Tehát, ha rossz előföltevésből indultál ki, egy olyan eredményt fogsz kapni, amit nem akartál. Mondjuk, terrorcselekmények történnek a hazádban, a közbiztonság leromlik. Vagy lehet, hogy az oda érkezők nem akarnak dolgozni, iszonyatos szociális kiadásokat kell majd eszközölnöd. Nem tudod, hogy alakul a világgazdaság, lehet, hogy éppen egy munkanélküliségi fázis jön, akkor a te munkahelyed is veszélybe kerül, hiszen többen vagytok ott. Tehát rengeteg olyan kérdés van, amit nagyon nehéz előre látni, és ilyenkor legjobb a józan észre meg a természetes emberi ösztönökre hallgatni, ami minden emberben megvan. Úgyhogy én örülök annak, hogy Magyarországon ez a kérdés eldöntetett. A kérdés az, hogyha ez szemben áll a brüsszeli szabályokkal, és most ez a helyzet, hogy a magyar szabályok, a bevándorlást, a migrációt nem engedélyező szabályaink szemben állnak a brüsszeli bürokraták, bíróság döntésével, akkor mi a teendő. Na, erről fog dönteni ma az alkotmánybíróság. Hetek óta izgalommal várjuk, hogy mit fog mondani az alkotmánybíróság, mert a mi számunkra a magyar alkotmányos rend szerint az a mérvadó, amit az alkotmánybíróság mondani fog, hiszen mi a magyar alkotmányra tettük le az esküt, nem a brüsszeli bürokratákra, meg nem valami elvont brüsszeli elgondolásokra. Mi a magyar emberek szolgálatára és a magyar alkotmányra tettünk esküt mindannyian, akik ott ülünk a parlamentben. És hogy a magyar alkotmányt hogyan kell egy adott helyzetben értelmezni, mondjuk, egy Brüsszellel való vita esetében, azt az alkotmánybíróság jogosult végső instanciaként eldönteni. És ez meg fog történni a mai napon, és ezért nekünk a magyar alkotmánybíróság döntését kell majd követnünk.

Milyen uniós következménye lesz ennek? Hiszen láttuk, amikor a lengyel alkotmánybíróság döntött, akkor is megtámadták Brüsszelből Lengyelországot. Ugye, az egy másik kérdés, hogy amikor a német alkotmánybíróság döntött a német jog elsőbbségéről bizonyos kérdésekben, akkor azért nem volt olyan nagy felháborodás Brüsszelben.

De nem volt csekély. Van hét-nyolc ország, amelyik már szembesült ilyen típusú problémákkal, és ott az alkotmánybíróságok brüsszeli bürokraták ellenében döntöttek. Ebből kiemelkedik Németország, mert Németország mindenből mindig kiemelkedik a méreteinél fogva, az is nagy lyukat ütött az addigi európai kényelem és megszokás falán, és komoly hullámokat kavart, csak, ugye, minden országnak más a kultúrája, másképpen beszél a politikáról. Amikor a németek látták, hogy itt egy konfliktus van, akkor lekerekítették a mondanivalójukat, hogy majd megbeszéljük, hogy mi legyen. De a magyar nem ilyen. A magyar azt érzékeli, hogy amit ő akar, az elé egy akadályt húztak Brüsszelben, és akkor azt mondja, hogy beszéljük meg, hogy mi lesz ezzel; akkor a magyar nem lehalkítja a hangját ilyenkor, hanem feltekeri, és szeretne tiszta vizet önteni a pohárba. A lengyel is hasonló, hát nem véletlenül vagyunk testvérek a lengyelekkel, sok a habitusbéli közösség a két ország között. Itt most az fog történni, hogy a magyar kormánynak azt kell mondania Brüsszelben, hogy meg kell változtatni a brüsszeli bevándorlási szabályokat. Most volt itt a lett elnök például egy-két nappal ezelőtt, és ő is azt nyilatkozta a tanácskozásaink után, hogy a brüsszeli bevándorlási szabályokat meg kell változtatni, márpedig ő európai bíró volt korábban. Tehát fontos, hogy nőjön az a hang, az az igény, amelyik azt mondja, hogy nem a nemzetállamoknak kell alkalmazkodni a mára már életidegenné vált brüsszeli szabályokhoz, hanem tessék a brüsszeli szabályokat hozzáigazítani a valósághoz. A bevándorlás valósága nem Brüsszelben van, hanem a magyar határon van meg a lengyel határon meg az olasz kikötőkben. Az a realitás, hogy az így keletkezett problémákat kell kezelnünk, módosítani kell a szabályokat. Az alkotmánybíróság döntése, ha ma a népszavazás irányát folytatja, akkor az azt jelentheti, hogy a fizikai határzár mellé egy nagyon erős jogi határzárat is fölépít az alkotmánybíróság: egy jogi kerítést.

De van lehetőség a szabályok, az uniós szabályok megváltoztatására most, amikor Németországban is új kormány van, méghozzá egy erősen baloldali kormány?

Lehetőség mindig van, aki azt gondolja, hogy nincs, az adja vissza a mandátumát, és keressen egy békésebb polgári foglalkozást. A mi foglalkozásunk, a kormányzati munka lényege, hogy mindig ki kell állni Magyarország érdekeiért. Mi egy nemzeti kormány vagyunk, nekünk Magyarország az első. Kétségkívül igaz, hogy a helyzet most nehezebb, mint volt, mert bár sok vitánk volt a német kereszténydemokratákkal, akik a kancellárt adták a legutóbbi időkig Németországban, de azért mégiscsak az egy keresztény alapokon álló, a magyar gondolkodáshoz hasonló irányt képviselő politikai közösség volt, a német kereszténydemokraták. Bár a bevándorlás ügyében késhegyre menő vitákat folytattunk. Helyettük most jött egy baloldali kormány Németországban, amely a programjába bele is írta, hogy Németország egy bevándorlóország. És bele is írta, hogy a bevándorlást támogatni kell. Tehát kétségkívül Önnek abban igaza van, hogy a magyarok érdekéért kiállni, Magyarország érdekeit képviselni, Magyarországot az első helyre tenni a jövőben Brüsszelben nehezebb lesz, mint eddig volt. Na, de mikor volt könnyű? Sose! Ez a munka, csinálni kell.

Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.