- miniszterelnok.hu - https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-beszede-az-ujjaepitett-tiszaligeti-stadion-atadasan/ -

Orbán Viktor beszéde az újjáépített Tiszaligeti Stadion átadásán

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Szolnokiak! Tisztelt Polgármester Úr!

Mielőtt elmondanám az avatóbeszédemet, engedjék meg, hogy tegyek egy-két rövid személyes megjegyzést. Először is szeretnék köszönetet mondani a vállalkozóknak, hiszen a kormány nem tett mást, csak azt, ami a dolga: támogatta a fiatalokat és a sportot. A vállalkozóknak azonban nincs ilyen kötelezettségük, akik erre mégis vállalkoztak, külön elismerést érdemelnek, úgyhogy a magyar kormány nevében köszönöm a szolnoki vállalkozóknak, hogy megtették, amit megkövetelt a haza. Köszönjük szépen Nyerges Zsoltnak és munkatársainak. A második megjegyzésem személyes természetű, tisztelt Hölgyeim és Uraim, nem kell futballbarátnak lenni ahhoz, hogy ma örüljön valaki itt, Szolnokon. Még csak sportbarátnak sem kell lenni, elég, ha az ember szereti a városát. Én jól emlékszem, hiszen néhány évig itt élhettem, Önök között Szolnok városában, gyakran is jövök ide, és amikor az ember itt eljött az úton, a stadion háta megett, és benézett ide az elmúlt tíz-húsz évben, akkor nem egészen érezhette, hogy mitől is állt így meg az idő. Amit itt láthattunk korábban ennek a mai létesítménynek a helyén, az maga volt az országot megviselő szocializmus maradványa: betontörmelékek, elhanyagoltság, pénztelenség és gyakran a gondatlanság bizonyítékai. Örülök, hogy ezen sikerült a városnak túllendülnie. Gratulálok a polgármester úrnak, sikerült aláírnunk a modern városokról szóló programot. Gratulálok ahhoz, hogy az elmúlt három évben 15, azaz tizenöt milliárd forintot tudtunk közösen elkölteni a két szolnoki kórház felújítására, 15 milliárd forintot tettünk Szolnok városának egészségügyébe. Épül a Budapestet és Szolnokot összekötő négysávos autóút is, amely – jól emlékszem – még 1989-ben a helyi Fidesz csoport megalakulásakor került először a programpontok közé. Elég sok víz lefolyt azóta a Tiszán, hogy végre eljussunk odáig, hogy ebből legyen is valami.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ha az ember elmegy egy idegen városba vagy külföldre, és arra kíváncsi, hogy rendben vannak-e a dolgok, onnan tudhatja meg, hogy megnézi, hogy rendben vannak-e a porták, és ha az udvarok és a porták rendben vannak, akkor valószínűleg az egy rendes hely. Ha az ember elmegy egy nagyvárosba, először azt nézi meg, hogy rendben vannak-e a közösségi terek, rendben vannak-e a templomok, rendben van-e a kórház, a városháza, a temetők, rendben vannak-e a sportpályák, az uszodák, a csarnokok és a futballpályák. És ha azok nincsenek rendben, akkor azon a településen valami baj van. Én örülök, hogy Szolnok városa azok közé a városok közé tartozik, amelyekről azt mondhatjuk, hogy rendben vannak, van gazdájuk, a polgárai szeretik, törődnek velük, olyan vezetőket választanak, akik sajátjuknak érzik a város gondjait és bajait. Gratulálok Szolnok városának ahhoz a fejlődéshez, amit az elmúlt időszakban elért. Jól emlékszem, még az első kormányunk idején, valamikor a kétezres évek legelején járhattunk itt először, amikor sportlétesítményt újítottunk föl; akkor a sportcsarnokot alakítottuk át. Aztán nemrégen megépítettük az új uszodát, és a vízilabdásoknak is méltó otthonuk lett. Most eljöttünk ide, itt vagyunk, és elkészítettük a gyermekeknek, elsősorban a gyermekeknek, másodsorban pedig a profi labdarúgóknak ezt a stadiont. 400 millió forintot adott erre a kormány, és több mint 600, sőt inkább 700 milliót adtak a vállalkozók.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Minden országnak abból kell boldogulnia, amelyre és amihez erőforrásai vannak. Nem elegendő álmodozni arról, hogy milyen országot szeretnénk, tudnunk kell azt, hogy mihez értünk, miben vagyunk jók, miben bizonyítottunk már, és a jövőt is érdemes arra építeni. Ha megnézzük, hogy mi, magyarok miben vagyunk jók, akkor a tudomány és a művészet mellett bátran idecitálhatjuk a sportot is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Sokan vannak, akik ellenzik a sportra költött összegeket. Mégis azt kell mondanom Önöknek, hogy bár a mindennapos testnevelés bevezetése óta jelentősen megnőtt az egészségükkel többet törődő gyermekek és családok száma, de ha nemzetközi összehasonlításban helyezzük el hazánkat és a mi gyermekeinket, akkor például a nemzetközi elhízási listán az európai versenyben előkelő helyen, dobogón tudunk végezni, és ez nincsen jól így. Az egészség megóvása nem akkor kezdődik, amikor betegek vagyunk, és meg kell gyógyulnunk, hanem ott kezdődik, hogy megőrizzük az egészségünket. És ha azt akarjuk, hogy erős, fiatal, jó jellemű nemzedéke legyen a hazának, akkor bizony költenünk kell a sportra, meg kell őriznünk a fiataljaink egészségét, és ez leginkább a sportberuházásokon keresztül lehetséges.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Természetesen minden helyzetet meg lehet szokni az életben, még a legmegalázóbbat és a legsikertelenebb helyzetet is, de ne felejtsük el soha, hogy nekünk, magyaroknak, ha a sportról van szó, mi a természetes állapotunk. A mi természetes állapotunk az, hogy mi Puskás Öcsi, Papp Laci, Balczó András és Egerszegi Krisztina országa vagyunk. Olyan nemzet, amely világklasszis sportolókkal büszkélkedhet. Miért kellene ennél kevesebbel beérnünk a jövőben? Márpedig ahhoz, hogy újabb és újabb tehetségek bukkanhassanak föl, esélyt kell adni minden fiatalnak – szülessen az ország bármely sarkában. Sohasem tudhatjuk, hogy melyik település melyik lakótelepére vagy melyik falu melyik házába született meg az új Egerszegi Krisztina, Balczó András vagy éppen Puskás Öcsi. Ezeket meg kell találni, meg kell ismerni, föl kell fedezni, esélyt és lehetőséget kell adni, s ehhez pedig létesítmények, tanárok, nevelők és edzők kellenek. Jó edzők nélkül nincs erős jellemű fiatalság, tisztelt Szolnokiak! Ezért külön is köszöntöm a jelen lévő edzőket, akikre rábízzuk a gyerekeinket, hogy az iskolaidő mellett a lehető legtöbbet hozzák ki belőlük, a lehető legnagyobb teret nyissák tehetségeink előtt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Természetesen nem lehetünk elégedettek. Jó itt körülnézni, örömmel hallom, hogy az energia is olcsó, látom ezeket az elegáns íveket, amelyek segítenek befedni a nézőteret, látom a jó minőségű pályát, látom a hátul lévő pályákat, tudom, hogy itt, a szemben lévő lelátó mögött van talán egy leharcolt műfüves pálya is. Polgármester úr, azt is rendbe kellene hozni. Ráadásul egy nem is elég, kellene találni helyet a másiknak, ha a helyet megtalálják, és valami kis aprópénzzel Önök is hajlandóak ebben a beruházásban részt venni, akkor a magyar kormány szívesen áll rendelkezésre, hogy a következő fejlesztés is együtt valósulhasson meg.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az Aranycsapat számunkra fontos dolog, sokan félreértik az Aranycsapat jelentőségét és üzenetét a magyarok számára. Sokan vannak, akik azt gondolják, hogy a futball és az Aranycsapat a mi múltunk lezárult, dicső darabja. A valóság azonban az, hogy az Aranycsapat meg a sportsikerek általában ennél sokkal többre tanítanak bennünket. Én azt olvasom ki ezekből a sportsikerekből, hogyha mi, magyarok hajlandóak vagyunk félretenni az ellentéteinket, ha elővesszük a jobbik énünket, ha hajlandóak vagyunk együttműködni, akkor világra szóló eredményeket érhetünk el. Kívánom Önöknek, hogy Szolnok városa is részese lehessen a jövő nagy nemzeti sikereinek.

Ezt a stadiont most átadom, használják egészséggel, teljék örömük benne! Köszönöm, hogy meghallgattak!