Orbán Viktor beszéde a Rosenberger Magyarország Kft.-nál
2018. március 12. Nyírbátor

Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Egy sajátos helyzetben találjuk most itt magunkat. Egyszerre emlékezünk meg korábbi döntésekről, jelentünk be újakat, meghallgattuk Miklós képviselői beszámolóját, és közben egy munkásgyűlést is tartanunk kell. Örömmel tesszük ezt. A hölgyektől elnézést kérünk azért a szokatlan helyzetért, hogy mi ülünk, ők meg állnak, de talán megértik, hogy ebben a helyzetben ez most nem nagyon tud másképpen lenni.

Tisztelettel köszöntöm Önöket!

Azért jöttünk végül is ide Önökkel találkozni, hogy bejelentsük, hogy a Rosenberger vállalat a tavaly átadott elektronikai alkatrészgyártó üzem után új fejlesztéseket hoz Magyarországra. A számok mindig összekeverednek, ez talán most nem is olyan fontos, mert a Jászságban sem könnyű az élet, nemcsak itt, a Nyírségben nehéz, tehát két helyszínen hoznak létre újabb befektetéseket: Jászárokszálláson és itt, Nyírbátorban. A jövendő, tehát az előttünk álló időszak befektetései körülbelül kétszer akkorák lesznek, mint ami eddig megtörtént. Pedig ez sem kicsi, hiszen 3,1 milliárd forintból valósult meg ez a gyár. Mint hallhatták, ehhez 858 millió forinttal járult hozzá a kormány, és létrejött 400 új munkahely. A tervünk most az, hogy legyen egy új fejlesztés, amely több mint 6 milliárd forintba kerül majd, és a kormány 1,6 milliárd forintot tesz hozzá. Létre fog jönni több száz, mintegy körülbelül 400 új munkahely. Irigylésre méltó az a tempó, amivel az igazgató úr, Rosenberger házigazda urunk a vállalat vezetését irányítja, illetve amilyen iramot diktál, és mi pedig büszkék vagyunk arra, hogy tartani tudjuk vele ezt az ütemet.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Engedjék meg, hogy néhány elismerő szót szóljak a Rosenberger családról, hiszen nemcsak azért tartozunk neki köszönettel, mert komoly beruházást hoz létre majd a jövőben, és nemcsak azért, amit eddig tett, hanem azért is, mert ő már több mint húsz-huszonöt éve, illetve az ő családja Magyarország régi szövetségese. Az elsők között fektetett be Magyarországon a kommunista rendszer összeomlása után. Ez egy családi vállalat, három kontinensen 19 gyárral rendelkeznek. Büszkék vagyunk rá, hogy Magyarország ezek között kiemelt helyen van. Azért fontos az ő példájukat szem előtt tartanunk, mert mi is ezt szeretnénk. Magyarország is szeretne olyan családi vállalkozásokat, amelyek hasonló sikereket mutatnak majd föl. Amikor a rendszerváltás után – én már parlamenti képviselő voltam 1990-ben is –, amikor arról kellett gondolkodni, hogy összeomlik a kommunista nagyipar, akkor utána milyen gazdasági rendszert építsünk föl Magyarországon, hiszen negyvenévnyi kényszerszünet volt, nem volt piacgazdaság, nem volt magántőke, egy teljesen más világban éltük, akkor kerestük a mintákat, hogy mégis milyen országra kellene hasonlítania majd a magyar piacgazdaságnak. És a mi szemünk előtt általában Németország lebegett példaként. Nem azért, mert nagyok és erősek – ez is vonzó persze –, hanem azért, mert a II. világháború után őket a földig rombolták, és a II. világháború után egy reménytelen helyzetből voltak képesek egy olyan új német ipart megteremteni, amelynek ma már csodájára jár a világ. És mi azt gondoltuk, hogyha egy világháború után egy porig rombolt országot újjá lehet építeni, akkor biztosan nekünk is sikerülni fog negyvenévnyi kommunizmus után újjáépíteni Magyarországot, csak egy jó példát kell találni. Ezért van az, hogy Németország és Bajorország, ahonnan a Rosenberger család jön, mindig is példaként lebegett Magyarország szeme előtt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A német családi vállalkozások, a német emberek 68 százalékának adnak munkát, és a teljes német gazdasági termelésnek mintegy 50 százalékát adják. Ide szeretnénk mi is eljutni, mondjuk ki egyenesen. Most egy nemzetközi, német cég beruházásánál vagyunk jelen, illetve a jövőbeli terveit jelentettük be, de azért beszéljünk egy kicsit Magyarországról is. Mi egy olyan gazdaságot szeretnénk, amely úgy néz ki, mint a német; a családi vállalkozások adják a jövőben – reményeink szerint – majd a teljes magyar gazdasági teljesítmény felét, és azt szeretnénk, én személyesen is azt szeretném, hogyha a magyar embereknek mintegy 60-65 százaléka magyar tulajdonú gyárakban és üzemekben dolgozhatna.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Azt tanultuk meg a Rosenberger családtól és a bajor gazdaságtól, hogy egy nemzetgazdaság akkor versenyképes, ha a teljesítményének felét a nemzetközi cégek adják, a másik felét pedig a magyar vállalkozások. Egy versenyképes gazdaságnak ezen a két lábon kell állnia. Magyarország is ebbe az irányba halad. Hadd beszéljek Önöknek arról, hogy az elmúlt évek munkájának eredményeképpen óriási beruházások érkeztek Magyarországra. Magyar és külföldi beruházások is megvalósultak. 2017-ben Magyarországon a beruházásoknak a volumene, a nagyságrendje 17 százalékkal nőtt, minden korábbinál magasabb szintre emelkedett. Most nagy számokat mondok, amiket nem biztos, hogy könnyű azonnal értelmezni. 6.440 milliárd forintnyi beruházás történt Magyarországon a tavalyi év során, ez pedig azt jelentette, hogy a magyar gazdaság teljesítménye több mint 4 százalékkal tudott nőni. Én látom a 2018-as évben esedékes magyarországi beruházásoknak a listáját. Nyugodtan mondhatom, hogy ismét hatalmas beruházások lesznek, vannak Magyarországon, és ez azt jelenti, hogy a gazdaságunk teljesítménye 2018-ban is több mint 4 százalékkal, de legalább 4 százalékkal növekedni fog, ez pedig azt jelenti, hogy mind az Önök bérének, mind pedig a nyugdíjasok nyugdíjának megvan a pénzügyi fedezete.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Azért is fontos mindaz, amit Rosenberger elnök úrtól hallhattunk, mert ő egy olyan fejlesztésről beszélt, amely már nem egyszerűen csak újabb munkahelyeket teremt, ami ugyan nagyon fontos, hanem korszerű  új munkahelyeket teremt. Fontos dolog, hogy Magyarország ne csak termelési központ legyen, hanem most már kutatási-fejlesztési központ is. Mi a világgazdaság termelési rendszerének nem az alsó fokán akarunk bekapcsolódni, hanem minél magasabb szinten, minél magasabb hozzáadott értéket előállítva. Az igazság az, hogy ehhez két dolog kell. Kell technológia, amit a beruházó hoz, és kellenek hozzá munkások. És most engedjék meg, hogy a munkásokhoz is intézzek néhány mondatot.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Akik itt, ebben a gyárban dolgoznak, nem tudom, szoktak-e erre gondolni, de Önök világszínvonalú munkát végeznek. Magyarországra azért érkeznek világszínvonalú teljesítményt nyújtó gyárak, mert ezekhez a gyárakhoz méltó tudású és fölkészültségű munkaerő van Magyarországon. Nemcsak itt, Önöknél Nyírbátorban, mindenhol Magyarországon, a Dunántúlon is, délen is meg északon is. Nyugodtan kimondhatjuk azt, a gazdasági eredmények ezt világossá teszik, hogy a magyar munkások világszínvonalon teljesítenek, világszínvonalú munkásaink vannak. Ezért van arra esélyünk, hogy ne csak összeszerelő üzemeket hozzunk Magyarországra, hanem olyan magas műszaki igényű gyárakat is létrehozzunk Magyarországon, amelyeket Önök képesek működtetni. Nem tudom, Önök itt, a gyárban szoktak-e arról gondolkodni, hogy miért éppen ide jön a befektető? Természetesen egy beruházáshoz kell befektetendő tőke meg technológia, de miért éppen Nyírbátorba vagy éppen Magyarországra jönnek ezek a beruházások? Azért, mert itt vannak olyan munkások, akik képesek ezeket a gyárakat működtetni. Egy-egy ilyen beruházásért óriási versenyfutás van. Amikor a Rosenberger vagy bármelyik másik cég létre akar hozni egy új beruházást a világban, különösen olyan cégek esetében, amelyek több kontinensen dolgoznak – itt ez a gyár például három földrészen dolgozik –, akkor versenyezni kell a befektetésért. Különböző országok, különböző helyszínek versenyt futnak, a tulajdonosok pedig mérlegelik, hogy hol hozzák létre az új üzemeket. És ebben a versenyfutásban a döntő szempont – ha szabad így fogalmaznom: a pont az i-n, amit föl kell tenni – a munkások képzettsége, a munkások tudása, a munkások fegyelme és teljesítménye. Ha Önök és a magyarországi munkások nem lennének ezen a színvonalon képesek teljesítményre, akkor ezek a világszínvonalú beruházások nem ide jönnének, hanem más helyeire mennének a világnak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Örömmel hallottam, amit Simon Miklós mondott, hogy eredményeket értünk már el a munkanélküliség elleni küzdelemben, hiszen az 20 százalék fölött volt itt, a Nyírségben, de meg kell mondanom, hogy egyáltalán nem vagyok elégedett az elért eredménnyel, mert még mindig 9 százalék. 8,9 százalék. Ez sok. Az ország más részein, közöttük régi iparvárosokban, amikre korábban nem úgy tekintettünk, mint a jövő nagy és fejlődő helyszíneire – Tatabánya, Dunaújváros, ezek nehéz állapotban lévő városok voltak harminc évvel ezelőtt –, ezekben a városokban 2-3 százalék a munkanélküliség. És itt, Önöknél is az a helyzet, megmondom őszintén, hogy nemcsak a munkanélküliek vannak, hanem munkaerőhiány is van. Erre majd megoldást kell találnunk, az mégsem normális dolog, hogy egyfelől van 9 százaléknyi nem dolgozó emberünk, és közben százszámra keresnek új munkásokat az itt megnyíló új üzemekben. Erre megoldást kell találnunk, és a megoldás nem lehet más, mint a munka. Mindenkinek kell ajánlanunk olyan munkalehetőséget, amit el tud vállalni.

A jövőre nézve, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hiszen ne áruljunk zsákbamacskát, mégiscsak egy választási kampány közepén is állunk, a jövőre nézvést én három dolgot tudok ajánlani az itt dolgozó munkásoknak és általában a magyarországi gyárakban dolgozó magyar embereknek. Tudjuk ajánlani azt, hogy lesz munka. Ezt vállaltuk. Tíz év alatt egymillió új munkahelyet vállaltunk, és több mint hétszázötvenezret már létre is hoztunk. Tehát tudjuk vállalni azt, hogy mindenkinek lesz munkája. Vállaljuk, hogy támogatni fogjuk a családokat úgy, ahogyan eddig is támogattuk, különösen a nőket, akik egyébként gyermeket is nevelnek a munka mellett. Meg fogják kapni a családtámogatási rendszerből fakadó összegeket úgy, mint eddig, és a „nők 40” nyugdíjas rendszert is életben fogjuk tartani, meg fogjuk védeni, fönn fogjuk tartani. És meg fogják kapni a tiszteletet nemcsak Magyarország kormányától, hanem meg fogjuk követelni mindenkitől, hogy megadja a magyar embereknek a tiszteletet – külföldi politikusok vagy éppen magyarországi befektetők esetében is így van ez –, amely megilleti a magyar embereket. Ha van munka, ha támogatják a családokat, és van tisztelet, akkor lesz méltányos élet Magyarországon.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Szeretném Önöket arra is emlékeztetni, hogy mindazt, amit eddig elértünk, azt meg is kell védeni. Ezek nem a semmiből jöttek létre. Komoly erőfeszítések kellettek hozzá. Ehhez a munkahelyhez is a tulajdonos úrnak az erőfeszítése, a kormány támogatása és az itt dolgozó embereknek a munkaminősége is kellett. Azonban ezeket a vívmányokat és eredményeket meg kell védeni. Az egyik döntő szempont a munka minősége mellett, amikor Magyarország mellett döntenek a befektetők, vagy egy magyar vállalkozó arról dönt, hogy a pénzének, a profitjának egy részét újabb befektetésekre fordítja, az a körülmény, hogy Magyarország egy biztonságos ország. Ezért szeretném Önöknek különösen a választás előtt a figyelmébe ajánlani, hogy a legfontosabb feladat, hogy Magyarország biztonságát fönntartsuk. Magyarországot megvédjük, a határainkat megvédjük, és ne engedjük, hogy Magyarországon olyan állapotok alakuljanak ki, mint jó néhány országban tőlünk nyugati irányban. Magyarország biztonságát meg kell védeni. Van mit veszítenünk. Ha április 8-án nem egy országot megvédő, nemzeti kormány alakul, akkor még baj is lehet.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Végezetül nem maradt más hátra, mint hogy gratuláljak a nyírbátoriaknak ehhez az üzemhez és a most bejelentett fejlesztésekhez. Szeretném megismételni, hogy a döntés, Nyírbátor számára kedvező befektetési döntés tekintélyes részben az Önök munkaminőségének köszönhető. Szeretném, ha Önök büszkék lennének arra a munkára, amit itt elvégeznek, és büszkék lennének arra az eredményre, ami újabb és újabb beruházásokat hoz Magyarországra. Ne felejtsék el, hogy Magyarországon több mint százharmincezer ember keresi a kenyerét olyan üzemekben, mint ez, olyan üzemekben, amelyek a járműgyártáshoz kapcsolódnak. Ez a beruházás azért fontos számunkra, mert ez már nemcsak a jelenről, különösen a következő beruházások nemcsak a jelenről, hanem már a jövőről is szólnak. A világ fejlődik, digitális forradalom zajlik, robotizáció zajlik a világban. Magyarországnak olyan beruházásokra van szüksége, amelyek a legújabb technológiai színvonalon valósulnak meg, és olyan munkásokra van szükségünk, akik a legújabb technológiai színvonalú gyárakat is képesek olyan jól működtetni, mint tették eddig, a régebbi típusú magyarországi gyárakkal. Ehhez kívánok Önöknek sok erőt és jó egészséget! Arra kérem Önöket, különösen a munkásokat, hogy adják át a jókívánságaimat a család többi tagjának is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak!