Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Egyházi és világi Elöljáróink! Kedves Ünneplő Gyülekezet!
Örömmel fogadtam el a meghívásukat. Köszönöm, hogy részt vehetek a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepélyén.
Három oka is van annak, hogy az Önök iskolája közel áll egy magyar ember szívéhez. S mindhárom ok a nevében is benne van. Először is: mert egyetem. A magyar ember mindig tisztelettel és megbecsüléssel tekint egyetemeire, mert jól tudja, itt dől el, hogy a népek közötti megmérettetésben milyen polcot foglal majd el a magyar nemzet. A második ok, hogy keresztény, vagyis nyíltan kiáll az olyan, az európai fősodorból már kiszorított értékek mellett, mint a keresztényi szeretet, az igazságosság vagy a felelősség. Ezzel Önök egyszerre képviselői és követői a legszebb erdélyi protestáns és katolikus hagyományoknak. S végül a harmadik ok, hogy vállalja azt a küldetést, amit történelmünk során Partium megtestesített: nevezetesen, hogy az egész nemzet megvédéséhez az egyes részek megóvásán keresztül vezet az út. A keresztény írásmagyarázat tudománya azt tanítja nekünk, hogy a részt az egészből, az egészet pedig a részből tudjuk megérteni. Ma is úgy van, hogy az egész magyarság sorskérdései átfénylenek a részek sorsán. Gyarapodunk vagy elfogyunk, kiállunk magunkért vagy beolvadunk, megőrizzük a saját kultúránkat, vagy jövevény kultúrák kiszorítanak bennünket. S mi világosan látjuk, hogy az anyaország és a leszakított részek végül közös sorsban osztoznak majd. Vagy együtt, de legalábbis egymás után gyengülnek és elsorvadnak, vagy együtt erősödnek, izmosodnak és felemelkednek.
Van egy fontos dolog, amit Tőkés László püspök úrtól tanultam. Mindig a helyzetteremtő magatartást kell választani a helyzetkövető hozzáállás helyett. Ilyen helyzetteremtő lehetőség és pillanat érkezett el Magyarországon legutóbb 2010-ben, amikor a kétharmados felhatalmazásnak köszönhetően megindíthattuk a nemzetegyesítési programunkat.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Diákok!
Vajon milyen lesz, mennyire lesz termékeny az a jövő, amely Önök előtt áll? Itt lesz-e ez a jövő Erdélyben? Itt lesz-e a Partiumban? És ha itt lesz, akkor lesz-e hely benne nekünk, magyaroknak? Ma ezek a Kárpát-medencei magyarság legfontosabb kérdései. Ma annyit mondhatunk, hogy minden egyes nappal szélesebb lesz az az alap, amelyre a magyarok az anyaországban, Önök pedig Erdélyben és Partiumban a saját jövőjüket építhetik. Ma már van minek nekivetnünk a hátunkat, olyan erős a hátország, amelyről egy évtizeddel ezelőtt legfeljebb álmodozhattunk. Otthon az anyaország összeszedte magát, és saját lábára állt. Munkaalapú gazdaság, családalapú társadalom, patrióta oktatás és nemzetelvű külpolitika. Hét év leforgása alatt sikerült erős és tekintélyes európai középállammá tennünk Magyarországot. Kettős állampolgárság, az oktatási intézmények folyamatosan bővülő hálózata a Kárpát-medencében óvodáktól kezdve az egyetemekig, a magyar kulturális és szellemi erőközpontok megerősítése a teljes magyar szállásterületen. Ezek mind egy új, felívelő magyar korszak első jelei. A magyar nemzetpolitika ma már nemcsak az Önök jogainak megvédéséről szól. Ma már olyan gazdasági programjaink futnak szerte a Kárpát-medencében, amelyek segítik Önöket, hogy a szülőföldön megmaradhassanak és boldogulhassanak. A magyarok megerősödése ezen felül hozzájárul a Kárpát-medencében élő más népek békességéhez és jólétéhez is. Mi készen állunk az együttműködésre, s aki együttműködött velünk, magyarokkal, jól fog járni, sőt már ma is jól jár egyéni és nemzeti szinten is. Ma szlovénok, szlovákok, szerbek és magyarok egymást erősítve fejlődnek, s remélem, egyszer Románia is erre az útra lép majd.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tanárok és Diákok!
A most megnyílt korszak jeleit Önök testközelből is láthatják. Hiszen a mostani tanévnyitó keretében adhatjuk át az új egyetemi épületet is, amelyet az anyaország támogatása tett lehetővé. A magyar kormány, ahogy eddig úgy a jövőben is ki fog állni Önökért, és támogatni fogja egyetemük működését. Jó okunk van erre. Meggyőződésem, hogy nekünk, magyaroknak csak akkor lesz jövőnk a Kárpát-medencében, ha elkötelezett és felkészült fiatalokat tudunk a nemzet szolgálatába állítani. Az eddig megtett út csak akkor ér valamit, ha sikerül felnevelnünk, és útnak indítanunk azt a magyar fiatalságot, akik folytatják a nemzetegyesítő munkát, amit mi, az Önök előtt járó nemzedék elkezdtünk.
A magyar jövőt azok a fiatalok jelentik, akik elég bátrak ahhoz, hogy a családot, a közösséget, a nemzetet válasszák, akik elég merészek ahhoz, hogy a hagyományos és bevált európai értékek mellett döntsenek a mindent egynemű masszává gyúró szellemi divatirányzatok helyett. Azok a fiatalok jelentik a magyar jövőt, akik dogmatikus kötöttség nélkül, szabadon gondolkodnak, és nem hagyják szellemi, alkotó- és képzelőerejüket gúzsba kötni. Azok a fiatalok jelentik a jövőt, akik megértik, ha magyar Magyarországot és európai Európát akarunk – márpedig ezt akarunk –, akkor keresztény Magyarországot és keresztény Európát is akarnunk kell a most fenyegető kevert népességű és öntudat nélküli Európa helyett. Arra biztatom ezért a partiumi egyetem tanárait, hogy neveljenek fel egy bátor, felkészült és tettre kész erdélyi fiatalságot, egy jól bevált és tiszteletet érdemlő Közép-Európa iránt elkötelezett nemzedéket, olyan nemzedéket, amelyben lesz elég életerő, kurázsi és nagyra törés, hogy hozzá illő és a magyarok múltjához méltó jövőt válasszon, és fel is építse azt. Ahogy a magyar Alaptörvény írja: mi úgy hisszük, hogy Önök fogják ismét naggyá tenni Magyarországot.
Soli Deo gloria!