Orbán Viktor beszéde a határvadászok eskütételén
2017. január 12. Budapest

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Szülők és Családtagok!

Örülök, hogy ma itt lehetek együtt, Önökkel. Zord idők bátor és elkötelezett embereket kívánnak. Önök ma arra tettek esküt, hogy megvédik Magyarország határait, megvédik a magyar otthonok biztonságát. Ezzel Európát is védik, ahogy ez mifelénk az utóbbi 500 évben lenni szokott. Megvédeni magunkat és Európát is: ez lett évszázadok alatt a magyar nemzet sorsa.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A naivitás, az illúziók és az erélytelenség korszaka lezárult Európában. Két lábbal kell állnunk a földön, és abból kell kiindulnunk, amit látunk, és nem abból, amit látni szeretnénk. Vannak, akik azt gondolják, hogy minden ember, aki Európába jön, a mi szokásaink és törvényeink szerint akar élni. A tények ennek éppen az ellenkezőjét mutatják. Terrortámadások, zavargások, erőszak, bűnözés, etnikai és kulturális összeütközések mind arra figyelmeztetnek, hogy akik idejönnek, nem a mi életünket akarják élni, ők a saját életüket szeretnék folytatni, csak éppen az európai emberek életszínvonalán vagy éppen abban az országban, ahová a brüsszeli bürokraták szét akarják osztani őket. Tudjuk, hogy a migránsok áldozatok is, az embercsempészek, a beengedést és meghívást ígérgető európai politikusok és saját illúzióik áldozatai. Értjük őket, de nem engedhetünk a követelésüknek, nem engedhetjük be őket Európába. Az emberi jogok sehol sem írják elő a nemzeti öngyilkosságot. Ráadásul az illegális bevándorlók között terroristák is érkeznek, ezért több európai országban is ártatlan emberek veszítették el életüket, és fizettek életükkel saját országuk gyengeségéért. Az igazságot el kell ismerni akkor is, ha az a magyarok számára kedvező. Az igazság az, hogy Európa jobban járt volna, ha nem támadja a magyar megoldásokat, amelyek működőképesnek és hasznosnak bizonyultak, és amelyeket azóta már egyre több ország átvesz tőlünk. Az igazság az, hogy az illegális bevándorlás és a korlátlan migráció egyszerre fenyegeti a mindennapok biztonságát, veszélyezteti gazdasági eredményeinket, és veszélyezteti a kultúránkat. Az igazság az, hogy azt tettük és azt fogjuk tenni, amit kötelességtudatunk és lelkiismeretünk diktál: megvédjük hazánk határát, megvédjük a saját életünket, és megvédjük mindennapjaink biztonságát. Az igazság az, hogy tettekkel bizonyítottuk, hogy megálljt lehet parancsolni a bevándorlásnak, mert ehhez csak elszántság, bátorság és akarat kell – és mindenekelőtt olyan emberek, mint Önök. A magyar honvédség és rendőrség munkájának köszönhetően Magyarország ma az Európai Unió egyik legbiztonságosabb országa. Nálunk nincs terrorizmus, nincs tömeges erőszak, nem hajtanak teherautóval az ünneplő emberek közé. De kérem Önöket, ne feledjék, mindez nem jelenti azt, hogy velünk, magyarokkal nem fordulhatnak elő ilyen szörnyűségek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az európai migrációs válság nem ért véget, Brüsszel továbbra is szét akarja osztani az elmúlt években illegálisan bejutott kétmilliós tömeget. A nyomás, a határainkra nehezedő nyomás a következő években nem fog megszűnni, sok százmilliós a jobb élet reményében útnak indulók utánpótlási bázisa, a világ nem a rendezettség, hanem a kiszámíthatatlan nyugtalanság irányába tart. Kívülről, Brüsszelből továbbra sem várhatunk megoldást, épp ellenkezőleg: nekünk kell megvédenünk saját magunkat. Mindig jobb arra számítani, hogy nem lehet nekünk ártani, mint arra, hogy nem akarnak nekünk ártani. Mindebből az következik, hogy a határvédelem továbbra is kiemelt fontosságú nemzetbiztonsági ügy. Biztosítom Önöket, hogy a kormány továbbra is megteremti a fizikai, jogi és élőerős, hármas védelmi vonalunk működési föltételeit.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Eskütevők!

Végül szeretném a magyar emberek nevében megköszönni Önöknek, hogy volt bátorságuk vállalni ezt a szolgálatot. A tisztesség úgy kívánja, hogy megbecsüljük azokat, akik akár az életüket is hajlandóak kockáztatni azért, hogy a többi magyar ember biztonságban legyen. Ehhez a munkához Önök minden szükséges tudást megkaptak elöljáróiktól. A legfontosabbat azonban mindannyian otthonról hozták magukkal: a bátorságukat. Ne felejtsék: a bátorságot joggal tartják az első számú emberi tulajdonságnak; ez az, ami lehetővé teszi az összes többit. Azt se felejtsék, hogy mi, magyarok szerencsés nemzet vagyunk, mert az első számú tulajdonság történelmi örökségünk. Ez a bátorság tartotta meg Magyarországot ezer éven át, és erre a bátorságra alapozzuk a magyar jövőt is. Kérem, tartsák észben: az Önök bátorsága a magyar emberek biztonságának alapja! Sok sikert kívánok a munkájukhoz!