- miniszterelnok.hu - https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-a-kossuth-radio-jo-reggelt-magyarorszag-cimu-musoraban-54/ -

Orbán Viktor a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában

Nagy Katalin: A kormány úgy döntött, hogy népszavazást ír ki öt kérdésben a gyermekvédelemről. Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt. Miért van szükség a gyermekvédelmi népszavazásra, amikor a nemzeti konzultáció kérdései közt is szerepel egy gyermekvédelmi kérdés? Jó reggelt kívánok!

Jó reggelt kívánok! Azért van szükség a népszavazásra – buzdítok mindenkit, hogy majd vegyen részt rajta –, mert Brüsszel megtámadta Magyarországot. Itt van a kezemben az az 54 oldalas európai bizottsági dokumentum, amit elküldtek nekünk, és azt követelik 54 oldalon keresztül, hogy változtassuk meg a magyar gyermekvédelmi jogszabályokat, a gyermekvédelmi törvényt. Normális esetben az volna az eljárás, hogyha van egy ilyen probléma, mármint gyermekvédelmi kérdések merülnek föl, azt a magyar parlament megvitatja, és alkot róla egy törvényt, hiszen mind a családi jog, mind a gyerekek jogaira vonatkozó törvények az Európai Unió alapokmánya szerint nemzeti hatáskörbe tartoznak. És akkor van egy törvényünk, azért választunk képviselőket, hogy jó törvényeket alkossanak, védjék meg a gyerekeinket, és akkor ezzel a törvénnyel be is van fejezve az ügy. Azonban megtámadott bennünket Brüsszel. Tehát ha Brüsszel nem támad meg bennünket, akkor nem lenne népszavazás. Miután óriási nyomás alá helyeztek bennünket, zsarolnak, fenyegetőznek, kötelezettségszegési eljárást indítanak, késleltetik a nekünk járó pénzek kifizetését, ilyen körülmények között két lehetőség van: vagy engedünk vagy nem. Miután a gyermekeinkről van szó, és a gyermekeink jövője a tét, ezért nem engedhetünk. Ha nem engedünk, akkor küzdeni kell. A kormány egymagában nem lesz elég erős ebben a küzdelemben. Nagyon nehéz hónapok előtt állunk, szükségünk van mindenkire, minden magyar ember támogatására, egyébként ezt a csatát nem tudjuk megnyerni. Ha van azonban népi támogatás, akkor meg tudjuk nyerni. Erre volt példa, tehát ezt nemcsak az optimizmusom mondatja velem, hanem a tapasztalatom is, hiszen ugyanígy volt a kötelező szétosztási kvóták esetében. Brüsszel azt követelte, hogy fogadjunk be migránsokat. A kormány egymagában nem lett volna képes ellenállni, megkezdtük ugyan akkor is a szembeszegülést meg az ellenállást meg a magyar emberek érdekének védelmét, de ha nem lett volna mögöttünk egy fantasztikus népszavazás, akkor valószínűleg egész Európára ráerőltették volna Brüsszelből a migránsok kötelező szétosztását. Akkor egész Európát a magyar népszavazók védték meg a migránsok kötelező szétosztásától.

Ez elképesztő! Mit tudtak írni 54 oldalon keresztül egy olyan kérdésről, ami nemzeti hatáskör?

Azt írják, hogy először is be kell engednünk a szexuális nevelést célzó propagandát az iskoláinkba. Tehát vitatják azt, hogy a szülőnek joga lenne ahhoz, hogy ő döntse el, hogy mikor, milyen formában szembesíti, ismerteti meg a gyermekével a szexuális élet – egyébként abban az életkorban, ott a tizenéves korra gondolok – rendkívül nehéz és bonyolult kérdésével mikor ismerteti meg és hogyan a gyermekét, hogyan segít neki. A bizottság szerint itt vannak jogok az iskolában vagy a köznevelésben, amelyek megelőzik a szülő jogát. Ezt mi nem fogadjuk el. Azt akarják, hogy az LMBTQ-aktivistákat engedjük be az iskolába. Ők azért mondják ezt, mert az ő fölfogásukban – meg őket is meg kell értenünk azért – ez az egész kérdéskör valójában nem a gyermekek neveléséről szól, hanem az európai szabadságeszmény kiterjesztéséről. Tehát ők úgy fogják föl a történelmet, hogy volt a nem szabadság állapota, ideértve a rabszolgaságot is, és onnan halad a világ az egyre nagyobb szabadság irányába. És most eljutottunk oda, hogy az igazi szabadság az, amikor az ember a nemétől is megszabadulhat. A magyarok nem így gondolkodnak erről, mert a magyarok azt mondják, hogy vannak a felnőttek, meg vannak a gyermekek. A felnőtt azt csinál, amit akar, a törvények keretei között, egymással is azt csinálnak, amit akarnak. Ez egy életmódkérdés a számunkra, nem szabadságkérdés, ez egy életmódkérdés. Ha valaki úgy akar élni, hogy egy másik azonos neművel él együtt, hát lelke rajta, tegye, de a gyerek egy különböző ügy, az nem tartozik ebbe a körbe, az nem a felnőtt szabadság kérdése, a gyerekekkel a felnőttek nem tehetnek meg akármit, és a gyermekeknek azért vannak szüleik, hogy megvédjék ezeket a gyermekeket, a saját gyermekeiket, és gondoskodjanak az egészséges fejlődésükről. Az állam meg azért van, hogy segítse ebben a szülőket. Ezért számunkra ez nem szabadságkérdés, hanem gyermekvédelmi kérdés, ezért is hívjuk a népszavazást gyermekvédelmi népszavazásnak. Akarják-e azt, hogy korlátozás nélkül lehessen bemutatni például homoszexuális tartalmakat reklámok vagy társadalmi hirdetések formájában a televíziókban meg reklámokban? Akarják-e azt, hogy a gyerekeket egészen kis korban ismertessük meg a nemváltoztatás lehetőségével? Van az az elmélet, hogy nem minden ember abba a testbe születik, ahova egyébként való lenne, és hogy ezt kiigazíthassa, ezért jogot kell neki adni arra, hogy megváltoztathassa a nemét. Egyes országokban még a közpénzekből, a tb-járulékból is fizetik az ilyen műtéteket. Most azt mondják, hogy a gyermekeknek ezt a lehetőséget már kiskorukban meg kell ismerni. Mi meg azt mondjuk, hogy majd a szülő eldönti, hogy mikor ismerteti meg őket ezzel a civilizációs problémával, milyen körülmények között és milyen életkorában a gyermeknek. Szóval ki akarják venni a gyermekeink nevelésének kérdését a kezünkből azért, mert Nyugat-Európában már így mennek a dolgok. Én megmondom őszintén, engem nem érdekel, hogy a németek hogyan nevelik a gyerekeiket, és ha beengedik az LMBTQ-aktivistákat a gyerekeik közé, az az ő dolguk. Én ismerem a tananyagokat is, ismerem azokat a mesekönyveket, amiket egészen kis, alsó tagozatos, óvodás korban adnak a gyerekek kezébe, ahol a herceg vagy a lovag nem a királykisasszonyt menti meg, hanem a királyfit, aztán összeházasodnak, és boldogan élnek. Mindezt egy négy-öt éves gyerek kezébe! Szóval én ezt nem akarom. Lehet, hogy a németeknek ez jó, de én, mint magyar szülő követelem, hogy az állam biztosítsa számomra azt a jogot, hogy én dönthessem el azt, hogy mikor és hogyan magyarázom el a gyermekeimnek, hogy nemcsak királylányok, hanem királyfiúk is vannak, akiknek időnként nem egyenes, hanem más irányultságaik vannak az életükben. Szóval én tudomásul veszem, hogy Nyugat-Európában hogyan mennek a dolgok, és hogy az ott állandósult, és azt javaslom, hogy ebbe mi ne is szóljunk bele, ez nem a magyarok dolga, de igenis álljunk ki azért, hogy a magyar gyermekek nevelése kizárólag a magyarokra tartozik.

Akkor ezek szerint ez egy kulturális harc is, másképp él Nyugat, és másképp él Kelet. Miért nem fogadják el azt, hogy Közép-Európában, Kelet-Európában mások a hagyományok, mások a szokások, más a morál? Miért nem fogadják el, még hogyha egy Európai Unióról beszélünk, akkor is? Sosem volt egyforma, nem?

Azért, mert a brüsszeli bürokraták azt gondolják, hogy az emberi történelem minden esetben, függetlenül, hogy melyik népről, országról és kultúráról van szó, ugyanabba az irányba halad, és ez helyes, és nekik az a dolguk, pont, mint a kommunisták, hogy a világtörténelem fejlődését, értelmét kiteljesítsék.

Az osztályharcok története.

Igen, pontosan! Mi ezt tanultuk az iskolában, csak ez most egy liberális nyelvezetben jelenik meg. Valaha a liberalizmus a szabadság kiteljesedéséről szólt, fantasztikus eredményeket ért el. Ehhez képest ma, jól látom, itt ez az eset, az én szülői szabadságomat korlátozza a liberalizmus. A liberálisok a szabadság ellenségeivé váltak. De ők vannak Brüsszelben többségben, és nekünk meg kell védenünk a szabadságunkat. Ezért mondom, hogy mi, antikommunisták ugyanúgy a szabadságharcos oldalon vagyunk most a liberálisokkal szembeni, brüsszeli bürokraták elleni küzdelemben is, mint voltunk egyébként a nyolcvanas években, kilencvenes évek elején. Még egyszer mondom: azt kell tudomásul venni, hogy a világban nemzetek vannak, a nemzeteket tisztelni kell, a nemzeteket népek alkotják, akiknek kultúrájuk, történelmük van, és azt ugyanúgy tisztelni kell, mint a népeket magukat. Nem lehet a népet úgy tisztelni, hogy a kultúráját és a történelmét nem tisztelem. Mi egy európai nép vagyunk, elvárjuk a tiszteletet. Az, hogy zsaroljanak bennünket, különösen visszaélve a hatalmukkal, mert itt nyilvánvaló, hatalmi visszaélésről van szó, pénzügyileg zsaroljanak bennünket, ez teljesen elfogadhatatlan. Igazságot Magyarországnak!

A helyreállítási alapról való tárgyalások úgy tűntek, egészen a gyermekvédelmi törvény elfogadásáig úgy tűntek, hogy nyugvópontra jutottak. Most újabb kérdések merültek fel az Európai Bizottság részéről? Ennek ideológiai alapja van, vagy a fejlesztési célokban találtak most hirtelen valami kifogást?

Nem. Teljesen egyetértünk, ráadásul, mármint a gazdaságpolitikai tartalmát illetően a helyreállítási programnak, hogy a helyreállítási programnak a legfontosabb ismérve, hogy gyors, azért alkottuk meg az Európai Unióban szokatlanul gyors tempóban, hogy minél hamarabb minden ország igénybe vehesse ezeket a forrásokat. Késleltetni – most úgy látom, hogy majd kéthónapnyi halasztást fog kérni az Európai Unió a tárgyalások folytatására – éppen a helyreállítási alap értelmét kérdőjelezi meg. Mit tud tenni a magyar kormány? Természetesen ez a pénz a mienk, ez nekünk jár. Erről sok vita nincs, tudják késleltetni, de nem tudják nem ideadni, hiszen ez – még egyszer mondom – nem ajándék, hanem ez jár nekünk, hiszen mi befizetünk az unió költségvetésébe, vállaltuk most az unió hosszú távú gazdaságpolitikájának a végrehajtását, következésképpen ez az összeg nekünk jár. De az idő számít. Ezért a kormány úgy döntött, hogy a gazdaságvédelmi alapon belül létrehozzuk a helyreállítási alapot, a magyar helyreállítási alapot, és ugyanazokat a programokat, amiket Brüsszellel már részben jóváhagyattunk, azokat most meg fogjuk indítani. Ma jön hozzám a pénzügyminiszter ennek a részleteiről tárgyalni, megindítjuk ezeket a programokat, és ha jön Brüsszelből pénz, ha nem, ezt ki fogjuk fizetni a magyar költségvetésből. Aztán majd megérkezik a pénz Brüsszelből, amikor megérkezik, de itt könnyen lehet, hogy egy elhúzódó ideológiai háború miatt erre nem kerül sor. Gyakran emlegetik a korrupció érvét is, de hát már közel voltunk a megállapodáshoz, hirtelen a gyermekvédelmi törvény elfogadása után nagyon korruptak lettünk. Ez egy fedősztori nyilvánvalóan, egy ürügy, itt valójában a gyermekvédelmi törvény áll a középpontban. Nagy harc ez, mondhatnám, világok harca. Nem szeretem, ha Magyarország a világok harcának malomkövei közé kerül, most sem az a szándék, hogy felőröljenek bennünket, hanem az, hogy a saját életmódunkat, a gyermekeink neveléséről kialakított saját fölfogásunkat mindannyian, minden magyar szülő érvényesíteni tudja. Úgyhogy ezt a csatát meg fogjuk nyerni, éppen úgy, mint ahogy a kilátástalannak tűnő csatát a bevándorlás, a migráció ügyében is meg tudtuk nyerni, nemcsak a magunk számára, hanem egész Európa számára is.

Nagy nemzetközi figyelem is irányul a magyar gyermekvédelmi törvényre, és arra, hogy népszavazást hirdetett a kormány. Az ellenzők azt mondják, hogy a népszavazás meghirdetése tulajdonképpen a magyar kormánynak egy húzása, el akarja terelni a figyelmet valamiről.

Nem hiszem, hogy a magyar embereket így le kéne nézni, tehát azt gondolni, hogy a magyar ember egyszer csak egy ügyet tud a fejében tartani, ez egy elég sértő föltételezés. Képesek vagyunk még kettőt, hármat, sőt még többet is egyszerre észben tartani. A magyar politika sohasem egyetlen kérdésről szól, hanem mindig több kérdésről. Kétségkívül ez talán a legfontosabb kérdés. Az országgyűlés, remélem, hogy ősszel elrendeli a népszavazást, és még a választások előtt, januárban vagy februárban le is tudjuk ezt bonyolítani.

Vannak olyanok, akik bojkottra szólítanak fel, itt a hazai ellenzék több pártjára gondolok. Érdekes a felvetés, hogy egy népszavazás bojkottálására szólítanak fel olyan politikusok, akik magukat a demokrácia védőiként tüntetik fel.

Nézze, ezt nem kifogásolhatjuk, mert mindenki azt tanácsolja a saját híveinek, amit helyesnek lát. Én inkább a saját dolgommal szeretnék foglalkozni. Én azt tanácsolom mindenkinek, hogy gondolja át ezt az egész kérdéskört alaposan, tájékozódjon, olvassa el az Európai Unió követeléseit, nézze meg, mi van Nyugat-Európában. Lesz egy népszavazási kampány, ami nyilván arról szól, hogy bemutassa ennek a kérdéskörnek, a gyermekvédelem kérdéskörének a hátterét, tehát kérek mindenkit, hogy figyeljen, tájékozódjon, alakítsa ki a saját véleményét, és utána menjen el. Az én fölfogásom szerint, aki nem megy el, vagyis bojkottál, az rábízza a döntést a többiekre. Miután most nem az a kulcskérdés egyébként, hogy a népszavazás érvényes lesz-e, és kötelező törvényalkotásra sarkallja-e a parlamentet, hiszen a törvényünk már megvan, tehát nem törvényt akarunk alkotni a népszavazással, hanem meg akarunk védeni egy törvényt. Itt a bojkottnak nincsen semmi értelme. A bojkott azt jelenti, hogy akkor rábízzuk az ügyben a döntést azokra, akik elmennek. Ugyanígy volt a migráció ügyében is. Hiába bojkottálta az ellenzék a népszavazást, hívta föl a híveit, hogy ne menjenek el, hárommillió fölött volt, a 3,5 millió környékén volt a részvétel, 90 százalék fölött az igenek aránya. Ez egy politikai állásfoglalás volt a magyar nép részéről, és megtámasztotta hátulról a kormányt, és én ezzel a támogatással tudtam sikeresen csatázni Brüsszelben. Tehát itt most nem egy jogalkotást, nem egy törvény megalkotását kell kikényszeríteni a parlamenttől, lehetne a népszavazásnak egyébként ilyen értelme is, de itt nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy arra akarnak bennünket kényszeríteni, hogy változtassunk meg törvényeket, méghozzá egy nálunk nagyobb erő, a brüsszeli bürokraták hadserege akar erre kényszeríteni bennünket. És hogy sikeresen tudjunk küzdeni, szükségünk van az egyértelmű és világos népakarat kifejezésére. Aki otthon marad, rábízta a többiekre.

A nyomásgyakorlás egyik eszközének tekinthetjük azt, hogy külföldi sajtóorgánumokban megjelent az, hogy itt lehet, hogy embereket hallgattak le Európában meg a világ más részein, és lehet, hogy Magyarországon is?

Lehet így spekulálni, de én nem szeretem a túlságosan bonyolult spekulációkat, az egyszerűbb dolgokban jobban hiszek. Ezzel az üggyel kapcsolatban a belügyminiszter egyébként mindent elmondott, amit el lehetett mondani.

A járványra, hogyha áttérünk most már, mert az is egy nagyon fontos kérdés. Sajnos azt látni, hogy Európa több országában már úgy nyilatkoznak a szakemberek, hogy bizony megindult a negyedik hulláma a járványnak. És ez tulajdonképpen milyen feladatot ró a magyar kormányra? Még, ha jól tudom, csak 23 embernél mutatták ki Magyarországon a delta variánst, ezt a nagyon fertőző variánst?

Igen, 23 deltásunk van és két gammásunk, amit még nem pontosan értünk, hogy mit jelent, az egy másik variáció, dolgoznak az egészségügyi szakemberek ennek a pontos föltérképezésén. Most Magyarországon az a helyzet, hogy azok, akik túl vannak mind a két oltáson, a népesség 55 százalékát teszik ki. Ez magasabb, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy Németország teljesítménye, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy Európa egyik legbiztonságosabb vagy talán legbiztonságosabb országa járványügyi szempontból ma Magyarország. A második dolog, amiből ki kell indulnunk, az, hogy a negyedik hullám elkezdődött Nyugat-Európában, tehát nem elszórt jelek vannak, hanem lehet tudni, hogy ez a járvány negyedik hulláma. Ez Nyugat-Európában elindult, és ha Nyugat-Európában elindult, miután a határokat nem tudjuk légmentesen lezárni, ezért a járványt be fogják hozni, be fogják hurcolni Magyarországra. Ezt 23 esetben már azonosítottuk, tehát biztosan mondhatjuk, hogy ez a delta variáns itt van közöttünk, tehát Magyarország is része lesz a negyedik hullámnak. A jó hír az az, hogy az oltások, amiket eddig felvettek az emberek, ezek a súlyos megbetegedésekkel szemben megvédenek bennünket. Van, akit teljesen megvéd a megbetegedéstől, és van, akit pedig úgy véd meg, hogy csak enyhe lefolyású betegséget okoz neki az a vírus, ami egyébként akár el is vihetné, amibe akár bele is halhatna. Most persze mindenhol elkezdődött annak a kérdésnek a mérlegelése, hogy az eddigi vakcinák a delta vírussal szemben hány százalékban védenek. Ma hajnali hír, azzal kezdtem reggel, hogy néztem az izraeli adatokat, ugye, ők vannak legelöl, meg ők voltak legelöl az átoltottságot tekintve. Ott nem oltanak kínaival meg orosszal, csak Pfizerrel oltanak, és ott is azzal a gonddal küzdenek, az a vita tárgya, hogy a Pfizer hány százalékban véd, a kétszer beadott Pfizer a delta vírussal, variánssal szemben, és ott is 40-től 60-ig mennek a becslések. Tehát én azt gondolom, hogy az operatív törzsünk jól döntött, amikor azt mondta, hogy augusztus 1-jétől, miután van elegendő vakcinánk, mert időben beszereztük, és különböző forrásokból szereztük be a vakcinákat, így van elegendő, ezért augusztus 1-jétől bármely magyar állampolgár kérheti a harmadik oltást is, és a helyi orvossal konzultálva eldöntik, hogy melyik korábbi oltásra mi legyen a fajtája a harmadik oltásnak. Ez az első dolog, ezt mindenkinek lehetővé tesszük. Azt hiszem, Európában ebben mi vagyunk az elsők; leginkább azért, mert a többiek még a másodikat sem tudták beadni. A második dolog, amit az operatív törzsünk elrendelt, hogy az idősekkel ismét külön kell foglalkoznunk. Most is ők vannak a legnagyobb veszélyben, és egyébként is a szüleinkkel meg a nagyszüleinkkel kell foglalkozni első helyen. Ott föl fogjuk keresni azt a 15 százaléknyi idős embert, aki nem oltatta be magát. 85 százalék beoltatta magát, de 15 százalék – az nagyon sok, százból 15 ember – nem. Szóval őket fölkeressük személyesen, és elbeszélgetünk velük, és megpróbáljuk meggyőzni őket arról, hogy vegyék föl az oltást, ha igen, igen, beadjuk, ha nem, akkor tudomásul vesszük, hogy ők úgy döntöttek, hogy inkább a legnagyobb, akár az életük elvesztésének a kockázatát is hajlandóak futni, de inkább nem oltatják be magukat. Erről lebeszélném őket, de szabad ország vagyunk, úgy döntenek, ahogy jónak látják. A harmadik dolog, hogy a 12 év feletti gyermekeknél egy általános oltási akciót indítunk a beiskolázást megelőző néhány napban, tehát a tanév úgy fog kezdődni, hogy az első egy-két napban a 12 évnél idősebb gyermekeket beoltjuk. Az operatív törzsünk azt is döntötte, hogy a vállalkozásokkal kialakítunk egy együttműködést, korábban csak a nagyokkal csináltuk, most a közepesekkel és kisebbekkel is, és a munkahelyeken is fel lehet venni majd az oltást. És a legvitatottabb ügy, amin a kormány a legtöbbet agyalt, az, hogy szabad-e kötelezővé tenni az egészségügyi dolgozóknak az oltást. Én is húztam a számat, megmondom őszintén, nem szeretem én az ilyesmit, de meggyőző érveket mutatott be Kásler miniszter úr meg az operatív törzs, hogy igenis olyan helyzetben vagyunk, amikor a betegeket ápoló, betegekkel kapcsolatba kerülő intézményekben, ilyen intézményekben dolgozók esetében vállalható erkölcsileg is az oltás kötelezővé tétele. És ami engem is meggyőzött, az, hogy vannak olyan oltások, amelyek ma is kötelezőek egyébként az egészségügyben dolgozók számára. Akiknek az nincs meg, nem tudnak ebben a szektorban dolgozni, és ezt most kiterjesztettük a koronavírusra is.

A nyaralások a legnagyobb szezonjukat élik most természetesen. Nagyon sokan örülnek, hogy végre kicsit ki lehet szabadulni. De ezek a növekvő járványügyi adatok, a számok emelkedése nem veti fel annak a lehetőségét, hogy esetleg valamilyen korlátozások még szóba jöhessenek? Vagy ez majd attól függ?

Szóba jöhetnek, de nem akarjuk, hogy valósággá váljanak. De nem szabad ilyen veszélyes és bonyolult időkben, mint amiben most élünk – látja, a migráció is nő, a vírusfertőzöttek száma is, mert itt a negyedik hullám, brüsszeli támadás alatt is vagyunk, tehát van itt minden – veszélyes időket élünk, ilyenkor nem szabad túlzottan magabiztos kijelentéseket tenni arról, hogy mi lesz holnap meg holnapután. Egy dolgot tudok ígérni minden magyar állampolgárnak, hogy a kormány a helyén van, az operatív törzs működik, folyamatosan elemzik a helyzetet. A legjobb koponyák, egészségügyi szakemberek és koponyák szintén folyamatosan dolgoznak, és amikor arra jutunk, hogy egy döntést meg kell hozni, akkor a kormány célratörően, gyorsan és határozottan hozza meg a szükséges döntéseket.

Ma délután magyar idő szerint 13 órakor lesz a tokiói olimpia hivatalos megnyitója. Nem olyan lesz ez az ötkarikás játék, mint amilyen szokott lenni. Azért mi számoljuk az érmeket továbbra is?

Én fölkelek legalábbis hajnalban majd úgy, ahogy a távoli földrészeken rendezett olimpiák esetében ez mindig így volt. Most nem megyek el én sem, nem lenne helyes, azt gondolom, hogyha az emberek ki vannak zárva az olimpiáról, akkor a választott vezetőik meg ott vannak. Azt hiszem, hogy osztoznunk kell a nehézségekben is, meg az élmények elmaradásában is osztoznunk kell. Fájdalmas ez, mert egy olimpia nézők nélkül, szurkolók nélkül, egyáltalán a fölfokozott hangulat nélkül más, mint amihez szoktunk. Nem az első furcsa olimpia ez. Ne felejtsük el, hogy, ugye, 1980-ban és 1984-ben politikai okokból csonka olimpiák voltak, most meg egy elhalasztott olimpiánk van, amely ráadásul zártkapus. Ilyenkor mindenki hazagondol, én is arra gondoltam, hogyha Magyarország rendezné ezt az olimpiát, akkor semmi akadálya nem lenne annak, hogy ez normális körülmények között és nyitottan valósuljon meg. Ugye, már nehéz elképzelni, egy évvel ezelőtt még könnyű volt, de most már nehéz elképzelni, milyen az, amikor le van zárva egy ország. De miután Magyarországon az oltási hadművelet jól sikerült, ezért Magyarország ma egy nyitott ország, Japán meg egy zárt ország, egy olimpiát sem tudnak, nem szabad nekik megrendezni a fertőzések magas száma miatt. Hát, sajnálom, nem Magyarország rendezi ezt az olimpiát, ezért keljünk föl hajnalban, 15 millió magyar ott lesz az úszóinkkal, az atlétáinkkal, egyáltalán minden magyar olimpikonnal, ha nem is tudunk a helyszínen szurkolni, biztosak lehetnek abban, hogy 15 millió magyar várja, hogy becsülettel helytálljanak, a legjobbjaink tiszteletére pedig várjuk, hogy fölhúzhassák a magyar nemzeti lobogót. Bizakodó vagyok.

Hajrá, magyarok?

Hajrá, magyarok!

Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.