- miniszterelnok.hu - https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-a-kossuth-radio-jo-reggelt-magyarorszag-cimu-musoraban-42/ -

Orbán Viktor a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában

Nagy Katalin: Virológus szakemberek szerint túl vagyunk a harmadik hullám csúcsán, kevesebb az új fertőzött, de a halálesetek száma és a kórházban lévők száma csak nagyon lassan csökken. Ezzel szemben Nagy-Britanniában már jó a helyzet. Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt. Mi mikor érünk el oda, ahol Nagy-Britannia tart?

Tisztelettel köszöntöm a hallgatókat! Ugye, Nagy-Britannia szóba hozatala indokolt, hiszen az a vírus, ami most pusztít, brit vírus, így hívjuk: brit mutáns, amely agresszivitását és erejét, pusztító erejét tekintve jóval erősebb, mint az egy évvel ezelőtt, az első járvány hullámakor megismert vírus. Ugyanaz a vírus, de mégis egészen más a tűzereje – fogalmazzunk így. Az első időszakban a zárások, az elszigetelés önmagában képes volt a járványt eltüntetni két-három hónapra, míg a második hullám formájában vissza nem jött szeptemberben. Ez azonban nem ilyen vírus, ezt le kell győzni. Tehát ezt szuronyhegyre kell tűzni, át kell lőni a tüdejét, szóval ezt meg kell semmisíteni, és az izolálás, a bezárkózás, az elzárás csak lassítani tudja a terjedését. Ez egy ilyen jól képzett vírus, megsemmisíteni csak vakcinával lehet. Tehát egy éve élünk háborús állapotok között, ha belegondolunk, hogy ez a nemzedék, a mienk meg az utánunk jövők láttak-e valaha ilyet, akkor azt hiszem, hogy nem. Még a rendszerváltás, amitől sokan tartottak, hogy majd harminc évvel ezelőtt majd forradalom, véres összecsapások közepette zajlik le, sem produkált háborús állapotokat Magyarországon, civilizált, békés polgári keretek között döntöttük meg a kommunizmust, és küldtük a haza a szovjet csapatokat. De ilyen félháborús, háborús állapotokat nem láttunk. A nagyszüleink meséltek ilyeneket, meg a történelemkönyvekben olvastuk, meg filmekben lehet még ilyet látni, hogy korlátozás, kijárási tilalom, elzárás, épp csak a jegyrendszer nem történt meg, meg a pénzünket nem ette fel valami hiperinfláció, amit szintén tanultunk az iskolában, de azonkívül szinte minden megtörtént. Halottak, kórházban lévők, lélegeztetőgépek, gyógyszerbeszerzés, vakcina – minden háborús hangulatú. És az embereknek a háborúból, még ha nem is ők indították, előbb-utóbb elegük van, tehát nem akarunk ilyen körülmények között élni. Ilyenkor értékelődik fel az a szó, amit egyébként méltatlanul közhelyesnek érzünk, amit úgy hívnak, hogy béke. Mindenki békeállapotokra, békés állapotokra, békés életre, derűre, nyugalomra, tervezhetőségre vágyik. Tehát az a kérdés, hogy mikor jutunk el oda, ahol a britek vannak – ahogy Ön fogalmazott –, akik már szinte ott vannak, amit békének lehet nevezni, jogos kérdés. Az én szakértőim vagy a kormány szakértőinek a véleménye szerint, ha igaz, hogy az oltás számít, akkor azt tudjuk mondani, akkor lesz béke, hogyha a vírust az oltásokkal sikerült legyőzni. Na, most ahhoz, hogy legyőzhessük a vírust, először is kellenek emberek, akik be akarják magukat oltatni, ezt hívjuk regisztrálásnak. Jó hírem van, ez jól halad, a tegnapi napon átlépte a regisztráltak száma a 4 milliót, tehát most már több mint 4 millió ember hajlandó arra, hogy felvegye az oltást. Ez növekvő szám, de még mindig kevés, tehát kampányt indítunk, mindenfajta híres embereket kértünk fel arra, hogy a személyes tekintélyüket és vonzerejüket vessék latba, és minél több embert vegyenek rá a regisztrálásra és az oltásra. Ha minden úgy halad, ahogy tervezzük, s miért haladna másképpen, akkor a 3 millió beoltott, első oltással rendelkező honfitársunk számát, azt el fogjuk érni hamarosan, már 2 millió 700 ezer fölött vagyunk. El fogjuk érni a 4 milliót május elején, itt ugyan van egy kis vita, hogy ez csak 3 millió 900 ezer lesz vagy 4 millió, de ha rajtam múlik, elhihetik, hogy az nem 3 millió 900 ezer lesz, hanem 4 millió. György István, aki itt az oltások irányításáért felelős államtitkár, a tudója annak, hogy mindennap folyamatosan a legjobb teljesítmény esetén is csak azt a kérdést kapja meg, hogy hogyan lehetne még többet beoltani. Tehát az a nyomás, ami az oltást irányítók jó teljesítményéhez szükséges, az garantált. Utána május elejétől számított egy hét, tíz nap alatt beadunk egymilliót, akkor leszünk 5 milliónál, és aztán május közepére elérjük a 6 milliót, és aztán május harmadik hetére a 7 milliót. Tehát június elejére azt tudom mondani, hogy a 8 millió magyar állampolgár, aki felnőttkorú, tehát megkaphatja az oltást, ebből a 8 millióból képesek leszünk június elején 7 milliót beoltani. Attól tartok, hogy nem lesz annyi regisztrált és magát beoltani akaró ember, mint amennyi vakcina. Június 15-én kezdődik egy olyan nemzetközi esemény, a labdarúgó Eb, amiben Magyarország is érintett, mire oda el fogunk jutni, addigra mindenki, aki regisztrált, az biztosan meg fogja kapni az oltást, és itt lehetőségünk lesz arra, hogy ezzel a védettségi kártyával az érdeklődők részt tudjanak venni ezen az eseményen. Na, most így festenek a számok. Most nyitottunk valamit, vagy egy óvatos lépést tettünk a múlt héten, vagy talán ezen a héten történt, húsvét után, hogy nyolc óra után is az utcán tudunk maradni, most már tíz óránál tartunk. Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, hogy ezt a nyolc órás korlátozást eddig betartotta. Ugye, én sohasem megyek haza hamarabb, mint késő este, tehát nyolc óra után még dolgozni szoktam, és én látom a várost, amikor megyek haza, és azt kell mondanom, hogy az elmúlt időszakban, bár mindig voltak hírek kilengésekről meg normasértésekről, de ez ne tévesszen meg bennünket. Az, amit lehetett látni, ráadásul a fővárosban, ami mégis csak azért a normakövetés szempontjából a tömeg miatt a legnehezebb hely, Budapesten, ahogy mentem haza, autó alig volt az utcán, ember alig volt az utcán, tehát az emberek példás fegyelmezettséggel tartották be a korlátozásokat, néztem a híradásokat, amelyek Nyugat-Európából jöttek, ahol tüntetések, szándékos szabálysértések voltak a jellemzőek. A mi országunk példamutatóan működött együtt a járványügyi szakemberekkel és a veszélyhelyzetet irányító hatóságokkal. Na, így állunk nagyjából most.

Volt olyan nap, amikor majd’ kétszázezer oltást be tudtak adni az oltóorvosok az oltópontokon és a háziorvosok a rendelőkben. Lehet tartani ezt az ütemet? Itt most a számok nagyon impozánsak, amelyeket Ön elmondott, de lesz ehhez elég vakcina? Azt tudjuk, hogy jövő héten már jön az első egydózisú vakcina, tehát akkor már összesen hatféle is lesz.

Hát igen, az ország történetének egyik legnagyobb logisztikai, tehát szervezési műveletét irányítjuk most. Ugye, öt vakcina van jelen pillanatban, ezeknek mindig van egy párja, ráadásul mindegyik vakcinát második oltással eltérő időpontban kell követni, tehát minden egyes beadott oltásnak kell, hogy legyen egy párja valahol egy raktárban, hogy amikor eljön az idő, akkor ugyanabból a fajtából, a megfelelő időpontban megkapja az oltásra jelentkezett ember a második oltását. Most ennek a nyilvántartása, raktározása, majd utána megfelelő időpontban való elindítása, megérkeztetése, ott nem összetévesztve és összekeverve a papírokat a megfelelő embernek történő beadása sokkal bonyolultabb művelet, mint azt bárki gondolná. Én magam is láttam azt a raktárbázist, ahonnan ezek a szállítmányok elindulnak, ahol a nyilvántartásokat vezetik, ahol külön vannak a különböző tárolási hőmérsékletet igénylő vakcinák egyik-másik hűtőkamrában tárolva. Tehát ez egy nagyon komoly feladat, fontos, hogy ne feledkezzünk el az ilyen raktárbázison dolgozó anyagkiadókról, targoncásokról, anyagmozgatókról, a szállítást végző pilótákról, sofőrökről, az azt fogadó, hajnali órákban fogadó emberekről, és csak utána jönnek az orvosok meg az ápolók, akik beadják. Tehát sokkal nagyobb apparátus dolgozik az oltási kampány hátterében, mint azt gondolni szokták. Tehát ez egy óriási logisztikai művelet, és azt kell mondanom, hogy önmagában saját magunkkal mérve a teljesítményünket sem rossz, amit nyújtunk, sőt az elismerés hangján kell, meg a köszönet hangján kell inkább beszélni, de összevetve annak a közösségnek az országaival, ahová tartozunk, vagyis az Európai Unió többi országával, látva a számokat meg az eredményeket nincs miről beszélni. Ahogy a futballmeccsen mondják: nézzetek a táblára, oda vannak felírva a számok meg az eredmények, és Magyarország messze megelőzve, általában a nép fejében magunk elé sorolt országokat is megelőzve nagyon jól teljesít.

A legfrissebb hír az, ugye, hogy a bajorok lekötöttek 2,5 millió adag Szputnyik vakcinát. A baloldali liberális The Economist is azt írja, hogy Brüsszel elrontotta a vakcinabeszerzést. Az egyik leghíresebb német közgazdász is arról beszél, hogy hiba volt Brüsszelnek ezt a feladatot elvenni a nemzetállamoktól. Úgy tűnik, hogy most már akkor nem csinálnak politikai kérdést a vakcinából?

Én is könnyebb kézzel írok, vagy könnyebb hanggal beszélek erről a helyzetről, most, hogy már az idős magyarokat beoltottuk, tehát 90 százalék környékén van a 65 év fölöttiek beoltása, ami azért nyomasztott engem – megmondom őszintén –, tehát én az elejétől fogva bíztam abban, hogy ezt meg tudjuk oldani, ezt a logisztikai feladatot is meg tudjuk oldani, meg novemberben, amikor Szijjártó Péterrel leültünk a vakcinabeszerzési stratégiát kigondolni, akkor is biztos voltam benne, hogy meg tudjuk ezt oldani. Hiszen sok év munkája van annak a bizalomépítésnek a hátterében, ami egy ilyen rendkívüli helyzetben a vakcinabeszerzéshez szükséges mind nyugati, mind keleti irányban. Tehát én biztos voltam abban, hogy ez menni fog, de azt is tudtam, hogy versenyt futunk az idővel, és a betegek meggyógyulnak. Nem mondom, hogy jó dolog betegnek lenni, sőt időnként meggyötri az embert, sőt nagyon sok embert ismerek személyesen, akit nagyon meggyötört ez a betegség, és még szövődmények is lehetnek, tehát sok minden lehetséges, de ha az élet megvan, akkor majd azt meg lehet gyógyítani, azt majd reparáljuk, azt majd kijavítjuk, majd valahogy lesz, de ha elveszítjük, nincs mit tenni. És az idősek életveszélyben voltak, tehát beszéljünk egyenesen: ember nem tudta megmondani, hogy a 65 év fölöttiek, ha megkapják ezt a vírust, mekkora esélyük van arra, hogy ezt túléljék, ezért nyomasztott engem az, hogy versenyt futva az idővel minden nap minél több életet lehessen megmenteni, életet pedig a vakcinával lehetett menteni. Most ezen túl vagyunk. Tehát most kicsit nyugodtabban beszélek arról a dologról, arról a jelenségről, hogy mi történt Brüsszelben. Az történt, mint a migrációnál. Nagyon tanulságos dolog ez. A kerítésépítésnél is ez történt. Jött a migráció, egy váratlan helyzet, és mire észbe kaptak, hogy ebből baj lesz, addigra már bent voltak, illetve bent vannak. Aztán most családegyesítés, beszivárgás, időnként beözönlés. Egy ország volt, amelynek helyén volt a szíve, ezek mi voltunk, magyarok, akik az elején, az első hullámot még elszenvedtük, ha emlékeznek rá, az fölkészületlenül ért bennünket, Keleti pályaudvar képei, 2015, de abban a pillanatban tudtuk, hogyha nincs uniós megoldás záros határidőn belül, akkor nemzeti megoldás kell, és kerítést építettünk. Mi volt a válasz? Hát mindenek voltunk, csak rendes emberek nem. Nekünk estek, a legdurvább dolgokat mondtak. Ma körülnézek: Bulgáriában kerítés, Görögországban kerítés, Olaszországban visszafordították a hajókat. Tehát ugyanez történt a vakcinánál is. Az elején mondtuk, hogy a vakcinabeszerzésnél nemcsak az árat, hanem az időpontot is figyelembe kell venni, nem szabad föladni a nemzeti vakcinabeszerzés lehetőségét, mert a brüsszeli beszerzési politika, bármilyen rendes emberek is csinálják, és bármennyire elkötelezettek, mindig hibázhatnak, és kell, hogy legyen ilyenkor egy másik terv, egy másik forgatókönyv. Ez volt a kínai meg az orosz vakcina. És rögtön nekünk estek. Pontosan úgy, mint a migrációnál meg a kerítésnél. Mindenek voltunk, csak rendes emberek nem. Most mit látunk? A bajor miniszterelnök szeretne kétmillió orosz vakcinát, sőt nemcsak szeretne, hanem szeretné gyártani is esetleg, az osztrákok hasonlóképpen. Tehát mi jár annak, akinek igaza van? Tanultam gyermekkoromban a szüleimtől. Hát az járt most is nekünk az elején. Az elején egy nyakleves jár az embernek, amikor a többséggel szemben igaza van, de aztán az idő igazolja az ő álláspontját, és aztán kiderül, hogy kétszer annyi embert oltunk be mi, mint a nyugat-európai, Európai Unióhoz tartozó testvérállamaink. Tehát szerintem jól döntöttünk, és az fontos tanulság, hogy hiába vannak nálunk nagyobb meg szerencsésebb történelmű országok, ha a saját életünkről és sorsunkról van szó, akkor nekünk kell vállalni a döntés felelősségét.

Múlt héten beszéltünk arról, hogy a 16 és 18 év közöttiek oltása is felmerült. Annál is inkább, mert Izraelben már oltják vagy oltották őket. Szó van arról, hogy Amerikában is elkezdik oltani ezt a fiatal korosztályt. Nálunk lesz-e döntés ebben, és mikor?

Nem kaptam még egyértelmű választ a járványügyi szakemberektől. Ezt ma reggel az operatív törzsön is ismét fölvetettem. Ugye, 13 kötelező oltás van Magyarországon gyermekkorban. Azt hiszem, hogy valahol a világelsők között vagyunk, vagy talán világelsők is lehetünk. Tehát Magyarországnak a viszonya az oltáshoz, a védekezéshez sokkal nyitottabb, támogatóbb, mint számos nyugat-európai országban. Mi valahogy történelmileg is bízunk az orvosainkban, a járványügyi szakembereinkben, és ha valamire azt mondják, hogy az jó, akkor azt általában fenntartások nélkül el szoktuk hinni. Ezért van, hogy 13 oltást gyerekkorunkban gond nélkül fölveszünk, s a szülők körében szinte alig van oltásellenes mozgalom. Számos nyugat-európai országban ez – Amerikáról nem is beszélve – fordítva van, de dönteni nem tudtunk még a 16 és 18 év közöttiek ügyében, viszont döntöttünk az iskolák és az érettségi ügyében a mai operatív törzs ülésén. És miután május 10-én fejeződnek be az érettségik, ezért úgy döntöttünk, hogy bár április 19-től kinyithatnának az iskolák – a honvédség egyébként a fertőtlenítését az iskoláknak elvégezte, a pedagógusokat beoltottuk, tehát készen állunk az iskolák újraindítására –, de nem érdemes néhány napra a középiskolákat kinyitni, hogy utána az érettségi szünet miatt meg megint bezárjuk. Úgyhogy egyszerűbb, ha azt tesszük, hogy május 10-én indítjuk meg a középiskolai osztályoknak a személyes találkozásra épülő tanítását. Az érettségiről is döntöttünk, csak írásbeli érettségi lesz, tehát azt fogjuk csinálni, amit már egyszer, egy évvel ezelőtt csináltunk, azt ismerjük, az bevált, erről van tapasztalatunk. A tapasztalat mindig többet ér, mint a spekuláció. A járt úton fogunk maradni, és úgy fogjuk majd az érettségiket szervezni, ahogy tettük egy évvel ezelőtt, vagyis csak írásbeliek lesznek. Azért is fontos, mert ez szerepet játszik az egyetemekre való bejutás szempontjából, és tavaly csak írásbeli volt, és ahhoz, hogy fair legyen a verseny a tavaly érettségizettek meg a mostaniak között, ezért jó, hogyha a két érettségi között összhang van. A részletszabályokat pedig hamarosan közzé fogjuk tenni.

Ha elérjük a 3 millió beoltottat, akkor milyen következő lépcső jön el a könnyítésben, a nyitásban?

Minden lépés a beoltottak számától függ, de azért figyelni kell a járványügyi adatokra is, mert az szabja meg a tempót. Ugye, nekünk volt egy nemzeti konzultációnk, amely nagyon világosan megmondta, hogy milyen lépéseknek kell egymás után történniük. Abban azért részt vett vagy 500-600 ezer ember, emlékeim szerint. Van is egy remek sorrendem. Tehát azt mondták a nemzeti konzultáción, hogy először az iskolákat kell kinyitni, aztán az éttermeket, aztán a szállodákat és utána a jeggyel látogatható kulturális, sportrendezvényeket, mozikat, konditermeket. Ez a sorrend. Hogy pontosan mit melyik napon és melyik héten lehet megtenni, azt meg az oltások száma határozza meg. Tehát én abban reménykedem, hogy március 19-én elérjük a 3,5 milliót, és azon a héten…

…április.

Bocsánat, április 19-én elérjük a 3,5 milliót, és akkor a következő lépéseket meg lehet tenni. Most az iskolákkal próbálkozunk először. Én úgy látom, hogy május elején a 4 milliót el fogjuk érni. Közel leszünk ahhoz, hogy mindenki, aki regisztrált, megkaphassa az oltást, és akkor a védettségi igazolvánnyal szerintem már lehet újra koncertre menni meg moziba menni meg szállodába menni meg sportrendezvényre menni. Most még várnék ezzel, de szerintem közel vagyunk ahhoz a pillanathoz, amikor a védettségi igazolvánnyal látogatható társadalmi, közösségi események ismét elérhetőek lesznek a számunkra.

Tavaly decembertől hív fel arra a kormány, hogy jelentkezzünk, regisztráljunk az oltásra, mert az oltás az egyetlen megoldás. A baloldal most április elején állt elő egy ilyen közös videóval, hogy mindenki oltassa be magát. Miért vártak 3,5 hónapot erre a baloldalon, mit gondol?

Én elfogult vagyok és nem pozitív irányba. Ezért elnézést kérek előre is, tehát én nem hiszek nekik. A baloldal oltásellenes. Ez nem hiszem, hogy vita tárgyát képezhetné. Én parlamenti képviselő is vagyok, nemcsak miniszterelnök, ezért foglalkozom törvényalkotási kérdésekkel, és az a helyzet, hogy ők az országgyűlésben beadtak egy határozatot. Tehát mindegy, hogy ki mit beszél, ma meg tegnap meg tegnapelőtt, van egy tény. Beadtak egy országgyűlési határozatot, azt el akarták fogadtatni, és az betiltotta volna, az volt a javaslat, a törvényjavaslatban az volt benne, hogy tiltsuk be, a magyar parlament tiltsa be Magyarországon a kínai és az orosz vakcinát, pont. Ez a tény. S ha ezt elfogadta volna a parlament, akkor sok százzal, vagy több ezerrel haltak volna meg többen, mint az így is elég magas és szomorúságra okot adó, keserűségre okot adó veszteségünk. Tehát ha elfogadtuk volna, amit a baloldal mondott, akkor sokan meghaltak volna. Az már csak a baloldali képmutatásnak egy számomra nem meglepő fejezete, hogy magukat természetesen beoltatják, miközben az embereket meg lebeszélik. Tehát nem is igényel ez szerintem semmilyen kommentárt. Aki gondolkodó ember, az pontosan tudja, hogy mit gondoljon erről.

Nagy visszhangot váltott ki az a héten, hogy Petry Zsolt kapusedzőt elküldték az állásából. A Hertha vezetősége úgy döntött, hogy azért, mert nyilatkozott Petry Zsolt egy magyar lapnak, a Magyar Nemzetnek, és abban elmondta a véleményét, ezért nincs helye a sportklubnál. Mit gondol erről?

Ingoványos talaj. Igyekszem szabatosan fogalmazni. Ugye, először is Németországot nem minősítem. Ez Németországban történt. Épp elég bajt okoz nekünk az, hogy Németország minősítget bennünket. Ez nem helyes két komoly állam kapcsolatában. Úgyhogy én nem viszonzom ezt, és nem minősítgetem Németországot. Azt az általános következtetést azonban levonom, amit az elmúlt tíz év során tanultam meg, hogy a liberális politika ma Európában elnyomó politika. Aki nem ért egyet a liberális véleménnyel, azt elnyomják. És ha mégis hangot ad a véleményének, akkor megbüntetik. Itt most állásvesztéssel büntettek egy embert azért, mert nem azt gondolja, amit egyesek helyesnek vélnek. Azonban az elvi kérdéseken túl, ami igazán fontos, az, hogy itt egy magyar emberről van szó. S Magyarország egy nagyon nehéz történelemmel a háta mögött, különösen az utóbbi száz évben, ma azért harcol, hogy egy komoly, erős és sikeres ország legyen. Akkor lesz Magyarország komoly, erős és sikeres ország, ha bizonyos törvényeket betart. Fölismer, elismer és követi ezeket a törvényeket. Az egyik ilyen törvény szerintem az az, hogy egyetlen magyar sincs egyedül. Úgyhogy Petry Zsolt sincs egyedül. Mindannyian vele vagyunk. A következő dolog, amit immár a politikán túlevezve egy hasonlóan komoly területre, ami a labdarúgás, ott is van azért teendő, mert ne felejtsük, hogy a nemzeti válogatottal összefüggésben alakult ki ez a helyzet, hiszen a kapusunk meg az ellenkező irányban tett nyilatkozatot, és, ugye, nekünk a nemzeti csapataink különösen fontosak. Egy ilyen méretű és történelmű ország esetében, mint a miénk, aki oly sok csatát meg háborút vesztett az elmúlt száz évben, a csapatsportok azért mégis a történelmi győzelem lehetőségét adják – békés körülmények között. És ezért mi a válogatott sportolóinkra nem egyszerűen sportolóként tekintünk, hanem mint a lányainkra meg a fiainkra, így is szoktunk róluk beszélni. Ők mi vagyunk. Ezért nem lényegtelen, hogy milyen állapotok vannak egy-egy válogatottnak a háza táján. Minden ilyen vita megbontja az egységet. Márpedig a sikeres, csapatként sikeres föllépésnek az első számú előfeltétele az egység. Most ez az egység megbomlott. Megbomolhatott a csapaton belül, és megbomolhat, ha nem figyelünk oda, a csapat meg a szurkolók között is. Úgyhogy ilyenkor egy feladat van: helyre kell állítani az egységet. Aztán van két kiváló emberünk, aki szerintem erre alkalmas, mert van egy fantasztikus szövetségi kapitányunk, és van egy fantasztikus csapatkapitányunk, Szalai Ádám. Tehát szerintem most az ő munkájuk minőségén múlik a következő hetek, hónapok sportsikere, labdarúgó sikere is, hogy ennek a két embernek sikerül-e megvédeni a csapatot, fönntartani, és ha kell, akkor helyreállítani az egységet. Ehhez sok sikert kívánok nekik!

Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.