Orbán Viktor a Kossuth Rádió „180 perc” című műsorában
2018. január 19.

Kiss Gábor István: Tegnap megjelent az előterjesztés, amely szerint – ha a parlament elfogadja – a kormány szándéka szerint regisztrálhatják Magyarországon az illegális bevándorlást külföldi forrásból szervezőket, ezeket a külföldi forrásokat megadóztathatják, a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szervező személyeket pedig kitilthatják a határról. Erről beszélünk elsősorban Orbán Viktor miniszterelnökkel. Jó reggelt kívánok!

Jó reggelt kívánok, tisztelettel köszöntöm a hallgatókat.

Akik ezt az előterjesztést megfogalmazták, ők használták a konzultációs eredményeket.

Mindig szakértők fogalmazzák meg a végső szövegjavaslatokat, de a célokat és a szándékokat nekünk kell kijelölni. Azért választanak az emberek vezetőket, parlamenti képviselőket, kormánytagokat az ország élére, hogy teljes felelősséggel eljárva meghozzák a szükséges döntéseket, kinyilvánítsák, megfogalmazzák, hogy mi a köz akarata, és mi a cél. Ezt tettük mi is, utána a jogászok ezt formába öntik. A mi célunk világos és egyértelmű, összefügg a mi célunk a nemzeti konzultációval, hiszen a nemzeti konzultációt azért kell újra és újra megindítanunk, mert komoly, nehéz konfliktusokkal járó ügyekben fontos, hogy az ország egységes legyen, vagy minél nagyobb része legyen egységes, és ennek az egységnek, egyetértési pontok létrehozásának legjobb módja a nemzeti konzultáció. Szóval a válaszom az, hogy van egy világos célunk. Azt akarjuk, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország, azt akarjuk, hogy azok, akik a migrációt szervezik és finanszírozzák, ne tudjanak boldogulni Magyarországon, és akik felhívásunk és felszólításunk ellenére a migrációt szervezik és finanszírozzák, távol tudjuk tartani Magyarország területétől. Ez a célunk, ez a hárompontos csomag ezt a szándékot fejezi ki.

Az előterjesztéscsomag címe Stop Soros. Gondolom, itt Györgyről beszélünk, Soros György személye vagy tevékenysége kap itt egy piros lámpát vagy behajtani tilos jelzést.

Nézze, Soros György nyíltan el szokta mondani a kérkedés határát súrolva, hogy ő rengeteg pénzt fordít arra, hogy a migrációt támogassa. Neki van egy terve, korábban ezt nyilvánosan is hirdette, és maga is így hívta. Mióta vita van, azóta óvatosabban fogalmaz, de a szándéka nem változik. Ő azt mondta, hogy a probléma a kerítés, Európa jövőjére a megoldás a migráció. Mi azt mondjuk, hogy a probléma a migráció és a megoldás a kerítés. Ő rengeteg pénzt ad azoknak, akik ezt a migrációt szervezik, és valóban most lesz egy új jogszabály. Ez új helyzetet teremt, itt mindenki eldöntheti, Soros György is eldöntheti, hogy mit csinál, abbahagyja-e azt, amit eddig csinált, és akkor az új törvény nem vonatkozik rá, vagy folytatja azt, amit addig csinált, és akkor az új törvény rá is vonatkozni fog.

Igen, de nem biztos, hogy a határ 8 kilométeres körzetében utalt forrásokat. Tehát hogyha kitiltják ebből a zónából, mondjuk őt személyesen, attól még juttathat pénzt a saját szervezeteihez.

Igen, de először is azt a pénzt most nyilvánosan be kell vallani. Külön regisztráljuk majd azokat a civil szervezeteket, akik talán inkább álcivileknek mondhatók, hiszen fizetett aktivistákkal dolgoznak, ami nem jellemző a civilekre. A fizetett aktivistákkal dolgozók inkább a pártokra hasonlítanak. Szóval őket külön fogjuk regisztrálni, nekik külön bevallásokat kell készíteni, az ő pénzügyeiket nagyítóval fogjuk nézni, és a migráció támogatására fordított összegre egy illetéket vetünk ki, tehát elvesszük mintegy 25 százalékát ennek a pénznek. Személyükben pedig nem mehetnek se a határkörzethez, ha nem magyar állampolgárok, Magyarországra sem léphetnek be, az országtól is távol tartjuk őket, egyébként a schengeni határhoz nem mehetnek közel. A reptér is a schengeni határnak minősül természetesen.

Többes szám első személyben mondja, hogy nagyítóval nézzük ezeket az összegeket, elvesszük a 25 százalékát, de itt közben önbevallásról van szó, és azt láttuk a civil törvény esetén, hogy erre a kötelezettségükre a megnevezett szervezetek fittyet hánynak.

Igen, de az már egy részletkérdés, amit majd a magyar jog kikényszerítésével foglalkozó állami hatóságok érvényesíteni fognak, nekünk a szándékot kellett megfogalmazni, a jogászok pedig eszközöket kerestek hozzá. Ezek szerintem jó eszközök, de most még van vita. Ha valakinek van jobb eszköze, hát szívesen meghallgatjuk.

Mi számít olyan forrásnak, amely majd a megítélés után 25 százalékos illetékfizetési kötelezettség alá esik?

Azoknak a szervezeteknek a költségvetései, teljes költségvetése, amely migránsokat támogat, ennek alapját képezi.

Miért kivétel vagy kivétel-e az uniós forrás ebből a szempontból? Ugye, a civil törvény esetében kivétel volt, és azt láttuk, hogy az Európai Parlament tavaly novemberben megerősítette, hogy forrásokkal kell ellátni azokat a szervezeteket, amelyek támogatják, segítik a migrációt a határon. Tehát ilyen értelemben nem logikus, ha az uniós forrás nem adóköteles ebből a szempontból.

Nem is az, szerintem azt is be kell vonni az elszámolás körébe. Magyar nézőpontból a magyar emberek érdeke szempontjából mindegy, hogy Soros György adja személyesen, az unió adja-e, vagy bárki, a lényeg az, hogy egy olyan célra adnak pénzt, amely ellentétes a magyar emberek érdekével, szándékával és akaratával. Tehát szerintem ez minden pénzre ki kell, hogy terjedjen, de ezzel kapcsolatos viták még majd lesznek, hiszen mi most törvényjavaslatokat szövegeztünk meg, ezeket benyújtjuk a parlament elé, ott még lesz vita, és akkor majd utána fogunk döntéseket hozni. Az én személyes álláspontom az, hogy a pénzt annak forrása szempontjából nem logikus megkülönböztetni. Ami rossz célra megy, ami a magyarok érdekével ellentétes módon kerül felhasználásra, azt meg kell adóztatni.

Tud esetleg példát mondani személy szerint vagy professzió szerint, hogy kiket érinthet a távoltartás.

Nem, mindenkit távol akarunk tartani Magyarországtól, aki olyasmit akar csinálni, ami a magyar emberek érdekével alapvetően ellentétes. Ez nem abba a körbe tartozik, amiről vitatkozunk. Természetesen Magyarország egy szabad ország, minden kérdésről lehet vitatkozni. Ha valaki követi a közéletet, akkor láthatja, hogy vitatkozunk is szinte mindenről. A szociális média, vagy hogy hívják ezt az internetvilágot, az pedig ezt a vitát elviszi az emberek lakásáig. Tehát Magyarország egy olyan modern demokrácia, ahol a viták mindennaposak, ez eddig rendben van, de amikor megállapodtunk abban, hogy mi a magyarok érdeke, méghozzá a következő évtized legfontosabb kérdéséről beszélünk most, mert majd szerintem a jövő afelé kanyarodik, hogy a migráció marad a következő tíz évben Európa és Magyarország számára a legfontosabb kérdés. Tehát ha egy ilyen ügyben a magyar nép az akaratát kinyilvánította, akkor onnantól kezdve már nem vita van, hanem végrehajtás.

Változott-e Magyarország migránspolitikája, hiszen sokan úgy értelmezik, hogy 1300 embert védelemben részesített, tehát oltalomban részesített Magyarország. Ezek az emberek hol vannak, kik ők? Kvóta alapján vannak Magyarországon?

Magyarország a kvótákat elutasítja. Magyarország migrációs politikája változatlan, továbbra is olyan országot látunk magunk előtt, ha Magyarországra gondolunk, de itt a V4 három másik országáról is beszélhetek, Lengyelországról, Csehországról és Szlovákiáról, amelyek nem bevándorlóországok. Tehát van egy országblokk Európában, amely világossá tette, hogy nem kíván bevándorlóországgá válni, ha tőlünk nyugatra fekvő országokat vizsgálunk, akkor azt mondhatjuk, hogy ott bizony már bevándorló országokról beszélünk. Részben mert rengeteg migráns érkezett oda az utóbbi időben is, és sokat fogadtak be a korábbi évtizedekben is. Másfelől ezek az országok tőlünk nyugatra a népesedési problémáikat, vagyis hogy kevés gyerek születik, úgy akarják megoldani, hogy bevándorlókat fogadnak be. A közép-európai blokk nem ilyen országcsoport, mi nem akarunk bevándorlóországgá válni, és nekünk is vannak demográfiai problémáink, de azokat nem bevándorlókkal, hanem családpolitikával szeretnénk megoldani. Azt szeretnénk, hogyha több magyar, lengyel, cseh és szlovák gyerek lenne, ezt látjuk megoldásnak. Nem könnyű elérni egyébként ezt a célt, de ez egy talán másik beszélgetés. Tehát Magyarország politikája változatlan: bevándorlókat nem fogadunk, migránsokat nem engedünk be, és senkit sem telepítünk le Magyarországra.

Mindezt nem cáfolja ez az 1300 döntés?

Sőt, pont fordítva: megerősíti, hiszen az egy másik eset. Ott arról van szó, hogy vannak védelemre szoruló, a nemzetközi jog alapján védelemre szoruló emberek, akik abban különböznek a migránsoktól, hogy először is bekopogtatnak az ajtón, ugye, a migránsok letarolták az országhatárt, illegálisan léptek Magyarország területére, nem tartották be, és be is jelentették, hogy nem kívánják betartani a magyar törvényeket. Akikről most beszélünk, arról az 1300 emberről, akik illedelmesen megálltak az országhatárnál, bekopogtattak, odamentek a határátkelőhelyhez, és azt mondták, hogy ők védelemre szorulnak. Legtöbb esetben egyébként kiskorú, őrizet és felügyelet nélküli gyermekekről van szó, és asszonyokról. A magyar hatóság pedig azt mondta, hogy megvizsgáljuk az Önök kérelmét, a jogi alapja ennek egyébként a nemzetközi menekültügyi egyezmények, amelyeket a magyar parlamentek korábban, a magyar jogrendszerbe befogadtak. A kvótára vonatkozó uniós szabályokat sohasem fogadtuk el és nem is fogadtuk be, tehát azon az alapon itt Magyarországon senki semmilyen jogot nem követelhet a maga számára. Tehát ezeket az embereket megvizsgáljuk, és ha úgy látjuk, hogy valóban védelemre szorulnak, akkor átmeneti oltalmat adunk nekik, ami azért fontos, mert abban a pillanatban, ahogy már nem szorulnak védelemre, azonnal vissza kell menniük oda, ahonnan jöttek.

Tehát nem lesznek magyar állampolgárok.

Sohasem lesznek. Ezért bírálnak is bennünket Brüsszelben, meg a Magyarországon működő bevándorlást támogató szervezetek bírálják Magyarországot, hogy mi csak oltalmat adunk, ami átmeneti, nem pedig végleges tartózkodási lehetőséget. Egyébként az erre vonatkozó számot, hogy pontosan mennyien tartózkodnak ezen a jogcímen Magyarország területén, a Bevándorlási Hivatal rendszeresen közzéteszi.

A honlapján ott van, igen.

Ez egy nyilvános adat. Azt tudom Önnek mondani, hogy a tegnapelőtti kormányülésen kérdeztem a belügyminiszter urat, aki azt mondta, hogy jelen pillanatban, hivatalosan ez úgy hangzik, hogy Magyarország területén őrzött és nem őrzött szálláshelyeken összesen 491 ember tartózkodik.

Tehát summa summárum kvótaperben esetleg az Európai Bíróságelőtt a kötelezettségszegési eljárásban Magyarországtól Varsó és mások, akik ugyanebben a cipőben járnak, pontosan arra számíthatnak, mint hetekkel korábban.

Sőt, a nemzeti konzultáció után a magyar álláspont még határozottabb és keményebb. Beszéltem is telefonon a lengyel miniszterelnökkel erről a kérdésről, hogy állnak ők, egyeztettünk. Ez az év elején személyesen, majd később telefonon is megtörtént. Lengyelország és Magyarország is kitart a korábbi migránspolitikája mellett, vagyis nem akarunk bevándorlóországgá válni, a kvótáknak nem engedünk, és nem akarunk olyan európai rendszert, amely helyettünk megmondaná, sőt ránk kényszerítené, hogy kik tartózkodjanak az országaink területén. Úgyhogy Lengyelország és Magyarország továbbra is teljes szövetségben van, nemcsak migráns ügyben, hanem a Lengyelország ellen indított európai eljárások tekintetében is megerősítettem a miniszterelnöknek, hogy Magyarországra számíthat, és az a szégyen nem történhet meg Európában, hogy egy becsületes tagállamot igazolatlan, indokolatlan, tényszerűtlen vádak alapján eljárás alá vonjanak, tehát Magyarország kiáll Lengyelország mellett.

Summa summárum visszatérve még néhány mondat erejéig az előterjesztésekhez, a három előterjesztéshez. Mire számít a társadalmi vitában? Szorgalmazza-e Ön például azt, hogy tavasszal, februárban a pár napos ülésen szülessenek ebből törvények, vagy pedig ez esetleg már a következő ciklusra marad?

Azt majd a parlamenti képviselők el fogják dönteni, mi beterjesztettük a törvényjavaslatot. Én ezt becsületbeli kérdésnek is tartottam, hiszen hogyha indítunk egy nemzeti konzultációt, és megkérdezzük az emberek véleményét, akkor abból valamilyen cselekvésnek következnie kell. Az emberek elmondták a véleményüket, világossá tették a Soros-tervvel kapcsolatban, hogy azt elutasítják, nekünk az a kötelességünk, hogy most mindent megtegyünk azért, hogy a Soros-terv végrehajtását megakadályozzuk. Ez a választóvonal és különbség a mai ellenzéki és kormánypártok között. A kormánypártok nemzeti konzultációt szerveztek, az ott megmutatkozó népakaratot pedig végrehajtják, annak érvényt szereznek. Az ellenzék ezzel szemben támogatja a határ lebontását, a határkerítésnek a lebontását, az ellenzék azt akarja, hogy fogadjuk el Brüsszelnek azt a diktátumát, hogy Brüsszelben eldöntsék, ki tartózkodik Magyarországon, és kötelező erővel ránk kényszerítsék a kvótát. Az ellenzék általában ezt az álláspontot képviseli. Van, aki nyíltan, van, aki ravaszabbul, mert nem ezt mondja, de amikor alkotmányt kellene módosítani, amely az országot megvédhetné, akkor azt elutasítja. Az én számomra az ellenzék egy blokkban a bevándorlás oldalán és a migránsok oldalán áll, a kormánypártok pedig – szerintem együtt a magyar választópolgárok elsöprő többségével –harcol a Soros-terv és a kvóták ellen.

Ha már a lengyelekről beszéltünk az imént, milyen partner lesz az új lengyel miniszterelnök, aki pár hete van hivatalban, első útja Budapestre vezetett? Ezt tőle is megkérdezhette, a kilincset az ír miniszterelnök kezébe adta, tehát egy elég komoly diplomáciai nagyüzem volt az első hetekben ebben az évben.

Hát erős kezdés volt valóban. Jött a lengyel miniszterelnök, aki egy kiváló ember, én régebbről is ismerem, beszéltem már erről máshol, így talán most nem indokolt, hogy a lengyel ellenállás az természetében, jellegében más volt a nyolcvanas években az antikommunista ellenállás, mint a magyar, a magyar inkább értelmiségi természetű volt, inkább szellemi ellenállásban mutatkozott meg, leginkább értelmiségieket és magunkfajta akkori egyetemistákat ért el. A lengyel ellenállás a nyolcvanas években nem ilyen volt, az tényleges ellenállás volt, ott embereket börtönöztek be, emberek voltak illegalitásban, rejtőzködtek, plébániákról, tanyákról vándorolva próbálták szervezni a lengyel nép kommunizmussal és a szovjet megszállással szembeni ellenállását. Én ismertem, sőt ismerem a miniszterelnök úrnak az édesapját, aki a Harcoló Szolidaritásnak, ami fizikai akciókat is hajtott végre a kommunisták ellen, annak volt a vezetője. Tehát azt kell mondanom, hogy antikommunizmus szempontjából itt hiba vagy elhajlás nincsen, és ez tiszteletet érdemel. A miniszterelnök korábban pedig gazdasági, fejlesztési kérdésekkel foglalkozott, és én nagyon sok ötletet és gondolatot kaptam tőle korábban is. Most is dolgozunk egy közép-európai fejlesztési bank közös felállításán, ő a V4-eken belül vállalta, hogy gazdasági előterjesztéseket fog készíteni a régió gazdasági együttműködésének a megerősítésére, tehát nagy nyereség ő nekünk a V4-ek gazdasági megerősítése szempontjából.

Ő volt rutinos pénzügyminiszter. Ezt hívjuk majd visegrádi banknak? Ezt emlegeti a sajtó. Visegrádi bank.

Igen, erről van szó.

Van egy dátum, hogy ez mikor kezdhet el finanszírozni és pontosan mit?

Január 26-án látjuk ismét egymást a négy miniszterelnök itt Budapesten, és akkor fogunk majd dátumokról dönteni.

Bajorországban is mondott részben ide tartozó dolgokat, ahol egy nagyon fontos gazdasági fórumon volt Ön főelőadó. Ez a mondat nagyjából úgy hangzik Öntől, hogyha az Európai Unió nem ad forrást, akkor Kínához fordulunk. Ezt fejtse ki egy kicsit bővebben! Ez a mondat is a visegrádi bankhoz tartozik?

Is, de nem volt ez ilyen brutális mondat, ennél azért azokban a körökben kifinomultabban és árnyaltabban kell fogalmazni. Itt azért ennek az előadásnak a közönsége az a teljes német nagyipari vezérkar volt, az általunk ismert összes nagy cég első embere. Minden évben tartanak egy ilyen zárt konferenciát Berlinben, ahová egy-egy külföldi előadót is meghívnak. Ez alapvetően egy német belrendezvény, de minden évben hívnak egy külföldi előadót. Tavaly talán a francia elnök volt ott, idén pedig bennünket hívtak meg, illetve engem hívtak meg. Én azt mondtam, hogy Kína nem veszély, Kína egy lehetőség. A magyar gazdaság nézőpontjából és az egész európai gazdaság nézőpontjából a fejlődő, növekvő, a világ legerősebb gazdaságává váló Kína lehetőségeket tartogat a számunkra, például magyar termékekből is rengeteget szállítunk Kínába. Ráadásul a kínaiak már nem szegények, az egy gazdag és erős világhatalom, amelynek olyan forrásai vannak, amelyek befektetési lehetőséget keresnek a világban. Ha ránézünk a mi világunkra, a közép-európai világra, azt látjuk, hogy ez Európa leggyorsabban növekvő gazdasági térsége. Itt fejlesztéseket kell végrehajtanunk. Elektromos hálózatok összekapcsolása, gázvezetékek építése, az észak–déli közlekedési útvonalak kialakítása, Varsóból ma nem tudunk eljönni Budapestre autópályán, nincsen gyorsvasút, mondjuk, Krakkó és Budapest között, hogy csak egy példát említsek, pedig igény volna rá, mert a térség fejlődik. Az a kérdés, hogy erre a fejlődésre, ennek a fejlődésnek a kihasználására honnan lehet pénzügyi forrásokat szerezni. Az első az Európai Unió regionális kohéziós alapja, amelyet ezért hoztak létre, ad erre pénzt. Ez azonban korlátos, itt nincs elegendő pénz. A másik, hogy az európai pénzügyi intézmények, Európai Fejlesztési Bank vagy magánbankok adnak hiteleket. A harmadik lehetőség, hogyha azok a hitelek drágák vagy nem elégségesek vagy rossz feltételűek, akkor kívülről, Európán kívülről kell forrásokat bevonni Közép-Európába. Itt lép be a képbe Kína, és Kína vállalja is, hogy az európai pénzügyi kondícióknál jobb feltételek mellett hajlandó Közép-Európában fejlesztési programokat finanszírozni.

Berlinben volt ez az előadás, amiről most beszéltünk, de korábban Bajorországban is megfordult, és a magyar gazdaság rá van szorulva a német–magyar kapcsolatok jólétére. Milyen tapasztalatokat szerzett ezeken a német tárgyalásokon?

Nézze, először is mi szövetségeseket keresünk. Én személyesen is a munkaidőm egy tekintélyes részét arra fordítom, hogy Magyarország számára szövetségeseket találjak. Meggyőződésem, hogy Európa egy nagy átalakulás küszöbén áll. Ez az átalakulás legalább annyi esélyt tartogat, mint amennyi veszélyt. Megindult ez a világmigráció, amit mi népvándorlásnak nevezünk. Az ENSZ jól láthatóan olyan programokat és dokumentumokat készül elfogadni, amelyek a világméretű népvándorlást támogatják. Ez egy másik veszély, ezzel majd foglalkoznunk kell. Jövő héten a Nemzetbiztonsági Kabinet foglalkozik is az ENSZ ide vonatkozó terveivel, ezek mind ellentétesek Magyarország érdekeivel, az amerikaiak nem véletlenül léptek ki az erre vonatkozó ENSZ keretében zajló tárgyalásokból, mert úgy látják, hogy ott számukra hátrányos döntések fognak majd születni, amiket nem tudnak megelőzni. Én osztom ezt az aggodalmat. Ezen nekünk is el kell gondolkodnunk, de itt higgadt döntést kell hozni, ez jövő héten várható. Tehát azt gondolom, hogy vannak veszélyek, amelyek fenyegetik egész Európát, és ha meg akarjuk magunkat védeni, és a nagy nehezen, sok munkával, verejtékkel kiküzdött magyar és közép-európai fejlődési lehetőségeket ki akarjuk használni, ahhoz nekünk szövetségesek kellenek. Ki a szövetséges? Az, aki hasonló módon látja a világot, mint mi. Na, most a bajorok hasonló módon látják a világot. Bajorországban egy nagyon erős keresztény, konzervatív, keresztény kulturális alapokon álló, a bajor, német nemzeti érdekeket védő politikai fordulat következett be az elmúlt hónapokban, ezért Bajorország, aki hagyományos szövetségese Magyarországnak, most egy megújított szövetségben van Magyarországgal. A bajor miniszterelnök vállalta egyébként azt is, hogy tesz egy közép-európai kezdeményezést, és egy osztrák–magyar–bajor együttműködésre tesz majd javaslatot. Ennek a valóra váltására a következő hónapokban nyílhat majd esély.

A következő hetekben is, mert, ugye, Kurz jön Magyarországra.

Én megyek hozzá.

Vagy Ön megy Bécsbe. Akkor ezt szóba lehet hozni.

Igen. Azt akarom mondani, hogy van egy közös hang, amelyen beszélünk már jó néhányan, és van egy közös szellemi erőtér, amelyen belül tudunk közösen gondolkodni Európa jövőjéről. Mi mindannyian Európa-pártiak vagyunk. A kérdés nem az, hogy Európa pártiak vagyunk-e, vagy sem, hanem hogy milyen Európát akarunk. És mi mind a népvándorlás ellen és a migráció ellen vagyunk. Tehát mi nem egy Brüsszelből irányított birodalmat, onnan érkező parancsokat végrehajtó parlamenteket és kormányokat akarunk látni, hanem mi a szabad nemzetek szövetségében hiszünk. Ez Európa jövője.

Mindeközben volt itt egy év vége, meg utána jött logikusan egy év eleje, és érdemes egy kicsit a magyar gazdaság teljesítményéről is beszélünk. Hiszen a nemzetgazdasági miniszter, ha jól tudom, éppen most, a kormányülésen beszámolt a lehetőségekről. Ugye, bizonyos körökben csökkent az áfa, a bérek, a családtámogatások és a nyugdíjak nőttek január 1-jén. A gazdaság várható, közeljövőbeli teljesítménye mire adhat lehetőséget?

Tudom, hogy ez egy olyan interjú, és beszélgetési keret, amely inkább az aktualitásokra összpontosít, de én mégis arra hívnám fel a figyelmet, hogy 2010 után, amikor az országot vissza kellett rántani a szakadék széléről, és egy pénzügyi összeomlástól meg kellett menteni. Akkor mi nemcsak válságot kezeltünk, hanem felépítettünk egy olyan gazdasági és társadalmi rendszert, amelyet kicsit nagyképűen magyar modellnek is lehet nevezni, amelyről azt gondoljuk, hogy a magyar emberek számára a legtöbb lehetőséget tartogatja és kínálja. Ez négy pilléren áll. Az egyik a versenyképességet segítő politika, a második a munkaalapú gazdaság létrehozását szolgáló politika, a harmadik a családokat támogató politika, tehát demográfiai alapozottságú politika, és a negyedik pedig az identitásunkat megerősítő politika. Ebből a szempontból szoktuk mindig vizsgálni a jövőt, és bármelyik pillérhez tartozó döntés is születik meg, annak erősítenie kell a másik három pillért is. Ez az a logika, ahogyan a döntéseket meg szoktuk hozni. Most ezért fontos, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája, aki dolgozni akar, hadd dolgozhasson. Nagyon régen volt ilyen helyzet Magyarországon, ma már lassan ez a helyzet. Az egy álom volt a rendszerváltástól kezdve, hogy mindenkinek lehessen munkája, közel vagyunk ahhoz, hogy ez beteljesedjen. A második célunk az, hogy megérje dolgozni, ahhoz pedig a béreknek és a munka értékének is emelkednie kell, a minimálbér nőni fog, illetve nőtt is már január 1-jétől, a szakmunkás minimálbér is. Itt köszönetet kell mondanom a szakszervezeteknek és a munkaadóknak, hiszen sikerült a szakszervezetekkel és a munkaadókkal megállapodni egy hatéves programról, hogy hogyan fogjuk csökkenteni az adókat, járulékokat, és hogyan fogjuk növelni a béreket. Ezt a megállapodást mindenki tartja, a szakszervezetek is betartják, a munkaadók is és a kormány is. Ez Magyarország sikerének szerintem első számú alapfeltétele, ez a nemzeti együttműködés, amely ebben a megállapodásban is kifejeződik. Ennek megfelelően nőni fog a gyed, nőni fog a diplomás gyed, csökkenteni tudjuk az áfát, az éttermi szolgáltatások áfáját, a halhús áfáját és az internetszolgáltatás áfáját is, mert Magyarország a jövő országa, és a jövő pedig a digitalizációban van. Büszkén mondhatjuk azt, hogy Magyarország az az európai ország, ahol az internetszolgáltatásnak a díját terhelő áfa a legalacsonyabb.

Orbán Viktor miniszterelnökkel beszélgettem. Köszönjük, hogy itt volt.