Olyan választás előtt állunk, amely eldönti a háború és béke kérdését 

Budapest, 2024. május 17., péntek (MTI) – Olyan választás előtt állunk, amely eldönti a háború és béke kérdését, az amerikai választással együtt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

Felidézte, hogy nem példa nélküli a szomszédban egy regnáló kormányfő elleni merénylet, Szerbiában ugyanis egykor Zoran Djindjicset lőtték le. Európának ez a része a nyugat-európainál jóval kockázatosabb „vadászterületnek” számít – jegyezte meg.

Hozzátette: mégis mindenkit szíven ütött a Robert Fico szlovák kormányfő elleni merénylet, az azonban nem meglepő, hogy Európában az erőszak szintje nő. Felidézte az elmúlt évek európai terrortámadásait, rámutatva: aztán jött a háború, és megkezdődött Európa „átdolgozása” háborúpártivá.

Nem vesszük észre, milyen radikálisan megváltozott Európa kezdeti álláspontja a háború kérdésében – figyelmeztetett Orbán Viktor, emlékeztetve arra, hogy két éve például a németek még csak sisakokat akartak küldeni Ukrajnába, ma pedig már katonák küldéséről egyeztetnek az európai vezetők, maga a NATO is.

Az erőszak vagy annak lehetősége a mindennapi életünk részévé vált, ez egy kitapintható folyamat Európában, ami nagy baj – mutatott rá, hozzátéve: az Európai Unió első számú küldetése a béke, a második a jólét. Egy ilyen merénylet után erős hit kell ahhoz, hogy az ember ezt a meggyőződését továbbra is fenntartsa – fogalmazott a miniszterelnök.

Kiemelte: a mi dolgunk az az, hogy az erőszak mennyiségét a mindennapi életben és a háborús kockázatot a politikai életben korlátozni próbáljuk.

Robert Ficónak mihamarabbi felépülést kívánt, azért is fájlalva a békepárti szlovák kormányfő elleni merényletet, mert értékelése szerint a most következő európai választás az amerikai választással együtt eldönti a háború és béke kérdését. Szlovákia elindult a béke útján, és ez nagy segítséget jelentett Magyarország számára. Ezt a támaszt most elvesztettük – fogalmazott Orbán Viktor.

Hangsúlyozta, nem indokolatlan összefüggésbe hozni a szlovák miniszterelnök elleni merényletet a háborúval, erőteljes erőközpontok érdekeltek abban, hogy az orosz-ukrán háború folytatódjon.

Arról beszélt: eddig se voltak sokan, akik a béke hangján beszéltek, Magyarország mellett csak a Vatikán volt ilyen, Szlovákia pedig éppen most vett „békepárti irányt”. A Robert Fico elleni merényletre utalva hozzátette: Magyarországnak most kétszeres erővel kell dolgoznia, és saját munkája is nehezebbé válik Brüsszelben, amikor meg kell küzdenie a vitákban a háborúpárti politikusokkal.

Szerinte ugyan a titkosszolgálatok még dolgoznak a merénylet összes körülményének földerítésén, de annyi biztos, hogy „progresszív baloldali gondolkodású, háborúpárti” elkövetőről van szó.

„Ezért nem indokolatlanok azok a kombinációk, amelyek összefüggésbe hozzák a merényletet a háborúval. Nagy erők állnak a háborúpárti politikusok mögött, általában a háborúpárti álláspont mögött, a Soros-birodalomtól kezdve a fegyveripar, a hitelezők, tehát nagykutyák és nagy, erőteljes erőközpontok érdekeltek abban, hogy ez a háború folytatódjon, sőt, kiterjedjen” – fogalmazott.

Úgy értékelt: az, hogy egy merénylő a „szlovákok békepárti folyamatát keresztbe lőtte”, egybeesik időben néhány más, háborús készülődést mutató fejleménnyel. Hozzátette: a háborúpártiak tárgyalnak egymással, ezért ment a „Soros-birodalom vezetője” és az amerikai külügyminiszter is Kijevbe, és egyre több pénzt akarnak odaadni Ukrajnának.

Jelezte: még meg sem száradt a tinta az Ukrajnának közös európai hitelfelvétellel nyújtandó forrásokról szóló megállapodáson, a NATO-ban már egy ukrajnai missziót szerveznek, azt javasolva, hogy 100 milliárd dollárral finanszírozzák tovább a háborút.

Ugyanakkor – figyelmeztetett – a NATO nem szeretetszolgálat vagy békehadtest, hanem védelmi szövetség, ezért nem egy a NATO-országok területén kívüli katonai misszión kellene törnie a fejét. Hozzáfűzte: neki és Szijjártó Péter külügyminiszternek is komoly erőfeszítéseket kell tenniük, hogy ne engedjék Magyarországot belehúzni ebbe a misszióba.

Kijelentette: a háborúnak nincs megoldása a harctereken, megoldást csak a tárgyalóasztalnál és a tűzszünetben találhatnak, ezért „vissza kell venni a tábornokoktól a politikusoknak az események irányítását”. „A katonák helyett most jöjjenek ismét a diplomaták!” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint ennek a véleménynek a befolyása az európai parlamenti választás tétje.

Azt is kiemelte: a háború a gazdaságot is lerombolja, és ma Európában mindenhol „háborús árak vannak”, drágábbá válik a hitel, megnő az energia ára, a szállítás költsége, a vállalkozók nagyobb biztonsági ráhagyással dolgoznak, és ennek az árát az európai emberek fizetik meg.

Arra figyelmeztetett: fontos, hogy a békepártiaknak nem szabad megijedniük. Szembe kell fordulnunk a Soros-birodalommal, ha kell, akkor az amerikai külpolitikával, és világossá kell tennünk, hogy Európának az az érdeke, hogy a reménytelen harctéri megoldás erőltetése helyett visszatérjünk a tárgyalóasztalhoz – jelentette ki.

A háborúból való kimaradás fontos eszközének nevezte a nemzeti, békepárti egység felmutatását az európai parlamenti választásokon.

A miniszterelnök azt mondta, ha egy ország egyértelműen a béke oldalán áll, és megadja a támogatást a vezetőinek, a kormánynak biztosan nagyobb esélye van a háborún kívül tartani a hazáját, mintha mögötte káosz, zűrzavar, bizonytalanság, instabilitás és a nemzetközi pozíciókat gyengítő rivalizálás zajlik.

Emlékeztetett: az I. világháború idején Tisza István kívül akarta tartani Magyarországot a háborún, majd Horthy Miklós kormányzó is megpróbált kívül maradni a II. világháborún, ameddig tehette vagy ameddig képes volt rá, de a németek végül is „belenyomták Magyarországot a háborúba”.

Noha nem ugyanaz a helyzet most, mint 1918-ban vagy éppen ’39-ben, ’40-ben, ’41-ben volt, de a Magyarországot körülvevő nagyhatalmak ma is „abban érdekeltek, hogy Magyarországot belenyomják ebbe a háborúba, és nekünk ellen kell állni” – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor hozzátette: a békepárti egység felmutatása nem egyszerű, mert a baloldal Magyarországon háborúpárti, pontosan azok finanszírozzák, akik a háborútól nyereséget remélnek. Aki azonban a Fideszre és a KDNP-re szavaz, „a békére szavaz, és minél többen teszünk így, annál nagyobb esélyünk van, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborúból” – fogalmazott.

A háborúból való kimaradáshoz ugyancsak fontosnak nevezte, hogy az ország vezetőinknek „ne szálljon inába a bátorságuk”, és jelezte, ezt minden nap meg kell erősíteni, hiszen az ember nem általában bátor, hanem helyzetek vannak, amiben bátornak kell lenni. Megjegyezte, „a külügyminiszter jól áll” ebben, és egyelőre ő maga is tartja a vonalakat.

Orbán Viktor hangsúlyozta: szövetségeseket kell találni, és bár Robert Ficót most „átmenetileg elvesztettük”, mindenhol új szövetségeseket keres, akik, ha általában a háborúval szemben nem is, de egy-egy konkrét, a háború felé mutató lépés megakadályozásában Magyarország szövetségesei lehetnek. Példaként említette Olaszországot, amely szintén nem akar katonát küldeni Ukrajnába.

Van tehát „diplomáciai mozgástere is a magyar kormányzatnak, hogy a háborúellenes, békepárti politikának valamennyi érvényt tudjon szerezni” – tette hozzá.

Nekünk alapvetően nem ideológiai, hanem gazdasági kapcsolatokra van szükségünk, Kelettel és Nyugattal egyaránt a jövő csúcstechnológiáiban – jelentette ki Orbán Viktor. Úgy érzem, sikerült kiszabadítanunk a keleti kapcsolatainkat az ideológiai és történelmi fogságból – mondta.

Arra emlékeztetett: a múlt heti látogatást megelőzően húsz éve járt kínai elnök Magyarországon, és ez idő alatt az ázsiai ország világgazdasági részesedése megduplázódott, miközben az Európai Unióé ötödével csökkent.

Nemcsak a mennyiségek változtak meg, hanem a minőség is; vannak olyan technológiák, amelyekben Kína jár elöl – tette hozzá, kiemelve: a kormány célja az, hogy Magyarországon találkozzon a világ legjobb nyugati és keleti technológiája.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Kína az élen jár a vasúti technológia, az elektromos autózás, a zöldenergia-termelés és -tárolás, „a teljes akkumulátorkultúra”, valamint az információtechnológia (IT) terén, nekünk pedig az az érdekünk, hogy a legjobb technológia jöjjön beruházásként Magyarországra, és stabil lábakon álló hídfő, találkozási pont legyünk.

A keleti és a nyugati technológia találkozására a debreceni ipari parkot hozta fel példaként, majd arról beszélt, hogy a gyártás után kutatás-fejlesztési tevékenység is érkezik Kínából Magyarországra.

Ha Magyarország nem akar lemaradni és nem akar a másodvonalhoz tartozni, hanem a világ legjobban élő országai közé akarunk tartozni, akkor nekünk csúcstechnológiára is szükségünk van – jelentette ki Orbán Viktor, hangsúlyozva, az ország méretéből adódóan „vékonyak” azok a területek, ahol saját fejlesztéseink alapján tartozunk az elitbe.

A miniszterelnök a magyar gazdaság szempontjából mérföldkőnek nevezte a kínai államfő látogatását. Hatalmasat léptünk előre – fogalmazott, majd azt hangsúlyozta: nem szabad elhinnünk, hogy a világ blokkosodása „előre elrendelt dolog”.

Példaként azt hozta fel: miközben azt kérdezik Magyarországtól, miért kooperál egyes kínai távközlési vállalatokkal, „Németország vidáman működik együtt ilyen cégekkel”.

Amikor pénzről van szó és gazdaságról van szó, akkor a valóság inkább az együttműködés felé mutat – jegyezte meg a kormányfő, kiemelve: Hszi Csin-ping arra szóló meghívása, hogy a magyar cégek vegyenek részt Kína modernizációjában, hatalmas lehetőséget jelent.

A világ minden országa ezt teszi; valójában versenyzünk a kapcsolatokért – fogalmazott Orbán Viktor.