Nem marad európai kereteken belül a bevándorlás problémája
2018. január 26.
A miniszterelnök szerint nem marad európai kereteken belül a migráció problémája, jól látható, hogy a vita az európai színtérről a világszíntérre helyeződik, és erre is választ kell adnia Európának.

Orbán Viktor a visegrádi országok (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) kormányfőinek találkozóján, pénteken Budapesten emlékeztetett: Kofi Annan korábbi ENSZ-főtitkár már 2004-ben arról beszélt, hogy a migráció megoldás, és nem probléma, felvázolta, mit kell tennie Európának, azt mondta, csatornákat kell nyitni bevándorlásnak. 2015-ben jött a dilemma, hogy akarunk-e arra az útra lépni, mint a nyugat-európai országok, amelyek megfogadták Kofi Annan tanácsát – mutatott rá. Felidézte: a mostani ENSZ-főtitkár a napokban szintén azt jelentette ki, hogy a migráció jó dolog, és a világszervezet szerepet vállal egy megállapodás kidolgozásában, hogy világszerte szétoszthatók legyenek a migránsok.

A kormányfő hangsúlyozta: „mi segítünk annak, akinek kell, de nem fogadunk be migránsokat, nem akarunk bevándorlóországgá lenni.” Mint mondta, fontos, hogy a visegrádi partnerek elmondják, hogyan gondolkodik az országuk, mert jól látszik, hogy „nem vagyunk egyedül”, és a Magyarország által képviselt gondolkodás nem kivételes, hanem normális, a józan ész által vezérelt gondolkodás.

Fotó: Árvai Károly

Orbán Viktor szerint az ENSZ-ben „veszélyes dolgok” vannak készülőben, a tervezett világ-megállapodásban benne van például, hogy enyhíteni kell az illegális határátlépés büntetését, az NGO-knak kiemelt szerepet kell adni a bevándorlás kezelésében, és minden országnak be kell fogadni migránsokat. Mindezt „mi nem támogatjuk” – jelentette ki.

Közölte: a keresztény kultúra védelméről van szó, ez nem vallási kérdés, mert ebben a nem hívők is benne vannak, benne van a keresztény életforma, a vallásszabadság, a családmodell, a férfi-nő kapcsolat, az, hogy „integráltan élünk itt, és nem akarunk antiszemitizmust importálni”, az, hogy „a toleráns, keresztény életformához ragaszkodunk, az otthonosság érzését nem veszíthetjük el”.

A miniszterelnök felvetette a kérdést, hogy ki döntötte el, kit kérdeztek meg, hogy idegen népeket beengedjenek a kontinensre, ki vállalja ennek a döntésnek a felelősségét. Mindez az európai emberek akarata ellenére, a megkérdezésük nélkül történik, miközben Magyarországon megkérdezik az embereket, az történik, amit a magyarok szeretnének – magyarázta.

Az illegális migrációról azt mondta: „ha azt nem tudjuk megfékezni, ha engedjük, hogy lebontsák a kerítést (…), ha engedünk a kvótának (…), akkor az az optimizmus és lehetőség, amely ma egy karnyújtásra van, elenyészik”.

Fotó: Árvai Károly

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Európának újratervezésre van szüksége, mert a korábban kitűzött célok nem teljesültek. Kiemelte: „Európa-párti politikusok vagyunk”. A célunk az, hogy Európa erősebb legyen, az új tervben kell lennie a munkaalapú társadalomra utaló passzusnak, Európának technológiailag vissza kell kerülnie a csúcsra, saját európai véderő kell, továbbá nem európai egyesült államokról, hanem szabad nemzetek szövetségéről kell beszélni – sorolta. A kormányfő szerint ez mind lehetséges, a kérdés, hogy lesz-e elég jó vezetés e célok eléréséhez.

Fotó: Árvai Károly

Orbán Viktor szerint a visegrádi államok hozzáadnak Európa erejéhez, nem pedig elvesznek tőle. A V4 a leggyorsabban fejlődő régió Európában – hangoztatta, kijelentve azt is, hogy a V4-ek nem megsegítettek, nem kérelmezők, hanem egy öntudatos közösséget alkotnak, amely legalább annyit ad az EU-nak, mint fordítva, sőt a régi uniós tagállamok valójában keresnek „a velünk való együttműködésen”.
Hozzátette azt is: a V4-eknek van egy közös szótáruk, amelyben olyan szavak vannak, mint szuverenitás, függetlenség, szabadság, Isten, haza, család, munka, becsület, biztonság és józan ész.

Mint mondta, most kell létrehozni gazdasági értelemben is Közép-Európát, mert most van erre energia és erőforrás. Arról beszélt: ha beletörődünk, hogy az összekapcsolódás Európában mindig kelet-nyugati irányú, azzal elfogadjuk, hogy sosem lesz Közép-Európa, csak Kelet- és Nyugat-Európa. Csak akkor jön létre gazdasági értelemben is Közép-Európa, ha az összekapcsolódás észak-déli irányban is megvalósul, különben „csak barátok leszünk” – közölte. Orbán Viktor kiemelte továbbá az EU bővítésének jelentőségét a Nyugat-Balkán irányába, mint mondta, ha sikerül integrálni ezt a térséget, az Közép-Európát erősíti.

Fotó: Árvai Károly

Az uniós integráció témakörében a kormányfő úgy foglalt állást: az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és Törökországnak is van stratégiája a Balkánnal kapcsolatban, csak az EU-nak nincs. Ha lenne ilyen, akkor Montenegrót azonnal fel kellene vennie a tagjai közé, majd amint lehet, Szerbiát is, amely kulcsország, mert ha Szerbia az unió tagjává válik, akkor azzal lényegében a Balkán stabilizálása is megtörténik – hívta fel a figyelmet.

Kérdésre Orbán Viktor közölte: történelmi léptékben is jelentős, amit az elmúlt években a magyar-szlovák kapcsolatok tekintetében Robert Ficóval elértek, a lehetőség korábban is adott volt, de személyfüggő, hogy kihasználják-e ezt. Méltatta a kapcsolatok gazdasági tartalmát is, és azt mondta: a szlovák-magyar gázvezeték „életbiztosítás nekünk”, emellett nemrég egyeztek meg egy híd megépítéséről Komáromnál.

Csehországot illetően jól halad előre a hadiipari együttműködés, a magyar-lengyel kapcsolatok tekintetében pedig a megvalósíthatósági tanulmányok megírásánál tart Varsó-Budapest gyorsvasút terve, amellyel a jelenlegi 12 óráról 4 órára vinnék le az út időtartamát- közölte.