- miniszterelnok.hu - https://miniszterelnok.hu/minden-idok-legjobb-eredmenye-szuletett/ -

Minden idők legjobb eredménye született

A miniszterelnök, a Fidesz elnöke közel két órán át tartó sajtótájékoztatóját azzal kezdte: a rendszerváltás óta soha egyetlen párt sem kapott ennyi szavazatot. Ez a leadott szavazatok 54 százaléka volt, és mandátumban kifejezve pedig a parlamenti helyek több mint kétharmadát szerezte meg a Fidesz-KDNP.

Úgy értékelt, ez az eredmény három ténynek köszönhető: az első, hogy a magyarok békét akartak, és miután a szomszédban háború zajlik, arra szavaztak, aki nagyobb garanciát jelent a békére.

Emlékeztetett: “a békemissziónkat mi már a választás előtt és a háború előtt megkezdtük”, ő február elején volt Moszkvában. Hárman próbálkoztak, rajta kívül a németek és a franciák, de “sajnos egyikünk sem járt eredménnyel” – idézte fel. Megjegyezte: évértékelőjében mondta el először, hogy Magyarországnak ragaszkodnia kell a békéhez.

Közölte: a második körülmény, amely a választási sikerhez hozzájárulhatott, az, hogy Magyarország sikeres ország, Európa két legsikeresebb országa ma Lengyelország és Magyarország. Ebben a két országban a legnagyobb a gazdasági növekedés, a legalacsonyabb a munkanélküliség, a legmagasabb a családtámogatások aránya, és az elmúlt tizenkét évben Magyarországon volt a legnagyobb adócsökkentés – sorolta.

Orbán Viktor szerint a harmadik körülmény, hogy az ellenfél egy hatalomért koalíció volt, ami alapvetően tiszteletlenség a választókkal szemben. Tiszteletlenség volt előre bejelenteni, hogy “bennünket nem érdekel a múltunk, nem érdekel a programunk, nem érdekelnek az eszmék”, az, hogy ezek összeilleszthetők-e vagy sem, “minket egy dolog érdekel, hogy hogyan lehet megnyerni a választást” – fogalmazott.

Úgy látja, ezzel szemben ők a szív és a szenvedély programját képviselték a kampányban.

Kijelentette: a legsúlyosabb lenézése és megsértése a választóknak az volt, amikor “azt is bejelentették, hogy a hatalomért még azt is megengedhető, hogy ebben a csak a hatalomért koalícióban még a fasiszták is, meg a kommunisták is megtalálják a helyüket, sőt meg is őrizhetik a saját szellemi alkatukat”.

Kijelentette: a választásokon győztes pártoknak és a kormánynak a víziója Európáról és a jövőről változatlan: hisz a nemzetállamban, és Magyarország jövőjét az Európai Unión és a NATO-n belül képzeli el.

A mi világértelmezésünk kicsit leegyszerűsítve úgy hangzik, hogy a sorscsapások globális természetűek, ilyen a népvándorlás, ilyen a járvány és ilyenek a háborúk. A hatékony, gyors válaszok pedig mindig nemzetiek és lokálisak, ezért továbbra is hiszünk a nemzetállamokban – fogalmazott, hozzátéve, abban is hisznek, hogy ennek a gondolatnak reneszánsza is lesz egész Európában.

A vízió másik pillérének azt nevezte, hogy Magyarország megerősíti a szövetségeit. Továbbra is az Európai Unión belül képzeljük el Magyarország jövőjét és aktívan részt akarunk venni a jövő Európai Uniójának kialakításában – jelezte. Hozzátette: NATO tagállam vagyunk, azok is maradunk, és egy jóval erősebb hadsereget akarunk építeni, ezzel a NATO-t is erősítjük.

A miniszterelnök a sürgős teendők között első helyen a béke elérését nevezte meg. Hozzátette: a béke felé vezető út első lépése a tűzszünet, és utána pedig következnie kell egy európai békekonferenciának. Szerinte ennek minél hamarabb meg kell történnie, mert a háború “egyre brutálisabb”, és attól tart, hogy ha sürgősen nem sikerül elérni egy tűzszünetet, akkor még sok szenvedés lesz a világnak azon a részén, és szenvedések és bajok egyre inkább közelebb kerülnek majd Európa belsejéhez.

Azt is kijelentette: azonnali brüsszeli intézkedésekre van szükség a magas energiaárak miatt. Beszámolt arról, hogy erre vonatkozóan már tett javaslatot a magyar fél. Azt javasolta, hogy amíg a háború tart, és amiatt magasabbak az energiaárak, az árak emelkedését eredményező adminisztratív előírást fel kell függeszteni, “mindegy, hogy milyen okból vezettük be azokat”.

Ide sorolta a fosszilis energiahordozók adóztatásának bonyolult szabályát, emellett azt az előírást, ami a villamos energia árát összekapcsolja a gáz árával. Ugyancsak fel kell függeszteni a bioüzemanyag adalék keverésének előírását az üzemanyagokba.

Hangot adott azon véleményének is, hogy súlyos gazdasági válság van kibontakozóban, aminek számos oka van, de szerinte a legfontosabb ezek közül az Oroszországra kivetett szankciórendszer. “Ennek meg fogjuk fizetni az árát” – fogalmazott.

Fel kell készülni ennek az euróai gazdasági válságnak a kezelésére – hangsúlyozta, hozzátéve: “erre képesek vagyunk, mindent meg fogunk tenni, hogy védjük a magyar családokat”.

Orbán Viktor beszámolt arról is: telefonon beszélt szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akinek azonnali tűzszünetet javasolt az orosz-ukrán háborúban. Azt is javasolta az orosz elnöknek, hogy ő, az ukrán és a francia elnök, valamint a német kancellár jöjjön el Budapestre, minél hamarabb annál jobb, és tartsanak egy megbeszélést. Ennek a találkozónak az egyetlen célja az azonnali tűzszünetről szóló megállapodás lenne – mondta.

Hozzátette: a válasz pozitív volt, de az orosz elnök azt mondta, ennek feltételei vannak, amelyről az ukrán elnökkel kell megállapodnia.

Orbán Viktor, aki elmondása szerint elég hosszan beszélt Vlagyimir Putyinnal, úgy látta, Magyarország speciális helyzetben lévő ország, a nyugati világ keleti határán van, ez egy “határvilág”.

Hozzátette: az országnak van egy 1956-os tapasztalata, tudja, milyen brutálisak szoktak lenni a háborúk, ezen a vidéken a megszállás nem ritka dolog.

Szerinte Magyarország a lengyelekkel van versenyben, de az is lehet, hogy megelőzi őket abban a tekintetben, hogy ki volt a leghosszabb ideig megszállva az elmúlt ezer évben.

“Mi értjük ezt az egész dolgot, ami itt zajlik és tudjuk, hogy a háborúk sosem úgy végződnek, ahogy elkezdődtek és egyre brutálisabbak lesznek, ahogy az idő halad előre” – fogalmazott, jelezve, hogy ezért azt javasolta Putyin elnöknek, hirdessen azonnali tűzszünetet.

A kormányfő közölte, Magyarország azért ilyen “hajlíthatatlan” a békével kapcsolatban, mivel több mint 200 ezer magyar él Kárpátalján, és Magyarországnak az ő életükért van elsősorban felelőssége.

Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy többek között Putyin orosz elnök, Trump volt amerikai elnök és Erdogan török elnök hívta őt telefonon, hogy gratuláljanak.

Arra a kérdésre, hogy az ukrán-orosz háborúval kapcsolatban melyik oldalt hívná agresszornak, és hogyan kommentálja azokat a kegyetlenségeket, amelyek Ukrajnában történtek, a miniszterelnök azt válaszolta: ez egy háború, amit az oroszok indítottak, megtámadták Ukrajnát, ez agresszió. Hozzátette: ez az Európai Uniónak a közös álláspontja és Magyarország ennek részese. Az atrocitásokkal kapcsolatban független és pártatlan vizsgálatot szorgalmazott. Jelezte: kedden hosszan beszélt erről a török elnökkel, aki szintén ezt szorgalmazza. Hangsúlyozta: a civileket mindenképpen meg kell védeni, a velük szembeni bántalmazást a leghatározottabban el kell ítélni.

Egy másik kérdésre válaszolva ugyanakkor figyelmeztetett: “illúziókat ne kergessünk”, hiszen Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát nem ismerte el.

Az orosz elnökkel való beszélgetéséről, illetve arról a kérdésről, hogy Putyin kérte-e, hogy Magyarország vétózza meg a gázzal és az olajjal kapcsolatos EU-s szankciókat, a kormányfő azt mondta: az oroszok tisztában vannak a jelenlegi helyzettel, azzal, hogy Magyarország a NATO és az EU tagjaként szemben áll Oroszországgal. Így beszélünk egymással, és ők ezt pontosan tudják – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az oroszok ezért nem is fognak tőle kérni soha semmit. Hozzátette: az oroszokkal fölépítettek egy jól működő kapcsolatrendszert, ami éppen most törik szét, ezt próbálják menteni, de könnyen lehet, hogy a szankciók, és a “nyugatiak nyomása” olyan erejű lesz, hogy nem marad belőle semmi.

Egy másik kérdésre a magyar-orosz kapcsolatot korrektként jellemezte, mint mondta, az elmúlt 12 évben “bennünket az oroszok nem csaptak be és mi nem csaptuk be az oroszokat egyszer sem”.

Közölte: Magyarországnak nem okoz nehézséget rubelben fizetni a gázért Oroszországnak, ha az oroszok ezt kérik.

Kifejtette: 2008 fontos határa volt az Oroszország-politikának, akkor döntötte el a Nyugat, hogy nem akarja felvenni a NATO-ba sem Grúziát, sem Ukrajnát, ezzel létrejött egy új határvonal Oroszország és a NATO között. Most a régi orosz politikából kifelé jönnek, az újat viszont még nem ismerik, nem tudni, milyen lesz az európai biztonsági rendszer – magyarázta. Hozzátette: figyelni, elemezni kell és alkalmazkodni a létrejövő helyzethez, addig pedig próbálják menteni a menthetőt.

Szólt arról is: Magyarország nem tervez orosz diplomatákat kiutasítani, és a tervezgetést nem is tartja okos dolognak. Majd ha lesz rá okunk, akkor kiutasítunk – jelentette ki. Szerinte Magyarország jól védi az érdekeit nemcsak Oroszországgal, hanem mindenki mással szemben. Magyarország politikai kampányok részeként nem utasít ki senkit – mondta. A több európai állam által bejelentett kiutasításokra csak annyit mondott: ahány ház, annyi szokás.

Megjegyezte: a Nemzetközi Befektetési Bankban az oroszok kisebbségben vannak, ettől függetlenül szeretnék megtartani Budapesten az intézményt.

Közölte: jelenleg a gáz esetében nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül, hanem az, hogy van-e. A hosszú távú szerződésnek nem az a lényege, hogy pénzt nyerjenek vele, hanem hogy biztosított legyen az ellátás – magyarázta.

Arra a felvetésre, hogy egy elhúzódó ukrajnai háborúban az ukrán állam összeomlása esetén Magyarország megvédené-e Ukrajna területén a magyar kisebbséget, a kormányfő úgy felelt: Magyarország a NATO tagja, “NATO-döntés nélkül nem mozdulunk ki a NATO területéről”.

Orbán Viktor kérdést kapott arról, hisz-e az ukrán nemzetállam reneszánszában. Azt felelte: Ukrajna létezik, ismerjük őket, ők Magyarország szomszédja. Védik a hazájukat, keményen harcolnak. Ez számára nem is meglepetés – jegyezte meg -, hiszen mindig is azt gondolta, hogy az ukránok jó katonák.

A Zelenszkij urán elnökkel vívott “szócsatáját” firtató kérdésre úgy felelt: bár azt háborúban nem időszerű hosszan taglalni, a magyarokat sokszor támadták Ukrajnában az elmúlt években, ami beárnyékolta a két ország viszonyát. Egy intelligens keresztény ország azonban ezzel ilyenkor nem hozakodik elő, hiszen bajban vannak.

Valóban fenyeget, hogy a háború előtti rossz bánásmód és a háború sok magyart áttol Magyarországra az ősi földjéről. “Ez nagy veszteség nekünk magyaroknak, nagy veszteség Ukrajnának és nagy veszteség az egész európai kultúrának. Meglátjuk, mit tehetünk” – mondta.

Kérdezték arról, szerencsésnek tartotta-e vasárnap esti kijelentését Volodimir Zelenszkijről. Orbán Viktor úgy válaszolt, az ukrán elnöknek van egy rossz szokása, hogy meg akarja mondani mindenkinek, hogy mit csináljon. “Szerintem erről jobb, ha leszokik az ember, különösen ha segítséget kér” – tette hozzá.

A paksi beruházásról Orbán Viktor közölte: Magyarország általában nem ért egyet a szankciókkal, de mivel fontos az uniós egység, elfogadják a szankciókat, ha azok nem sértenek magyar létérdeket. Egyelőre a nukleáris energia kérdésének semmilyen eleme nem szerepel semmilyen uniós szankciós javaslatban, így a beruházás folytatódhat a korábban megkötött szerződések alapján – mondta.

Megjegyezte: sok támadás érte a beruházást, ami nagy károkat okoz, mert ezek nélkül 2023-ban már üzemelne az erőmű, és a mostani energiaválságot könnyedén fogadták volna.

Szerinte néhány kérdés – a légtérzár, a szankciók kiterjesztése az energiahordozókra – nehezíti a lengyel-magyar kapcsolatokat, de ezek nem fontosak, mert a lengyel-magyar, illetve a visegrádi együttműködés nem geopolitikai szövetség, nem azért jött létre, hogy közös külpolitikájuk legyen, hanem hogy a közép-európai országok az érdekeiket hatékonyabban tudják képviselni az EU-n belül. Utóbbi esetében sértetlen az együttműködés – mondta.

Orbán Viktort a jogállamisági eljárás megindításáról is kérdezték, ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a legfontosabbnak a Lengyelországgal való szövetség megerősítését tartja. “Egyedül nem lehet állva maradni egy ilyen viharban, vagy ki tudja. De jobb nem megpróbálni” – vélekedett.

Kijelentette: a lengyelekkel kölcsönös védelmi szövetségben vannak, nem engedik, hogy bármelyiküket kizárják az európai döntéshozatali rendszerből. Megjegyezte: ha a külpolitikai nézeteik számos kérdésben el is térnek egymástól, a lengyel-magyar szövetséget azon a területen kell működtetni, ahol a legsikeresebb lehet, ez pedig az EU-n belüli önvédelem kérdése.

Jelezte: az eljárás megindításáról szóló levelet még nem látta és nem is érti az egész helyzetet. Mint mondta, az újjáépítési alapból Magyarország még “egy fillért se” kapott, így azt nem is tudta szabálytalanul elkölteni.

Ugyanakkor kijelentette: akármi is van a levélben, az biztos, hogy Magyarország nem fog fegyvereket szállítani Ukrajnába, és nem fog engedni semmilyen nyomásnak, amely a szankciókat Oroszországgal szemben ki akarja terjeszteni a gázra és az olajra és “a genderügyben” sem fog engedni.

Arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament döntéseit rendszeresen baloldali politikai motivációk magyarázzák. Ezek nem fair, jogszerű, semleges, hanem politikailag motivált döntések – tette hozzá.

A kormányfő szerint Magyarország az EU-ban ahhoz a kisebbséghez tartozik, amely nemzetállamokban hisz, konzervatív, kereszténydemokrata, ezért a baloldali csoportosulások az unió minden intézményében segíteni próbálják “a magyarországi elvtársaikat”, a magyar baloldalt. Komoly döntések előtt áll az unió, ezek nem hozhatók meg Magyarország nélkül és “mi nem leszünk jámbor lúzerek” – mondta.

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor a francia választásoktól tette függővé, hogy létrehoz-e egy új szövetséget az Európai Parlamentben.

A kormányfő számos belpolitikai témájú kérdést kapott. Azt, hogy az ellenzék összefogási terve megbukott a választásokon úgy kommentálta: ő maga is vesztett már választást eleget, ezért érti, hogy mi történik a másik oldalon. “16 évet voltam ellenzékben, 16 évet pedig kormányon, (…) harminckét évig dolgoztam, hogy esetleg pozitívba forduljak” – jegyezte meg.

Az ellenzéknek azt kívánta: értékelje a vereséget, álljon talpra és “szedje össze magát”, mert Magyarországnak szüksége van egy olyan parlamentre, amelyben a kormány hangján kívül más hang is van. Hozzátette: a politikában azt tanulta meg, hogy verseny nélkül nincs teljesítmény, ezért az lenne “mindannyiunk érdeke”, ha magas színvonalú, komoly kérdésekről szóló, értelmes viták lennének a magyar politikában a jövőben. “Ehhez kell az ellenzék is, sok sikert kívánok nekik, azt nem mondom, hogy nyerjék meg a következő választást, de azért valahogyan szedjék össze magukat” – üzente.

Azt, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a vereség után családja körében mondott beszédet, Orbán Viktor úgy kommentálta: “a sikernek sok anyja van, a kudarc mindig árva, ha árva, akkor egyedül kell ott állni. Ez már csak ilyen.”. A Jobbikról szólva úgy vélte: a választók szempontjából tiszteletlenség volt, hogy a Jobbik összeállt a “Gyurcsány-féle párttal”.

A baloldal választási vereségében Gyurcsány Ferenc DK-elnök szerepét firtató kérdésre közölte, “az őszintétlenség sosem vezet jóra”. Ha valaki a legerősebb ember, azt nem lehet elrejteni, eltitkolni “rókáskodással” – mondta, úgy folytatva: az embereket nem szabad lenézni, mert pontosan tudják, ki a főnök.

A Fidesz budapesti eredményeiről úgy vélekedett, hogy a számok alapján megerősödtek, a 2018-as támogatottságuk szintje jelentősen kisebb volt, így pozitívan értékeli az eredményt. A Mi Hazánk parlamentbe jutásáról azt mondta: a Jobbik helyén “csak kinőtt valami”, de az biztos, hogy Magyarországon az antiszemitimzus tekintetében zéró tolerancia van.

Magyarország megosztottságáról szólva úgy fogalmazott: “választás után a győztesnek van felelőssége azért, amit úgy hívnak, a nemzet újraegyesítése”. Szerinte ezt párthatárokon átnyúló témákkal lehet megtenni. Nemzetegyesítő kérdésnek tekinti a genderkérdést – mondta -, a népszavazáson ugyanis többen szavaztak nemmel a feltett kérdésekre, mint ahányan a Fideszre, de a családtámogatás kérdését is.

Hozzátette: a nemzeti egység felé mozduló egyetértés létrehozásához a békés egyet nem értés kultúráját is el kellene sajátítani.

Churcillt idézve válaszolt arra a kérdésre, mit üzen azoknak, akik nem rá szavaztak: “egyetlen győzelem sem végleges és egyetlen vereség sem végzetes”.

Orbán Viktor egy az eredményt követő gratulációkra vonatkozó kérdésre arról beszélt, hogy “megvannak a barátaink”, és nevetséges, hogy egy EU- és NATO-tagállamot el lehetne szigetelni.

Orbán Viktor a jövőbeli kormányzati intézkedésekre vonatkozó kérdésekre válaszolva a fontos feladatok közé sorolta a pénzügyi stabilitás megőrzését, mert, ahogy fogalmazott, “ha nincs siker, nem élsz túl”. Továbbra is cél ezzel együtt, hogy a magyar gazdaság növekedése meghaladja az uniói átlagát. Mindeközben a kormány a demográfiai fordulat érdekében is lépni szeretne – foglalta össze a célokat, hangsúlyozva: ugyanazon az úton haladnak tovább, amelyen eddig.

Terv a családtámogatási rendszer kibővítése, ám hogy erre a jelenlegi európai gazdasági helyzetben mikor kerülhet sor, az elemzést igényel – válaszolta egy kérésre Orbán Viktor. Egy másik, a városligeti fejlesztések folytatását firtatta. Erre a miniszterelnök azt mondta: a kérdést a választás eldöntötte, vagyis a fejlesztések úgy valósulnak meg, ahogy azt elhatározták.

A kormányalakításra vonatkozó kérdésre elmondta, minden választás után komoly átalakítások voltak, ennek az az oka, hogy meg kell érteni, mik azok a kérdések, amelyek a következő négy évben Magyarországra várnak és ebből le kell vonni azt a kérdést, milyen kormányszerkezetre, milyen típusú vezetőkre van szükség.

Emlékeztetett arra, hogy az új parlamentnek május 3-ig kell megalakulnia, ott kérik fel a miniszterelnököt kormányalakításra. “A törvény nem írja elő, hogy a győztes párt elnökét kell felkérni, de vannak ilyen reményeim” – fogalmazott.

Hozzátette: a kormányalakítás május végénél hamarabb nem tud lezárulni.

Nem tartotta lehetetlennek, hogy Lázár János, a hódmezővásárhelyi választókerület győztese visszatér a kormányba és hogy az lesz a feladata, hogy ötven százalék felé emelje a magyar tulajdont a kiskereskedelmi láncok között. Arra a kérdésre, hogy Szijjártó Péter marad-e külügyminiszter, a miniszterelnök azt mondta, ő szeretné, ha maradna, ez a politikus döntésétől függ.

Arra a kérdésre, hogy a kormány fenntartja-e az benzinárstopot és kamatstopot a kormányfő kijelentette: a kabinet mindent megtesz, hogy az embereket és a családokat megvédje az áremelkedésekkel szemben. Ezek az intézkedések az egyes határidőkig mindenképpen fennmaradnak, azonban cél azok folytatása minél hosszabb ideig – jelentette ki. Erről már tárgyalnak és folytatni is fogják az egyeztetést az üzemanyagkereskedőkkel, a bankokkal, az élelmiszertermelőkkel és -kereskedőkkel. A rezsicsökkentés fenntartására is lát lehetőséget – felelte.

A rezsicsökkentés fenntartását a gazdasági növekedés mértékétől tette függővé. Hozzátette: az EU-ban szeretnék elérni az ETS-rendszer felfüggesztését, a bioüzemanyag-adalék üzemanyagokba történő keverésének kivezetését, illetve az áram árának elválasztását a gázártól, akkor “meg tudjuk védeni a rezsicsökkentést”.

Orbán Viktor szerint ha Magyarország meg tudja építeni a paksi beruházást és a tervek szerint haladnak a napenergia-felhasználásában, akkor 2030 körül a magyar gazdaság gázigénye 10 százalékra szorul vissza.

Azt is megerősítette: a kormány az ország pénzügyi stabilitását rendkívül fontosnak tartja és mindig meg is fogja őrizni. Emlékeztetett: a kormány a választási időszakban is csökkentette a költségvetési hiányt és az államadósságot. Úgy vélte: az európai válság mértékétől függ, hogy milyen lesz a magyar gazdaság helyzete.

Kérdésre válaszolva kizárta, hogy a kormány megszorításokat vezetne be és azt is kijelentette, hogy az embereket terhelő adókat semmiképpen nem emelik. Szerinte ugyanakkor az, hogy a 2010-es időszakhoz hasonló, speciális, multikat vagy másokat terhelő adók szükségessé válnak-e, attól függ, hogy az EU meg tudja-e fékezni az energiaárak növekedését. Ezek forrásokat jelenthetnek egy családokat védő gazdaságpolitika számára – mondta.

Orbán Viktor az uniós kifizetésekről szólva azt mondta, Magyarországnak az RRF-alapon kívül is rendelkezésére állnak források, mert az ország jó gazdasági állapotban van, a pénzpiacokról nagy mennyiségben hozzá tud férni forrásokhoz, az nem képzelhető el, hogy Magyarország pénz nélkül marad.

A tanárok béremeléséről azt mondta, az idén, jövőre és az azt követő évben ígért 10-10 százalékos emelést biztosan meg tudják valósítani. A kormányfő szerint igazuk van a tanároknak, hogy ezt kevésnek tartják, de hogy e fölött tud-e a kormány bért emelni, az a gazdaság teljesítményétől függ.

Hozzátette: elvi alapon nem ért egyet azokkal a közgazdasági megoldásokkal, amikor bármilyen állami ágazatnak a bérezése a minimálbérhez van kötve, mert a minimálbér befolyásolására csak részleges lehetőségük van, és nem akarják kiszolgáltatni az államkasszát.

Elmondta: ugyan jogi értelemben nem kötelező eredménnyel végződött a gyermekvédelmi népszavazás, de soha egyetlen kérdésben sem voltak ennyire egységesek a magyarok, mint most. Egyértelmű politikai kötelezettség áll fenn a népszavazást illetően – vélekedett.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervereit ért támadásról szólva kijelentette: az összes magyar minisztérium folyamatosan támadás alatt áll, többfajta irányból. Folyamatosan védekezünk – hangsúlyozta -, megjegyezte ugyanakkor: ebben semmi rendkívülit nem lát.

A kampányköltésekről azt mondta, a magyar törvények leírják, hogyan és mennyit lehet költeni, ezt mindenkinek be kell tartani, az Állami Számvevőszék erről jelentést készít, amit a parlament megtárgyal és majd látni lehet a számokat.