Hova lett a pénz az uniós költségvetésből?

Budapest, 2023. június 30., péntek (MTI) – Az Európai Bizottságnak nagyon súlyos kérdésekre kell válaszolnia az Európai Tanács ülésén: választ kell adnia arra, hogy hova lett a pénz az uniós költségvetésből, és ki felelős azért, hogy 2,5-3 év elteltével lényegében pénzügyileg a csőd szélére sodorták az Európai Uniót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A kormányfő a Brüsszelből sugárzott interjúban azt mondta: a bizottság a költségvetés hétéves időszakának a felénél bejelentette, hogy elfogyott a pénz, és most arra kéri a tagállamokat, hogy eurómilliárdokat fizessenek be még pluszban ahhoz képest, amit egyébként előír a költségvetés.

Hozzátette: „van egy zűrös ukrajnai pénzügyi csomag”, ugyanis a bizottság adna hozzávetőleg 50 milliárd eurót Ukrajnának, holott azt sem lehet tudni, hogy az eddig Ukrajnának odaadott mintegy 70 milliárd euró mire ment el, és miért nem volt elég.

Emellett – folytatta – a bizottság most még 18 vagy 19 milliárd eurós hozzájárulást kér a Covid-járvány hatásainak leküzdése érdekében megalkotott újraindítási alap megnövekedett kamatterhéhez is, úgy, hogy ebből az alapból a magyarok és a lengyelek egy fillért sem kaptak. Jelezte: van továbbá egy nagyobb összeg, amit a migránsok Európába érkezésének elősegítése érdekében különít el a bizottság, és kérnek maguknak néhány milliárd eurót, hogy megemeljék a fizetésüket, miközben azt követelik Magyarországtól, hogy törölje el a rezsicsökkentést.

„Tehát a magyar emberek otthon fizessenek többet a rezsiért, küldjünk ide több pénzt, amiből nekik lesz plusz fizetésük. Tehát úgy, ahogy van az egész, az oly mértékig abszurd, hogy nyilván nem csak egy magyarnak, de majdnem minden európai uniós tagállam vezetőjének kinyílik a bicska a zsebében” – fogalmazott.

Orbán Viktor úgy látja, szinte semmi esély nincs arra, hogy az uniós tagállamok vezetői elfogadják az Európai Bizottság költségvetés-módosításra tett javaslatait.

A kormányfő hangsúlyozta: az Európai Tanács ülésére „senki nem azért jött, hogy az otthon nehéz helyzetben lévő családjai és polgárai helyett az Európai Unió bürokratáinak fizetésére adjon több pénzt”.

Hozzátette: egyezség hiányában egy hosszú harc indul, az Európai Bizottság újabb javaslatot készít, és „egyenként próbálják majd kivásárolni a tagállamok szavazatait”.

Egy dolog világos: mi, magyarok, nem tudjuk elfogadni, hogy a rezsicsökkentést megszüntessék Magyarországon, nem adunk pénzt arra, hogy itt a bürokraták fizetését megemeljék, nem adunk addig több pénzt Ukrajnának, amíg meg nem mondják, hogy hova lett az a 70 milliárd, amit korában adtunk, és teljesen nevetségesnek, abszurdnak, lehetetlennek tartjuk azt a kérést, hogy adjunk oda egy egy olyan hitelhez kamatnövekmény céljából plusz pénzt, amelyikből a nekünk járó összeget soha nem kaptuk meg – fogalmazott a miniszterelnök.

Hangsúlyozta: tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség az ukrajnai háború lezárásához.

Orbán Viktor kifejtette, az Európai Unión belül két iskola létezik az ukrajnai háború megítélésében: a „nagyok” azt mondják, tovább kell menni az eddigi úton, működik az az elgondolás, hogy le lehet győzni ukrán katonákkal és nyugati pénzzel, eszközökkel az oroszokat.

Hozzátette, ő egyedül képvisel ezzel szemben ellenvéleményt. Eltelt másfél év, ezt csináltuk, amit csináltunk; eredmény zéró, sőt negatív, tehát Oroszországot nem győztük le, az orosz politikai vezetés a helyén van, az orosz gazdaság, köszöni szépen, jól van, ehhez képest mi szenvedünk a magas inflációtól, nincs már pénzünk arra, hogy az ukránokat támogassuk, nyilvánvaló, hogy az ellentámadás, amit az uránok megindítottak, nehézkes, vagy kérdéses, hogy egyáltalán fűzhetünk-e hozzá bármilyen reményt – értékelt a kormányfő.

Rengeteg ember halt meg, még több fog meghalni, fölmérhetetlen a pusztítás, az emberi fájdalom és szenvedés, ami ott kialakul, ezért minden eszközt arra kell használni, hogy tűzszünet legyen és béketárgyalás – jelentette ki Orbán Viktor.

Azt mondta, ha van eszközünk, akár pénzügyi, akár politikai, azt úgy kellene felhasználni, hogy a béke felé vigyen bennünket. De az unió most még nem ezt teszi – tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint uniós szinten „már a teljesítőképességünk határánál vagyunk”.

Elmondta: attól tart, hogy Ukrajnának adták a pénzünket, „egy olyan háborúra, aminek meg sem kellett volna történnie”.

Orbán Viktor hangsúlyozta, „az európai polgárok jó okkal lázadoznak” amiatt, hogy gazdasági bajaink közepette „hatalmas összegek mennek ki, ráadásul ellenőrizetlenül az Európai Unió területéről”, eközben Brüsszelben azt tervezik, hogy „hiteleket vesznek föl, és azt a pénzt is rossz célokra használják fel”, azaz „belekergetik a tagállamokat egy hosszú időre fennálló, nagy kamatfizetési kötelezettséggel járó adósságcsapdába”.

Az Európai Unió „migránsgettók” létrehozására akarja kötelezni Magyarországot, arra, hogy évente akár több tízezer migránst fogadjon be – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő hangsúlyozta: a kormány harcolni fog ez ellen, és nem áll szándékában végrehajtani ilyen intézkedést. Kijelentette: ez olyan döntés, „amely elveszi tőlünk a saját országunkat”.

Elmondta azt is, hogy Magyarország és Lengyelország a döntésnél nemmel szavazott, míg több ország a „puha nemet” jelentő tartózkodást választotta.

Orbán Viktor felháborítónak nevezte az eljárást, amelynek során „puccsszerűen” erőltették át a migrációs kvótarendszerről szóló döntést az unió belügyminisztereinek tanácsán. Emlékeztetett arra a korábbi megállapodásra, miszerint a migrációról csak egyhangúlag határoz az unió.

A döntés mögött a Soros-hálózat állhat, amelynek élén „őrségváltás történt”, az új generáció pedig politikailag aktívabb – mondta a miniszterelnök, utalva arra, hogy Soros György átadta NGO-hálózatának irányítását a fiának.

Ismertette Magyarország és Lengyelország javaslatát is, amely szigorú határvédelmet jelent. Erre azonban az unió nem fogékony. Ennek indokaként azt mondta: vannak országok, amelyek összekeverik a vendégmunkásokat érintő szabályozást a migrációval, remélve, hogy képzett munkaerőhöz jutnak. „Mindig mondom nekik, hogy én láttam a hordákat átvonulni Magyarországon. Abból a német ipar számára dolgos munkáskezek nem kerülnek ki” – fogalmazott.

Máshol ideológiai nyomásra vélik úgy, hogy nincs szükség országhatárokra – folytatta. „Nekik azt szoktam mondani, hogy ember, felrobbantják a polgáraitokat. Terrorcselekmények vannak” – tette hozzá.

Magyarországra tavaly összesen negyvenöt migránskérelmet nyújtottak be – mutatott rá a kormányfő. Elmondta azt is: Magyarország sok áldozatot vállalt a határvédelem érdekében: eddig mintegy 2 milliárd eurót, 800 milliárd forint körüli összeget költött rá.

Kijelentette: európai léptékben is megvalósítható lenne az általunk bevezetett, külső hotspotokon alapuló rendszer. Ennek értelmében a kérelmeket nem az unió területén kell benyújtani, hanem azon kívül, az Európai Unióba pedig csak az léphet be, akinek a kérelmét kedvezően bírálták el.

Hangsúlyozta: emellett az ország segíti azon térségeket, országokat is, ahonnan a migránsok érkeznek, hiszen „nem a bajt kell idehozni Európába, hanem a segítséget odavinni, ahol a baj van” – fogalmazott. Szólt a Száhel övezetnek nyújtott támogatásokról.

Orbán Viktor elmondta: a háborúra és az arra válaszként adott elhibázott szankciók megemelték az energiaárakat. Magyarországot ez húsba vágó módon érintette, miután az ország az energia nagy részét most még külföldről hozza be – fogalmazott.

Kiemelte: „az első pillanattól kezdve harcolunk az inflációs áremelkedések ellen”, mert „amit csinálnunk kell, az az infláció letörése”. Tehát „nekünk aktívan kell föllépni és segítenünk kell az embereknek, olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek leszorítják, letörik az inflációt” – fogalmazott.

Azt mondta: vállalták, hogy az év végéig egyszámjegyű lesz az infláció. Amikor ezt bejelentette, „akkor kinevettek a közgazdászok is, meg a baloldali politikusok is azt mondták, hogy ez lehetetlen” – emlékeztetett.

Hangsúlyozta: a kormány nem adta fel, és egymás után hozza azokat a döntéseket, amelyek húzzák lefelé az inflációt. Most már érzékelhető, hogy azok az intézkedések, amelyeket meghoztak, lefelé húzzák az inflációt, és jó esély van arra, hogy az év közepén, második felének elején, július-augusztusban megtörténik az, hogy a bérek növekedése magasabb lesz, mint az árak növekedése – emelte ki.

Hozzátette: az év végére talán eljutunk oda, hogy az egész évet tekintve az embereket nem éri veszteség, „ezt majd meglátjuk, hogy sikerül-e, óriási bravúr lenne, mert a legtöbb európai országban ez nem sikerült”.

Azt mondta: a következő évben már szeretné, ha az intézkedések eredményeképpen a gazdaság megindulna felfelé, és a családok helyzete is jóval könnyebb lenne, mint most.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv célja emellett a munkahelyek megvédése, valamint a nyugdíjak és a családtámogatások értékének megőrzése.

Kifejtette: Magyarországon munkaalapú gazdaságot építettek fel, és most már gyakorlatilag nem lehet munkaerőt találni. A munkahelyek megvédése mindennek a kulcsa, „ha az emberek dolgoznak, akkor lesz majd megoldás minden problémára” – mondta.

Azt is mondta: a nyugdíjak értékét meg kell védeni, a nyugdíjakat legalább annyival kell emelni, mint amennyi az infláció mértéke, és harcolnak azért, hogy a 13. havi nyugdíj is megmaradjon, sőt az is az infláció mértékével folyamatosan növekedjen.

Kiemelte: a családtámogatások értékét is meg kell őrizni. Itt is mindenfajta változásokat kellett kitalálni, „mert kiderült, hogy valami működik, valami nem”.

„Meggyötör bennünket persze ez az év, de a végén erősebben jövünk ki belőle, mint ahogy belementünk” – hangsúlyozta Orbán Viktor.