A megállapodást ismertetve elmondta: be kell fejezni a győri körgyűrűt, s felújítják a 8311-es számú utat. Utóbbi fejlesztés jelenleg a tervezési szakaszban van, az építés jövőre kezdődik. A munkálatokra hárommilliárd forintot szán a kormány. A belső elkerülő úton új hídra van szükség a Mosoni-Duna felett, erre hétmilliárd forint áll majd rendelkezésre, a kivitelezésnek 2019-ben kell elkezdődnie.
Ütemezetten újulhat meg a Győri Nemzeti Színház és környéke húszmilliárd forintból, emellett hangversenytermet és konferenciaközpontot is építhetnek a városban.
Kerékpárutat alakítanak ki a megyeszékhely és Pannonhalma között négymilliárd forintból a 82-es út mentén, továbbá felújítják és összekötik a helyi és helyközi busz- és a vasútállomást, amelynek részeként közúti alagút is épül. A miniszterelnök megjegyezte, hogy erről a fejlesztési pontról a város vezetésének a jövőben azt is el kell döntenie, hogy az Észak-magyarországi Közlekedési Központtal kívánja-e a helyi közösségi közlekedést megoldani, vagy egy újonnan létrehozandó önkormányzati tulajdonú vállalattal, de az elektromos autóbuszok vásárlásának kérdését is tisztázni kell.
Új mentőállomást hoznak létre a kórháznál, és kibővítik a kórház parkolóját is hárommilliárd forintból – sorolta az intézkedéseket a kormányfő, hozzátéve, hogy sport- és szabadidőcélokra is biztosítanak forrást, illetve állami területet.
A tárgyaláson felmerült Győr és Dunaszerdahely összeköttetése négysávos úton; a magyarországi szakasz megépítésére Orbán Viktor ígéretet tett, a szlovák részről pedig tárgyalni fognak a pozsonyi kormánnyal.
Kiemelte a győri egyetem bővítését is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „a mi kormányaink nem egyetemeket szoktak bezárni, hanem egyetemeket szoktak alapítani”.
Orbán Viktor „bezzegvárosnak” nevezte Győrt, hangsúlyozva, hogy Magyarország sikeres jövőjéhez szükség is van erős vidéki városokra. Felidézte, hogy a kormány 2010 után 7,8 milliárd forintnyi adósságot vállalt át a várostól, azóta pedig 230 milliárd forintnyi fejlesztési forrás jutott a megyeszékhelyre.
A munkaerőhiány kezelését firtató kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta, hogy magas szintű szak- és egyetemi képzésre, a munkaerő megfizetésére és demográfiai programra van szükség hosszútávon.
Az ország nagyon közel van a teljes foglalkoztatottsághoz, lassan „az értékes munkaerő éppúgy hiány lesz Nyíregyházán, mint Győrben” – mondta, jelezve: hosszú távon ezért nem tartja jó megoldásnak, hogy például a győri munkaerőhiányt az ország keleti részéből orvosolják.
A népesedési programmal kapcsolatban ígéretet tett arra, hogy a 2018-as választás után – amely „reményeink szerint rendben lesz” – „egyértelmű, súlyos, demográfiára összpontosító gazdaság- és társadalompolitikát kell folytatnunk”.
Borkai Zsolt polgármesterről, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökéről Orbán Viktor kérdésre azt mondta: örül, hogy együtt dolgozhat vele, amit a jövőben is szeretne folytatni, és ez nemcsak Győrre, hanem az olimpiai mozgalomra is érvényes.
A sportirányítással kapcsolatban a kormányfő megjegyezte: 2010-ben az ő javaslata volt, hogy ne legyen egy állami sportigazgatási rendszer, hanem a MOB legyen a „sportfennhatóság”. Ez azonban tévedés, lehetetlen feladat volt, ezért visszatértek ahhoz, hogy lesz „sport-államigazgatás”, és ettől függetlenül működik az olimpiai mozgalom – mondta.
A fejlesztési források elosztásánál arra kell törekedni, hogy lehetőséget adjunk a kisebb településeknek is a magyar gazdasági vérkeringésbe való csatlakozáshoz, ugyanakkor biztosítsuk az „eredményt elérő” települések, városok további erősödését is – mondta a miniszterelnök kérdésre válaszolva, majd hozzátette: egy közösség vagyunk és egy nemzet, jó gazdaság politikával pedig össze lehet egyeztetni a támogatási összegek szétosztását.
Beszélt arról is, hogy a Modern városok program 22. állomása a győri megállapodás. A jövőben a közepes városokat támogatják majd, az utolsó körben pedig elindul egy falufejlesztési program, mert az országnak az érdeke a gazdaságilag erős vidék.
Borkai Zsolt polgármester azt mondta, hogy a most aláírt megállapodás a következő 15-20 évre határozza meg a város fejlődését, életét. A cél, hogy Győr olyan 300 ezres nagyvárossá nőjön, amely az idegenforgalom, a kultúra és az oktatás révén élhető mindenki számára.
A városvezető megköszönte a kormány korábbi és jövőbeni támogatását, egyben példaként említette, hogy az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválhoz (EYOF) kapcsolódó – a kormány által 10 milliárd forinttal támogatott – infrastrukturális fejlesztések is mutatják, hogy egy sportesemény egy egész város megújulásához is hozzájárul.
