A Liszt Ferenc repülőtér az évtized végére a régió legfontosabb központja lehet

Budapest, 2026. február 20., péntek (MTI) – A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér az évtized végére a régió legfontosabb kereskedelmi és a turisztikai központja lehet – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, a légikikötő új épületkomplexumának ünnepélyes alapkőletételén.

„Sűrű hetünk van. Kedd este még Korda Györggyel megalapítottuk az Ulti Digitális Polgári Kört, tegnap Donald Trumppal megalapítottuk a Béketanácsot, és ma itt megalapítjuk a Liszt Ferenc-repülőtér harmadik terminálját” – fogalmazott Orbán Viktor.

Felidézte: alig húsz éve esett meg „az a csúfság”, hogy az akkori kormány eladta az „ország aranytojást tojó tyúkját”, a repülőteret, ráadásul egy olyan külföldi befektető csoportnak, amely nem a reptér átfogó fejlesztését, hanem a rövidtávú nyereséget tartotta a legfontosabb céljának.

Ezért el is maradtak a fejlesztések, beindult az ingatlanpanama, nem jött létre a reptér és a városközpont közötti vasúti összeköttetés, az akkori befektetők megelégedtek egy nemzetközi viszonylatban közepes méretű és közepes jelentőségű reptérrel – tette hozzá a kormányfő.

Ugyanakkor hangsúlyozta: 14 év kitartó munka után, 2024-ben, az állam ismét többségi tulajdont szerzett a magyar repülőtérben, és ehhez találtak egy kiváló francia partnert, a Vincit, amely évtizedes tapasztalattal rendelkezik az üzemeltetés és a fejlesztés területén.

Jelezte: tavaly rekordot döntött és elérte a 20 milliót az utasforgalom, valamint 331 millió euró jövedelmet termelt a reptér, ami negyedével több a tervezettnél, ez pedig azt jelenti, hogy a beruházás a vártnál két évvel hamarabb térülhet meg.

A két legfontosabb fejlesztés már folyamatban van – folytatta, emlékeztetve arra, hogy koncessziót írtak ki a repteret a Nyugati pályaudvarral összekötő vasút megépítésére, most pedig kezdődhet az új terminál felépítése is, ami egymilliárd euróba kerül.

Ezzel Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű fejlesztése itt valósul meg, úgy számolunk, hogy az évtized végére évente 25 millió utas fordul majd meg a budapesti repülőtéren – mondta Orbán Viktor.

Ha minden tervünk teljesül, az évtized végére a Liszt Ferenc repülőtér a régió legfontosabb kereskedelmi és turisztikai központjává is kinőheti magát – jelentette ki.

Ugyanakkor kiemelte: a legnagyobb veszély a terveikre nézve maga a háború, mert blokkolja a gazdaságot, és a háborús szomszédság nem turistacsalogató dolog. „Ezért ebből a háborúból nekünk mindenképpen ki kell maradnunk, ezért fontos, hogy minden magyar állampolgár jól gondolja meg, hogyan folytassa Magyarország az életét április után” – figyelmeztetett.

„Egy dolgot biztosan mondhatok, amíg nemzeti kormány van, addig a reptér és még jó néhány hasonló stratégiai befektetés magyar kézen lesz és a magyar embereknek termel hasznot”. „Ez a járat Budapestről indul és nem kér átszállást Brüsszelben” – fogalmazott.

Orbán Viktor beszélt arról is, sok üzletet kötött már a magyar kormány nevében, nagyokat is, de az volt a legjobb megállapodás, amit a Vincivel kötött.

Kifejtette, ez a megállapodás nyitotta meg az utat afelé, hogy visszaszerezzék Magyarország egyetlen nemzetközi repterét, és ezzel kerülték el azt a csapdát, amit az állami tulajdon gyakorta magával hoz, hogy olyasmivel foglalkoznak, amihez nem értenek.

Úgy folytatta, az állam nem tud repülőteret működtetni, „a hivatal nem azonos a hozzáértéssel”, ezért meg kellett találni azt a partnert, aki egy nagy értékű állami vagyont – annak értékét növelve – hajlandó és tud professzionálisan szolgáltatást nyújtani.

Hangsúlyozta: fontos a befektető, az állami tulajdon, a fejlesztési tervek, de a reptér jövője és sikere az ott dolgozók munkájának minőségén múlik.

Hozzátette, ha nem lennének Magyarországon olyan fantasztikus szakmunkások, mint amilyenek vannak a termelő és a szolgálató szektorban is, akkor semmilyen befektetés nem működne Magyarországon.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, „a mi előnyünk regionális, európai, sőt világösszefüggésben is, hogy nekünk vannak a világon (…) a legjobb, de mindenképpen a világ legjobbjai között jegyzett munkásaink, akik bármilyen vagyontárgyat képesek – legyen szó autógyártásról, reptérműködtetésről – világszínvonalon működtetni”.

A Vinci cég vezetőihez szólva azt mondta, „mi nem egyszerűen befektetőként tekintünk rájuk, hanem befogadtuk őket”.

Orbán Viktor elmondta, „mi gyanakvó népség vagyunk”; akit beengedünk, azt befogadtuk, akihez nincs bizalmunk, azt nem engedjük be. Ha egyszer már beengedtünk valakit, akkor az bent van a családban, bent van a nemzetben, bent van a közösségben, onnantól kezdve családtag – mondta.

Hozzátette, Nyugaton ezt fordítva csinálják: ott azokat engedik be, akiket nem kellene, akikre meg szükség lenne, azokat nem.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy a magyar „szemmagasságban dolgozó népség”. A magyarok sosem gyarmatosítottak, és sosem engedték, hogy őket gyarmatosítsák. „Mi nem nézünk föl a Jóistenen kívül senkire, és nem nézünk lefele se. Mi szemmagasságban tárgyalunk” – fejtette ki.

Orbán Viktor azt mondta, Magyarországon mindenkinek van egy esélye arra, hogy kiderüljön, mit tud, milyen ember, milyen minőséget képvisel, milyen tervei vannak, és ha beválik, „akkor megmarad a barátság, ha nem, akkor elválunk egymástól”. Magyarország ilyen értelemben nem egy komplikált ország: egyszerre van benne katolikus nagylelkűség és protestáns szigorúság – összegzett a kormányfő