A békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz 

Budapest, 2024. május 3., péntek (MTI) – Európa háborúba sodródásától tart a miniszterelnök, aki erről pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt. Orbán Viktor közölte, az európai parlamenti (EP-) választások tétje: hány voksot kapnak a háború- és hány voksot a békepárti erők; Magyarországon a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz, aki a baloldalra szavaz, a háborúra adja a voksát.

A kormányfő az interjúban azt mondta, Európa a tűzzel játszik, a béke és a háború határmezsgyéjén egyensúlyoz.

Két éve tart a háború, két éve okoskodnak az európai vezetők stratégiáról, szankciókról, napról napra sodródnak, és nem a háborútól a béke felé, hanem a béke felől a háború irányába. Ez rendkívül veszélyes és aggódom Európa jövőjéért – közölte.

Orbán Viktor a délszláv háborút felidézve azt mondta, vannak személyes élményei arról, milyen az, „amikor a háború szele elsüvít az ember füle mellett”, ilyenkor észnél kell lenni és ezért nem csatlakozik azokhoz a nyilatkozatokhoz, amelyek úgy beszélnek a háborúról, mint „egy délutáni teapartiról”.

Felidézte, Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború, míg a lengyel külügyminiszter azt mondta, ennek a háborúnak nincs diplomáciai megoldása, ezt csak nyers katonai erővel lehet megoldani.

A miniszterelnök szerint ezek a mondatok valóságos szándékokat takarnak, „nem kommunikációs buborékok, vagy pukkancsok”.

Kitért arra, hogy Magyarország 1999-ben lépett be a NATO-ba és másnap már át kellett esnie „a tűzkeresztségen”, mert a szervezet Szerbia megtámadása mellett döntött, és Magyarországnak eszközöket kellett rendelkezésére bocsátania, elsősorban reptereket.

Orbán Viktor elmondta, volt amerikai törekvés arra, hogy a déli front mellett nyissanak meg egy északi szerb, a magyar határnál lévő frontot is, ahol konkrét katonai elgondolásai voltak az amerikaiaknak, hogy mit kellene Magyarországnak tennie. Ezt én visszautasítottam és ezzel sikerült Magyarországot kívül tartanom a háborúból – közölte.

Hozzátette: a délszláv háború méretében elmarad a mostani orosz-ukrán háborútól. De emlékszik arra – folyatta -, mennyi menekült érkezett, mennyi ideig kellett Pécs környékén elszállásolni őket. Bár nem volt benne a háborúban, így is meggyötörte az országot – jegyezte meg.

Elmondta, Magyarországot kétszer kényszerítették bele olyan háborúba, amely tragikusan pecsételte meg az ország jövőjét. Mi nem akartunk részt venni az első és a második világháborúban sem, mindkettőbe belekényszerítettek bennünket és a végén azok között voltunk, akik a legmagasabb árat fizették ezért – fogalmazott.

Orbán Viktor kijelentette: a kormány nem fogja hagyni, hogy Magyarországot harmadszor is belekényszerítsék egy olyan háborúba, amelynek végén a magyarok „isszák meg a háború levét”, és súlyos veszteségeket szenvednek. Ki fogunk tartani a békepárti álláspont mellett – rögzítette.

Olyan európai biztonsági megoldást kell találnunk, amiben az oroszok is benne vannak, és amelyben mindenki biztonságban érzi magát, mert ez garantálhatja azt, hogy nem tör ki fegyveres konfliktus – fogalmazott.

Szerinte a háborún nem csak veszteség keletkezik, vannak nyertesei is, márpedig az Ukrajnának a Washingtonban megszavazott segítség „valójában egy hatalmas hadiipari megrendelés az amerikai iparnak”.

A háborún nyerészkedők „kevesen vannak, de léteznek és erősek”, „a háborús irányzat mögött nagyon komoly erők mozdultak meg”, ez adja a helyzet feszültségét, hiszen az emberek többsége a béke oldalán áll – mondta.

Orbán Viktor arról is beszélt, a kontinens két felén eltérők a háborús tapasztalatok; „Közép-Európa minden háborún rajtavesztett, Nyugat-Európa minden háborún nyert”, ha szenvedések árán is, de győztesen került ki a konfliktusból.

A mi történelmi tapasztalatunk a háborúval kapcsolatban az, hogy azon csak rajta lehet veszteni – fogalmazott Orbán Viktor, úgy összegezve álláspontját, „minél közelebb vagy a háborús területhez, annál nagyobb árat fizetsz”.

A miniszterelnök arról beszélt: a fegyveres konfliktusból való kimaradáshoz mindenképpen bátorságra és nemzeti egységre van szükség, hiszen a belpolitikájában megosztott állam vezetőjének nagyon nehéz kívül tartania az országát a háborúból.

Úgy érzem, a magyarok 80-90 százaléka a béke mellett van – fogalmazott a miniszterelnök, megjegyezve, „egy ország életösztöneiből fakadó legerősebb életigényét kell képviselnem”.

Orbán Viktor annak a véleményének adott hangot: a háborúpárti baloldal is tudja, hogy a háború rosszabb, mint a béke, „ott arról van szó, hogy fizetik őket”.

Hangsúlyozta: egész Európában és most még Amerikában is háborúpártiak a kormányok; ezért akarnak kormányváltást Magyarországon, „hogy egy háborús kormányt hozzanak létre Magyarországon, egy háborúpárti kormányt hozzanak létre”.

Szólt arról is, hogy háborús felárat fizetünk a boltokban és a gazdasági növekedés terén az ukrajnai háború miatt.

Hozzátette: sikerülni fog az a terv, hogy a magyar gazdaság a nagyon nehéz 2023-as év után idén már növekedésbe forduljon, „de ha nem háborús környezetben lennénk, akkor nem 2,5 százalék lenne a gazdasági növekedés, hanem a kétszerese”.

Ha 2025-ben is háborúval kell számolni, akkor nem lesz elegendő a 2023-24-es katonai kiadása Magyarországnak, azt meg kell emelni; ha azt meg kell emelni, akkor másra kevesebb jut – tette hozzá a miniszterelnök, azt hangsúlyozva: a háború árnyékában nehezebb, és kevesebb eredménnyel lehet gazdaságot működtetni, mint békeidőben.

A magyarok nem egyszerűen békét akarnak, a magyarokban a világháborús tapasztalat miatt, a gazdasági összefüggések miatt, egy ösztön van a békére – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, míg a franciáknál vagy a németeknél ez egy politikai állásfoglalás, „nekünk a legmélyebb életösztöneink beszélnek a háború ellen és a béke mellett”.

Az EP-választások tétje, hogy hány voksot kapnak a háború- és hány voksot a békepárti erők – mondta.

A kormányfő úgy fogalmazott: valójában a tét a háború. Nem a jobb- és baloldalt, ideológiát kell nézni, még csak nem is a pártokat, hanem azt, hogy a megválasztott képviselők hogyan viszonyulnak a háborúhoz – fejtette ki.

Úgy látta: van esély arra, hogy a háborúellenes képviselők többségben legyenek az Európai Parlamentben. Önbizalomra adhat okot, hogy ma a békepárti erők egyáltalán eljutottak odáig, hogy nyitottá tudták tenni az európai választást, egy éve még nem így nézett ki a helyzet, az európai emberek nagyobb része támogatta a háborút.

A béke irányába tolódik az európai emberek gondolkodása, amit a választás segítségével is ki kell fejezni politikai értelemben is – hangsúlyozta.

Magyarországon a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz, akik a baloldalra szavaznak, a háborúra adják a voksukat – mutatott rá.

Kitért arra is, hogy a háború- és a békepárti erők között csata van, „küszködnek egymással”. Ráadásul vannak más kérdések is: a gender, a családvédelem, a migráció témájában. Ezekben mind-mind nagy viták vannak – mondta.

Európa érzi, történelmi keresztúton áll, indulhat erre is, meg arra is, és mi, akik az európai politikát alakítjuk, érezzük, hogy a szokásosnál jóval nagyobb súlya van annak, amit teszünk, mondunk, csinálunk. Az európai választásnak is nagyobb a súlya, mint lenni szokott – húzta alá.

„Anyám, én nem ilyen lovat akartam” – fogalmazott Orbán Viktor Magyarország uniós tagságának huszadik évfordulójával kapcsolatban. Hangsúlyozta: ma is azt gondolja, hogy „jobb belül, mint kívül”, de szerinte a 2004-es csatlakozáskor „nem erről volt szó”. Nem arról volt szó, hogy migránsokat fognak milliószám beengedni a kontinensre, vagy hogy retorziókkal kell szembenézni, ha egy ország beleírja az alkotmányba, hogy az apa férfi, az anya nő – tette hozzá.

Hangsúlyozta: Magyarország azért csatlakozott az EU-hoz, mert Európa békét és jólétet jelentett, most viszont gazdasági válságban vagyunk, és béke helyett az európai vezetők belemanőverezik a kontinenst egy háborúba.

A szomszédos országok átlagárához kötik a magyar üzemanyagárakat, kihagyva a regionális adatokból Lengyelországot, Csehországot és Bulgáriát – közölte a miniszterelnök.

Hangsúlyozta: jogos elvárás az üzemanyagüzletben érdekelt szereplőkkel – a nagykereskedőkkel és a kiskereskedőkkel – szemben, hogy a magyar emberek olyan áron juthassanak hozzá az üzemanyaghoz, ahogy ebben a régióban más országok polgárai.

Hozzátette: jobb, hogyha ezt az üzemanyagkereskedők belátják és a profitjukat eszerint állítják be, mintha ezt állami kényszerrel kellene elérni. Ezért – folytatta – arra kérte Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy ne erőből lépjen fel, hanem egyezkedjen. „Inkább a belátásra menjünk, ne a szkanderre” – fogalmazott.

Ugyanakkor – jelezte – azt is be kell látni, hogy nem volt hibátlan, amit az üzemanyagüzletben érdekeltek számára javasoltak, mert a KSH-nak egy olyan regionális adatából dolgoztak, ami a szomszédos országok mellett még a lengyel, a cseh és a bolgár árakat is magában foglalja.

Az üzemanyag-kereskedők ezt nem tartották fairnek, ezért újrakalkulálják a számokat és a középárat, amihez a kormány kötni akarja a magyar árszínvonalat, és ezt a szomszédos országok átlagárában határozzák meg – közölte a kormányfő, hangsúlyozva: be fogják tartatni azt a korábbi megállapodásukat, hogy a magyar emberek nem fizethetnek többet a benzinért, mint a szomszédos országok átlagára.

Orbán Viktor arról is beszélt: a magyar gazdaság fókusza mindenképpen Európában marad, de „akciórádiuszát” ki kell terjeszteni sokkal nagyobb mértékben, mint amihez az előző évtizedekben hozzászoktak. Azzal indokolt: Magyarország számára a német piac nagyon fontos, azonban a németeket „hazavágta” a háború, mert leválasztották magukat, vagy az amerikaiak leválasztották őket az orosz energiarendszerről.

Ezért ma úgy kell gazdasági növekedést elérni Magyarországon, hogy a legtermészetesebb értékesítési piacunk, a nyugat-európai, „köhög, influenzás beteg, ágynak esett”, és ez még így lehet egy-két évig – vélekedett.

Hozzátette: nem véletlenül érkezik Magyarországra a jövő héten a kínai elnök, nem véletlenül növelte meg Magyarország az aktivitását Közép-Ázsiában, illetve éledeznek gazdasági kapcsolataink Afrikával is.